Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-29 / 203. szám

Kevesebb tanu

Társadalmi-gazdasági folyamatok várható hatásainak mérlegelésekor nem célravezető módszer a túlzó egyszerűsítés. A valóság bonyolultabb, semminthogy beleférne a folyamatoknak csupán egyik vagy másikeelemét rögzítő sérti ákba_- Fokozottan érvényes ez olyan méretű változás hatásainak áttekintésekor, amilyen az új gazdaságirányítási rendszer,

Sokan és sokféleképp gondolkodnak a január 1. utáni gazdálkodás várható eredményeiről. Nem meglepő az sem, hogy egymással szögesen ellentétes állapotok is akadnak a színskálában. Vannak, akik félreértik a reform alkalma zásának azt a stratégiai módszerét, hogy január 1-én egyszerre, egy időben „startol” az új gazdaságirányítási rendszer minden lényeges eleme; ebből azt a következtetést vonják le, hogy másodikától „minden megváltozik”, a reform valamennyi hatása azonnal kiteljesedve érvényesül. A másik, ellenkező álláspont viszont a látóhatár peremén túlra helyezik az új mechanizmus teljes megvalósulását Érdekes és tanulságos rámutatni a két gyökeresen ellentétes vélemény sajátságos érintkezőpontjára: mindkettőből az következik ugyanis, hogy a reform „magától”, a gépezet önműködésével, tehát különösebb erőfeszítések nélkül érvényesül majd — mert egyaránt ez a logikájuk az azonnali, „gombnyomásra”, illetve a milliméteres előrehaladással a messziség ködébe helyezett reform-feltételezéseknek.

A valóság azonban valahol középütt" van; ott tehát, hogy a januári egyidejű indulás csupán az újszerű gazdálkodás kereteit teremti meg — s bár ez a „csupán” önmagában véve is történelmi korszak- váltás a gazdaság irányításában, de a korszak tartalmát az előttünk álló időszak tényleges munkája határozza meg. Ebből a reális feltételezésből következik az is, hogy a gazdaságirányítási reform hatásainak széles körű kibontakozása aligha képzelhető el sikeres és kevésbé sikeres kockázatvállalás — magyarán: bizonyos „tanulópénz’’ megfizetése — nélkül.

Meg kell jegyeznünk közbe- vetőleg. hogy ez a tanulópénz nemcsak a fogalom eredeti jelentésében, tehát az újszerű gazdálkodás tapasztalatainak megszerzésével járó. szükségszerű „ráfizetés” szempontjából értendő. (Bár így is természetesen, mert hiszen elég csak arra utalni, hogy egész sor olyan gazdaságtudományi ág van most gazdasági életünkben kibontakozóban — a piackutatástól az úgy nevezett marketing tevékenységig, a matematikai modellek vállalati alkalmazásától az elektronikus ügyvitelszervezésig —, amelyekben alig van még tapasztalatunk.) Bizonyos mértékű „tanulópénz” megfizetésével azonban a reform eleve számol, helyesebben: a törvényszerűen várható hatások

közé számítanak ezek a tényezők is. Ismeretes, hogy a reform lényeges alapelve az önálló vállalati manőverezés — ami magába foglalja a téves döntés valószínűségét is —, ilyen alapelve a reformnak az is, hogy tudatosain épít bizonyos érdekütközésekre, ez pedig az „ütközésben” alul maradó vállalatnál ugyancsak a kifizetett tanulópénz formájában jelentkezik majd. (Talán azt sem árt megjegyeznünk erről szólva, hogy — társadalmi méretekben — gyümölcsöző „ráfizetés” lehet ez, mert hiszen az ily módon fizetett tanulópénzből a vállalat sokkal hatékonyabban okul majd jövőbeli döntéseit tekintve, mint korábban, amikor esetleg csak a minisztérium számára kellett a „bizonyítványt” meg-, magyaráznia.)

A reform lényegéből következő, szükségszerű tanulópénzek mellett azonban jócskán fizethetnek a vállalatok olyan tandíjakat is, amelyeket pedig megtakaríthatnánk. Teljes bizonyossággal állítható, hogy éppen a jelenlegi hetek, hónapok azok, amikor ez a takarékosság szinte vállalati kockázattól mentesen megkezdhető. A mostanában folyó vállalati felkészülés intenzitása, sokoldalúsága, gondolati merészsége — amelyet már nem gátol a „régi” mechanizmus. de még nem köt a jövő évtől szigorúan Határt szabó nyereségelv —, nagymértékben befolyásolja majd a január utáni tanulópénzek mennyiségét is.

A vállalatok, ebből a szempontból nézve, hozzávetőleges csoportosítással két kategóriába oszthatók. Ügy tűnik, zömében felismerték a jelenlegi, átmeneti időszak rendkívül előnyös és bizonyos értelemben vissza nem térő lehetőségeit — ezt tükrözi a vállalkozási. kísérletezési kedv, a

felkészülés üteme és sokszínűsége. Megfigyelhető viszont az is, hogy egész sor vállalatnál az új gazdaságirányítási rendszer teljes jogszabályi kiépülésére, a gazdálkodási körvonalak végleges meghatározására várnak. A tárgyilagosság követeli, hogy megjegyezzük: természetesen a holnapi vállalati gazdálkodás sok alapvető tényezőjét ma még valóban nem lehet teljes bizonyossággal áttekinteni, kidolgozni, valóban hiányzik még olyan, minden mást befolyásoló szabályozás, mint például az új árrendszer. Ennélfogva — természetesen — , nem is várható, hogy már most elkészüljenek a jövő évi végleges vállalati tervek, hiszen az árak ismerete nélkül aligha mondható meg, mit érdemes termelni, milyen minőségben, ösz- szetételben, mennyiségben, hogyan célszerű a konvertálható kapacitásokat lekötni stb. Mégis, egész sor ponton már adva vannak az érdemleges felkészülés lehetőségei! Pontos kapacitásvizsgálatok készíthetők, a kereskedelemmel együttműködve, hozzávetőlegesen körvonalazhatók a piaci igények, már most kidolgozható az újszerű gazdálkodáshoz igazodó vállalati szervezet, felmérhető: hol és milyen sorrendben indokolt a saját fejlesztési alapból vagy hitelekből beruházni stb. A felkészülésben már előrehaladott vállalatok tapasztalatai bizonyítják, milyen széles a mai lehetőségek skálája is.

Nem árt most — időben! — emlékeztetni tehát arra: jövőre sokszorosan értékessé válik, méghozzá saját, vállalati forintban számolva, minden olyan ma elvégzett munka, amelynek összegezve kifejezett alapelve: a tanulópénz csökkentése!

Tábori András

A Xagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére:

Jó eredmények születtek a fogyasztási szövetkezetek munkaverseny éli

A csendháborító

A jubileumi szovjet drámaciklus keretében mutatta be szombaton este a rádió Leo- nyid Szolovjev és Viktor Vit- kovics színművének rádióváltozatát.

A vígjátéki elemekkel tarkán átszőtt mesének hőse Nasz- reddin Hodzsa. Ez a keleti fo- gantatású népi hős nemcsak eszének, de szívének minden erejével is a nép pártján áll, a hazugokkal, a népszomorítók- kal visel hadat. Ezért is tűz ki vérdíjat a fejére a bokharai emir.

Ki is ez a legendás . alak, akivel sem a hatalmasok ko- pói, sem uzsorások, sem egyéb talpnyalók nem bírnak elbánni? Javakorabeli férfi, aki bízik furfangos eszében, igaz“ ságszeretetében és abban, hogy a nép minden bajon — megpróbáltatáson túlsegíti őt. Egy szál öszvér hátán érkezik Bök. harába, pénzt csinál öszvére füléből az uzsorás Dzsafar terhére, beleszeret a sanyargatott fazekas szépséges lányába, Güljdzsánba, az emirt és minden, veié együtt ellenszenves figurát megcsufolja szeretett szülővárosában, s amikor már mi azt hisszük, hogy kacska- ringós eszével sem mászik ki a csávából, fordít egyet sorsán és kilovagol öszvérén Bokha- rából a szépséges lánnyal együtt

Naszreddin Hodzsa varázslatos egyénisége ebben a rádiód

változatban eleven alak. Keleti mesék jelzői folyják körül és az a rokon s zenv, amely a népi hősöknél annál hangosabb, mi. nél több mondását, cselekedetét ismeri a közszáj. Annyit azonban a kitűnő színmű szerzői is tudnak, hogy egy nagy hatású játékhoz nem elegendő rokonszenvessé rajzolni a hőst kell küzdelem is, amelyben az igazság és az emberi jóság győz azokon, akik álnoksággal, gonoszsággal szerzik hatalmukat és vagyonukat. Naszreddin Hodzsa egyszálmagában érkezik Bokharába, de a személyét dédelgető rokonszenv mellé állítja azokat, akik szíveden vállalnak részt az igazság kiderítésében, megharcolásá- ban. Ali, a teaház mozgékony gazdája és mestere házánál, embereivel óvja-búj tatja őt, ha arra szükség van, de védi segíti, amikor a hős végrehajtja élete nagy kalandját az emir- nél. A küzdelem Naszreddin Hodzsa teljes győzelmével végződik — mert a mesés és mesélő Keleten a mesének és történetnek a jó vége csaknem kötelező befejezés, de altkor sem maradnánk erkölcsi tanul, ság és okulás nélkül, ha abban a bizonyos zsákban történetesen nem az uzsorás Dzsafár pusztul el.

A rádió műsoridejéhez mérten szokatlanul bőbeszédűen hangzik el ez a színpadra termett mű, de agykét hang így is frissen hatott a már ismert történetben. A címszerepben Sinkovits Imrének kínálkozik kitűnő alkalom annak bizonyítására, hogy nemcsak maszkban-arcban. de hangban-árnyalatokban is jó! tud jellemeket színezni-vállani. Csillagásszá öregszik a hangba, vagy asszonyi szomorkodáseá, ahogyan a játék kívánja. Örkényi Éva szerelmes lánya. Kőműves Sándor fazekasmestere, Ungváry László emir je Balázs Samu uzsorás Dzsáfárja és Hlatky László Alija érdemel említést a rádiójáték jél- lemszínészei közül.

Az átdolgozás és a réndé- zés László Endre nevéhéz fűződik. Mindkét irányú vállalkozása merésznek tűnik, mert ez a darab elsősorban látványosságával hat. s azzal a komikummal, amely a helyzetek cifraságából adódik. Ha a megfilmesített változatra gondolunk, akkor tűnik elő az a különbség, amely az írói szándék szerint a színpad javára billenti a mérleget. A rendező így is sok részletet hangjáték- szerűen sűrített, de a látvá- nyosság hiányát nem tudta feledtetni.

Sebestyén András zenéje hangulatot teremtett, keleti motívumai mellett is modern hangzatokkal.

Farkas András

Csákány utcai képek

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére jelentős

munkaverseny-felaj áldásokat

tettek megyénk fogyasztási szövetkezeteinek dolgozók A munkaverseny első félévét a napokban értékelték s megállapították, hogy jó eredmények születtek. A szövetkezetek az elmúlt év hasonló időszakához képest kiskereskedelmi tevékenységüket 13,6 százalékkal, vendéglátóipari tevékenységüket 7,5 százalékkal növelték. Növekedett a felvásárlás is.

A munkaversenyben elért eredményekhez hozzájárult, ha»" a szövetkezetek új mun- kaaiódszereket vezettek be. A

hatvani szövetkezet például több ruházati kisipari szövetkezettel kötött szerződést s

így az ellátás jelentősen javult Füzesabonyban új ostyasütő üzemet szerveztek, a gyönyösi szövetkezet pedig betontermékeket gyártó üzemet létesített.

A szövekezetek tagjai az építkezéseknél, üzletek, boltok átalakításánál jelentős összegű társadalmi munkát vállaltak és teljesítettek. Az eddig végzett társadalmi munkák összege hétszázezer forintra tehető.

A megyei versenyértékelő bizottság értékelése nyomán a MÉSZÖV igazgatósága a kiskörei, a parádi és a hatvani általános értékesítési és fogyasztási szövetkezeteket dicséretben részesítette, ugyanakkor elismerését fejezte ki a tiszanánai, apci és tamamérai szövetkezeteknek.

Az egri, Hadnagy utcai lakótelep szomszédságában egyre gazdagodik a Csákány utcai új létesítmények sora. Felvételünk az épülő 60 személyes bölcsődét mutatja, amelybe még az idén beköltöznek a kis „vendégek”.

Jönnek a külföldiek

__ Tehát kartársak — mondta egy értekezleten az áruház igazgatója, — nyakig vagyunk az idegenforgalomban. Csak úgy árad hozzánk a sok külföldi. És mi? Még csak meg se tudjuk értetni magunkat velük, mert nem tudunk idegen nyelveket.

— Én tudok latinul, — szólt közbe Tsimel a divatáru osztályról.

— A latint régóta nem használják. Ezzel nem sokra mész.

— Filipcsak tud angolul! — kiáltotta valaki a terem sár- kábóli

Az öreg Filipcsak, a háztartási cikkek osztályáról, bátortalanul odaballagott az elnökség asztalához.

— Tessék csak, tessék ... — Az igazgató szívélyesen nyújtotta a kezét. — Tényleg beszél angolul, kartársam?

— E litl, igazgató úr... Egy kicsit.

— Nagyszerű! Kap egy har- ti feladatot Filipcsak kartárs! Állítson össze listát azokról a

vakról, kifejezésekről# amelyeket a leggyakrabban használunk itt nálunk, az áruházban. Ezeket fordítsa le angolra. Világos? A maga Ws szótárát majd stencilen lehúzzuk és minden osztálynak adunk belőle.. s

Az öreg Filipcsak munkához látott. Egy hét múlva a szótár elkészült. Az igazgató

kívánsága szerint benne voltak mindazok a kifejezések, amiket az eladók a vásárlókkal

szemben a leggyakrabban használnak. íme néhány:

„Nincs”

„Volt, de eladtuk az utolsó darabot is”

„Én találjam ki maga helyett?”

„Fogyjon le egy kicsit, és jó lesz magának ez a méret”

„Nem látja, hogy ebédelek?”

„A Wrakatból árut nem veszünk be”

„Miért nem nézte meg, hogy rpit vesz?”

„Nincs száz kezem”

„Panaszt tehet az igazgatónál, de csak minden hónap első hétfőjén”

Az igazgató elégedetten bólintott. Nemsokára megszólalt:

— Minden eshetőségre számítva fordítsa le angolra még ezt is: „Leltár miatt zárva. A legközelebbi nyitva tartó áruház a szomszéd városkában.” Adam Ohockij Fordította: Alföldi Erzsébet

A betonból, csúszózsaluzással készülő kilencemeletes toronyházak — Egerben meglehetősen szokatlan — méretei mellett igazán nem meglepő már az sem, hogy az építkezést kiszolgáló tartályok mindegyike 200 mázsa cementet *» képes egyszer-egyszer „lenyelni”.

(Kiss Béla felvételei)