Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
Tsz-demokrccsa és egyéni felelősség Beszélgetés Fekete Győr Endrével, a Termelőszövetkezeti Tanács elnökségi tusijával Vilá ''ra tárt kirakat C* Az élete derekán járó, pirospozsgás és derűs kedélyű plébános most letörten és rezignáltan panaszkodik: t — Kérem, hallom én jobbról, hallom én balról, mit terjeszt rólam az a Kovács elvtárs... Maga még nem hallotta? Nos, nemcsak terjeszti, de a mi :ap egyenesen odajön hozzám az utcán, rám kacsint és úgy mondja.. Hallom, kedves plébános úr, hogy szereti a nőket... De nem mint híveket, de nem ám... Nagyot nevetett, megértőén kacsintott és faképnél hagyott. Kellemetlen ez nekem, s nem is tudom, hogyan álljak bosszút... Gondolkodtam a dolgon, hogy visszadobjam-e kenyérrel, de hivatásom megköveteli, hogy megvédjem magam a rágalmaktól... Tudja, mit csinálok? — közelebb ha!jol és most már derűs arccal, megelégedetten suttogja. — Azt csinálom, hogy bizalmasan elmondom fáz öreg Terus néninek, hogy Kovács elvtárs, a titkár, — vallásos. Jó ötlet? ( ő) Megjelent a „Séta és Szocializmus” legújabb száma A folyóirat májusi száma Az októberi forradalom és a proletár internacionalizmus című vezércikkében megállapítja, hogy a forradalmi harc minden új szakaszában, de különösen az októberi forradalom győzelme után, mind jobban megnövekedett a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának és a világ összes haladó erőivel való egységének a szerepe és jelentősége. Az európai biztonság problémáival két cikk foglalkozik. A. Kruczkowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, Európa békés fejlődéséért című cikkében rámutat a „Washington— Bonn-tengely” agresszív jellegére. J. Schleifstein, a Német KP Politikai Bizottságának póttagja is a bonni politikával foglalkozik Bonn külpolitikája — legenda és valóság című írásában. A szocialista építés elmélete és gyakorlata című rovat közli Ny. Legutyin és V. Ma jer szovjet közgazdászoknak a szovjet nép jólétének emelkedésséről szóló cikkét, amely bemutatja, hogy a Szovjetunió társadalmi termelésének gyors növekedése a népjólét állandó, rendszeres emelkedésével jár együtt. Ugyanez a rovat közli sok adattal A KGST-országok gazdasága 1960-ban című szemlét F. Muhri, az Osztrák Kp elnöke Az osztrák munkásmozgalom perspektívái címmel elemzi Ausztria belpolitikai helyzetét. Guinea hétköznapjai címmel közli a lap azt a beszélgetést, amelyet a lap munkatársai a közelmúltban az ország fejlődésének problémáiról guineai államférfiakkal folytattak. Az első napokban tőlem is többen megkérdezték, hogy milyen, hogy tetszett a Budapesti Nemzetközi Vásár? A friss élmények nyomán bizonyára mindenki elismerően szól a BNV-ről, a mi vásárunkról. Igen, a mi vasárunk, büszkén vallhatjuk a magunkénak, még akkor is, ha egyre inkább a szakemberek, az újítók és a feltalálók világméretű tapasztalatcseréje is a vásár. Baj-e, veszít-e vonzóerejéből, ha nem a régi értelemben vásár a „vásár”? Mert mi tagadás, édességen, apró ajándékon kívül egyéb vásárfiát nemigen hozhat magával a látogató, de annál nagyobb tapasztalatokra tehet szert a szakember, vagy annál nagyobb üzletet köthet a kiállító, sok milliós haszonra tehet szert az iparag és a népgazdaság. Az utóbbi időben egyre több szó esik a korszerű termékről és a világszínvonalról, de ezek önmagukban ejr vont fogalmak. Ma inár nem nélkülözhetjük a konkrét ösz- szehasonlítást, látnunk kell a jót, a jobbat és a legjobbat, hogy ismerhessük a mércét, amely a világszínvonalat jelzi. Nos, erre nyújt kivaló alkalmat a BNV, mert helyünkbe hozza, szemünk elé tárja a világ ipari termékeit. Térképek és nagy feliratok jelzik az országok csarnokait, de egyre inkább szakosítják a vásárt: műszereket, faipari gépeket, vegyi termékeket és műanyagokat láthatunk egymás mellett a szakmai pavilonokban. Háztartási gépeket láttam a magyar, a szovjet, bolgár, csehszlovák, NDK, osztrák és az angol pavilonban, mezőgazdasági gépeket állítottak ki a csehszlovákok, bolgárok és osztrákok. Ugyanazt látjuk a második és a harmadik csarnokban is, tehát a szakember, a konstruktőr, a technológus, vagy éppen a háziasszony is megfigyelheti, hogy melyik termék praktikusabb, tetszetősebb. A zsűri döntése, a szakemberek érdeklődése és az üzletkötések sikere biztos mércével jelzi a világszínvonalat. Amint közelebb kerülünk az új gazdasági mechanizmus megvalósulásához, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy milyen fontos a korszerűség. Korunkl/an a technika, az ipar fejlődése szédületes. Ehhez az iramhoz, a piac igényéhez kell igazodni. Jóleső érzéssé! láttam, hogy a magyar ipar, a Gamma, a MOM. a textil- és a bútoripar, sőt szűkebb hazánk, Heves megve termékeinek többsége is sikerrel állta ki a nemzetközi versenyt. A nemes kikészítésű kartonok, a szintetikus, gyűrtéle- nített szövetek, vagy az orvosi és elektromechanikai műszerek felkeltették az érdeklődést. De a piac igényeit ki is kell elégíteni, a vevő ke- zét és pénzét gyorsan meg kell ragadni! Milyen jó lenne, ha a mintapéldányokat hamarosan és elfogadható áron lehetne vásárolni. Biztos vagyok benne, hogy kiállítóink többsége erre fog igyekezni és arra is gondolnak, hogy egy év múlva újabbal, jobbal kell jelentkezni a vásáron. Én vallom, hogy olyan modem vásár a BNV, amelynek kirakata nem a ligetre, nem is a körútra, hanem a nagyvilágra táruk F. L. V A MAY ellentmondásai Elhisszük, hogy a MÁV egész országot átfogó, hatalmas szervezetében nem is ha. tód, hanem hatszázad rangú kicsiny ügy egy iparvágány létesítése, vagy megtagadása. Most - mégis az egri iparvágány ügyét tesszük szóvá, mert erre egyszer nemet, aztán igent és újra nemet mondott a MÁV. Az eger-tihaméri állomáson mindössze 200 négyzetméteres raktárterületet bérel az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Jóval többre lenne szükség, de nincs hely. így aztán ácsorognak a vagonok, a túlzsúfoltság miatt nem tudják idejében kipakolni. Ám ennél is nagyobb baj és főleg nagyobb költség, hogy az árut a vagonokból gépkocsikra rakják és Tiha- mérről vagy két kilométer távolságra, a Vasnagykereskedelmi Vállalat melletti telepre szállítják. Itt tárolják, aztán amikor hely és gépkocsi van, újra pakolják és az árut az építkezés helyére szállítják. Az egri főépítésvezetőség címére az idén, de még inkább jövőre, -mintegy ötezer vagon áru érkezik. Mennyibe kerül az ide-oda fuvarozás? Legalább 1.9 millió forintba. Az iparvágányt nem egészen félmillió forintért egy hónap alatt megépítenék, tehát évenként közel másfél millió forintot és sok teherautófuvart Nyugati exportra indult a hevesi borsó Heves megyében kedvez az idő a borsószüretnek. A termelőszövetkezetek naponta félezer mázsát küldenek piacra ebből a korai csemegéből, elsősorban a környék és a főváros ellátására. A káli vasútállomásról kedden reggel elindult az első idei borsószá- lítmány az ország határán túlra. A Tárná menti termelő- szövetkezetek kitűnő terméséből száz mázsát küldtek hűtővagonban a Német Szövetségi (köztársaságba. (Kj Sokáig tanakodtam, hogy megírjam-e a kérdésre a választ, hogy kiszolgáltassam-e, vagy sem azt az ötletekben oly gazdag, merészségben oly utolérhetetlen és baráti tanácsban oly elismerésre méltó férjet, aki egy kissé hosz- szabbra nyúló utazás közben megvilágította a férjek pénz- szerzési lehetőségének sokoldalú és gyümölcsöző módszereit. — Nagyon kérlek, ne írd meg... Hátha rájön a feleségem — mondta volt és én hajlandónak bizonyultam, hogy azt, aki nekem ötlettel és tanáccsal szolgált, cserében nem szolgáltatom ki rút hálátlansággal felesége agressziójának. Ám a töprengés nem hagyott békén, össze. vetettem az egyén és a közösség, Csemcsegi — nevezzük így — és a férjei$ társadalmának érdekeit, s miután az is eszembe ötlött, hogy a „hátha” rájön a felesége, korántsem jelenti a bizonyosai, úgy kellett döntenem, hogy az egy feláldozásával a mindenkiért érzett felelősségtudatomtól áthatva, — közreadom a legmerészebb pénzszerzést módszert... — Nehéz... de fene nehéz egy tízest is kihúzni az asz- szonyból. Érdekes, az asszonyok egyforma dühvei és elszántsággal tudják védeni gyermeküket és pénztárcájukat — mondotta bevezetőben kissé rezignáltan, mintegy ^őöqíjcut iza ezzejt a (ér j pénzt a (eL&íéqétőL ? elhárítva tette miatti saját maga felelősségét: az asszony az oka neki. — Lebrennolom a lóvét az ' asszonynak — folytatta, igaz és mély magyarsággal — aztán kotorászhatok (Kzsebemben, míg egy froncsit felszínre hozok a zsebpiszok közül. És ez így ment éveken keresztül. Cigaretta kell? Itt van, kisfiam, egy csomag, elég az, nehogy megártson... Innék, anyukám, egy pohár sört... Majd elmegyünk este sétálni és meghívlak, fiam, egy egész korsóra... És még meg is kellett köszönnöm a jóságát és nagyszívűségét .. Nem, ez így nem mehet tovább. Egy idő után az elnyomott férjben is fellázad a tenni akarás ördöge és mondtam is Erzsinek: — Ezentúl egy százassal kevesebbet kapsz, mert felnőtt ember lennék és az nem lehet meg csak úgy pénz nélkül... — Te és a pénzt Egy frászt adsz, fiacskám, nekem egy százassal kevesebbet, mert az a százas nálad két napig se tartana, míg én abból egy hónapig ellátlak téged cigarettával és korsó sörrél -j- így mondta, a drágám, es amikor valóban egy százast meg akartam tartani, sírógörcsöt kapott és én egyszerűen tehetetlen vagyok a sírógörcsöt kapó nőkkel szemben. Ekkor támadt az első és szerény ötletem. Kaptam két liter bort egy barátomtól... Eladtam a feleségemnek, mint a legfinomabb négyéves ostorosi bort, amit neki hoztam, de hitelbe, mert nekem ugye nincs pénzem és nem lehet adósságban maradni egy önmagát valamire is tartó férfinek... Sikerült. Vérszemet kaptam. És bevallom, loptam is. Igen, gyümölcsöt az útszéli fákról, amit pironkodva és szégyenkezve tettem, de azt is eladtam a feleségemnek. És ő megvette a drága, nehogy adósságban maradjak. Meg kell azonban mondanom, hogy ezek a trükkök sem gyakoriak, sem számottevő pénzösszeget hozóik nem lehettek, mint ahogy az sem volt méltó hozzám, hogy én menjek a boltba tíz deka valamiért és azt hazudjam otthon, hogy tizenhárom deka volt... Ekkor esett a pillantásom a televízióra. Szép, jó és már elég régen becsülettel működő készülék volt. S mint valami elektronsugár, úgy vágott az agyamba a gondolat: itt az ideje, hogy néhányszor elromoljon. Nem gyakran, mondjunk havonta, esetleg kéthavonta egyszer... S azóta megvan a havi százasom. . Nem nagy pénz, de- biztos— Hazaosonok, amikor az asszony nincs otthon, kiemelek belőle egy csövet, este kegyetlenül káromkodom, hogy mégint valami baj van az átkozott készülékkel, aztán másnap reggel visszahelyezem a csövet és felszámolok száz, vagy százötven forintot a feleségemnek... Aszerint, hogy milyen kedve van... Hát így vagyunk — fejezte be talányos elméjéről szóló beszámolóját. Ennek talán két hete, tegnap letörten találkoztam vele. — Egy vasam sincs. A fene egye meg... — Gyere, igyunk meg valamit. .. De hát mi van a televízióval? — Ott egye meg a fene... Képzeld, a fiam is rájött a trükkömre, valószínűleg észrevehette, s ő is kiemelt egy csövet... Én este vissza, a készülék nem jó... Ekkor jön a srác, hogy ő már •léz- te, itt van az a cső, ami. rossz volt benne... Meg is szerezte, tessék anyuka, ötven jo- rint volt csak... A gazemberi Még az üzletmenetet is rontja — morogta dühösen a korsó sörbe, majd esdeklőn rámnézett: — Nincs valami jó ötleted? , k \ Gyuriul Géza takaríthatnának meg. Az építők közel két éve szaladgálnak, érvelnek és vitáznak az iparivágányért. Minden illetékes egyetért érveikkel, csak a MÁV nem. Pontosabban a MÁV egyik illetékese igent, a másik nemet mond. A KPM Műszaki Fejlesztési és Közlekedéspolitikai Főosztálya 1966. májusában nem járult hozzá az iparvágány építéséhez, mert véleményük szerint azt csak az állomás vágányainak felhasználásával lehetne üzemeltetni és annak kiszolgálása nem lenne gazdaságos. Sem az építők, sem a Heves megyei Szállítási Bizottság nem hagyta annyiban a dolgot. A MÁV Miskolci Igazgatóságának 1966. október 31-i levele szerint a javasolt iparvágány a távlati tervbe beilleszthető, megépítése esetén annak kiszolgálását vállalják. A KPM 1966. december 13-án kelt levelében azt írta, hogy az ideiglenes iparvágány építéséhez hozzájárul. Ama MÁV I. Vasúti Főosztálya 1967. március 21-én újra azt írta, hogy „az iparvágány tervezett helyen való megépítése nem felel meg Eger állomás távlati fejlesztésének”, ezért nem engedélyezi. Négysoros levelükkel megakadályoztak egy észszerű és évente másfél millió forintos megtakarítást hozó kezdeményezést. Méghozzá ez nemcsak a vállalatnak, hanem a népgazdaságnak is másfél milliót jelentene évente, mert az iparvágány megépítése után ennek megfelelően organizálnák az építkezéseket, hasznos fuvarra használhatnák fel a gépkocsikat. Nem lehet a MÁV érvelését elfogadni, hiszen Eger nálya- udvara építésének terve még nagyon is távlati célkitűzés, másrészt a tihaméri állomást is jórészt csak az egri sínek igénybevételével használhatják. Az iparvágány sürgős megépítése mellett szól az észszerűség és főleg az évi másfél millió. ______________ F. L. Mm ümm,3 1967. május 31., szerda zik. De hogy továbbmenjek: egyetértek a vezetők anyagi felelősségével és azzal, hogy a közgyűlés anyagi kártérítésre is kötelezhesse őket megfelelő indok esetén. Í A közgyűléseken kívül milyen segítséget igényel a tsz-vezetés? — Jó gazdasági döntést csak tájékozott vezető tud hozni. Ehhez azonban széles körű belső és. külső információra van szükség. Belső információ alatt a számvitelt értem. Számviteli rendszerünk sok ponton elavult, nem ad kellő segítséget a mindennapi intézkedésekhez. Sokszor körülményes, adatai nem tükrözik a realitásokat. Feltétlenül új számviteli rendszerre van szükség. — A külső információk alatt a piaci tájékoztatást értem. A tsz-vezetőknek feltétlenül tisztában kell lenniük a piaci követelményekkel, a mindennapi árakkal. Az export esetén szükséges ismernünk a minőségi követelményeket is. Csak széles körű ismeretek birtokában dönthetjük el: mit, mikor és hogyan értékesítünk. E témában a tsz-szövetségek segítségét várjuk — fejezte be a beszélgetést Fekete Győr Endre. F. P. ségeket teremtve a gyakorlati megvalósításhoz. — A közgyűlés jogköre sem tartott lépést a fejlődéssel. Több jelentéktelenebb probléma is hatáskörébe van utalva. Gondolok itt arra, hogy például kisebb beruházás esetén, ha gyorsan akartunk intézkedni, „csináltunk” egy közgyűlési határozatot. Ha ezt nem tettük volna, lemaradtunk volna például egy hasznos gépről. A közgyűlés fegyelmi jogköre az időbeni eltolódás miatt megfosztotta a döntéseket nevelő hatásuktól. I Az új tsz-törvényben hogyan módosítaná .Ja közgyűlés hatáskörét? — Szűkíteném, de erősíteném. Fontos elvi döntések meghozatalára jogosítanám fel, míg eddigi, több kisebb feladatát a vezetőségi gyűlésre ruháznám. így például a szerződéskötést, vagy az előbb említett fegyelmi jogkört. Nagyobb hatáskört adna a vezetőségi gyűlésnek. Milyen demokratikus biztosíték lenne felelősségre vonásukhoz? — Elsősorban a vezetők személye legyen a biztosíték. Olyan szakembereket válasz- szón meg a közös, akikben bíA mezőgazdasági üzemvezetés gazdasági döntések sorozata. A gazdálkodás minden pillanatában választani kell a lehetőségek között, megtalálni a legjobb megoldást. A döntéseket azonban két síkon hozzák: a közgyűlés dönt a struktúrát meghatározó kérdésekben, míg a mindennapok végrehajtó intézkedéseit a tsz választott vezetői teszik meg. Ez a kettősség sok esetben gátolja a rugalmas, késedelemmentes, konkrét vezetést. Hogyan lehetne közelebb hozni a legmagasabb tanácskozó fórum, a közgyűlés munkáját a választott vezetők tevékenységével, a tsz-demokrá- cia tiszteletben tartásával, a vállalatszerű, egyéni felelősség biztosításával? Erről beszélgettünk Fekete Győr Endrével, a Tsz-i Tanács elnökségi tagjával, a verpeléti Dózsa Tsz elnökével. A közgyűlés a közös gazdaság tagjainak együttes tanácskozó, határozathozó fóruma. A leglényegesebb kérdések dőlnek el itt. A közgyűlésnek ez a pozitív munkája nem vált formálissá? Érdemlegesen segíti-e a vezetést? — Én rangsorolom a közgyűléseket. A legelső helyre a tervtárgyalásokat teszem. Az egész év gazdálkodását meghatározza ez a tanácskozás, és döntései perspektivikusan is befolyásolják a gazdaság életét Ezen a fórumon a tsz gazdái, a tagok közösen döntenek. Ez a munka egyáltalán nem formális, e segítség nélkül, azt hiszem, alig lehetne eredményesen vezetni. A mi gazdaságunkban például évtizedek tapasztalatával szólnak hozzá a tagok egy-egy terület kiválasztásához. A tervtárgyaló közgyűlést megelőző brigádtanácskozások javaslatainak 90 szá- 'zaléka nálunk a tervekben realizálódik. A Dózsa Tsz-ben például a pulykanevelést ilyen brigádgyűlésen ajánlották. Azóta 8—9000 pulykát nevelő üzemág fejlődött a hajdani j kezdeményezés nyomán. I A közgyűlés tehát konkrétan segíti a tervezést. A beszámoltató, a tsz választott vezetőit el- i lenörző tevékenysége hogyan érvényesül? — Az igazi ellenőrző, beszámoltató közgyűlés: a zárszámadás. Mi az év elején a tagok kezébe adjuk a gazdaság főbb. mutátószámait. Minden adat megvalósulása bizonyítja közös munkánkat, minden elmaradás ' felelősségmegállapítást követel. A közös munkájának együttes értékelése segíti _ az újabb célok kijelölését, erősíti a gazdaszellemet. Eddig a közgyűlések pozitív munkájáról beszélt. Mikor válhat e fórum munkája gátló té- njezővé? — Szerintem akkor nem segíti a vezetést, ha jogkörét rosszul értelmezve minden részfeladatban állást foglal és ily módon megköti a gazdasági vezetők kezét. A közgyűlésnek elsősorban elvi irányítást kell adnia, szabad lehető
