Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

Ideál 67 „Milyen legyen az élettársam?" Fiatalok a párválasztásról Daru „bocsátja vízre” a vízibuszt. CJToto; Gábor) első igazi vizsgát az 1957, má­jus 1-i felvonulás közvetítése jelentette. Június 13-án ko­rült sor az e’ső „stúdió” adás­ra 3 egymás melletti iroda­szobából. 1957. július 2-án jelent meg a Tv-híradó első száma. Talán az egyetlen műsor, amely 10 éve megtartotta eredfeti szer­vezeti formáját, emellett együtt fejlődött, terebélyese­dett az egész hazai televízió­zással. A tíz év 3650 napján több mint 2500-szor jelentke­zett a tv-híradója. Munkatársak: a nagyvilág operatőrjei Tekintsük át röviden a hír­adó fejlődésének egy-egj ál­lomását. 1958 elejétől már az aznapi események is szerepel­nek benne. Ugyanabban az évben kialakul a rendszeres riport-filmcsere a szovjet, az NDK, a lengyel és a csehszlo­vák televíziókkal, és az ame­rikai, UPI hírügynökséggel 1958-ban hetenként 2-szer. és mintegy 50 ezer képernyőn je­lenik meg a Tv-híradó. Az adásnapok száma is nő. 1967. március 3-tól már napon­ta háromszor ad friss infor­mációt nézőinek a Tv-híradó — műsorkezdéskor a képekkel illusztrált hírek, 20 órakor a 20 perces első kiadás és mű­sorzáráskor a második kiadás. A saját forgatócsoportokon kf_ vül a világ nagyon sok ope­ratőrje és szerkesztője is ré­szese a Tv-híradónak, ezért bátran elmondhatjuk, hogy ez a legnemzetközibb műsor. 4mikor nincs film... Ma már fel sem tűnik, hogy a délutáni londoni, vagy a moszkvai délelőtti eseménye­ket este már Budapesten is adják. Ez úgy történik, hogy délben és délután Európa fő­városai találkoznak a Szabad­ság téren, a tv székházában Az Intervízió, majd az Euró- vízióhoz tartozó televíziók az egész Európát összehálózó mikrohullámú lánc segítségé­vel leadják legfrissebb és leg­érdekesebb eseményeiket, ezekből mindenki azt rögzíti képmagnón vagy filmszala­gon, amire az esti adásnál szüksége van. Repülőgépek na­ponként küldik az anyagot a testvér-televíziók és a film­hírügynökségek. Ezek a teker­csek a repülőgépek leszállása után rövidesen megérkeznek a Szabadság térre. A telex-szobákban pedig a képtávíró reggeltől estig meg­állás nélkül ontja a legfris­sebb képeket. Az archívum­ban több ezer tekercs kül­földi filmriportot tartanak nyilván, a fénykép-archív do­bozai 17 ezer, a világ vala­mennyi híres emberéről, fővá­rosáról, érdekes tájáról ké­szült fényképet rejtenek. S ha nincs film, akkor fényképpé’ térképpel és egyéb grafikával illusztrálják a legváratlanabb hírt. 9 méter = 1 perc A jövő a képmagnóé. Az operatőr könnyű kézi kamerá­ját vékony kábel köti össze a személykocsiban elhelyezett képmagnóval, amely magnó­szalagon rögzíti a mozgóképe­ket. Nagy előnye, hogy a stú­dióba érkezés után azonnal „adható”. A magyar televízió híradó operatőrjei egyelőre úgyneve­zett fordítós filmet használ­nak ahol először előhívják, mint negatívot, majd megfe­lelő eljárással ugyanazt a fil­met pozitívvá alakítják. A laborálás után a vágók­hoz kerül a film, akik a szer­kesztővel közösen úgy cso­portosítják az egyes részeket, hogy legjobban kifejezze a ri­port mondanivalóját. Közben a 30 méteres filmtekercs 9— 10 méterre zsugorodik, ami a híradóban egy perces riport­ként látható. A Tv-híradó július másodi­kén a 11. évfolyamát kezdi meg: egy felnőtté vált televí­zió friss, érdekes képes napi­lapjaként. Tamás György műhold segítségével Európa és Amerika között. Ikarus közvetítőkocsi És közben mi történt Ma­gyarországon? A háború után, amikor már helyreállt az or­szágban a normális vérkerin­gés, sok szakemberben feltá­madt a hazai televíziós adás gondolata. A magyar posta ve­zetői, a külföldi tapasztalatok alapján, 1949-ben javaslatot tesznek a hazai adások beve­zetésére, majd 1952-ben tele­víziós kormánybizottság ala­kul. Még az évben elkészül az Orion-gyárban az első vevő- készülék prototípusa. 1953-ban megalakul a Magyar Televízió Vállalat. 1954-ben elkezdik a kísérleti adásokat a Pcsta üze­mében készült adóberendezés­sel. De a műsort csak néhány tucat '-ülföldi eredetű készü­léken látják. Az itthon ké­szült, aránylag korszerű adót 1956-ban helyezik üzembe, és ezzel egyidejűleg az üzletek­ben megjelenik az első, az Orion AT—501-es vevőkészü­lék. Az akkor még kísérleti­nek számító adást már 40 km-es körzetben vehető. A magyar ipar elkészített egy Ikaruszba szerelt közvetí- t'kocsit, s ennek segítségével 1956. május 1-én láthatták a felvonulás közvetítését. Az el­ső igazi közvetítőkocsi, az an­gol PYE gyártmányú, 1957 ja­nuárjában érkezett meg. Az A II. világháború után, 1945 decemberében — a világon el­sőnek — a Szovjetunió kezd­te meg a tévé-adást. Ezt kö­vetően az angol nézőket, 1946 júniusában a híres Mickey Mause üdvözölte, azokkal a bohókás mozdulatokkal, ame­lyekkel 1939 szeptember 1-én, a béke utolsó óráiban szóra­koztatta. Mikor készült az első tévé­riport? Erre nehéz pontos vá­laszt adni. Egyesek 1931 má­jusát tekintik a tévé-riport születésnapjának, amikor köz­vetítették Primo Camera olasz boxbajnok esküvőjét. Mások 1931 június 3-át emlegetik születésnapként. Ekkor jelent meg a tévé-kamera, a londoni derbyn. A nézők csak egy vi­lágos csíkot láttak, ezek vol­tak a cél felé rohanó lovak. Tény, hogv 6 évvel később. 1937 májusában 3 kamerával közvetítik VI. György angol király koronázását, és 1954- ben már 8 ország közvetíti egyenes adásban a berni lab­darúgó világbajnokság izgal • más mérkőzéseit. 1956-ban egy lemerülő tengemlattjáróra vi­szik el a nézőket, és 1960-ban 18 ország látja a római olim­piát. 1961 áprilisában egész Európában egyidejűleg látják, mint fogadják a világ első űrhajósát, Gagarint a moszk­vai Vörös téren. Két évvel később, 1962 július 23-án tévé- riport-cserét bonyolítottak le nagyszámú, fiatalokból álló közönség nemcsak táncolt a pezsdítő ritmusokra, hanem elismeréssel is jutalmazta a csehszlovák fiatalok művésze­tét. Mert hivatásos zenészek Sk öten, a Noé bárkájának uta­sai, akik tehetségesen, nagy muzikalitással bánnak hang­szereikkel, tolmácsolják a fia­talok igényének megfelelő ze­nét. Szóval: modern igricek, akik ugyan nem lóháton, de ősi autón járják a „szomszéd vá­rakat”, hogy vidámságot, élet­örömet optimizmust vigyenek magukkal, barangolásukkal is példázva a baráti összefogás jó ízét. További jó utazást Jugosz­láviába, Bulgáriába, sok kel­lemes élményt és szerencsés visszatérést a hazába, cseh­szlovák barátaink! (g. mól—) abban is, hogy éppen egy ilyen mulatságosan „rozzant” masinával járják a baráti or­szágokat. Ahogy említette Vi­li Lenárt, az Elektroakord Együttes vezetője, modern ko­csival mindenki mehet. De egy tisztes „Noé bárkája” csak va­gyon kevés embernek akad. Mit is csinálnak, ezek a fia­talok azon túl, Hogy két hó­napra szabadságolták magu­kat? Zenélnek. Majdnem azt mondhatnánk: csak fiatalok­nak. Az erősítőket vagy az akkumulátorról vagy a háló­zatból üzemeltetik. Nincs aka­dály, ami jókedvüket, a zene iránti rajongásukat csökken­tené, amely meggátolná őket a zenélésben. Gyöngyösön a bányászok és az építők munkásszállója mel­letti téren adtak ízelítőt a hawai-i hangzású zenéjükből. Lobogó tábortűz mellett szó­laltak meg az akkordok, és a öt csehszlovák fiú ötlete volt, méghozzá nagyon életre való ötlete a különös utazás, amelynek során eljutottak Gyöngyösre is. — Ök aztán csakugyan összeegyeztetik a kellemest a hasznossal. Zenés sétát tesznek a szomszédos ál­lamokban, számítva a fiatalok segítő készségére, a baráti ösz- sze fogásra. Szórakoznak és szórakoztatnak. Utazó eszközük egy tisztes korú, viharvert, de megbízha­tó Prága márkájú gépkocsi. Egy ilyen éltes korú masinát már nem illik autónak nevez­ni, mert a bizalmaskodásért megsértődne. Ugyanis közel negyven éve szolgálja gazdá­ját. 1929-től járja az ország­utakat. Most a nyitrai Rudolf Csapó ül a kormánya mellett, aki nagyapjától kapta meg erre az országokon át vezető útra. Valami vagányság van már gitárra! \A/oé bárkáján Tízéves a Tv-híra^o, a legfrissebb képes napilap Európa fővárosai naponta kétszer Budapesten találkoznak „Legyen rendes tisztességes, ki­tartó és türelmes. Tudjon bán­ni a pénzzel, ne legyen pocsé­koló .. ” Az élettár» iránti nem min­dennapi igényeiről vallott egy fiatal technikus: legyen okos, karcsú, jó alakú, vezessen házr- tartást, neveljen gyermekeket, s értsen legalább egy idegen nyelvet stb. Cs. Istvánnak a jövendő élet­társ partnernak kell a szóra­kozáshoz: „Legyen csinos, rep­rezentatív jelenség, akivel megjelenhet az ember!” S. Csabának nincsenek telje­síthetetlen, különleges igényei: „Szeresse a futballt, a lekváros derelyét, megstopolni a zokni­jaimat és felvarmi a leszakadt gombjaimat!” Hát... gondolom, Csaba nem túlságosan makacskodó ember, s ezért köti magát csak a lekváros derelyéhez, hiszen van étet bőségesen, amelyek között választani lehet. A vélemények idézését nem folytatom. Kész receptet sem ígérhetek. S nem is tanulság­ként hangoztatom: legyen igé­nyes élettársával szemben az ember. De csak azután, ha sa­ját magával szemben is igé­nyes! Minden házasság két ember dolga, kettőn áll. ho­gyan választ és hogy boldogok lesznek-e. Ha a házasság egy­más alapos megismerésére és tartós szereimre épül, nyu­godtan igennel válaszolhatunk. Pataky Dezső kozása. Müveit legyen, oko- . sabb, mint én, olyan, akire felnézhetek, büszke lehetek mindenhol, bármi körülmé­nyek között...” M. Kati: „Ne legyen önző, parancsolgató, szeressen engem, de tiszteljen is. Legyen kedves, figyelmes, gyöngéd és sose próbálja meg, hogy hazudjon nekem...” Idézhetném a véleményeket, akár oldalakon át. Ha van is kevés eltérés a véleményekben, számos dologban, lényeges dol­gokban azonosságot kell, hogy észre vegyen az ember; alap­vető jellemvonások meglété­hez ragaszkodnak, valóságos ; érzelmi és szellemi értékekhez. Hogy komolyan, felelősségér­zettel, erkölcsi érettséggel ké­szülnek a házasságra, bizonyít­ja kinyilatkoztatásaik határo­zottsága: milyennek nem sze- : retnék jövendő élettársukat. Egész tekintélyes listát lehetne összeállítani, mi mindent igé­nyelnek jogosan a feleségnek valók a leendő férjektől: be­csület, bátorság, családszeretet, hivatástudat, hűség stb. Szin­te valamennyien elmondták, hogy a káros szenvedélyekért sem rajonganak élettársuknál és első példaként az italozást említették. Természetes — a valósághoz tartozik — hallottam éretlen, komolytalan válaszokat is a feltett kérdésre. R. Anna: „Mi­lyen élettársat szeretnék vá­lasztani magamnak? Magas, fekete göndör hajút, deltásat. széles vállút...” És végül egy cinikus töltésű válasz: N. Mar­git: „Legyen autója, jó lakása, sók pénze és ne akarjon tőlem gyeréket... P8 • ■ . a fiáké Elöljáróban, summázhatóan el kell mondani: a fiúknál fő követelmény a leendő élettárs szellemi és erkölcsi értéke. H. András, harmadikos gimnazis­ta: „Csak olyan féleséget aka­rok, aki művelt, és nemcsak azzal törődik, hogy milyen a ruhája, cipője, a frizurája, ho­vá menjünk táncolni, szórakoz­ni A szépség nem minden. A szép tányér mellett is éhes marad az ember, ha az a tá­nyér üres!”G. Kálmán, lakatos: „Én a nót nem dísznek aka­rom látni otthon, a négy fal között, az utcán vagy a presz- szóban. Azt akarom, legyen anya és háziasszony. Szeresse és kímélje is a rendet, tiszta­ságot. Ne legyen szeszélyes, úgy bánjon velem, ahogy azt megérdemlőm...” K. István: Nem hiszem, hogy akadna fiatal, ki ne ábrándozott vol­na, vagy ne ábrándozna jö­vendő élet.társáról — arról a Valakiről, akivel megosztja majd az élet örömeit és gond­jait, az ünnepeket és hétköz­napokat. Gyermekkoromból emlékszem; távoli falukból is elgyalogoltak a lányok a bél­apátfalvi búcsúba és tolongtak egy fehér lepedős sátor körül, hogy a jósnő elé bejussanak. Sugárzó arccal léptek ki a sá­torból mind, hiszen jó {Jén­áért egyformán csupa szép dol­got hallhatott minden leány. Aztán ott volt a Luca napi ba­bonás játék: papírszel etkékre felírták a nekik tetsző ismerős fiúneveket, a cédulákat tészta­gombócokba gyúrták, forró vízbe dobták, s aztán lesték, melyik gombócot veti fel leg­először a víz. Én is próbát tet­tem egyszer, kíváncsiságból, egy Lóri nevezetű fehér papa- gáUyal, a planétás madárral, hátha legalább fél szemmel be­pillanthatok a jövőbe. A Lóri madár különlegesen ritka humorérzékű jószág volt, a cédulkán, amit csőrével csip­pentett ki egy nagy dobozból, • következőt olvashattam: „Kedves kislány! Magát rég­óta sóvárgó szerelemmel kö­veti egy magas, barna fiatal­ember ...” A mai fiatal lányok nem za­rándokolnak jósnőkhöz, hogy ideáljaikról halljanak, s a pár- választásra beidomított elek­tronikus gépeken éppúgy mu­latnak, mint régi öregasszo­nyt* hókuszpókuszos prakti­káin. Utóbbi időben sok fia­talt, leányt és fiút, megkérdez­tem: mit tartanak a házasság­ról, milyennek kívánják a jö­vendő élettársat?... A lányok véleménye A. Ilona: „Engem nem érde­kel a külseje, a szeme vagy a haja színe. Csak annyi a kikö­tésem: legyen megértő, család- szerető, szeressen dolgozni és szórakozni is...” T. Erzsébet: „Szerintem a jó házasságnak csak az őszinte szerelem lehet az alapja. Ha az megvan, más se hiányzik semmi. Akkor van megértés és egyetértés. Persze, nem szeretném, ha féltékeny- kedne rám...” K. Judit: „ Egy­szerű férfira vágyom, aki nem ezélhámoskodik, segít minden­ben, aki nemcsak élett&rs, de barát is..." H. Mária: „Az én férjem komoly gondolkozásé, de modem életfelfogású férfi legyen. Nem érdekel a foglal­a hajó. Az ötven személyes ter­vezését márciusban kezdték el, s augusztus 20-án lesz a víz­re bocsátás. A mind határozottabb ala­kot oltó hajótest mellett a terv­rajzokat nézegetjük: mutatós, szemre is szép belső kiképzése, zavartalan kilátást nyújtó, pa­noráma megoldású borítószer- k’ezete, a tetszetős színvariá- ciók az utas dicséretét hivatot­tak kiérdemelni. A jól bevált 301-es, valamint a Balatonon közlekedő, 303-as típusú, 220 személyt szállító vízibuszok mellé felsorakozó vízsugár-meghajtású család már a speciális igények kielé­gítését szolgálja: könnyen ke­zelhető, kisebb turistacsopor­tok kirándulására, városnéző vízisétájára módot adó alkal­matosságok lesznek. Vízibusz. Címszó a lexikon­ban, sétahajó Velencében... A gyár tervezőinek rajztábláin már a kétszáz személyes, ten­gerparti városok közötti köz­lekedésre alkalmas, műszaki­lag, formatervezésileg egyaránt magasabb mércét elérő vízi­busz bonyolult rószletvonalai öltenek formát. .................... (mészáros) mi kro-vízibusz. Két hajtóműve a vízsugarat fogta munkára: a beszívott, majd nagy erővel ki­lövellő vízsugár „tolja” előre, vagy hátra a hajótestet. A 25 személyes hajó építésé­nek tapasztalatait tovább gaz­dagítva, megtoldva újabb kon­strukciós megoldásokkal, két hónap múlva vízre szállhat a vízsugár-meghajtású család új­szülöttje, az ötven személyes vízibusz. — A vízsugár-meghajtás új dolog hazánkban — mondja Beledd Rezső, a tervezési cso­port vezetője —, de igen sok előnyös tulajdonsága minden bizonnyal polgárjogot szerez számára. A 25 és 50 személyes hajók rendkívül mozgékonyak, merülésük csekély — tehát alacsony vízállásnál is közle­kedhetnek. A rekordot hitelesítették A megrendelésekben is mér­hető vásári siker egy, csak a gyáriak tudta rekordot hitele­sített: januárban húzták az el­ső vonalat a 25 személyes mik­ro-vízibusz tervrajzán, s máius közepén már a vizet hasította Vízibusz. Címszó a lexikon- i ban, sétahajó Velence lagu- < náin, átkelőjárat a Balatonon, I tengervizet hasító ezüsttest Guinea partvidékén, külföldi turisták különjárata a Dunán, s mi minden még! i Tíz ért hatvan 301-es t 1 Tíz esztendeje kezdték él a , teljesen alumíniumból készült, . 150 személy szállítására alkal- . más vízibuszok gyártását a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci ( gyáregységében. Hatvan darab készült belőlük egy évtized ' alatt, s több mint a fele ex- ( portra került. Hová kellett el- | juttatni vízen vagy szárazon a hajókat? Csehszlovákiában 22 \ darab, Jugoszláviában 5, . Ausztriában, Guineában és ' Lengyelországban 2—2 közle- • kedik belőlük, s jutott a ma­gyar ezüsthajóból a velencei lagúnákra is. Dolgozik a vízsugár A közelmúltban zárult Bu­dapesti Nemzetközi Vásár ha­jóipari kiállításának egyik ér­dekessége volt az első magyar vízsugár-meghajtású közleke- eszköz, a 25 személyes Hajók, magyar ezüstből Vízibuszban is mini a divat Először keréken — megkóstolta a lagúnák vizét Több mint a fele exportra

Next

/
Thumbnails
Contents