Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-31 / 205. szám

IÉ ILY, fiók SZILVÁSVÁRAD... őspark közepén, dombon áll a hajda­ni őrgrófi kastély, magas, szá­zados fák takarják. Az erede­tileg neobarokk építmény s h<Kza a 40 000 kataszteri föld- és erdőbirtok legutóbb Palla- vipiini Alfonz asszonyáé volt, ki. őrgrófi párjától nászaján­dékul kapta az egymillió aranykoronát érő adományt. A ,Nászajándék” 1948 óta üdülő. S >azóta, hogy nem az őrgróf- né vagy leánya, a comtesse, válogatja és hívja ide a ven­dégeket — majd ötvenezren töltöttek a kastélyban két he­tei. Jelenleg is 234-en pihennek itt' — a kastély 86 férőhelyes, s ezt egészíti ki a „camping” 148 férőhellyel. ,-A camping valóságos üdü- lőfiegyed, csupa sziklakőből emelt házacska sorakozik itt, utcákkal és terekkel, Hófehér­ke meséjéből kölcsönzött ne­vekkel. Az ötlet a környezet­hez illőn stílusos: mesehangu- lát kint, mesés kényelem, mo­dem, ízléses bútorokkal a há­zacskákban, bent Gerő József, a kastély-üdülő gondnoka kalauzol, segít „ri­portalanyokat” keresni. Csep­pet se nehéz a dolgunk: a kastély és a camping minden vendége riportalany.. Göröcs Tiborné a fővárosból jött a hegyek közé, két hétre. Kereskedelmi szakember, ex­portfelelős a Budapesti Ruha­ipari Vállalatnál. — Sokfelé jártam már, de sehol ilyen kellemesen nem éreztem magam. Aki valóban üdülni, pihenni és felfrissülni akar, itt, Szilvásváradon meg­teheti. A táj csodálatos, sze­met gyönyörködtetők a szépsé­gek, az erdők, a hegyek, a Szála jka-völgy vízesése. Van itt minden, amit a természet­imádó kívánhat. És az ellá­tás, a bánásmód is olyan, mint az üdülő kitüntetése. Kiváló. F. NAGY PÁLNÉ ugyancsak kereskedelmi dolgozó, a fővá­rosból. — AzelOtt semmit se fudtam Szilvásváradról. Azt gondol­tam, isten háta mögötti hely, ahol nincs egyéb, mint szarvas- bögés. A táj, a környezet rend­kívüli. A falura azonban nem mondhatni ugyanezt. Például, ha a kisvendéglő pirva van, még egy pohár szódát se kap az ember sehol. A kastély halijában, kényel­mes fotelekben ülve, csendes beszélgetésben találtuk a Déri házaspárt. Déri Györgyöt és feleségét. — Mind a ketten híztunk egy kilót — kezdi az asszony. — Pedig igen sokat túráztunk, gyalogoltunk. Annyit mondha­tok: ha eddig nem szerettem volna a Bükköt. itt biztosan szerelmesévé leszek a két hét — Az utak nem valami hí­resek — mondja a férj, s kicsit hazabeszél, mert az 1. számú AKÖV főmérnöke. A jármű­vekre gondol itt is. Aztán kel­lemes emlékeit sorolja, s azt mondja, visszajön ide két év múlva, akár egyedül is, asz- szomy nélkül, annyira szívé­hez nőtt a bükki vidék, ö sem túl sokat tudott eddig Szil­vásváradról, megszívlelendő, amit mond: — Ez a csodálatos vidék, a miliő, igazán több propagan­dát, hírverést érdemelne. So­kan nem tudják, mit talál­hatnak itt. Minden pénzt megérne, hogy a vidéken pezsgőbb, kul­turáltabb idegenforgalmat te­remtsenek. Megemlítem, hogy a Szalaj- ka-völgyben, festői helyen, je­lentős beruházással tirristahá- zat, szállót és éttermet tervez­nek építeni. — Hamarább is gondolhat­ták volna már erre — mond­ja, s igazát nem vitatom. KÉT HETET TÖLTHET Szil­vásváradon egy-egy váltás­ban 234 vendég. Naponta négy­szer kapnak enni (gyerekek öt- ször), s az étkezéseknél rá­adásként nemcsak gyümölcsöt, tortát, süteményt választhat­nak, hanem fagylaltot is és fe­ketekávét. Kirándulásokat te­hetnek a környékre, Lillafü­redre, Miskolc-Tapolcára, Bán­kúira, Egerbe stb. Tudományos előadásokat hallgathatnak, já­tékos vetélkedőkön derülhet­nek. Rendszeresen ellátogat­nak az üdülőbe az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Otthon bá­bosai, ők a gyerekeket szóra­koztatják. A kastély-üdülő gondnokán jövő terveiről beszél búcsúzé­ban. Magyarázza, amit lát­hattam is: befejezés előtt áll a camping társalgójának épí­tése. A 2,5 milliós költségű korszerű épületben lesz majd játékterem, színpad, 3 helyisé­ges melegzuhanyozó, büfé stb. Még az idén hozzáfognak egy 12X25 m-es fürdőmedence megépítéséhez — a vizet a Szalajka-patak szolgáltatja, s bojlerral melegítik 20—22 fok­ra. Lesz lépcsőzetes, cementes napozó, zuhanyozó, lábmosó, és a kisebbeknek is pancsoló. Virággal pompázó sziklaker­tet varázsolnak a társalgó épü­lete elé, s itt látni lehet majd a Fátyol-vízesést is, mini­változatban. A kastély alag­sorában remek, mondhatni exkluzív, 4 helyiséges szórako­zóhelyet nyitnak (hangulatvi­lágítás, süppedő perzsák a par­ketten, trófeák, szarvaságan- csok körben a falon stb.), most végzik a bejárati folyosó át­alakítását. A rangos, kellemes környezetű „Vadászteremben” hetente háromszor cigányzene szórakoztatja majd a kastély vendégeit. Eddig sem panaszkodhattak a szilvásvárad! üdülők — a vendégkönyvben csupa dicsé­ret, szuperlatívuszokban — ezután még teljesebb lehet ké­nyelmük, itt eltöltött két he­tük. Szórakozhatnak, pihen­hetnek. Vagy sétál Iratnak, cso­dálhatják a tájat, a tettarátát, a Szalajka vizének mészkő­lépcsőkön lezúduló fátyol-zu- hatagát, a pisztrángos hegyi tavakat, a sziklás hegyoldala­kon zúgó bükki erdőket. ... Széles „sétány” az erdő fái alatt. A Tó-oromja-tetőről alásuhanó szél zúgatja a bük­kösöket körben, EGY SZILVÁSVÁRAD! „bennszülött” mondja: — Erre kocsikázott valami­kor pónás fogatán a comtesse ... Magam sem' figyelek a sza­vára. Csodálatos szépségeikkel tárulkozik a táj, abba feled­kezik a gondolat és az em­beri szem. Pataky Dezső Házasságkötő gyerekek r4 amutattak: — ö az. A tizenötödik élet­évét még alig töltötte be, de már harmadik hónapja asz- szony. Hét határra szóló lako­dalmat tartottak* Másik: Nincs még tizenhat éves, de bátran mondhatná magát ti­zennyolcnak. Erős, fejlett te­remtés. Biztosan ez is közre­játszott abban, hogy megkap­ta a gyámhatósági engedélyt. A fiatalkorúakat ugyanis a házasságkötési kérelem előtt minden esetben tisztiórvos vizsgálja meg. Az a kérdés, testileg érettek-e? S vajon szellemileg elég érett-e — ha biológiailag érett is —, egy mégiscsak gyermek­nek nevezhető teremtés ah­hoz, hogy a családon belül kellő felelősséggel, önállóság­gal töltse be szerepét, hiva­tását? Erről a kérdésről orvosok­nak, pedagógusoknak, jogá­szoknak az a véleménye: — Nem jó a túl korai há­zasság, hiszen egy fiatal gye­rek semmiképpen sem lehet felkészülve a családalapítással együtt járó kötelességvállalá­sokra. Ez meg is látszik a vá­lási statisztikákon: a túl fia­talon kötött házasságok nagy része egyáltalán nem bizo­nyul tartósnak. Egyik községünkben történt a következő eset: A szülők mindent „elrendeztek”. Meg­volt az ifjú vőlegény, megtar­tották az eljegyzést és kitűz­ték a lakodalom időpontját. Egyáltalán nem zavarta őket az a szerintük mellékesnek látszó körülmény, hogy a há­zasságkötéshez az engedélyt nem kapták meg. A menyasz- szony alig töltötte be a tizen­ötödik életévét. Feltételezhetjük, hogy a ko­rai házasság részben nem más, mint a régi gazdasági kény- szerűség tovább élése, vala­mint az attól való rettegés, hogy a lánynak akkor kell menni, amikor viszik, mert különben egyedül marad, meg­vénüli pz már megszűnt, de a ^ pártában maradás ve­szélye nem. Ráadásul sok fa­luban a tizenhat-tizennyolc éves korban levő lányt még eladósorban levőnek tartják, de a húszévest már vénlány­nak. Olyan mélyen gyökerese­dett meg ez a ^tévhit, hogy a húsz-huszonöt éves lányok közül sokan maguk is azt hi­szik: felettük már eljárt az idő. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az el­múlt években főleg a fiúk özönlöttek a városokba, a lá­nyok otthon maradtak. Ezzel a férjhezmenés esélye csak­ugyan csökkent, a pártában maradásé nőtt. A termelőszö­vetkezetekben lánybrigádokkal a legnagyobb elvándorlás idő­szakában is találkozhattunk, fiúbrigádokkal csak nagy rit­kán. Szerencsére már megkezdő­dött a „visszaáramlás”. Sokan állítják: a korai csa­ládalapítás gondolata elsősor­ban a jól kereső gyerekembe­reket foglalkoztatja. A tapasz­talatok ennek az ellenkezőjét bizonyíték. Inkább a lányos szülők élnek abban a tévhit­ben, hogy egy tizennyolc éves ifjú ember havi kétezer forin­tos keresettel már megalapo­zott egzisztencia, családalapí­tásra érett, holott nyilvánvaló, hogy ilyenkor az érettség, a megfontoltság még hiányzik. És itt kap ismét szerepet a szü­lők aggodalma, különösen ér­telmezett felelősségérzete; A legtöbb szülő ugyanis — abbéli buzgalmában, hogy megóvja gyermekét a házasság előtti nemi élettől és annak követ­kezményeitől, szorgalmazza a korai házasságot, amelynek ki­látásairól eleve nem lehetnek illúziói. És teljesen indokolt­nak látszik az a feltételezés, hogy ezeknek a házasságoknak a nagy része érzelmileg is, anyagilag is megálapozatian. A ko'rai házasságok ténye ezenkívül egy egész sor, társadalmat terhelő prob­lémát vet fel. Ez igazolja azt a megállapítást, hogy a korai házasság, a „gyermekesküvő” nem egyszerűen magánügy, nemcsak két ember, két csa­lád, hanem a község, a járás* a társadalom ügye. A község vezetőinek, a tanács, az iskola irányítóinak, az orvosnak, a helyi üzemek, a tsz-ek veze­tőinek, s mindenkinek, aki felelősséget érez más emberek sorsáért, bőven van tennivaló­juk ott, — ahol gyakoriak a *,gyermekházasságok”. (Sz. P.) Kovacsevics: KAPELAI SZIKRAK során. Amikor 1941-ben a német és olasz csapatok, valamint szö­vetségeseik lerohanták Jugo­szláviát: felosztották egymás közt a megszállt országot. A főként olasz megszállás alatt álló horvát területeken kiki­áltották a „Független Horvát Államot”, amelynek vezetője a fasiszta Pavelics lett. A horváth nép legjobb fiai nem nézték ölbe tett kézzel az olasz megszállók és hazai csatlósaik garázdálkodását: partizánosztagokba tömörül­tek és ahol csak tehették, le­sújtottak az ellenségre. Ennek a hősi küzdelemnek Zrínyi Katonai Kiadó és a harcokban elesett hősök­nek állít emléket Veljkb Ko­vacsevics könyve, amely a hős parasztforradalmárról, Gubec Mátéról elnevezett par­tizánzászlóalj históriája. Az egység közvetlenül a megszál­lás után alakult meg, harco­sai a Kapela hegység zord sziklái között ütöttek tanyát és innen indították támadásai­kat az olasz megszállók és csatlósaik, az usztasák ellen. A partizánok élete az első időszakban különösen nehéz volt. — Körös-körül a földön, a levegőben és a tengeren mindenütt az ellenség volt az úr, fegyverük kevés volt, élel­mük is alig, hiányzott a gyógyszer, az orvos. Az ola­szok pedig szüntelenül támad­tak; Útjukat porig égett fal­vak. akasztófák és tömegsírok kísérték. De nem tudták meg­törni a nép ellenállását, mert két évbe sem telt és a Kape­la vidékéről kiűzték a meg­szállókat.­Kovacsevics nemcsak a har­cok krónikáját adja: mint jó epizodista, emberi sorsok raj­zával mutatja be a ma már történelmi távolba került ne­héz esztendők történetét. V. M. A villámok gyakran „rövidlátóak” 1900 zivatar évente Nem minden esetben választják a háritópontokat Felhasználható-e a villámtermelte energia 2 u Földünkön évente kereken 1900 zivatarról ad számot egy meteorológiai beszámoló. E magas szám ellenére a szak­emberek számára a zivatar je­lensége, keletkezésének körül­ményei a mai napig is fejtö­rést okoznak. Az Aachenben állomásozó (NSZK) „Meteoro­lógiai Observatorium” szak­emberei évek óta foglalkoznak a zivatar problémájával, egye­bek között a legfontosabb kér­désre keresik a választ: hogy jön létre a zivatarkor észlel­hető elektromos kisülés? Az eddigi kutatások szerint zivatar akkor keletkezik, ha nedves, párás légáramlatok a napsugártól felmelegedve ma­gasabb légszintre emelkednek, ahol a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb. A kérdéses elekt­romos feszültség akkor lép fel, 4. Nem tudta, mire vélni a dolgot. Annyira be lenne rúg­va, hogy víziói támadtak?! Vagy valaki becsempészte ide evzt a micsodát a nyitva ma­radt ajtón?! . Nincs semmi meglepő ab­ban, hogy Sovák nem ismerte fel azonnal a Bögrét, noha mint minden újságolvasó, rá­dióhallgató, négy napja c is valósággal falta az idegen űr­hajóról szóló híreket. Először is: este volt, sötét, a Bögre jellegzetes alakját nem lehe­tett világosan kivenni, aztán más az, ha az ember valami­nek a képét az újságokban, vágy a televízió képernyőjén látja lekicsinyítve, ás megint más, ha saját kertjében, Kis­pesten, a Hanka utca tíz szám 4 Mmmm, 1967. augusztus 31., csütörtök alatt találkozik vele, életnagy­ságban. Tekintetbe kell venni továbbá, hogy Sovák Ede a találkozás idején meglehető­sen spicces volt, bár a friss levegő hatására párolgóit agyáról a szesz gőze. Felkapott egy követ a föld­ről és az űrhajó felé hajítot­ta. — Mész innen! Sem a tett, sem a kisérő szöveg nem magyarázható lo­gikai : érvekkel, de így történt. A Bögre, amelyik Taivan fe­lett ennél sokkal gorombább atrocitásra sem reagált, most megszólalt: — Nem mész — mondotta, — hanem jössz. Én jössz, mert innen vezér jel. Gátlás meg­szűnt. Zi-Három teljesítheti földi utasítások. Tied utasítá­sok. Elnézést, gyatra magyar beszéd, de Zi-Három főleg vi­lágnyelvekre programmozást kapsz. Várok utasítás, vagy kérdés. — Kezicsókolom — hebegte hősünk, merthogy a Bögre tér. mészetesen ezúttal is emberi szavak keverékéből állította össze szövegét és utolsó mon­data véletlenül csupa női alt és szoprán hangból állt. — Kegyed... kegyedék az az idegen űrhajó, amelyik—? — Igen. Figyelmeztetés! Egy vezérjel után egyfajta feladat én csinálhatsz, sokszor is, szé­ria is. Más fajta feladat, újabb vezér jel kell... Sovák ekkor már csaknem teljesen kijózanodott. — Bocsánat, itt valami fél­reértés lesz! Én... én nem ad­tam semmiféle vezérjelet, azt sem tudom, mi fán terem, én, kérem, gépkocsielőadó vagyok a Gigantnál _ — Vezérjel innen — zárta le a vitát a Bögre. — Te ren­delkezel információval, 'vagy q energiával, munkavégzés céljából. Bolond gondolat támadt So­vák fejében. — Hát, ami azt illeti... egy kis munka akadna éppen. Szállítást is tetszik vállalni? — Transzport? Igen. Egyik kontinenstől másikra rá? Földről más égitestre rá? — Nem, kérem, a Kőbányai úti telepünkről kellene Kelen­földre, Óbudára és még egy pár helyre. Épületelemeket, tetőfedő lemezt, nyílászáró szerkezetet. Az udvaron van­nak tárolva... Persze, nem kí­vánom ingyen, elég nagy té­tel— — Zi-Három — közölte pil­lanatnyi szünet után a Bögre — nem ismersz ezeket a he­lyeket, nem ismersz ezeket a tárgyakat. Nem érdekes. Gon­dolatátvitel segít. Te erősen gondolsz a hely rá, ahonnan a tárgyakat transzport lesz. Milyen tárgyak, meny­nyi tárgyak? Aztán sor­ba gondolsz azokra helyek­re rá, ahova tárgyak transz­port lesz. Világos? — Igenis — felelte a Gigant gépkoesielőadója, — a helye­ket jól ismerem, a tételek a fejemben vannak. Erősen gon­dolok rájuk, ahogy parancsol ni tetszett. — Elég. Köszönöm. Adatok rögzítve nálam. — És most... most mi lesz? — Zi-Három elvégez mun­kát. Te csinálsz, mit akarsz. Sovák még topogott ott egy darabig, aztán visszament a házba, be a szobába, levetkő­zött, leoltotta a villanyt, be­bújt az ágyába és vagy tíz percig révetegen bámult a sötétbe. A tizedik percben ar­ra a meggyőződésre jutott, hogy álmodta az egészet, min­denesetre kimászott a paplan alól, átment a konyhába, ki­nézett az ablakon. Igen, persze, a gyümölcsfák közötti tisztás üres. Részeg álom volt az egész. (Folytatjuk) amikor az itt található jégkris­tályok a létrejött gőzcseppek- kel érintkezésbe lépnek; A kristályok ezután elektromos szikrákat képeznek, feltehe­tően evvel a ténnyel magya­rázható az első kisülé, a tu­lajdonképpeni villám létrejöt­te. 10 000 km/'sec. sebességgel száguld a villáin a föld félé, ahol a főkisülés ezredmásod- percek alatt megtörténik; Hogy milyen más fizikai erők játszanak még a feltöltés fo­lyamatában szerepet — ez a kérdés még lényegében tisztá-, zatlan* k Bizonyos viszont és köztu­domású a villám által okozott kár és egyben ennek életve­szélyessége. A kísérletek bebizonyítot­ták, ellentétben az eddigi tév­hitekkel, hogy a villám nem minden esetben a legmaga­sabb ponton álló ún. hárítók- ba csap. Egy aacheni meteoro- gus szerint a villámok „rövid­látó betegsége’’ folytán kike­rülik ezeket a vonzó pontokat és egy negatív elektromos pó­lussal közvetlenül a föld irá­nyába vonzódnak. Más eset­ben a kisülés már a felhők magasságában létrejön, káros hatást a földön tehát nem tud kifejteni. Fizikai és matematikai szá­mítások szerint egy közönsé­ges villám 1700 kilowattórás energiát termel, következés­képpen egy jól megterhelt vi­harfelhőben kb. 3 millió né­met márka értékű energia szorul meg. Lázas ütemben folynak a kí­sérletek, hogy ezt a rejtett energiát miként lehetne tech­nikailag és gazdaságilag hasz­nos célokra fordítani. Szeptember 16-án kezdődik a „óvodai tané? Az előző évekhez hason­lóan az idén is bizottságok döntenek az óvodai felvételi kérelmek ügyében. Amint a Művelődésügyi Minisztérium­ban közölték, szeptember 1-től 7-ig lehet jelentkezni felvé­telre. Az óvodai „tanév” szep­tember 16-án kezdődik. Addig elbírálják a kérelmeket és ki­alakítják a gyermekcsoporto­kat. Útmutatót adtak ki Csa­lád, gyermek, óvoda címmel* amelyet a tanév kezdetére az óvónők kézhez kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents