Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

Balszerencsés vereséget szenvedett az egri csapat Szegedi EAK-Egri Dózsa 2:1 (2:1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Szeged, 7000 néző. V.: Bi'rcsák (Wottawa, dr. Kamarás). Szeged: Tóth — Várhelyi III., Pataki, Arató — Dezsőfi, Reményik dr. — Nemes, Hajós dr., Kozma, Dobó, Vas. Edző: Rábay László. Eger; Papp — Kárpáti, Kiss, Szász — Tátrai, Berán — Prommer, Sárközi, Zilahy, Ko­vács Gy., Varga. Edző: Szent- tnarjay Tibor. Hazai támadásokkal kezdő­dött a mérkőzés, de a vendég védelem időben hárítani tu­dott és hosszú labdákkal indí­tották támadásba az egri csa­tárokat. A 2. és a 3. percben is Kovács jó labdával robogott el a bal oldalon, de lövése ka­pu mellé szállt, illetve Tóth szép vetődéssel hárított. A 4. percben Kovács egyéni játék­kal tört ki, a kapu előtt azon­ban megcsúszott és oda lett a helyzet. Közben két sérülés is történt a pályán. A hazaiaknál Nemes, a vendégeknél pedig Kárpáti szorult ápolásra. Az 5. percben mindketten visszatér­tek a pályára. A 8. percben Bzögletrúgáshoz jutott Egér. A labdát Sárközi ívelte be, majd Zilahy Tátrai elé játszott, aki­nek lövését hárították a vé­dők. A 12. percben vezetéshez jutottak a szegediek. Kozmá­val szabálytalankodtak a 16 -os vonal mentén az egriek. A szabadrúgást Reményik dr. a sorfalba lőtte. A visszapat­tanó labda ids-oda vándorolt a lábakon, majd Dobó elé ke­rült, aki 12 méterről, futtából, a megijedt Papp feje fölött a kapu közepébe, a léc alá vág­ta. 1:0. Élénkült a játék. A vendégek vették át az irányítást és szem­re is szép akciókkal közelítet­ték meg Tóth kapuját. A 17. percben Berán három védőt is kicselezett, már csak a kapus­sal állt szemben, de a kapu közepébe tartó gyenge lövését a hazaiak kapuvédője elcsípte. Nem sokkal később Sárközi ment el a jobb oldalon, de 14 méterről leadott nagy erejű lö­vését a kapus a mezőnybe ütötte. A 30. prcben egyenlített az Eger. Sárközi ragyogó ütem­ben ment el a jobb oldalon és a középre belőtt labdát Zilahy ballal, ritkán látható módon, a jobb felső sarokba csavarta. 1:1. Továbbra is a vendégek támadtak többet, de váratla­Helytálltak a tartalékok nul megszületett a mérkőzés sorsát eldöntő újabb hazai gól. A 35. percben szabadrúgáshoz jutottak a szegediek. A labdát Kozma nagy erővel a bal felső kapufára rúgta, amely nagy ívben vágódott a mezőnybe vissza. A labda a befutó De­zsőfi elé került, aki a rosszul vetődő, a földön fekvő Papp fö­lött a hálóba továbbította. 2:1. Ssíi net után a vendégek kezdeményeztek többet, de igazi gólveszély nem alakult ki a szegedi kapu előtt. Ugyanakkor a lila-fehér védők oldaladogatásokkal tartották a labdát, s ez kétszer is majd­nem megbosszulta magát, hi­szen Pappnak minden tudásá­ra szüksége volt, hogy a sze­gedi csatárok közeli, nagy lö­vését hárítani tudja. Ellentá­madás végén a hazaiak kétszer is szögletre mentettek az eg­riek elől. Az 54. percben Var­ga biztató helyzetben szerezte meg a labdát, de a játékvezető les címén lefújta az akciót. Egy perccel később Zilahy futtából nagy lövést küldött a kapura, de Tóth bravúrral szögletre ütötte. A szögletrú­gást Sárközi végezte el, aki­nek élesen belőtt labdáját Prommer éppen hogy a jobb kapufa mellé fejelte. Két perc múlva újabb gólhelyzet adódott a szegedi kapu előtt. Pataki és Arató egymásra várt egy be­ívelt labdánál, Varga már majdnem elérte, amikor a kö­zéphátvéd kézzel ért a labdá­hoz, majd öt méterről haza­gurított kapusának. A játék­vezetői síp viszont néma ma­radt. A 75. percben Kozma ka­páslövését tette ártalmatlanná Papp. A 77. percben Varga sza­bálytalankodott a középvonal táján, Kovács Gy. reklamált és a játékvezető az egri csatárt feleselésért kiállította. A tíz főre olvadt lila-fehérek nem adták fel a küzdelmet. Nagy erővel rohamoztak az egyenlí­tésért, de minden támadásuk lesen akadt el. A befejezés előtt 3 perccel Kárpáti hozta fel a labdát. A rá támadó vé­dőket kicselezte és 20 méter­ről, nagy erővel a kapura lőtt. Tóth csak másodszorra tudta megkaparintani a labdát. Két egyenrangú csapat mér­kőzését hozta a találkozó. Az Eger az első negyedórában lassítani próbálta a hazaiak lendületét, és gyors ellentáma­dásokkal igyekezett gólhelyze­tet teremteni az ellenfél ka­puja előtt. Ez a taktika lénye­gében bevált, mert sok hely­zetet teremtettek az egri csa­tárok, de ebből csupán egyet sikerült értékesíteniük. A sportszerű találkozó nagy ré­szében taktikai harc és nagy küzdelem folyt a pályán, ke­vés iram mellett. A gólok vé­letlen körülmények között es­tek. A hazaiaknak nagyobb volt a szerencséjük, s végső so­ron ezzel nyertek. Az egri gár- de legalább az egyik pont megszerzésére rászolgált vol­na. Egyénileg Pappnak két bravúros védése is akadt, vi­szont mindkét gólban erősen ludas. A közvetlen védelem jól állt a lábán. Közülük Kiss magabiztosan játszott, de az elmúlt héthez viszonyítva so­kat javult Kárpáti és Szász formája is. Tátrai és Berán az első 45 percben mérsékelteb­ben mozogtak, szünet után vi­szont a tőlük megszokott jó játékot nyújtót! v Elöl Sár­közit lehet fenn „i tás nélkül dicsérni. Zilahy fokozatosan lendült játékba és ekkor ka­pura is veszélyes volt. Kovács Gy. az első félórában játszott jól, aztán fokozatosan elfáradt. Varga kapura lövései nem si­kerültek. Prommer keveset volt játékban, őrzőjétől igyeke­zett, de nem sikerült elszakad­nia. Bircsák játékvezető rossz napot fogott ki. A játékvezetői szempontból könnyű találko­zón majdcsak mindig a vendé­gek terhére tévedett. (fazekas) A bajnokság állása: 1. PTC 14 13 1 — 35: 9 27 2. ír. Dózsa 14 9 2 3 37:13 20 3. Vasas 14 9 2 3 24:15 20 4. Győri E?TO 14 7 5 2 39:15 19 5. DVTK 14 6 4 4 23:23 16 6. Szeged 14 5 6 3 17:21 16 7. Bp. Honvéd 14 5 4 5 20:19 14 8. Tatabánya 14 3 6 5 19:21 12 9. Pécsi Dózsa 14 3 6 5 12:14 12 10- MTK 14 2 7 5 16:20 11 11. D.-újváros 14 3 5 6 13:23 H 12. Komló 14 4 3 7 19:35 11 13. Szombathely 14 4 2 8 18:29 10 14. Salgótarján 14 4 2 8 17:29 10 15. Csepel SC 14 1 6 7 9:23 8 16. Egri Dózsa 14 1 5 8 12:21 7 TO-TO 24. heti eredménye: 1. Pécsr—Ü. Dózsa X 1:1 2. Szombathely—Győr X 2:2 3. DVTK—Csepel X 2:2 4. Bp. Honvéd—D.-újváros 1 4:0 5. Szeged—Eger 1 2:1 6. Várpalota—Oroszlány X 0:0 7. Kecskemét—Budafok 2 1:2 8. DVSC—Sz.-fehérvár X 0:0 9. Dorog—Ózd 1 1:0 10. KISTEXT—Pénzügyőr 1 5:1 11. Budai Sp.—SZMTE 1 2:1 12. Mezőkov.—Békéscsaba 1 2:1 13. Martfű—SZVSE 2 2:3 +1 14. Pápa—Táncsics S 3:2 Szoros küzdelem utón győztek a gyöngyösi ökölvívók Zalka SE-MTK 11:9 Gyöngyös, 2500 néző. V.: Gu­lyás Gy., Paraczki. I. osztályú CSB-mérkőzés. Az MTK elleni találkozó el­ső „összecsapásánál”, a párosí­tásnál a vendégcsapat vezetői te magát, ellenfele legtöbbször csak a kesztyűjét tudta eltalál­ni s ezért meglepetést hozott a bírói döntés, akik az MTK versenyzőjét találták jobbnak. A Mincsik III—Ezer találkozón EREDMÉNYEK (Elől a gyöngyösi versenyzők) Papírsúly: Kovács átesett a súlyhatáron a Czerován elleni mérkőzés előtt. 0:2. Légsúly: Forró a második menetben ki­Forró (sarokban) kiütéssel győz a térdre roskadó Szabó ellen. (Foto: Szendrövary) óvást nyújtottak be Kökény öküözése miatt Sajnálatos mó­don ugyanis a szövetség még mindig nem hozott döntést a csepeli óvás ügyében sem, en­nek következtében már két ta­lálkozó végeredménye maradt függőben. A csepeli mérkőzé­sen vereséget szenvedett Or­bánt — kiütés miatt egy hóna­pig nem játszhat — Kovács helyettesítette volna. A 48 kilo­grammos súlyhatár azonban alacsonynak bizonyult, mert tíz dekával átesett a súlyha­táron, s ez két ponthoz juttat­ta az MTK-t. A mérkőző pá­rok bemutatásánál a hazai szurkolók joggal adtak hangot nemtetszésüknek, amiért el­maradt — Kovács távol mara­dása miatt — a nagy érdek­lődéssel várt Pampuk—Ko­vács találkozó. A légsúlyúak mérkőzésén Forró kitűnően öklözött, jól érvényesítette nagy rutinját. A 2. menetben kétszer is padlóra küldte ellenfelét, akit végül kiszámoltak. A Klenovits—Bo- zsók összecsapáson egy percig sem volt kétes a gyöngyösi versenyző győzelme s amikor nyolcat számoltak az MTK-s fiúra, az edző bedobta a törül­közőt. Pampuk színvonalas mérkőzésen nyert. Érdekes ta­lálkozót hozott a Szirony—Gú­la összecsapás. Szirony jól véd­csak küzdelem és dulakodás folyt a kötelek között. A nap legkellemesebb meglepetését Harcsa szolgáltatta, aki bizto­san verte meg Hollót. Végig nagy iramot diktált és irányí­tott Teljesítményét győzel­mét méltán fogadta vastaps. A félnehézsúlyúak mérkőzésén keveset láthattak a nézők az ökölvívás szépségeiből. Vere­kedés, dulakodás, fejelés és fo­gás jellemezte a három mene­tet. A Stefanidesz—Szénása viadalom a gyöngyösi verseny­ző jól helytállt, de Szakács ed­ző orrvérzés miatt feladatta a találkozót OSC—Eger 9:4 (0:0, 2:0, 5:2, 2:2) OB I-es vízilabda-mérkőzés, Sport­uszoda, 300 néző. V.: Bozsi dr. OSC: Szathméry — Csikós. Bod­nár H. — Elek — Kon rád ru. dr., Komrád L, Bodnár I. Csere: Oláh, Magóg. Harattyánszky. Edző: Vér- tessy József. Eger: Denk — Ringelhalm, Kato­na — Bolya — Frank, Halmos dr., Fülöp. Edző: Baranyai György. A gólok soretidje: Bodnár I., Konrád m„ Katona, Korarád m. (4 m), Oláh, Katona J. (4 m), Bod­nár L (4 m), Konrád m. dr.. Kon­ütéssel győzött Szabó ellen. 2:2. Harmatsúly: Klenovits ellen az első menetben feladta Bozsó. 4:2. Pehelysúly: Pampuk pon­tozással győzött Kocsis ellem. 6:2. Könnyűsúly: Szirony pon­tozással vesztett Gúla ellen­ei. Kisváltósúly: Mincsik HL pontozással nyert Ezer ellem. 8:4. Váltósúly: Harcsa ponto­zással győzött Holló ellen. 10:4.' Nagyváltósúly: Zsámboki az el­ső menetben kiütötte Patkóst 10:6. Középsúly: A Kökény- Kézi mérkőzés óvás alatt. Fél­nehézsúly: Juhász—Orbán dön­tetlen. 11:7. Nehézsúly: Stefani. desz az első menetben feladta Szénási ellen. 11:9. (R.) rád X., Katóm, Bolya, Konrád TTf. (4 m), Bodnár I. A bünetőpontofk száma: OSC 7, Eger 9. A Pócsik nélkülj felálló egri csapat csak az első negyedben volt egyenrangú ellenfél, a továbbiak­ban a végig nagy lendületei játszó orvosegyetem isták irányították a játékot. Rengeteg helyzetet dol­goztaik ki, s ezek jó részét értéke­sítették is. Az eredmény könnyen alakulhatott volna másképpen is, ha az egriek a javukra megítélt három négy méterest értékesítik. Kitűnt: Konrád HL. Bodnár L; Konrád L dr., illetve Katona J* Három »egyméterest hibázott Eger DOB O I V iMRe * Egri Dózsa—SZEAC 1:1 (1:1) NB I-es tartalék labdarúgó- mérkőzés, Szeged, v.: Győri L. SZEAC: Korányi (Nagy) — Terhes, Várhelyi I., Kürtösi dr., (Héger) — Ambrus, Stumpf — Csömör, Zádori, Gyirfkó, Szlovák (Koszó), Boros dr. Eger: Kovács F. — Mészáros, Alaxai, Winkler — Tóth I., Ha- nus — Faliszek, Ceglédi, Szkie- nár, Csizmadia (Szabói), Rajna: A vendégek kezdték jobban a játékot és szép akciókkal kö­zelítették meg Korányi kapu­ját. Egy .gyors támadás végén Csizmadia elé került a labda, aki védhetetlenül lőtt a háló­ba, 1:0. Nem sokkal később egyenlítettek a szegediek. Ambrus hozta fel a labdát, nem támadta meg senki és a csatár közelről a kapuba ta~ Iáit. 1:1. Szünet után az egriek kezde­ményeztek többet, de a csatár­sor sok biztosnak látszó gól­helyzetet ügyetlenkedett el. Az utolsó percekben Faliszek fu­tott el a jobb oldalon, kicsele­zett két védőt is, de a kifutó kapus mellett a kapu fölé bombázott. Jók: Mészáros, Alaxai Tóth. illetve Ambrus, Stumpf. Csömör. * Nwüisäit 1867, június 20., kedd 2. — Emlékszel Fornai tanár úr Isztambuli anekdotájára? Emlékezned kellene, minden évfolyamnak elmesélte. Lesza­kad egy erkély a Bektasi ka­pura nyíló utcácskában, agyon­üt egy bámész járókelőt. A kádi maga elé viteti a háztu­lajdonost: felakasztatlak, gaz. ember, hanyagságoddal megöl­tél egy ártatlan polgárt. A tulajdonos esküdözik, ő nem bűnös, már két napja szólt a kovácsnak, csinálja meg az er­kély kilazult tartóvasait. Igen? Na, menj békén, hozzátok elém a kovácsot. Hozzák is a poroszlók rögtön. A kovács nem tagad, a tulajdonos való­ban szólt neki, csakhogy ö épp aznap házasodott, s ami­kor lehántotta ifjú nejéről a köntöst, mindenről elfeledke­zett, csak egyről nem: de mondd, kádi, te az én helyem­ben hivatali kötelességeidrő1 elmélkedtél volna? A kádi nem is tud haragudni, elbo­csátja a kovácsot, menj, jó ember, szeresd a feleséged, míg Allah erőt ad hozzá. A po­roszlók azonban morognak, ha elment a kovács, ki legyen a bűnös? A kádi legyint: ugyan, hát hozzatok egy másik ková­csot. .. Siralmas fészek ez a Gyere- hovó, ha látnád. Harminc­negyven faház az egész, szét­szórtan és ziláltan, a keskeny patakvölgyre lejtő kertekkel. Lezárni az erdőre nyíló térsé­get — kiabálta Vazulay —, jó fegyveretek van, fiúk, előre! A faluból egy géppisztoly szólt még, rövid sorozatokat pökdösve a leszálló alkonyat­ba, aztán csfend lett, a partizá­nok odébb álltak. Nem baj, hozzatok egy másik kovácsot. Izgatottan bukdácsoltunk az állomást környező répaföldön. Micsoda marhaság ez is: jó fegyver. Szavainkat teljesen kiforgattuk alapértelmükből. A fegyvernek sok tulajdonsága lehet. Korszerű, pontos, fagy­bíró, nagy tűzgvorsaságú, mit tudom én. De jó? Mire? ölni. Hazudozásunk esyik legkör­mönfontabb módja, hogy a dolgokra olyan minősítéseket aggatunk, amelyek valódi tar­talmukkal és rendeltetésükkel végképp összeférhetetlenek. A szélső ház előtt kecske legelt. Fekete foltos, duzzadt tőgyű kecske volt, mohón tépte a sár­gás fűvet, vonulásunkra fel sem emelte fejét. Gatsó százados adta ki a tűzparancsot, száz­ötven lépésre vonultunk a falu. tóL A harmadik század laza lánca akkor bukkant ki az er­dőből. Hirtelen végigrecsegett a tájon az össztűz. Egy asszony lépett ki a szélső házból, této­ván intett, mögöttem valaki rekedten ordította: ne rá, fölé. je! Az asszony mégis lerogyott a küszöbre. — A törzsparancsnok piszto­lyával hadonászva szaladt fe­lénk a szikkadt ösvényen, amelynek kérges felszínébe gu­micsizmák nyoma száradt bele, és mozgott a szája, de nem_ le­hetett érteni, mit kiabál. Hátul az almafák között egy férfi fu­tott meggörnyedve, míg el nem terült puhán a fűben, mint fáradt úszó a víz hátán. Az ötödik századbeliek kézi­gránátot kezdtek dobálni, né­hány ház szalmateteje lángra lobbant. Lakóik kirohantak, kézen fogva gyerekeiket, mint­ha attól tartottak volna, hogy a kicsik eltévednek a halál­ban. A sárból vert falak, lövé­seink nyomán, ontották a port. Alig lehetett látni. Géppiszto­lyomban harminckét töltény volt, de mintha millió lett vol­na, nem akart kifogyni. — Vazulay odaért mellém, lihegve mondta a fülembe, jól van Deső, ne sajnáld. Friss tárat löktem fegyverembe. Hozzatok egy másik kovácsot. Lőttem. Ha szabálya nincs az elvadulásnak, mértéke hogyan lehetne! Amikor menetbe áll­tunk, a lángoló házak világá­nál, Vazulay nótát parancsolt Kiskút, kerekeskút van az ud­varunkban. Az utolsó ház falá, nak támaszkodva, mint aki semmit sem ért az egészből, hét-nyolc éves lányka ült gyá-. moltalanul. Amint melléje ér­tem, önkéntelenül megsimítot­tam a fejét. Eldőlt. Ki ölte meg? Melyikünk? Mindegy. Mindnyájan. Hidd el, öreg fiú, a huszadik század derekán még mindig a vadember szű­köl bennünk. Jobban félünk a sebtől, mint a megrendüléstől: a fizikai haláltól, mint az er­kölcsi megsemmisüléstől. — Énekeltünk, rágtuk a port, Gyerehovótól Siskáiig. A tudatlanságot, előbb vagy utóbb, mindenkiben felváltja az alkú. Mindenkiben! Ha csak golyót nem ereszt magá­ba. . De én nem ott kezdtem Itthon. Nem most. Régen. A gáldi história hemzseg a ma­guk zsebére politizáló haza fiáktól, közigazgatási rablóve­zérektől, előrelátó pecsovicsok- tól. Mi mindent túrtam elő a levéltárból! De meg akartam nyerni a polgármester jóindu­latát. Az egész magisztrátusét. Mindenkiét. Aki az ördöggel hál, hiszen tudod... Gyerehovó- ban egyetlen óra alatt megér­tettem: a gyávák több embert pusztítanak el, mint a bátrak. Többen vannak, és engedel­meskednek. Siskáiban, négy­órás menet után, mindnyájan megettük a vacsorát. A bab­gulyás zsírját kenyérrel töröl­tük le a szánkról. Felindulásá­ban is portosan, elegánsan fe­jezte ki magát. Frissen beret- válva, ruganyosán, kardja markolatát könyökhajlatába fogva sétált velem az Aj kavi­csos útján. Aki szembejött ve­lünk, azt hihette, semmiségek­ről fecsegünk. Deső becsukta a szomszédos irodaszobába nyíló ajtót. — Gallai nagjmn hangosan beszél — mondta magyarázó­ig. — Engem nem zavar. — Később talán igen. Nem tehet róla... A doni áttörés közben félholtra fagyott. Lába- fejétől lemállott a bőr, csizmá. ját eldobta, rongyba tekert lábbal, üvöltözve tántorgott hatszáz kPométert az első vo­natig, amelyre felkapaszkod­hattunk. A vonaton kezdte piszkálni a fülét. Panaszko­dott, hogy kínzó viszketést érez, majd megőrül tőle. Nyo­morúságos állapotban voltunk mindnyájan, nemigen törőd, tünk vele. (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents