Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Cselekedj fink a reform szellemében Vélemények az új felvásárlási árakról ^ ..el kell érni, hogy a következő hónapokban a reformra való átmenet középpontjába a vállalati tevékenység, a vállalatok helyzetének a magasabb követelményekből kiinduló elemzése, a vállalati kezdeményezés élénkülése kerüljön”. (Az MSZMP Központi Bi- aottságának június 23-i üléséről kiadott közleményből.) Az első kérdés, hogy a vállalatok vajon rendelkeznek-e a közgazdasági tevékenységhez szükséges előfeltételekkel? Az illetékes központi szervek az elmúlt hónapokban eleget tettek kötelezettségüknek, nyilvánosságra hozták a gazdaságirányítási reform legfőbb szabályzóit. A kormány elfogadta az állami vállalatok jövedelmének felhasználására vonatkozó szabályozás elveit, új rendelet jelent meg a beruházásokról, a hitel- és pénzforgalomról, szabályozták a külkereskedelmet és a devizagazdálkodást, a vállalatok már ismerik, vagy szeptember 1-ig megismerik az új árakat Tehát a reform vállalati kibontakozásának alapfeltételeit biztosították. Az említett rendelkezések csak a jövő mezsgyéit jelölik ki, a gazdálkodás kereteit szabják meg. A reform jellegzetessége éppen az, hogy a döntési rendszer decentralizá- lódik, ott döntenek majd, ahol a határozatokhoz szükséges ismeretek és a megvalósítás eszközei is rendelkezésre állnak, tehát fokozódik a vállalatok hatásköre és felelőssége. Az első lépés Ahhoz, hogy a vállalat vezetői a jó gazda gondosságával gazdálkodjanak, idejében ismerni kell a központi szabályozó eszközök működési mechanizmusát, sőt a reform társadalmi, politikai indítékait és célkitűzéseit is. Ezért helyeselni lehet a Mátravidéki Fémművek kezdeményezését, hogy a vállalat felső és középvezetői háromszor kétnapos konzultáción vitatják meg a felkészülés feladatait. Rendeletekből, szakkönyvekből is meg lehet szerezni azt a tájékozottságot, amely az új mechanizmus előkészítéséhez szükséges, de nem elegendő, hogy a vezetők csak szakterületük problémáival foglalkozzanak, most arra van szükség, hogy szót értsenek és ösz- szefogjanak azok, akik a vállalatnál ezután is együtt akarnak dolgozni. Ha külföldről új gépet akar beszerezni a gyár, akkor a műszakiaknak ismerniük kell, hogy a világpiacon hol kaphatják a célnak legjobban megfelelő gépet, azt hol lehet a legolcsóbban megvásárolni. De a beruházás többé nem ingyenes nemzeti ajándék, a műszakiaknak azt is tudniuk, sőt kellően mérlegelniük kell, hogy 1968-tól az import útján beszerzett gép teljes vételárát a vállalat fizeti, ezen felül meghatározott összeget letétbe kell helyezni. A ve?ő érdekeit védik A korábbi gyakorlat szerint a forgóalap-ellátás a főkönyvelő és a pénzügyi osztályvezető gondja volt, A jövő év elejétől a vevő és az eladó megállapodhat, hogy milyen fizetési módot választanak. Hogyan történt eddig? Ha vagonba, vagy teherautóra rakták az árut, a fuvarokmányt az inkasszóhoz csatolták és az eladó pár napon belül mígkapta pénzét. Lehetséges, hogy 1968-tól a vevő ragaszkodni fog ahhoz, hogy előbb átveszi az árut, ellenőrzi a mennyiséget és a minőséget és csak ezután utalja át az áru ellenértékét. Az átutalási rendszer lassítja a pénz forgási sebességét, de fokozottabban védi a vevő érdekeit. Hogyan rendezik a vállalatok forgóalapját? Ezt Sírokban, a közelmúltban tartott konferencián, pénzügyi ember kérdezte. De a folyamatos anyagellátást, a termelés meghitelezését, a szerződés szerinti minőségű és mennyiségű áruszállítást, sem a pénzügyi, sem az anyag, sem a termelési osztály egyedül nem teljesítheti, ehhez az egész vállalat összefogása szükséges. Milyen következményekkel jár, ha az új mechanizmus idején a vállalat selejtes árut szállít, avgy nem fizet pontosan, a szerződében megállapított időben? A vállalat vezetőinek, sőt minden dolgozójának zsebe sokkal jobban érzi majd, ha nyereséggel, vagy veszteségesen dolgoznak. De kinek mit kell tennie, milyen legyen a vállalat szervezeti felépítése, hogyan biztosítsák az üzemek és az osztályok eredményesebb együttműködését? A vállalat legyen vállalkozás Még bonyolultabb kérdés, hogy az új mechanizmusban mi a vállalat szerepe és feladata és milyen távlati célokat tűzzenek ki a vezetők? Az új gazdasági mechanizmus megköveteli, hogy a vállalat vezetőségének határozott elképzelései legyenek a jövedelmezőség tekintetében, a műszaki fejlesztés, az értékesítés, az állóeszköz-gazdálkodás, a pénzügyi helyzet, a munkaerőgazdálkodás, az anyagi és erkölcsi ösztönzéssel kapcsolatosan. Arra van szükség, hogy minden vállalat megteremtse a „saját mechanizmusát’. A rendeleték és a határozatok alapos tanulmányozása, a szakemberek véleménycseréje helyes és szükséges, de nem ele9* j ...® ekkor a gyilkos összevonta a szemöldökét, három és végleges lépést tett áldozata felé magában így mormogva: most megdög- lesz, te átkozott. És hirtelen letett az asztalra három krémest: __ Fogyaszd egészséggel — mondta vérfagyasztó mosollyal és biztos volt a dolgában... Ab szurd-min i történet: Vállalati főmérnök. Adonisz. Saját lakás. Gépkocsi. Ötven éven felüli csúnya titkárnő, hat unokával és 100 forint fizetésemeléssel. Pletyka: _ Könnyű neki. Fizetésemelés. De miért? Hj a ha én is nő lennék, ugyebár ★ Nem abszurd-mini történet: Vállalati főmérnök. Kopasz és öreg. Négy gyerek, két unoka. Állami gépkocsi. Húszéves titkárnő, csodálatos, klassz nő. Nincs fizetésemelés. — Még, hogy nincs fizetésemelés? Hogy oda ne rohanjak. Megvan így is az a havi plusz...'Hja, ha én is vállalati igazgató lennék, . „ (— gendő, csupán az első lépés a továbbvezető úton. A vállalat vezetőségének a külső- és a belső információk egész sorát kell elemezni, hogy megtalálják a legjobb megoldást, hogy helyesen dönthessenek, majd következetesen megvalósítsák a határozatokat. A gazdaságirányítási reform elveinek megértése ut&n arra van szükség, hogy a vállalat dolgozói a -- akorlati megvalósítás módszereit kutassák. Itt az ideje, hogy az új me- chanzimus szellemében cselekedjünk! A gazdaságirányítási reform új követelményeket támaszt a vezetés minden szintjén. A maga posztján ki. hogyan tehet ennek eleget? Az egyes csoportok, üzemek és osztályok munkáját hogyan hangolja össze, milyen módon ösztönözze a vállalat vezetősége? Erre nem lehet általános sémát adni, éppen ezt kell most minden vállalatnak önmagának megoldani. Kiindulópontként és a gyakorla tban mindig követendő elvként tartsák szem előtt azt a célkitűzést, hogy a vállalat legyen valóban vállalkozás, amelynek eredményessége növelje a dolgozók jövedelmét és a szocialista népgazdaság erejét. Dr. Fazekas László Néhány hete napvilágot láttak a mezőgazdasági termékek új felvásárlási áraival kapcsolatos intézkedések. Felkerestünk néhány termelőszövetkezeti vezetőt, miképpen vélekednek az új árakról. A hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet irodájában Nyes- xe János főkönyvelővel beszélgetünk, aki egyből papírt és ceruzát vesz elő. — Nap mint nap meg kell tanulnunk valamit — mondja. — Egyre nagyobbak a lehetőségeink, önállóbban kell gazdálkodnunk, s a lehetőségek közül nekünk kell kiválasztani azt, ami számunkra a leghasznosabb, legjövedelmezőbb. Itt vannak például az új árak. egy részük még az idén, a többi pedig jövőre fog érvénybe lépni. Kiszámítottuk, hogy kalászosokból az elmúlt évek átlagtermését figyelembe véve, jövőre mintegy 230 ezer forint többletjövedelemre tehetünk szert. A sertéseknél 377 ezer, a szarvasmarháknál pedig kereken hatszázezer forint lesz a többletbevétel — ha csak a jelenlegi állományt vesszük figyelembe. — Tehát elégedettek az új árakkal? — Természetesen. Azonban a megelégedettségen túl még másra is szükségünk van. Tiszta és virágos lesz-e Vannak olyan gyöngyösiek, akik nem értik: miért indítanak mozgalmat tavasszal azok a szervek a tiszta és virágos Gyöngyös megteremtéséért, amelyek a meleg idő beálltával a vízzel való szigorú takarékosságra szólítják fel a lakosságot, megtiltják a locsolást is. Nem üti a két rendelet egymást? Meg lehet valósítani a kétféle törekvést egyszerre? Aligha. A tisztasághoz is, a virágos közterületek megteremtéséhez is víz kell. Gyöngyösnek pedig évek óta nincs annyi vize, amennyi a napi szükségletet fedezné. A vízzel való szigorú takarékosságot elkerülni nem lehet. Ezt vette figyelembe a városi kertészeti üzem is akkor, amikot a parkokat már úgy alakította ki, hogy azok növényzete minél kevesebb vizet kívánjon. Növelte a füvesített területek arányát, valamint az évelő növények számát. Az ésszerű gazdálkodás azonban még nem zárja ki, sőt: elősegíti a túlzásoktól mentes virágos területek létesítését Gyakorlat volt a közelmúltban az is, hogy a parkokat éjjel locsolták, felhasználták ehhez a patak vizét is. Még a strandról is hordtak vizet a locsoláshoz. A városnak azokban a részein, ahol a régi ásott kutak ma is működnek, a ház előtt, a járda mellett levő virágos kertek felfrissítése nem gond. Ezeken a területeken most is díszlenek a növények. Szerény keretek között, de szemeit gyönyörköd te tőén. Mit lehet azonban tenni a belső városrészen vagy az új városnegyedben, ahol ásott kutat véletlenül sem találunk? Lehet tisztaságot biztosítani. Söpörni a járdákat, az úttestet, kiirtani a gyomot az útpadkáról, elhordani a szemetet a tároló edényekből. Ezeknek a feladatoknak egy részét a köztisztasági üzemnek kellene ellátnia, de kevés a munkaerő létszáma. A feladatok másik részét a háztulajdonosoknak, illetve a házfelügyelőknek kellene végrehajtaniuk, de ezt rendszeresen senki sem követeli meg tőlük. Arról sem szabad megfeledkezünk, hogy Gyöngyös úfr— Mire? — Mivel az új árak ösztönzően hatnak a nagyobb arányú sertés- és szarvasmarha- tenyésztésre, a gabonatermesztésre feltétlenül meg kell vizsgálnunk, hogy a lehetőségeket miként tudjuk még jobban kihasználni. Konkrét terveink igaz nincsenek még a jövőre vonatkozóan, de számolunk, gondolkozunk. O — Hogy milyen terveink vannak? — kérdezi Simon Zoltánná, a boconádi Béke Termelőszövetkezet főkönyvelője. Nézze, kiszámoltuk, hogy búzából mintegy kétszázezer forint többletre számíthatunk. Tehát most már érdemesebb termelni. Igaz. eddig sem idegenkedtünk tőle. De ha többet kapunk érte, nyilv ín más a kedv. — A szarvasmarháki ál? — Mintegy kétszázéi er forint lesz az árkülön' özeiből adódó többlet. Éppen ezért a hízómarhák számát mintegy 150-re emeljük. S mivel 100 ezer forint többletbevételhez jutunk tejből is, a tehenek számát is növeljük. Most 170 darab van, de jövőre szeretnénk, hogy 210—220 legyen. A szálas takarmányunk elég Gyöngyös? jainak egy része a nemrég végzett, nagyon is szükséges csatornázási mukák miatt eléggé tönkrement. A felásott sávok nagy hányadát még ma sem burkolták be. A por és a sár utánpótlását biztosítják ezek a sávok. Éis hiába építettünk annyi utat és járdát a közelmúltban, Gyöngyös útjai és járdái még mindig mesz- sze elmaradnak a városi szinttől. Mit lehet hát tenni a tiszta és virágos Gyöngyösért végül is? Mondjunk le a tisztaságról és a virágokról? Nem, ne mondjunk le, csak mérjük fel erőinket, lehetőségeinket, és ezek ismeretében határozzuk meg a célokat. Nem is nagy általánosságban, hanem sokkal inkább tanácstagi kerületekre lebontva. Tegye meg a kertészeti üzem is azt, ami a feladata, és a lakók, a háztulajdonosok, a házfelügyelők kötelességeit is következetesen kérjük számon. Az érvényben levő rendeleteket kellene végrehajtani. Akkor a társadalmi segítség is hatékonyabbá válna. (gmf) lesz, ha növekszik is az áüo mány. — A sertések? — Nekünk még mindig rt«s lesz eléggé kedvező a sertés tenyésztés — kapcsolódik a be szélgetésbe Makó János, a sző vetkezet párttitkára. Az idős 1250 sertést hizlalunk. Az ab raktakarmányunk azonban ke vés s mivel a takarmány án is emelkedett, úgy gondoljuk hogy inkább csökkentjük ; sertésállományt. Jövőre csal ezer darabot hizlalunk. Az It mutatkozó kiesést azonban pó tolják más termelési ágak. O — A sertéstenyésztés nálunj sem lesz túlságosan gazdasá gos — mondja Antal Sándor a füzesabonyi Petőfi Termelő szövetkezet főkönyvelője. Ed dig évente mintegy 25—30 va gon takarmányt vásároltunk ez a jövőben már nem lesz ki fizetődő. Éppen ezért csökkent jük a vásárolt takarmányol mennyiségét, s ezzel párhuzamosan a leadandó sertések szá mát. — A búzatermesztés kifize tődő lesz? — Igen. Ezért a jelenleg közel ezer holdról 1100 holdra növeljük a búza vetésterületét. — S milyen, változást ten*veznek még? — A tehenek számát a je lenlegi 170-ről 200-ra növeljük, a hízómarhák számát pe> dig szintén kétszázra a jelenlegi 140-ről. — Miképpen ítéli meg az áremelést? — Feltétlenül hasznos, hiszen növeli a szövetkezetek bevételét. Ugyanakkor szeretném azt is hozzáfűzni, hogy számításom szerint csak a többletkiadásokat fogja fedezni az árkülönbözet: — Mi a véleménye az éa termelésirányító szerepéről? — Nyilvánvaló, ha növekszik egy termék felvásárlás ára, akkor mindenki szívesebben termeli. S ez azt eredményezi, hogy népgazdasági szinten jobban ki lehet elégíteni az igényeket. O Az új árak zöme még csat a jövő évben lép életbe. Ezért jobbára még nincsenek kialakult tervek a szövetkezetekben, inkább csak elképzelések Annyi azonban biztos, hogy a közös gazdaságok vezetői mérlegelik a lehetőségeket, gazdálkodásukat a jövedelmezőbb irányba szeretnék terelni. S úgy értékelni az árintézkedéseket. hogy vele jobban összhangba lehet hozni a szövetkezetek és a népgazdaság érdekeit. Kaposi Levente. P azdag község Tamabod. ^ Ez megállapítható az udvarokról, a házakról, a légkörről. Szövetkezetükben hetven forintot ér egy munkaegység, — kertészkednek. Építkeznek itt az emberek külön- külön, és áldoznak a közösre is. Korszerűsítés lépten-nyo- mon. Ha többet nem, legalább annyit változtattak az apákról rájuk maradt házon, hogy nagyobb ablakot nyitottak a fénynek, megtoldottak egy szobával, új tetőt raktak, s kihasználva a tetőcserét, néhány centivel magasították a falakat. A többség azonban építkezett. Sorra megasodnak a falun most annyira divatos, szögletes, kétszoba-összkom- fortosnak szánt házak, összkomfortosnak szánt, mert a fürdőszobát még kevés helyen használják rendeltetésszerűen. De itt erre is van törekvés. És ez kapcsolódik ahhoz, hogy nemcsak magukra gondolnak, nemcsak saját portájukon újítanak. Évekkel ezelőtt az egyik tanácsülés javaslatára hosszú időre lemondtak minden beruházásról, — vízvezetékhálózat lefektetését véve tervbe. Az ötletet, a lehetőséget, az akkor fúrt kút adta, mely olyan bővizű lett. hogy az egész községet elláthatta egészséges artézi vízzel. Az évek során 9 kilométer KIRE MARAD? osszan fektették le a vezetést, és megépült a víztorony i, villamos szivattyúval. Most legszélső utcában is a vezetékről hordják a vizet. Már aki hordja. Mert a tanácselnök fiókjában szaporodnak a kérelmek a víz bekötésére. A házak egynegyedében már bent van a víz. Két és fél milliót költöttek erre és rengeteg munkát végeztek szabad idejükben, de megérte. Nőtt vele a falu. J övőre a kultúrház bővítését tervezik. Erre 200 ezer forintot szántak. Meg akarják teremteni a fiataloknak a kulturált szórakozás lehetőségét. A fiataloknak? A tanács elnöke megdöbbentő adatokat sorol, — mintegy másik végleteként az előbb elmondottaknak. Számokat arról, ahogy gazdagodik, gyarapodik a község, úgy csökken a gyermekáldás. 1963-ban 163 iskolásgyermek volt a községben. Azóta számuk egyre fogy. Nincs utánpótlás. 1963-ban hét gyermek látott itt napvilágot. 1965-ben 10. 1966-ban hat csecsemő született. Két év múlva, 1969- ben hét gyerekből áll majd az első osztály. 1972-ben hat gyereket taníthat írni, olvasni a tanító. És az idén, 1967 augusztusáig, összesen két gyerek született az ezer lelket számláló , községben. Tíz évvel ezelőtt, még 11 pedagógus tanított itt, most hat is ellátja a munkát, 1975-re még ennyi sem kell. Itt mindig egyke volt, — mondják. Igaz, soha sem volt szaporaságáról híres ez a falu, de ennyire kevés gyermek még sohasem volt! Elrettentő az idei statisztika: 98 házra jut egy kis gyerek. 98 jómódú házra. Mostanában gyakori a népesedési vita. Szinte divattá vált keresni az okot a születések csökkentésére: lakásproblémák .., anyagi helyzet..; igények ... előbb a kocsi, aztán a kicsi.;: De mi az érv ott, ahol ezek közül sok már nem probléma? 17' bben a faluban nem is- merik azt, hogy lakáshiány. Két családot tart számon a tanács, de ott is inkább családi probléma, mint helyiség hiánya. De arra van példa, hogy a serdülő gyereknek már épült ház. Egy lesz a gyereké, egy az unokáé, — moíldják titkolatlan büszkeséggel, hogy lám, ők a még meg nem születettről is gondoskodnak. Módjuk van rá. Anyagiak? A falunak hárommillió forintja van takarékbetétben. Csaknem minden családra jut egy betétkönyv. Autó? Jelenleg hét kocsi van a községben, — de papírforma szerint több is. Csak azzal a városba elszármazott gyerekek járnak. S a hárommilliói, betétből lehetne éppen több is, hiszen házra már kevesebben gyűjtenek. Az egész faluben öt olyan épület van, amin semmiféle korszerűsítés nincs. Autónyereményi-betétkönyve 26 családnak van. ök a szerencsére is várnak. És van 329 rádió, 72 televízió, minden házban legalább két kerékpárDe gyermek, az nincs. Elgondolkoztató számok a község vagyonáról és a fiatalok számáról: Jelenleg 269, 14 éven aluli gyerek van. És hatvanhat húsz éven aluli fiataL Tíz esztendő múlva, jó ha fele ennyi lesz. És húsz év múlva? Az' utolsó tíz esztendő szaporodási átlagát figyelembe véve jó, ha az akkori gyerekek és fiatalok száma meghaladja a százat. G orgalmas, törekvő em- berek faluja volt mindig és az ma is. Tudnak dolgozni. (70 forintot ért egy munkaegység, és az előző években sem volt kevesebb.) Tudnak takarékoskodni (Nem semmiből épültek az új házak, és jelenleg is hárommillió a takarékbetét.) Tudnak élni a 2 újjal. (Gazdaságuk magas fokon gépesített, korszerű, s ezt bizonyítja a közmű vési té< is.) Csak egyet nem ’ ' 1 tudni. Hogy esztendők r mire a mai 25—45 évesek megöregednek, kire marad mindez? .—L.1 . I -deák ^