Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Eltűnik egy falu. Előre megtervezték elmúlását, gondos mérlegelések alapján. Azonban nyomtalanul nem lehet az enyészeté, mert élt, létezett és még fog is a 70-es évek első periódusáig.

Egy falu átmentésére fogtak össze a kutatók — régészek, néprajzosok, természettudósok. Megőrizni a jövőnek az emlékét

Mert a jövő a külszíni fejtés és az erőmű Visontán, de a jövő a múlt értékeinek megbecsülése is, hogy tanuljon belőle minden nemzedék, mert a fejlődés csak a múlt legjobb hagyományainak és eredményeinek lehet a záloga.

Mint a földrétegek, úgy rakódtak egymásra az ember tevékenységének produktumai. S a régészeknek ez sokat mond Visontán is, máshol is.

Visonta, a falu, tulajdonképpen már a múlté. De Visonta, az új település, még csak a jövő.

Temetők egymás felett

— Rendkívül nagyszabású kutatómunka előtt állunk — mondja Bakó Ferenc, a megyei múzeum igazgatója. — A vi- sontai külszíni fejtés területét még azelőtt, hogy a gépek és emberek megkezdenék a terület teljes lignitkószletének kiaknázását, mi vesszük birtokunkba és vallatjuk a földet. De nemcsak a régészek, őslény- tanosok ég antropológusok kapcsolódnak be a hazánkban jelenleg folyó kutatások közül ebbe az egyik legjelentősebbe, hanem a néprajzosok is. A régi Visonta néhány év múlva átköltözik. A feladatunk az, hogy még mielőtt ez az ipari óriás teljes ember- és tárgyformáló hatását érvényesítené, rögzítsük a jelenlegi állapotokat az utókor számára.

A bányagépek és a bányászok előtt szinte egy lépéssel a régészek haladnak majd két hét múlva. Mentik az őskori, bronzkori, avarkori, késő középkori leleteket. Az első lépés a terepjárás Felszíni nyomokból — egy-egy cserépből — az emberek elbeszéléseiből — egyszer valamikor találtak arra valamit — következtetnek a lelőhelyekre. Főleg abban reménykednek hogy az egyes

A% **1rasó kérdés,

az illetékes válaszol

Mégsem lesz trafikbolt? Nincs szükség új térképre? Mikor korszerűsítik az eger—füzesabonyi vasútvonalat? Miért helyezték át a buszmegállókat? Hová kerül az új szobor?

A kérdésekkel felkerestük az illetékeseket, a válaszokat ezúttal továbbítjuk olvasóinknak;

„Március 4-i számukban

megírták, hogy a megszüntetett egri Széchenyi utcai trafikbolt helyett rövidesen új trafikboltot kap a város. Azóta semmi sem történt. Talán mégsem lesz trafikbolt?

Béta Sándor, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egri kirendeltségének vezetője:

— Lesz, s már nem is sokára. Megkaptuk a színház szervező irodáját, már javában folynak az átalakítási munkálatok és június 15-én nyitunk. Hálás köszönet azoknak, akik segítettek, hogy mégsem kellett végleg elköltöznünk a Széchenyi utcáról.

megjelenik a legújabb kiadás is. A múlt évben feltérképezték a várost és a legújabb térkép már nyomdában van*

B

„Mikorra várható az Eger— Füzesabony közötti vasútvonal korszerűsítése? Mikor kap Diesel-mozdonyt ez a vonal?

Csemez László állomásfőnők:

— A kérdés évek óta napirenden van. De be kell látniuk az utazóknak és az újságolvasóknak is, hogy a magyar vasút korszerűsítését nem az eger—füzesabonyi vasútvonallal kell kezdeni. Először a fő közlekedési útvonalakat és csak utána kerülhet sor a szárny- és többi vasútvonal korszerűsítésére. Kicsit még várni kell. A munka ütemét népgazdaságunk ereje határozza meg. De hogy biztatót is mondjak: 1970-ig minden bizonnyal sor kerül az eger—füzesabonyi vasút korszerűsítésére is. Legalábbis az előzetes tervek alapján reménykedhetünk.

Soós Imre, a 4-es számú

Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi csoportvezetője: — Szó sincs arról, hogy a megállók áthelyezésével fiz utasoknak akartunk bosszúságot okozni. Az történt, hogy a rendőrség, az AKÖV, az Egri Városi Tanács építési és közlekedési osztálya és az Ctkarbantartó Vállalat munkatársai vizsgálatot végeztek és ennek eredményeként biztonságosabb helyekre tették a mégiállókat. Néhány megálló nagyon veszélyes helyen volt, nehezen lehetett megközelíteni, az út sem volt megfelelő.

s

E

„Tudomásom szerint Eger város legutolsó térképe 1958-as kiadású. Azóta új utcák, lakótelepek, terek épültek.

Nincs szükség új térképre?

Csépány Fc/renc, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője:

— 1958 óta már készült új térkép a városról, de rövidesen

^Nagyon rosszul érintett bennünket, hogy a város több buszmegállóját más helyre helyezték. Miért volt erre szükség? Az utasoknak sokkal rosszabb. Talán ezt akarták az illetékesek?’,

„A Népújság adta hírül, hogy új szobrot állítanak fel a Dobó-téren. Nem értünk vele egyet. Éppen elég hely van a városban, ahol az új szobrot felállíthatják. Nem kell a Dobó teret szobrokkal telerakni.” Zámbori Ferenc, az Egri Városi Tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője :

— A szobor készítője, Kisfaludy Strobl Zsigmond szeretné, ha a Dobó téren állítanák fel szobrát. Az Országos Műemléki Felügyelőség azonban nem engedélyezi, így valószínű, hogy nem is kerül oda. Végleges döntés még nincs :..

Koós József

Tessék tárcsázni!

15-46: a pontos idő — Gyöngyösön

Aztán még egy hívás, és máris mondta a kedves, női hang:

— Tíz óra, negyvenkét perc, harminc másodperc.

Ennyi az egész. Ugye, milyen egyszerű? Feltárcsázunk egy gyöngyösi telefonszámot, és máris hallhatjuk a pesti közleményt Vagy: nem is olyan egyszerű ez így?

Mindegy, a lényeg az, hogy most már nem kell vitatkoznia senkinek, senkivel a pontos idő miatt. Vita helyett a 15-46-os ’telefonszámot ajánljuk.

Igaz: egy forintba kerül. De akinek fontos, annak megéri.

(—ár)

A papír sok, vagy ... az idő?

A bürokrácia, a felesleges papírmunka elleni küzdelmet hangoztatjuk lépten-nyonwn. Tévedés ne essék, értünk már el eredményeket, bár az élet bizonyos területein még ma is találkozunk nyesegetésre váró vadhajtásokkal.

Garamhegyi József, a gyöngyösi Bugát Pál tér 4—5—6 számú ház lakóinak a nevében mondta el az alábbi kis történetet, megfelelő dokumentációkkal bizonyítva az egyes epizódokat.

1965-ben az említett ház lakói részére fél hónapon keresztül szolgáltattak meleg vizet 20 forint értékben. A lakók egy fél évre fizették ki a melegvíz-szolgáltatást, mire a h&zkezelőség a túlfizetést, 220 forintot, annak rendje- módja szerint elismerte. Ám 1966. június 6-án kézbesített levélben a házkezelöség ismét elismerte a túlfizetést és az összeget törtölték.

Már úgy látszott, hogy az ügy véglegesen lezáródott és a lakók megnyugodhatnak. Ám az öröm korainak bizonyult, mert 1967. május 13-án újabb levél érkezett, amely 220 forint hátralékot mutatott.

Búcsújárás és reklamáció a házkezelőségen. Eredményként két nap múlva újabb értesítés született, amely szerint ismét törölték a többször említett összeget.

Jelenleg mindkét fél résóén teljes a nyugalom, bár a Bugát Pál téri lakók gyanakodnak és egy ötödik papír esetén készen állnak a reklamációra ...

A kérdés most az: lesz-e ötödik... ?

Boszorkányüldözés Markazon

RÉGI HÄZ A Fö UTCÁN. Ennek a végében lakik egy 73 éves asszony, akit a vele közös udvarban élő lánytestvére boszorkánynak kiáltott ki s azóta Markazon — különösen a szomszédok — szinte unalomig hallhatták már az idős asz- szonyról: boszorkány. A kopogtatásra gyenge hang válaszolt:

— Tessék.

A piciny lakás tiszta, rendes, a jobb oldali sarokban betegágy, rajta barátságos tekintetű, idős asszony, fölötte kereszt, amelyet megfeketített az idő, a széken orvosságok.

— Jaj, csak nem a törvénytől jött? — riad fel párnájáról a beteg.

— Nem, csak tudni szeretnénk, miért bántják magát?... Miért mondják, hogy boszorkány?

— Már nem sokáig mond. ják, kedvesem... Nemsoká. Látja ott azt a szöget? — Csontig lesoványodott kezével a mestergerenda oldalára mutat, ahol jókora szög feje áll ki a fából. — Az lett volna az én megmentem, ha annyi erő van még a karomban, hogy odáig fel tudom húzni magam. Tudja, kedves, ennivalót hoztak nekem, de én nem azt óhajtottam, csak azt a jó erős, lapos kötelet kértem, amivel megkötötték a hátyit. Akkor... ha több az erőm, mindörökre megszabadultam volna ettől a szégyentől.

iiwmsi

1*67. június 11., vasárnap

Nézi a szöget, nyújtja felé a

kezét, de még most is elérhetetlen magassságú a beteg, erőtlen test számára.

— Annyit szenvedtem már

mint Krisztus, amikor őt megkínozták. — összekulcsolja a kezét és kétségbesett arccal kérdez. V

— Mondja... Hát úgy nézek-e én ki, mint aki boszorkány? Aki éjszaka jár és em- bemyi embereket nyomkod félholtra? Hisz alig * tudok mozdulni. Ugye, magának is azt mondták, hogy boszorkány vagyok?

— Mondták. De ki hiszi ezt el manapság? — nyugtatnám a félős, szelíd arcú öreget.

— Ó, de szívesen segítenék magának, hogy ezt elhiggyék, — reppen fel sóhaja. — Amikor hallom a kiabálásukat.. a testvérem, meg az ura kiabá. lását, hogy „te boszorkány... te boszorkány...” én legszívesebben azt kérném: hívjanak ide tíz papot, aztán vessenek a tűzbe, hogy kitudódjon; én csak egy beteg asszony vagyok, semmi más. És ne bántsanak!. .. Ne bántsanak, az isten szerelmére, mert el kell veszítenem magamat.

MlG EZT ELMODJA, teljesen kifullad. Pihen kicsit, aztán kezével mutatja; kérdezzem csak.

— És pont a testvére kezdte híresztelni ezt? Miért tehette?

— Biztos amiatt a kis vagyon miatt Szegény anyám a halottaságyán azt mondta róla: „Elmennék én... de félek, hogy tönkretesz benneteket. Olyan természetű” És látja, így lett. Mert hogy oda építkeztünk a közös udvar másik végébe és a tyukunk is odament az ő házrészük elé.

Meg azért is, mert én nem veszekedtem a menyemmel, mint mások.

Ezért aztán a menyét is bo. szorkánynak kiáltották ki.. . merthogy nem veszekedett az anyósával. Ö is majdnem életévéi fizetett ezért súlyos lelki beteg lett azoktól a bűnös buta rágalmaktól és majdnem a kút mélye lett a sírja. Most is az orvosok kezein van.

De a markazi boszorkányüldözésnek nem 6 lett volna az utolsó áldozata.

Bekapcsolódott a bosszúhad. járatba a többi család is, aztán — beszélik, — ölre mentek ez ügyben s nem sok híja, hogy a sötétség, butaság oltárán újabb emberéletek nem húny- tak ki.

EZ VOLT AZ ELSŐ KÖR, amelyben főleg még az öregek kapcsolódtak be. De most már tovább terjedt a boszorkányüldözés hulláma, elérte a kö- zépkorúakat, sőt a fiatalokat is. Felkavarta a falu nyugalmát s a lélekmérgezés mindennapossá lett Markazon.

így vélekednek erről a faluban.

A vb-elnök: Nagyon bánt bennünket ez a boszorkányüldözés. Tőlünk kértek védelmet a mániákusok, a boszorkányok ellen. Szerintük még nappal is megjelennek. De én azt hiszem, inkább akkor jelentkezik náluk a boszorkány, mikor többet isznak a kelleténél. Magam is beszéltem az egyik idős emberrel. Nekem állt: „Mi az, maga nem hisz a boszorkányságban? Pedig van itt fő boszorkány, sőt tanulói is vannak” — bizonygatta és azt mondta, fojtogatja őket és megrontja. Mondtam, ennek ideggyógyintézet lesz a vége.

Egy idős ember: a maga nagyapja nem mesélt még bo. szorkányokról? Hogy azt írják a könyvek: nincsenek. A papír türelmes, de engem is megnyomtak mindenszentek éjszakáján. A látóasszony azt mondta, az a boszorkány, aki este elsőnek bekopog hozzám. Hiába tettem hat kaszát, borotvát a küszöb elé, mégis bejött. .. a legjobb barátom. Azóta tart a harag.

Egy technikumi hallgató: Jól bevacsoráznak az egész napi kemény munka után, aztán „jönnek a boszorkányok”. Csoda...?

A tsz elnöke: Sok gondot okoz ennek a falunak a kettőssége. Az egyik oldalon kétszáz- harminc televízió, félezer rádió, emeletes házak, gépkocsik, a másik oldalról a sötétség, a babona, a vallásosság. Vannak,, emberek, akik egyszerűen nem akarják elhinni, hogy más igazság is van, mint amit nagyapáiktól hallottak, meg amit a jósok, látók mondanak. Ez a munkánál is sok nehézséget okoz. Minden vallásos ünnepet megtartanak és most is ilyen boszorkányüldözéses ügyek bolygatják a falut, épp a legnagyobb munkaidőben.

Az orvosnő: Ne higgye, hogy csak egy boszorkányügy van itt a faluban. Nemrég a kismama-tanácsadáson kitalálták, hogy az az idős asszony, aki elsőnek kíséri el ide unokáját, az boszorkány, az veri szemmel a gyerekeket, azért nem alszanak a kicsik éjszakánként. Ezt is a jós mondta. És erre elvitték a kicsiket a pa- rádi jósasszonyhoz.. Azután, hogy itt mindent megadunk nekik.

A falu egyik tréfamestere. Jött hozzám Ferenc bácsi, hogy éjszaka háborgatják. Becsukja az ajtót, de úgyis bejön a boszorkány. Kaparász a kredenc táján, majd ráül a mellére. Mondta, hogy már a vasvillát is odatámasztja az ágyhoz, bekente faggyúval az ajtót, az olvasót balkézről rátekerte a kilincsre, de csak jár a boszorkány. Akkor — mondtam neki, — csak a vasvilla segít. Vágjon oda kend, oda, ahol kotor a boszorkány. Ha megölöm, törvény elé visznek, — mondta az öreg, mire én megnyugtattam; a boszorkánynak csak a lelke jár, a törvény meg csak a testi fe. nyitást ítéli el. Ahogy később hallottam megfogadta a tanácsom leverte a burát, szétverte a kredencet a Máriával együtt. Hát ilyenek.

Fiatalasszony, aki ötödik a „boszorkányok” sorában: Hónapokig bántottak, csúfoltak, nevettek, még köptek is utánam. Mit csináljak velük? Pereljem őket, vagy uszítsam rájuk a rokonságot, hogy verekedjenek? így is majd három ember élete veszett már el ezek miatt a buta híresztelések miatt

Kismama, aki fősnőhöz vitte gyerekét: Elvittem. Beteg volt, úgy mondták, ez használ. A jósnő teafürdőt ajánlt. Három este fürösztöttem. Ahogy láttam, kamilla, meg macskatövis volt a füvek között. Persze, volt kórházban is és ha rosszabbul lett, rögtön vittem az orvoshoz... Hogy melyik segített? Ezt igazán nem tudnám megmondani.

A járásbíróság vezetője: Látja, ez a negyedik dosszié. Mind boszorkányper. Mind Markazról... És mind ez évben. Idézek belőle: Az egyik tanú kijelentette a szomszéd- asszonyáról; ha továbbra is „pártolja”, akiket boszorkány, nak kiáltottak ki, ő is az lesz. Másik tanú: A szomszéd rossz szellem éjszaka bejár hozzám,

Ezért bedrótozom a kaput

Egy boszorkányüldöző: Tömjént szereztem be, azzal füstölöm, nehogy a rossz szellem bejöjjön. Egy újabb tanú:

Fenntartom véleményemet, hogy X. és Y-né boszorkányok, előttünk éjszakánként bottal táncolnak, majd mellünkre ülnek s megnyomnak bennünket úgy, hogy félholtak leszünk. Két vádlott: Kijelentjük, hogy akik bennünket feljelentettek, mindketten boszorkányok. Ezt így a törvény előtt és hivatkoznak gyöngyösi cigányasszonyra, feldebr'i, páráéi és más jósokra, látóemberekre, akik mind megmondták: kik a boszorkányok s midként lehet védekezni ellenük.

És Markazon erjed a sötétség mérge. Ott araszol a házak és nemzedékek között. Előbb csak néhány öreg hitte, aztán most már a középkorúak, kismamák, lányok, fiatalasszonyok. .. és a gyerekek is. Nemrég a postás megkért egy apróságot, vigyen be levelet a közelben lakó öregasszonyhoz. A gyerek megrettent és tiltakozott:

— Oda nem lehet, mert azok

boszorkányok.

Félnek már a gyerekek is.' Nyíló értelmükbe otrombán kutulnak bele a vajákos seprűkkel, lidérces látomásokkal, babonaság szította újabb és újabb ellenségeket szülő rémes mesékkel.

AZT MONDTA AZ EGYIK megkérdezett, hogy az embernek nyugodtan agyon lehet ütni a lelkét, mert az nem tartozik a bíróság elé, csak a test sértése. De ez a helyzet SOS- ért kiált: ne hagyjuk veszni e lelkeket, 1967-ben, amikor az ember már nem e világ, hanem az égitestek titkait is He kerrel fejtegeti.

Kovács Endre

idő jelzését?

— Az országos pontosidő- saolgáHató központtól. De ez nem számít távolsági beszélgetésnek. Csupán a műszaki megoldás az, hogy a pesti jelzést hallják azok, akik a helyi telefonszámot tárcsázzák fel.

— Ma pontos idő-szol gálát gyöngyösi telefonszáma?

— Könnyű megjegyezni: 15- 46.

Az csak természetes, hogy azonnal ki kellett próbálnunk a számot. És ahogy ilyenkor lenni szokott, az első hívás eredménytelennek bizonyult: foglaltat jelzett a készülék.

Még hivatalos papír ugyan

nem érkezett a gyöngyösi postára, de már működik a várható engedély reményében a pontosidő-szoígálat. Régi kívánságot teljesített ezzel a telefonközpont, ha ma még csak félhivatalosan is.

— Nemrég kezdtük meg a pontosidő-szolgáltatást — tudtuk meg az érdeklődésünkre. — Elég sok gondot okozott a távbeszélőközpontos üzem dolgozóinak, mert az a berendezés, amit erre a célra kaptunk, nem felelt meg teljesen az itteni körülményeknek. Módosítanunk kellett rajta.

— Honnan kapjuk a pontos

gyűjtögető gazdálkodással, Diószegi Vilmos, aki az ősvallá- sokkal foglalkozik, és számtalan néprajzkutató, akik a földműveléssel a háziiparral, a település szerkezetével és formájával a népviselettel és számos különböző jellegű hagyománynyál foglalkozik.

Két ház megmarad

__ Nehézipari Minisztérium

te

ljes anyagi támogatásról biztosított bennünket. A tröszt beruházási hitelkeretéből kapjuk a szükséges összeget, évi 150 ezer forintot. Már tárgyaltunk a tröszt vezetőjével, házat is béreltünk a faluban, amely a kutatók szállása és munkahelye is lesz. Az építkezés vezetői megértéssel fogadtak bennünket — tette hozzá Bakó Ferenc.

Azt tervezik, hogy ha maid az új Visonta megépül, tovább folytatják a kutatásokat az új faluban (például, hogyan érvényesülnek a jelenlegi rokoni és szomszédsági kapcsolatok az új településen?).

Elhatározták, hogy a mai Vi- sontáról két eredeti lakóházat „átvisznek” az új településre, berendezve gazdasági mellék- épületekkel együtt.

S az összegyűjtött anyagból állandó kiállítást nyitnak vagy Űjvisontán, vagy Gyöngyösön.

B. Gy.

kultúrrétegekben különböző korú temetőkre bukannak. Az itt található csontmaradványok- ból aztán kibontakozhat a terület több ezer éves története, ha majd mindezt feldolgozták.

Egy „élő" falu alatt

— A néprajz különböző szakterületein dolgozó tudósok az elmúlásra ítélt falut veszik birtokukba — folytatta Bakó Ferenc —, azt hiszem, ehhez hasonló vállalkozás még nem volt nálunk. Nagyszabású komplex munka, dmely minden neves kutatót serkent, hiszen összefogás nélkül mindez megoldhatatlan.

Nemcsak a mai helyzetet rögzítjük, hanem a múltét is. Ha eltűnnek majd a házak, leásunk a mélybe és a falu alatti rétegek beszélnek majd arról hogy milyen települések váltogatták itt egymást, illetve milyen fejlődési fokozatokon ment át eddig a falu. Ez az ami teljesen új, hiszen ritkán történik meg, hogy egy falut teljesen felszámoljanak, és hogy a kutatók nyugodtan dolgozhassanak egy szinte még „élő” falu alatt.

A neves tudósok között található Ortutay Gyula professzor is, aki szájhagyományokat, népmeséket gyűjt, Gunda Béla debreceni professzor, aki a

A múlt és a jövő tcOAlVo^Anal

Mielőtt az ipari óriás átformálná az embert és a tájat