Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

Komnnislaellenes intézkedések Indonéziában DJAKARTA (MTI): Üj persorozatot indítanak Diakar iában a közeljövőben az Indonéz Kommunista Párt vezető személyiségei ellen — jelentette be a djakartai hadi- törvényszék egyik szóvivője. Bíróság elé állítják Anvar Sanusit, az IKP Politikai Bi­zottságának tagját, Latiéi al­ezredest, a djakartai helyőrség volt dandárparancsnokát és másokat. Azzal vádolják őket. hogy 1965 októberében puccsot szerveztek a hatalom átvétele céljából. j A magyar—szovjet barátság múltjáról Húsz esztendő szövetségben, fél évszázad barátságban írta: Dolmányos István, a történettudományok kandidátusa Kormányválság Dél-Arábiában ADEN (MTI): Husszein Bajumi, a Del-ará- biai Államszövetség tájékoz­tatásügyi minisztere kijelen­tette: a Dél-arábiai Állam- szövetség kormányának „jelen­legi összetételét)«! semmiféle (SSSSÜ! KALEIDOSZKÓP PÁRIZS (MTI): X CGT, a nagy francia szakszervezeti központ kül­döttsége Germaine Guilié tit­kár vezetésével pénteken fel­kereste Görögország párizsi nagykövetségét és levelet nyúj­tott át. amely kifejezésre jut­tatja a francia munkásosztály Halálra ítéltek a Szovjetunióban egy árulót KIJEV (TASZSZ): Az ukrajnai luganszki terü­let bíróság halálra ítélte Geor- gij Szokolovot, aki a második világháború idején a fasiszták szolgálatába szegődött. Tanú- vallomások szerint a megszál­ló rendőrség tagjaként részt vett békés szovjet polgárok tömeges lemérszárlásában, s a letartóztatottak megkínzásá- ban. 1943 óta Szokolov álnéven bujkált. A közelmúltban tar­tóztatták le Szibériában, Krasznoiarszk környékén. aggodalmát Theodorakisz. a kiváló zeneszerző sorsa iránt. „A leghatározottabban tilta­kozunk a Görögországban je­lenleg uralkodó rendőrterror ellen, amely a szabadság, a béke és a demokrácia legjobb védelmezőit sújtja” — hangzik a levél. MOSZKVA (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda szom­bati száma cikket szentel Ja­pán feltétel nélküli magadása 22. évfordulójának. Megálla­pítja, hogy a japán nép he­lyes következetéseket vont le a második világháború ered­ményeiből. határozottan ellen- 1 ti militarizmus feltámasztá­sai, jó szomszédi kapcsolato­kat akar a Szovjetunióval. A Krasznaja Zvezda leszögezi, hogy a szovjet nép támogatja Japán lakosságának az ország békés fejlődéséért vívott har­cát. PÁRIZS (MTI): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága az SZKP Központi Bizottságához inté­zett üzenetében fejezte ki rész­vétét Hja Ehrenburg elhuny­ta alkalmából. esélye sincs a fennmaradás­ra”. Javasolta, hogy „egy el­fogadhatóbb kormány létre­hozása céljából, az államszö­vetség valamennyi nemzeti pártja és a brit hatóságok tartsanak kerékasztal-értekez­letet. A tájékoztatásügyi minisz­ter, aki pénteken tért vissza Londonból, a Dél-arábiai Ál­lamszövetség egyetlen hivata­lában tartózkodó minisztere. A kormány többi minisztere ugyanis a közelmúltban Genf- be utazott, hogy ott a déi-ará- biai helyzettel foglalkozó kü­lönleges ENSZ-bizottság tag­jaival folytasson megbeszélé­seket Hétfőn és kedden: békekölcsönt» sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 4-én és 5-én Budapesten, Nádor utcai kul­turális termében rendezi az I., az V. és a VI. békeköl­csön esedékes, 1967. második félévi húzását. Hétfőn délelőtt az I. béke­kölcsön 86 400 kötvényére 24 millió forintot sorsolnak ki. A keddi húzáson az V. bé­kekölcsön 330 550 kötvényére 47 millió, a VI. békekölcsön 489 600 kötvényére 69,8 millió forint jut a kötvénytulajdono­soknak. A három kölcsön köt­vényeire több mint 140 millió forintot sorsolnak ki. A nyer­tes kötvények beváltása szep­tember 11-én kezdődik. A magyar—szovjet baráti “ kapcsolatok — formá­lisan tekintve — fél évszáza­dosak. Amióta ötven évvel ez­előtt végbement az októbert forradalom, azóta számíthat a magyar haladás a szovjet ha­talom nemzetközi támaszára. A gyakorlatban barátságunk újabb keletű is, és régebbi is, mint ez a fél évszázad. Üjabb keletű, mert állami kapcsolataink az ellenforradal­mi korszak huszonöt éve alatt nem mondhatók barátságosak­nak. Tehát csak a magyar for­radalmi munkásmozgalom és a magyar haladás szovjetba- á'«ága nyúlik vissza 1917-ig. De régebbi is a barátság. Amiként Széchenyi István a magáéhoz közelállónak érezte a dekabristák ügyét, úgy tisz­telgett Kossuth Lajos Her ze­nék és a forradalmi narodnyi- kok előtt. A század eleji orosz­országi forradalmi munkás- mozgalmak nyomán támadt széles körű hazai rokonszenv közismert. Míg Magyarorszá­gon a haladó emberek általá­ban az orosz forradalmi moz­galom iránt nyilvánították ki rokonszenvüket, az orosz prog­resszió ezt főleg a magyar nemzeti törekvések elismeré­sével és támogatásával viszo­nozta. Az egyetemes történet pél­dáin meggyőződhetünk arról, hogy egy-egy nemzet modem politikája szempontjából nem közömbös tény, hogy a szov­jetbarát törekvéseket milyen történeti események, milyen tömeglélektani hangulatok előzték meg. A régi Bulgáriá­ban, még Borisz király idején Ólédául 500 emlékmű hirdette a múlt bensőséges bolgár— orosz kapcsolatait. A bolgárok nemcsak nyelvrokonaikat, de nemzeti támaszukat látták és látják az oroszokban, akik fel­szabadították őket a török alól. Az ilyen országokban, a történelem a nemzeti közér­zület oldaláról különösen ked­vező előfeltételeket teremtett a szocialista Oroszország szövet­ségének igenléséhez. Más or­szágok esetében a történelmi események úgy alakultak, hogy a cárizmus külpolitikai törek­vései és az adott államok kül­politikája rendszeres konflik­gyár—orosz kap csői a tokba! i. mert objektíve semmissé tet­te a cári hódítástól való félel­met. A szovjet külpolitika az Osztrák—Magyar Monarchia széthullásakor, 1918-ban néni ellenezte a független Magyar- ország megteremtését, 1919- ben pedig az egész nemzetközi diplomáciai életben kivételes támogatásban részesítette a független Magyar Tanácsköz­társaságot. T éved, aki azt hiszi, hogy 1 a Tanácsköztársaság megdöntésével a nemzeti szu­verenitás szempontjából je­lentéktelenné vált a szovjet külpolitika. A növekvő német veszéllyel, a fasizmussal szem­ben a Szovjetunió újra és újra felajánlotta segítségét a ma­gyar állam védelmében. Alig érkezett ki a harmincas évek derekán az első magyar követ, Arnóthy-Jungerth Mihály a Szovjetunióba. Litvinov máris arra ösztönözte, hogy Magyar- ország a Szovjetunió jóindula­tú támogatása mellett óvja nemzeti kereteit, álljon a sar­kára, ne alkudja el részenként szuverenitását. A második világháború elő­estéjén és a háború éveiben a szovjetbarátság ügye — ha le­het — még jobban összefonó-, dott a magyar önállóságért folytatott harccal is. Bajcsv- Zsilinszky Endre küzdelme megmutatta, hogyan vezetett el a következetes hazafias m? gatartás még polgári demok­ratánál is a szovjetbarátság je­lentőségének méltányolásáig. Az eseményeknek ezt a vonu­latát mintegy betetőzte, hogy Magyarországot a Vörös Had­sereg szabadította fel a német fasiszta megszállás alól. A háborút követő néhány év a tanulságok levonásának ko­ra. A demokratikus magyar külpolitika ekkor fordítja át a diplomácia nyelvére a hábo­rú végén kialakult magyar­szovjet fegwerbarátságot. Eb­ben a munkában, amelyet ter­mészetesen elsősorban a kom­munisták szorgalmaztak, meg­tisztelő szerep jutott a moszk­vai követté kinevezett Szekfű Gyulának, az ismert történet­tudósnak. Aki elolvassa első szovjetunióbeli élményeiről irt. s 1946-ban megjelent újságcik­két, vagy belepillant azokba az okmányokba, amelyek Szek­fű követ és a szovjet külpolití. ka akkori vezetőinek megbe­széléseit foglalják össze, még . az előzmények ismeretében is meglepődik a tudatosságon é* határozottságon, amivel Szek­fű Gyula lándzsát tért a szov­jet szövetség nemzeti előnyei mellett. De nemcsak ő látott bele ekkor a magyar-szovjet kapcsolatokat alakító világpo­litikai erők mechanizmusába. Az 1948. februárjában aláírt magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg. kötését a koalíciós pártok po­litikusainak tekintélyes együt­tese is támogatta. Az idén huszadik éve van érvényben szövetségi szerződé­sünk. E két évtized történelme zsúfolt és változatos volt. Elő­fordult,-hogy a magyar politi­ka átmeneti fejleményei érin­tették kedvezőtlenül a szövet­ség tovább fejlődését. Az is megesett, hogy — amiként er­re a szovjet kormány egv év­tizeddel ezelőtt kiadott nyilat­kozata utalt — Sztálin köve­tett el hibákat a népi demok­ratikus országok viszonylatá­ban, s ezek zavarták a harmo­nikus együttműködést. Vég­eredményképpen azonban e próbatételek inkább hasznos tanulságokkal látták el népein­ket. közvetve jobban megerő­sítették barátságunkat. U úsz esztendő szövetsége. 11 fél évszázad barátsága és a régebbi magyar történe­lem sugallásai erősítik meg a ma emberét abban a hitében, hogy nemzeti függetlenségünk­nek, békénknek és további szo­cialista társadalmi haladásunk­nak egyik alapvető biztosítéké a magyar-szovjet barátság. tusiba kerültek egymással, sőt az is megtörtént, hogy éppen az orosz eárizmus nyomta el nemzeti mozgalmaikat. Az utóbbi népeknél a nemzeti közhangulat a legkevésbé volt szerencsésen előkészítve, az új, gyökeresen más politikájú Oroszország baráti jobbjának elfogadására. A magyar történelem eb­*"■ bői a szempontból ve­gyes képet mutat. A mérleg egyik serpenyőjébe tartoznak a magyar uralkodó osztályok nagy részének a Habsburgok által erősen szított vallási és politikai oroszellenes előítéle­tei, az oroszokkal folytatott háborúk, s ide tartozik Vilá­gos. Szerencsére a mérleg másik serpenyője sem üres. Mátyás király és III. Iván szövetsége ha nem is bizonyult tartósnak utódaik alatt, mégis némi ba­ráti hagyományt teremtett. Rákóczitól kezdve újkori tör­ténelmünk szabadságmozgal­maiban rendszeresen felbuk­kant az a kurucokra vissza­utaló felismerés, hogy a Habs­burggal. a némettel igazában az orosz nagyhatalom ellensú­lyával lehetne dacolni. Törté­nelmi tény, hogy ez az ötlet még a negyvennyolcas szabad­ságharc egynémely vezetőjé­nek fejében is megfordult S teremthetett Világos akár­milyen oroszellenes hangula­tot, a történelem kérlelhetet­len logikája újrateremtette az orosz-kombinációkat, mihelyt megint fellendült a magyar szabadságmozgalom. A húsza-, dik század eljére éppen a ma­gyar függetlenségi párt vált az oroszbarát szövetségi tervek melegágyává. Károlyi Mihály még az első világháború előtt odakészült nagy politikai dele­gációjával. Justh Gyula, Lová­szi Márton, Nagy György és mások támogatták terveit. Gondolatmenetüket Ady End­re is magáévá tette és teljes mellel kiállt a „szentpétervári utazás” kísérlete mellett. Mégis, mindezek a tervek addig jórészt homokra épül­tek, amíg fennállt a cári ön­kényuralom. Az októberi for­radalom egyebek mellett azért jelentett fordulópontot a ma­Miért köröztek (Bsvwaüslot 12 őre 45 perekor? letbe és meglátta ezt az em­bert (Oswaldot) egy sarokban. Le akarta tartóztatni, de az épület gondnoka azt mondot­ta: minden rendben van, ez a raktár alkalmazottja. A cég összes többi alkalmazottját előkerítették, csak ezt a gya­núsítottat nem. A rendőrség akkor közölte nevét és sze- mélyleirását, hogy felkutassák. II bíZOttSág bizottság^zon"' tíissfl 8H3» ban tagadja „lllcgillG azt, hogy a gvarázza”.. re™iőrsóg os­---------------------wald nevét is kö zölte: „A rádión leadott sze­mélyleírásokban, amelyeket Oswald letartóztatása előtt su­gároztak, a rendőrség nem em­lítette Oswald nevét.” Megkísérelték tehát meg­magyarázni, hogy miért köröz­ték Oswaldot. Ezzel a magya­rázattal arra is célozni akarr tak, hogy átfogó létszámellen­őrzést is tartottak az épület­ben, valamint hogy ennek so­rán, közvetlenül 12 óra 30 perc után, Oswald volt az egyetlen távollevő. Először is: a valóságban nem volt ilyen létszámellenőrzés. Másodszor: a gyilkosság után nem Oswald volt az egyetlen alkalmazott, aki hiányzott az épületből... Jesse Cury rendőrfőnököt nyilván szaktekintélynék tart­hatjuk abban a kérdésben, miért körözte a dallasi rend­őrség Oswaldot. Szerinte Os­wald akkor vált gyanússá, „amikor a rendőrség megtalál­ta a hatodik emeleten azt a puskát, amelyről úgy vélték, hogy azzal követték el a gyil­kosságot”. Ez a magyarázat azonban éppen annyira elfo­— a személyleírás forrása Howard L. Brennan volt”. Brennan, egy 45 esztendő® ka­zánszerelő volt az egyetlen ta­nú, alti felismerte Lee Harvey Oswaldban a fegyvert elsütő férfit. Azt állította: az utca túlsó oldalarái figyelte az el­nöki autókaravánt, mintegy 35 méternyire a tankönyvraktár földszintjétől és 40 méternyire a hatodik emelet délkeleti sa­rokablakától. Brennan azt mondja, hogy 12 óra 22 perc és 12 óra 24 perc között érkezett erre a helyre. Ettől kezdve egészen az autókaraván megérkeztéig megfigyelhette, hogy egy férfi „néhányszor” eltávozik az ab­laktól, majd visszatér. A bizottság jelentése szerint „Brennan látta, amint a férfi leadta az utolsó lövést, majd eltűnt az ablakból”. Brennan eskü alatt vallotta a bizottságnak, hogy a férfi, akit látott tüzelni, az ablak­ben „állt, és a mellvéd bal ol­dalának támaszkodott”. Ott azonban nem állhatott és nem tüzelhetett senki. A gyilkosság után né­hány másodperccel készült fényképek ugyanis bizonyítják, hogy a szóban forgó ablak csak alul volt nyitva egy kis­sé. Ha valaki álló helyzetből lőtt volna, keresztül kellett volna lőnie az ablaküveget. Az üveg azonban érintetlen volt. így a bizottság kénytelen volt beismerni: „Noha Bren­nan vallomása szerint az ab­lakban levő ember álló hely­zetből lőtt, nagyon valószínű, hogy valójában ült, vagy tér­delt”. A Warren-bizottság ily mó­don ellentmondott saját koro­natanújának a vallomás egy lényeges kérdésében: abban, milyen testhelyzetben volt a gyilkos a bűntény elkövetése­kor. gadhatatlan, mint az előbbiek. A rádiókörözést ugyanis 12 óra 45 perc előtt adták le, a . puskát pedig csak 1 óra 22 ■ perckor fedezték fel. Egymillió iJJTÜÍt rlnjlér I megint olyan UUHWi .... rendőri ma_ gyarázatokkal került szembe, amelyek az ismert tényekkel szemben tarthatatlannak bizo­nyultak. Ezért ismét arra kény­szerült, hogy kidolgozza saját hipotézisét. Miért mondta be a rádió Oswald személyleírá­sát 12 óra 45 perckor? A War- ren-bizottság megbízásából a szövetségi nyomozó hatóságok összesen több mint 250 000 ki­hallgatást, illetve beszélgetést folytattak le. Elnöki utasítás- < ra a szövetségi kormány min- > den rendelkezésre álló eszkö­zét a bizottság rendelkezésére 1 bocsátották. A Warren-bizott- ságot felhatalmazták, hogy bírság terhe alatt tanúkat idézzen meg, és „lefolytasson minden további vizsgálatot, amelyet szükségesnek lát”. A Warren-bizottság tevékenysé­ge összesen több mint egy­millió dollárba került. Állító­lag ez volt a történelem legna­gyobb detektív-vállalkozása. Mégsem tudott válaszolni ar­ra ap egyszerű, de sarkalatos kérdésre: miért körözték Os­waldot 12 óra 45 perckor? is || A bizottság beismerte, láthatott a hogy erre nem tud válaszolni, szemtanú? találgatásokat---------------------- azonban haj. la ndó volt megkockáztatni. „Minden valószínűség szerini — mondja a Warren-jelentés Lee Harvey Oswaldra. Ami­kor azonban délután 1 óra 50 perc körül a Texas Filmszín­házban letartóztatták Oswal­dot, a dallasi hatóságok kö­zölték: a 24 éves gyanúsítot­tat egy J. D. Tippit nevű rend­őr meggyilkolásával kapcsolat­ban körözték. Oswaldot körül­belül öt órán át vallatták, s azután Tippit meggyilkolása miatt vádat emeltek ellene. Csak éjjel 1 óra 30 perckor vádolták az elnök meggyilko­lásával. 22-én éjfélkor, egy húszper­ces sajtóértekezleten megkér­dezték Oswaldot: ő ölte-e meg az elnököt. Azt válaszolta: Nem, azzal nem vádoltak. Nem is mondta ezt még senki ne­kem. Először akkor hallottam róla, amikor az előcsarnokban az újságírók megkérdezték ezt tőlem. A dallasi hatóságok és a fo­goly tehát egybehangzóan azt mondották, hogy Oswaldot Tippit rendőr meggyilkolása miatt tartóztatták le és hall­gatták ki, és hogy november ?2-én ez volt az egyetlen vád, amelyet ellene emeltek. A Warren-bizottság szerint Tippit rendőrt délután 1 óra 15 perckor vagy 1 óra 16 perc­kor gyilkolták meg. De akkor miért körözte a dallasi rend­őrség Oswaldot legkevesebb félórával Tippit meggyilkolá­sa előtt? November 24-én, néhány órával Oswald halála után, sajtóértekezletet tartottak. Itt Wade kerületi ügyész megma­gyarázta, mi érj; adták le oly sietve Oswald személyleírását: Nyomban a gyilkosság után egy rendőr rohant be az épü­Az FBI egyik igazgató- helyettese felszólított egy amerikai kiadót, ne publi­kálja Mark Lane könyvét a Kennedy-gyilkosságról. A könyv, az Elsietett íté­let, önmaga adja meg a választ: miért hangzott el a felszólítás? Az Elsietett ítélet nem más, mint vádbeszéd a Warren-bizottság módsze­rei és következtetései fö­lött, s egyben megdönti azt a teóriát, hogy a gyil­kosságot egyetlen ember követte el. A könyv szerzője — is­mert amerikai ügyvéd, akit Oswald anyja fia képviseletével bízott meg — egy londoni sajtókon­ferencián elmondotta, hogy 15 amerikai kiadóhoz nyújtotta be könyvét. Elő­ször mindegyik elfogadta, egy hét múlva azonban visszautasították a publi­kálást. Végre aztán, ami- kor egy angol kiadó el­vállalta a könyv kiadását, Amerikában is sikerült ki­adót tálalnia. Így a könyv megjelent az Egyesült Ál­lamokban, s természetesen nagy vihart kavart. Nemrég az Európa Kiadó gondozásában magyar nyelven is megjelent Mark Lane könyve. Ebből köz­lünk most rövid részletet. Íz a kritikus 22.énKT2mS iO nerc ... 13 v“ * perccel azutan, oogy rálőttek Kennedyre, a iallasi rendőrség rádión ke­resztül személyleíróst adott a gyilkosság gyanúsítottjáról. A személyleírás pontosan ráillett 2 MßtliiitMM­196?. szeptember 3., vasárnap tak össze. A rendőrség 30 tün­tetőt letartóztatott. Üjra őrizet, be vették Groppi atyát, akit már csütörtökön is letartóztat­tak, majd óvadék ellenében szabadlábra helyeztek. A milwaukee-i négerek most már nemcsak a lakásügyi ha­nem a teljes egyenjogúságért is síkraszállnak és megmozdu­lásaik a városi hatóságok által önkényesen kimondott tünteté­si és gyülekezési tilalom ellen irányulnak. MILWAUKEE (MTI): Milwaukee-ban pénteken es­te újabb összecsapásra került sor a feketék és a rendőrség között. A milwaukee-i négerek és fehér támogatóik a megmoz­dulások szervezőjének, Groppi atyának a templomában, a né­gernegyedben fekvő Bonifác templomban gyűlést tartottak pénteken este, majd mintegy 400-an menetbe szerveződve próbáltak a városháza elé vo­nulni. A rendőrség gumibottal esett neki a tüntetőknek és könnygázgránátokkal próbál­ta feloszlatni a menetet. A fel­vonulók ellenálltak, verekedés kezdődött, amibe a tüntetők oldalán beavatkoztak a nézelő- dők, járókelők is: kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendőröket. Mindkét oldalról összesen 13 sebesültet számol­6r»ppi atya őrizetben Véres összetűzés Milwaukee-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents