Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

Egy baleset után ■ttueteKMBi cilBfsBle le... eredményeinkkel minden bi­zonnyal elnyertük volna a szocialista munka gyáregysé­ge címet. KITŰNŐ KOLLEKTÍVA dolgozik az Egri Dohánygyár­ban. Erejükhöz mérik az ígé­reteket, a becsülethez a tel­jesítését. ígérik: ezután job­ban vigyáznak, s a nagyobb óvatosság mellett ugyanúgy dolgoznak, mintha mi sem tör­tént volna. Nem keseredtek el, hogy kiestek a nagy verseny­ből, jövőre majd ismét meg­próbálkoznak elnyerni a szo­cialista munka gyáregysége címet. Addig is munkával bizonyí­tanak. ________________fc- i. BT e zdetben volt a „cuk rászda korszak”. Meg­fellebbezhetetlen ítélettel ki­mondtuk, hogy azért nenr maradnak otthon a fiatalok ' mert falun nincs cukrászda nincs klubélet, hiányzik a szín. ház. És valóban, sokfelé nyíl­tak cukrászdák, eszpresszógép. pel, kultúrházak klubhelyiség­gel, a televízió pedig a rafinál­tabb színházi igényeket is ki­elégítette. Azután kiderült, hogy 1965 végén még mindig negyedmilliónál több volt a nyugdíjkorhatárán túliak szá­ma az egymillió körüli tsz-tag- ságban, a 26 éven aluliaké pe­dig a 60 ezret sem érte el. Így derült ki lass an kint, hogy az okokat — vagy azok nagyobbik részét — másutt és másként is kell keresni. Mert ha megrekedünk a felszín vizs. gálatánái, akkor soha nem ért­hetjük meg, hogy egy iskolá­ból kikerülő fiatal miért nem akar hallani sem arról, hogy a helyi tsz-be lépjen, ellenben naponta bejár a városba, gyár­ba dolgozni, a faluból eszében sincs elköltözni, inkább vállal­ja, hogy hajnalban indul, késő este érkezik. Vagyis még abba a szerény cukrászdába se jut el, ami a falun mégis találha­tó, mert szabad Idejét a vona­ton tölti. Vagyis: rá kellett jönni, hogy a tsz-ben elérhető bi­zonytalan, alacsony, csak év végén osztott jövedelem na­gyobb taszítóerő, mint a klub­élet hiánya. A gyárak ponto­san szabályozott munkarendje, egész éves elfoglaltsága, a nyugdíj reménye nagyobb vonzerő, mint a városi korzók és színházak. Sokszor a fiatal nem a mezőgazdaságból, ha­nem a falusi pletyka, a min­denbe beleavatkozó „megszó- lás”, egyszóval a számára már túl konzervatív közvélemény elől menekül. TT a ezt megmondjuk, hoz- zá kell tennünk, hogy a felismerést sokféle tett kö­vette már. A tsz-ek jelentős része „alkalmazotti díjazás”, vagy garantált előleg formájá­ban rendszeres jövedelmet biz­tosít a fiataloknak. A tsz- nyugdíjak, a szociális és be­tegellátás új rendszere az ipa­rihoz erősen hasonló juttatáso­kat biztosit. A KISZ sokat tett azért, hogy a falun maradó fiatalembereknek, lányoknak szervezett közösségi életük le­gyen. Megyéinkben több he­lyen kísérletek történtek arra, hogy a tagságnak — vagy a tagság minél nagyobb részének — egész éves elfoglaltságot biztosítsanak. A fejlődő mező- gazdasági tanulóképzés igazán ,,szakmává” teszi a földműve­lő állattenyésztő munkakörö­ket. A gazdaságilag felemelke­dő falvakban gyengül az öreg­asszonyok nyelvének minde­Védjük a fűztől terményeinket! Felkészülés az új termény fogadására ~ ...w, y Épül a hevesi gabonatároló Ha mindenki rákiáltana a tolvaira A mezőőr kényelmesen neki­támaszkodik az akácfának, i nézi a határt. A kérdésekre is úgy válaszol, hogy szemét nenr veszi le a paprikatábláról és a közeli lucernásról. — Hogy lopnak-e? Hát, ké­rem, sokkal kevesebbet, mini korábban, mert annak idején... hogy pontos számot mondjak, öt éve, igencsak sokan úgy te­kintették a közöst, mint ami­ből ki lehet pótolni, ha kevés a munkaegység. Ilyenkor, ké­rem, amikor már a paprika, paradicsom mutatta magát, alig győztem szaladgálni, este meg szinte mázsaszám borí­tották ide a fa alá a lopott pa­radicsomot, paprikát, később meg más terményt. — És most? — Ahogy mondom, még most is szükség van ránk, me­zőőrökre, hogy rákiáltson va­laki a tolvajra. Csak a baj, kérem, hogy nem mindenki kiált még rájuk és nem min­denki hallja meg ezt a kiál­tást. Nem hiszik el, hogy találtuk — Hazafelé jöttünk a ha­tárból és látom, hogy a vonta­tóról leesett egy kéve búza. A traktor tovább ment, de én nem mertem felvenni... Mert mit tehettem volna? Vagy be­viszem a tanyára, a szérűre, ami jó félkilométernyire van — de hát ilyen fáradtan, hogy lehet ezt elkívánni —, vagy pe­dig felfogom, hazaviszem a •sirkéknek és akkor másnap Wt a büntetés. így hát néztük, tott termés tárolására hogyan készülnek a malmok és a ter­ményraktárak? Ezzel a kérdés­sel kopogtattunk be Fodor Sán­dor osztályvezetőhöz, a Heves megyei Gabanaíelvásárló és Feldolgozó Vállalat központjá­ban. A legutolsó termésbecslés azt bizonyítja — mondotta az osz­tályvezető —, hogy az idei tö ­més eléri az 1965. évi rekord- mennyiséget. Ez természete­sen még nagyobb feladatokat jelent számunkra, hiszen a ter­vezett 4000 vagonos tervünk­kel szemben 5200 vagon ke­nyérgabona felvásárlására kell számítanunk. Ezen kívül 1340 vagon takarmánygabonát is át­veszünk a termel őszövet keze­tektől és az állami gazdasá­goktól. A malmok karbantartása lényegében már befejeződött, raktárak pedig gondosan kitakarítva és fertőtlenítve várják az új termény érkezé­sét. A jelentkező nagy termésből még mintegy 450—500 vagon: áru elhelyezése okoz gondot, de remélik, újabb bérelt raktá­rak szerzésével a szükséges férőhelyet biztosítani tudják. Nagy összegeket fordít a vállalat az úgynevezett natúr- gabona átvételének lebonyolí­tására. A kombájn által leara­tott gabonát egyenesen a rak­tárakba és a malmokba viszik, ahol a szükséges tisztítást és szárítást már az átvevő végz el. Ez rendkívül megkönnyít közös gazdaságok munkáját és meggyorsítja az aratást. iéwáf 3 1967. június 29.. csütörtök vendék szarvasmarhák kitör tek a karámból és szétszéled tek hat falu határában. Akko én motorra ültem, a többiel meg gyalog, biciklin keresték hajkurászták össze a sok álla tot. Egy hétig tartott, míg va lahányat összeszedtük. Közbei vert az eső, a bukósisakról be folyt a víz a hátamra, a mel lemre és mindig úgy szárad meg rajtam a ruha. Nem le hetett hagyni, hogy egyetler jószág is elvesszen. — Maga volt a gondozója őrzője ezeknek a jószágoknak hogy így szívére vette elbitan- golásukat? — Dehogy, kérem. De hát s szövetkezeté, a miénk volt Tudja milyen érték ennyi jó­szág? Ezután teljesen felesleges volt tőle megkérdezni, mi a véleménye azokról, akik köny- nyű szívvel hozzányúlnak a közös tulajdonhoz, akik ellop­ják a termelőszövetkezet ter­ményeit és igazságtalanul jut­nak előnyökhöz társaik kárára. ★ A mezőőr azt mondta: most van a szezonja a mezei lopá­soknak, de sokkalta keveseb­ben tévelyednek el, mint ré­gebben. És hogy ő azért van, hogy rákiáltson á tolvajokra. De mondott még egy megszív­lelendő tanácsot: akkor lepne igazán hatásos a szövetkezeti nagyon védelme, ha mindenki rákiáltana a tolvajokra, együtt is, külön-külön is. _ ___ Kovács Endre i (V ass János tudósítónk je­lenti): Sárgul a határ, érik a gabo­na. Heves megyében már meg­kezdődött az aratás. A leara­volt cseresznye a befőzéshez? — Hát... úgy gondoltuk, ha már magunknak szedünk, őt se hagyjuk ki azért, mert be­teg. Neki is keil befőzni, így magyarázták meg, hogy nemeseik maguknak loptak szinte munkacsapati összefo­gással gyümölcsöt a közösből, de még azokat is ellátták a tol- vajlott gyümölcsből, akik a csapatból éppen munkaképte­lenek voltak. Mindenesetre furcsa módja ez a szolidaritásnak. Pont én szóljak? — Nézze, kérem, az ember látja a dolgokat, hisz kint van egész nap a határban. Egyik belekaszál a lucernába, a má­sik a csirkének visz haza ka- parékot, a harmadik letépi a cukorrépa levelét, hogy legyen a malacnak estére ennivaló, de hát pont én szóljak? Kész a harag, az pedig, tudja, falun mit jelent — így vélekedik a közösségi tulajdonról az egri járás egyik szövetkezetének ál­latgondozója. Majd az életem ment rá A nyugdíj felé közeledő férfi most lábadozik a betegségből. Tüdő-, mellhártya-gyulladás kínozta meg, majd ráment az élete, mert nem akart orvos­hoz menni. — Hol betegedett meg? — Az úgy volt, hogy a nör , epnacezel, jól jönne a kerted­be néhány gyümölcsfa. Hoz­hatnánk a tsz-ébőL; Az ötletet tett követte, a másnap reggel a brigádvezető megrökönyödve látta, hogy a gyümölcsösből 26 fa hiányzik. Megkezdődött a nyomozás és rövidesen előkerültek a tette­sek is. A tagság felháborodott, merthogy „nem volt szüksé- ■ gük” érre a lopásra és erősen i követelték: zárják ki őket a közösségből. Végül is alapos büntetés i után, amelyhez az is hozzá­tartozott, hogy alacsonyabb be- I osztásba helyezték a tolvajo­kat, mégis ott maradhattak a termelőszövetkezetben. De aki ' azóta azt akarja bizonyítani, * hogy mennyire tiszteli a kö- 1 zösségi tulajdont, az arra hl- 1 vatkozik, „mi nem vagyunk I olyanok, mint Feriék”. ök is ( nagyon megbánták már ezt az 1 éjszakai kalandot és minden * valószínűség szerint elgondol- * kodtak a szövetkezet egyik r öregjének szaván, aki így vé- * lekedett: 3 — Hogy bírtátok volna el, 1 hogy a kertetekben egész éle- . tetekben rátok szóljanak a * fák: loptál... loptál bennünket. Neki is kellett befűzni ” A lopásról beszélnek a ha- k tárban az elnök és az ebédelő é asszonyok. 1 — Nem tudják véletlenül, hegy Mari némáknak honnan miként tapossák bele az autók- az út porába a búzát, az életet t Mert ki vállalja azt, hogy egy . kévéért tolvajt kiáltsanak rá. ■, így vélekedett egy szövetke­- zeti asszony, akit e furcsa eset- láttán szólítottunk meg Dor- 5 mánd és Besenyőtelek között, . miután feltűnt, hogy igen sok , termény hever az úton szerte- , szórva. : Megelőzés — Kérem, igen sok múlik az ’ alkalmon — vélekedik a mezei lopásokról a hevesi járás egyik tsz-elnöke. — Mi például úgy vesszük elejét a lopásoknak, mint most legutóbb. A szabad­ban tartottunk brigádgyűlést, éppen a paprikatábla szélén. Ugye, most még primőr, ezért vigyázni kell rá. így tehát elő­ző nap leszedettük a környék­ből az összes paprikát, mert ugye, ha háromszázan lenyúl­nak, az már félezer forint, ha kétszer nyúlnak le, az ezer, így meg az előadót figyelték, nem azt, hogy melyik tőről le­hetne szakítani a vacsorához néhány paprikát. „Egész életedben rád szélt volna a fa” A kocsmában két fiatalem­ber iddogált, s miután kellő hangulatba jutottak, egyikük így szólt: — Te, komám, te % most hoz közelebb eső részen kell megkezdeni, a vasúttól a ke­resztet, a boglyát és a szalmát legalább 60 méter, az asztagot pedig legalább 100 méter tá­volságra kell elhelyezni. Ha erre nincs mód, akkor a ter­ményt az aratással egyidejű­leg el kell szállítani!, A vasútvonal és a táblára összehordott kalászos termény között a terménytől 8—10 mé­ter távolságra, az aratással egyidejűleg legalább négy ba­rázda szélességű védőszántást biztosítsanak a gazdaságok. A terményt védeni kell nyílt lángtól, szikrázásto.: a tűz ve­szélyétől. Ezért a betakarítás­ban csak kifogástalan gépek vehetnek részt, a tűzrendészet! szabályokat jól ismerő dolgo­zókkal. A BM Heves megyei Tűzrendészen Parancsnoksága A PROGRAMOT. A TÉR VEKET erejükre, lelkesedé sükre alapozták: Jelentős vállalások szület­tek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójának tiszteletére. Munkával készülnek köszönteni a ma­gyar dohányipar 100, gyáruk fennállásának 75. évforduló­ját. És a legnagyobb: benevez­tek a szocialista munka gyár­egysége címért indított ver­senybe. Az ígéreteket tettek követ­ték: soha ne tapasztalt lelke­sedéssel láttak munkához. Nőtt a szocialista üzemek, brigádok száma, nagyszerű munka, kitűnő eredmények fémjelezték a gyár közösségé­nek erejét. Aztán lesújtó, tragikus hír érkezett az Egri Dohánygyár­ból. tlúnius 3-án, a gyár ud­varán egy újonnan épített •raktár vasvázas szerkezete szerelés közben összedőlt, és maga alá temette G. S. 46 éves süketnéma segédmun­kást, aki a kórházba szállítás után meghalt. A halálos baleset kizáró oknak számít. Bárhogyan dol­goznak, a gyár nevét már ki­húzták a versenyző gyáregy­ségek nevei közül. Nem titok, ha kevesen is, de voltak, akik úgy gondol­ták: most már nem érdemes hajtogatni, oda a verseny, fö­lösleges lelkesedni. A kollektíva nagy többsége azonban más véleményen volt: sajnálják G. S-t, soha­sem fogják elfelejteni, de amit ígértek, azt teljesíteni kell. Még akkor is, ha az év végén nem lehetnek ott a djkiosztő ünnepségen. s. — Szerencsére nem tört meg a lendület és a munka­kedv, újságolta Iványi ülés osztályvezető, aki egyben a szakszervezet közgazdasági bizottságának is a vezetője. — Megdöbbentett bennünket a tragédia, de az. életnek men­nie kell tovább. Gyárunk dol­gozói is így fogták fel az ese­tet, és ugyanolyan becsülete­sen dolgoznak, mint azelőtt. Pedig a nagy versenyből már kizártuk magunkat. A FELAJÁNLÁSOK közép­pontjában a minőség áll. Ja­vítani kívánják a pácolást, az egyszázalékos dohánymegta­karítást pedig úgy próbálják megvalósítani, hogy az elő­írt 85-ös mutatót 86-ra eme­lik. A szocialista brigádok, üzemek olyan vállalásokat tettek, amelyek technológiai­lag is megalapozottak, s je­lentősen elősegítik a tervek, a í vállalások teljesítését. — Túlzás nélkül mondha- r tóm, hogy eredeti cédkitűzé-u i össze kell fognia az egész fa . lusi társadalomnak — az isko , látói a családokon át a tané . csig —, hogy a fiatalokká ’ megérthessék: érdemes a falu • ban, a mezőgazdaságban ma radni. A mai fiatalok leszne! majd azok, akik „átveszik i stafétabotot”, vagyis sajá hasznukra megvalósítják a ke vés emberrel, sok technikával rendezett viszonyok között tér, meló, modem mezőgazdaságot Ugyanakkor az idősebbek kö­zött is le kell győzni a bizonj sokfelé jelentkező előítéletet — sőt féltékenységet — a fia­talokkal szemben. P ondoskodnunk kell ar. ^ ról hogy a falusi isko­lák jobban előkészítsék tanu­lóikat a mezőgazdasági pályá­ra. A falun maradó fiatalok­nak segíteni kell, hogy telket kaphassanak, házat építhesse­nek, háztáji gazdasághoz jus­sanak, egyszóval megalapoz­hassák egzisztenciájukat. A tsz-ekre vár az a feladat, hogy mindent megtegyenek a rend­szeres, kielégitő jövedelem, az egész éves foglalkoztatás, a rendezett munkakörülmények érdekében. Sok a tennivalónk ipari jellegű munkahelyek megteremtésében is. Közben pedig nem szabad elfelejte­nünk, hogy fontos teendő a fa­lusi kulturális lehetőségek fej­lesztése is. Földeáki Béla nek feletti hatalma. Az össze változások felsorolásának mel, lőzésével is megállapíthatjuk hogy jelentős már a fejlődés Nem ritka az olyan tsz, amelj bővelkedik fiatal munkaerő­ben, az olyan falu, ahol nerc divat már a város felé húzód­ni. A közeli évek azonban en­nél jelentősebb, majd ári mondhatnánk gyökeres válto­zást kívánnak. Eddig ugyanis a város saját népességéből csak vékonyka munkaerő- utánpótlással rendelkezett. A gyárak tehát örömmel kaptak minden falusi jelentkezőn. Az ipari fejlődés azonban most a minőség irányába tart és en­nek következtében a jövőben képzettebb, de kevesebb új munkaerőre lesz szükség. Ugyanakkor pedig az általá­nos iskolát végzők száma a városokban ugrásszerűen emel. kedik. A falusi fiatalok egy ré­szének tehát egyszerűen nem lesz hova elmennie a község­ből, a mezőgazdaságból. A tsz-ekben, az egyéb falusi munkahelyeken ez az új jelen, ség kettős formában mutatko­zik meg, mert számíthatnak a fiatalok jelentkezésére, s ugyanakkor emberi kötelessé­gük lesz, hogy munkát adja­nak a dolgozni akaró fiatalok­nak. Ez a kétarcú, de egyértelmű helyzet további intézkedése­ket, változtatásokat követel. A FÖLD fis A FUT am®­seinket teljesítettük. A fél­éves eredményeink is nagyon jók. A baleset után egy pilla­natra sem álltak le dolgozó­ink. Sőt: azóta már újabb vállalások is születtek: A cigarettagyárás harmadik műszakja is bejelentette, hogy versenyt Indít a szocialista üzem címért. A brigádok véd­nökséget vállaltak az új gyártmányok, a. szivargyártás brigádjai pedig az újfajta Tünde szivar gyártása fölött. A brigádok állják a szavukat. A gyárban folyó szocialista munkaverseny tovább erősö­dött, népszerűsödött. Ma már öt üzem és 23 brigád küzd az újabb szocialista címért. Nagy kár ezért a balesetért, mert A gyors felmelegedés a ga­bona érlelését nagymértékben fokozta. A gazdaságok vezetői­nek a betakarítás mellett gon­dot kell fordítaniuk a kalá­szos termények őrzésére. Leg­fontosabb a vasutak mentén az érésben levő, illetve a le­aratott és az összehordott ka­lászos termények védelméről gondoskodni. Az őr köteles a megelőző tűzrendészet! szabá­lyokat érvényesíteni, a kelet­kezett tüzet azonnal jelezni és a tűz oltását megkezdeni. A gazdaság vezetője — a tűzoltó­felszerelés vontatására — kö­teles olyan fogatról vagy jár­műről gondoskodni, melyet tűz esetén minden pillanatban, ha szükséges, igénybe lehet venni. A jármű vezetője és a gazda­ságban dolgozók is álljanak készen a tűz oltására. Az aratásnál megszívlelen­dők ezek a szabályok: a kalá­szos termény aratását a vasút-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents