Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

f 4 fO-AO PBOLETÄBJAI, BGYESÜUHTEK! tra- 9» ffilét BCíSB XVni. évfolyam, 143. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS NAPILAPJA 1967. június 20., kedd Megkezdődött a vita az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Az első felszólaló Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt A tanácskozást ma folytatják Hétfőn, magyar Idő szerint délután négy éra előtt, meg­kezdődött a vita az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén, amely a közel-keleti helyzetről tárgyal. Az első felszólaló Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke volt. Az ülésszakon részt vesz a Magyar Népköztársaság kül­döttsége, Fock Jenőnek, a for»adalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai: Péter Já­nos külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes és Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Alekszej Kaszigin szovjet miniszterelnök az ENSZ-ben kijelentette; s tagállamoknak el kell ítélnie az arab államok ellen elkövetett izraeli agresz- sziót. „Izraelt terheli a felelős­ség a háború kirobbantásáért, az áldozatokért és a következ­ményekért” — mondotta a szovjet miniszterelnök. Ugyan_ akkor rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia súlyosan felelős a történtekért és felelősség ter­heli a nyugatnémet kormányt te. Koszigin beszéde elején le­szögezte, hogy a Közel-Keleten kialakult veszélyes helyzet mindenütt nagy aggodalmat keltett, s a Szovjetunió ezért kérte a sürgős rendkívüli köz. gyűlés összehívását A hadmű­veletek jelenleg szünetelnek, de amíg az izraeli csapatok to. vábbra is megszállva tartanak idegen területeket addig fenn­áll az a veszély, hogy a hábo­rús konfliktus új erővel rob­ban ki. Egyes államok vezetői azonban nem a béke szem­pontjából közelítik meg a problémák megoldását, ha­nem továbbra is azzal kí­sérleteznek, hogy beavat­kozzanak más országok bclügyeibe. Idegen társadalmi rendszert kényszerítsenek rájuk. Üj élet­re akarják kelteni a katonai csoportosulásokat, támaszpon­tokat tartanak fenn más orszá. gokban, flottájukat határaik­tól sok ezer kilométerre állo- másoztatják. Ha nem szabunk határt a Je­lenlegi veszélyes fejlemények­nek a Közel-Keleten és Dél- kelet-Ázsiában, mindenütt, ahol a béke veszélyben forog, akkor ma vagy holnap nagy háború lehet a következmény. De akkor egyetlen állam sem állhat majd félre, hangoztatta a szovjet miniszterelnök, ki­jelentve, hogy az úgynevezett helyi háborúk könnyen nagy­szabású háborús konfliktusok­hoz vezethetnek. — Az agresszió áldozatává esett arab országok joggal vár­ják el, hogy szuverenitásukat, területi épségüket, törvényes jogaikat és érdekéiket, ame­lyeket a fegyveres agresszió megsértett, teljes mértékben és haladéktalanul helyreállítják. Az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt te­rületekről, ma ez a kulcs­kérdés — mondotta Koszigia. A szovjet miniszterelnök kö­vetelte, hogy Izrael fizessen kártérítést az okozott károkért és szolgáltassa vissza az elra­bolt javakat. Kijelentette, a közgyűlésnek módjában áll megoldani az előtte álló fel­adatokat. A Szovjetunió kész ennek érdekében együttmű­ködni más országokkal. Sok múlik a nagyhatalmakon, meg kell találniok a közös nyelvet a rendezés érdekében. Szovjet határozattervezet Az USA agresszív lépései összefüggő politika láncszemei Az Egyesült Államok eldob­va álarcát, nyílt agressziót kö­vet el a vietnami nép ellen,— állapította meg ezután Koszi- gin. Az USA az idegen imperi­alista köröknek megfelelő rendszert akar a vietnami nép. re kényszeríteni. A vietnami kérdés megoldásának útja azonban csak az lehet, hogy az Egyesült Államok kivonja Vietnamból csapatait, minde­nekelőtt pedig abba hagyja a VDK elleni bombatámadáso­kat. A vietnami háború folyta, tása azzal a veszéllyel jár, hogy a háborús konfliktus túl­terjed ezen a körzeten. Koszigin megemlítette az USA agresszív lépéseit, ante, lyeket Kuba, a Kongói Köztár­saság. Dominika ellen követett el, s kijelentette, hogy ezek összefüggő politika láncszemei. Európában például Nyugat-Né_ metország militarista és re- vansista körei katonai blokkot hoztak létre Európán kívüli agresszív hatalmakkal, s ezzel megakadályozzák az európai béke megszilárdítását. — Ugyanezek a háborús erők robbantották ki a kö­zel-keleti válságot is, amely nem csupán helyi háború — mondotta Koszigin, aki az események áttekintése után le. szögezte, hogy az Egyesült Ál­lamok és Anglia agresszív kö­rei segítséget adtak Izraelnek a nyílt agresszióhoz is, sőt, igyekeztek meggátolni, hogy a Biztonsági Tanács véget vessen a háborúnak. A „semlegességről” elhang­zott szólamokat csak akkor le­het komolyan venni, ha azokat az agresszió elítélése kíséri. Koszigin leszögezte, hogy a Szovjetunió szembeszegül Izra. el agresszív politikájával, de Bem ellensége Izraelnek. Ugyanakkor határozottan és erélyesen segítséget nyújt az agresszió áldozatainak, támo­gatja az arab népek harcát. Koszigin kijelentette, az ENSZ-nek vissza kell utasíta­ni minden olyan kísérletet, amely az arab államok terüle­téből juttatna részeket az ag­ressziót elkövető Izraelnek. „A jelen közgyűlés fő feladata az, hogy elítélje az agresszort, s megfelelő intézkedéseket tegyen az agresszor csapa­tainak feltétel nélküli visz- szavonására a korábbi fegyverszüneti vonalak mögé” — hangoztatta a szovjet mi­niszterelnök. Kaszigin rámu­tatott arra is, hogy az agresz- szió céljai közé tartozott a haladó kormányok és társadal­mi rendszerek megdöntése a Közel-Keleten, az EAK, Szíria és más arab országok terüle­tén. Ez a kísérlet. egyúttal az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai népek nemzeti független­ségi mozgalma ellen is irá­nyult. „A Szovjetunió a népek bé­kéje, szabadsága és független­sége elvéhez híven mind az ENSZ-ben, mind a szervezet keretein kívül mindent meg­tesz azért, hogy felszámolja az agresszió kö­vetkezményeit és hozzájá­ruljon a térség tartós bé­kéjének biztosításához. Ez a mi szilárd elvi vonalunk és ez közös vonalunk a többi szocialista országgal” — jelen­tette ki Alekszej Koszigin. A közgyűlés napirendjén szerep­lő kérdés egyetlen államot, egyetlen kormányt sem hagy­hat közömbösen. A jelenlegi feszült helyzet­ben a béke sorsa perceken vagy órákon múlhat. A szovjet miniszterelnök vé­gül határozattervezetet terjesz­tett a közgyűlés elé. A tervezet szövege a következő: >rA .közgyűlés. megállapítva, hogy Izrael az ENSZ alapok­mányának és a nemzetközi jog általánosan elismert előírásai­nak durva megsértésével, elő­re kitervelt és előkészített ag­ressziót követett el az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen, elfoglalta terü­letük egy részét és nagy anyagi károkat okozott, figyelembe véve, hogy Izrael, amely nem engedelmeskedett a Biztonsági Tanács 1967. jú­nius 6-i, 7-i és 9-i, az azonnali tűzszünetre és a hadműveletek beszüntetésére felszólító hatá­rozatának, folytatta támadó hadműveleteit az említett or­szágok ellen és kiszélesítette az elrabolt területet, figyelembe véve továbbá, hogy bár jelenleg szünetelnek a hadműveletek, Izrael, az EAK, Szíria és Jordánia terü­leteit továbbra is megszállva tartja, s ezzel folytatja az ag­ressziót, kihívást intéz az ENSZ és minden békeszerető kormány ellen, Megengedhetetlennek és tör­vénytelennek .tartva Izraelnek az arab államokal szemben tá­masztott területi követeléseit, amelyek meggátolják a béke helyreállítását a világ e részé~ ben, 1. határozottan elítéli izrael agresszív tevékenységét és az EAK, Szíria és Jordánia terü­leteinek tartós megszállását, amely agressziót jelent; 2. követeli, hogy Izrael azon­nal és minden feltétel nélkül vonja ki csapatait az említett országok területéről a demar­kációs vonalak mögé, s tartsa tiszteletben a fegyverszüneti egyezményben megjelölt deml­litarizált övezeteket; 3. követeli továbbá, hogy Iz­rael a legrövidebb időn belül teljes mértékben térítse meg az EAK-nak, Szíriának és Uordá- niának, illetve ezen országok állampolgárainak agressziójá­val okozott károkat és szolgál­tassa vissza az elrabolt java­kat és más anyagi értékeket; 4. felhívással fordul a Biz­tonsági Tanácshoz, hogy a ma­ga részéről haladéktalanul te­gye meg a szükséges intézke­déseket az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolásá­ra. Koszigin kifejezésre juttatta a szovjet kormány meggyőző­dését, hogy a közgyűlés bizto­sítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel- Kelet békéjének és biztonságá­nak megszilárdításához. Eban felszólalása I . . ; Koszighi szovjet miniszter­elnök felszólalása után Eban izraeli külügyminiszter kért szót. Beszéde alatt Koszigin és Gromiko szovjet külügyminisz­ter elhagyta az üléstermet. Abba Eban izraeli külügy­miniszter beszédében igyeke­zett teljes mértékben az arab országokra hárítani a felelőssé­get a háború kirobbanásáért, és azt mondotta, hogy Izraelt „agresszió fenyegette”. Eban még az ENSZ-et is felelőssé tette, mert „túl gyorsan, vonta ki csapatait a gazai övezet­ből”. Az izraeli külügyminiszter éles hangú kirohanásokat inté­zett a Szovjetunió éllen, s lé­nyegében elutasította azt, hogy az ENSZ közreműködésével oldják meg a közel-keleti vál­ságot Mint mondotta, a köz­gyűlésnek „nem szabad olyan formulát elfogadnia, amely az ellenségeskedés félújításához vezet”. A külügyminiszter nem szólt ugyan Izrael területi kö­veteléseiről, de kijelentette, hogy „a korábban megosztott Jeruzsálem most egyesült” és elutasította azt a követelést hogy állítsák helyre a június 5-e, vagyis az izraeli támadói kezdete előtti helyzetet Goldberg amerikai delegátus a válasz jogán felszólalva el­utasította Koszigin kijelenté­seit. Szaúd-Arábda küldötte vi­szont rámutatott, hogy az im­perialista országok részesei voltak az arab államok elleni támadásnak. A közgyűlést elnapolták Az ENSZ közgyűlésének hét­fői ülését magyar idő szerint 18 óra 14 perckor elnapolták. A tanácskozást kedden 15.30 órákor folytatják. (MTI} Kosziam New Yorkban New Yorkban az ENSZ rendkívüli közgyűlésén ü Thant főtitkár üdvözli Koszigi szovjet miniszterelnököt. A háttérben középen Gromiko szovjet külügyminiszter. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Patolicsev nyilatkozata a nyugati sajtó koholmányairól Nyikolaj Patolicsev, szovjet külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott a Novosztyí hírügynökség munkatársának. Kijelentette, hogy puszta kita­lálás a nyugati sajtóinak az a közlése, amely szerint a Szov­jetunió él akarja foglalni az arab országok helyét a kőolaj­piacokon. Ugyanez vonatkozik arra a híresztelésre is, hogy a Szovjetunió kőolajat és kőolaj- termékek szállítását ajánlotta fel Angliának. E koholmány célja, kételyeket támasztani az arab népekben a Szovjetunió barátságát, őszinteségét ille­tően. Patolicsev azt is kijelentette, hogy egy amerikai lapjelentés, amely szerint egy izraeli kő­olaj-tartályhajó rendszeres szállításokat bonyolít le a Szovjetunió és Izrael kikötői között, elejétől végig durva, nyíltan provokációs jellegű ki­találás. McNamara egyelőre nem utazik McNamara amerikai had­ügyminiszter Johnson elnök kérésére .néhány nappal” el­halasztotta a tervezett dél­vietnami látogatást. A halasz­tás hivatalos okául az ENSZ- közgyűlésnek a közel-keletté foglalkozó, rendkívüli ülésszí kát jelölték m^g.

Next

/
Thumbnails
Contents