Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
FÜZESABONYI „ÉRÉS” Ez a kép még az érettségit megelőző néhány percben készült Toldi Erzsébetről, Farkas Máriáról, a kabalát tartó Bocsi Sándorról és Jászfalusi Béláról, akik napokon belül éretté nyilváníttatnak... (Foto: Kiss Béla) Mire gondol a diák, közvet* lenül az érettségi előtt? Természetesen arra, hogy váratlanul tűzvész üt ki... vagy — add, uram! — töröljék el ezt a vérfagyasztó rémet a föld fel- színéről az oktatásügy dolgozói. Az utolsó pillanatok álmodozásai alól nem mentesek a Satal füzesabonyi gimnázium először „érő” diákjai — akik. kel maga a gimnázium is először érettségizik —, a negyedik >,A” tanulói, akik közül az első turnus tagjai a tegnapi napon több-kevesebb sikerrel végeztek! Tíz perccel az érettségi előtt Hák Piroska még belelapozott a történelembe, Jászfalu- si Béla az „Autó Motor” című lapot forgatta- Benkei Erzsébet pedig tanácsot kért, hogy azonnal húzza-e a tételt, vagy válogasson közöttük? ... Aztán azért rimánkodott a sorshoz, hogy az Ars poeticákat számon kérő tételt húzza, mert: — Jaj- azt annyira szeretem!... — Vester Mária pedig elsorolja, hogy magyarral kezdődik, majd történelem, matematika» és a szabadon választott. Ű a biológiát választatta szabadon, azzal a megokolással, hogy ápolónő szeretne lenni. Valaki megkérdezi, hogy jobb, vagy bal kézzel érdemes-e húzni a tételt- de — a szorongva várt villámcsapás! — benyit a terembe Kerey Miklós osztályfőnök, mosolyogva, hogy „Na gyerünk, magyarok”, s az osztály indul az érettségi színhelyére. Az elnök Pólyák Alajos néhány bevezető és nyug. tátó szórt; mond, aztán az első öt ,-áldozat” helyet foglal: Benkei Erzsébet, Bocsi Sándor, Farkas Mária, Fodor Erzsébet és Gál András. Az elnökségben ülök közül Tassi Imre történelemtanár, igazgatóhelyettest kiveve valamennyi tanár először érettségiztet! Közben a jelölteket váratlan örömök érik. Benkei Erzsi például a hőn áhított költői hitvallásokat húzta, s valóban: a felkészülés utáni felelet szép produkcióinak számított. Az elnök meg is jegyezte: — Azért nem is szakítottuk félbe- mert szépen mondta ed a tétéit Néhány kérdés, amelyeket frappáns válaszok követtek- s már lehetett is húzni a történelem-tételt," Bocsi Sándor pedig hozzálátott, hogy megvilá_ gitea József Attila költészetét Ahol döcögött a válasz, ott Simonkovits Mária, magyar szakos tanárnő segített vagy az ugyancsak magyar szakos elnök, bizonyítandó: nem orrot leharapni- nem buktatná ülnek szsemben a diákkal, hanem telve segítőkészseggel és kíváncsisággá: mát tudnak» mi ragadt rájuk a négy esztendő alatt? Lassan fekádocfik a feszültség, barátságosabbá válik a segédeszköz, kísérlett tárgyak, lombikok tekintete, s a két csontváz sem olyan ijesztő már... Így megy szombat délig az „érési folyamat”- az első érettségi a megye legfiatalabb gimnáziumában. (hátad NYOMOK Ünnepek után — A KÖNYVHÉTRŐL Az ünnepeknek az a legrosz- szabb tulajdonságuk, hogy hamar elmúlnak. Ez lett a sorsa az ünnepi könyvhétnek is. Érdekes és tanulságot adó a visszapillantás: hogyan zajlott le a könyvnek szentelt 22. hét rendezvénysorozata, mennyiben teljesítette fontos feladatát, a mai magyar irodalom alkotásainak népszerűsítését, az olvasás és a könyvvásárlás igényének minden szélesebb körben való felkeltését? Gazdag, változatos programot állított össze az idei könyvünnepre a megyei előkészítő bizottság. 11 íróvendéget fogadtunk, s Átánytól Bátorig, Herédig, 29 író-olvasó találkozóra került sor. Számos helyen rendeztek irodalmi estet, ismeret- terjesztő előadást, könyvkiállításokat, szellemi vetélkedőket. Valóban ritka ünnepi alkalomnak számított minden esemény május 27 és június 4 között A műsorok, rendezvények színvonalasak voltak és jól sikerültek. Az író-olvasó találkozók merev formalitásai feloldódtak, s meghitt, közvetlen beszélgetések alakultak ki az irodalom munkásai és az irodalom termékeinek fogyasztói között. Akik eljöttek a találkozókra, nem sablonos, sematikus kérdéseikkel nyugtalanították a vendég írókat, hanem az irodalom és a kultúra időszerű problémáiról érdeklődtek, kértek írói vallomást, állásfoglalást. A feltett kérdésekből lemérhető volt, mennyire magasabbra ugrott az olvasmány-igény mércéje falun is. A könyvheti rendezvények sorában legkiemelkedőbb esemény a Magyar Rádió irodalmi főosztálya és a budapesti Irodalmi Színpad által szervezett „Ki olvas többet?” vetélkedő országos döntője volt. Kevés felnőtt, de annál több középiskolás fiatal, töltötte meg az egri Gárdonyi Színház nézőterét; s bár a „felléptéiéit” megyei versenyzők tűi könnyen és gyorsan véreztek el, a műsor adta élmény — az irodalom hullámhosszán — csorbítatlan maradt. Olyan műsorok is helyet kaptak a könyvheti programban, amelyek egy-egy író életműve, eddigi munkássága bemutatására vállalkoztak. A Megyei Művelődési Ház kamaratermében a Megyei Irodalmi Színpad, a gyöngyösi városi művelődési házban a Vak Bottyán Gimnázium irodalmi színpada nyújtott át gazdag, szép válogatást a Kossuth-dí- jas Garai Gábor költeményeiből. A hatvani járási könyvtárban Fábián Zoltán szerzői estjét rendezték. A sikerbe itt is, ott is az ízlés, az egyéni érdeklődés és a műfaj iránti kivételes rokonszenv is beleszólt. Hagyomány, hogy a könyvhét megyei megnyitó ünnepségét évről évre Egerben, a Gárdonyi Könyvesboltban rendezik. Ezzel a hagyománnyal szakítani kell. Évekkel előbb volt értelme, hogy itt rendezzék a megnyitókat, mert csak kevés érdeklődő jelent meg. Azóta megváltozott a helyzet. A boitlie- lyiség szűk, sok könyvbarát szorong a kis helyen, s a zsúfoltság miatt a kényszerű ünnepélyesség is elsikkad. Hagyomány az is, hogy sátrat állítanak a tanárképző főiskola előtt, ahol a könyvhét befejezése után még egy hétig folyik az árusítás. Ez a sátor idén is méltatlan volt a szén, tetszetős formájú, gondos kivitelű könyvekhez. Persze, nem szólnak érte, mondván: két hétig kibírni, ha bántja is a szemet. Méltóbb, ünnepélyesebb keretet kell teremteni az egri könyvünnepnek. A minaret körül megfelelő hely kínálkoznék arra, hogy ott — az ünnepi alkalomnak megfelelő küllemű — sátrak együttesét állítsák fel. Könyv-várost. Itt lehetne tartani — derűs időben, ha nincs a könyvvásárt zavaró eső - - a megnyitó ünnepséget, a környezet alkalmas erre, éppen úgy mint a belváros központi tere, a Dobó tér. Borús idő esetére pedig gondoskodni kellene, hogy a boltnál tágasabb helyen kezdődjék az ünnep. Emelni lehetne a könyvünnep rangját nemcsak hazai, de külföldi író vendégek meghívásával is. Tavaly ittjártukkor a csehszlovákiai magyar író, Monoszlóy Dezső, s a magyarul remekül beszélő Stitnicky Ctibor, költő, úgy nyilatkoztak: szívesen vállalkoznak részt venni ilyen ünnepen Egerben nemcsak ők, de a Csehszlovákiában élő magyar írótársaik is. E lehetőség kihasználását a jövőben ne mulasszuk el. hiszen nincs különösebb akadálya annak, hogy körünkben köszönthessük azokat, akik országhatárainkon tűi is nyelvünknek szereznek hervadhatatlan sikert, gazdagítva a magyar nyelvű irodalom értékeit. Könyvek egy millióért A könyvkereskedelmi vál- ’alatok forgalmi statisztikája ismeretes: egymillió forint értékű könyv jutott az ünnepi hét során az olvasók kezébe. Ez az adat azonban nem teljes és nem végleges, mert csak az Állami Könyvterjesztő Vállalat egri, gyöngyösi és hatvani boltjainak forgalma az egymillió forint, s hiányzik még az üzemi, vállalati könyvbizományosok és a földművesszövetkezetek könyvforgalmának adata. A hivatalos könyvhét véget ért. Sűrített volt a program, egymást érték és szinte egymásra torlódtak a különböző rendezvények. Eztán már lassúbb ütemben következnek az események, mint május 27 és június 4. között, de az irodalom, a könyv januártól januárig tartó mindennapi ünnepe halad tovább. (pataky) Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben egyre több vetélkedőről, pályázatról, véleménykutatásról hallok, én, aki a kor emberének tartom magam, kötelességemnek éreztem, hogy csatlakozzam azokhoz az érdeklődőkhöz, akik mindig minél többet akarnak tudni. Hosszas elmélkedés, tájékozódás után úgy érzem, sikerült egy fontom, sarkalatos témát találnom. Olyat, amiben közvetlenül vagy közvetve hazánk minden honpolgára érintett, s amelyben véleményt mondania szent és kutya kötelessége mindenkinek. Reményeim megvalósultak, legalábbis ami az aktivitást, a közérdeklődést illeti. A „Mi nem zavarhat egy értekezletet?” című meghirdetett pályázatomnak példátlan sikere volt. Négy kérdőívre hat választ kaptam, tehát abszolúte SO százalékkal többen tartották fontosnak, hogy elmondják ebben a sorsdöntő kérdésben a véleményüket, mint ahogy az előző felmérések alapján remélni mertem. Őszintén szólva, kellemesen csalódtam. Mint ahogy említettem, az 4 Mnwsőij 1967. június 9., péntek JHi item zavarhat i tUl értekezletei ? aktivitással, a közérdeklődéssel elégedett vagyok, őszintén és kellemesen csalódtam. Sajnos, a válaszok tartalmával már kevésbé, éppen ezért a díjat, az „Egy permanens értekezletre élete végéig" meghívót nem is adjuk ki A válaszok tartalma tehát nem volt helyes és most hallgassák meg az indoklást, illetőleg az áttekinthetőség kedvéért még egyszer a kérdést is: „Mi nem zavarhat egy értekezletet?” Íme a válaszok és az indoklás: „önkéntes tűzoltó” jeligére: „Nem zavarhatja az értekezletet, ha az értekezlet helyiségéből, egy el nem nyomott, de gondatlanul eldobott csikk következtében kigyulladt függöny miatt kénytelenek vagyunk kivonulni, hogy a tüzet lokalizáljuk.” Válasz: De zavarhatja. A függönyt úgysem tudja megmenteni, a függönytartó pedig fémből van. Miért akar pánikot kelteni? „Pacifista” jeligére: „Kopogtatás és köszönés nélkül benyithat-e az értekezlet szentélyébe az, aki elsőként közölheti, hogy megvalósult az általános és teljes leszere? lés, a pusztító fegyverek megsemmisítése elkezdődött1” Válasz: Nem zavarhatja még ezzel az egyébként fontos hírrel sem. Az általános leszerelés és a pusztító fegyverek megsemmisítése ugyan megkezdődött, de az hosszabb időt vesz igénybe és az értekezlet részvevői úgyis megtudják. Jizurkolä” jeligére: ,,Véleményem szerint az értekezletet nem zavarhatja, sőt eredményességét kellően befolyásolja, ha időben, sportszerűen és gyorsan közöljük, hogy kedvenc csapatunk döntetlen állásnál a 89. percben 11-es- hez jutott. Válasz: Semmi esetre sem zavarhatja ezzel! És ha mellérúgják? ^Karbantartók? jeligére: Az értekezletet nem zavarhatja az, ha az előadót félbeszakítva is közlöm, hogy a harmadik emeleten feltört a talajvíz, és ha tudatom, hogy a perceken belül betörő áradat elviszi a tanácskozóasztalt.” Válasz: Igenis, ez felesleges és káros zavarás. A tanácskozóasztalban meg lehet kapaszkodni, s az értekezletet folytatni lehet „Közbeszóló” jeligére: „Ha az előadó túl hosszan beszél és már sikerült elérnie a köz- unás maximumát, nem zavarhatja az értekezletet, ha valaki figyelmezteti erre a szónokot? Válasz: Kár a közbeszólásért. Űgysem hagyja abba. jegyzőkönyvvezető” jeligére: „Nem zavarhatja az értekezletet, ha figyelmeztetem a részvevőket, hogy a ceruzám hegye fél órája kitört é$ megkérdem, van-e valakinek bicskája, és ha van, megkérem, hegyezze meg a ceruzát.” Válasz: Ezzel sem zavarhatja meg az értekezlet munkáját. Nem, mert: a) bicskája senkinek nincs; b) ha volna is, letagadná, nehogy hegyeznie kelljen; c) az értekezlet után úgysem nézi meg senki a jegyzőkönyvet... Ez van hát, s ez bizony kevés. A helyes válasz a következő lett volna: Nem zavarja és nem zavarhatja az értekezletet — legyen az értekezlet bármilyen szintű — az, aki a feketét behozza, vagy az, aki a feketés csészét, kanalat, cukrot cu asztalról lerámolja. Nem zavarhatja, nem zavarja bármilyen csörömpöléssel jár is ez, mert az értekezletnek a fekete éppúgy tartozéka, mint a napirend, az előadó, a hozzászólók és az unalom. (borsodi) Felújították az egri „Merner”-házat Befejezték az egri Markhót Ferenc utca 2. számú épületének tatarozását. Az egyemeletes lakóház a város egyik legjellegzetesebb XVIII. századi polgári építménye, amely az akkor uralkodó mozgalmas barokk stílus jegyeit viseli magán, megérdemli tehát, hogy röviden megemlékezzünk róla! A lakóház építése az 1740-es évek elején történt, — a befejezés időpontját pedig hitelesen bizonyította az északnyugat felőli emeleti erkély ablakának szemöldökébe bevésett évszám: 1743. Az építtető Her- ner Ferenc városunk életében előbb mint „derék serfőző mester” volt ismert, — majd később, Barkóczy Ferencz püspök bizalmi embereként 1702—1763 között a főbírói tisztséget (ez megfelel a polgármesternek, illetve a tanácselnöknek) viselte. A telek valamikor a mainál lényegesen nagyobb volt, legalább is Lietzner János „hiteles mérnök” 1788-ban készült térképe a mai kórházzal szemben lévő egész telektömböt, mint „Hernerisches Faus”-t (Hemer-ház) tünteti fel. Természetesen maga a lakóház a mainál akkor sem / volt nagyobb, de lehet, hogy a Herner családnak volt itt sörfőző „üzeme”, amint erre az említett „serfőző mester” elnevezésből lehet következtetni.) Érdekes egyébként, hogy az 1700-as években a borairól már akkor is híres Egerben mennyi sörgyártó telep volt: a feltételezett Herner-félén túl hiteles adatok vannak arra, hogy a mai Kossuth Lajos utca 13. számú telken volt a „császári serfőzde” — a Húsospiac helyén ismerték a „püspöki sörházat”, — a Knézich Károly utca 9. számú káptalani telek patakparti részén pedig a „káptalani serfőző” működött. A ház mellett különben már akkor is megvolt az Éger- patak nagy kanyarodása, úgyszólván törése. De a pataknak a XVIII. században még sokkal nagyobb volt a vízhozama, mint a ml időnkben.) A csök- 'kenés okául egyesek az azóta az Eger környékén bekövetkezett nagy erdőirtásokat jelölik meg. (A vízbőségre utal az a feljegyzés is, hogy az irgalmas barátoknak az 1700-as években „haltartó bárkájuk” volt a patakban, és 1769 márciusában például azért büntették meg K. Istvánt, mert „ ... a Misericordianusok Bárkájából, amely a Folyó Vízben Herner Uram háza előtt vagyon, hat darab eleven halat lopott el...” A szép barokk lakóházat azután a XVIII. század vége felé eladhatta a Hemer család, mert az 1813-ban már az akkori nagy árvízről szóló feljegyzés szerint — Csorna (Csömör?) Zsigmond táblabíróé volt. A házat később, 1867-ben a református egyházköség vásárolta meg imaház céljára. Az épület északnyugati sarka fölött lévő tornyot csak azután építhették a tornyon látható évszám szerint 1891-ben. Az 1379 évi (az 1878-as nagy ár- >v víz után készült) patakszabályozási térkép mindenesetre már feltünteti a „Protestáns templomot” az „Irgalom utca” és a túloldali „Folyamsor” között, míg a mai I. sz. iskola helyén a „Binét szeszgyáriját, a Húsospiacon pedig a „Mészár- székek”-et jelzik. Az érdekes multű, kedves barokk műemléket, mint említettük, most újították fel szépen, szakszerűen. És reméljük, hogy a Hemer-épület és az iskola közé tervezett új társasház is beilleszkedik majd a környezetbe, amely Eger történetének egy jelentős korszakára emlékeztet bennünket Hevesy Sándor
