Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
♦ ♦ JU ttör ők programja Szeptemberben indul az „Aurőra"-akció Negyvenezer pajtás gyújt tábortüzet november 5-én A gazdasági mechanizmus 1968. január 1-én életbe lépő reformjának előkészítése a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. A reform természetesen a gazdasági élet jogi szabályozására is kihat. A jogszabályok előkészületéről dr. Szép György, az Igazságügy-minisztérium törvényelőkészítő főosztályának helyettes vezetője tájékoztatott bennünket. Egyszerre jogi és közgazdasági munka «— A mechanizmus-reform megvalósításához szükséges jogszabály-előkészítő munkát végző szakemberek előtt kezdetben az a nehézség állott — mondotta dr. Szép György —■, hogy már a közgazdasági elképzelések kimunkálásának viszonylag korai szakaszában hozzá kellett látniuk a jogi szabályozásra váró feladatok számbavételéhez, sőt magához a kodifikációs munkához is. Ez nem is lehetett másképpen, hiszen a régi gazdaságirányítási rendszer alapvető intézményeit jogszabályok foglalták magukban, és az új mechanizmus működéséhez ugyancsak sok fontos jogszabály szükséges. Ez azzal jár, hogy a túlhaladottakat hatályon kívül kell helyezni, illetve újjal kell felváltani. — Kiindulásként — a reform közgazdasági alapfeltételeinek megismerése után — azokat a főbb elveket igyekeztünk megfogalmazni, amelyek a jogi szabályozás egészét új szemlélettel egységes irányba terelik. Ilyen elv például az állam gazdaságirányítói, tulajdonosi és közhatalmi feladatkörének elválasztása a jogi szabályozás során; a kockázatvállalás és a jogi felelősség viszonyának tisztázása; a gazdasági kapcsolatokkal összefüggő jogvitás ügyek intézésének egyszerűsítése. Novemberben : ,,közhírré tétetik** — Ezután a jogrendszernek a gazdasági élettel összefüggő valamennyi területén gyors ütemben megindult a tételes Jugossláviai űHnapló Neboderek szárazon és vízen bolyogtak. Ügy tűnt a látvány, mintha zseblámpák tömegével kutatnák magasból a tenger mélyét. — Mi az? _•— kérdeztem a „zseblámpák” felé mutatva. — Az a kikötő — mondta az ember, aki mögöttem állt. Akkor ezt nem egészen értettem, a nagy fehér hajók esti árnyékában. Később, pontosabban másnap délben, a sziporkázóan felhőtlen ég alatt megértettem, hogy ez a hatalmas! személykikötő nyolctíz mólójával csak egy része, és bizony elég kis része a kikötőnek. A tizenhárom kilometer hosszú teherkikötő mé4 MmüsSMi mi, augusztus 33,, szerda Syefcoi kikotáréizteí nem gondoltak: az igényelt energia mennyisége fokozatosan csökken! Ám ez a csökkenő tendencia korántsem annak kifejezője, hogy nincs előrelépés a civilizáció útján, hogy süllyed a város kultüráltsági szintje. A magyarázat abban rejlik, hogy a villamosság mellé új energiahordozó jura- kodott: a földgáz és az ólaj. Villamos energia helyett az olcsóbb és nagyobb kalóriaértékű földgázt használjuk fűtésre, vízmelegítésre, főzésre. Villanykályha helyett is inkább használják szívesebben az olajkályhát, mert az megint csak előnyösebb, olcsóbb. A FELVETETT kérdésre tehát azt válaszolhatjuk — villanyfény mellett —, hogy míg korábban kimondottan csak a villamos energia átlagos fejenkénti fogyasztása jelentette a kulturáltság szintjét, ma már — az új energiahordozók belépésével — csak részben használhatjuk a civilizáció mércéjéül. SZAKEMBEREK felmérése szerint 90 km-nyi hálózat megépítése szükséges ahhoz, hogy a villamosítás foka teljessé legyen. 90 km méterekből tevődik össze; a sötétség métereiből. S a sötétséget mindenképpen a villanyfény űzheti ei. Pataky Dezső február 15-i száma — a Magyar Villamossági Részvénytársulat egri elektromos művét ismertetve — a villanyáramot „a jelenkor legáltalánosabb érdekű vívmányának” nevezi. Korántsem vagyunk kevesen azok, akik e vívmány áldásosságait élvezik. íme néhány „villanyfényes” adat megyénkről: Heves megyét 1300 km-nyi nagyfeszültségű és 1280 km-nyi kisfeszültségű vezeték hálózza be, a vezetékek 1000 tonnányi súlyát 97 600 oszlop tartja: a nyilvántartott fogyasztói létszám 75 000. Az egy családra számított villanyáram-fogyasztás 252 kW ó, ami jóval alacsonyabb az országos átlagtól (400 kWó). NYOLC-TIZ ÉVVEL ezeflőtt az EMÄSZ szakemberei elkészítették Eger város optimális vjllamosenergia-ellátásána k távlati tervét. A tervben egy jól villamosított háztartás (vil. lamostűzhely, bojler, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, tv., rádió, porszívó, kávéfőző, ventillátor, vasaló stb.) teljesítmény-igényét 10 kW-ra számították. Ügy kalkuláltak, hogy ebből az energia-igényből egyidejűleg 1,5 kW' jelentkezik. Nos, ezt a távlati tervet mindenestől el kellett dobni, mert az élet valósága keresztülhúzta az elképzeléseket. Nem arról van szó, hogy a részben, vagy teljesen villamosított háztartások teljesítmény-igénye növekedett volna. Amire a terv készítésekor őrsök, pajtások munkáiból csapatkiállításokat rendeznék és a legszebbeket október 15-ig küldik el a megyei elnökségnek. Az ajándéktárgyaknak érdekes küldetésük lesz, az úttörő forradalmi expressz utasai viszik magukkal a Szovjetunióba. Szeptember 4-én a szovjet úttörőktől zászló érkezik Heves megyébe, amelyet díszkísérettel visznek el az úttörőcsapatokhoz és legutoljára az egri úttörőkhöz jut el, november első napjaiban. A NQSZF 50. évfordulójának tiszteletére a Heves megyei úttörők nov. 5-én, délután öt órakor tábortüzet gyújtanak és műsort adnak. Közel másfél száz úttörő- csapat működik Heves megyében. A több mint negyvenezer kisdobos és úttörő a vakációzás feledhetetlen örömeit élvezi, de a járási-városi és megyei úttörővezetők már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére készült program részletein dolgoznak, Szeptember 3-án, a Vörös Zászló hőseinek útján mozgalom utolsó szakasza, az „Au- róra”-akció kezdődik. Az ünnepséget Győrben rendezik meg és közvetítést ad róla a televízió is. A parancs — amit a rajvezetők olvasnak majd fel — egyelőre titkos. Annyi azonban már biztos, hogy az VILLANYFÉNY mellett rajzanak elő most a régi emlékek. Emlékek a gyermekkorból. —A nyirkos pince. Pislogó petróleumlánjpa a falon A lámpában benzin. A benzin nem robban, mert sóval vegyi, lette anyám. Az ajtón túl, a ház előtt beásott ágyúk kilőtt golyói robbannak csak valahol messze. Csattanás. Sötétség. A légnyomás bevágja a gyenge cíeazkaajtót, s lámpánk imbolygó fénye egyszerre kihuny. —A lámpában fogytán a „petró”, furcsán zümmögni kezd a bél, egyik sarka már kialvóban füstölög, s a korom feketén rárakódik a lámpaüveg falára. Másnap gyalog járom a környező falukat. De pétró nincs. Heteken át a tyúkokkal térünk aludni, alkonyat után a házunkban semmi fény. •..Bámulunk egy ormótlan masinát, amit faszénnel etetnek. A masina két emberé és íéoyt csinál. Szenzációja a petróleumlámpás falunak. A fényt drágán adják, csak a módosabbak tudják megfizetni. Szombatonként, templomi esküvők idején, félórát gyönyörködhetünk a látványban. Öünyorgunk, nem merünk a fefiybe tekinteni. Pedig éppoly ‘apadt, mint a sóval vegyített benzin lángja volt, a nyirkos pince falán. A villanyfény* a villamos uram természetes tartozéka éje tünknek, nem tudjuk nélkülözni percig se szinte. I_ét- 'ontosságú értéke van. Hisz "ütünk, világítunk, rádiót hallgatunk, televíziót nézünk h ütőszekrényt, mosógépet és más. energiát fogyasztó háztartási eszközöket használunk. AZ ENERGIAFORMÄK között az ország háztartásában is legjelentősebb a villamos :nergia. Az ipari áramfogyasztás növekedésével szorosan összefügg a munkatermelékenység fokozódása, s hasonlóképpen szoros a kapcsolat az életszínvonal és az energiagaz. dálkodás fejlettsége között Gyakran halljuk: egy-egy ország kultúráltsági fokát, ipari és általános gazdasági színvonalát nagymértékben jellemzi, milyen az alapenergia és a villamos energia fejenkénti átlagos fogyasztása. Kérdés: egyáltalában mérhető-e bárhol is a villamos- energia-fogyosztással a kulturáltság szintje, a civilizáció foka? A Technológiai Lapok 1895. Villanyfény mellett viták, sajtócikkek útján mái viszonylag széles körben ismeretessé váltak. Fontos vonásukként emelném ki, hogy az illetékes állami szervek jogalkotása után az érdekelt kollektívák (vállalatok, termelőszövetkezetek) maguk fogják kialakítani — kollektív szerződés, alapszabály, különféle szabályzatok formájában — e jogszabályok által szándékosan nem érintett viszonyokat. — Ennek a módszernek több előnye is van. Egyrészt a központi szabályozás elve nem tudja figyelembe venni az egyedi, a helyi sajátosságokat; a vállalatok, a szövetkezetele közössége viszont igen alkalmas erre. — A jogszabályok másik csoportja az állampolgárokat mint fogyasztókat érdekli, védi. A mechanizmus-reförm előkészítése során néhány helyen felmerült az aggály: a nagyobb vállalati önállóság, a vállalat tevékenységének értékelésénél a nyereség központba állítása nem jár-e esetleg majd azzal, hogy ezt a nyereséget meg nem engedett eszközökkel, hellyel-közzel a vásárlók megkárosítása útján is növelni próbálják majd. Ha ezzel tömegméretekben nem is kell számolnunk, a jogi szabályozás felkészül az esetleges visszaélések megakadályozására, erélyes visszaszorítására. — Ezért a most előkészületben levő tervezetek külön csoportja foglalkozik a fogyasztók érdekeinek védelmével. Ide tartoznak az árformákról, az árszabályozásról, a minőség- védelemről intézkedő jogszabályok, a vállalatoknak a fogyasztói érdeket sértő összefogását tiltó rendelkezések, valamint a jogellenesen eljáró vállalatok megbírságolásáról szóló rendelettervezet is. Újlaki László Szeptember l-én tanévnyitás a dolgozók egri középiskolájában 15. életévüket már betöltötték. Sikeres különbözeti vizsgával az ipari tanulók a gimnázium II., vagy III. osztályába iratkozhatnak. A közgazdasági technikum esti és levelező tagozatára elsősorban azok nyerhetnek felvételt, akiknek jelenlegi munkaköre a képesítés megszerzését előírja. Ha a felvételt kérő dolgozó jelenlegi munkakörében nem előírt követelmény a technikumi képesítés megszerzése, de munkaerő-utánpótlás miatt a munkahely támogatja a felvételi kérelmet, ezt a jelentkezési lapon fel kell tüntetni. A kétéves közgazdasági képesítő előkészítő tagozatra ugyancsak azok az érettségizett dolgozók jelentkezhetnek, akiknek jelenlegi munkaköre szükségessé teszi a képesítő megszerzését, és legalább másfél évig Ilyen munkakörben dolgoznak. A jelentkezési lapot mind a gimnáziumi, mind a technikumi felvételhez szeptember 1-ig, az iskola irodáján (Eger, Csiky Sándor u. 1. sz.) lehet kérni. Az őszi vizsgaidőszak augusztus 25-én kezdődik. A javítóvizsgák ideje: augusztus 25, a pót- és különbözeti vizsgák írásbelijéé pedig augusztus 26. A szóbeli vizsgákra 29-én kerül sor. A gimnáziumi írásbeli magánvizsgákra szeptember 5-én, a szóbelikre pedig szeptember 8-án kerül sor. A tanévnyitó és a beiratkozás ideje szeptember l-én, délután 4 órakor lesz. Az iskola vezetősége ezúton is kéri mindazokat, akik jelentkezési lapot küldtek be és beiratkozni szándékoznak, hogy az évnyitón feltétlenül jelenjenek meg, és az előképzettséget igazoló iskolai bizonyítványt hozzák magukkal. A beiratkozás alkalmával az iskola igyekszik a tankönyvek megvásárlásának lehetőségét ** biztosítani. A dolgozók gimnáziumába azok a nyolc általánost végzettek iratkozhatnak be, akik jogszabály-előkészítő munka, amely éppen ezekben a hetekben folyik a legnagyobb intenzitással. A reformmal összefüggő jogszabályok időben történő megjelenését azért tartjuk különösen fontosnak, mert — érthetően — az a célunk, hogy a január l-én életbe lépő új irányítási rendszer fő vonásait, a gazdálkodás feltételeit a vállalatok ne csupán közvetlenül a reform életbe lépése előtt ismerjék meg, hanem lehetőleg egykét hónappal korábban. — Az illetékesek ezért a reformmal összefüggő jogszabályok többségének tervezetét már szeptemberben el akarják készíteni, s rövidesen a kormány elé terjesztik. Ilyenek például a Munka Törvénykönyve. a tei’melőszövet- kezeti törvény, a beruházási jogszabályok, az árszabályozás rendszere, a vámtarifák, az állami vállalatok vállalkozási és bizományi szerződései és az Újítási rendelet. A törvényi szabályozást kívánó témákat az országgyűlési állandó bizottságok felülvizsgálata után októberben az országgyűlés plénuma tárgyalja meg; így biztosítható, hogy a gazdasági reform jogi szabályainak zöme már novemberben megjelenjék. — A készülő jogszabályok egyik csoportja a munkaviszonyt, a termelőszövetkezeti tagsági viszonyt rendezi, illetve a vásárló, a fogyasztó érdekvédelmét biztosítja. Ezeket éppen most dolgozzuk ki. [Mint dolgozók és mint fogyasztók — A jogi szabályozás egy része az állampolgárokat mint dolgozókat érinti, érdekli. A munkaviszony, a termelőszövetkezeti tagsági viszony új szabályozása közvetlenül milliókat érint. Ezeknek lényeges rendelkezései a nyilvános A mechanizmus törvényeinek műhelyéhen Tájékoztató a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos törvények előkészületeiről szigetek veszik körül, hanem nyugatról és keletről a másfél ezer méteres hegyek lejtőjén új városrészek modem panorámája. A második világháború történetéhez tartozik, hogy Fiúmét a fasizmus1 alól felszabadult, szocializmust építő Jugoszláviához csatolták és neve — a Rjecsina folyócskából eredően — Rijeka lett. Az első világháború történetének egy kalandos epizódja, hogy Európa legharsányabb háborús uszítója, egy olasz katonaköltő és repülőtiszt, D’Annunzio, a fegyverszünet után rajtaütésszerűen és kormányának tudta nélkül elfoglalta Fiúmét. Azelőtt az Osztrák— Magyar Monarchiához, annak előtte, a császárság bukásáig a nagy francia birodalomhoz, a Velencei Köztársaság idején a városállamhoz tartozott. És itt emelkednek a tengerpart nagy családjainak várai, a Frangepánok és Zrínyiek kis- királyi kastélyai. Alig érdemes jobban visz- szamenni a múltba. Szent Márktól Napóleonig & Ferenc Józseftől Hitlerig viseli a történelem nyomát a város. De ha nem kutatjuk az épületek stílusát, ha eltekintünk a tűzfalakon a lövedékek nyomaitól, és csak az elegáns cipő- és textilüzleték kirakatait nézzük, a nagyvárosiasán nyüzsgő tömeggel és az ultramodern öltözetű fiatalsággal — Rijeka nagyon is mai, nagyon is európai várossá fejlődött. Valaha a történelem előtti időkben itt végződött az akkori Európa egyik híres kereskedelmi útvonala, az északról a Balti-tengertől a Földközitengerhez vezető „Borostyánkő út”. Ma itt, Rijekában kezdődik az Adriától északra élő népek nagy kék országútja. (K.IL teteiben, több mint hatalmas: grandiózus. Darui ■— itt rá lehet döbbenni, hogy nem véletlen az elneveziés — mint óriás vízimadarak, megállás nélkül, médtóságosan lomha mozdulatokkal keresik az „élelmet” a hajók gyomrában. Ez hát a kapu, Közép-Eu- rópa kapuja, mólóival, daruival, tárházaival, amely utat nyit árunak, embernek, kontinensünk belsejéből a Földközi-tengerre és vissza. Megnéztem jól ezt a kaput és szerettem volna látni a kulcsát. Ha létezik ilyen, bizonyára aranyból van. Rijeka máj történetéhez tartozik, hogy az utóbbi tíz év alatt megduplázódott: most 140 ezer lakosa van. A jelen történethez tartozik, hogy a várost nemcsak a Monte Maggiore, a Velebit-hegység ó§ a — Majd én elkísérem. Túlzásnak tartottam, hogy abban az esti órában, , bizonyára munkából jövet, azzal töltse idejét, hogy elkísér a kikötőbe. Fölösleges volt az aggodalmam. A kikötő ötven méterre fekszik a Nebodertől, csak éppen nem láttam a Jardolinija hatalmas palotájától. Mire kiértünk a móló végére, kigyull- tak a neonok a tengerpart pálmasétányán, és vakító fehéren emelkedtek saját fényeikben, négy emelet magasságban, a luxushajók. Neboderek a tengeren. Végig a part menti vizek fölött apró vörös fények im- Bármennyire ismeri a látogató Istriának, vagy éppen magának a városnak, Riieka- nak történetét, érthetően a jelent keresi. A történelmet könyvekből kimásolhatja, a Jelent, jóllehet már sokszor megírták, fel kell fedeznie. Rijekában ez elég egyszerű, mert bármit gondol, bárhová néz, jöjjön a tengerről, ereszkedjen le vonattal Istria hegyei mögül — a látvány a város közepén emelkedő csúcshoz köti. _ Amikor ezt a csúcsot bámultam egy ember megállt mór góttém és mondott valamit: ____ Nem értem ezt a nyelvet mo ndtam olaszul. — Nincs semmi baj — folytatta olaszul, hibátlanul —, azt kérdeztem, hogyan tetszik a Neboder? * — A Neboder? : — Nálunk, Jugoszláviában minden felhőkarcoló Neboder. — Nagyon tetszik — mondtam — csillogóan tiszták az ablakai. Megmondaná, hogyan jutok él innen a kikötőbe? ö Az ember, aki mögöttem állt* megvonta a vállát, és furcsán rám nézett. Arra gondolhatott, hogy kikötő már elég régen létezik Rijekában, de felhőkarcoló? Aztán csak úgy mellékesen odaszólt:
