Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

A bor jelenléte korántsem elégítette ki az egri szomja­sokat, miként Dobó is mond­ta Gárdonyi szerint a fakezű Cececynék, hogy „Vizet iszom én, bátyám, ha szomjazom” ... Nos, ami az egri vizet illeti (a H20-t, nem a szerzetesek ál­tal készített 86 fokos „Egri viz”-et!), összehasonlíthatatla­nul szűkebben mérte a ter­mészet a kerekes kutakon át, mint a bort a szőlőtőkéken és a pincéken át. Az egyre job­ban civilizált világban Eger is érezte, hogy most már va­lamit tennie kell. Tett is. és ennek köszönhető, hogy negy­venedik évfordulóját ünnepli az idén az egri vízmű. Hogyan kezdődött? És: mi van ma? Erre ad választ az első, és a negyvenedik eszten­dő, a jubileum két határkö­ve. Az adatokat Dávid Gyu­lától, a vízmű nyugdíjas „kor- társától”, Horváth János fő­mérnöktől és az egri levéltár­ból kaptam. Az első esztendő A városban lévő hajdani kutakról annak idején ezt írta a vizsgálatot végző József Műegyetem Szerves Chemiai Intézete: „Kellemetlen ízű, hüvelyesek főzésére, mosásra alkalmatlan, kemény víz. Ivásra sok helyen nem, má­sutt hosszabb megszokás (!) ' után használható. A dohánygyár bevezette ugyan a feleőtárkányi forrás­vizet, de a városban csupán négy kút állt a lakosság ren­delkezésére. Ez kevés. Nem számítva a forrás ingadozó vízhozamát, amely pontosan a legszomjasabb nyári hóna­pokban ejtette kétségbe az embereket. 1925-ben került újra napirendre a vízmű kér­dése, ekkor vizsgálták felül a régi tervet, s újabbat kér­tek. Nem késett sokáig a megoldás: Schréter Zoltán nagy hírű geológus megfelelő vizsgálat után a jelenlegi Pe­tőfi tér egy pontjára muta­tott: „Itt fúrjanak”. 1926. ja­nuár 17-én már az Egri Nép­újság lelkendezve jelenti: „32 fokos vizet találtak az artézi kút fúrásánál 56 méter mély­ségben!” A forrás vízhoza­máról (napi 9 ezer köbméter) ezt mondta Schréter Zoltán: — Ilyen bővizű forrást Ma­gyarországon még nem talál­tak. Most már bámulatos gyor­sasággal haladt a munka. Pa­tudniillik, hogy fiatalabb nők sokkal idősseb férfiakkal köt­nek házasságot. A statisztika elég nagy számokkal igazol­ja, hogy például a 30 éves nők gyakran 60—70 éves férfiak­hoz is férjhez mennek. A házasság, a család „nép­szerűségével” kezdtük — vagyis azzal, hogy ez az intéz­mény nálunk nincs válságban. A statisztikus is ezt igazolja: hiszen akik egys2er nálunk el­váltak, illetve megözvegyül­tek. legtöbbször ismét meghá­zasodnak. Nézzük például a 30—34 éves férfiak újraháza- sodásának adatait! Ezer elvált és ezer özvegy férfi közül 313 özvegy és 363 elvált nősül meg évente. Nőknél már nehezebb a hely­zet: ezer özvegyen maradt, vagy elvált nő közül ugyaneb­ből a korosztályból egy évben 69 özvegy és 163 elvált köt is­mét házasságot. A válásokról a Népességtu­dományi Kutató Csoport kü­lön tanulmányt készített. Esze­rint: a válások száma nem nö_ vekszik évről évre, viszont nem is csökken, hanem: inga­dozik, Magyarországon évente 15—20 ezren válnak el. Kőbányai György A tv és a szerelem Gyorsfisztító szalon Gyöngyösön Nyolcszáz óra — giccs Az elnevezés mindenben fe­di a valóságot. A Patyolat nemrég megnyílt gyöngyösi üzeme tökéletesen megfelel annak a formának, amit sza­lonnak nevezünk, a szolgálta­tása, tehát a ruhák tisztítása is gyorsan történik. Lassan kezdik megszokni az új szalont d város lakói. Ele­inte még várni kellett arra, hogy a megfelelő mennyiségű ruha összegyűljék, most már elegendő mértékben tudják foglalkoztatni a vegytisztító gépét. Nagyobb gond a ruhák vasalása. Mit is tud az új Patyolat­szalon? Akinek sürgős, akár hat óra múlva visszakaphatja a ruhá­ját, teljesen rendbe szedve. A Ojc.r0 © CL-ti (Stern karikatúrája) Egy elfeledett régi kripta Naponta sok százán láthat­ják a feltűnő építményt, amit a gyöngyösi szakren­delő-intézet főbejáratánál helyeztek el. Előtte tábla hirdeti: kinek a több mint nyolcszáz órai munkája nyo­mán született meg a furcsa alakzaté épület-fantázia. És ahogy nézzük ezt a ki­állított tárgyat, olvassuk a tábla szövegét, eszünkbe jut néhány dolog. Mindenekelőtt az a hatal­mas mennyiségű munka, ami benne fekszik ebben a miniatűr építményben. Ha egy munkás minden munkaide­jét három hónapon keresz­tül erre szánta volna, akkor ' tudta volna csak elkészíteni. Hihetetlen mennyiségű aka­rat, szorgalom, kitartás ered­ményezte a soktornyú házal. És mindez társadalmi mun­kában, saját elhatározásból, anyagi ellenszolgáltatás nél­kül. Hobby — mondhatjuk, mert másként nehéz lenne ezt az elfoglaltságot minősí­teni. A bobbyhoz mindenkinek .joga van, ha időt, energiát tud hozzá biztosítani. Még beleszólása sem lehet senki­nek abba. hoey milyen szen- vedélvnek áldoz valaki mun­kaidején túl, ha ez a szen­vedély kárt nem okozhat. 4 Ulmsin 1361, augusztus 17., csütörtök De a mostan! esetben csak sajnálni tudjuk annak a sze­mélyét, aki több mint nyolc­száz órai munkát ölt bele az említett műbe. Mennyivel jobb lett volna, ha valame­lyik középületünk mását ké­szítette volna el. Nemcsak neki, nekünk is hasznunk let volna ebből a munkából. De így...! Anélkül, hogy bárkit sérte­ni akarnánk, anélkül, hogy bárkinek a kedvét el akar­nánk venni, meg kell monda­nunk: ennek a furcsa, sok- ternyos, nagyon sok munká­ba került háznak nem ott van a helye a szakrendelő- intézet bejáratánál. Sajnos, nem alkalmas arra, hogy na­ponta sok száz ember Ízlését fejlessze. Csak rontani tud­ja. mert művészieden. Ha pe­dig egy középület előtt áll, ez a tény maga szentesíti a létjogosultságát, bizonyítja, hogy az intézmény vezetői minden szempontból méltó­nak találták arra, hogy azon a helyen álljon, emberek lás­sák, nézzék és csodálják. Nem kételkedünk abban sem, hogy nagyon sokaknak tetszik a miniatűr épület. Az ízlésről soha nem is vitat­koznánk, mert arról még a rómaiak sem voltak hajlan­dók vitatkozni, ahogy a tő­tök származó közmondás ezt bizonyítja. Ha mindez csak néhány ember ügye lenne. Mivel azonban" közintéz­mény előtt áll a produkció, szót kell emelnünk ellene. 1 . AZ EGRI EGYKORI ferenc­rendi templom legutóbbi ta­tarozásakor feltárták az épít­mény alatti elfalazott és jó­formán teljesen feledésbe me­rült régi kriptát. A kriptáról a régi egriek be­széltek egyet-mást, de pontos adatokat, leírást senki sem tudott. Csupán egy helyen ta­láltunk megbízható közlést: Breznay Imre „Eger a XVIII. században” című könyvében. Eger lelkes historikusa itt el­mondja, hogy amidőn 1933- ban tatarozták a templomot, felnyitották a kriptát is. El­beszéli, hogy mit találtak ott, a szentély alatt levő kriptá­ban, majd így folytatja: „...a ferencrendiek templo­mának hajója alatt levő tágas kripta ma is elfalazott...” Erről azonban tovább nem történik említés, a probléma teljességgel megoldatlan ma­radt. A templom idei, 1967. évi részleges felújítása alkalmával merült fel azután ismét a kripta kérdése. A szentély ke­leti falában meglevő szellőző­ablakon át kúsztak le a bátor kutatók a kriptába, ahol az­után megtalálták az ablaktól nem messze, az utca felé nyí­ló egykori, de már befalazott kijáratot. A kijárat egy teljesen primi­tív nyílás volt, a. mostani környező terepezíntnél jóval mélyebb küszöbmagassággal, ami az amúgy is sejtett hely­zetet igazolja, vagyis, hogy a szentély elkészülte idején, a XVIII. század közepén, a kör­nyező utcák még nem voltak feltöltve, ez a művelet csak néhány évtizeddel később kö­vetkezhetett be, az Eger-völ- gyére jellemző ingoványos ál­lapot megszüntetése érdeké­ben. A kijárat kialakítása, fő­leg pedig a helye (ezen ke­resztül a templomból a krip­tába lejutni nagyon körülmé­nyes lett volna!) — azt az ér­zést kelti, hogy nem ez volt a kripta egyetlen bejárata! A KRIPTA MAGA egy elég kiterjedt, a szentély méretei­nek megfelelő nagyságú alsó tér. A boltozatokat középen pillérek tartják és a falak mentén vannak a téglával ki­alakított koporsófülkék. Ezek mindegyike „foglalt” volt, leg­több helyen még megtalálha­tók a régi feliratok. Közülük ismertetünk néhány érdekeset az alábbiakban: — Tekintetes Kisjókai Ud- varnoki Mihály ur több nemes megye ülnöke porai. 29. aug. 1836. — Kis Baczoni Benkő Ignác orvostudor szül. 1772. jún. 20-án. Megh. 1833. jan. 24-én. — Itt nyugszik Tettes Nemes Ntes és VIZLŐ Erdő- kövesdi Rottenstain József úr Tettes NS Heves és külső Szolnok T. E. Vármegyék AL Ispánja, elhunyt 1833. Észt. életko. 56-ban. — Pills DNUS Paulus ALLY OBIIT XXVII. Mar AD. MDCCCXXV. (Meg­jegyzés: a török származású Ali Pál Eger városának volt főbírája a XIX. század első éveiben.) — Voltam, Nemes Udvar- noky Sidonia. Meghívott az ég szépkorom tizenkilentzedik évén. Boldogasszony hava 14-ik napján 1834. — Egy feltört üvegben, érc- koporsóban, díszmagyarban feküdt egy volt egri polgár, a sírhely alatt eldobott már­ványtábla valószínűleg az ő nevét örökítette meg: Radványi Miklósy Pál úr, meghalt életének 69-ik eszten­dejében, júniusnak 11-i nap­ján, 1813 esztendőben. ÉS VÉGÜL a kripta talán legérdekesebb lelete: egy dísze­sen faragott faládában pihen­tek Hám Ákos segédpüspök földi maradványai! „Achacius dex Ham” Estei Hippolitnak, Mátyás király sógorának 1498—1520 között Eger püspökének volt segéd­püspöke, és egyben „nikome- diai püspöke”. Meghalt 1522. március 4-én, a várbeli szé­kesegyházban ’ temették el. Csontjai 1802-ben kerültek napvilágra, amidőn „...a Püs­pökség Praefectusának rende­lésiből... (a várbeli) öreg Templomnak oldalához ra­gasztott Boldog Asszony Ká-. poinájának maradványait... bontogatnák, egy márván" kőre akadtak a dolgosak..,’ (1. Gorové László: „Eger vá­rosának történetei” 1828.) — Ez volt Hám Ákos sírja, ahon­nan a segédpüspök „...ham­vait (a Káptalan) egy edénybe összeszedte és a Ferentzren- diek Templomának Sírbol- tyában... eltakaríttatta...” Elgondolkoztató érdekessége a kriptának, hogy abban csak a XIX. században elhúnytak vannak eltemetve, holott a kripta (a szentéllyel együtt) már 1744-ben elkészült. Ennek oka pedig az lehet, hogy, bár a temetkezések már 1744 után bizonyára elkezdődtek, de amidőn az 1780-as években II. József, a „kalapos király” eltiltotta a kriptákban való el­temetéseket, akkor összegyűj­tötték az eddig ott elhelyezett maradványokat, és utána a sírfülkéket felújítva, a század- forduló után oda újra temet­kezni kezdtek. ★ És következzék az utolsó kérdés: van-e kripta a temp­lomhajó alatt, amint erre Breznay gondolt? Az ELŐZŐ HETEKBEN egy kutató áttörést végeztek a meglevő kripta északi falá­ban, a templomhajó felé: d< itt kriptát eddig nem találtak A nyílás mögött csontmarad­ványokat tartalmazó földréteg volt és falmaradványok is akad­tak. de zárt helyiség létezésére semmi sem mutatott. Hevesy SándtH probléma: az özvegyek, a ma­gányosan élők kérdése. Leg­többjük előtt egyetlen cél áll: Párt “keresni... De megtalálhatja-e minden­ki a párját? Például a 30—34 évesek — huszonháromezer hajadon van ebben a korosz­tályban. Az ilyen korú haja- donokhoz való férjjelölteket a 35—39 éves korcsoportban ke­reshetjük: 22 600 nőtlen férfit „találunk” nekik. Itt még nagy a valószínűsége annak, hogy a párok is megtalálják egymást. Egy korcsoporttal' „odább” már más a helyzet. Negyven- negyvennegy éves nőtlen férfi 17 200 van, hazájuk kell ven­nünk 1700 özvegyet és 9000 el­váltat, vagyis 28 ezer férjjelöl, tét. Nekik való párt a 35—39 éves nők korosztályában ke­reshetünk. Ebben a korcso­portban 23 300 hajadon és 17 ezer elvált, illetve 7800 özvegy él. Itt már eltolódnak az ará­nyok. Az 55—59 éves férfiak még inkább kereshetik párju­kat: 50—54 éves nők közül hajadon 24 300, 54 000 özvegy és 15 800 elvált. Hozzájuk va­ló nőtlen férfi 13 800, 9000 öz­vegy és 6 600 elvált van. Ezzel magyarázta a demog­ráfus az „éles vetélkedést”, korunk jellegzetes tünetét, azt KétmilTió-nyolcszázhuszon- hétezer család él Magyaror­szágon... Feltesszük a sablo­nosnak ható kérdést — világ­szerte erről vitáznak —: vál­ságban van-e a család intéz­ménye, vagy sem? A demográfus határozott válasza: nálunk nincs válság­ban. A házasságkötések hosszú idő óta minden évben felül­múlták a megszűnt házassá­gok számát. (A megszűnt há­zasságok alatt nemcsak a vá­lást, hanem a halál által meg­szűnt házasságokat is értjük.) Tíz év óta éves átlagban 81—90 ezer házasságot kötnek — ezzel szemben 40—50 ezer haláleset, 15—20 ezer válás jelzi a házasságok megszűné­sét. Igaz, korábban a házas­ságkötések száma, még inkább felülmúlta a megszűnt házas­ságokét. Ez azonban nem bi­zonyítja a házasság formájú­nak „válságát”. Háború után ugyanis mindig emelkedik a házasságkötések száma. Negy­venhatban 98 700 házasságot kötöttek, s utána egészen az ötvenes évek elejéig több mint 100 ezer volt a számuk. Azóta kevesebb. Miért? „Már kihá­zasodtak az emberek”: a há­ború után megházasodtak az idősebbek — s a fiatalabbak; is. A házasságot kötő férfiak és nők átlagos életkora közötti átlagos különbség — négy év; ugyanakkor, amikor a nők hosszabb életkorral számol­hatnak. Ma Magyarországon 121 ezer özvegy férfi él, az özvegy nők száma pedig 625 ezer. Tehát érdekes, fontos ját. Egyelőre a vevők igényei­nek kiszolgálása zökkenőmen­tes. Kérdés, ha az őszi, téli szezon idején felszökik g tisz­títandó ruhák mennyisége, ho­gyan bírják majd a vasalást a szalonban, hiszen ezt a mun­kát kézi erővel kell elvégez­niük, ami sok időbe kerül. Feltételezhetően újabb vasa­ló munkásokra lesz szükségük addig is, amíg gépeket nem állítanak be ennek a nehéz fi­zikai munkának az elvégzésé­re. Kedves figyelmességgel lepi meg a vevőit a Patyolat-sza­lon most: a szépen kitisztított és kivasalt ruhákhoz díszzseb­kendőt adnak, emlékül, ami reklámnak sem rossz. Az első hetek tapasztalata szerint a gyöngyösiek is, de a Patyolat is jól járt az új sza­lon megnyitásával. (gmf) kisebb pecséteket a tulajdonos kérésére azonnal eltávolítják. Két fülke is áll a rendelke­zésre, ahol a piszkos ruháéi a kedves vendég megszabadul­hat, köpenyt kap helyette, és végignézheti, hogyan tűnik el a kellemetlen olaj-, fagylalt­vagy gyümölcsfolt a ruhájából. A kiváló teljesítményre ké­pes berendezésről annyit, hogy óránként öt férfiöltönyt tud kitisztítani; A legkénye­sebb anyagokat is biztonság­gal kezeik Műszálas ruhák, szivacskabátok semmi kárt nem szenvednek a tisztítás so­rán. Miután a szolgáltatás gyors­tisztításra szól, a vállalási időre felárat is számítanak, attól függően, milyen gyorsan akarja a ruháját visszakapni a tulajdonos. És akinek egyál­talán nem sürgős? Az vigye a régi Patyolat-üzembe a ruhá­öt kilométert, a termelt víz pedig az évi 3 millió 542 ezer köbmétert! A vízhálózatba 5600 lakást kötöttek be a mai napig, s 198 úgynevezett „közkifolyó” áll a városban. Hogy a nyári szom­júságot, a. kánikula vízigényes napjait is említsük, az idén, augusztus 6-án 16 ezer köb- i méter vízre volt szüksége a városnak. Ez nagyon sok. így természetes, hogy a negyven ■ esztendeje fúrt kút —, bár ma is a legtöbbet, napi 5 ezer í köbmétert adja — már egyen- í lő lenne a „szomj-halállal”, ha idejében nem fúrtak vol n.i még újakat: még egyet a Pe­tőfi téren 3200 köbméter), egyet a Népkerfben (800 köb­méter naponta). S ha ez még mindig kevés, „segítségül hív­ják” az andomaktályai forrás vizét. Űj főnyomó ve2eték épült a Hajdú-hegyre, a szi­vattyúházban 5 gépegység dol­gozik éjjel-nappal, és segít az almagyar-dombi 2000 köbmé­teres víztároló is. A kutak tö­kéletesítésével is igyekeznek növelni a vízhozamot, de mindez csupán rövid perspek­tívában megnyugtató, csupán a közeljövőt elégítheti ki. Va­lami újat, korszerűt kell al­kotni, megfelelőbbet az eddi­ginél, hogy a víz ne problé­ma, hanem egyszerűen és megnyugtatóan „csak” víz, éltető, egészséges víz legyen. _ Az északi vízmű elkészült terve már egy lépés a nyug­tató jövő felé .k; (kálói) zár Istvánt, a miskolci vízmű igazgatóját bízták meg a víz­mű és a vezetékhálózat ter­vezésével. 1926 novemberében a képviselőtestület döntést hozott: a munkálatokat a Vi­lágítási és Vízmű RT irányít­ja. A vízvezeték-hálózathoz 50 vagon cső érkezett, a hálózat hossza 26 kilométert tett ki. A számítások szerint a kút vízhozama bőven fedezte a város akkori vízszükségletét. A nyolc hónap alatt fel­épült vízmű és vízvezeték­hálózat 1927. július 21-én már üzembe helyeztetett. (Meg­jegyzendő, hogy a nemrég vég­rehajtott korszerűsítés az Üt- és Vasútépítő Vállalat ke­zében közel három esztendeig tartott...) Harminc közkút adta a vizet a városban és 200 házat kötötték be a hálózat­ba. Az ellátásra egyetlen gép- sgység üzemeltetésé elég volt. L934-ben az évi vízhozam 1 millió 760 ezer köbméter, ez a vízórák bevezetésével 1937- ben 1 millió 24 ezer köbmé­terre csökkent. A negyvenedik esztendő A város lakosságának nö­vekedésével, az egyre több izem és gyár építésével meg­nőtt az igény is a víz iránt, 5 próbára tette alaposan a szakemberek erejét Ma a víz- nálózat hossza eléri a hetven­Az első és a negyvenedik esztendő Jubilál a% egri vízmű Bfläaeassäg, es«i#«f ­Magyarországon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents