Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

Örömünkre szolgál, hogy nö­vekvő idegenforgalmunk egy­re vonzza a hazai és külföldi turistákat, de még mélyebb őröm és nyereség az egri kö­zönség számára az, hogy mind sűrűbben jelentkeznek gyűjte­Iványi Öd a művelőd A művelődési ház dísztermé­ben már két hete érdeklődik a közönség lványi Ödön mű­vészete iránt. Ez a Nógrádban élő festő harminc nagyobb kompozíciójában és kilenc ak- varelljében lírai vallomást tesz elénk szűkebb hazájáról, Nóg- rádról és azokról az emberek- lől, akik között éL A tárlat megtekintése után az az érzése a szemlélődének, bogy a művész keresi azokat a meghitt és soha vissza néha térő pillanatokat, amikor a színek és formák vallomásra késztetik őt. A vásár idegesí­tő, bonyolult mozgását síkok egymásra torlódásában és a színek egybemosódó változatai­val érzékelteti. A tokaji utca azonban már líra, éppúgy, mint a Bodrogon vagy az Esti Tarján című képe. Nem is pusztán lírai, színekből kiala­kuló vallomások ezek, krónikái az érdekes pillanatoknak, ha­nem látomások, amiket a va­lóság ébreszt a festőben. A színek ellentétpárjaiból, a for­mák látszólagosan laza szöve­téből alkotja meg az egységes hangulatot árasztó képeket. A Bégi lépcső című kép színei szinte árasztják a falak kor- hadtságát és, azt a színében is penészre emlékeztető hatást, amit az elöregedett házakból kapunk. Közvetlen modorban örökíti meg a körülötte élő mindenna­pi embereket, a dolgozókat, akik élményt jelentenek szá­mára azzal, hogy vannak. Ka­pálok, Varrónők, Játékkészítő, Parasztasszony, Leányka, Zsu­zsi, Asszonyok és Fiúportré cí­mű képein azokat a hangula­tokat, érzéseket adja vissza a festő, amiket rokonszenves hő­sei benne keltettek. Csendéletében és szobabel­sőiben az elgondolkodó, az el­mélkedő művész vall önmagá­ról, míg a Palócföld, Somos­kőújfalu című kompozíciók — mennyi változata a sárgának ezen a képen — a művész táj- szeretetéről vallanak. Figyelemre méltó a mód és Csak fiataloknak! Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Heves megyéből is évről évre több külföldi és belföldi társasutazást szervez és bonyolít le. A megye fiatal­jai az idén a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Bulgária tájaival is­merkedhetnek meg, de utazást tehetnek június 22 és július 3 között Romániába is, a Ma- maia—Bukarest útvonalon. A 12 napos utat, amely 2300 fo­rintba kerül, és nincs benne a zsebpénz a gyöngyösi járási KISZ-bizottság szervezi. Ha­sonló időtartammal szervez­nek Bulgáriába társasutazást június 30 és július 13-a között a Szófia—Primorszko—Szófia útvonalon; A külföldi utazás mellett az idén gondot fordítanak a fiatalok hazai utaztatására, il­letve üdültetésére is. Az uta­zási iroda május, június és szeptember hónapokban a He­ves megyei fiatalok rendelke­zésére bocsátja a strandolási, sportolási, kulturális és turisz­tikai adottságokkal rendelke­ző verőcei s balatoníöldvári nemzetközi üdülőtelepeit. Az üzemi és hivatali KlSZ-fiata- lok kollektív jelentkezés ese­tén vasúti kedvezményben is részesülnek. Jelentkezni a KISZ Heves megyei Bizottsá­ga mellett működő Expressz kirendeltségeknél lehet. Terven felül 173 millió forint értékű építőanyag Az építőanyag- és szerkezet­gyártó iparágakban ez év első négy hónapjában — a múlt év azonos időszakához viszonyít­va — tizenöt százalékkal emel­kedett a termelés. A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárainak dolgozói a jubileumi verseny­ben 107,6 százalékra teljesítet­ték négyhavi előirányzatukat, s így az egy évvel ezelőttinél 34,6 százalékkal több falazó­anyagot termeltek. így az épí­tési idény kezdetére 104 millió­val több égetett téglát adtak az építtetőknek, mint a múlt év első négy hónapjában. A Betonelemgyártó Vallalat dolgozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére az idei terven felül ígért 150-ből már már csaknem ötvenmillió fo­rint értékű előirányzaton felü­li betonelemet készítettek. A cementipar gyárai az előírton felül már 25 ezer tonna ce­mentet szállítottak az építők­nek, a kő és kavicsbányászok pedig száz kilencvennyolcezer köbméter kaviccsal és 127 ezer tonna zúzott kővel teljesítet­ték túl májusig esedékes ter­vüket Az építőanyag és szerkezet­gyártó iparágak végeredmény- bej» 173 millió forint értékű terven felüli termékkel segí­tették az ország építkezéseit az első négy hónapban. (MTI) Dokumentum-re g ény XLV. Rahn akár már most is egyezséget köthetett volna Horthyval: a kormányzó be­lemegy mindenbe, amit a né­metek akarnak, és cserében visszakapja a fiát, de úgy gon­dolta, jobb, ha még egy ideig puhul az öregúr. Egy éjszaka, amit a fiáért való aggodalom­ban tölt el, nem árthát az al­kunak. S az sem árthat, hogy Skor- zeny alakulatai közben felvo­nultak. A Vérmezőnél sora­koztak fel harckocsikkal, ne­hézfegyverekkel. Veesenmayer nem mulasztotta el, hogy ér­tesítse a kormányzót: készül az ostrom. Horthy erre hajlan­dónak mutatkozott arra, hogy német védelem alá helyezze 1967. május I3„ szombat magát. Miniszterelnökével és néhány bizalmi emberével át­autózott a Várpalotából a Hatvány palotába. Ott, ahol Szálasi készült a hatalom át­vételére, a kormányzó most a hatalom átadásán töpren­gett. Felesége és menye nem­sokára mellette volt: ők ket­ten először a pápai nunciatú- rán keresték biztonságos me-, nedéket, de aztán követték a kormányzót. Veesenmayer La­katossal alkudott. — A kormányzó a fia életé­nek tartozik azzal, hogy alá­írja a proklamáció visszavo­nását! — érvelt. Lakatos bólintott, s azt kér­te, csak bízzák rá a dolgot. Horthy nem fog ellenkezni, ha garantálják a fia életét Es igaza volt: a zsarolás sikerült. Horthy aláírta, amit a néme­tek fogalmaztak, s amit la­katos eléje tett. „A magvar nemzethez címzett október 15-i kiáltványomat semmisnek nyilvánítom és megismétlem a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett paran­csát, amely a harc elszánt folytatását rendelte el. A sú­lyos hadihelyzet megköveteli, hogy a honvéd hadsereg di­csőséges hírnevéhez méltóan védje hazáját. A jó Isten ve­zérelje a honvédséget és Ma­gyarországot a jobb jövendő útjára.” Aztán ment vissza a Várpa­lotába. hogy összecsomagol­jon. Utazik Németországba, ahol — ezt ígérték a németek — viszontláthatja fiát, s a védőőriretben fejedelmi bá­násmódban lesz része. A kor­mányzói rezidenciát közben elfoglalták Skorzenv emberei. Rövid harcra került csak r sor, a páncélosokat be sem kel­lett vetni, mindössze a palota kertjében volt rövid lövöldö­zés a testőrök, s az SS-ek kö­zött. A Skorzenv-fiúk azon­nal otthon érezték magukat a palotában. Horthy, aki besie­tett a fürdőszobába, hogy hű­séges inasa segítségével össze­csomagolja a toalett-cikkeket, meglepve látta, hogy fürdő­kádja mellett éppen az ő für­dőköpenyébe burkolózik egy SS-legény. Itt, a fürdőszobában keres­te meg aztán Veesenmayer. Egy papírlapot vitt magával, amely a kormányzó lemondá­sát és Szálasi kinevezését tar­talmazta. — Mi van a fiammal? — kérdezte Horthy izgatottan a WC-kagyló és a fürdőkád kö­zött. Veesenmayer maga sem tudta, hogy pontosan hol van a kormányzó fia. A kis Horthy ekkor már Mauthausenben ült, a külön fogdaépületben, magáncellában. A szomszédos cellában Badoglio marsall fiát őrizték, akit ugyancsak zsaro­lási szándékkal hurcolt ei a Gestapo. Mégis, Veesenmayer magabiztosan válaszolt: — Az Ön fia ügyét legfelső helyen már eldöntötték.. . Ő holnap csatlakozni fog főmél­tóságod különvonatához Lfnz- ben, vagy Bécsben. Természe­tesen csak akkor, ha főméltó- ságod aláírja ezt az okmányt. Horthy tollat fogott. Sebté­ben futotta csak át a papírla­pot, amelyet a német követ alá akart íratni. „A magyar törvényhozás két Háza nagyméltóságú elnöké­hez! A magyar Országgyűlésnek kormányzói üdvözletem! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel ki­nyilatkoztatom azt az elhatá­rozásomat, hogy a hadvezetés eredményes , folytatása ás a nemzet belső egysége és össze­fogása érdekében kormányzói tisztemről lemondok és a kor­mányzói hatalommal kapcsola­tos minden törvényes jogom­ról. Egyidejűleg Szálasi Feren­cet a nemzeti összefogás kor­mányának megalakításával megbízom. Kelt Budapesten, 1944. évi október havának 16. napján. Horthy.” A kormányzó alákanyarí- totta az iratra a nevét. Vee­senmayer máris távozott, sie­tett vissza a német követségre, hogy átadja az iratot Szálasi­nak és minisztereinek. A nyilas ve­zér hálásan szorongatta a német urak kezét. — Köszönöm, Höttl úr, kö­szönöm! — mondta a kémfőnöknek, aki szintén ott volt az Úri utcában. — Önök voltak akik először felismerték, hogy a hungarista mozgalom a német birodalom egyetlen igazi magyarországi szövetsé­gese. önök tették az első kez­deményező lépéseket. A fekete hajú fiatalember elhúzta kezét a Szálasiéból, s aztán, anélkül, hogy a jelenlé­vőktől búcsút vett volna, el­Tulf pántolva jók Reggel-este a színház előtt visz el az utam. örömmel nézegettem a sok száz, vagy talán ezer tulipánbimbót. Az idei május 1. is szebb volt, mert virágok szegélyezték a járdát De május 6-án reggel­re szomorú kép fogadott, mintha kaszával vágtak vol­na rendet a tulipánerdőbe — írta szerkesztőségünkbe kül­dött levelében Eszes Tivadar egri lakos. Lehetséges, hogy a balla­gásra készülő diákok is letép­tek jó néhány szálat. Ha a lányoknak vitték, nagyobb örömet okoztak, mint kárt, ezért én megbocsátanám, ha a beszerzési forrás nem ép­pen dicsérendő is. Am élt bennem a gyanú, hogy mégsem a diákok, vagy főleg nem ők követték el a tu- Hpánlonásokat. A Városgaz­dálkodást Vállalat vezetője felsorolta, hogy ezen a héten, az utóbbi napokban is állan­dóan dézsmálják és loniák a város díszeit, a gyönyörű vi­rágokat. Mintegy 20 ezer szá­lat ültettek ki és ebből 6 ezernek csak árva csonkja van meg. Nemcsak a szín­ház előtt, hanem a Dobó té­ren, a főiskola előtt, a Pe* tőfi téren és a Népkertben is letarolták, kitépték a virágo­kat. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy kufár szellemű alkalmi árusok csi­nálnak szennyes üzletet a kedves virágokból. A napok­ban újabb virágokat ültet ki a városi kertészet. Arra is gondolnak, hogy őröket állí­tanak a legjobban veszélyez­tetett helyekre és főleg az al­kalmi árusokat kell ellenőriz­tetni, hogy honnan szerzik be a nagy kosarakban cipelt virágokat. Természetesen minden vi­rágágy mellé rendőrt nem ál­líthatunk, de legyünk vala­mennyien őrei Eger város dí­szének, a virágnak. F. L. A jövő hét a tv-ben FALUSI DOLGOKRÓL (szer­da, 19.20). A ma már legtöbb­ször kéthetenként jelentkező műsor ezúttal — a televízió Győr—Sopron megyét bemu­tató adásaihoz kapcsolódóan — a megye termelőszövetke­zeteivel foglalkozik. Filmriport számol be a halászi tsz kie­melkedő eredményéről: ma már 6Ó forintot fizetne« egy munkáé-vségért a közös gaz­daságban, holott pár éve még a gyengék közé tartoztak. A szakvezetésnek nagy szerepe volt a 60 forint elérésében. A lipótiak nagy gondja a víz — évi átlagban 2 millió forintot rabol el tőlük az árvíz és a belvíz. Péren a tsz elnöke 18 éve megszakítás nélkül látja el hivatalát, a szövetkezet megalakulásától kezdve. A kérdés természetesen: hogyan sikerült ez? — hiszen nem lök hozzá hasonló elnök lehet az országban. A csapodiak rend­kívül rossz talajviszonyok kö­zött gazdálkodnak, érthető hát ha az állattenyésztésre fordít­ják a figvelmet és nagy terü­leteket füvesítettek. RETTEGETT IV AN I. (szom­bat, 15.10). A tv-filmmúzeuma című sorozatból. A filmművé. szét nagy alakjának, Szereej Eizensteinnek ez volt az utol­só filmje — a második világ­háború alatt forgatták —, ám 1948-ban bekövetkezett hagyta az Úri utcai épületet. Ment a Dísz térre. Dolga volt. Lezárta az Unternehmen Maus aktáját. Doris, a titkár­nő, fürge ujjakkal gépelte az eredmények összefoglalását: „E játszma eredménye a kö­vetkező volt: a) Az ifjú Horthy javaslatá­ba belemenve sikerült ténvek- kel bebizonyítani: az állami vezető körök komolyan foglal­koznak azzal, hogy a partizá­nokkal kapcsolatba kerüljenek. b) Megakadályoztuk, hogy Horthy más utakon keressen kapcsolatot, ami kétségtelenül sikerülhetett volna neki. c) Csupán e játszma szerint sikerülhetett ifjú Horthyt pa­rancs alapján letartóztatni. Ezt a vállalkozást egyébként aligha hajthattuk volna vétrre. d) A kormányzót, akit fiá­nak eltűnése rendkívül nyug­talanított, rábeszélhették, hogy kapitulációs nyilatkozatát ok­tóber 15-én bemondassa a rá­dióban, mielőtt árulásához a maga részéről a szükséges elő­készületeket megtette volna.” — Kész! — mondta Höttl. amikor a lánv leütötte a pon­tot. — Az aktát maid holnap továbbítjuk. Most jöjjön, alud. junk e° vet... __ Skorzenv Sturmbannfüh­rer telefonált — mondta a tit­kárnő —, hogy vacsorát ren­dez a Várban, oda mindket­tőnket elvár... Hö ttl megrázta a fejét. — Egye meg a fene azt az Ottót — mondta —, most. egészen máshoz van kedvem. A lány engedelmeskedett. S amikor pihentek, szinte sze­relmesen simult Höttlhöz. _ Miiven okos vagv te. Wi lhelm! — mondta neki. A férii halkan mondta: — Nem én voltam annyira okos, ők voltak annyira osto­bák! (Vége) halála megakadályozta, hogy a film tervezett harmadik része is elkészüljön. Először 1958-ban mutatták be a tor­zóként is lenyűgöző atmoszfé­rái ú, monumentális történelmi filmalkotást. A Patyomkin páncélos, a Jégmezők lovagja és még számos más. rendkívü­li művéhez hasonlóan, Eizen- stein ebben is kiemelkedőt al­kotott. Eizenstein egyébként filmieihez maga írta a forga­tókönyveket, sőt — kiváló grafikus lévén — ki is dolgoz, ta rajzban aprólékosan az egyes képeket. A film Rette­gett Iván cárnak a bojárokkal vívott küzdelmét íeleníti meg, akik szembeszegültek az ál- lamot központosítani akaró tö_ rekvéseivel. Rettegett Ivánt Nyikolaj Cserkaszov alakítja, a film zenéjét pedig Szergej Prokofiev szerezte. A MORRI'ON-ÜGT (vasár- nan. 20.201. Tv-f)lm. Az Albert M«ltz-mű tv-változatát Esri-r- gályos Károlv rendezte. Tőle kértünk tájékoztatást. — Az egyfelvonásos darab története az ötvenes években játszódik Amerikában —• mondta a rendező —, abban az időszakban, amit ma a maccarthvzmus korának neve­zünk, amikor -7 Amc-’ka-el- lenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság a haladó gondolko­dású emberek ezrei ellen rendezett ^ »»»Nor»/»Vet. A korszak bűnei ellen o!"an -’•rimák születtek, mint Miller Salemi boszorkányok”-ja, vagv az ..Oorvenheimer-üev”. Maltz darabiában nem nagy emberről, hírességről van szó, a kiszemelt áldozat kockázata is kisebb. Amit Morrison, az egyszerű munkás kockáztat, az mindössze csak az állása, szabadsagát nem fenyegeti ve­szély. Ő egyszerűen csak becsüle­tes ember, a darab a közte és az ügyész között zajló küzde­lem feszültségére épül. A szó­csata apró dolgok körül dűl, de ahhoz elégségesen drámai, hogy Morrisonból először csak ellenkező, maid az állásáért, harcoló, végül pedig az igaz­ságért mindenre hajlandó, küzdő embert formáljon. J. Gy. Naponta ezer diák látogat Egerbe Egerben — a vidéki idegen­forgalom fellegvárában — megkezdődött a tavaszi láto­gatási szezon. Különösen a diákok használják ki a ked­vező májusi verőfényt és na­ponta mintegy ezren látogat­nak a történelmi varosba. A történelmet őrző utcákon a nap egyes időszakaszaiban szinte egymást érik a kirán­duló csoportok. Az ország minden részéről Egerbe zarán­dokoló fiatalok nagy tisztelet­tel adóznak Dobó városának. Látogatást tesznek a középko­ri várban, megtekintik a ter­mesze trajzi, valamint a palóc népművészeti kiállításokat. Gazdag gyűjteményanyagá­val vonzza az irodalom-bará­tokat a Gárdonyi Géza em­lékmúzeum. Sok és érdekes látnivalót nyújtanak Eger épí- tészeid emlékei i& (KJ hirtelen nőtt várakozással ku­tatja, kik vagy mik lehetnek az emeleti szobában, a fehér folt megett. A Sivárság című alkotás is pontosan közli ve­lünk azt a hangulati és érzelmi sarkot, ahonnan a festő ezt a képet festette. lványi Ödön akvarelljei még csak hangsúlyozzák azt a lírát és elmélkedést, amit nagyobb képen figyelhetünk végig. Itt a színekben rejlik a nyugta­lanság, a témák mindig líraiak és őszinték: Este, Tokaj, To­rony, Itatás, Palánk, Szerel­mesek, Úton, Nyár és Délután alkalmasint a képek címei, semmitmondóknak is hatnak, de megettük színek és formák derűs harmóniája él. 0 kerámiája múzeumban készlet, söröskancső poharak­kal, desszertestálak, ízléses zo­máncozással sorakoznak egy­más mellett és jelzik, hogy az anyag hogyan engedelmeske­dik a művészi szándéknak és a képzeletnek. Itt nemcsak a né­pi hatás nyomait lehet keresni minduntalan, hanem a klasz- szikusokat_ is. Motívumok, for­mák, a díszítés elemei árul­kodnak arról, hogy a mai la­kás hangulatát, rangját ho­gyan akarja művészetével emelni Bőd Éva. A kiállítás anyaga már járt Pécsett, Veszprémben, Zala­egerszegen és Nagykanizsán. Mindenütt az egrihez hasonló érdeklődés kíséri. Ez a vándor- kiállítás feltétlenül alkalmas arra, hogy a közízlés és a mai lakáskultúra — eme minden irányú körváltóban — színe­sen gazdagodjék. (farkas) ményes kiállítással vendégmű­vészek, akik ebben a város­ban is hatni akarnak, találkoz­ni szeretnének a közönséggel. Ezt a kölcsönös — közönség és művész között létrejövő — ha­tást szeretettel kell ápolnunk. 1ön tárlata ési házban a fogalmazás mélysége, aho­gyan elvont fogalmakat jelenít meg színekben és formákban. A Veszély című festményén a kék alaptónusú kompozícióba belenyilallik a meztelenül va­kító fehér, ott, a nyitott ablak­nál, s a néző valóban valami Bőd Éva 10 az egri vár Keresve sem -lehetett volna kitűnőbb környezetet találni Bőd Éva kerámiáihoz, mint az egri Dobó István Vármúzeum püspöki palotájában levő klub- helyiség. A százados falak, a történelem levegője stílszerű köretet adnak ezekhez a ko­moly szobabelsőkhöz illő mű­vészi alkotásokhoz. Száznál több a művészien megformált darabok száma. S ahány, annyi szín, annyi for­ma és annyi stílus. A falon dísztálak függenek és virág­tartók, a padlón különböző for­májú és ihletésű padlókorsók, kecses nyakkal vagy öblösen, fülekkel vagy anélkül. Gyer­tyatartók, díszkorsók, tekebáb- formán felnyúló alakzatok, kö­csögformák, szélesen gömbö- lyödő edények, gúlaszerűen mintázott vázák, amforákra emlékeztető kancsók, mokkás­Két eéri kiállításról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents