Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-19 / 116. szám
Egy nagyközség kultúrája Megjegyzések a poroszlói tiszai napok kapcsán A művelődési ház igazgatója javasolta: nézzünk körül a padláson. A „padlás” ahlak nélküli, szűk, sötét helyiség a színháztereim felett, reflektor- szoba lenne, ám jó ideje kincsestár: a falu ősi emlékeit, a népélet és népi műveltség ereklyéit őrzik itt, agyag- és cseréptáblákat, korsókat, a majdani falumúzeum becses tárgyait. — Régi álom: a falumúzeum — mondja Krisár Miklós — s ez nem elérhetetlen. A lehetőségek adottak egy felső-tiszai halászati múzeum létesítésére, nagy fáradság nélkül gazdag tárgyi anyag gyűjthető össze, amit helytörténeti leletekkel is kiegészíthetnénk. A látogató, aki mostanában a porosztól Móricz Zsigmond Művelődési Ház előcsarnokába lép, máris ízelítőt kap a múzeumi hangulatból. Kékes- szürke, nagy hasú korsók, ökörszarvból készített sótartó, díszes fafaragás, manimutcson- tok sorakoznak az üvegvitrinekben. S a sarokban, elrendezetten, az idős tiszai halász, Mester Imre munkaeszközei: kerítő- és dobóháló, szák, horgok és háromágú szigony, ladik. Mozgalmas idejét éli a művelődési ház, vasárnap óta tart a poroszlói tiszai napok programja. Sok az érdeklődő, minden nap eseményt jelent. Volt már filmbemutató, ankét- tal, tájékoztató a Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatos közséigrendezési tervekről, gyermekklub-nap, Eger Füzesabony, Tiszafüred, Sarud & Poroszló gyermekolvasóinak találkozója, irodalmi, történelmi műsorral és vetélkedővel, horgászok-halászok, termelőszövetkezeti szocialista brigádok tagjainak szakmai találkozója, forró hangulatú béke- nagygyűlés, s ami még hátra van: régészeti előadás, népzenei est és a hagyományos tiszai horgászverseny. Mint a programból is kitűnik: helyes arányban vegyítették az ismeretszerzést a szórakoztatással. — A tiszai napok népniiívelé- si tevékenységünk vizsgája — mondja a fiatal, agilis népművelési szakember, Krisár, az ismeretterjesztő és szórakoztató rendezvénysorozatnak is életrehívója. — Nem törekedünk arra, hogy különlegességet adjunk. Az a gondolat vezérelt bennünket, hogy történelmi hagyományaink ápolásával egészséges lokálpatriotizmust fejlesszünk az emberekben, hogy szórakoztatva is formáljuk az emberek ízlését, gondolkodását. Rendezvényeink kötődnek a község múltjához, jelenéhez, de bepillantást nyújtanak a jövőhöz is. A poroszlói művelődési ház alig fél évtizedes múltra tekinthet vissza, s eredményes tevékenységével már kivívta az elismerés hangját. Erőssége a különböző klubok (gyermek, ifjúsági, nők, értelmiségi) törzsgárdája, s erre a törzsgárdára alapozódik a népművelési terv. Senki sem gondoljon azonban arra, hogy a klubok zárt ajtók mögött élnek, működnek; rendezvényeikre, foglalkozásaikra az érdeklődők is betérhetnek, s munkájukban részt vehetnek. Mostanában sokat vitatkozunk a népművelés új formáiról, s nem kevesen vannak, akik kimondottan a klubok, a kis közösségekben folytatott népművelési tevékenység egyedüli életrevalóságára esküsznek. Poroszló kulturális élete eleven cáfolat az „esküvéselt- re”, mert itt nemcsak a klubok, de a tömegrendezvények is „megélnek”, sőt, úgy mondhatnánk, hogy a klubkeretbe ágyazott előadások is tömeg- rendezvénnyé dagadnak. Friss példa erre a május 15-ére, hétfő estére hirdetett „Községien dezés a Tisza II. vízlépcső építésénél” című előadás. Nem szánták tömegelőadásnak, mégis annyian eljöttek — több mint kétszázan —, hogy csak a színházteremben fértek el az érdeklődők. A Tisza II. vízlépcsőről tudnak már mindent a porosz- lóiak, amit tudniuk kell. Tudják, hogy a Velencei tónál négyszerié nagyobb medertározó készül falujuk alatt, ami öntözhetővé tesz több mint félmillió holdnyi földterületet a Tisza völgyében, s ezzel a halászalilag hasznosítható vízterület is növekszik majd 20 ezer holddal. Tudják, hogy Poroszló és Űjlőrincfalva között ivadéknevelő tógazdaságot létesítenek, s azt is, hogy valahol a közelükben, a halak feldolgozására egy konzervgyár felépítésére is sor kerülhet. Láthatták térképeken: mint egy középkori parasztvár végeláthatatlan fala kíséri az űj gát a Tiszát, s a gát tetején fut majd az országút széles sávja. A táj arcát valamikor szeszélye szerint a víz alakította — ötezernyi holdat árasztott el az idei tavaszi áradás is —, de aztán a víznek is az emberi értelem parancsol. A hatalmas víztükör, az alföldi síkvidék ember teremtette „tenger” valóban új vonásokkal gazdagítja a táj arcát A vízmenti majdani üdülőtelepek, víkendházak és takaros villák sokaságával — új színfoltot jelentenek térképeinken. S a várható tájképi változások már a mai porosz:ói tiszai napok további távlatait, kiteljesedését is érzékeltetik: kisugárzása továbbterjed, nem szűkül le hatása egyetlen településre. — Már jövőre szélesítjük a programot, földrajzilag. Szerepet kap a vállalkozásból Sarud és Űjlőrincfalva i®. Egészséges együttműködés alakult ki már eddig is köz- j tünk és Tiszafüred között, s természetesen erre az együttműködésre is építünk. Poroszló mezőgazdasági jellegű nagyközség. Régebben J művelődési életét a kisebb, de jómódú, vagyonosabb rétegek érdeklődési köre határozta meg Ma már — ha százszor elkoptalott közhely, akkor is le kell írni, százegyedszer — a művelődés tömegjelenség, j szinte egyetlen polgár sincs, aki valamelyik művelődési tényező jelentékeny hatásában ne részesülne. A művelődési ház rangos helyet vívott ki magának, s a népművelési eredmények biztatóak. Am meg kell mondani: jobbak a feltételek, mint az eredmények. Az értelmiség korábban is mértékadó szerepet játszott a község életében, s ez a szerep most még fokozottabban kell, hogy érvényesüljön. A község iskolájában 23 pedagógus tanít, rajtuk sok minden múlik. Az ő gondolkodásmódjuk, tevékenységük, ízlésük, szokásaik jelentősen befolyásolják a többi réteget, a közízlés alakulását. Az eddiginél többet kell vállalniuk a kulturális tennivalókból, a kultúraterjesztés munkájából. Pataky Dezső Amikor jó huszonöt esztendővel ezelőtt Bencze Jenő vállalati könyvelő és felesége, születetett Márkus Piroska házasságot kötöttek, örökölték Márkus nagymamidtól a zugligeti családi házukat. Ebben a házban született és nőtt fel az első gyerek, a most huszonkét éves János, majd a második gyerek is, az immáron tizenkilenc éves nagylánnyá cseperedett Ilonka. A fiú egyetemista, a lány tavaly végezte el az élelmi- szeripari technikumot. Amióta a gyerekek felnőttek, a mama is dolgozik, statisztikus egy óbudai vállalatnál. A kis család békés és kiegyensúlyozott élete a múlt év elején megváltozott: a mama tisztán száznegyvenezer forintot nyert a lottón, annak a két szelvénynek az egyikével, amelyet hetenként kitöltött, bízván a szerencséjében, mint annyi sokan mások. — Naiv lélek vagy, Piros4 Hmmsőq május 19., péntek kám, ha azt hiszed, hogy pont neked lesz majd ötös találatod — mondta nem is egyszer Bencze a feleségének. — Nem vagyok olyan nagyigényű, és telhetetlen sem vagyok. Én megelégszem négyes találattal is — felelte és amikor kifizették a száznegyvenezer forintot, valóban nagyon elégedett is volt. Eleinte egészen jól indult a tervezés. Különösen az csi- gázta föl a családot, hogy nyáron, a szünidőben, a mama pénzt és fáradságot nem kímélve, meglepetésként mind a négyük számára háromhetes külföldi JBXJSZ- utazást szervezett a Dalmát tengerpartokra. Szerfelett elégedetten, vidáman és napsütötte barnán érkezett haza a család kis otthonába. — Nem ismerünk rád, Piroska — mondták a kartársnők a hivatalban, és nem győzték dicsérni, hogy menynyire megfiatalította a lottónyeremény, meg a nyaralás. De nemcsak ennyit mondtak a kollégák a hivatalban, hanem azt is mondták hogy „adj kölcsön, Piroska, nyolcezer forintot, mert hisz te most gazdag vagy”, és azt is modták, hogy „adj kölcsön, Piroska, tizenötezret, hogy betudjam fizetni a nekem juttatott szövetkezeti lakásra az alaptőkét’. Legalább húszán kértek tőle kölcsönt a vállalatnál, ezertől húszezerig, mire Piroska azt felelte, hogy előbb meg kell beszélnie a családdal, mert hiszen harmincezret már elköltötték a nyaralásra, és a megmaradt száztizezerrel más tervük van. De ezt Piroska csak úgy mondta, mert az otthoni tervek korántsem tisztázódtak még. Útban a nyaralásból hazafelé, a vonaton, már volt ugyan némi vita, de Piroska abban egyezett meg a férjével és a két gyerekkel is, hogy majd nyugodt körülmények között otthon megbeszélik az egész ügyet. Már az első vasárnap, amikor együtt volt a család, sor is került erre. — Bözsinek feltétlenül adnunk kell húszezer forintot — mondta Bencze a feleségének —, mert ha mi ilyen jó helyzetbe kerültünk, akkor vegye meg Bözsi is az új bútorokat. Talán könnyebben férjhez tud majd menni. — Egy vasat sem adunk Bözsi néninek — horkant fel János —, inkább vegyünk egy Wartburgot. Ha szétaprózzuk a pénzt, semmire sem telik. — Szó sem lehet kocsiról — mondta határozottan Ilonka =, csak azért, hogy JáMájus 27—június A könyv ünnepi hete A hagyományok szerint idén is megrendezik a könyv ünnepi hetét május 27. és június 4. között. A kiadók 62 művet jelentetnek meg az ünnepi alkalomra, 1 200 000 példányban — számos újdonsággal, csemegével örvendeztetve meg a könyv barátait, a magyar és a külföldi irodalom kedvelőinek széles táborát, kielégítve a légválasztékosabb igényeket is. Mai költészetünket Áprily Lajos, Benjámin László, Juhász Ferenc, Keresztury Dezső és Zelk Zoltán kötetei képviselik, s megjelenik egy külön költői antológia is „Szép versek 1966” címmel. A mai magyar szép- irodalom prózai reprezentánsai közül bizonyára nagy keresettségnek örvend majd Déry Tibor kétkötetes munkája (Theok- ritosz Újpesten), Kolozsvári Grandpierre Emil elbeszélés- kötete (Változatok hegedűre), Örkény István új szatíráinak gyűjteménye (Nászutasok a légypapíron), s már most megjósolható a sikere Darms József, Dobozy Imre, Illés Béla. Hegedűs Géza, Kaíiúna Mózes, Vészi Endre és Berkest András könyvhétre megjelenő munkájának is. A régebbi magyar szépirodalom alkotásai közül Arany János, Csokonai, József Attila és Vajda János összes verseit ajánljuk. A Képes Regénytár sorozatban jelenik meg Mikszáth Beszélő köntöse, s az új formában jelentkező Olcsó Könyvtár sorozatban Vörösmarty Csongor és Tündéje az, amit említeni szükséges. A külföldi irodalom termékei közül Lorca összes műveit emeljük ki, amely könyvészeti szempontból is jelentős. Ketten a lámpa alatt címmel szovjet írók új elbeszéléseit kaphatjuk. ugyanakkor egy gazdag válogatást is közreadnak mai osztrák elbeszélők írásaiból. Végre olvashatjuk Boulle könyvét is (Híd a Kvaj folyón) és Szimonov legújabb munkáját (Minden nap hosszú). Természetesen gondoltak a gyermekekre is, valamint azokra, akik a tudományos és ismeret- terjesztő irodalom kedvelői. A könyvhét alkalmából az eddiginél is vonzóbb kedvezményt biztosítanak az olvasóknak: József Attila összes verseit, az 1966. évi legszebb magyar verseket és elbeszéléseket táráimmá antológiákat, valamint a szovjet novellaválogatást 50 százalékos árengedménnyel lehet majd megvásárolni május 27. és június 4. között. Az ünnepi könyvhét megyei előkészítő bizottsága gazdag, változatos programot állított össze, hogy mind szélesebb körben felkeltse az olvasás igényét, hogy különösen a mai magyar irodalom alkotásait népszerűsítse. A programban író—olvasó találkozók, irodalmi ismeretterjesztő előadások, irodalmi estek, könyvkiállítások és könyvvásárok szerepelnek. Népes íróküldöttség látogat megyénkbe: Fábián Zoltán, Fehér Klára, Garat Gábor, Gyárfás Miklós, Káldi János, Lázár Ervin, Nemes László, Róxzz Zoltán, Szalui Lenke, Szentivá- nyi Jenő és Vasvári István. Az írók találkoznak majd megyénk kulturális vezetőivel, olvasóikkal, hogy baráti eszmecserét folytassanak irodalmunk időszerű kérdéseiről, a megye kulturális problémáiról. A könyvheti ünnepség megyei megnyitóját idén is az egri Gárdonyi Géza Könyvesboltban rendezik, május 29-én, vasárnap délelőtt. Este 7 órakor a Megyei Irodalmi Színpad együttese mutatja be Ga- rai-műsorát a Megyei Művelődési Ház kamaratermében. Az író—olvasó találkozók sorozatát Lázár Ei-vin kezdi, május 27-én, Füzesabonyban, hasonló találkozóra kerül sor Tarna- zsadányban, Atányon, Tarna- mérán, Bélapátfalván, Horton, Ecséden, Petőfibányán, Sarudon, Bátorban, Selypen, Lőrinciben, Detken, Abasáron, Heréden, Zagyvaszántón, s a megye három városában — Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is. A könyvhét keretében, május 30-án, kedden délután a megyeszékhelyen rendezik meg a Magyar Rádió által szervezett „Ki olvas többet?” című vetélkedő megyei döntőjét. Eger és a megye költői. írói (a Népújság írói köre) június 2-án, este 7 órakor a kará- csondi művelődési házban találkoznak olvasóikkal és mutatják be legújabb műveiket. Válaszol az illetékes Valóban öngól volt Lapunk április 9-i számában Idegenforgalmi öngól című cikkünkben bíráltuk a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalat egri Széchenyi Éttermének ízlést és ötletességet nélkülöző átalakítását és a vállalat idegenforgalmi érdekeket sértő, időszerűtlen és gazdaságtalan beruházási gyakorlatát. Május 28-i számunkban A harmadik öngól című cikkünkben már sajnálatos eseményről kellett beszámolnunk: leállították a Vadászkürt átépítését, s így az idegenforgalmi fő szezonban ez a népszerű egri étterem már nem állhat a vendégek rendelkezésére. Cikkeinkre Bágyi Imre, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt: A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya az újságciknos a fruskáival éjjel-nappal furikázzon rajta. Inkább építsünk egy nyaralót a Dunakanyarban. A papa még közölte, hogy neki kell három öltöny ruha, meg egy tavaszi kabát, János szmokingot és szarvasbőr zakót igényelt, Ilonka két tavaszi és két nyári kosztümöt kért, ezenkívül egy kisesté- lyit, hogy majd télen legyen miben elmennie az üzemi bálra. Csak éppen a mama nem kért semmit, hanem elővette a noteszát, és a golyóstollával egymás alá fölsorakoztatva, jegyezni kezdte, hogy ki mit igényel. A noteszlapra először fölirta: „Kölcsönök a hivatalban”, és sorolta egymás után: Berek- né nyolcezer, Godai Juci ezerötszáz, Ferenciné tizenötezer, Makai Berci húszezer, Letenyei hétezer, Kengyel bácsi, a hivatalsegéd, ötszáz, összesen: ötvenkétezer forint. Amikor ezzel végzett, új rovatott. „Kiadások a családra”: Bözsinek bútorra húszezer, Jánosnak Wartburg hetvenezer, Ilonkának vikendház nyolvanezer, apunak három öltöny és egy tavaszi kabát kilenczer, Jánosnak szmoking és szarvasbőr zakó négyezer-ötszáz, Ilonkának két tavaszi, két nyári kosztüm és egy kisestélyi hatezer-ötszáz, nekem egy gyapjú sál százötven forint, összesen százkilencvenezer- egyszázötven forint. — Ez összesen annyi mint kekben szóvá tett hiányosságokat megvizsgálta. Valóban sokáig elhúzódtak a Széchenyi Étterem átalakítási munkálatai. Ezt elsősorban a nem körültekintő tervkészítés befolyásolta. Az éttermi rész korszerűsítése ugyan nem szerepelt a vállalat átalakítási tervében, de azzal egyetértünk, hogy nagyobb költség nélkül is ötletes, egyszerű megoldással hangulatosabbá lehetett volna tenni. A Vadászkürt Étteremmel kapcsolatos bírálatok sajnos megfelelnek a valóságnak. A kivitelező vállalat február 28-án tett ajánlatát a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalat nem fogadta el, holott jól tudta, hogy a belváros rekonstrukciós terve elkészült, s ezért a Vadászkürt nagyobb mértékű átalakítása nem célszerű és — ismételte félhangosan — százkilencvenezer és egyszáz- ötven forint — majd fölnézett a számoszlopról és így szólt: — Az én kedves kis családom világosan láthatja, hogy mindenre nem telik. Ha hozzáadom az itthoni igényekhez a hivatali kollégáim kívánságait, akkor kétszáznegyvenkétezer és egyszáz- ötven forintra lenne szükségem ahhoz, hogy mindenkit kielégítsek. — Ha anyu így fogja fel a lottónyeremény ügyet — siránkozott Ilonka —, és ennyire semmibe veszi a család érdekeit, akkor kár minden szóért. — Ügy látom — szólalt meg a mama némi szomorúsággal, de nem kevésbé gúnyosan —, hogy a pénzből is megárt a sok. És én csak arra lennék kíváncsi, mi lett volna akkor, ha véletlenül egy ötös találattal és kétmillió forinttal áldott volna meg a sors? És a pénzt, nem törődve a család zúgolódásával — ötszáz forint kivételével, — bent hagyta a takarékban és sem a hivatali, sem a családi igényekből semmit sem elégített ki. Az ötszáz forintot pedig másnap bevitte Kengyel bácsinak, az öreg hivatalsegédnek, nem is kölcsönbe, hanem ajándékba és az elsejei fizetéséből megvette magának a százötven forintos gyapjúsálat... Földes György nem gazdaságos. Ha a vállalat a kivitelező ajánlatát elfogadta volna, már az idegenforgalmi szezon megkezdése előtt biztosíthatták volna a konyha üzemeltetését. A kereskedelmi osztály a Népújság cikke után azonnal felhívta a vállalat figyelmét arra, hogy csupán a legszükségesebb konyhaátalakítási munkákat végeztessék el, hogy az étterem minél előbb a vendégek rendelkezésére állhasson. Sajnos, mindezeknek a javaslatoknak a végrehajtását akadályozta a vendéglátóipari vállalat vezetőinek helytelen, merev állásfoglalása. A kereskedelmi osztály körültekintő vizsgálata megállapította, hogy a Vadászkürt átalakítása során olyan mulasztások történtek, amelyekért felelősség terheli a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalatot, ezért a vállalat illetékes vezetőjét fegyelmi úton felelősségre vonjuk. ★ Április 16-i lapszámunkban A strandra várunk, meg a jó időre című cikkünkre is válaszolt a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője: Osztályunk álláspontja már a cikk megjelenése előtt is az volt, hogy a strandétterem harmadosztályú legyen, a pavilonok pedig IV. osztályú besorolást kapjanak. A Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat valóban egységes, III. osztályú besorolást kért a strand egész területére. A fogyasztók érdekeit figyelembe véve azonban osztályunk ezt nem engedélyezte. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Szeszipari Vállalat „bódéjai” valóban nem felelnek meg sem az esztétikai, de még a kereskedelmi követelményeknek sem. A cikk megállapításaival tehát egyetértünk. de tekintettel arra, hogy a strand rendezési terve még nem készült el, ebben az évben nem lett volna célszerű és gazdaságos újabb létesítmények elhelyezése. Már tervezik a strand téli, nyári kabinsorát, s ennek keretében épülnek majd meg a korszerű kereskedelmi egységek is.
