Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
Különös túlórák a uisontai építkezésen Nem mindennapi ügyről, az BAJ 22. számú Állami Építőipari Vállalat visontai kirendeltségénél felderített 10 ezer különös túlórát tárgyaltak a közelmúltban Egerben. Az év első öt hónapjában sorozatosan elkövetett vétségekre — mondliatni — véletlenül derült fény. Mégpedig úgy, hogy a lakatosműhelyböi panasz érkezeit a szakszervezethez, bizonyos elrendelt, de ki nem fizetett 360 túlóra miatt. A bejelentést természetesen vizsgálat, alapos ellenőrzés, s érdekes beszélgetések követték, amelyek során meglepetéssel kellett tudomásul venni, hogy nemcsak a szóban forgó 360 túlórával van baj —, hősiem ennél jóval többel is. A visontai főépítésvezető- ■égnél dolgozó néhány brigád ugyanis notórius túlórázó. Tagjai régi tapasztalattal, ügyesen felosztották egymás között a napokat: váltásokkal, egyré- szük kora reggeltől késő délutánig másrészük pedig estétől hajnalig dolgozott S rendhagyó „munkarendjüket” egyszerűen csak így magyarázták: keresni akartak. Céljukat természetesen átkerült is elérniük. Ennek igazolására elegendő talán az áprilist említeni: egyáltalán nem ritkaság egy-egy ember 50 órás túlmunkája! Természetesen olyanra is akadt példa, aki ennél jóval többel dicsekedhetett fizetés után, odahaza az állomáson, a főutcán, vagy éppenséggel a falubeli italbolt pultja mellett Ennek a néhány „menő brigádnak” az Igyekezete azonban másokat is magával ragadott. Mert emezek, zavartalan előrehaladásuk érdekében, gyakran hajnalok hajnalán keltek, „összekotorták? maguknak a szükséges anyagot, úgyhogy mire a többiek észbekaptak, már alig találtak valamit. így — jobb híján napközben álldogálni, csellengeni kényszerültek, s a késve kapott anyag miatt rendes műszakjaik után, délután, este pótolták a lemaradást mivel a tervet nekik is teljesíteniük kellett. No, persze, ezek után volt is tervteljesítés, a normát valay menyien „hozták”, néha az előírtnál többet is végeztek. Nem, nem sokkal, csak éppen hogy ... ne látszódjék a turpisMáshol is előfordulhat, talál} szóba sem került volna, ha a főépítésvezetőség területén történetesen csupán a szükséges 4 ezer túlórát „fogyasztják” el az első félév folyamán. Eny- nyi ugyanis még „elment” volna az egyes .szűk kereszt- metszeteknél”, sürgős részfeladatok megoldásánál. A vállalat dolgozói azonban öt hónap alatt ennél is jóval többet, ösz- szesen 10 ezer túlórát használtak fel. S erre a pLusz 6 ezer órára már nem az építésvezetőségnek, hanem inkább annak az öt—hét brigádnak volt szüksége, amelyeknek tagjai h.>sszú évek során megszokták, hogy társaiknál jóval ifibbet keresnek s váltig hangoztatják ma Is: ezért vették nyakukba az országot, ez vezette őket VLson- tára, s ez tartotta itt őket sokszor még munkaidő után, vasárnapokon is. Mivel pedig jobbára csupa törzsgárdistáról volt szó, o vezetők szemrebenés nélkül beleegyeztek a rendhagyó „munkarendbe”. A napi 12—A órás munka sett kit sem különösebben, mert, hogy úgymond, nyugtalan ember a magyar, amit elfelejt esetleg a kenyéradójánál, úgyis ledolgozza azt odahaza. Enneltog- va felesleges az aggódás . Noha van ugyan némi igazság a megállapításban, beleegye- zően semmiképpen sem bólinthatunk rá, mivel köztudomású, hogy évtizedekig harcoltunk — s ennek az építőmunkások is megmondhatói — a nyolcórás műszakokért és korántsem vtletlenül született éppen a napikban kormányhatározat a 41 órás munkahétről. A megfeszített munkavégzés előbb-utőbb megbosszulhatja magát. A a túlórák ne torzítsák a normát. Különben az ellenőrzés 115, 117 százalékos teljesítményekről is számot adhatott volna. Ez viszont meglehetősen rossz fényt vetett volna a norma irodára ... A vállalat most azt hozza fel mentségére, hogy a laka- tosműhelybelieknek utólag kifizette az emlegetett 360 túlórát, s minden más esetben szabályosan járt el. Fekete túlórákról nincs, nem is lehet tudomása. Ha ilyesmik előfordultak. csak is a szétszórt munkahely adhatott lehetőséget erre. Nyilvántartott „túlórákról" van szó, a főépítésvezetőségen mindenképpen tudni kellett hát róluk. Már hogyne tudtak volna róla, amikor köztudomású, hogy Vlsontán nincsenek is annyira szétszórva a munkahelyek. Meglehetősen áttekinthető területen dolgoznak az emberek, kevésbé hihető ígv, hogy egy-egy művezető, építésvezető tudta nélkül maradt kézben a szerszám a kőtelező időn túl is, elképzelhetetlen a tiltás ellenére végzett éjszakai, vasárnapi munkavégzés. Ha pedig igen, úgy akkor is mindenképpen a vezetők tehetnek róla. Miért engedték, hogy Ismétlődő ányagellátási zavarok fl testvéri barátság szerződése I Q esztendeje írták alá a magyar—bolgár A ' barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Valóban nem túlzás, ha megállapítjuk, hogy a két nép kölcsönös rokonszenve és barátsága évszázadokra nyúlik vissza, s gyökerei a történelmi sorsközösség- ben találhatók. Mindkét nép évszázados harcokat folytatott a török hódítókkal, majd később saját urai kíméletlen elnyomása ellen. S — hozzánk hasonlóan — Bulgária népének is a felszabadulás nyitott kaput a nemzeti fel- emelkedéshez. Nem felejthetjük el azt sem, hogy a náci megszállók ellen küzdő szovjet csapatok mellett a bolgár nép fiai is harcoltak magyar földön. A majd két évtizede megkötött szerződés írásbelileg rögzítette a két nép baráti együttműködését, kölcsönös támogatását a szocializmus felépítésére. Az elmúlt 19 esztendő alatt barátságunk ki terebélyesedett. Magyar turisták ezrei keresik fel évente a bolgár tengerpartot és hegyvidéket, bolgár vendégek ezrei fordulnak meg hazánk legszebb tájain. Szélesednek és mélyülnek kulturális, tudományos és sportkapcsolataink. Gazdasági téren a két ország együttműködése egyre szorosabbá válik. Magyar autóbuszok és motorkocsik járulnak hozzá a bolgár közlekedés fejlesztéséhez, s csak nemrégiben bocsátották vízre Várnában az első, bolgárok által gyártott óceánjárót, amely magyar zászló alatt járja majd a világtengereket. Gépek, felszerelések és fogyasztási cikkek kölcsönös szállításaival egyre növekszik a két ország árucsere-forgalma, amely a jelenlegi ötéves terv során az elmúlt öt évhez viszonyítva háromszorosára emelkedik. Baráti szerződésünk aláírásának évfordulóján forró szeretettel köszönjük a testvéri bolgár népet és további nag> sikereket kívánunk nekik közös célunk, a szocializmus teljes felépítéséhez. KS Az autósok és a szerviz Ság. Egyszóval: boldog, boldogtalan túlórázgatott Vlsontán. túlhajszolt emberek fáradtak, ingerlékenyek, Idegesek: munkanelyükön hajlamosabbak a balesetekre, a betegségekre, s a családjukkal is kevesebbet törődnek. Mindezt Visontán feledték volna... 7 Feledékenységről aligha be- •zélh .ünk. Nagyon is tudatosan túlóráztak a tőépítésveze- tőségnél. Olyannyira, hogy az órákat még — külön — nyil- ván is tartották. Külön jegyezték, hogy másutt csak az elvégzett munkának legyen nyoma. akadályozzák a normális munkát, miért adtak módot az önkényes túlórázgatásokra, miért voltak annyira elnézőek némelyik brigáddal szemben? Egyeseket talán azért juttattak szabálytalan módon is különleges kedvezményekhez mert „kulcsemberek”, nélkülözhetetlenek? Sajnos, ma még nemcsak Visontán, de az iparágban is „hiánycikk” az állványozó, a vasbetonszerelő munkás — ám ez sem adhat okot arra, hogy némelyek mások rovására „agyonkeressék” magukat A jogtalan, csalafinta módon előidézett bérfeszültség, az emberek egészségtelen túl- bajszolása, s a mindennek helyet adó furcsa szemlélet rendkívül káros, elítélhető. Ennélfogva a visontai 10 ezer óra ügyében mielőbb rendet kell teremteni. Meggyőző szóval, emberséggel — és természetesen a túlmunkáért járó pénz kifizetésével.’ Ügy, hogy végső soron senki se károsodjék, s az építkezésen elüljön a vihar. Gyóni Gyula Amikor öt évvei ezelőtt megépült a gyöngyösi autószerviz hatmilliós költséggel, akkor még lényegében három megye autótulajdonosai számára nyújtott kényelmes javító, ellenőrző munkát Akkor még úgy tervezték, hogy legfeljebb tíz szakmunkással dolgozik. Ma már a szerviz dolgozóinak az összlétszáma meghaladja az ötven et, bár az üzem méreteiben mit sem bővült. Ezekből az adatokból is kitűnik, az őt év sok mindenben hozott változást. Kérdés: milyen változások ezek, javították-e a szerviz munkáját, elégedettebbek-e s kocsitulajdonosok ma, mint amilyenek voltak évekkel korábban? A Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Is ezt a kérdést vizsgálta legutóbbi ülésén, Az igény: a fejlődés A szerviz teljesítményének növelését csak a technológia korszerűsítésével lehet biztosítani. Gépek alkalmazására szűk korlátok között kerülhet sor. A szerszámozás javítása, a műszerezettség fejlesztése a legfontosabb. Bár az évek folyamán lemérhető javulás következett be ezeken a területeken, még mindig hiányzik olyan felszerelés is, ami nélkül alig tudnak boldogulni. Nincs a szerviznek elektromos próbapadja és hiányzik az univerzális mérőműszer- rendszer is. Az természetes dolog, hogy a munkák jó részét kézzel kell elvégezniük a dolgozóknak, de ezeknek minőségét csak a műszerek segítségével lehetne megnyugtatóan ellenőrizni. Nem arról van szó, hogy a műszerek nélkül a jahogy milyen szorzószámot ah kalmazzanak. 1966. szeptemberében kiegészítő határozat született, hogy a törvény megjelenése előtti kisajátítási és kártérítési ügyekben is e törvény- erejű rendelet szellemében járnak el. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt és az erőmű beruházás is 1967. elején készült el a tervdokumentációval. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt beruházási osztálya elvégezte az 1966. december 31fig igénybe vett területek és csereingatlanok felértékelését is. Az árajánlat március hó 10-ére készült el. Ennek alapján a járási tanács Igazgatási osztálya május 16—19 között lefolvtatta az egyezségi tárgyalásokat. Árajánlat Lezajlott a vitás és csak néhány kérdésben egyezséget hozó tárgyalás. A tszrek csak a szőlőültetvény értékére vonatkozó árajánlatokat fogadták el. Nem történt azonban egyezség a szőlők és a szántók földértékére. A kisajátítók ugyanis ragaszkodtak a Legfelsőbb Bíróság elvi döntéséhez (20.795/1966.), amely két abasári magángazdálkodó kisajátításánál a 800-as szorzószám használatát írta elő útmutatásul. Ügy érezzük — bár a döntésben e megkülönböztetés nincs írásba foglalva — a nagvüzemi tábla nem eshet a kisparcellával azonos elbírálás alá. A termelőszövetkezetek a 2000—2200-as aranykorona szorzatot kérik. Ebben azonban a kisajátítókkal nem tudtak megegyezni. Feledékenység? A visontai tsz-ben nemcsak az alacsony szorzószám okozott elégedetlenséget, hanem az árajánlat hiányos volta is. A közös gazdaság irodájában tételesen felsorolták, hogy miről feledkeztek meg a kisajátítók: a kisajátított földben egy-két méter mélységről jó minőségű vizet nyertek. Ilyen kutak a csereingatlanban nincsenek. A tsz-nek megnőttek üzemszervezési kiadásai. A kisajátított földterület kőúttal volt összekapcsolva. Több beruházás értelmetlenné vált, például a Téwén-tanya, sziget lett a kisajátított földek közepén, innen permetezni nem lehet, így feleslegessé vált a permetlé- torony. Az összefüggő táblákat apró kis részekre szabdalták. Mindezek jelentős pluszkiadással járnak, és e kiadások megtérítésére a törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása is lehetőséget ad, mint például a 48. paragrafus. Mindez kimaradt az árajánlatból. Csak feledékeny ségből? A per t Vita volt a támberendezések felszámolhatósága, a történelmi borvidéket megillető 1—12 százalékos értéknövelés körül is. A június 7-i tárgyalás sem járt sikerrel. A négy tsz tehát 30 napon belül két-két pert indít útjára. így próbálják keresni igazukat, jogos követeléseik kielégítését Egyenlffen A kisajátítás eddig elmondott története csak az epizódok füzére. Sem a cikk korlátozott terjedelme, sem az anyag óriási volta nem teszi lehetővé, hogy mindent alaposan elemezve foglaljunk állást E néhány szembeötlő hiányosság birtokában azonban mégis megkockáztatunk néhány észrevételt. Az első és talán legfontosabb, hogy ezekben a kisajátítási ügyekben egyenlő partnerként kezeljék a tsz-eket, az ipari kisajátítókkal szemben. A kisajátítók — az eddig elmondottak birtokában megállapíthatjuk — azt képzelik, hogy az államot képviselik ebben az ügyben. Pedig erről szó sincs: az állam egyik gazdasági formációja áll szemben az állam másik, csoporttulajdonos, szocialista formációjával. A jogok mindkettőjükre nézve tartalmaznak előnyöket és kötelezettségeket. ÍL törvények ? Tudjuk, hogy hazánkban ilyen nagy volumenű kisajátítás még nem volt. Természetes hát, hogy zökkenőkkel folyik le. Mégis egy magas szintű szakértő bizottság már eddig is sok mindenben segíthetett volna. Sokan azt mondják, hogy & 15. tvr. nem alkalmazható a visontai kisajátításoknál. Ha a nagy volumen miatt tényleg így van, akkor össze kellene állítani a helyi adottságokhoz szabott új jogszabályokat. Szakítani kellene azzal a szemlélettel, hogy az ipar a mezőgazdaság rovására „győzedelmeskedjék”. A népgazdaság sikereiért együtt kell dolgozniuk. összegezés A bánya fényeibe árnyékok is vegyülnek, — földközelből. Azon túl, hogy az új alkotás sikere mindnyájunkat lelkesít, azt szeretnénk, ha a népgazdaság kerülne ki győztesen a visontai ügyből, s nem valamelyik érintett fél. Bár tudjuk, hogy egy több milliárdos beruházás mellett kicsi néhány tsz milliós gazdálkodási kára. Mégsem szabad ezt a tárgyalásoknál elbagatellizálni. Tsz-eink nem akarnak „meggazdagodni” a vitában, csak és kizárólag jogos követeléseik kielégítését kérik. ★ A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján lapunk kérdést tett fel a kisajátításról. A miniszter azt válaszolta: „Ismerjük a problémát, keressük a tsz-ek számára megfelelő megoldást.” Bízunk benne, hogy meg is találják! Fóti Péter vitás eredményessége teljesen bizonytalan lenne. A szakismeret, a szakmai gyakorlat olykor talán még a műszereket is pótolja, de az Idővel való gazdálkodást mindenképpen megnehezíti. A szezonális jelleg Más jellegű munkákat kell elvégeznie a szerviznek a melegebb évszakokban és megint mást a téli hónapokban. A ma gan gépkocsi - tulaj donosok ostroma tavasztól őszig tart. Ez érthető dolog. Ilyenkor mindenki türelmetlen, Ilyenkor minden munka sürgős. Télen, illetve a csapadékos őszi és tavaszi hetek alatt már van ideje a szerviznek arra is, hogy a több időt igénylő, nagyobb volumenű munkákat vegye elő. Gyakorlatilag tehát arra kell vigyáznia a szerviz vezetőinek. hogy a dolgozókat egyenletesen lássák el munkával Időnként a rugalmas átcsoportosítás elengedhetetlen. A létszámot emelni nem lehet, a műszakokat növelni csak Időszakosan szükséges. A nagy forgalom Idején pedig a nyújtott műszakot vezetik be. Meddig kell várni? Bizony, a várakozási idő miatt többször hangzik el panasz a szervizre A szezonban hetekkel előbb be kell jelenteni az Igényt. Ez sok autótulajdonosnak nem tetszik. Az úgynevezett átfutási idő, amikor már a kocsi a szervizben van, aránylag nagyon rövid. Átlagban két-három nap, de a futójavításokra még ennyit sem kell várni. Sok függ a javítás jellegétől. Az természetes, hogy a halaszthatatlan, garanciális javításokra mindig sort kerít a szerviz. Rögtön megcsinálják azt a gépkocsit is, amelyik útközben romlik el. Ha van hozzá alkatrészük. Mert a gond Itt kezdődik. A Moszkvics gépkocsik új vagy felújított motorja, a Warszava kocsik futóműve általában hiánycikk. Ezekre bizony sokat kell várni, amiről a szerviz nem tehet. Továbbképzés Elképzelhetetlen a fejlődéssel való lépéstartás a szakmai továbbképzés nélkül. Egyre gyakrabban jelennek meg az autógyárak újabb típusokkal, a régebbi típusoknál is gyakori a kisebb-nagyobb műszaki változtatás. Eleket ismerni kell. Nemcsak az autógyárak emberei keresik meg a szervizt, hogy tájékoztatást adjanak a dolgozóknak, hanem a szerviz szakmunkásai is rendszeresen utaznak ki az ismert autógyárakba tapasztalatszerzésre. Eddig a műszaki és a szakmunkáslétszámnak közel a harmada vett már részt külföldi tapasztalatcserén. Nőnek az igények Nemcsak arról van szó, hogy a szerviz lassan kinövi a korábbi kereteit, egyre nehezebb lesz helyet biztosítani a dolgozók részére. Hanem arról is, hogy a megrendelők is egyre színvonalasabb munkát várnak a szerviztől. A szerviz további fejlődéséhez az üzemi épületet kell bővíteni. Ennek megvalósítására már az elképzeléseken túl a tárgyalások is folynak, méghozzá reményt keltő módon. A tulajdonosok részéről jelentkező megnövekedett igények már más természetűek. Abszolút precíz munkát kívánnak meg. Ezen sincs mit csodálkoznunk. Mert kellemetlen dolog egy autót úgy elhozni a szervizből, hogy a világítása rosszul van bekapcsolva, a kormánykereket nem az eredeti helyzetének megfelelően szerelték vissza, vagy az ajtók zárja fordítva mozgatható Amikor tehát elismerjük a szerviz tevékenységének fejlődését, azt is megjegyezzük még, hogy a jót is lehet még jobbá tenni. G. Molnár Ferenc A préda-hegyi akció Ne gondoljon senki kémhistóriára. amikor e címet olvassa, hiszen békés akcióról van szó, arról, hogy az egerszóláti Béke Termelőszövetkezetben a szorgalma* tagoknak lehetővé válik, hogy a Préda-hegyen háztáji szőlőt telepíthessenek. Ebben a szőlőtelepítési akcióban azok vehetnek részt, akik rendszeresen teljesítik munkanormájukat és készek arra, hogy a fokozatosan kivágásra kerülő nova és direkt termő tőkék helyett nemes szőlőt termesszenek. A közös gazdaság messzemenő segítséget nyújt a préda-hegyi dűlő betelepítéséhez, géppel, oltvánnyal, kölcsönnel segíti azokat, akik részesei ez akciónak. A szövetkezeti tagság méltányolja a vezetők ötletét és már 30-nál többen jelentkeztek, hogy hajlandók nemes szőlővel telepíteni be háztáji területüket, amelyet örökös használatba kapnak. Amíg a betelepített négy-hatszáz négyszögölnyi terület nem fordul termőre, nem számít be a háztájiba, s addig a kölcsönt se kell törleszteni. Ezt a területet örökölni lehet, amennyiben a hozzátartozó megfelelő munkát végez a termelőszövetkezetben, tehát érdemes a háztájira. Ha azonban azok közül, akik ezt a szőlőt telepítették, valaki kilép, meghal vagy kizárják, úgy a területet visszakapja a termelőszövetkezet (természetesen megtérítve a telepítés költségeit). Ilyen előnyök láttán a szövetkezet tagsága fantáziát lát ebben az akcióban, hiszen saját maguknak, de a közösségnek sem mindegy, milyen szőlőt teremnek a dombok, örülnek annak, hogy ilyen hosszú biztosítékot nyújtanai arra, hogy nem vész kárb fáradozásuk, pénzük. A préda-hegyi akció tehát sikerrel indult Egerszóláton, s egyben ez azt is mutatta, hogy a: emberek bíznak vezetőih adott szavában, a közösségben. s készek örökösen elkötelezni mellette magukat. K. fi
