Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

V A KftjIYV NYOMÁBAN Az „Egyszer, és soha többé" A regényhős, asszony — s mi is két asszonyhoz, illetve egy leányhoz kopogtattunk be. nyo­mon követve Fehér Klára Egyszer, és soha többé című regényét. Az írónő a könyvhét során ellátogat Heves megyé­be, lehet, hogy Erkre is. De ha nem is megy pontosan ebbe a faluba, mi megtettük helyette. Az erki könyvtár az Egyszer és soha többé kölcsönzőlapján olvasóként feltüntetve csupán nőket találunk. így vezetett első utunk a tsz-irodába, Sőti Gizella adminisztrátorhoz. Első olvasó: • főszereplő hivatástudata — Miért kölcsönözte ki a könyvet? — kérdeztük Sőti Gizella adminisztrátort — Egy fiatalasszony, Turó- eztné ajánlotta, hogy biztosan tetszeni fog nekem is. — Ha valóban tetszett, mi­ért? — A doktornő főszereplő szimpatikus. Hivatástudatá­nak él, nagyon szereti munká­ját. Még nem olvastam végig. Néhány nappal ezelőtt fogtam bele. — Ha tetszik a könyv, bizo­nyár* hamar elolvassa? — Sokszor késő délután, hat után végzek. Ilyenkor már nem nagyon van kedvem ol­vasni A barátnőkkel is elbe­szélgetjük az időt, meg a tv is vonzza az emberi — Mit szeret jobban, a tv-t nézni, vagy olvasni? — A tv-t Azt csak nézi az ember kényelmesen. — Olvasott már mást is Fe­hér Klárától? — Lehet, hogy olvastam, de Dem emlékszem pontosan — válaszol Sőti Gizella, aki két gimnáziumot végzett — Könyvtárból kölcsönöz, vagy vásárol inkább? — Ritkán járok könyvtárba. Születésnapomra, névnapom­ra mindig kapok könyvet A gimnáziumi kötelező olvas­mányok is megvannak. —- Milyen könyveket ked­vel? u rügyen — Az Izgalmasakat. Az ösz- szes mohikános sorozatot ol­vastam. — Ha véletlenül Fehér Klá­ra író—olvasó találkozóra jön­ne Erkre, mit kérdezne tőle? — Nem is tudom. Ezután elmentünk a tanács­házára, Turóczi Mihálynéhoz, aki a könyvet ajánlotta Sőti G'zellának. Második olvasó: megcsalta a férjét — Azt hiszem, hogy nem is ezt a regényt ajánlottam, ha­nem a Szerelem a kútbant Sajnos, nem tudom ki írta. — Mire emlékszik a Fehér Klára regényből? — A doktornő megcsalta a férjét, amikor egyszer az nem volt otthon. De nem is nagyon emlékszem a könyvre, mert annyit olvasok, hogy ösz- szekeverem. Sokat járok a könyvtárba. Egyszerre 8—10 könyvet is kiveszek. — Milyen jellegű könyveket olvas? — A szerelmeseket szeretem legjobban. Eddig leginkább az Anna Karenina tetszett, Tolsz­tojtól. Az nagyon jó volt. A Sellő a pecsétgyűrűn, meg általában Berkesi, aztán Jó­kai és az Iszony. Ezek emlé­kezetesek. — Hogyan választja H a könyvtárból a könyveket? — A könyvtárossal ajánita- tók magamnak, ■ gondolámra én is választok. — Vásárol könyvéket? — Van otthon vagy 20—30. A párizsi Notre-Dame is meg­van, az Üj barázdát szánt az eke is — feleli Turócziné, aki anyakönywezető és adminiszt­rátor az erki tanácsnál. — Olvasott Fehér Klárától mást is? — Nem. — Volt már író—olvasó ta­lálkozón? Mit kérdezne ott Fehér Klárától? — Azt mondanám, hogy az tetszett nekem a könyvében... hirtelen nem is tudom. Pedig voltam már ilyen találkozón. Harmadik olvasó: gyerek először és másodszor — Emlékszem, hogy az Egy­szer és soha többében először nem akartak a doktomőék gyereket, aztán meg már nem lehetett neki — mondja Hor­váth Jánosné, akinek már egyetemista lánya van. — Több művét is olvastam Fehér Klárának — folytatja — de nem tudnám már a címe­ket megmondani. — Milyen jellegű könyvekre emlékszik szívesen? — Ami megnyugtatja az em­bert. Fiatal koromban a sze­relmesregényeket szerettem. Minden Courths-Mahlert kiol­vastam. Ez volt a mániám. Azokat a könyveket szeretem, amelyek úgy zsonganak az emberben. Jókainak majdnem minden kötete megvan. Ber­kesi rrvnden regényét olvastam. Hetilapokban, a Nők Lapjá­ban, az Ország-Világban min­dig elolvasom az elbeszélése­ket. — Mikor szokott olvasni? — Télen. Ilyenkor már, ta­vasztól, nem jut rá időm. Ren­geteg a dolog a ház körül. — Mit kérdezne egy író­olvasó találkozón Fehér Klá­rától? — Azt mondanám, hogy mindig csodáltam az írókat. Hogyan csinálják, hogy olyan sok Ismerettel rendelkeznek? Honnan szerzik az emberis- menetet? Velük született, vagy tanulták? ★ A könyvhét könyve* a falu­ba is eljutnak. Könyvtári könyvek vannak ma már min­den községben. Az emberek is olvasnak, de éppen én is olvastam egy elemző írást a falusi könyvolvasásról, amely egy kicsit illúzióromboló vplt. Nem ériünk még el olyan ered­ményt a falu olvas tatásában, mint ahogyan hisszük. Az itt szereplő három em­ber olvas. Ez az első lépés. A második és a többi az lenne, bogy tudatosan válasszák ki az írókat, a könyveket, s hogy­ha ez általánossá válik, emlé­kezni fognak pontosan arra is, amit olvastak. Berkovits György A dicséret hangján: Hég egyszer a diáknapokról Mutatkozzanak be! — Pálok Zsuzsa, Rabóczki Mária, Balázs Mária. — Egriek? — Mind a hármani — Valamennyien kiskorúak* — Igen... Pálok Zsuzsa a jövő hónap­ban tölti be tizenhetedik élet­évét. A töbiekkel együtt pár hónappal ezelőtt került be az Egri * Dohánygyárba. — Takarítok. Hat órát dol­gozom, 500 forintot keresek. — Mire költi a pénzt? — Édesanyám szüleivel la­kom, egy fillérig hazaadom. — Szülei? — Nincsenek. — Meghaltak? — Nem. Édesanyám 1956- ban egy férfivel Franciaor­szágba disszidált. — A férfi nem az édesapja? — Nem. — Az édesapja? — Nem vette el anyámat. Itt él Egerben. — Ismeri? — Látásból. — Segíti magát? — A. Eszébe sincs. — ö tudja, hogy maga a lánya?- PéTSZCé — Hogy került be a gyár­ba? — Azt hallottam, hogy itt felkarolják a kiskorúakat. Én is megpróbáltam. — Jó helye van? — Nagyon. Szeretnék vég­Nmüsm 1967. május 28., vasárnap Ne gondold9 hogy tiéd a világ... leg itt maradni. Itt igen jó. — Szabad idő? — Otthon segítek, aztán a barátnők, tánc, szórakozás. — Udvarló? <— Van. — Komoly? — Hát... — Volt már több is? — Ajaj. Nem is egy. — Ha együtt van a baráti kör, miről beszélgetnek? — Filmről, táncról. Mikor miről. — Divatosan öltözködik? — Csak természetes. ■— Szereti a zenét? — Nagyon. Szörényieket, Zoranékat. — KISZ-tag? — Igen, de még ide nem iratkoztam át. — Ki most Magyarország miniszterelnöke ? — Dobi István.. .(Hl) Rabóczki Mária január 27-én ünnepelte tizenhatodik szüle­tésnapját. — Takarítónő? — Igen. Hat óra, 500 forint. Édesanyám is itt dolgozik, ő is segített, hogy bekerüljek. Meg a gyár vezetői is. — A ktsz-t miért hagyta ott — Mert erkölcsileg nem fe­lelt meg nekem az ottani lég­kör. Itt más. össze sem lehet hasonlítani. Itt nagyon rende­sek, becsületesek az emberek. — A pénzt hazaadja? — Egy fillérig, sokan va­gyunk testvérek, minden fil­A FIATALOK MOZGALMI, politikai seregszemléje — mű­vészeti fesztiválja — baráti ta­lálkozója ... Ezt a hármas célt tűzte ki a Gárdonyi Géza diáknapok rendező bizottsága a négyna­pos program elé. Sikerült-e mindezt megvalósítani? Aki részt vett jó néhány rendez­vényen, csak igennel felelhet, mert valóban sikerült — szép volt, mozgalmas volt, a fiata­loké volt. De nemcsak így vá­laszolhatunk. Például úgy is, hogy mindezzel Egerben vala­mi új kezdődött el, valami egészséges folyamat, amely arra hivatott, hogy a csendes műemlék jelleget átvezesse a jelenbe, és — természetesen — a jövőbe is. Eger alkalmas színhely az ilyen rendezvé­nyekre, alkalmas arra, hogy necsak az évfordulókon lásson színes, érdekes rendezvénye­ket. A megyei KISZ-bizottság kérésére járult hozzá a KISZ központi bizottsága, nogy diáknapok sorozatának szín­helye legyen Eger is (hagyo­mányként minden két évben sor kerül a Gárdonyi Géza diáknapok megrendezésére). Megalakult a rendező bizott­ság, felvette a kapcsolatot a részt vevő másik három me­gyével, mindenki megkapta a feladatát, mindenki tudta, mit kell tennie, s a több hóna­pos előkészület a rendezvé­nyek sikereiben csúcsosodott ki. A diáknapok hagyományai mellett újdonsággal is talál­koztunk, mert a diáknapok hagyományaihoz szervesen kapcsolódtak Eger hagyomá­nyai. Mi más lett volna mél­tóbb befejezése például a megnyitó, demonstratív ünnep­ségnek, mint a várbeli emlé­kezés Eger hajdani hős védői­re? A két nagygyűlés mellett a hétköznapok is szót kaptak a különböző tanácskozásokon, amelyek sikerét a legjobban a pezsgő, valóban fiatalos és va­lóban forradalmi viták bizo­nyítják. Némelyik a délutánra szabott időből „kiszaladt”, s a résztvevők másnap — egész délelőtt folytatták! Maga a diáktanács komolyan látta el feladatát, tagjai nyitották meg a rendezvényeket, ahogy a fesztivál-város vezetőihez illik, ott voltak mindenütt, intéz­kedtek, sőt: kezdeményeztek is, A Fóti Gyermekváros zene­karának emlékezetes Dobó téri műsora például programon kí­vül, a diáktanács kezdemé­nyezéseként szórakoztatta az „összeszaladt” közönséget« AMI A MŰVÉSZETI csopor­tok bemutatóit illeti, általában az a vélemény született — kü­lönösen az ének- és zenekarok bemutatóján —, hogy a fellé­pést alapos, szorgalmas mun­ka előzte meg, a kategóriák­ban erős mezőny alakult ki, s a részt vevő csoportok közül többen országos színvonalat ütöttek meg (Gárdonyi Gimná­zium szimfonikus zenekara), sőt: a „diákokra szabott” szín­vonalat is túlszárnyalták (ka­marazenekarok, kamarakóru­sok). A rangot az előbbieknél nemcsak az erős mezőny, ha­nem a zsűrikben helyet fogla­ló, országos hírű szaktekinté­lyek is biztosították (Msklári József. Kardos Pál és Engi István), akik a hosszú, 3—3 órás értéke’ése;k során nem­csak díjaztak, hanem felbe­csülhetetlen segítséget adtak a részt vevő csoportoknak Ha- sonlókénnen sokat ielentett Kocsis A'bert heeedűművész ieleoléte is a szólisták bemu­tatóján Ami az irodalmi szín- oadokat illeti, a bemutatkozott csnnor+ok eov részének műso­rából hiánvzo+t a konkrét cél, nem tükröződön a folyamatos munka, esetlev még nem is szerepelek közönség előtt, vaev pedig műsortik ..direkt” a diáknapokra készült. Itt-ott az eszmei tisztázatlanságeal is találkozhattunk (az egyik, a maeyar történelemről szóló műsor kissé nacionalista han­got ütött meg. vagy ecy má­sik a néger°k problémáját annvira leszűkítette, hogy űev tűnt, az USA-ban csali ők nyomorognak, csak ők a mun­kanélküliek __). A csoportok má s részénél viszont az alapi» munka, az irodalmi színpad jelentőségének ismerete tűnt ki, s ez meglátszott az eredmé­nyekben is. A művészeti fesz­tivál színvonala a dijakban is lemérhető: arany fokozatot 184 csoport, illetve szólista, ezüstöt 216, bronzot pedig 240 ért el. Ami a „baráti találkozó” kö­vetelményt illeti, a legjobban a napokban érkezett köszönő levelek tömege bizonyítja a sikert. Maguk a patronáló üzemek is kitettek magukért. Az Egri Dohánygyár például pártfogoltjainak kü'ön progra­mot szervezett találkozókkal, üzemlátogatásokkal. A sikerek azonban nemcsak a szervekhez (párt, tanács, KISZ), hanem a nevekhez is fűződnek: Nemes Péter. Nagy Katalin, Hidy Péter. Radnay Tivadar a szervezésben vég­zett óriási munkát, Szívós Jó­zsef a várjáték rendezésében, dr. Valentin Kálmán és Far­kas István a zenei rendezvé­nyek sikeréért tett sokat. Lip­tai László brigádja (Megye- vili), és a színház világosítói nagy technikai segítséget je­lentettek a rendezvényeken, ueyancsak kitett magáé.-t a két rendező, a Gárdonyi Gim­názium és az iparitanuló inté­zet Kf^Z-Riervezete is. HIBÁKBÓL TANTTT.VA. eredményekre támaszkodva re­mélhetőleg a két év múlva új­ra napvilágot látó diáknapi rendezvények még nagyobb sikert érnek el. és még több részt vevőt, érdeklődőt vonza­nak. (UMI térre szükség van. — Tánc, szórakozás? — Én nem járok sehová. Nekem elég a rádió, a tévé. — Udvarló? — Még ráérek. Majd eljön annak is az ideje. — Szörényiék sem érdeklik? — Meghallgatom, de külö­nösképpen nem foglalkozom velük. •.— Milyen tervei vanak ? — Munkával szeretném meghálálni, hogy felvettek ide a gyárba, és szeretnék végleg ittmaradni. Ez mindennél fon­tosabb. Itt tisztelik, segítik az embert, meg kell becsülni. Ez nekem most mindennél elsőbb. Dolgozni kell, mert munka nélkül semmit sem ér az em­ber. — Szép ruhái vannak? — Nincs sok, de ami van, az rendes. Ügy járok, mint a töb­bi. — Ügy hallottuk, magát sze­retik itt a gyárban. — Anyám azt mondta, szé­gyent ne hozzak rá... Balázs Mária tizenhét éves. Szülei is a gyárban dolgoznak. — Festi a haját? — Igen. — Testvérei? — Egyedül vagyok: — Szülei mennyit keresnek? — Ketten háromezer-hatszáz körül. — Szükség ©on a maga 500 forintjára? — A pénz mindig jó. — Mennyit költ szórakozás­ra? — Egy hónapban két-há­romszáz forintot. — Nem sok ez? — Miért lenne? — Van már udvarlója? — Persze. — Milyen férfit képzel el férjnek? — Barna hajú, kreol bőrű, közepes termetű és sok pénze legyen. — Kimaradt a kereskedelmi iskolából? — Megbuktam matekból. Nem bírtam. Megpróbálom a gimnáziumot levelezőn. — Miért? — Nem akarok sokáig taka­rítani, irodába szeretnék ke­rülni. Az jobban illik hozzám. — Szórakozás — Mecset, Otthon, strand. — Jó itt a gyárban? — Jó. Rendesek. — Azt mondják, nem sze­ret köszönni. — Szeretek én. — KISZ-tag? — Igen. — Tudja ki Magyarország miniszterelnöke — Nem. — Hogy hívják a főmérnö­két? — Nem tudom. — Mi történik mostanában Vietnamban, Görögországban? — Nem tudom. — Színházba jár? — Régen voltam. — Ki a kedvenc énekese? — Szörényi Levente. Jó szá­mai vannak, és klasszul éne­kel. — Melyik a kedvenc száma? — Ne gondold, hogy tiéd a világ... Koós József Nyári tábor, turistaszálló Mátrafüreden Több mint egymillió forint a fiatalok üdültetésére Közvetlenül Mátrafüred szé­lén, a műút mellett húzódik a kerítés, amelyen túl, a fák között már áll az épület. Egyelőre a födémet készítik a munkások, de a terv szerint június végére már üzemeltet­hető lesz a nyolcvan szemé­lyes szálláshely. Két évvel ezelőtt határozott úgy a Gyöngyösi Városi Ta­nács, hogy az általános isko­lások részére saját erőforrásból nyári tábort építtet. A terv megvalósítása még tavaly el­kezdődött. Megépült az étter­mi rész. Erre hétszázezer fo- ■intot kellett fordítani. Itt ta- áltak otthonira az iskolai év dej éré a mátrafüredi gyere­kek. Napközi célját szolgálta már a mostani tanévben ez a létesítmény. Alig hat héttel ezelőtt fog­ak hozzá a szálláshely meg­építéséhez. Ebben az épület­ben nemcsak a hálószobák ta- álhatók meg, hanem két tár­salgó is lesz. Rossz idő esetén a gyerekek ebben a helyiség­ben szórakozhatnak, játszhat­nak. Gondoskodtak arról, hogy a lányok és a fiúk szálláshelye eljesen elkülönüljön egymás­ól. Ezért választották az épít­kezésnél az iker-megoldást: az épületen belül is elhatárolt egymástól a két rész. Már most arra gondolnak a város vezetői, hogy a jövő év­ben a szálláshelyet kibővítik: a tetőtér beépítésével további nyolcvan gyerek elhelyezése válik lehetővé. A Kertészeti és Köztisztasá­gi Üzem kőművesbrigádja jó ütemben és jó minőségben végzi az építkezést. Nem két­séges, hogy július első felé­ben már birtokba veheti nyolc­van gyöngyösi kis diák a nyá­ri tábort, amely minden ké­nyelmet biztosít majd a szá­mukra. Nincs hiány a sport­pályákban sem. A környezet, a tábor erdős területe a roman­tikus „kellékeket” is hiányta­lanul nyújtja. Valóságos gyer­mekparadicsom válhat eb|ből a táborhelyből. A tanács művelődésügyi osz­tálya már kiküldte a napközi otthonos gyerekek szüleinek a tájékoztatót, amelyben közli, hogy a füredi tábort az eddigi térítési összegen túli néhány forint befizetése esetén min­denki igénybe veheti. A gye­rekek kéthetes turnusokban táborozhatnak Mátrafüreden. A szombatot és a vasárnapot a szüleik körében, otthon tölt­hetik el. Aki nem akar tábo­rozni, az Iskolai napközikben maradhat. Jó ötletnek tartjuk azt ia, hogy a több mint félmillió fo­rintos költséggel épülő szállás­helyet az iskolai idő alatt a tanács turistaszállóként akar­ja üzemeltetni. A szálló ven­dégei az étkeztetést is igényel­hetik, hiszen ennek feltétele sem hiányzik majd. Kényel­mes, jól felszerelt és olcsó el­helyezéshez juthatnak tehát a Mátrába látogató, távoli vidé­kekről érkező diákok és fel­nőttek egyaránt, ami lényeges, ha meggondoljuk, milyen szűk a szálláslehetőség a Mátrá­ban. A nyári tábor és a turista­szálló megépítése jó ügyet szol­gál. A kezdeményezés a vá­rosi tanács gondoskodását la példázza: érezzék magukénak a Mátrát a gyöngyösi fiatalok is, élvezzék ennek a szép hegyvidéknek jó levegőjét, kel­lemes környezetét. (g. mól—) Hárman képviselik megyénket az országos ifjúsági szántóversen yen Ez ideig csak a felnőtt, ruti- jós, a szihalml Rimamente nos traktorosok között rendez- Termelőszövetkezet és Ragó ték meg a szántóversenyeket, László, a Hevesi Állami Gaz- az idén rajthoz állnak a fiata- daság kiváló traktorosa képvi- lok is. A KISZ központi bi- seli. zottsága, a MEDOSZ és a Ifjú traktorosaink június 9 Földművelésügyi Minisztérium és n között állnak rajthoz az i«8i“bb íyen megyénket Gál Sándor, saival együtt, hogy a legjob- 1 a csányi Búzakalász, Tóth La- bak rangsorát eldöntsék.

Next

/
Thumbnails
Contents