Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-05 / 104. szám
Várjuk as új tss-torvényt és as intéskedéseket Véle in ínyek, aggodalmak a tsz-kongresszus után A tavaszi munkák mellett leggyakoribb beszédtéma manapság falvainkban, hogy mikorra válnak valóra a termelőszövetkezeti kongresszuson elhangzottak, mikor jön ki az új tsz-törvény, mit tartalmaz majd, milyen változások várhatók a szövetkezeti gazdálkodásban, milyen mértékűek lesznek a szociális intézkedések és a gazdasági mechanizmus reformja milyen új követelményeket állít a termelőszövetkezetek elé? Különösen a hegyvidéki termelőszövetkezetekben keltett nagy visszhangot a közös gazdaságok küldötteinek tanácskozása, határozata, ahol egész sor új kedvezményt vártak és kaptak, s ahol az új intézkedések előreláthatólag jó né- hánnyal szaporítják majd a gondok számát A kongresszus visszhangjáról érdeklődtünk Síké Ágostontól, a szentdomokosi Bükk- alja Tsz páfttitkárától, aki néhány percet szakítva a tavaszi munkák irányításából — mert „mellékesen” növénytermesztési brigádvezető is ■—* így foglalta össze a maga és a szövetkezeti tagság véleményét: — Tulajdonképpen nem egyedül a termelőszövetkezeti kongresszus volt itt a figyelem középpontjában, hanem már korábban a párt IX. kongresszusa és az azóta nyilvánosságra hozott intézkedések, rendeletek, amelyek szinte egy csapásra változtatták meg szövetkezetünk tagságának hangulatát. — Milyen formában? — Kedvezően, ügy jellemezhetném tömören, hogy egy év óta sokkal vonzóbb a tsz, mint bármikor korábban. Az emberek érzik a törődést, különösen a közép- és fiatalkorúak örülnek a szociális intézkedéseknek. Helyeslik, hogy az alkalmazottakat is érdekeltebbé akarják tenni a termelésben, a garantált munkaegység pedig a jószággondozóknál jelent sokat, ahol 1500— 1600 forintos fizetést lehet vele biztosítani. Szentdomokoson tehát elsősorban a kedvező jelek dominálnak. A szövetkezet árkiegészítést is kap, nagyobb az érdeklődés a közös gazdaság iránt és nagy lendülettel kezdtek nemcsak a tavaszi munkákhoz, de egész sor új gazdasági épületet is terveznek Ti- pásszó tanyai központjukba. A szomszédos Tarnaleleszen már korántsem ilyen kedvező a hangulat, több gonddal küszködnek, mert itt több az idős tsz-tag, nyugdíjas, beteg ember, akiknek helyzete ugyan javult az utóbbi hónapok intézkedései során, de még korántsem mondható megoldottnak. — Félő, hogy ezen a környéken néhány tsz-elnököt vagy könyvelőt felelősségre kell majd vonni a szabályok megszegése miatt, ugyanis egyes idős járadékos tsz-tagok csak 120 munkanapot teljesíthetnek. A tsz-nek azonban ettől több munkára van igénye, s ha túllépik a 120 munkanapot, jön a felelősségre vonás* — így aztán lehet választani ... vagy nem tudják ellátni a jószágokat, a határbeli munkát, — mert javakorabeli férfiak hiányoznak. — vagy pedig többet dolgoztatjuk az öregeket, az pedig szabálytalan. — Bárcsak tőlünk Is lett volna valaki a kongresszuson, hogy mindezt elmondhatta volna —sóhajt fel a szövetkezeti központban vitatkozók, véleményt mondók egyike. <—> Akkor azt is elmondhatta volna, hogy nálunk a földrendezés is nagyon felkavarta a kedélyeket és csak azzal értünk egyet, hogy a tsz-en kívül állók földjét lehessen, kelljen megvásárolni. Azt azonban itt is egyöntetű örömmel fogadták, hogy megváltozik a termelőszövetkezetekhez való viszonya az erdő- gazdaságnak, s más vállalatoknak, mert korábban keserves tapasztalatokat szereztek a tsz „önállóságával” kapcsolatban* Előfordult, hogy az erdőgazdaságiak a szövetkezet irodájában olyan hangnemben beszéltek, hogy majdnem ki kellett őket utasítani. Ahogy Leleszen mondták, a szövetkezetét úgy tekintette sok vállalat, mint saját „gyarmatát”. A vezetőségtől a tagságig itt is türelmetlenül várják az újabb intézkedéseket, rendeleteket, találgatják, mennyivel lesz jobb a területi szövetségben. Ez az egyik legfőbb beszédtéma a szűcsi Hegyi Csillag Tsz-ben is, ahol a déli ebédszünetben beszélgettünk a tanyán foglalatoskodó szövetkezeti gazdákkal, nyugdíjasokkal. — Mi sem tudjuk még, hogyan is alakulnak a nyugdíjasok, járadékosok ügyei. Mert ha ezt nem sikerül megoldani, vége a termelőszövetkezetnek, mert a legtöbb munkát ezek az emberek végzik. — Az azonban nagyon helyes, hogy a háztáji körül rendet tesznek és csak azok kapnak földet, akik rendszeresen dolgoznak a közösben* Ez itt az állatenyésztők, fo- gatosok véleménye és ők is azt találgatják, mi lesz az ilyen kis termelőszövetkezetekkel, hisz saját erőből ha vehetnének is gépeket, nem nagyon tudják kihasználni, ráadásul kétévi jövedelmüket elvinné egy-két lánctalpas taraktor megvétele. — Talán majd a szövetségben i.. — teszik hozzá, amikor a szövetkezet jövőjéről beszélgetünk. — Csak mielőbb jönne már az intézkedés, hogy tudjuk, mire számíthatunk, kikkel foghatunk össze* Kovács Endre Harmincezer tanuló utazik autóbuszon A körzeti iskolák hálózatának fokozatos kiépítése mind több általános iskolásnak nyújt lehetőséget arra, hogy szakszerű oktatásban részesüljön. Sok tanuló távoli helyeikről — tanyai településekről — jár be naponta az iskolába, nem egy közülük gyalog. Nagy könnyítést, időmegtakarítást jelent számlikra, ha valamilyen közlekedési eszközzel juthatnak el a tanintézetbe. Ehhez nyújtanak egyebek közt segítséget a közforgalmú autóbuszok. Ez év szeptemberétől újabb járatok biztosítják majd a távol lakó vidéki diákok közlekedését otthonról az iskolába és vissza. Ennek eredményeként újabb 57 körzeti iskolához 82 tagiskolából további, csaknem 2900 tanuló utazását tudják megoldani, összesen több mint 30 000 vidéki felső- tagozatos diák járhat autóbuszon körzeti iskolába. (MTI) ü szovjet sajté napja 1912. május 5-én jelent meg először a Pravda: 55 évvel ezelőtt. Az évfordulóról minden esztendőben megemlékeznek: e napon ünnepük a szovjet sajtó napját. Az ünnepet immár 5000 szovjet sajtótermék — napilap, hetilap, folyóirat — munkája fémjelzi. A szovjet sajtó ereje, befolyása, együtt nőtt a szocializmusért, a kommunizmusért folyó haro sikereivel. Amikor a Pravda első példánya Lenin szervező és szerkesztő munkájának eredményeként kikerült a nyomdából, legfeljebb néhány ezer proletár, jobb életet remélő paraszt és forradalmár értelmiségi tudott róla. Meg a cári önkény, amely a burzsoáziával szövetkezve mindent elkövetett ennek elpusztítására. Mindhiába: a lenini párt akarata életben tartotta. Több millió példányban jelenik meg a mai Pravda. Közleményeit százmilliók ismerik szerte a világon. Álláspontját, információit, politikai elemzéseit sajtóügynökségek veszik át és továbbítják, mert a Pravda véleményére a földkerekség minden államának vezetői figyelnek. Azok a százmilliók pedig, akiknek kedves a béke, a népek testvérisége és szabadsága, akiket érdekelnek a szocialista építés szovjet sikerei — harcostársuknak, hű barátjuknak tekintik a Pravda, a szovjet sajtó megnyilatkozásait. Jelenleg új és nagy problémák foglalkoztatják a világot. Léteznek erők, amelyek új katasztrófák felidézésén mesterkednek. Sokat kell tennünk a békéért és a biztonságért. S ebben nagy erőforrás számunkra is a szovjet sajtó. Szocializmust építő népünk meleg szeretettel üdvözli az 55 éves Pravdát, és vele együtt az egész, szovjet sajtót. Értékelték a fiatal mezőgazdasági szakemberek pályamunkáit 1966 elején a Heves megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az SZMT, valamint az Állami Gazdaságok Heves megyei Igazgatósága közösen szervezte meg a megyében a Mezőgazdasági kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú technikus-mozgalmat. E kezdeményezés célja az volt, hogy a fiatal szakembereket bevonják a megye közös gazdaságainak tudományos segítésébe. A mozgalom célkitűzéseivel egyetértve 15 pályázó küldött be tanulmányt különböző témákból. A KISZ megyei bizottságán csütörtökön megtartott kis ünnepségen a legjobbaknak Sebestyén János első titkár nyújtotta át a jutalmakat, az okleveleket. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Tamás László, a megyei párt- bizottság titkára, Holló Endre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, valamint a megyei tanács és a szakszervezet képviselője. Az értékelés alapján az első díjat, háromhetes mongóliai üdülést, Kerek Zoltán közgazdász, a Kompolti Kísérleti Gazdaság munkatársa A takarmánytermesztés fejlesztésének lehetőségei című szak- dolgozatával nyerte el. Kéthetes romániai út jutalmazta Papp Gábor technikust, a kompolti Új Barázda Tsz dolgozója, aki a helyi lehetőségeket elemezte munkájában. Az itatásos borjúneveléssel foglalkozott a 3. helyezett Hajnal Mihály, a verpeléti Dózsa Tsz gyakornoka, aki tanulmányáért ötnapos jugoszláv hajóutat érdemelt ki. Az ötlet eredményeket Kozott EGY TÁV ALTI, késő nyárt beszélgetés folytatásaként került szóba a napokban Petőfi- bányán a tröszti fiatalok ITTI- je. Teljes nevén: az ifjúsági társadalmi tervező iroda, amelynek életre hívásáról annak idején lapunkban beszámoltunk.. Fél esztendőnél nagyobb idő után Balogh Jánostól, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkárától s az iroda vezetőjétől, Ursitz Miklóstól arról érdeklődtünk, hogy vajon mi lett az egykori elképzelésekből. Jólesett hallani* hogy a kitűnő ötlet dicséretes eredményeket hozott a Mátraaljai Szénbányászati Trösztnél. Az XTTI általában beváltotta a hozzá fűzött reményeket, részt kért a műszaki fejlesztési feladatokból, eredményesen segítette a különféle újítások korábbinál gyorsabb, ügyesebb megvalósítását. Az iroda munkatársai nemcsak a többnyire kúsza vonalakkal, „skiccbe” rögzített javaslatok megértetését, s azok elfogadható, tökéletes rajzokkal történő illusztrálását, egy-egy készülék, berendezés tervezését, elkészítését vállalták, hanem amikor a szükség úgy kívánta — hozzáláttak még a tankönyvíráshoz is. A petőfibányai technikum tanulóinak 20 ív terjedelmű kézTanú voltam - bűnügyben A puszta tény a következő: Egy férfi az első osztályú egri Park Szálló halijában elveszi egy nő táskáját. Belenyúl, kiveszi személyi igazolványát és félárú vasúti igazolványát. Zsebre teszi, s mint aki jól végei - dolgát, angyali nyugalommal és arcátlanul, kihívóan szemléli a nő kétség- beesett tiltakozását, aki tehetetlen volt a behemót emberrel éppen úgy, mint az egér az elefánttal szemben. A meglopott asszony* de még a szállodaportás is (és még többen, köztük először én is) azt gondolta, hogy vicc, tréfa — ha nem is éppen jó — az egész. Dé az nem volt *. * A rendőrség a telefonhívásra megérkezett és á szenzációra éhes publikum ragyogása (még mindig tréfának hitték az egészet) a férfi hazug felháborodása, nyegle mosolygása és a nő izgatottsága közepette néhány perc keresgélés után a férfi zsebében megtalálta a két igazolványt Az ügyből tárgyalás lesz. De a férfi néhány más ügyéből is tárgyalás volt már. Ugyanis nemrégiben, a szálló egyik üzletvezetőjének elbeszélése szerint két fiatalembert megvert a grillben. Akkor is bevitte a rendőrség. De ahogy kijött, ott folytatta, ahol abbahagyta — mint már néhányszor. A rendőrség megakadályozhatja ezt a fajta garázdálkodást ha rendőri felügyelet alá helyezi és kitiltja a szórakozó helyekről az ilyen összeférhetetlen, gátlástalan rendzavarót. De nem csak őt, hanem még néhány társát is, akik békeszerető embereket pihenésük, vagy szórakozásuk közben molesztálnak. Az esetnek tanúja voltam . -.. Milyen jó lenne, ha többet nem kellene tanúskodnom. (—vits) iraton állították össze a közérthető külfejtési ismereteket, s ez három kötetben az idei tavaszon már nyomdakész állapotban várja a „házi” sokszorosítást. ÜGY VALLJÁK, hogy eddig nem unatkoztak, mindig kaptak vagy kerestek maguknak témát, megbízást. Ám úgy érzik, hogy a jeleni nél többet, a mostaninak aka étszeresét is elbírnák, vállalnak — de hát nincs több feladat Legalábbis a trösztön belül. Ez utóbbit azért hangsúlyozzák, mert köztudomású, hogy korábban szó volt arról, hogy „kinti”, idegen rendeléseket is elfogadnak. S erre már lett is volna példa — Pestről például egy mátrai lanovka tervezését kérték tőlük, Ecsédről pedig egy borpinoe villamosításának rajzait — de sajnos mind ez ideig sem kerülhetett rá sor, mivel az ilyenféle munkák kifizetési módját még nem találták eL önkéntelenül is Mkívánkozik a kérdés: a pénz ennyire megtorpanthatja a petőfibányai fiatalokat? Nem. Szó sincs itt valamiféle túlzott anyagiasságról, hiszen köztudomású, hogy az ITTI jóval olcsóbban dolgozik a „hivatásos” tervező irodáknál s bevételéből még így is 30 százalékot fizet a közös alapba, a munkával járó kiadások fedezésére. Az iroda munkatársai csupán a fennmaradó összegen osztoznak. Erre azonban feltétlenül Igényt tartanak, mivel véleményük szerint alaposan megdolgoznak érte. A TRÖSZTI RENDELÉSEK díjazására minden további nélkül lehetőség nyílik, mert az újítások megvalósítására, a műszaki fejlesztésre megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre s ebből munkájuk szerint részesedhetnek az ITTI tagjai. A „kintről” érkező pénzösszegek átutalására azonban egyelőre nincs semmi lehetőség. Még a banknál nyitandó esetleges folyószámla sem jelenthetne megoldást, mivel ez esetben valószínűleg akkora adót kapnának a fiatal tervezők, hogy alig győznék fizetni. Egyenlőre tehát ez a kerékkötő, ezen szeretnének valahogy változtatni. Ha sikerülne, nagyon örülnének neki, már csak azért is, mert annak ideién úgy képzelték, hogy I munkájukkal másoknak is se- I gítenek. Tudják, hogy a környező tsz-ekben, kisebb üzemekben, vállalatoknál gyakran éppen a tervezői kapacitás hiánya miatt marad el egy-egy jelentősebb feladat megvalósítása s ennek végső soron úgyszólván valamennyien kárát látjuk. Az ITTI — véleményük szerint — csakis úgy tölthetné be igazán a hivatását, ha nemcsak a tröszti érdekeket tekintené, hanem megfelelő lehetőségek mellett részt vehetne a legfontosabb „kinti” témák valóra váltásában is. A KIVÁLÓ IFJÜ MÉRNÖK és a Kiváló ifjú technikus címért is versenyző ITTI-tagok fél esztendei igyekezetét számos sikeres vállalkozás jelzi. Jó lenne, ha tovább gyümölcsözne a fiatalok alkotó kedve, tehetsége s megfelelő segítséggel valamennyiünk hasznára válna ezután is. Gyónl Gyula Olvasó ember lévén, egyforma lelkesedéssel és elme- rültséggel szoktam volt olvasni az Értelmező Szótárt, az Új Magyar Lexikont, Ibsen drámáit, Csehov novelláit és az apróhirdetéseket. Az Értelmező Szótárban az ragad meg legjobban, hogyan és milyen közérthetően magyarázza meg, mi is az az erdei nünüke, pontosabban, mit értsek, értelmezzek az erdei nünüke fogalma alatt, a lexikon arról győz meg, hogy a ribonukleinsav nem az, amit az akkumulátor feltöltéséhez használnak, Ibsen drámáiban, Csehov novelláiban az emberábrázolás tökélye, az apróhirdetésekben az emberi lélek látszólag száraz, üzletszerű, de telibetalált megfogalmazása ragad meg. Mert azt mondja az ilyen Kovács beteg lett, s már az első nap vagy nyolcán látogatták meg kollégái közül. Nem i,3 állta meg szó nélkül Kovácsné: — Érdekes, amikor én voltam beteg egy hétig, akkor engem gsak ketten látogattak meg, téged már az első nap nyolcán is... Kovács lemondóan legyintett: — Ne irigykedj, drágám, ezek nem azért jöttek, hogy megnézzék, gyógyulok-e, hanem azért, hogy élekbe még.„ ★ „.mert, kedves szülök, akik gyermeket neveltek, ne felejtsétek el, hogy a gyermeknevelésben a legeslegfontosabb az, hogy... hogy... hogy... Hm, mit is akartam mondani? Ja, igen, hogy a gyermeknevelésben a legfontosabb az, hogy... Tudja az ég, hogy mi a legfontosabb... (-6) újságban az apróhirdetést, f bár esze ágában sem volt autót venni, legkevésbé 1912- es évjáratút, ám egyszerre csak büszkén kihúzza magút, s öntelten mormolja: — Igen, ez a hirdetés nekem szól... Igen, ezt a kocsit, legyen az bármilyen, nekem kell megvennem, sőt meg kell vennem, mert én igényes ember voltam és maradok világéletemben. És ekkor ez az igényes ember ellohol gyorsan az OTP- be, kiveszi megtakarított pénzét, vesz fel hozzá az állam megtakarított pénzéből még valamicskét, s már rohan is, hogy megvásárolja a madzag- hajtás Benz-gépkocsit, lévén ő az az igényes ember, öleinek a hirdetés szólt. Ó, hol vagytok, szótárak, lexikonok, s hol ti, irodalom klasszikusai, akik ilyen merészen mertek építeni az emberi gyengeségre1 Vagy az egész csak valamiféle naiv üzleti fogás? Lehet. Sőt, lehet tanulni is belőle. íme: Ez a kis százszor felújított kroki csak igényeseknek szól. Akinek nem tetszik, az nem igényes ember. ( egri) apróhirdetés, hogy: „1912-es évjáratú Benz madzaghajtós gépkocsi, hét- száizszor felújítva, csak igényesnek eladó’’. Ez az: igényesnek, csakis igényesnek eladó. Ez az, ami megragad, ami felett meditálni vagyok kénytelen, miközben fejet hajtok az emberi szellem és jellem rafinált bölcsessége felett. Látom ugyanis a hirdetés feladóját, amint éppen fogalmazza a remekbe sikerült szöveget, gondosan belehelyezve az igényesnek szócskát, s azt is látom, amint a hirdetésre megjelenő kissé igénytelen külsejű férfit, milyen undorral utasítja majd el, mondván: — Uram, de ilyen külsővel?! Nem megírtam, hogy csak igényesnek? Avagy: olvassa valaki az 1 1937. május 5., péntek
