Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Eltűnik egy falu. Előre meg­tervezték elmúlását, gondos mérlegelések alapján. Azon­ban nyomtalanul nem lehet az enyészeté, mert élt, létezett és még fog is a 70-es évek első periódusáig. Egy falu átmentésére fogtak össze a kutatók — régészek, néprajzosok, természettudósok. Megőrizni a jövőnek az emlé­két Mert a jövő a külszíni fejtés és az erőmű Visontán, de a jö­vő a múlt értékeinek megbe­csülése is, hogy tanuljon belőle minden nemzedék, mert a fej­lődés csak a múlt legjobb ha­gyományainak és eredményei­nek lehet a záloga. Mint a földrétegek, úgy ra­kódtak egymásra az ember te­vékenységének produktumai. S a régészeknek ez sokat mond Visontán is, máshol is. Visonta, a falu, tulajdonkép­pen már a múlté. De Visonta, az új település, még csak a jö­vő. Temetők egymás felett — Rendkívül nagyszabású kutatómunka előtt állunk — mondja Bakó Ferenc, a megyei múzeum igazgatója. — A vi- sontai külszíni fejtés területét még azelőtt, hogy a gépek és emberek megkezdenék a terü­let teljes lignitkószletének ki­aknázását, mi vesszük birto­kunkba és vallatjuk a földet. De nemcsak a régészek, őslény- tanosok ég antropológusok kap­csolódnak be a hazánkban je­lenleg folyó kutatások közül ebbe az egyik legjelentősebbe, hanem a néprajzosok is. A régi Visonta néhány év múlva át­költözik. A feladatunk az, hogy még mielőtt ez az ipari óriás teljes ember- és tárgyformáló hatását érvényesítené, rögzít­sük a jelenlegi állapotokat az utókor számára. A bányagépek és a bányá­szok előtt szinte egy lépéssel a régészek haladnak majd két hét múlva. Mentik az őskori, bronzkori, avarkori, késő kö­zépkori leleteket. Az első lépés a terepjárás Felszíni nyomok­ból — egy-egy cserépből — az emberek elbeszéléseiből — egy­szer valamikor találtak arra valamit — következtetnek a lelőhelyekre. Főleg abban re­ménykednek hogy az egyes A% **1rasó kérdés, az illetékes válaszol Mégsem lesz trafikbolt? Nincs szükség új térképre? Mi­kor korszerűsítik az eger—fü­zesabonyi vasútvonalat? Miért helyezték át a buszmegálló­kat? Hová kerül az új szobor? A kérdésekkel felkerestük az illetékeseket, a válaszokat ez­úttal továbbítjuk olvasóink­nak; „Március 4-i számukban megírták, hogy a megszüntetett egri Széchenyi utcai trafikbolt helyett rövidesen új trafikbol­tot kap a város. Azóta semmi sem történt. Talán mégsem lesz trafikbolt? Béta Sándor, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egri kirendeltségének vezetője: — Lesz, s már nem is soká­ra. Megkaptuk a színház szer­vező irodáját, már javában folynak az átalakítási munká­latok és június 15-én nyitunk. Hálás köszönet azoknak, akik segítettek, hogy mégsem kellett végleg elköltöznünk a Széche­nyi utcáról. megjelenik a legújabb kiadás is. A múlt évben feltérképez­ték a várost és a legújabb tér­kép már nyomdában van* B „Mikorra várható az Eger— Füzesabony közötti vasútvonal korszerűsítése? Mikor kap Die­sel-mozdonyt ez a vonal? Csemez László állomásfőnők: — A kérdés évek óta napi­renden van. De be kell látniuk az utazóknak és az újságolva­sóknak is, hogy a magyar vas­út korszerűsítését nem az eger—füzesabonyi vasútvonal­lal kell kezdeni. Először a fő közlekedési útvonalakat és csak utána kerülhet sor a szárny- és többi vasútvonal korszerűsíté­sére. Kicsit még várni kell. A munka ütemét népgazdaságunk ereje határozza meg. De hogy biztatót is mondjak: 1970-ig minden bizonnyal sor kerül az eger—füzesabonyi vasút kor­szerűsítésére is. Legalábbis az előzetes tervek alapján re­ménykedhetünk. Soós Imre, a 4-es számú Autóközlekedési Vállalat sze­mélyforgalmi csoportvezetője: — Szó sincs arról, hogy a megállók áthelyezésével fiz utasoknak akartunk bosszúsá­got okozni. Az történt, hogy a rendőrség, az AKÖV, az Egri Városi Tanács építési és köz­lekedési osztálya és az Ctkar­bantartó Vállalat munkatársai vizsgálatot végeztek és ennek eredményeként biztonságosabb helyekre tették a mégiállókat. Néhány megálló nagyon veszé­lyes helyen volt, nehezen le­hetett megközelíteni, az út sem volt megfelelő. s E „Tudomásom szerint Eger város legutolsó térképe 1958-as kiadású. Azóta új utcák, lakó­telepek, terek épültek. Nincs szükség új térképre? Csépány Fc/renc, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője: — 1958 óta már készült új térkép a városról, de rövidesen ^Nagyon rosszul érintett bennünket, hogy a város több buszmegállóját más helyre he­lyezték. Miért volt erre szü­kség? Az utasoknak sokkal rosszabb. Talán ezt akarták az illetékesek?’, „A Népújság adta hírül, hogy új szobrot állítanak fel a Dobó-téren. Nem értünk vele egyet. Éppen elég hely van a városban, ahol az új szobrot felállíthatják. Nem kell a Do­bó teret szobrokkal telerakni.” Zámbori Ferenc, az Egri Vá­rosi Tanács építési és közle­kedési osztályának helyettes vezetője : — A szobor készítője, Kis­faludy Strobl Zsigmond szeret­né, ha a Dobó téren állítanák fel szobrát. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség azonban nem engedélyezi, így valószínű, hogy nem is kerül oda. Vég­leges döntés még nincs :.. Koós József Tessék tárcsázni! 15-46: a pontos idő — Gyöngyösön Aztán még egy hívás, és már­is mondta a kedves, női hang: — Tíz óra, negyvenkét perc, harminc másodperc. Ennyi az egész. Ugye, mi­lyen egyszerű? Feltárcsázunk egy gyöngyösi telefonszámot, és máris hallhatjuk a pesti közleményt Vagy: nem is olyan egyszerű ez így? Mindegy, a lényeg az, hogy most már nem kell vitatkoz­nia senkinek, senkivel a pon­tos idő miatt. Vita helyett a 15-46-os ’telefonszámot ajánl­juk. Igaz: egy forintba kerül. De akinek fontos, annak megéri. (—ár) A papír sok, vagy ... az idő? A bürokrácia, a felesleges papírmunka elleni küzdelmet hangoztatjuk lépten-nyonwn. Tévedés ne essék, értünk már el eredményeket, bár az élet bizonyos területein még ma is találkozunk nyesegetésre váró vadhajtásokkal. Garamhegyi József, a gyöngyösi Bugát Pál tér 4—5—6 számú ház lakóinak a nevében mondta el az alábbi kis tör­ténetet, megfelelő dokumentációkkal bizonyítva az egyes epi­zódokat. 1965-ben az említett ház lakói részére fél hónapon ke­resztül szolgáltattak meleg vizet 20 forint értékben. A la­kók egy fél évre fizették ki a melegvíz-szolgáltatást, mire a h&zkezelőség a túlfizetést, 220 forintot, annak rendje- módja szerint elismerte. Ám 1966. június 6-án kézbesített levélben a házkezelöség ismét elismerte a túlfizetést és az összeget törtölték. Már úgy látszott, hogy az ügy véglegesen lezáródott és a lakók megnyugodhatnak. Ám az öröm korainak bizonyult, mert 1967. május 13-án újabb levél érkezett, amely 220 fo­rint hátralékot mutatott. Búcsújárás és reklamáció a házkezelőségen. Eredmény­ként két nap múlva újabb értesítés született, amely szerint ismét törölték a többször említett összeget. Jelenleg mindkét fél résóén teljes a nyugalom, bár a Bugát Pál téri lakók gyanakodnak és egy ötödik papír ese­tén készen állnak a reklamációra ... A kérdés most az: lesz-e ötödik... ? Boszorkányüldözés Markazon RÉGI HÄZ A Fö UTCÁN. Ennek a végében lakik egy 73 éves asszony, akit a vele közös udvarban élő lánytestvére bo­szorkánynak kiáltott ki s azóta Markazon — különösen a szomszédok — szinte unalomig hallhatták már az idős asz- szonyról: boszorkány. A ko­pogtatásra gyenge hang vála­szolt: — Tessék. A piciny lakás tiszta, ren­des, a jobb oldali sarokban betegágy, rajta barátságos te­kintetű, idős asszony, fölötte kereszt, amelyet megfeketített az idő, a széken orvosságok. — Jaj, csak nem a törvény­től jött? — riad fel párnájá­ról a beteg. — Nem, csak tudni szeret­nénk, miért bántják magát?... Miért mondják, hogy boszor­kány? — Már nem sokáig mond. ják, kedvesem... Nemsoká. Látja ott azt a szöget? — Csontig lesoványodott kezével a mestergerenda oldalára mu­tat, ahol jókora szög feje áll ki a fából. — Az lett volna az én megmentem, ha annyi erő van még a karomban, hogy odáig fel tudom húzni magam. Tudja, kedves, ennivalót hoz­tak nekem, de én nem azt óhajtottam, csak azt a jó erős, lapos kötelet kértem, amivel megkötötték a hátyit. Akkor... ha több az erőm, mindörök­re megszabadultam volna ettől a szégyentől. iiwmsi 1*67. június 11., vasárnap Nézi a szöget, nyújtja felé a kezét, de még most is elérhe­tetlen magassságú a beteg, erőtlen test számára. — Annyit szenvedtem már mint Krisztus, amikor őt meg­kínozták. — összekulcsolja a kezét és kétségbesett arccal kérdez. V — Mondja... Hát úgy né­zek-e én ki, mint aki boszor­kány? Aki éjszaka jár és em- bemyi embereket nyomkod félholtra? Hisz alig * tudok mozdulni. Ugye, magának is azt mondták, hogy boszorkány vagyok? — Mondták. De ki hiszi ezt el manapság? — nyugtatnám a félős, szelíd arcú öreget. — Ó, de szívesen segítenék magának, hogy ezt elhiggyék, — reppen fel sóhaja. — Ami­kor hallom a kiabálásukat.. a testvérem, meg az ura kiabá. lását, hogy „te boszorkány... te boszorkány...” én legszíve­sebben azt kérném: hívjanak ide tíz papot, aztán vessenek a tűzbe, hogy kitudódjon; én csak egy beteg asszony va­gyok, semmi más. És ne bánt­sanak!. .. Ne bántsanak, az isten szerelmére, mert el kell veszítenem magamat. MlG EZT ELMODJA, telje­sen kifullad. Pihen kicsit, aztán kezével mutatja; kérdezzem csak. — És pont a testvére kezdte híresztelni ezt? Miért tehette? — Biztos amiatt a kis va­gyon miatt Szegény anyám a halottaságyán azt mondta róla: „Elmennék én... de fé­lek, hogy tönkretesz bennete­ket. Olyan természetű” És látja, így lett. Mert hogy oda építkeztünk a közös udvar másik végébe és a tyukunk is odament az ő házrészük elé. Meg azért is, mert én nem veszekedtem a menyemmel, mint mások. Ezért aztán a menyét is bo. szorkánynak kiáltották ki.. . merthogy nem veszekedett az anyósával. Ö is majdnem éle­tévéi fizetett ezért súlyos lel­ki beteg lett azoktól a bűnös buta rágalmaktól és majdnem a kút mélye lett a sírja. Most is az orvosok kezein van. De a markazi boszorkányül­dözésnek nem 6 lett volna az utolsó áldozata. Bekapcsolódott a bosszúhad. járatba a többi család is, aztán — beszélik, — ölre mentek ez ügyben s nem sok híja, hogy a sötétség, butaság oltárán újabb emberéletek nem húny- tak ki. EZ VOLT AZ ELSŐ KÖR, amelyben főleg még az öregek kapcsolódtak be. De most már tovább terjedt a boszorkány­üldözés hulláma, elérte a kö- zépkorúakat, sőt a fiatalokat is. Felkavarta a falu nyugal­mát s a lélekmérgezés min­dennapossá lett Markazon. így vélekednek erről a falu­ban. A vb-elnök: Nagyon bánt bennünket ez a boszorkányül­dözés. Tőlünk kértek védelmet a mániákusok, a boszorkányok ellen. Szerintük még nappal is megjelennek. De én azt hi­szem, inkább akkor jelentke­zik náluk a boszorkány, mikor többet isznak a kelleténél. Magam is beszéltem az egyik idős emberrel. Nekem állt: „Mi az, maga nem hisz a boszor­kányságban? Pedig van itt fő boszorkány, sőt tanulói is vannak” — bizonygatta és azt mondta, fojtogatja őket és megrontja. Mondtam, ennek ideggyógyintézet lesz a vége. Egy idős ember: a maga nagyapja nem mesélt még bo. szorkányokról? Hogy azt ír­ják a könyvek: nincsenek. A papír türelmes, de engem is megnyomtak mindenszentek éjszakáján. A látóasszony azt mondta, az a boszorkány, aki este elsőnek bekopog hozzám. Hiába tettem hat kaszát, bo­rotvát a küszöb elé, mégis be­jött. .. a legjobb barátom. Azóta tart a harag. Egy technikumi hallgató: Jól bevacsoráznak az egész napi kemény munka után, aztán „jönnek a boszorká­nyok”. Csoda...? A tsz elnöke: Sok gondot okoz ennek a falunak a kettős­sége. Az egyik oldalon kétszáz- harminc televízió, félezer rá­dió, emeletes házak, gépkocsik, a másik oldalról a sötétség, a babona, a vallásosság. Vannak,, emberek, akik egyszerűen nem akarják elhinni, hogy más igazság is van, mint amit nagyapáiktól hallottak, meg amit a jósok, látók mondanak. Ez a munkánál is sok nehéz­séget okoz. Minden vallásos ünnepet megtartanak és most is ilyen boszorkányüldözéses ügyek bolygatják a falut, épp a legnagyobb munkaidőben. Az orvosnő: Ne higgye, hogy csak egy boszorkányügy van itt a faluban. Nemrég a kis­mama-tanácsadáson kitalálták, hogy az az idős asszony, aki elsőnek kíséri el ide unokáját, az boszorkány, az veri szem­mel a gyerekeket, azért nem alszanak a kicsik éjszakán­ként. Ezt is a jós mondta. És erre elvitték a kicsiket a pa- rádi jósasszonyhoz.. Azután, hogy itt mindent megadunk nekik. A falu egyik tréfamestere. Jött hozzám Ferenc bácsi, hogy éjszaka háborgatják. Be­csukja az ajtót, de úgyis be­jön a boszorkány. Kaparász a kredenc táján, majd ráül a mellére. Mondta, hogy már a vasvillát is odatámasztja az ágyhoz, bekente faggyúval az ajtót, az olvasót balkézről rá­tekerte a kilincsre, de csak jár a boszorkány. Akkor — mondtam neki, — csak a vas­villa segít. Vágjon oda kend, oda, ahol kotor a boszorkány. Ha megölöm, törvény elé visz­nek, — mondta az öreg, mire én megnyugtattam; a boszor­kánynak csak a lelke jár, a törvény meg csak a testi fe. nyitást ítéli el. Ahogy később hallottam megfogadta a taná­csom leverte a burát, szétver­te a kredencet a Máriával együtt. Hát ilyenek. Fiatalasszony, aki ötödik a „boszorkányok” sorában: Hó­napokig bántottak, csúfoltak, nevettek, még köptek is utá­nam. Mit csináljak velük? Pe­reljem őket, vagy uszítsam rá­juk a rokonságot, hogy vere­kedjenek? így is majd három ember élete veszett már el ezek miatt a buta híresztelések miatt Kismama, aki fősnőhöz vit­te gyerekét: Elvittem. Beteg volt, úgy mondták, ez használ. A jósnő teafürdőt ajánlt. Há­rom este fürösztöttem. Ahogy láttam, kamilla, meg macska­tövis volt a füvek között. Per­sze, volt kórházban is és ha rosszabbul lett, rögtön vittem az orvoshoz... Hogy melyik segített? Ezt igazán nem tud­nám megmondani. A járásbíróság vezetője: Lát­ja, ez a negyedik dosszié. Mind boszorkányper. Mind Markazról... És mind ez év­ben. Idézek belőle: Az egyik tanú kijelentette a szomszéd- asszonyáról; ha továbbra is „pártolja”, akiket boszorkány, nak kiáltottak ki, ő is az lesz. Másik tanú: A szomszéd rossz szellem éjszaka bejár hozzám, Ezért bedrótozom a kaput Egy boszorkányüldöző: Töm­jént szereztem be, azzal füstö­löm, nehogy a rossz szellem bejöjjön. Egy újabb tanú: Fenntartom véleményemet, hogy X. és Y-né boszorká­nyok, előttünk éjszakánként bottal táncolnak, majd mel­lünkre ülnek s megnyomnak bennünket úgy, hogy félholtak leszünk. Két vádlott: Kijelent­jük, hogy akik bennünket fel­jelentettek, mindketten boszor­kányok. Ezt így a törvény előtt és hivatkoznak gyöngyösi cigányasszonyra, feldebr'i, pá­ráéi és más jósokra, látóembe­rekre, akik mind megmond­ták: kik a boszorkányok s mi­dként lehet védekezni ellenük. És Markazon erjed a sötét­ség mérge. Ott araszol a házak és nemzedékek között. Előbb csak néhány öreg hitte, aztán most már a középkorúak, kis­mamák, lányok, fiatalasszo­nyok. .. és a gyerekek is. Nem­rég a postás megkért egy ap­róságot, vigyen be levelet a közelben lakó öregasszonyhoz. A gyerek megrettent és tilta­kozott: — Oda nem lehet, mert azok boszorkányok. Félnek már a gyerekek is.' Nyíló értelmükbe otrombán kutulnak bele a vajákos sep­rűkkel, lidérces látomásokkal, babonaság szította újabb és újabb ellenségeket szülő ré­mes mesékkel. AZT MONDTA AZ EGYIK megkérdezett, hogy az ember­nek nyugodtan agyon lehet üt­ni a lelkét, mert az nem tar­tozik a bíróság elé, csak a test sértése. De ez a helyzet SOS- ért kiált: ne hagyjuk veszni e lelkeket, 1967-ben, amikor az ember már nem e világ, ha­nem az égitestek titkait is He kerrel fejtegeti. Kovács Endre idő jelzését? — Az országos pontosidő- saolgáHató központtól. De ez nem számít távolsági beszél­getésnek. Csupán a műszaki megoldás az, hogy a pesti jel­zést hallják azok, akik a he­lyi telefonszámot tárcsázzák fel. — Ma pontos idő-szol gálát gyöngyösi telefonszáma? — Könnyű megjegyezni: 15- 46. Az csak természetes, hogy azonnal ki kellett próbálnunk a számot. És ahogy ilyenkor lenni szokott, az első hívás eredménytelennek bizonyult: foglaltat jelzett a készülék. Még hivatalos papír ugyan nem érkezett a gyöngyösi pos­tára, de már működik a vár­ható engedély reményében a pontosidő-szoígálat. Régi kí­vánságot teljesített ezzel a te­lefonközpont, ha ma még csak félhivatalosan is. — Nemrég kezdtük meg a pontosidő-szolgáltatást — tud­tuk meg az érdeklődésünkre. — Elég sok gondot okozott a távbeszélőközpontos üzem dol­gozóinak, mert az a berende­zés, amit erre a célra kap­tunk, nem felelt meg teljesen az itteni körülményeknek. Módosítanunk kellett rajta. — Honnan kapjuk a pontos gyűjtögető gazdálkodással, Dió­szegi Vilmos, aki az ősvallá- sokkal foglalkozik, és számta­lan néprajzkutató, akik a föld­műveléssel a háziiparral, a te­lepülés szerkezetével és formá­jával a népviselettel és számos különböző jellegű hagyomány­nyál foglalkozik. Két ház megmarad __ Nehézipari Minisztérium te ljes anyagi támogatásról biz­tosított bennünket. A tröszt be­ruházási hitelkeretéből kapjuk a szükséges összeget, évi 150 ezer forintot. Már tárgyaltunk a tröszt vezetőjével, házat is béreltünk a faluban, amely a kutatók szállása és munkahe­lye is lesz. Az építkezés veze­tői megértéssel fogadtak ben­nünket — tette hozzá Bakó Fe­renc. Azt tervezik, hogy ha maid az új Visonta megépül, tovább folytatják a kutatásokat az új faluban (például, hogyan ér­vényesülnek a jelenlegi roko­ni és szomszédsági kapcsolatok az új településen?). Elhatározták, hogy a mai Vi- sontáról két eredeti lakóházat „átvisznek” az új településre, berendezve gazdasági mellék- épületekkel együtt. S az összegyűjtött anyagból állandó kiállítást nyitnak vagy Űjvisontán, vagy Gyöngyösön. B. Gy. kultúrrétegekben különböző ko­rú temetőkre bukannak. Az itt található csontmaradványok- ból aztán kibontakozhat a terü­let több ezer éves története, ha majd mindezt feldolgozták. Egy „élő" falu alatt — A néprajz különböző szakterületein dolgozó tudósok az elmúlásra ítélt falut veszik birtokukba — folytatta Bakó Ferenc —, azt hiszem, ehhez hasonló vállalkozás még nem volt nálunk. Nagyszabású komplex munka, dmely min­den neves kutatót serkent, hi­szen összefogás nélkül mind­ez megoldhatatlan. Nemcsak a mai helyzetet rögzítjük, hanem a múltét is. Ha eltűnnek majd a házak, le­ásunk a mélybe és a falu alatti rétegek beszélnek majd arról hogy milyen települések váltogatták itt egymást, illetve milyen fejlődési fokozatokon ment át eddig a falu. Ez az ami teljesen új, hiszen ritkán törté­nik meg, hogy egy falut telje­sen felszámoljanak, és hogy a kutatók nyugodtan dolgozhas­sanak egy szinte még „élő” fa­lu alatt. A neves tudósok között talál­ható Ortutay Gyula professzor is, aki szájhagyományokat, népmeséket gyűjt, Gunda Béla debreceni professzor, aki a A múlt és a jövő tcOAlVo^Anal Mielőtt az ipari óriás átformálná az embert és a tájat

Next

/
Thumbnails
Contents