Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

XVIII. évfolyam, 156. szám AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. július 5., szerda Izrael újabb incidenst jelent — Kairó cáfol TBL AVIV (MTI): Az izraeli főhadiszállás kedden azt állította, hogy hétfőn este Szíriái csapatok tüzet nyitottak Kunéitra vá­rostól hat kilométernyire északra húzódó izraeli vona­lakra. Izrael — mint ismere­tes — a közel-keleti hadjá­ratban elfoglalta Kuneitrát. A város Szíria területén fek­szik. Egy izraeli katonai szóvivő hétfőn este is incidenst je­lentett a Szíria területén lé­vő tűzszüneti vonalról. Azt állította, hogy Szíriái kato­nák Bumieh község közelé­ben átlépték a vonalat és tü­zet nyitottak az izraeli csapatokra, majd tűzvál­tás után visszavonultak. Izrael szerint a történtek­ről értesítették az illetékes gíJSZ-szerveket. ★ KAIRÓ: A kedd reggeli A1 Ahram cáfolja az izraeli főhadiszál­lásnak azt a közlését, hogy a Szuezi-csatoma övezetében hétfőn is összecsapások vol­tak egyiptomi és izraeli erők között. Ügy kell cselekednünk, hogy ne lobbanhasson újra lángra a háború — mondotta Gromiko az ENSZ-ben Amerikai manőver a rendkívüli közgyűlésen jVielnami vendégek Egerbe NEW YORK (TASZSZ): Befejezéshez közeledik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az általános vi­tában 69 küldöttség íejtette ki álláspontját. Két államfő, 14 miniszterelnök és 32 kül­ügyminiszter szólalt fel. Az izraeli agresszoeok és pártfogóik — mindenekelőtt az Egyesült Államok és Ang­lia — erkölcsileg elszigete­lődtek. Izrael pártfogói szá­molnak azzal, hogy nem tudják megszerezni az ENSZ-ben az agresszor tö­rekvéseihez a támogatást, ezért most politikai előnyö­ket próbálnak számára ki­csikarni. Különösen szem­léletesen mutatkozott meg ez a törekvés Goldberg ame­rikai küldött felszólalása­Folytatódnak a szovjet —francia tárgyalások Pompidou ebédet adott Koszigin tiszteletére MOSZKVA (TASZSZ): Kedden a Kremlben Alek- szej Koszigin szovjet kor­mányfő és Pompidou francia miniszterelnök folytatta meg­beszéléseit. A két államférfi baráti légkörben a szovjet— francia kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit vi­tatta meg. Kedden Pompidou a fran­cia nagykövetségen ebédet adott Koszigin tiszteletére. A francia kormányfő po­hárköszöntőjében kijelentet­te, hogy a tárgyalások a ba­ráti egyetértés légkörében folytak és hasznosak voltak. Hozzáfűzte: kétoldali kapcsolataink­ban leküzdöttük a ne­hézségeket és közel kerültünk néhány probléma megoldásához. A nemzetközi helyzetről folyta­tott párbeszédünk őszinte és eredményes volt. Álláspont­jaink nem azonosak minden téren. A lényegben azonban könnyen egyetértésre jutot­tunk. Ebben reális nézeteink tanúbizonyságát látom. Pompidou leszögezte, hogy a két ország közötti sokrétű csere szélesebb lett, a kölcsö­nös érdekeknek megfelelően. A francia miniszterelnök kijelentette: közös elhatáro­zásunk, hogy fejlesszük és bővítsük barátságunkat. Olyan cél felé haladunk, amely ugyan elsősorban ben­nünket érdekel, de ugyanak­kor jelentősen túllép ezeken a kereteken, hiszen tudjuk, hogy ezáltal lényegesen hozzájárulunk a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a béke és megértés ügyéhez. Alekszej Koszigin válaszá­ban kijelentette: a Szovjet­unió és Franciaország között lényegében nincs alapvető nézetkülönbség két olyan problémában, mint a vietna­mi és a közel-keleti helyzet. Hozzáfűzte: néhány más kér­désben kölcsönös megértés tapasztalható, ha nincs is meg a teljes egyetértés kö­zöttünk. A szovjet kormányfő alá­húzta: a szovjet és á francia vezetők találkozásai azt mu­tatják, hogy mind a két or­szág kölcsönösen és követke­zetesen igyekszik tovább ha­ladni a szovjet—francia kö­zeledés útján. Koszigin kijelentette: a szovjet emberek kíván­ják a szovjet—francia kapcsolatok erősödését. Végezetül annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a két ország jelenleg arra kí­vánja összpontosítani minden erejét, hogy a szovjet és a francia emberek kézzelfog­hatóan és meggyőzően érez­zék a szovjet—francia együtt­működés eredményeit. A sok­rétű együttműködésbe termé­szetesen a politika is beletar­tozik, hiszen éppen ezen a té­ren dőlnek el a béke és biz­tonság kérdései. ban. Goldberg kertelés nél­kül bejelentette, hogy as amerikai küldöttség az el nem kötelezett or­szágok határozatterve­zete ellen fog szavazni. Ez a dokumentum előirá­nyozza az izraeli csapatok azonnali kivonását a meg­szállt területekről. Egyidejű­leg az amerikai küldött igye­kezett reklámot csinálni a latin-amerikai tervezetnek* amely a csapatok visszavo­nását más kérdések megvi­tatásával kapcsolja össze. Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter felszólalá­sában rámutatott: a Szov­jetunió az izraeli csapatok visszavonását és az agress- szió más következményed­nek felszámolását tekinti a fő és halaszthatatlan fel­adatnak és ez a cél első he­lyen áll a szovjet határozat- tervezetben. A Szovjetunió éppen ezért támogatta az el nem kötelezett országok határozattervezetét is. Amíg a® agresszor nyílt vagy titkos támogatásra talál, mindig küszöbön áll a háború — folytatta Gromiko. — Ép-1 pen ezért Izrael csapatainak ] teljes és azonnali visszavond- ! sa a háború kezdete, vagyis J a június 5-e előtti állásckba! — amint azt az el nem köte­lezett országok és a Szovjetu. í nió határozattervezetei java- < solják — egy egyetemes bé-í ke szempontjából a legsürgő- < sebb feladat Mindenki, aki nemzetközi! kérdésekben ellene van a hit. ] szegésnek és a rablótevé­kenységnek, aki valóban szí­vén viseli a népek jövőjét —< folytatta Gromiko — mege­légedéssel nyugtázhatja, hogy! az ülésszak részvevőinek J I Nyugat felhasználj Izraelt az arab világ megosztására Az afroázsiai szolidaritási értekezlet elítélte az agressziót KAIRÓ (MTI): Az afroázsiai szolidaritási szervezet rendkívüli kairói értekezletén Kamal Dzsumb- latt, a libanoni küdöttség ve­zetője rámutatott arra, hogy a Nyugat Izraelt felhasznál­ja az arab világ megosztásá­ra. Az indiai politikus rámu­tatott, hogy Izrael az Egye­sült Államok kitartottja és ezért agressziója is imperia­lista célokat szolgált. A rendkívüli értekezlet zá­róbeszédét Khaled Mohied- din. az EAK béketaníosának főtitkára mondott. Eelhívta Afrika és Ázsia népeit, az igazságos békét kívánó nem­zetközi közvéleményt, ne en­gedjék meg az agresszió ki- fizetődését. Ha megengedik az agresszió érvényesülését a Közép-Keleten, újabb ag- resszorok támadnak másutt is! — Afrikaiak és ázsiaiak százmillióit képviseljük és velünk éreznek Latin-Ame- rika népei is — folytatta Khaled Mohieddin. Velünk vannak a szocialista országok és velünk van a nagy Szov­jetunió. többsége megértette, milyen j veszélyekkel jár a jelenlegi < közel-keleti válság. Tudatára! ébredt annak: úgy kell cse-] lekednünk, hogy ne lobban- < hasson újra lángra a háború.; A szovjet kormány nem! kételkedik benne, hogy min-! den állam, minden felelősséget érző politikus fel tudja becsül­ni. milyen következmé­nyekkel járhat az ag­resszió folytatása. Azok a fegyveres provoká­ciók, amelyeket az izraeli < csapatok jú’ius 1-én és 2-án < szerveztek a Sinai-félszigeten, • újra figyelmeztetnek a hely- < zet veszélyességére. Amíg az] izraeli csapatok nem távoz- < nak az idegen földről, nem] lehet béke a Közel-Keleten. ★ Az ENSZ-közgyűlés foly- ■ tatta a vitát a közel-keleti) válság ügyében előterjesztett] határozati javaslatokról. Kedves vendégek érkeztek tegnap délután Egerbe. Nguer, Van De, a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség titkára ét Dekhac Thanh, a szövetség osztályvezetője. A megyei KISZ- bizottságon a délelőtti fogadáson Sebestyén János, o KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a ven­dégeket megyénk ifjúsági életéről. A déli órákban a tanár­képző főiskolára látogattak el, majd ebéd után az egri Hajtó­műgyár üzemi csarnokában tartottak nagygyűlést. Képűn? kön: úttörők virágcsokorral köszöntik a vendégeket. A Hajtóműgyárban megtartott röpgyűlésen, ahol újabb kifejezésre jutott a magyar nép tiltakozása a vietnami háború ellen, felszólalt Nguen Van De elvtárs is. A délutáni órákban látogatást tettek a Bükk-fennsíkcm, majd Eger várossal ismerkedtek. A vendé­gek ma, a kora délelőtti órákban utaztak el megyénkből. (Foto: Kiss Béla) WéáBcás olasz módra A parlament megszavazza a válásról szóló törvényt? RÚMA: Vajon jövőre megszavaz­za-e végre a parlament a válásról szóló törvényt? — teszik fel egyre gyakrabban a kérdést a probléma megol­dásában nagy számban ér­dekelt olaszok. Mindenesetre a válás megszavazásának ki­látásai nagymértékben ja­vultak most, amikor az Olasz Liberális Párt is hosszú habozás után a válás mellett foglalt ál­lást. Ezek után a parlamentben na& erőt képviselnek a válás bevezetésének f ívei. Csak a kereszténydemokra­ták kardoskodnak még a há­zasság felbon thatatlansága mellett, álláspontjuk azon­ban erősen meggyengült, amikor a közelmúltban az olasz képviselőház alkot­mányjogi bizottsága úgy döntött, hogy a válás nem áll ellentét­ben az Olasz Köztársaság alkotmányával. A kereszténydemokraták ugyanis eddig az olasz állam és az egyház között még Mussolini idejében megkö­tött egyezményekre hivat­koztak, amelyek — az ő ér­telmezésük szerint — nem tették volna lehetővé a há­zasságok felbontását. Az olasz parlament tagjait, képviselőket és szenátorokat egyaránt valósággal eláraszt­ják azoknak a levelei, akik a válás bevezetését kívánják. A közvélemény megmozdu­lására jellemző, hogy csupán tegnap harmincötezren sür­gették aláírásukkal a parla­ment tagjait, hogy mielőbb hozzák tető alá a törvényei válásról szóló törvényt, \o~] U2)0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents