Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
A Mátrában, az erdő szélén sárga gabonatábla kapaszkodik a lankába. A nézelődő nem érzi e sárga folt küszködő munkával szerzett értékét. A gyenge talajon lánctalpas traktorok kínlódtak a meredek parttal, hűvös, hegyi szél bénította a növények fejlődését Aztán nyárra mégis sárgállik az erdő 6Zéle. A hegyvidéki tsz-ek természetei való birkózását vizsgálja cikkünk a bodonyi példa nyomán — és az új módszert: az ártámogatást, amely nehéz munkájukat honorálja. Ráfizettek a gabonára A bodonyi Mátragyöngye Tsz — nem éppen a Mátra gyöngye. Nem munkája és eredményei alapján lehet ezt megállapítani, hanem természeti adottságait mérlegelve, összterületéből kétezer hold erdő, hétszáz hold legelő, 300 hold rét — a közös szántó pedig mindössze 1250 hold, A föld gyenge. Míg az alföldi vidékeken 16—18 mázsa búzát gyűjt be a kombájn minden holdról, Itt hat—hét mázsa búzát csépelnék ld. Nemcsak a terméseredmény alacsony, de a ráfordítás is több. Egy hold búzára a közös gazdaságban összesen 2430 forintot költenek. Ennek jelentős része a munka- díj, ugyanis csak kézzel lehet aratni (díjazása egy mázsa búza, cséplés szintén egy mázsa gabona). A közös gazdaság tehát egy holdról a valóságban csak őt mázsa búzát láb Írjuk le még egyszer a kiadás összegét: 2430 forint Alá- ja pedig mindjárt az ossz bevételt: 2305 forint. Minden hold búzára a közös ráfizetése: 125 forint A segítség: dotáció Mérlegre tehetnénk a többi növényt is. Az őszi árpa hoi- dankénti vesztesége 200 forint És így tovább sorolhatnánk a nyereség nélküli termesztést Ugyanért figyelhetjük meg az állattenyésztésnél is. A tehenészetben egy állatra havonta 510 forintot költenék. Ugyanakkor a bevétel havonta csak 298 formt E néhány példa is bizonyítja, hogy a bodonyi tsz — és hozzá hasonló társad — az év végeken sokszor mérleghiánnyal zárhatták gazdálkodásukat. Ezen segített az állam támogatása: a dotáció. A bodonyi Mátragyöngye Tsz 1964-ben 870 ezer, 1965-ben 850 ezer, 1966-ban 500 ezer forint állami támogatást kapott Miért? Mert államunknak szüksége van minden gramm terményre — és a természeti hátrányokat a nagy közösség segítségével lehet ellensúlyozni. A módszer hibái Mire volt jó a régi dotáció? A bodonyi isz-ben havonta fizettek. Ez lehetetlen lett volna a készpénzsegítség nélkül. Ez az összeg lehetőséget adott a tartalékolásra is. Mire nem volt jó ez a dotáció? A közös gazdaságokban, ha nem is hangoztatták, de „ajándéknak" tekintették a dotáció összegét. Ezek a forintok nem tették érdekeltté a tsz-t. hogy minél eredményesebb munkát végezzen. Hibája volt, hogy nem serkentette hathatósan a gazdálkodást. Ez az összeg nem volt elég új beruházások megvalósítására, új termelési ágak kialakítására. Sokszor csak a mindennapok kiadásait fedezte, a jelentkező hiányosságokat foltozgatta. Szólni kell a bizonytalanság problémájáról is. Évről évre bizonytalan volt a dotáció és ezen belül az összeg nagysága is. Nem lehetett rá tervezni, alapozni. „Ajándék” helyett — munkájuk alapján Ezeken a hiányosságokon killla segíteni az új módszer; az 1 Nézem az öreg írógép bülentyüH. Az ,,a”-tól az „{/’’-tg, a kettősponttól az idézőjelig, a felkiáltójeltől, s a kérdőjeltől a pontig, minden írásjelnek megvan a maga billentyűje. Nem is a betűkön tűnődöm én, hanem inkább a „jeleken”, Igen: volt idő, amikor a legtöbbször és leggyakrabban használt jel ez volt, — í. A felkiáltójel. Utasítás, parancs, kihirdetés, figyelmeztetés. Aztán volt olyan idő, amikor a leggyakrabban használt jelünk a kérdőjel volt: ?. Most: a „ igen: a pont. Az egyszerű pont, amely lezár egy mondatnyi gondolatot, egy gondolatnyi mondatot, szerényen, higgadtan és magabiztosan. Dolgozunk. Alkotunk. Néha bosszankodunk. Bizakodunk. Valahogy így.~ Ugye, hogy ezekhez a fogalmakhoz nem is nagyon illenek a felkiáltó- vagy a kérdőjelek? (-Ó) 500 tyúk egy udvarban Akar egy gyárat? Közvetít a minisztérium A. HUSZANOV: Beszélgetés az úton Egyik reggel, amint Szid- dikidzsán motorkerékpárján munkába igyekezett, az útkereszteződésnél már messziről észrevett egy embert, aki elkeseredetten integetett. A motoros megállt. — Jó reggelt! — Jó reggelt! — Hogy van? — Köszönöm, jól. És maga? — Köszönöm, nagyon köszönöm... — Mivel szolgálhatok? — Bocsásson meg... látom, hogy siet... — Igen, sietek. De látja, azért megálltam... — Bocsásson meg, ugye, önt Sziddikidzsánnak hívják? — Igen, Sziddikidzsánnak. — Tudja, nekem nagyon kellemetlen, hogy feltartom önt... — Na, nem olyan nagy dolog... Miben segíthetek? — Szívességet szeretnék kérni öntől. — Kérem... — Nem tudom, lenne-e önnek, ami nekem kellene — És mi lenne az? — De valószínű, nincs önnek ilyesmi... látom az arcáról. — Mi látszik az arcomról? Valóban, mondja már gyorsan, mert elkésem a munkából! — Látja, tudtam én! ön már haragszik! — Nem haragszom. Mondja már végre, mit kíván tőlem? — ön, ugyebár, az egészségügyi állomáson dolgozik? — Igen, miért? — És igaz, hogy az egyik faluban vesztegzár van? — Igen, igaz... két bárány patája megbetegedett. Önnek talán szérumra lenne szüksége? — A, dehogyis! Szerencsére, bárányaim nincsenek, ilyesmivel nem tud nekem segíteni... — így valóban nem.„ — Köszönöm! — Mit köszön? Hiszen semmit nem tettem önnek... «= Ö8 m mondtat, ftago nem tud nekem segíteni. Azt köszöntem meg... — De hát végül is, mit kíván?! — Bocsánat, nem tartom fel túlságosan? — Hát..., de azért majdcsak eljutok a munkahelyemre! Az egészségügyi állomásra igyekszik? — Igen! — Nem akarom önt feltartani... Majd valaki máshoz tordtOqk^ _ — De hát miért állított meg? Mondja már! — Kérem, ha megengedi... Valakit fel akarok hívni telefonon, de nincs aprópénzem... — Ennyi az egész? Ezért vesztegetünk itt el egy egész órát. Fogja, itt van három érme! «— Bocsásson meg, nem tudna visszaadni egy rubelből? — Hagyja csak. Fogadja el! Az idő pénz! — Nem, nem fogadhatom el! Nem akarok adósa lenni! Ha lenne 94 kopejkája, adnék egy rubelt! — Fogadja csak el és én megyek is! — Jó, elfogadom. De félek, hogy mégis fölöslegesen tartottam fel. Közben, sajnos, elfelejtettem a telefonszámot... Fordította: Antalja István szövő, ruha, cipó, bőr és a papírfeldolgozó iparnál ne kerüljön sor kisebb üzemek helyi kezdeményezésére történő létesítésére. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a tanácsok is, amelyek új ipar- vállalatok rendelkezésére bocsáthatnak a községben, városban található üres üzemrészeket és helyiségeket. Ilyen telephelyek berendezéseiről természetszerűleg az a vállalat gondoskodik, amely azokat használatba veszi. Balassagyarmaton a Budapesti Finomkötöttárugyár létesített 400 dolgozót alkalmazó gyárat és a tervek szerint hamarosan bővül az üzem. Dombóvárott a tanács biztosított épületet a Pécsi Kesztyűgyár egyik, 200 dolgozót alkalmazó üzemének. A zalaegerszegi Ruhagyár Sümegre telepítette 150 fős részlegét, s ezzel lehetőséget nyújtott a munkaerőfeleS'leg foglalkoztatására. A Könnyűipari Minisztérium szívesen vállalkozik közvetítő szerepre a tanácsok, illetve az iparvállalatok között. Ez történt nem egy esetben, amikor megszűnő bányaüzemek épületeinek hasznosításáról volt szó. Az üzemek átalakítását, berendezéseit a vállalatok saját forrásaikból fedezték — igaz ezekre központi beruházási keret nem is igényelhető. A minisztérium javasolja a területi szervek és tanácsok vezetőinek, hogy telepítési kívánalmaikkal keressék fel a közelben lévő köny- nyűipari vállalatokat. Zs. L. 3 1967. július &, csütörtök val sok föld is érkezik a cukorgyárba és az lerakódik a gyár ülepítő medencéjében. A gyár közvetlen szomszédságában terül el a tsz mintegy 50 holdas hepehupás szántója. A gyárnak rakodógépei, a tsz- nek kocsijai, vontatói vannak. A gyár fizet is az elhordoit földért, iszapért, a tsz meg talajt javít és a belvíz ellen is védekezik. Tehát mindkét fél, sőt a népgazdaság is jól jár a gyár—tsz megállapodással, mert a legkisebb fuvarköltséggel, a legjobban oldják meg a földszállítást. A TSZ ÉS A GYÄR vezetőinek megállapodásáról nem készült jegyzőkönyv, nem vitatkoztak, hanem kölcsönösen a legjobb megoldást keresték. Megtalálták, mert akarták, mert üzleti és jó szomszédi kapcsolat van köztük. F. L» kalmas helyet a zsúfolt gyárudvaron? A megbeszélésbe Papp József helyettes igazgatót és Kiss Gyula osztályvezetőt is bevonták és öt percen belül megtalálták a helyes megoldást: a Hatvani Konzervgyárba naponta érkeznek exportvagonok, a szeletvágány mellett rakodhat a tsz. NEM MAI KELETŰ a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, valamint a tsz kapcsolata. Évente sok vagon répát szállít a tsz. Az természetes, hogy takarmányozásra börsóhéjat, majd később répaszeletet kap Első hallásra meglepett ég nem tudtam mire vélni, hogy a isznak földet is ad vissza a gyár. A tsz és a gyár között nincs területvita, nem történt birtokháborítás. Nem is holdszámra, hanem ezer vagonos tételben adják vissza a jó, humuszos talajt. A sok ezer vagon hépáA következő esztendőkben jelentősen fejlődik a könnyűipar. A harmadik ötéves terv időszakában azonban a fejlesztés elsősorban nem új üzemek létesítésével történik, hanem a meglévők gépesítésével, automatizálásával, Illetve bővítésével. Jóllehet 1968-tól a vállalatok önállóan döntik éL milyen fejlesztést eszközölnek: a nagyobb létesítmények telephelyeit az Országos Tervhivatal állapítja meg; Természetesen ez a tény nem zárja ki, hogy a könnyűipar egyes területein, mint a kötMI KÖZE A TSZ-NEK a gyárhoz, vagy a gyárnak a tsz-hez? Ha ez a kérdés elhangzik, akkor aligha jutottak volna előbbre, és most én is szegényebb lennék egy tapasztalattal. De nem így történt, tehát elmondhatom annak a megbeszélésnek a lényegét és körülményeit, amelynek az el- ■ múlt napokban szem- és fültanúja voltam. Aratáshoz készülődött a hatvani Lenin Tsz. Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelen- , nek az újságban, a kombájn alól pótkocsis vontatók hordják a termést Mennyi termett, mennyit szállítottak az aratás első napjától a betakarítás be- fejeztéig? Ezt tudni kell, erről pontosan be kell számolni a tagságnak. Igen ám, de a tsz- nem nincs hídmérlege, a cukorgyáré meg ott áll, az úthoz közel, és most még alig használják. Rabecz Lajos tsz-Hnök felajánlotta, hogy adnak embert a mázsához, de art kérte, hogy ők is használhassák. Nem kicsinyeskedtek, nem alkudoztak, Decsi Ferenc igazgató és Rabecz Lajos tsz-elnök hamar megállapodtak: a Hatvani Cukorgyár 20 tonnás új hídmérlegére ráállhatnak a tsz pótkocsis vontatói. A tsz-elnök más kéréssel is előrukkolt. A vasútállomás túlzsúfolt, nincs hely, ezért az exportborsót a gyár udvarán szeretné pakolni a tsz. A konzervgyárnak is érdeke, hogy idejében és jó árut szállítson a tsz. Hol, melyik kapun jöhetne be a tsz? Hogyan lehetne teherkocsival és vontatóval a vagonhoz állni? Mikor kezdik és miikor fejezik be az exportszállítást? Hol találjanak alIdén kaptak először G—33-as tojóhibrideket a háztáji gazdaságok. Az új baromfi- hibrid évi termelése 230 tojás. Kékesi György verpeléti lakos háztáji gazdaságában 500 tyúk kezdi meg tojástermelését, amelyet a helyi szövetkezeten keresztül értékesít a gazda. Eddig 75 ezer tojás átadására kötött szerződést (Foto: Szabó Lajos) Ha összefog a tsz és a gyár vizsgázott az elmúlt években — idén ennek a növénynek termesztését elhagyták és helyette 40 holddal több burgonyát vetettek. A közös gazdaságnak 60 ezres pecsenyecsirke-farmja volt. Az abnáktakanmányt azonban vásárolni kellett a baromfinevelésihez. Az új ártámogatási rendszerben minden mázsa vásárolt abrak 100 forinttal többe kerül, a termelőszövetkezet ezért lemondott a csirkenevelésről. Helyette tehenészetét fejleszti, mert saját szálas takarmánya van, a tejre literenként egy forint pluszt, a húsra pedig csaknem tíz forint kilónkénti árkiegészítést kap. Ezt a termelési ágat fejleszti hát. E két példa is bizonyítja, hogy az ártámogatás közgazdasági eszközökkel irányítja, ösztönzi az előnyös gazdálkodást. Élni az ártámogatás lehetőségei rel Már az előző esetek Is bizonyították, hogy a bodonyiak értik az ártámogatás célját és élni akarnak lehetőségeivel. Tovább növelik a burgonya vetésterületét, fbc-mentes szarvasmarha-állományt alakítanak ki. Többet akarnak termelni, hogy minél jobban kamatozzék náluk ez a módszer, vagyis többet fizethessenek tagjaiknak, dolgozóiknak, hogy többet adjanak mindnyájunkTUltC. Fóti Péter árkiegészítés. Értnek lényege, hogy a közös gazdaságokat adottságaiknak megfelelően kategorizálják és a támogatást a különböző termékek árának kiegészítéseként kapják. Vegyünk erre is néhány bodonyi példát. A Mátragyöngye Tsz a második kategóriába került. A már említet búzánál a következőképpen segít az ártámogatás: a közős gazdaságból minden mázsa búzát 70 forinttal drágábban vesz az állam, mint a jó adottságúaktól. Gyors számolás. Hét mázsa holdanként! termés esetében ez 490 forint plusz bevétel. Vonjuk ki belőle a már fent kimutatott 125 formte« ráfizetést és kijön, a holdankénti 275 forintos nyereség. Ezért még inkább érdemes dolgozni és ha nagyobb a termés, egyre többször lehet elvégezni a 70 forinttal való szorzást. És itt álljunk meg egy pillanatra. Az ártámogatás nem ajándék. A termesztés eredményeihez kötött segítség, amely a nyereség érdekében jobb munkát követel. Az árkiegészítés a munka alapján való támogatás. Ez az első és tar Ián a legnagyobb pozitívuma. Irányítja a gazdálkodást Á burgonyánál az árkiegészítés az eladási ár 25 százaléka, vagyis mázsánként 52,50 forint A bodonyi tsz-ben az aprómag-termesztés rosszul Lankába kapaszkodó táblák A támogatás új módszerei árkiegészítés
