Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

Események — sorokban MOSZKVA: A francia sajtó szenzációs tálalásban közli Négy évvel ezelőtt ejtette bámulatba a világot Valentyi- na Tyereskova, aki a Vosztok- 6. űrhajóval 48-szor kerülte meg Földünket és mintegy 2 millió kilométer megtétele után szállt le. Tyereskovát 1963 június 16-án indították útnak, két nappal Bikovszkij után, e páros űrrepülés mind­máig egyedülálló az űrhajózás történetében. ★ OJ-DELHI: Kenneth Kaunda, zambiai elnök, aki jelenleg hivatalos látogatáson Indiában tartózko­dik, beszédet mondott az in­diai parlament két házának együttes ülésén. Nagy-Britan- niát tette felelőssé azért, hogy Dél-Rhodesia kormánya 1965- ben jogtalanul kikiáltotta füg­getlenségét, és ismételten hangsúlyozta, hogy csak erő­szakkal lehet megtörni lan Smith kormányát ★ Koszigin villámlátogatását PÁRIZS (MTI): A francia főváros sajtója szenzációs tálalásban, legna­gyobb világpolitikai esemény­ként számol be a szovjet kor­mányfő villámlátogatásáról és De Gaulle elnökkel folytatott megbeszéléséről. A szombat reggeli lapok szinte kivétel nélkül megálla­pítják a pénteki francia-szov­jet csúcstalálkozó nagy jelen­tőségét Több francia lap szombat reggeli számában Koszígin pénteki kijelentéseit közli több hasábos tudósításai­nak címében vagy alcímében. Az Humanité hangsúlyozza: Koszigin párizsi látogatása is mutatja a szovjet vezetőknek azt a kívánságát, hogy még jobban elmélyüljön az együtt­működés a Szovjetunió és Franciaország között Mint az FKP lapja megállapítja, a köz­gyűlés rendkívüli ülésszaka elé kerülő súlyos problémát illetően Moszkva és Párizs ál­lásfoglalásai nem azonosak. Kína első hidrogén- bombája PEKING (MTI): Az Üj Kína hírügynökség jelenti: Kína szombatom fel­robbantotta első hidrogénbom_ báját A sikeres kísérletet az ország nyugati térségében haj­tották végre. Két év és nyolc hónap alatt ez volt hatodik kínai nukleáris robbantási kí­sérlet BRASILIA: A fegyvert viselő brazíliai politikusokat figyelmeztették, hogy mielőtt a parlament tár­gyalótermébe belépnének, re­volverüket hagyják kint A parlament épületébe csak ak­kor léphetnek be a képviselők, ha előzőleg megmotozták őket, nem rejtegetnek-e puskát. Az új intézkedések előzmé­nye az volt, hogy a múlt héten a tárgyalóterem folyosóján lö­völdözés zajlott le két képvi­selő között, akik közül az egyik most is kórházban van. ★ PÁRIZS: A Párizs környéki Nanterre- ben véget ért a Francia Szak- szervezeti Szövetség, a CGT 36. kongresszusa. Az elfogadott határozatokban a kongresszus részvevői hangsúlyozzák, hogy a monopóliumok táma­dása elleni harcban elenged- hetelenül szükséges a do’gő­zök akcióegysége. Követelték, hogy az amerikaiak haladékta­lanul szüntessék be a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság bombázását és vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból. A kongresszus állást foglalt a közép-keleti konfliktus te­rületi annexiók nélküli, békés megoldása mellett. Elnökké Benoit Frachont választották meg. ★ GENF: Jean Martinnak, az AFP ve­zérigazgatójának elnökletével Genfben megkezdődött az Európai Hírügynökségek Szö­vetségének 5. közgyűlése. ★ BRASILIA: A brazíliai légierő egy C— 47 típusú repülőgépe 25 sze­méllyel a fedélzetén eltűnt az Amazonas menti dzsungel fe­lett. A gép parancsnoka közöl­te az acangai támaszponttal, hogy műszaki hiba miatt kény­szerleszállást kísérel meg a dzsungelben. ★ A tupi törzshöz tartozó mint­egy száz krajakoro indián mér­gezett nyilakkal támadta a brazíliai légierő egy támasz­pontját az őserdőben. A tá­maszpont személyzetéből 11-en megsebesültek. ★ ATHÉN: 800 embert bocsátottak sza­badon a .görögországi Jarosz szigetéről. Ezekkel együtt, az eredetileg 6138 deportáltból most már 3300 a kiszabadultak száma. ★ NEW YORK: A Biztonsági Tanács hétfő délután ülést tart, hogy újból meghosszabbítsa az ENSZ cip­rusi fegyveres erőinek június 26-án lejáró megbízatását. ★ BUENOS AIRES: A rendkívüli hideghullám- mak, amely 10 napon át ural­kodott Argentínában, 13 halá­los áldozata volt. 1918 óta nem volt ilyen hideg Buenos Airesben. 2 nanü/jác IMI. június 18., vasárnap ALGÍR (MTI* Az algériai minisztertaná­cson Bumedien beszámolt moszkvai tárgyalásairól, vala­mint azokról a megbeszélésék­ről, amelyeket Tito jugoszláv és Atasszi szíriai elnökkel foly­tatott. Algírban francia—algériai megállapodást írtak alá a Sza­hara! földgázról. ★ Az EAK ngykövetsége nyil­vánosságra hozta az egyiptomi kómelhárításnak a Liberty amerikai hajóról készített je­lentését. Mint ismeretes, a Li­berty az izralei agresszió meg­indításakor feltűnően közel tartózkodott a hadműveleti te­rülethez. Az amerikai hajót — hivatalos jelentések szerint — az izraeli légierő tévedésből megtámadta, több bombát do­bott le rá, az eredmény több mint harminc halott és hetve­nen felüli sebesült volt. Az egyiptomi jelentés most megállapította, hogy a Liberty különleges szerepet töltött be a háborúban. Feladata az volt, hogy lehallgassa, az izraeliek­nek továbbítsa az EAK kato­nai rendeltetésű üzeneteit, megtévessze az egyiptomi ra­darberendezéséket, zavarja az EAK főhadiszállása és a pán­célos alakulatok közötti rádió­érintkezést és támogassa az izraeli repülőgépeket. A jelen­tés megjegyzi, érthetetlen, hogy az izraeliek miért tá­madták meg a Liberty!. NEW YORK (MTI): Odd Bull tábornok, az ENSZ fegyverszüneti megfi­gyelők parancsnoka lakonikus jelentésben számolt be a front­vonalakon uralkodó helyzetről. „A helyzet nyugodt, a fegy­verszünet egyetlen megsér­tését sem jelentették.” Szíria ENSZ-küldötte leve­let intézett a Biztonsági Ta­nács elnökéhez. A szíriai köz­lemény azzal vádolja az izrae­lieket, hogy ismeretlen helyre Eugenie Coftont hétfőn temetik PÁRIZS (MTI): Az egész világ haladó közvé­leményét megrendítette a hír, hogy Eugenie Cotton, 86 éves korában a Párizs melletti Sév- res-ben levő szerény házában elhúnyt. Cotton asszony temetése hét­főn délután lesz a sévres-i te­metőben. Hozzátartozóit Fran­ciaországból és a világ minden részéből a részvéttáviratok özönével árasztották el, ma­gánszemélyek és szervezetek, köztük a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség, a Béke­világtanács, a Francia Orszá­gos Béketanács, a Francia Nő­szövetség, a Francia—Szovjet Társaság. A Francia Kommunista Párt részvétét Waldéck Rochet fő- I titkár fejezte ki meleg hangú I táviratban. hurcolták a szíriai fiatal fér­fiakat, és több mint negyven­ezer polgári személyt utasítot­tak ki szíriai területről. MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szombati számá­ban Leomyid Medvedko, a TASZSZ tudósítója beszámol a damaszkuszi helyzetről. El­mondja, hogy a tűzszünet! vo­nal mindössze 40 kilométerrel húzódik Damaszkusz előtt és ez rányomja bélyegét a szíriai főváros életére. Napról napra érkeznek a fővárosba mene­kültek. Számuk már több tíz­ezer. Főként fellahok, akiket az izraeli megszállok falvaik­ból űztek M. Az izraeli csapa­tok által átmenetileg megszállt szíriai terület kétharmadát az agresszorok a Biztonsági Ta­nács tűzszüneti határozatának elfogadása után foglalták ed. — Ma már teljesen világos — folytatja a tudósító —, hogy az agresszorok a szíriai belső reakció támogatására számítot­tak. A szíriai biztonsági szer­vek letartóztattak több árulót, köztük a hírhedt Szelim Há­túm őrnagyot, aki tavaly szep­temberben kormányellenes lá­zadást kísérelt meg. A hét végével új, nagy je­lentőségű szakasz kezdődött a közel-keleti konfliktus rende­zésében. Az egyhetes háború, a katonai szakasz végére a tűz­szünet tett pontot, a második szakasz, a Biztonsági Tanács­ban lezajlott sokórás vita, lé­nyegében akkor fejeződött be, amikor Fedorenko szovjet kül­dött kijelentette, hogy a Biz­tonsági Tanács „képtelennek mutatkozott arra, hogy az ag­resszióval kapcsolatban meg­felelő intézkedéseket foganato­sítson, és ezzel tulajdonkép­pen kimerítette lehetőségeit”. Most — mint már annyiszor a második világháború utáni esztendők mozgalmas nemzet­közi politikai életében — új­ra a Szovjetunió ragadta ma­gához a kezdeményezést. Gro- miko szovjet külügyminiszter­nek U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett levele, amelyben azt javasolta, hogy sürgősen hívják össze az ENSZ rendkívüli köz­gyűlését, megmutatta a konf­liktus rendezésének egyetlen járható útját. A szovjet kormány az ENSZ- alapokmány 11. cikkelyére hi­vatkozva tette meg javaslatát. Ez a cikkely a többi között azt szögezi le, hogy rendkí­vüli közgyűlést lehet és kell összehívni, ha olyan helyzet alakul ki, amely „a nemzet­közi béke és biztonság veszé­lyeztetésére vezethet”. Ma ilyen helyzet van: még azok is egyre inkább felisme­rik ezt, akik az arab népek el­leni oktalan gyűlöletükben és a haladó erők győzelmének láttán a Közel-Keleten kezdet­ben nem akarták tudomásul venni a cáfolhatatlan tényeket A londoni Observer írta: ,,Egy .villámháboarút sokkal köny­Dimitrov emlékezete Ha élne, ma lenne 85 éves a férfi, akinek nevét egészen rendkívüli körülmények köze­pette tanulta meg a világ. Ak­kor 1933-at írtunk és Georgi Dimitrov a német fasiszták lip­csei vérbírósága élőtt állt. A vád: bűnrészesség a Reichstag felgyújtásában. A gyújtogatás — ez történelmi tény — kö­zönséges provokáció, maguk­nak a náciknak a műve volt, akik a Reisch tag felgyújtásá­nak ürügyén csaptak le a kom­munistákra, a haladó embe­rekre. A lipcsei per azonban visszájára fordult: Dimitrov logikus okfejtése nyomán a vád összeomlott, s a bíróság Dimitrovot kénytelen volt fel­menteni ...! A nagy nemzet­közi visszhangot keltett per egyik legdrámaibb mozzanata az volt, amikor Dimitrov, a vádlott, szópárbajt vívott Gö- ringgel, a hatalma teljében pompázó náci hatalmassággal, s amikor az kivezettette a te­remből, odavágta Göringnék: „ön nyilván fél a kérdéseim­től, miniszterelnök úr!...” Ez a kérdés, évekkel Dimit­rov halála után, némileg mó­dosulva — ma is ott rezeg a le­vegőben. Csak a címzett más, Nyugat-Németországban ugyanis az essem televízió idén februárban dokumen­tumműsort sugárzott a Reichs­tag égéséről és a lipcsei per­ről. A világsajtó Bonbba akk­reditált tudósító felháborodás­sal számoltak be arról, hogy a nyugatnémet televíziósfilm az események ismertetésének ürü­gyén meghamisította a tör­ténelmet és a nácik által ki­agyalt lipcsei pert hovatovább egy jogállam teljesen szabá­lyos eljárásának tüntette fel Jellegzetes módon, Nyugat- Németarszágbam — amelynek mai vezetői általában zokon veszik, ha államukkal kapcso­latban revansizmusról és újfa­sizmusról beszélünk — a tele­víziós, úgynevzett dokumen­tumfilmben a lipcsei per náci tisztviselői igen széles nyilvá­nosságot kaptak, — Dimitrov válaszait azonban javarészt elhagyták... Pedig — vagy tán épp azért, mert nem akáraiilyen válaszok voltak azok!... S itt nem csu­pán a Göringgel folytatott szócsatára gondolunk. Hanem e rendkívüli emberi tett mel­lett arra, hogy Dimitrov, aid. letartóztatása pillanatában a Komintem egyik vezetőjeként illegalitásban dolgozott, a vád­lottak padjáról, a nemzetközi helyzet valóban mélyenszántó elemzése alapján kifejtette az antifasiszta harc és összefogás alapelveit. Ezekből pedig nem csupán a Kommunista Inter­national emlékezetes 1935-ös kongresszusa merített, amikor kidolgozta a fasisztaellehes népfront politikáját. A dimit- rovi elvek hatnák napjaink­ban is, amikor szerte a vilá­gon a munkásmozgalom egysé­géről, az összes antiimperia- lista erők öszefogásáról van' szó. Azokban a drámai hetekben, amikor fasiszta bírái előtt állt, Dimitrov már túljárt az em­berélet útjának felén. Helyt­a nemzetközi közvélemény, elsősorban a Szovjetunió köz­benjárására, a nácik kényte­lenek voltak kiengedni börtö­néből. Ezt követően 1943-ig a Komintern főtitkáraként mű­ködött. Közben — mint hazá­jának igaz fia — 1942-ben részt vett a bolgár hazafias front megszervezésében, majd egyik irányítója volt az 1944. évi győztes felkelésnek. Bulgária felszabadul ása után a Bolgár Kommunista Párt főtitkára­ként és a minisztertanács el­„í>n nyilván fél a kérdéseimtől, miniszterelnök úri..." ■» A kérdés ma is aktuális. — Dimitrov a lipcsei tárgyaláson. állása, hősiessége nem a pil­lanat véletlene volt: szerves folytatása addigi életútjánaik. Georgi Dimitrov a bolgár for­radalma marxista párt egyik alapítója volt 1923-ban részt vett Bulgáriában a történe­lem első 'antifasiszta felkelésé­ben, amelynek leverése után emigrációba kényszerült. (Tá­vollétében két ízben is halálra ítélték.) Csaknem egy évtize­dig dolgozott illegálisan Auszt­riában, Németországban és más európai országokban — egészen berlini letartóztatásá­ig, a lipcsei perig. A per után, nőkéként munkálkodott az ** szocialista Bulgária felépítésén, egészen 1949-ben bekövetke­zett haláláig. Dimitrov a kommunista for­radalmár példaképe volt. A tömegekért és a tömegekkel — n történelem formálóival —■ együtt harcolt a fasizmus el­len, az új társadalomért. Örök­ségét a szocialista Bulgária népével együtt híven őrzi az egész haladó emberiség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Emléke pél­da és útmutatás a jelen küz­delmeiben is. S. P. hét a világpolitikában n közel-keleti válság az ENSZ rendkívüli közgyűlése előtt — NAIO-külügyminiszteri értekezlet Luxemburgban — Kiesinger válaszlevele nyebb megnyerni, mint a tar­tós békét, és ha Izrael ragasz­kodik területi hódításaihoz, nincs kilátás tartós rendezés­re.” Való igaz, hogy a közel- keleti konfliktus megoldása csak úgy lehetséges, ha az ENSZ elítéli az agressziót, megvédelmezi az ENSZ alap­okmányának és a nemzetközi jognak általánosan elismeri alapelveit. Nem tűrhető, hogy annexió, területfoglalás legyen a jutalom egy háború kirob­bantásáért! Az ENSZ rendkívüli közgyű­lésének összehívására irányuló szovjet javaslat, amely szinte órák alatt megkapta az alap­okmányban megfogalmazott el­vek szerint szükséges támoga­tást, kiegészült egy világpoli- tikailag eléggé nem értékelhe­tő gesztussal. A szovjet ENSZ- küldöttséget Koszigin minisz­terelnök vezeti, mintegy alá­húzván a szovjet kormány szi­lárd elhatározását, hogy az ál­tala képviselt politikai elvek védelmében a legmagasabb szinten hallatja szavát a vi­lágszervezetben. Az élmúlt hét tapasztalatai — mindenekelőtt' a Biztonsági Tanácsban az amerikai, angol mesterkedések miatt nyilván­valóvá lett tehetetlenség — rá­irányítja a figyelmet arra a rendkívüli felelősségre, amely a világszervezet tagjaira há­rul. Az ENSZ-nek nem egy­szerűen tekintély! kérdése már a közel-keleti válság igaz­ságos és körültekintő rendezé­se, hanem a továbblépés, az egész világszervezet további munkája szempontjából döntő fontosságú. Mindenesetre meg­nyugtató, hogy szinte órákkal a szovjet felhívást követő U Thant-féle körtávirat kézbesí­tése után országok sora — kö­zöttük hazánk is — támoga­tásáról biztosította a szovjet javaslatot. Van abban valami jelképes, hogy az első órákban mindössze egyetlen ország volt, amely nem értett egyet a szovjet javaslattal: az Egye­sült Államok... Lehetetlen dolog jósolgatni a rendkívüli ENSZ-közgyűlés vitáit és várható határozatait illetően. „A szocialista orszá­gok, politikájukhoz híven, azon vannak — miként azt a New Yorkba érkezett Koszigin Pá­rizsban a sajtó képviselői előtt kijelentette —, hogy a közel- keleti problémákra békés meg­oldást találjon a világszerve­zet. A kormányfők vezette de­legációk (hazánk küldöttségét Fock Jenő miniszterelnök ve­zeti) ezért lépnek majd fel az ENSZ-ben.” A közel-keleti konfliktus lé­nyegében minden nemzetközi eseményt háttérbe szorított, — rányomta bélyegét a NATO külügyminisztereinek -luxem­burgi értekezletére is. A lu­xemburgi tanácskozáson a leg­nagyobb feltűnést Kirag dán miniszterelnök felszólalása kel­tette, aki világosan utalt ar­ra az összefüggésre, amely a közel-keleti válság és a viet­nami amerikai agresszió kö­zött van. A dán miniszterelnök újra, nyomatékosan követelte a vietnami tűzszünetre irányu­ló tárgyalások megkezdését. A hét eseményei között fon­tos helyet foglal el Kiesinger bonni kancellár válaszlevele Willi Stophhoz, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökéhez. A hosszú va­júdás után megszületett válasz­levél újra megmutatja, hogy milyen hamisak azok a fogad­kozások, amelyek a bonni po­litika „változását” helyezik ki­látásba. /. válaszlevélből, mely az NDK miniszterelnökének egyetlen konkrét javaslatára sem felel, lényegében válto­zatlanul csendül ki a revansis- ta, annexiós politika, amely a hidegháború leghűvösebb nap­jaiban is sajátja volt a bonni államnak. Revansista elképze­lések, a teljességgel tarthatat­lan „kizárólagos képviseleti igény” újbóli megismétlése a leglényegesebb mondanivalója Kiesinger válaszlevelének. A bonni írásmű berlini vissz­hangja újra az, hogy az NDK kormánya továbbra is kész és eltökélt a békés egymás mel­lett élés alapelveinek megva­lósítására, a két német állam közötti kapcsolatok vonatkozá­sában. A Német Demokratikus Köztársaság a válaszlevél el­lenére is hajlandó a két kor­mány megbízottai közötti meg­beszélések folytatására, ame­lyeknek feladata a két ném C állam kormányfői tanácskozá sát előkészíteni. Gárdos Mikló» ix egyiptomi kémelhárítás jelentése t II Liberty lehallgatta az EfiK katonai utasításait Miért bombázták az Izraeliek az amerikai kémhaját ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents