Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

Csatársor nélkül nincs eredmény

Dimaíijvárosi Kohász-Egri Dózsa 3:0 (0:0)

a Gy. Spartacus és a Siroki Vasas idegenben győzött

Ez történt a labdarúgó MB Ill-bau

Dunaújváros, 6000 néző. V,Vízhányó (Emsberger, Stadler.)

Dunaújváros: Aczél — Formag- gini. Ligeti, Ajtony — Magasházi, Mag'v F„ — Földi, Czlglov, Végli, Kiss', Mártha. Edző: Marosvári B.

Eger: Kovács F. — Kárpáti, Kiss, Szász, — Tátrai, Alaxai — Varga. Sárközi, Berán, Kovács Gy., Rajna. Edző: Szentmarjay Tibor.

Igazi kánikulában, tűző napfénnyel szemben. Eger kezdte^ a játékot. Az 5. percben az előretörő Formaggini Szásszal összecsapott és egyperces ápolásra szorult. Mezőnyjáték alakult ki. A 7. percben Sárközivel szemben szabálytalankodtak a hazai védők, de a megítélt szabadrúgást Sárközi magasan kapu fölé bombázta. A 10. percben vezette első veszélyes Támadását a Dunaújváros. A hazai Kiss jó labdát adott a felfutó Földinek, akinek lövését Kovács F. a kapufára ülötte, majd az egri középhátvéd egyből a mezőnybe továbbította. A 20. percben mintegy 20 méterre a hazai kaputól, Sárközit durván felvágták, de a szabadrúgást eliigyetlenkedték az egriek. Négy perccel később az egri kapu védő öt méterről leadott Mártha-bombát hárított bravúrosan. A 27. percben Sárközi szögletrúgását Berán az ötösről a bal kapufa mellé lőtte. A 41. percben az egri kapusnak minden tudására szükség volt, hogy egy csavart szabadrúgást hárítani tudjon. Két perccél később Rajna viharzott el a halszélen, kicselezte a rátámadó védőt, aztán jó helyzetben a felpattanó labdát a jobb kapufa mellé durrantotta.

S/ünet után

a 46. percben Rajna jói futott fel a bal oldalon, de beadását Ligeti megszerezte és oda lett a kínálkozó helyzet. A vendégek ezután labdatartásra rendezkedtek be és így 14 percig szinte semmi sem történt a pályán. A 61. percben az egri középhátvéd cselezgetett a szögletzászlónál, végül elvétette a labdát, de a hazai csatár kivárt a lövéssel és megmenekült az egri kapu a góltól. A 67. percben jutott vezetéshez a Dunaújváros. A hazaiak jobbszélsője senkitől sem zavartatva, végigvezette a labdát a jobb oldalon, élesen beadott labdája átszállt a védőkön, amelyet Mártha a jobb sarokba fejelt. 1:0. Lendületbe jött a hazai együttes, és az Eger saját térfelére szorult vissza. Kovács F. kétszer is bravúrosan védett, majd újabb hazai gólnak örvendezhettek a szurkolók. A 74. percben Földi elrobogott a jobb oldalon, középre adott és Czigler két méterről nem hibázott. 2:0.

Kedvetlenül álltak fel kezdésre a vendégek, látszott rajtuk, hogy már feladták a küzdelmet. Ez további bátorságot adott a hazaiaknak, szinte valamennyi játékosuk

élőrehúzódott. A 80. percben a dunaújvárosi Kiss az egriek térfelén szerezte meg a labdát majd őt védőt is kicselezett és a kifutó kapus mellett közelről a hálóba gurította a labdát. 3:0. Az egri csapat ezután szinte széthullott a pályán, öt perccel a befejezés előtt, egy kavarodás végén, ismét gólt szereztek a hazaiak, de mivel az egri kapuvédőt az ötösön belül szabálytalanul akadályozták a védésben, a játékvezető nem adta meg a gólt.

A látottak alapján a Kohász győzelme teljesen megérdemeltnek mondható, hiszen korszerűbben, ügyesebben, erőteljesebben és gólratörőbben játszott ellenfelénél. Az első 45 percben is ők kezdeményeztek többet, de tartottak az egri csatároktól, és nagyobb gondot fordítottak védelmükre, mint szünet után. Fordulás után azonban hamar rájöttek arra, hogy nincs mitói tartaniuk, s ekkor látványosan és eredményesen támadtak, szinte felmorzsolták a Dózsa védelmét. Győzelmük nagyobb gólarányú is lehetett volna, de ebben elsősorban az egri kapus bravúros védéseivel akadályozta meg őket. Ez a találkozó is méltó bizonyíték volt egyébként arra, hogy az egri csatársor korszerűtlen labdarúgást játszik. S amit még hozzá kell tenni: amilyen kedvvel és szellemben játszott a csapat Dunaújvárosban, az NB i-ben nem lehet „megél- ni”, de még „megkapaszkodni* sem.

Egyénileg Kovács jól őrizte kapuját. A gólokról nemigen tehetett. Néhányszor bravúros dolgot is láttunk tőle. a közvetlen védelemből Kiss játéka volt a legjobb. Kárpáti elfogadhatóan szerepelt. Szásznak csupán szerelései sikerültek, labdaleadásai rendre rossz helyre szálltak. Tátrai jól játszott, rombolt és sok támadást is vezetett. Aaxai fejjátékával tűnt ki. Varga nem bírt védőjével. Sárközi a második félidőre elfáradt. Berán nem találta a helyét új feladatkörében. Kovács Györgynek csak fellángolásai voltak. Rajna csupán elfutásaival vetao

(fazekas)

A bajnokság tavaszi

végeredménye:

1. Ferencváros

15

14

1

— 40: 9 29

2. U. Dózsa

15

10

2

3 42:14 22

3. Győri ETO

15

8

5

2 42:15 21

4. Vasas

15

9

3

3 25:16 21

5. Diósgyőr

15

6

4

5 23:26 16

6. Szeged

15

5

6

4 17:26 16

7. Bp. Honvéd

15

5

4

6 21:24 14

8. Tatabánya

15

3

7

5 20:22 13

9. Dunaújváros

15

4

5

6 16:23 13

10. Komló

15

5

3

7 22:35 13

11. Pécsi Dózsa

15

3

6

6 13:18 12

12. Salgótarján

15

5

2

8 21:30 12

13. MTK

15

2

7

6 17:22 11

14. Szombathely

15

4

2

9 18:32 10

15. Csepel

15

2

6

7 11:24 10

16.Eg.ri Dózsa

IS

1

5

9 112:24 7

A labdarúgó NB HL tavaszi idényének utolsó fordulója meglepő eredményeket hozott, a Gy. Spartacus és a Siroki Vasas kitűnő játékkal, idegenben szerezte meg a bajnoki pontokat, s kevesen számítottak arra is, hogy a bajnokaspiráns Zalka SE vereséget szenved az újonc Gy. Vasas Izzótól. Tovább folytatja jó szereplését a Hatvani Kinizsi, amely Alberttele- pen szerzett értékes pontot. Petőfi bánya súlyos védelmi hibák miatt és az erőtlenül, gyengén játszó támadósor „jóvoltából” súlyos vereséget szenvedett Somsályban, mig a MÁV HAC és az Egercsehi Bányász megosztoztak a pontokon.

Sírok—Miskolci ÉMTE 3:1 (2:0)

Miskolc, 800 néző. V.: Antal.

Sirok: Bognár — Zám, Rózsa, Zagyi, — Kovács, Maruzs — Kra- jecz, Antal, Csáki, Miskolczi, Fü- löp. Edző: Kósa Károly.

Meglepetésire a vendégeik kezdtek jobban, s több helyzet kihagyása után a 15. percben vezetést szereztek: Miskolczi ívelt szabadrúgását Csáki fejelte a hálóba. 1:0. Továbbra is a Vasas maradt támadásban és a 23. percben növelte előnyét: Miskolczi szép cselsorozat után, jól továbbított Fülöp elé és a szélső nem hibázott. 2:0.

Szünet után sem változott a helyzet, szinte állandóan a hazaiak tériedén folyt a küzdelem. A 60. percben Miskolci közvetlen közelről a kapust találta el, majd a 66. percben, védelmi hibából szépítették a miskolciak. Az utolsó gól a 68. percben esett, amikor Csáki kapáslövése jutott a hálóba. 3:1.

A jól játszó Siroki Vasas megérdemelten győzött. Jók: Csáki

Ilyen is ritkán fordult elő a 90 perc alatt: egri csatár keresztcsíkos mezes Kovács Gy. ment a dunaújvárosi kapus. (Foto: Gyurkó)

elől

állt a győzelemhez. Jók: Br&z, Szűcs, Orosz, illetve Terényi, Kiss,. Sármány.

(marosvári)

Gyöngyösi Spartacus—M.

Bányász 3:1 (3:0)

Pereces, 500 néző.

Gyöngyös: Varga — Acs, Kévés, Nagy T., Gáspár — Balogh, Tren- csényi — Kövecsi, Rácz, Bágyi, Pethes. Edző: Treiber Tudolf.

A hevesen rohamozó gyöngyösi csapat már az 5. percben gólt ért el: Rácz közeli lövése jutott a hálóba. 1:0. Ezután Kövecsi háromszor Is jól futott el, beadásából azonban a belsők lemaradtak. A 11. percben újabb gól esett: Nagy T. hosszú átadását Kövecsi fejelte a kapuba: 2:0.

A mérkőzés sorsa a 20. percben dőt el véglegesen: Pethes két csel után lőtt és a labda az egyik védő lábáról a hálóba pattant. 3:0.

Szünet után a hazaiak kerekedtek felül, de a 49. percben csak szépíteni tudtak. A hajrában néhány durva bele menés tarkította a küzdelmet, s ebben a hazaiak jártak elől. Az ötletesebben és frissebben mozgó gyöngyösiek megérdemelték a váratlan győzelmet. A csapatból Kévés, Nagy T., Trencsényi,- Kövecsi és Pethes nyújtott átal- gon feüli teljesítményt.

(szkocsovszky)

Gy. Vasas Izzó—Zalka SE 2:1 (1:1)

Gyöngyös, 330 néző. V.: Kálnal.

Izzó: Nagy Gy. — Szabó, Tóth Gy., Pászti — Szonda, Török, Sö- regi, Pótye, Nagy L., Szerdahelyi,- Húgai, Edző: Kovács Imre.

Honvéd: Páihuber — Gáspár; Kanász, Perger — Kupcsulik, Po- — Vanya, Jandász, Csuhány; Kvassai, Pásztor. Edző: Csizmarik Imre.

A Zalka SE kezdett Jobban, de a Vasas támadói már csirájukban el- folytották a kezdeményezéseket. A 8. perc azonban váratlan gólt hozott: egy előrevágott labda átszállt Tóth Gy. feje felett és a szemfüle. Jandász közelről a hálóba lőtt. 0:1. A gólra heves Izzó-támadások kö- vetkeztek. Egy Ízben egy előrevágott labdával Potye kiugrott és 1« méterről nagy erővel lőtt a Zalka kapujába. 1:1.

Szünet után esett a játék irama,, főleg a két 16-os vonal között folyt a küzdelem. A mérkőzés sorsa a 68. percben dőlt el: Potye futott el a jobboldalon, beadása Nagy L-ről Húgai elé perdült, s a balszélső egy csel után a kapu jobboldalába bombázott. 2:1. Ezután a Zalka SE kezdeményezett többet, mégis Húgai előtt nyílott újabb gólhelyzet, lövése azonban a kifutó kapus mellett elkerülte a jobbsarkot.

A lelkesen és tervszerűen játszó

Izzó rászolgált a győzelemre. Valamennyi játékosa átlagon felüli teljesítményt nyújtott, a Zalka SE ezúttal rossz napot fogott ki, a csapatból senkit sem lehet kiemelni.

(magyar)

DOBOZ V íVIRe

8. /

— Miért éppen én jutottam eszedbe? — kérdeztem Deső- től. Nem is tudom, miért kérdeztem. Már, rég azon gondolkoztam, hol ’lapulhatnánk meg ennyien.

— Te vitted közülünk legtöbbre — mondta Deső rögtön. — Meg március tizenötödikén, a Körben, hiszen emlékszel rá: az egész helyzetről még senkit sem hallottam olyan hátban és becsületesén beszélni.

Nem tudta, nem tudhatta, hogy egyszerre kettőt döfött rajtam. Tavaly nyáron kineveztek a vállalat cégvezetőjévé, huszonnégy éves se voltam, egész Gáld lázba jött, a Körben vacsorát rendeztek tiszteletemre. Páratlan karrier, a legfiatalabb főtisztviselő, és így tovább, hatszáz pengőmet meg- eüek-megittak. Egy pillanatig kísértett, már ittas is voltam, hogy elmondom az egészet, hülyék, szerencsém volt, semmi más, az öreg Konkoly cégvezetőt épp akkor rúgták ki a zsidótörvény miatt,, amikor én,

Hems ás}

Vk»7. június 27., kedd

sebesülésemből felépülve, egyenruhásán, kardosán, érdemkeresztesen beállítottam a vezérigazgatóhoz, munkára jelentkezni. De én nem vagyok Deső, én nem tudom elmondani az ilyesmit. Kurzus-karrier, ennyi az' egész, és talán — most már — soha nem fogom megtudni, vajon a magam erejéből felkapaszkodhattam volna-e. Március tizenötödike se jobb ennél. Nyomott nap volt, átkozottul nyomott, a kormányzót Hitlerhez rendelték, valami a levegőben lógott, este a Körben a polgármestér resz- keteg hangon, óvatosan és könnyezve emlegette negyven- nyolcat.

Akkor nem ittam, egy kortyot se, csak valami vak indulat ragadott el, felugrottam, és a polgármester szavába vágva kiabálni kezdtem: gyalázat, ebben a csatlós országban a sza- ■ badságharcnak még az emlékét is csak négy fal között merjük emlegetni, de odavágnánk legalább, ha belegebedünk is, meg mit tudom én, még mi mindent. Döbbent csend lett a teremben, aztán a polgármester némán megölelt, koccintott, sírva fakadt. Egyszerre mindenki az én poharamhoz ütötte a magáét, a pincérek sietve becsukták az ajtókat. Deső

sápadtan állt az asztal végén, összeütötte bokáját, és azt mondta hangosan, éljen Magyarország.

Éjjel, hazafelé menet, idegesen sugdostam Kostyák rendőrkapitánynak, kérlek, ital volt bennem, ilyenkor az ember nem veti mérlegre, mit mond. Nem igaz, egyetlen pohárral ittam, a fejem ijesztően tiszta volt." Kostyák nem felelt semmit, később sem hozta szóba a történteket, én azonban, munka után hazatérve, napokig ezzel a kérdéssel nyugtalanítottam anyámat: nem jött valami idézés? Ilyen vagyok, nem tehetek róla, amit szégyellném kell, azért csendben, utálkozva eszem-gyötröm magam, de beszélni nem tudok róla. Hirtelen eszembe jutott Bartalék présháza. Géza ajánlotta egyszer, már régen, még a Szálasi-puccs előtt, húzódjunk oda, ha az oroszok átlépnék a Dunát és városunk veszélybe kerülne. Az oroszok azóta, vagy nyolc napja, átlépték a Dunát, a Törökpiac vén házaiban vetették meg lábukat, onnan aknázzák az országutat, a vasútvonalat, de azért mi bejárunk a fővárosba dolgozni. Sokan. Meddig? Nevetséges, milyen csökönyösen igyekszünk folytatni azt, amit

menthetetlenül abba kell hagynunk.

— Ez jó lesz — mondtam megkönnyebbülve.

Deső megmozdult.

— Mindnyájunknak?

— Igen. A Bartal-féle présház. Törhetnénk a fejünket más megoldáson is, de a mostani helyzetben bármilyen variáció csak vak találgatás. Ki tudja, hol lesz a nagyobb csinn-bumm? Különben a présház jó helyen van, a kastély mögött, tehár védve a Török- piac felől érkező csomagoktól. De várj, felhívom Gézát.

Sokáig tartott, mire a klinikán megtalálták. Amikor végre beleszólt a kagylóba, Deső intett, hogy ne nevezzem meg őket.

— Szervusz, Géza. All még a présház?

— Miért, mi történt?

— Beköltöznénk. Nemcsak én...

— De mi történt?

— Ne szamárkodj. Épp az, hogy semmi, ami megváltoztatná a dolgokat. Itt van a tanár úr is.

— Miféle tanár?

— Hát ki lett közülünk tanár?

— Igazán? Mondd meg neki...

— Majd te.

— Értem. — Hosszú csend a kagylóban, aztán gyufa serce- nése. Szinte éreztem kicsapódni a cigarettafüstöt. — Te, Ernő... akkor én is.

— Meggondoltad?

— Nevetséges. Ezen kár gondolkodni, ezt el kell dönteni. Én már napok óta... különben, majd személyesen. Qui facet,

consentit, ezt úgyse lehet örök időkig. És... már ma?

— Ma.

— Helyes. Akkor én a déli vonattal hazamegyek.

Deső megörült a hírnek, hogy Géza is velünk tart.

— Nem — mondta aztán —, nincs más mód. Én nem félek. Be semmi értelme... Az én helyemben a szökéshez is legalább annyi bátorság kell, mint odaállni a hadbíróság elé.

— A kétórás vonatnál találkozunk, Vagy itt maradnátok inkább?

— Dehogy, holnap reggelig nyílt parancsunk van. — Izgatott lett. — Vennék valamit anyámnak. Nem is tudom, mit... Neki megmondom, hogy a közelében maradok, otthon, Gáldon: az egyetlen, aki nem adja tovább, ha akarná se. Ez is, öreg fiú... ez is szörnyű. Mindig csak én beszélek. Anyám hadarva, selypesen pö- szög, kékesen duzzadt, engedetlen ajkán folyik a nyála. Én meg csak nézem égő szemmel, a tehetetlenség vak átkai torlódnak fejembe. De még varr. Agyonvarrta magát, hogy semmi se legyen belőlem. Kívánnám, nem is egyszer, odavetni magam eléje, átkarolni béna lábát, és szorítani... visszafogva benne a nyomorultan is drága, kiszökő életet. De még nem tettem meg soha. Olyan túlzó, olyan végletes... Tehát kettőkor?

Gallai tohonyán meglóbálta a kezemet, mikor elbúcsúzott. Szeszszagot böffentett a képembe, vörös arca megindult vigyorba rándult.

(Folytatjuk)

Csak röviden ...

Hét közben tovább folytatódnak az ökölvívó CSB küzdelmei A Gyöngyösi Zalka SE szerdán 18.3# órakor az U. Dózsát látja vendégül.

—* Csütörtök délután az egri stadionban érdekesnek Ígérkező nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre kerüli sor az Egri Dózsa és a szlovákiai Tátrán Presov csapatai között.

— Az ausztriai Steyrben rendezett nemzetközi úszőversenyen a magyar Túróczy Judit l:03.2-es idővel győzött a 100 m női gyorsúszásban.

— Csepel Autá-BVSC 7:5 (2:1.

0:0, 2:2, 3:2) OB I-es vízilabda- mérkőzés.

— Vasárnap Budapesten bonyolították le a Lengyelország—Magyarország válogatott gyeplabdamérkőzést. A lengyelek 1:0 arányban győztek.

— Poznanban az atléták európai válogató versenyén a magyar Németh Miklós 87.20 m-es, szenzációs eredményt ért el a gerelyha- jitásban, s Varjú 19.09-cel nyerte a súlylökést.

— Párizsban befejeződött a szövőét—francia válogatott férfi atlétikai viadal. A 2. napon a szovjet atléták szerepeltek jobban s 110:102 arányban nyerték a pontversenyt. Súlylökésben a szovjet Guscsin 19.58 m-es eredménnyel győzött, négy centire megközelítve Varjú Európa-rekordját.

— A magyar női röplabda-válogatott mexikói utolsó mérkőzésén 3:1 arányban győzött Mexico City válogatottja ellen.

— Bukarestben 70 ezer né2Í előtt Európa-bajnoki mérkőzései* Olaszország labdarúgó-csapata 1A arányú győzelmet aratott RomáF uia ellen.

(a mezőny legjobbja), Miskolczi, Maruzs.

(somogyi)

Alberttelepi Bányász—Hatvani Kinizsi 1:1 (0:0)

Alberttelep, 700 néző. V.: Csiba.

Kinizsi: őszi — Szekeres,

Schmidt, Gubis — Garami, Lovász — Zámbó, Boronkai, Kristyán, Szanyi, Tóth. Edző: Wéber László.

A nagy hőség ellenére, kezdettől fogva jó iramú küzdelem folyt, a hazaiak az első negyedórában két kapufát rúgtak. Húsz perc után feljött a Kinizsi, s ekkor két egyenrangú csapat harcát láthatták a nézők. Szünet után változott a a helyzet, a hazaiak fokozatosan visszaestek, mégis, a 65. percben sikerült megszerezniük a vezetést. A Bányász nem sokáig örülhetett a vezetésnek, mert a 66. percben Kristyán átadását Tóth értékesítette. 1:1. A döntetlen igazságos. A Kinizsiben őszi jól védett, a hátvédhármasban Schmidt nyújtott jó teljesítményt. A két fedezet megfelelt, a támadósorban Kristyán játéka tetszett. Csiba hiba nélkül vezette a mérkőzést.

(szendi)

Somsály—Petőfibánya 5:0 (3:0)

Somsály, 700 néző. V.: Kiss.

Petőfibánya: Valkli — Kotróczy Gáldi II., Kovács — Dorner, Gálái I. — Pessek, Makailicza, Moós; Alattyáni, Gelics. Edző:1 Wämser Gyula.

Két súlyos védeflmi hiba folytán a hazai csapat már az első negyedórában 2:0-ra vezetett! A vendégek a mezőnyben tetszetősen játszottak, a támadósor azonban nem volt veszélyes a somsályi kapura. A félidő 3. gólja a 40. percben esett. Szünet után mindjobban visszaesett a petőfibányai csatársor, időnként nagy nyomás nehezedett a védelemre. Ebben a játékrészben a hazaiak még két gólt értek él, így alakult ki az 5:0-ás végeredmény. A Somsályi Bányász győzelme ilyen arányban is- megérdemelt. A vendégek közül Kotró ez, Dorner, Gáldi I., és Gáldi II. nyújtott jó teljesítményt.

(kulcsár)

Egercsehi—MÁV HAC 1:1 (1:0)

Hatvan, 250 néző. V.: Jakó.

Egercsehi: Bráz — Balogh, Nagy T., Szűcs, — Dorkó, Kovács — Horváth, Erdei, Czifrik, Sulyok, Orosz. Edző: Gere Tihamér.

Hatvan: Nagy — Kókai, Terényi, Ad ám — Kiss, Tóth I., — Tóth II., Katona, Sármány, Bálint, Ludvig. Edző: Bodnár Ferenc.

Változatos játékkal kezdődött a küzdelem, a 9. percben a vendégek szereztek gólt: Horváth 18 méterről leadott szabadrúgását a vetődő Nagy csak beljebb tudta ser gíteni. 1:0. Ezután mezőnyjáték alakult ki, mindkét csapat vezetett biztató támadásokat, de a védelmek jól álltak a lábukon. A félidő befejezése előtt némi hatvani fölényt láthattak a nézők, de gól nem esett.

Szünet után fokozódott az iram, főleg a vendégek térfelén folyt a játék. A hatvani fölényt Ludvig és Kiss kapufája is jelezte, majd a 67. percben Sulyok kézzel ért a labdához és a megítélt büntetőt Sármány értékesítette.

A MÁV HAC valamivel közelebb