Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-05 / 156. szám
Tudományos kutatás — tudományos iwnnka Látogatás az egri Főegyházmegyei Könyvtár dolgozószobájában ^.Legforróbb vágyam, hogy az egri iskola Felséged védőszárnya alatt univerzális Lyceum- má fejlődjék” — írta latin nyelvű előterjesztésében gróf Eszterházy Károly egri püspök Mária Teréziának, 1763. október 14-én. Ennék az egy mondatban megfogalmazott nagyszerű szándéknak egyik része, a beteljesületlen egri egyetem egyik megmaradt valósága a Főegyházmegyei Könyvtár, amelyet ünnepélyesen 1793-han megnyitottak a nagyközönség számára. Az akkori tizenhatezer kötetes könyvállomány — az akkori európai tudományos élet könyvkiadási remekeiről van szó! — ma már százezerre rúg Ennék az intézménynek az arányai, értéke, művészi környezete, a fafaragásé® könyvszekrények idegenforgalmi látványosság. De óriási tévedés lenne azt hinni, hogy ez a könyvtár „holt anyag”, aminek már nem lehet hasznát venni, hiszen a technikai forradalom, földrajzi és csillagászati ismereteink tágulása már túllépte az ész századának, a XVIII. századnak szellemi horizontját A Főegyházmegyei Könyvtár rendezett gyűjtemény. A XIX. század végéig rendszerezték az ekkor legmodernebb nürnbergi módszer szerint. Az 1893-ból származó kétkötetes katalógus és annak két pótkötete csaknem kétezer oldalon sorakoztatja fel a könyvtár gazdag anyagát, amelyben felbecsülhetetlen értékként tartják számon a 33 kötet 1500 előtti középkori kódexet, a 92 ősnyomtatványt, az 1711 előtt kiadott magyar nyelvű könyveket, az ún. Régi Magyar Könyvtárat és a ritkaságokat, a könyvtári szaknyelven „raritásnak” nevezett különleges könyvtári értékeket. ' A régi egyetemes gyűjtés ma már illúzió lenne, ehelyett 1945 után nagyobb lendületet vett a könyvtár anyagának tudomá. nyos feldolgozása, és a korszerű gyűjtés. Olyan irányú törekvések érvényesülnek itt, amelyek ezt a rendkívüli széles tudományos területet magában foglaló könyvrengeteget rendszerezik, hozzáférhetővé teszik a mai érdeklődő számára. A mai gyűjtés elsősorban segédkönyvek, bibliográfiák, lexikonok, szótárak, könyv- és könyvtártörténeti munkák beszerzésére irányul. Az évszázadok alatt felgyűlt könyvek feldolgozásában és hasznosításában tesznek jó szolgálatot ezek a művek, másrészt tájékoztatást adnak arról, hogy itt, ebben a könyvtárban, vagy másutt, az országos könyvtárakban mit lehet találni egy- egy témakörben. . Gyűjtik a Heves megye múltjára, történetére, jelenére vonatkozó irodalmat, különös előszeretettél és érthetően rangosán kezelik Eger történetét A régi röpcéduláktól a nagy szakművekig rendszeresen gyűjtik az Egerben valaha is megjelent nyomtatványokat. E tárgyszeretetről tanúskodó munka dicséretére írjuk le: mintegy négyszáz olyan egri nyomtatvány sorakozik már ebben a könyvtárban, amikből az Országos Széchenyi Könyvtárban nincs példányszám. Az ajándékköteteken felül 41 folyóirat jár a könyvtárnak: a legjobb magyar és külföldi tudományos lapok, többek között a Valóság, a Világosság, a Kritika, vagy a Wort und Wahrheit is. A rendszerező ég tájékoztató munka is folyik. Most fejezték be a kéziratos anyag modem, kórszerű feltárását. Az eredmény egy 500 oldalas katalógus és a kéziratok külön szekrényekben történt elhelyezése. Folyamatban van a középkori kódexek katagolizálása, eredetük felderítése, történetük feldolgozása. Külön katalogizálják az egri nyomtatványokat. 1900-ig pontosan tudják, mit adtak ki Egerben, az 1900-tól napjainkig terjedő anyag háromnegyed része már rendszerezett. Külön gyűjteményként állították össze a hajdani egri csillagvizsgáló mintegy 500 kötetből álló könyvtárát, hogy stílszerűen csatlakozzék a csillagászati múzeum mellé A tudományos érdeklődésnek egyik szép eredménye a 4000 —4500 cédulában felsorakozó helytörténeti anyag, amelyben az Egerre, a Heves megyei helyiségekre és a megye, valamint a város történetében előforduló nevesebb személyekre vonatkozó irodalmat tárják fel az érdeklődők előtt. S hogy ez a törekvés egyáltalán teljes lehessen Eger viszonylatában, elkészítik az Egerben valaha is megjelent időszaki kiadványok, újságok, folyóiratok bibliográfiáját. Az Egerben megjelent és megjelenő újságok és folyóiratok tartalmazzák a helytörténeti anyag legnagyobb és legértékesebb részét. E gyűjtő és rendszerező munka során derült ki, hogy Heves megyében 250 időszaki orgánum jelent meg az idők folyamán. Azt is tudjuk, ki, mikor adta ki és ki szerkesztette ezeket. Ehhez a munkához azért fogtak nagy lelkesedéssel a könyvtár dolgozói, Iványi Sándor, a könyvtár vezetője és munkatársa, dr. Kishonthy István, mert ez az anyag igazít el a legbiztosabban és a legmélyebben a helytörténeti kutatásoknál. Ezek nélkül nem s lehet Eger vagy a megye múltját érintő kutatásokat végezni. Érdemes megemlíteni, hogy eddig több megyében is közzétették már a helyi újságok és folyóiratok bibliográfiáját. Célszerű lenne ezt a jó példát Heves megyében is követni, hiszen Eger és a megye rendkívül mozgalmas évszázadokat élt át, népe sok-sok szenvedésen, hányattatáson ment keresztül a történelem viharaiban. A könyvtár hire túljár az ország határain. Az idén már eddig 45 000 látogatója csodálta meg a méreteire és gazdagságára ii lenyűgöző gyűjteményt A tudományos érdeklődés sem elhanyagolandó. Évente nyolc—tízezer kötet kerül kutatói kézbe, ezek közül az egy- harmada kikölcsönzés, a többit a helyszínen forgatják az érdeklődők. De ez a forgalom nem olyan, mint amennyit ez a gyűjtemény megérdemelne. A tudományos kutatás iránt fogékony fiatalok még nem szereztek tudomást arról, hogy itt, ebben a jól renszerezett és korszerűen feltérképezett anyagban má minden rejlik az Eger és a megye múltja után kutató szenvedély számára. £farkas) 15. — Érdekes. Nincs tovább? — Ne legyen fölényes. Én nem értek a politikához, ön ebben bizonyára professzor hozzám képest. De bukott professzor, ezt kár is tagadni. — Igaz. Most legalábo úgy látszik. Sajnos, ön azt hiszi, hogy ez az egész... magyar ügy. Verje ki a fejéből. — Azzá lehetett volna. Igen! Német tisztektől tudom, a szomszéd országokban milyen erős a nemzeti felkelés. — És milyen áron? — Így is pusztulunk. De értelmetlenül. És hiába beszél nekem, szerb ügy lehet? Román, csehszlovák, lengyel, mindenféle, csak magyar ügy nem lehet? De miért nem? Kérem, én történelemtanár vagyok: mindabból, amit itt ezer éven át végigcsináltunk, mivel cáfolja meg, hogy a magunk zászlaja alá is oda tudunk állni? Épe amíg magunkért vetekedtünk, akkor volt becsületünk mások előtt is. Egyik felettesem azt mondta, szegény jó főméltóságú urunk belehű- lyült a háborúba. De nem akadt más? Se mellette, se ellene? Engem már a Tiszántúlon megkörnyékeztek néhány4 Mműisg 1967. július 5., szerda szór, adjak nyolc-tíz fegyvert, vagy húszat, valamicske töltényt is hozzá... hát ne verjem falba a fejem, nemzeti megmozdulás helyett csak siralmas pótlékra, erőtlen kalandokra telik tőlünk? Én egy egész századdal... mit is kezdhettem volna... De önök közt, báró úr, még ilyen se akadt, aki legalább a maga egy szál bőrét vásárra vitte volna, ha S“mmi másért, úgyis elvisz az ördög, hát a virtusért Igen, én is tudom, zászló kell. és vezér, aki felemeli... De az ön egész tudománya nem több Juvenalis egyetlen mondatá-i nál: ille crucem sceleris prae- tium túlit, hic diadema. Csakhogy ez nem mentség. Hiszen akkor teljesen mindegy, magyaroknak hívjuk-e magunkat, vagy zuluknak... mi a tartalma az egésznek? Múlt héten a Hungáriában együtt vacsoráztam egy frontismerősömmel, Groedke századossal. Ti, magyarok, mondta nekem, érthetően pesszimistábbak vagytok mint mi, németek: együtt változtok mindenféle változással, és ez nem ád valami nagy biztonságérzetet. De hát volt idő, báró úr, ezt önnek jobban kell tudnia mint nekem, hogy változtatni is tudtunk, nemcsak változni. Gáldy feláll, sokáig nézeget egy lágy színezésű akvarellt. Aztán a hamutartóhoz lép, de meggondolja magát, szivarja hamuját a remek szőnyegre üti. Azt hiszem, ezzel a mozdulattal búcsúzott el igazán a kastélyától. — Kedves tanár úr — mondja, és leül —, maga talán érti a történelmet Mi csináltuk. Nem biztos, hogy a kettő ugyanaz. De hát mi biztos? A főjegyző úr hatszáz évet emlegetett. Több is, pontosan hatszáznegyven. A családi levéltár itt marad, ha kedve tartja, belenézhet. Nos, hát talál majd Gáldyt Ferdinánd oldalán, egy másikat Zápolya udvarában. A Gyapán vár volt valamikor, ha már járt ott hóvirágot szedni, láthatta a falak omladékát. Abban a várban Gáldy Boldizsárt, kétheti ostrom után, hetven vitézével együtt kaszabolta le a török. Boldizsár fia, István, a budai basa menlevelével és támogatásával kezdte újjáépíteni ezt a kastélyt. Harcoltunk Rákóczi seregében, és Rákóczi ellen. Képzelheti a szituációt, Majténynál az egyik Gáldy lerakja a fegyvert a másik előtt. Két Gáldy esett el negyvennyolc csataterein, Nagysallónál és Vácott, a harmadik Világosnál lőtte főbe magát, a negyedik egy osztrák tűzértábornok adjutánsa volt. Furcsa a mi történetünk. Majdnem bolond. De kegyetlen logikájú. A hősöket tisztel, tűk, a kiegyezőkből éltünk, ök őrizték meg a családnak a birtokot... Ez persze, ahogy ön nevezi, rohadt alku, az Autoker „pultján** Az Autókét-: az ország gépkocsijainak szervezett pótalkatrész-ellátója, kiselejtezett gépkocsik „boncolója”. Ha lehet, értékesít, felújítja a szétesett autók alkatrészeit. Uj gépjárműveket ad el állami vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek. Átveszi a hasmáit gépjárműveket, minősíti, majd értékesíti, használtan vagy felújítva. Nagykereskedelmi hálózatából nyolc elosztót irányít, hetet Budapesten, egyet Miskolcon. Megyei fiókjai Békéscsabán, Debrecenben, Győrött, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Tatabányán működnek. A fővárosban három szaküzlete kizárólag a magánfogyasztók rendelkezésére áll. Ezekben Moszkvics-, Skoda-, Wartburg- és Trabant- alkatrészek vagy felszerelési cikkek kaphatók. Hatos számú elosztóállomása a Fiat, a Renault, a Zasztava, a Simca, a Mercedes és más gépkocsik alkatrészeinek értékesítésével foglalkozik. Újabb félmilliárd értékű alkatrész Ezekhez a pótalkatrész-ellátás — köztudottan nagy nehézségekbe ütközik. Az egyik ilyen nagy akadály: a rugalmas keresletet az Autóker nem követheti év közi rendelésekkel — a fennálló rendelkezések miatt Mind bélföldre — negyvennyolc vállalattal és hét külkereskedelmi vállalattal áll kapcsolatban —, mind a külföldi szállítóknak — néhány kivételtől eltekintve — csak egész évre adhatnak fel rendeléseket: tehát egy évre előre „sejteni kell”, hogy mire lesz szükség. Tetézi ezt a gondot, hogy a szállítások nem egyenletesen történnek. Mindezen csak megfelelő készletek biztosításával lehet változtatni. Az Autóker már most mindent elkövet, hogy az új gazdasági rendszer gyakorlati alkalmazása ne érje váratlanul: felkészül rá. Az autóalkatrész-bázist mind mennyiségben, mind választékában olyan szintre emeli, hogy alkalmas legyen a növekvő fogyasztói igények ki— De egy kis ország urai nehéz helyzetben vannak, akár arisztokraták, akár nem. Vagy kívül keresnek kompromisszumot, nagyobb urakkal, és akkor megmaradnak: vagy belül, más néprétegekkel, és akkor már fel is számolták magukat. Ki vállalja ezt? Minek? Az istenadta nép úgyis új urakat csinál magának, hát akkor inkább, ameddig lehet, maradja, nak a régiek. Nem, most ne szakítson félbe... Még valamit, és bevégzem. Ismeri Palmerston nyilatkozatát az angol parlamentben, a szabadságharc legnehezebb időszakában? Igen? Látja, hát így fest a magyar''ügy... Maguk értelmiségiek évtizedek óta nyag- gatják egymást, ádáz polémiákban. Ugyan, mi magyarok mi is vagyunk voltaképpen: Kelet-e vagy Nyugat? Micsoda szószátyárkodás, úristen! Turista stúdium. Azok fontoskodása, akik csak kirándultak valahová, de nem éltek ott. Nem, tanár úr... nem vagyunk sem ez, sem az. Ez itt Közép- Európa. Bevakarhatatlanul és menthetetlenül. Egy csomó egymás ellen vadított, izgága, nagyszájú népség, amely — épp azért, mert külön-külön mind a tulajdon nem létező nagyságának gőzében fő — hol innen, hol onnan kapja nyakába a kívülről odavetett borjúkötelet. Azt his?c=m... most is csak erről lesz szó. Ha a Nyugat, hatalmi és katonai érdekből, ragaszkodni fog, pontosabban szólva... ragaszkodni képes Európának ehhez a zagyva, de fontos részéhez, akkor én, történelmi vétkeim ellenére, visszajövök Gáldra. és ha közben szétlövik a kastélyomat, majd felépíttetem. De ha nem bírnak elébe vágni a szovjet előnyomulásnak, ami, elégítésére. Az idén és jövőre félmilliárd forint értékű alkatrésszel növeli készletét a vállalat. Biztonsági őv Az Autóker szeretne minél szélesebb választékot a „pultra tenni” a jövőben. Erre több intézkedést hoztak. Jelentős tételben vásárló vevőitől információkat szerzett be a legfontosabb, legkeresettebb alkatrészekről. A vidéki fiókokban hamarosan autóápolási cikkeket is árusítanak. Bevezetik a garázs- és szervizberendezések szolgálatát. Az Autóker kezdeményezte Magyarországon először a külföldön már elterjedt autós biztonsági öv használatát. Lengyelországból kétezer biztonsági övét rendelt, először tehát a Warszawa gépkocsikat látják el a baleset veszélyét csökkentő biztosító övékkel. Néhány hét múlva elkészül az első magyar biztosító öv mintapéldánya, amely univerzális lesz: vagyis mindenféle gépkocsiban alkalmazható. Információs iroda Kifejezetten a vevők érdekében létesítették Budapesten a Népköztársaság útja 14. szám alatt működő információs irodát. Ez nemcsak tájékoztat, hanem ismerteti az Autóker legújabb cikkeit, ugyanakkor biztosítja az úgynevezett expressz szolgáltatást. Ennek lényege: az Autóker telefonrendelésre is vállal szállítást a szervizvállalatoktól és magánosok megrendelésére. A közeljövőben mind nagyobb mennyiségben szeretnének forgalomba hozni felújított alkatrészeket és fődarabokat A magánautósok boltjaiban már kartont vezetnek arról az alkatrészről, amelyet a vevő nem kapott meg. Ha megérkezik — a Vévő kívánságára — az üzlet értesítést küld vásárlóinak, illetve házhoz szállítja a pótalkatrészt Békés Attila Egy város viseli gondjukat AKAR 10 GYERMEK kapaszkodott sok-sok évvel ezelőtt a szoknyájába, akár maga élt, hatvan éven felül az egyedüllét nyomasztó teher, Tenni-venni a parányi szobácskábán, s csak a macskával zsörtölődni, napokig feküdni a szomszédasszony jó szivére utáltán, már nem kellemes magány, hanem fájó magára- maradottság. Két esztendővel ezelőtt az ilyen öregekre gondoltak Egerben, amikor megnyitották két kis szobában az öregek napközi otthonát. 27 idős ember talált így családot. A soh- sem volt, vagy távol élő, nemtörődöm gyerek helyett soksok „pótgyerek és unoka” jelentkezik itt naponta, hogy derűsebbé tegye a véget nem érő napok egy-egy percét. Két esztendeje, amikor beköltöztek egész napos tartózkodásra az új napközibe, még kicsit bizalmatlanul méregették egymást, ma, ha az egyik vagy a másik betegágyban marad, eltipegnek az öreg lábak látogatóba, viszik az ételt az Ilonkának, a Máriának, mert nincs aki rájuk nézzen és mert itt az átlagosnál is igazabb: ma neked, holnap sajnos, valószínűnek látszik, s ennek következtében majd a béketárgyalásokon is mérsékletet kell tanúsítaniuk... nos, a cselédeim még nem tudják, de én tudom, hogy akkor itt többé semmi sem az enyém. — Azt hiszi, hogy az orosz megszállás az életformát is determinálja? — Kedvesem, én szkeptikus ember vagyok. Semmit sem hiszek. Én csak következtetek. Nálunk, ami a vezetést és a hivatalnoki-tiszti garnitúrát illeti, csak végletes tradíciók élnek. Középút nincs. Vagy kuruc, vagy labanc... vagy Kossuth, vagy Ferenc József... Tizenkilenc óta, ha lehet, ez még rosszabb. Vagy fehér, vagy vörös. Olyan típusú társadalmi berendezésre, mint például az angol demokrácia, egyszerűen nincs emberünk, se fent, se lent. Elnyomja szivarját, feláll, még egyszer teletölti a poharakat. Nagyon örültem, mondja, és kiissza konyakját. Nem kíván vitatkozni tovább, nem kíváncsi Deső ellenvetéseire még kevésbé az enyéimre. Jobb is. Azt hiszem, a báró logikusan felépített határozott véleményével szemben nekünk jobbára csak homályos indulataink, összefüggéstelen részletkoncepcióink lennének. Én is, ha haragszom, inkább mágam_ ra, mind Gáldyra. Ez az ember, ha egyetlen család létének szemszögéből is, de tisztázta helyzetét, és könyörtelenül levonta a szükséges konzekvenciákat. Épp azt tette, amire mi képtelenek vagyunk. A hatszáznegyven esztendő ellenére vagy abból következően, szinte vallásosan önző. De cselekvőén az. íFolytatjuk) nekem.” Egy egész város törődik velük. A háziipari szövetkezet maradék fonalakat, textilt ad, hogy az öreg kezek ne tétlenkedjenek. Ilyenkor, amikor szállítmány érkezik, lázasan hasogatnak, szabnak, gombolyítanak, s készül a horgolt pokróc. A téli napokban, amikor didergető hideget árasztanak a nedves, öreg falak, olyan jő lesz beburkolni, melegebbé, kedélyesebbé tenni a társalgóvá avatott szobákat. Mások motyogva számolgatják a recehorgolás mintáit, szekrénycsíkok, térítők készülnek a fehér horgolófonalból, a közös otthon díszítésére. És készül „Mazsola” szivacsfigurája, a kosárkákban megbúvó csibepár, a viaszosvászon nyuszi:.. Kell a munka itt! Hogy ne Nézzék haszontalannak létüket. Elkelne valamelyik háziipari szövetkezet olyan mérvű segítsége is, hogy apró, az idős emberek számára is elvégezhető munkát adjanak. Nem a kereset a fontos, — a néhány forintot közös kirándulásokra fordítanák, — hanem az, ne érezzék feleslegesnek létüket. A TÖRŐDÉSNEK ezer formáját találták meg az egri vállalatok, ktsz-ek, dicséret illeti őket érte. A pincegazdaság gondoskodik arról, hogy jelesebb ünnepeken egy-egy pohárka erősítő bor is kerüljön az asztalra. A cukrászok időnként egy-egy tál süteményt hoznak. A cipész ktsz- től pénzt kaptak, sürgősebb megvásárolni valókra. A festő ktsz pedig társadalmi munkában kifesti, kitakarítja a parányi szobácskákat, „tisztába rakja” az otthonokat. Vannak asszonyok, — névtelen segítők —, akik hetenként bejárnak, összeszedik az öregek mosnivalóját, s otthon a sajátjuk mellett ezt is rendbe tartják, megvarrogatják. 27 ember élete jobbra fordult. De csak 27-é. Pedig sokan élnek így magukra hagyva. Az elmúlt napokban egy idős bácsika állított be a város szociális előadójához: hol az a Mohácsiné? Meg akarom mondani neki a véleményem! Sokan vagyunk nyugdíjas férfiak, egyedülállók, nincs aki egy teát főzzön a számunkra. Miért nem járhatunk be mi is a napközi otthonba? Miért vasvunk mi, férfiak, mostohák? NEM MOSTOHÁK. Csak férőhely nincs. Kellene legalább még egy-két szobányi hely. Talán a fénykéoészek műterme, ha oniian elköltöznek, vaev ha a földszinten valamelyik lakónak lakást lehetne találni. Nehéz, de olyan «ok embernek, idősnek és öregnek. elhagyottnak adná meg a résen elvesztett, vagy «o''a «fern Volt családot. Náhmk sokat törődnek az yoöpVW. JT r'-<+<Z’rnhá TTVÍ fi Wer, múlik. hn*rv n& c«ak ?.7 lewen a megelégedett esi* öregek számai •—d.—
