Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

\ A világ legdrágább gyűrűje A gyűrű mimtha ezüstből lenne. Pecsétgyűrű. Egyszerű, sallangmentes. Sima és köny- Cyű. Könnyebb mint az ezüst — tehát nem is az, hanem alu­minium. Különleges alumíniumból ké­szült, különleges körülmények között. Ez a fajta alumínium a legkiválóbb minőségű, talán értékben — pénzben — felér az ezüsttel. Repülőgép-alumí­nium. S a repülőgép drága, ta­lán olyan drága, hogy egy ilyen kis darabja is ezüstérték — pénzben. A különleges körülmény, amely közepette készült, a há­ború. Bombák füzében kala­pálták, lezuhanó alumíniumgé- pék lángjánál, Észak-Vietnam- ban. Aki készítette és akinek készítették, azoknak többet je­lent mint az ezüst, az arany és a gyémánt. Ha minden le­lőtt amerikai gépből készítené­nek egy ilyen gyűrűt, számuk több ezerre rúgna. Anyag van hozzá, nap mint nap több és több alumínium-nyersanyag gyűlik össze, hovatovább már annyi, hogy ilyen sok gyűrűre már nincs is szükség. Nagyon drága ez a gyűrű, értéke nincs, talán a világ leg­drágább gyűrűje — hasonló Íme a gyűrű, a jelvény és a liri.gáduaplóban. társaival együtt — mert igaz­ságtalanul kioltott emberéletek árán készült. Q A gyűrűhöz tartozik egy jel­vény, egy színes jelvény, ame­lyet egy vietnami küldöttség adományozott a gyűrűvel együtt az ecsédi külfejtés Mun­kácsy Mihály szocialista bri­gádjának. Ma már ez az 56 tagú bri­gád Ho Si Minh brigád. Ök is készíthetnének játszva egy ilyen gyűrűt, hiszen a brigád­tagok esztergályosok, hegesz­tők, lakatosok, marósok, gya­lusok és asztalosok. S való­színűleg meg is csinálnák, va­lószínűleg anyagot is kerítené­nek hozzá hasonlóan vietnami munkástársaikhoz, ha hasonló körülmények között élnének. De ők békében élnek, dolgoz­nak és tudják, hogy tulajdon­képpen ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy vietnami testvé­reik az ilyen gyűrűkhöz repü­lőgépeket lőjenek, ahhoz, hogy legyen kitartásuk a hasonló vietnami brigádoknak az el­lenállásra és a nem lankadó termelőmunkára — a bomba­záporok mellett is. Tudják jól, hogy mindennapi munkájuk nemcsak hazánkat gyarapítja. vietnamiak írása a szocialista (Foto: Kiss Béla) erősíti, hanem szolidaritásuk az a szellemi erő, amely egy ilyen kis népet képessé tesz arra, hogy a világ legnagyobb imperialista hatalmával egyen­lő félként harcolhasson — és az embertelen küzdelem kellős közepén legyen arra is ereje, hogy megmutassa a világnak: az ellenség roncsaiból, a romok között gyűrűket is készít 0 Kovács István esztergályos: — Sajnálom ezt a kis, de hős népet. Az ő szenvedéseik a mi háború alatti szenvedé­seinknél is nagyobbak, hiszen ilyen egyenlőtlen harc talán még soha sem volt. A mi együttérzésünk nagy erkölcsi segítség. Zilahi István kovács: — Ezt a népet nem szakít­hatják ki a szocialista tábor­ból és az építőmunkából. A szememben ez a gyűrű is azt jelképezi, hogy minden szen­vedésük ellenére a győzelem az övék lesz. Holló Péter hegesztő: —' Nem tudtam volna elkép­zelni azelőtt, hogy egyik ember a másik embert ennyire nem veszi emberszámba. Erre csak az imperialisták lehetnek ké­pesek. S én csak örülök annak, hogy mindennapi munkánkkal és a vietnami műszakokkal ilyen emberek ellen, küzdhe- tefc. Mérő Gyula lakatos: — Ez a mi ajándékgyűrűnk egy olyan jelkép, amely vilá­gosan megmutatja, hogy amely nép ilyen embertelen körülmé­nyek közepette arra is képes, arra is gondol, hogy a repülő- roncsokból ilyen gyűrűket ké­szítsen, abban olyan, erő laldfc, hogy legyőzhetetlen, 5 A Ho £5 Minh-brigád dolgo­zik. A gyűrűt kis tokban tart­ják a jelvénnyel együtt és a brigádnapló mellett őrzik, amelyben a vietnami élvtársak bejegyzését olvashatják. Bár nem ismerik a vietnami betű­ket, de erre talán nincs is szükségük. Tudják, hogy jelen pillanat­ban csak azt tehetik, csak úgy segíthetnék, ha dolgoznak — és őrzik a gyűrűt Berkovits György doboz V iviRe • KEZDENI 4. Nem mondtam igazat. Amit éreztem, annak nem köze volt az elképzeléshez. Bosszúság volt inkább, irigységgel ele­gyesen: amit Deső csinál, akár pro, akár kontra, annak min­dig megvan a logikája, s ez a logika mindig elviszi — vagy elsodorja — őt a kiállásig. Én meg? Mindenkit szidok, maga­mat is beleértve, de ennél to­vább képtelen vagyok eljutni. — Ilyesmi eszébe sem jut az embernek — mondta Deső. — A helyzet felteszi a kérdést, s vagy igent mondasz, vagy ta­gadsz ... a harmadik megol­dást utálom. Gallai tovább dühöngött. — Ne haragudj, az volt a legnagyobb sületlenség, meg­győződést emlegetni. Láttam én, Zörghő őrnagy úr ettől az egyetlen szótól rögtön megva­dult. Ha lemarházzuk, azt na­gyobb önuralommal tűri. De hát nem csoda, ringyók közt rossz ajánlólevél a szüzesség. Különben is, jegyzőköny és meggyőződés, ennél összeférhe- tetlenebbet kitalálni sem lelet. A szolgálati függés elegáns megfogalmazása annak a mocs­kos kiszolgáltatottságnak, amelyben az anyádat is el kell adnod. Ha ma nemi majd hol­nap. Én csak azori csodálko­zom, hogy a zászlóaljtól fegy­veresen engedtek el bennün­ket. El kellett volna szedni a 4 MMM 1997. június 22., csütörtök bicskánkat is, miszlikbe ne vagdalhassuk a hadosztály- parancsnokságot. Gyújtsunk rá, főhadnagy úr, Sorki Gödöllőn dugig lopta magát cigarettával. Az ördögbe is, mi baj érhet bennünket? A régóta esedékes orosz golyó helyett német go­lyót eresztenek belénk. Nincs akkora különbség a kettő kö­zött, hogy érdemes lenne rá­gódni rajta. Deső a tényvázlatért nyúlt. Ujjai hirtelen karommá gör­bültek. mintha gombóccá akar­ná gyúrni, vagy ronggyá szag­gatni a papírt. De aztán össze­hajtotta szépen. — Zörghő méltányosságot emlegetett — mondta elgon­dolkozva. — Ügy írta meg az egészet, mondta kedélyesen, hogy lehetőleg kupán ne dur- rantsanak bennünket. Ezt a ki­fejezést használta, nagyon jól emlékszem: kupán durrantani. Közben szánakozva nyalta ni­kotintól sárga szája szélét. Hü­lye együttérzése az idegeimre ment, eszembe se jutott, hogy jóindulatát megköszönjem. A doni frontról ismerem őt, for­dított kétéltű, csődcsináló fi­gura. Ha nyugalom van, üvölt- ve ugrál, mindenkit mozgósít: ha nagy a felfordulás, lomhán leül, nyugtatóan vigyorog, semmi használható ötlete nincs. A nagy visszavonulás kezdetén gatyában loholt vagy tizenöt kilométert. Felöltözés előtt, a latrináról ugrasztották fel. nadrágját a legénye vitte utána. A sor eleién az őrnagy darálta, a hó színéhez alkal­mazkodó fehérneműben buk­dácsolva: semmi baj. fiúk. Há­tul a csicskása lármázott- őr­nagy úr, a nadrágja! Mielőtt a tényvázlattal elvonult, Zörghő tanácsot is adott. Szegény, jó főméltóságú urunk — mondta, sapkájához emelte kezét, — belehülyült a háborúba, mert ő azelőtt nagyon jól tudta, hogy szél ellen nem lehet. Hát csak fogj rá mindent, mondd, hogy hittél neki, így talán meghagyják a bőrödét: de ha nem, én nagyon sajnálnálak, kiváló tiszt vagy, kár az ilyen embert felzabálta tni a férgek­kel. — Ne haragudj, nem értem az egészet. Hogyan gondolhat­tad, hogy egyetlen parancsszó megfordítja az arcvonalat? Képtelenség ... Ugyanaz a tá­bornoki és tisztikar, amely ne­kivitte a hadsereget az oro­szoknak. nem viheti neki a németnek. — Ez nem ilyen egyszerű. A románok.., — Nálunk a lények ezt bizo­nyítják. Ferenc József óta sem­mi sem változott. Akiknek itt rangja van, mind hivatalnoka Tisztjeink is ... Bármilyen' re­zsimre felesküsznek, csak meg­hagyják rendfokozatukat, és folyósítsák illetményüket. Ijesztő, mekkora csendben, el­lenkezés nélkül markolta ma­gához a hatalmat Szálasi. — Nem igaz! Merényi alez­redes ..: — Egy nevet tudsz, ennyi az egész! — Embert mondok, nem ne­vet. Más is volt! De Merényit ismertem. Azt hiszem, a leg­becsületesebb tiszt volt, akivel valaha is találkoztam. Kitűnő képzettségű, tapasztalt, ritka bá torső gú gyalogsági tiszt, zászlóalia mindig a legkisebb veszteséggel operált Ennek Szombaton, június 24-én este mutatja be a Magyar Televízió Dosztojevszkij A nagy­bácsi álma című irodalmi képeskönyvét. Képünkön Feleky Kamill és Dayka Margit Kétszáz esztendeje született Humboldt 1 Magyar Televízió nem vesz részt „A mi világunk” adásában A Magyar Televízió június 25-én 20 órai kezdettel sugá­rozta volna az első televíziós világadást „A mi világunk” címmel, azzal a céllal, hogy erősítse a népek közötti meg­értés és barátság gondolatát. Az izraeli agresszió következ­tében kiéleződött nemzetközi helyzetben, amikor a műsor­ban részt vevő egyes imperia­lista országok televíziói, első­sorban az amerikai, az angol és a nyugatnémet televíziós társaságok rágalomhadjáratot folytatnak az arab országok, valamint a Szovjetunió és más szocialista államok békepoli­tikája ellen, ez a televíziós vi­lágadás elvesztette eredeti, hu­mánus céljait. A Magyar Tele­vízió ezért nem vesz részt „A mi világunk” című televíziós adásban. A többi szocialista ország televíziói ugyancsak be­jelentették lemondásukat (MTI) köszönhette, nem is egyszer, hogy be nem csukták, vagy legalábbis le nem fokozták. A doni visszavonulás közben, Gabrovo falu hídján egy ve­zérkari őrnagy korbáccsal for­dította vissza a futó katoná­kat. A képükbe csapkodott nem is a testükre. Merényi al­ezredes, amikor a hídhoz ért kirántotta az őrnagy kezéből a korbácsot s vadul csépelve, őt magát terelte vissza az orosz aknatűzbe. Állítsd meg te a ruszkit az anyád úristenit, kiabálta, és verte az őrnagyot, egyre beljebb a lövedékektől felszíjgatott fehér mezőbe. Végül is szilánkot kaptak mind a ketten. Merényi hat­szor sebesült Mindig szeren­csésen. Horzsolás, izomlövés, szilánk. De elfogyott a szeren­cséje ... Mit tudsz te? Októ­ber húszadikán egy nyilas kü­lönítmény kiszállt Merényi zászlóaljához felesketni őket Szálasira. Merényi nem vitat­kozott. Felsorakoztatta a zász­lóaljat. feltette a tizenhét ki­tüntetését. Én. mondta hango­san. magyar ember vagyok, Hitler csicskását nem szolgá­lom. Lelőtte a különítmény pa­rancsnokát. s mielőtt megaka­dályozhatták volna, főbe lőtte magát, a zászlóalj szeme láttá­ra. — ö is hitt a kormányzó­nak? — Ne gúnyolódj. , — De te! Te hittél? — Hittem, nem hittem: így semmit sem közelíthetsz meg. Ez a kérdés soha meg nem fo­galmazódott bennem. Azt a szférát, amelyben az ország dolgai eldőlnek, mindig olyan­nak fogtam fel, fogadtam el, ahol nekem semmi keresniva­lóm. Hiába is erőltetném a be­jutást. Jobb történész vagyok, semhogy ne tudnám: a hata­lomban való részvétel pontos meghatározásához nem a körü­lötte szaladgáló lábakat kell megszámlálni. Ahhoz a beava­tottat játszó, izgága nyüzsgés­200 évvel ezelőtt, 1767. jú­nius 22-én Potsdamban szüle­tett Wilhelm Humboldt né­met államférfi, a róla elneve­zett legismertebb német egye­tem alapítója. Az Unter den Linden, a híres berlini utca kőépülete hirdeti: Humboldt, a nagy humanista műve nemcsak saját korában hatott, hanem évszázadokon át fennmaradt Amikor 1808-ban Humbold­tot megbízták az akkori porosz belügyminisztérium művelő­dési és oktatásügyi osztályának vezetésével, tele volt kétségek­kel, hiszen nem kisebb feladat várt rá, mint a berlini egye­tem megalapítása és megnyi­tása. Feleségéhez, Karolinához írt levelében így vélekedett: „Ilyen helyzetben az ember­nek mindent meg kell tennie, amit csak tud, és semmi ál­dozat nem lehet sok...” Fichte, Schleiermacher és más jelen­tős személyiségek elgondolásai­ra támaszkodva nemcsak az anyagi fedezetet biztosították, hanem jövőbe mutató elméleti hez pedig, mellyé! a hozzám hasonlók közül sokan a saját jelentéktelenségüket próbáljál; kompenzálni, nem fülik a fo­gam. A következetességnek hit­tem, tudva, hogy a háborúból való kilépés, fronton, harc (közben, nem lehet civil semle­gesség. Csak fegyveres semle­gesség. Ez azt kellett volna je­lentse, hogy akik a döntést meghozzák, már korábban gon­doskodnak a fegyverszünet ka­tonai realizálásáról, a néme­tekkel szemben. — Az oroszok oldalán? — Nem, erről nem volt szó. — Hogyhogy nem? Gondold végig: ha szembekerültünk volna a németekkel, lehetetlen elkülönülnünk azoktól, akik már régen szemben állnak ve­lük. Hallottam is erről vala­mit, Szentmártoni Lacitól, aki a testőrség tisztje volt, igen, állítólag a fegyverszüneti fel­hívást megelőző izenetváltás során szóba került, hogy ma­gyar erőket is el kell indítani a németek ellen. — Erről nem tudok. Erről senki sem tud. De nem is hi­szem... Tiszttársaim, már akik gondolkoznak, kezdenek megbarátkozni a vereséggel, az orosszal azonban nem. — Hát akkor? Csak úgy, a magad szakállára? — Nem. Intézkedéseket re­méltem. Csapatösszevonásokat, a városok, kulcsheJyek védel­mének gyors megszervezését, a főbb útvonalak magyar kato­nai ellenőrzését... azt, amit ilyen helyzetben a hadviselés ábécéje szerint meg kell tenni. Lehet, hogy harcokra került volna sor. A németek még nem véreztek ki. Az is lehet, hogy a túlságosan németbarát tiszteket golyóval kellett volna rendre tanítani. De ezekben a harcokban, ezt katonáim ma­gatartásából kezdtem megér­teni. feltámadhatott volna a testileg-lelkileg széteső hadse­reg. i (Folytatjuk.) elképzeléseit is valóra válthat­ta. 1810. október 6-án beiratko­zott az első hat diák az új egyetemre. Humboldt akkor már lemondott hivataláról, a porosz oktatásügyi hivatal ve­zetéséről, minthogy politikai ellentétei támadtak a porosz kormánnyal. Humboldt ugyan­is a reformra törekvő haladó erők oldalán állt és nem volt hajlandó alávetni magát az abszolút porosz monarchia kép­viselőinek. A Humboldt ala­pította egyetem mégis az ő szellemét képviselte, rövid időn belül a tudomány jelentős fel­legvárává fejlődött és egyben a liberális polgárság haladó tö­rekvéseinek központja lett. Példája valamennyi német egyetemre befolyást gyakorolt, de — a német határokon túl — Európa és a világ sok más főis­kolájára hatott. A berlini egye­temmel modem egyetem új tí­pusa született meg. Itt már nem adtak többé helyet a kö­zépkori skolasztikus vitáknak és a halott tudományoknak. A tanulás és a kutatás az egye­tem tanárainak és diákjainak közös feladata lett. Humboldt szellemében az egyetem nem specializált szakiskolává, ha­nem a tudományok fejlesztésé­nek középpontjává vált. A mai berlini Humboldt egyetem az NDK valóságos népegyetema, amely minden fiatal számára nyitva álL Humboldt elképzelése a német történelem folyamán először valósulhatott meg ténylegesen. A tanulmányok anyagi biztosí­tása mellet a Humboldt egye­tem diákjainak mintegy 80 szá­zaléka ösztöndíjban részesül, amely lehetővé teszi számukra, hogy minden erejüket a tanu­lásnak szenteljék. Kétszáz évvel az alapító szü­letése után a Humboldt Egye­temen mintegy 15 000 diák ta­nul, s köztük több mint 50 or­szág fiataljai fejlesztik tudá­sukat Eckart Mehls Sűrített gyermekműsorok a vakáció idején A szünidőben mind a rádió, mind a televízió gazdag prog­rammal járul hozzá a vakáció­zó diáksereg szórakoztatásához. A rádióban tíz nagyobb mese­játék, tizenegy rádiójáték, több folytatásos elbeszélés, gyermekoperák, zenés műso­rok, szórakoztató ismeretter­jesztő összeállítások, a tv-ben izgalmas filmek és riportmű­sorok kínálnak kellemes idő­töltést. A rádió mesejátékok között például Ivan cárevics és Az el­varázsolt Vaszilissza története feér jó szórakozást a legkií sebb hallgatóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents