Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-21 / 144. szám
Gyorsan, vagy lassan...? A míg egyesek — nem is kevesen — azon morfondíroznak, hogy túl lassan és későn vezetjük be a gazdasági mechanizmus új rendszerét, addig mások szerint, túl gyors és időben is szűk határidő alatt térünk át az új mechanizmusra. A türelmetlenkedés együtt jár a megalapozatlansággal, s az utóbbi a kudarccal, — s ez nyilvánvaló. Természetesen nem az egészséges türelmetlenségről, az újat óhajtó, azt megfontoló és mérlegelő akaratról, hanem a hűbelebalázsokról van itt szó, akiknek semmi sem elég gyors, akik a holnapi tennivalókat — legalábbis szavakban — már tegnapelőtt megtett munkának szeretnék kikiáltani. Az egészséges türelmetlenség, — hajtóerő; a kapkodó, károgó türelmetlenség kölönc, amivel nem hogy előre lépni, de egy helyben megállni is megoldhatatlan feladat lenne. Éppen ezért most és itt ne vesztegessünk szót azokra, akik minden különösebb megfontolás nélkül, csak úgy általában lassúságról fecsegnek, ne vesztegessünk szót már csak azért sem, mert... Igen, azért sem, mert ha válaszolni akarunk azoknak, akik a gazdasági mechanizmus új rendszere bevezetését éppenséggel túl gyorsnak tartják, — óhatatlanul választ adunk a „másik” oldalnak is. Igaz-e egyáltalán, hogy túl gyors és időben is szűk határidő alatt térünk át a gazdasági mechanizmus új rendszerére? Könnyű lenne egyszerűen azzal elintézni, hogy „ugyan, kérem, két-három éve dolgozik rajta tudós- társadalmunk, politikai vezetésünk és teljes bevezetése sem megy egyik napról, sőt még az egyik évről a másikra sem...”. Könnyű lenne, mert ennyit és így elmondva is már igazolni látszik, hogy szó sincs valamiféle indokolatlan és éppen ezért kellő megfontoltságot is nélkülöző gyorsaságról. Í m rögtön hozzá kell tennünk valamit, s ez a valami nem is lényegtelen. Tény, hogy az új mechanizmusról lényegében csak az utóbbi néhány esztendőben beszélünk, de az új mechanizmus irányában már hosszú esztendők óta dolgozunk. S ezek a „hosszú esztendők” teremtették meg az alapját annak, hogy szó kerülhessen és sor kér. .lessen az új mechanizmus bevezetésére. Gondoljunk csak 1957-re, amikor gyakorlatilag is megszűnt a begyűjtés, s helyét a felvásárlás foglalta el. Vajon a népgazdaság, az ország mezőgazda- sági, s azon belül is az alapvető termelvényekből való ellátásának ez az új és eladdig sokak által elképzelhetetlen rendszere, nem egyik alapja-e most is és a jövőben is, az új gazdasági mechanizmusnak? És még egy példa, ismét csak a mezőgazdaság életéből: vajon a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezeti mozgalom uralkodóvá válása, a gépállomások szervezetének átalakítása nem a gazdasági mechanizmus irányába hatott? Üzemi példa: a nyereség-visszafizetés módszere, elve és rendszere az ipari, a termelő üzemekben még a jelenlegi formában is vajon nem jelent alapot a gazdasági mechanizmus kereteiben létrejövő egyéni és vállalati érdek ösztönző összhangjához? N éhány, kétségkívül kiragadott és kétségkívül jellemző példa ez. Igaz, az új gazdasági mechanizmus több is, más is ennél. Annyival több és annyival más, mint amennyivel több és más feladatot ró egész népgazdaságunkra, politikai életünkre a szocializmus építésének jelenlegi és várható tennivalói. Ezeknek a módszereknek ég kereteknek korszerűbb felhasználása és korszerű kitöltése egyik és nem elhanyagolható területe az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos munkának. Való tény, hogy a mechanizmus szellemében, annak előkészítésében, tudatos és tudományos munka az utóbbi néhány esztendő alatt folyt és folyik is még; de az is való tény, hogy számos intézkedés, módszer és gyakorlat immáron lassan egy évtizede e nagy horderejű gazdaságpolitikai intézkedés irányába hatott ég hat. • í Gyurkó Géza Bükki beasélgetia Hatezer éves kőbalta hevert a porban ... A SZALAJKA-VÖLGYI vízesésektől kanyargós, meredek ösvény vezet a szilvásváradi mészüzem kőbányájához. — a Tóoromjo-tetőre. Tüdőt erőltető az út, a hegymászáshoz nem szokott embernek többször is meg kell állni pihenőre, amíg az ösvény végére ér. Az ösvény végén — a bánya. A széles, lapos „udvart” a megbontott hegy fehér sziklafala, lombok zöld karéja fogja közre. Kürtszó harsan, nem sokkal utána a detonáció és a nyomában lezúduló sziklagörgeteg robajától, zajos lármájától visszhangos a szűk szurdok. A sziklafal tövében félmeztelenre vetkőzött, barnára sült emberek hajlonganak, nehéz kövekkel rakják a csilléket. Kemény lódítás, s a keskeny sínpáron maguktól gördülnek a csillék a feladóállomásig, s onnét már a sodronypályán, a levegőben úszva szelik át a völgyet, hogy aztán az erdei kisvasú ton folytassák útjukat az égetőkemencékig. Magas, szélbarázdált arcú férfi a bányamester. Pap László. Negyvenhét éves. — Húsz éve élek itt a hegyen, azóta viselem a tisztséget — mondja csendesen. — A napok nagyon egyformák... Reggel hatkor gyülekezés a völgy elején, a kisvasút állomásán; vonattal jövünk az alsó rakodóig, s onnét fel a hegyre, gyalog; Amikor felérnek a hegyre, kicsit pihennek, harapnak valamit, aztán a mester elosztja az embereket a munkahelyekre, kijelöli a fúrásokat, a robbantások helyét, ellenőrzi a berendezéseket, a sodronypályát. V1GY AZNI KkijL egymásra.-.: Húsz éve nem Is történt itt a hegyen említhető, komolyabb baj. Hétkor indul a műszak. Ott telik élete a sziklákon, sziklák alatt — az erdők emberlakta szigetén. Tarisznyából kerül étel ebédre: kemény szikla a székük és asztaluk Is. — Munka után? — i:. Könyveket bújok. Útleírásokat és tudományos szakkönyveket. Vagy járom az erdőt. Egész héten át itt vagyok a hegyen, de még vasárnap se tudok meglenni otthon. Kószálok, bolyongok. Köveket keresek. Régi idők, letűnt korok leletei után kutatgatok .:. Amatőr régész. Már iskoláskorban vonzották a letűnt világok üzenetei, az a titok, amit csak ő ért, 6 fejthet meg. Miskolci gyökér, ott végezte iskoláit, s ha már egy kis ideje akadt, szaladt a múzeumba. (— Azt mondhatom, szinte ott laktam, a múzeumban ...) Ezt a tájat, a Szilvásvárad környékit Is azért szereti, mert ez a táj, úgy mondja, kincses múzeum. Az idő vájta barlangok, sziklaüregek valaha emberőseinknek adtak tanyát, a szikiacsúcsokon ' kisebb várak emelkedtek, s az egymásra rakódott rétegek megőrizték életük tanúit, szerszámeszközeiket, használati tárgyaikat, 9 maguknak az emberősöknek csontmaradványait is. Eddigi ^zsákmánya?*? —... Pattintott kőeszközök, kerámiák, cserépedények. A leletek nagy része, amit összeszedegettem, múzeumba került. S az a kevés, amit én őrzök, az is nyilvántartott anyag. Neves régészeti szakemberek ismerőse Pap László. Közvetlenebb kapcsolatot a Nemzeti Múzeum régész-gárdájával tart, felfedezéseiről őket értesíti, tőlük valók az ajándék tudományos könyvek is, amelyekből újabb ismereteit meríti, tudását szélesíti. Pár éve nagy ásatásokat végeztek a tóoromjai bányamester jelzésére a szilvásváradi sportpálya helyén. (Csatornáztak, vízvezeték-csöveket fektettek le a földben, ő mindennap végig járta az árkok hosz- szát, nézelődött, nem kerül-e elő a földből valami lehet. Egy napon a földhányásoknál cserépdarabokra talált.) Az egy évig tartó ásatás sikert hozott: két rétegből került elő gazdag leletanyag. Római kori barbár település maradványaira bukkantak, de szép számmal kerültek felszínre bükki cserépanyagok, karcolt kerámiák is. Amikor az örömedi útszélesítésnél a bagger csontot emelt ki a földből, ő sietett a helyszínre, s végezte el a megtalált 3 szkíta sír leletmentő munkáját. JARJA A HEGYEKET, völgyeket. A Kelemensaéke tetején lévő vaskori földvár területéről értékes anyagokat gyűjtött, s van a Gerennavárból egy lovas harcos használta hajító genelyeje. Es van egy 21 cm~es riolit köbaltája. „Északi tlpusún. Az úton talált rá porban hevert Csatomaásók dobták él. Az a balta hatezer éves. A tóorom iái bányamester őrzi; az az ember, akinek a kövek jelentik az életet, éppúgy, mint a hairian élt emberősöknek Jelentették. Pataky Dfísd Ellenőrző bizottság — papíron ? A mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezet irodájában beszélgetünk özv. Németh Lászlónéval, a közös gazdaság ellenőrző bizottságának elnökével. A téma: Mit csinál a szövetkezetben az ellenőrző bizottság? Valóban segítséget ad-e a szövetkezet vezetőségének a rendszeres ellenőrzésekkel, feltárja-e az esetleges hibákat, vagy csak papíron létezik? A beszélgetés nehezen indul. Nem is csoda, hiszen alig akad olyan momentum a bizottság munkájában, ami említést érdemelne. Elvesztek a Jegyzőkönyvek Másrészt az is nehezíti beszélgetésünket, hogy nincsenek meg a bizottság jegyzőkönyvei. Az együk adminisztrátomő ugyan kétszer is keresésükre indul, de üres kézzel tér visz- sza. Mindössze egyetlen feljegyzés található a tavalyi évről. Azt rögzítették benne, hogy a növényápolási munkák során több helyen elmulasztották az időbeni kapálást. Így aztán csak az emlékezetre vagyunk utalva — az írásos dokumentumok hiányában. — Általában havonta, vagy kéthavonta tartunk ellenőrzéseket — mondja Németh Lász- lóné. Aztán arról beszél, hogy sajnos, az ellenőrző bizottság tagjai sok mindenhez nem értenek. — Tavaly a járási tanácstól jött egy elvtárs, az nézte meg a könyvelést, ö úgy mondta, hogy rendben vannak a dolgok. Későb az idei munkatervre terelődik a szó, de sajnos az lem kerül elő s így nem túl sokat tudunk erről a témáról sem beszélgetni, — A szövetkezet vezetői segítik a bizottság munkáját? — Segítik — mondja özv. Németh Lászlóné. — Figyelembe veszik az észrevételeinket. — S milyen főbb észrevételek voltak? — Akadt egy-kettő..; Mankaterv nélkül Beszélgetésünkből aztán lassanként kibontakozik, hogy a szövetkezet ellenőrző bizottsága inkább csak papíron létezik, mintsem komoly szerepet töltene be a gazdaság életében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elveszett jegyzőkönyvek s az ugyancsak elkallódott munkaterv. Nyilván, nem a papírokon múlik elsősorban egy bizottság tevékenysége, viszont az sem vitatható, hogy munkaterv nélkül nem lehet igazán jól dolgozni. Ha viszont csak annyi becsülete van a tervnek és a tényeket rögzítő feljegyzéseknek —, hogy egyszerűen hagyják elveszni, nem is lehet megalapozott munkáról beszélni. A bizottság tagjait, megválasztásuk alkalmával felvilágosították feladataikról, de úgy látszik, nem eléggé alaposan, így aztán bizonytalanok és a munka sem megy tervszerűen. Arra is szükség lenne, hogy hozzáértő szakemberek is részt vegyenek az ellenőrzésekben, mert nélkülük bizony nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kiigazodni a bizottság tagjai bizonyos munkaterületek elbírálásában, felülvizsgálatában. A közös gazdaság ellenőrző bizottságának munkáját nehéz bírálni, mert egyáltalán alig akad valami komolyabb ténykedésük. A bírálatra viszont szükség van, hiszen a bizottság munkájának hiánya leszűkíti a szövetkezeti demokráciát Olyan komoly segítő tényezőtől fosztja meg a közösséget amelyre éppen az új gazdasági mechanizmusban fokozott szükség lesz. Elgondolkoztató s ugyanakkor figyelmeztető tények ezek. Szükséges lenne az eddigi gyakorlaton mielőbb változtatni — ezt kívánja a szövetkezet érdeke. I Kaposl Levente. Megérkezett a mezőgazdasági kiállításra az első külföldi gépszállítmány Minden eddiginél nagyobb mezőgazdasági kiállítás Az augusztus 25-én nyíló 86. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területére a hét elején megérkezett az első külföldi szállítmány: a Német Demokratikus Köztársaság gépkiállításának egy része. Az NDK-beli Transportmaschinen export—import cég több mint ötven mezőgazdasági gépet mutat be, köztük traktorokat, munkagépeket, valamint egy kétezer literes tejhűtő berendezést. A mezőgazdasági kiállítás idei bemutatóin részt vevő szocialista és tőkés országok kiállítói csaknem tízezer négyzetméternyi területet kaptak. Máris megállapítható, hogy a külföldi vállalatok, cégek részvétele minden eddigi mezőgazdasági kiállításnál nagyobb arányú lesz. Csehszlovákiából a Motokov cég a világhírű Ze- tor-család legújabb típusú traktorát, valamint a cukorrépatermesztési és betakarító gépek egész sorát mutatja be. A Német Szövetségi Köztársaság vásár- és kiállításrendező szolgálata, az IMAG, egymaga negyvenegy céget képvisel és 1400 négyzetméteren vonultatja fel legkorszerűbb mezőgazdasági gépeit. (MTI) Szovjet orvosi müszerkiállítás nyílt Kedden szovjet orvosi műszerkiállítás nyílt Budapesten, az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat Bajcsy-Zsilinszky úti mintatermében. Mintegy 150 féle műszert állítottak ki, nagyrészt olyanokat, amelyeket hazánkban nem gyártanak. A szakemberek véleménye dönt arról, hogy a bemutatott cikkek közül melyeket rendeli meg a magyar kereskedelem a Szovjetuniótól. Miért volt félsseme Ciklops kartársnak ? Sokáig tűnődtem, kétségtelen klasszikus műveltségem alapján és éppen e műveltség miatt, amely nem tűr meg fehér foltot a tudás vásznán; mondom, sokáig tűnődtem, miért volt egy szeme Ciklops kartársnak? A két szem — évezredek óta bebizonyított tény — hasznos és célszerű dolog, lehet látni vele térben, meg lehet látni vele olyat is, amit egy szemmel nem, vagy legalábbis nehezebben, annyira természetes a két szem, hogy a gyakorlati életben sem írásban, sem szóban nem is használjuk e főnév többes számát... Ám Ciklops kartársnak mégiscsak egy szeme volt. Miért? S most, ezen az esős nyárelőn, úgy érzem, sikerült megoldanom e tudományos kérdést, s nem mulaszthatom el, hogy e megoldást azonmód ne publikáljam a nagyérdemű olvasóközönség és a Tudományos Akadémia tájékoztatására. A dolog úgy történt, hogy töprengő emler lévén, nem énekeltem az esőben, mint ama amerikai film főhőse, Danny Kelly, hanem Ciklop- son gondolkodtam, miközben szerényen osonUm a falak mentén az esőtől és az emberektől óva magam. Velem szemben nem töprengő asszonyok, lányok, alacsonyabbak, magasabbak szaporázták bájos lépteiket, kezükben esernyővel, amelyen ott fenn, a vászongomba körül, vagy huszonnégy, de lehet, hogy ennél is több kis hegyes vacak ült, mint valami sündisznó- tüske. Ök jöttek, én mentem. Ök jöttek szemrebbenés nélküli nyugalommal, merev elszántsággal, szinte fegyverként tartva kézben ernyőjüket, én mentem állandó szemrebbenések közepette, mert minden rebbenés önkéntelen védekezés volt az ernyők szúróshegyes micsodái ellen. Megkarcolták az arcom, az orrom, a szemem sarkált, a homlokom — termetük és ernyőjük magassága szerint, de jöttek és meneteltek velem szemben egyetlen pardon és egyetlen ernyőt félretartó udvarias kézmozdulat nélkül, jöttek bele a szemeimbe, mert ha balra tértem, akkor a jobb, ha jobbra tértem, akkor a bal, ha sehová se tértem, akkor mind a két szemem fénye éktelen veszélyben forgott, Bumm, beleakadt a fülembe... Hopp, ez az orrom volt... Juj, ezek a csillagok, a szemem... Ajaj, te jó isten, ez a homlokom... Kimerültén és összecsíkozva, mint valami csatából tért és életét, szeme épségét megmenteni tudó obsitos értem otthonom elé, ahol a kapuban teljes gőzzel nekem jött egy ernyő, bele mind a két sze membe... Felordítottam: — A fene az ernyőjét, asz- szonyom... Hát nem tud vigyázni?! — Te vagy az, Szívem? — csicsergőit ki az ernyő alól a feleségem. — Vigyázz te, neked nincs ernyőd ... Jövök rögtön, csak leugrom a boltba — mondta és teljes erővel beleszaladt a bal fülembe és a szemembe. Ekkor és ott döbbentem rá, hogy Ciklops kartárs nem azért volt félszemű, hogy mitológiai alak lehessen, hanem már az egykori Görög honban is ismert használt és gyilkos szerszám volt az esernyő a nők kezében. Ö, jövel, te napfényes, eső nélküli idő. Egyformán vár és szeret téged én és a napraforgó! ____ (egri) A KlSZ-kongresszns küldöttei ALI ISTVANNÉ KISZ tanácsadó tanár, Gyöngyös SEBESTYÉN JANOS, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára PÖTH LÁSZLÓ százados politikai munkás CSEH ISTVÁN megyei úttörőtitkár BERECZKIBERTALAN ifjúsági szocialista brigádvezető az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalatnál Mmüsm 3 1967. június 21., szarát
