Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
Film készül az F*»rí csillagokból MEGORIZZÜK GflRDDHY! ROMANTIKÁJÁT Beszélgetés Vemeshiirthy Istvánnal, a forgatókönyv írójával lijra 9 Kacsáréi... 2000 együttműködési téma Magyar—szovjet tudományos ülésszak A magyar—szovjet műszaki, tudományos együttműködési állandó albizottság május 12- től 20-ig Budapesten tartotta VII. ülésszakát. A tanácskozáson számos fontos határozatot fogadtak el arról, hogy műszeripari, híradástechnikai, gépipari; építőipari és egyéb kerületről kölcsönösen szakembereket küldenek tapasztalat- cserére és műszaki dokumentációkat adnak át egymásnak. Ojabb együttműködési formákkal fejlesztették a műszaki és a tudományos kapcsolatok korábbi módszereit. Az együttműködést mo.st kiterjesztették a szovjet és a magvar tudomány és technika legfontosabb fejlesztési irányainak összehangolására is, mintegy 2000 együttműködési témában segítik a két ország főbb tudományos és műszaki fejlesztési Céljainak megvalósítását, Tévedés ne essék, ezúttal sem a háziállatok egyik mindenki által kedvelt képviselőjéről esik szó, hanem a hasonló nevezetű, lassan hírhedtté váló egri italboltról, a Kacsáról. Igaz a kacsára nézve ez egy kissé sértő, hiszen őket nem botrányos viselkedésükről ismerik, inkább a húsukkal, a combjukkal vívták ki az elismerést. Míg az italboltot sorozatos botrányai tették ismertté a városban, sőt azon túl is. Az italbolt környéke már korán reggel idillikus képet mutat. Süt a nap, lombozattak a fák s néhány részeg egykedvűen szemléli a munkába menőket. Vagy éppen magyar nótákból összeállított egyveleggel üdvözli a munkába induló dolgozókat. Amíg össze nem csuklik s a járdán mély álomba nem szendéről. De nemcsak a reggelek, a délelőttök, délutánok és az A FŐNŐK INKOGNITÓBAN A nagy párizsi étterem, a Septime névadó gazdája patto- góan pedáns vendéglátó. Mindent elkövet, hogy a Septime vendégei — olykor köztársasági elnökök, de legalább koronás fők — jól érezzék magukat nála egy vacsora, egy kedélyes este erejéig. Ehhez azonban az szükséges, hogy a személyzetet állandóan „kézben tartsa”, így gyakran tart fegyelmező oktatásokat. Mint például akkor is, amikor a széles képű, bajszos, csinos titkárnővel érkező dél-amerikai elnök részére kell valami rendkívülit, a Septime-hez méltó estét, vacsorát, különleges desszert, tel tálalni. S mi sem természetesebb egy burleszkbe hajló vígjátékban, mint az, hogy ezen az estén történik a minden vésznél vészesebb galiba: a Septime által saját kezűleg kezelt desszert-gula meggyújtásakor robban az ínycsiklandó éttermi remeklés és megindul az a hajsza és játék, amit a diplomáciai bonyodalmak címszó alatt emlegetnek a hírügynökségek és az újságok. Ebben a színes, szélesvásznú francia filmben a rendező Jacques Besnard nemcsak egy kitűnően megírt forgatóköny. vet fordít le a képek nyelvére, de egy nagy jellemszínész és nevettető minden adottságát is kamatoztatja. A Septime főnöke ugyanis jelen esetben a híres francia komikus, Louis de Funes, akinek fanyar humorát, villanásokban fogalmazó arcjátékát a Papa, mama, ő meg én, vagy az Éjszaka lányai című filmekből is mindenki mástól megkülönböztetve tartják számon. Jacques Besnard fő témája ez az ember. Sepüme beosztok tai felett középkori hangnemben dirigál, meg is leckézteti őket egy inkongnitóval, mint egy hajdan volt, álruhát öltő főúr vagy uralkodó. De ez az ember, ez a Septime tökéletesen tudja magáról azt is, hogy belül gyáva, tükörbe be is vallja ezt Saját magának is szemébe mondja ezt a keserű igazságot. Ez a beismerés néha merésszé is teszi. Mint például annál az asztali jelenetnél, amikor a párizsi rendőrfőkapitány német vendégének, Francia film dr. Müllernek németül elmagyarázza cégének egyik féltve őrzött receptjét: Septime „be- gerjedős” hitleri stílusban' ismételni és nagyhangúan hadarni kezdi a recept német szövegét, miközben a kopasz fejére és az orra alá vetődő árnyékfoltok Hitler karikatúráját adják. Az ellopott elnök utáni hajsza kikerülhetetlen lehetőségeket biztosít az operatőrnek, hogy helikopterről és különféle helyzetekből színesen és gazdagon nyomon követhessük az autós nyomozást, amelyben természetesen Septime a fővadász. Az ő volánján és az ő eszén csak a dél-amerikai elnök nagyon csinos titkárnője jár túl. A rendezői szerkesztés a burleszk hagyományaihoz hűen néhány látványos abszurdumot is belefényképeztetett ebbe a jókedvű kalandba, de mire a néző odáig jut, hogy az abszurdumot észrevenné, már önfeledten nevet és nézi-néá a kápráztatóan szép havasi felvételeket — és Septime arcát. Jeán Marion zenéje mellett elsősorban az operatőr Raymond Le Moigne munkáját dicsérjük. Louis de Funes ma a filmvilág egyik legeredetibb komikus-egyéniségének számít. Nem mély tragédiákra utal az ő játéka, inkább a franc'a kispolgár, az emberi szürkeség, a félszegségére is őszintén büszke polgár jellemzése az ő művészi feladata. Mellette Bernard Blier, Maria Rossa Rodriguez, Folco Lulli és Raoul Delfosse nevét említjük meg, mint akik epizódalakításaikkal teljessé teszik Septime, azaz Louis de Funes sikerét. (farkas) esték is változatosak. A Kacsa környékén mindig akad valami látnivaló. Ha más nem, egy egyszerű verekedés. A környéken lakók szeretik ezt a romantikus környezetet s azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy nem ártana éjjel is nyitva tartani az italboltot, mert akkor nincs ami szórakoztatná őket. A részegekkel kora reggel benépesült környék különösen épületes látványt nyújt az iskolásoknak, akik élvezettel figyelik az imbolygó férfiakat s ugyanakkor felfrissíthetik szókincsüket néhány lényegre tapintó kifejezéssel. A Kacsa lassan hírhedtté válik s úgy látszik, nincs olyan erő, ami ezt meggátolhatná. Ügy tűnik, nincs szabály, nincs törvény, ami rendet tudna teremteni. Vagy talán mégis akadna, ha jobban utánanéznének? (kaposi) Mit válaszoltak az illetékesek ? (A 44-es számú jegyzőkönyv.,.) Az Egri Városi Tanács titkárságán egy nagy iratcsomóban megtalálhatók a februári jelölő gyűléseken készült jegyzőkönyvek, amelyekhez már a hozzászólásokra, bejelentésekre, vagy javaslatokra született válaszokat is mellékelték. Minden kerületnek külön kis „paksamétája” van. Találomra választottunk ki egyet, a 73-as választókerületben elhangzott hozzászólásokat és válaszokat tartalmazó iratcsomót, (44. számú jegyzőkönyv) példaképpen a 212 közül — ennyi közérdekű bejelentés hangzott el Egerben a jelölő gyűlésieken'. Bóta Ferdinánd felszólalásában elmondta, hogy a Cifrakapu utca kertjeiben és a pincékben esős időben a víz „megáll”. Azt kérte, hogy a víz levezetését az északi sporttelep felé oldják meg. Mindjárt ott is a válasz: a Cifrakapu utcai viz levezetését a sporttelep felé költségfedezet hiányában nem tudjuk megoldani. Kedves-e a kedves vevő? Gyöngyös kereskedelmi helyzetéről 1967. május 20., szombat A raktárgond még sokáig az marad, bár a vevők búj ócskáját a polcok elé kitett ládák között senki sem nézi jó szemmel. A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN Megnőtt a kereskedelmi fel- ügvelőség jogköre, a vásárlók érdekében kell szigorúbbnak lennie, mint eddig. Ez a célkitűzés közismert, helyes. Van-e erre a nagyobb szigorúságra szükség? Sajnos, a súlycsonkftás, az árdrágítás nem fehér holló Gyöngyösön sem. Egy kicsit a mérlegek is hibásak ebben, mert úgy állították be azokat, hogy véletlenül se az eladó rövidüljön, vagyis: mindig többet mutat, mint amennyit kellene. Megtörténik, hogy az osztályos árukat — a kisebb hibákat rejtő termékekről van szó — úgy adják el, mintha kifogástalan minőségűek lennének. Az élő baromfi árusításánál már többször megtörtént az árdrágítás, amin még a kiszabott pénzbírság sem változtatott. Nem akarunk most számokat felsorolni annak bizonyítására: a kereskedelmi felügyelőség hányszor végzett ellenőrzést, milyen mértékben észlelt hiányosságokat. A lényeg az, hogy az ellenőrzés mértéke megnőtt, mert a vásárlók érdeke ezt szükségessé tette. Nemcsak azért kellene a kereskedelemnek jobban odafigyelnie a kedves vevő kívánságaira, mert felügyelet is van a világon és mert a nyári idény előtt állunk, hanem azért is, mert a kereskedelem kizárólag a vevőért létezik. Ennyire egyszerű az egész kérdéssor. Minden megoldásnak a kulcsát is itt kell keresni. G. Molnár Ferenc Tóthpál János a Dőnát-teme- tőnél három levezető cső elhe- helyezését kéri, mert esős időben a nagy sár miatt járhatatlan az út. A válasz: a vízlevezetési kérelemmel kapcsolatos intézkedés folyamatban van. Borbás Antal a Ludányi utca javítását sürgette ahol —, ha nagy a sár — igen nehéz járni. „Költségfedezet hiányában — hangzik a válasz — ezt egyelőre nem tudjuk megolda- ní, de a kérést, az útépítési ütemterv összeállításainál figyelembe vesszük és a megvalósítást a fontossági sorrendben ütemezzük”. Kameniczky Józsefné a jelölő gyűlésen a (Xeglédi utca bekapcsolását kérte az intézményes szemétszállításba. A válaszból kitűnik, hogy ez már meg is történt. özv. Hegedűs Petemé a vízvezeték építését sürgette a Ludányi utcában. Erre még ebben az esztendőben sor kerül. A Ceglédi utcában a járda építését kérte Román Sándor- né. Egyelőre az a válasz érkezett ezzel kapcsolatban, hogy „a kérést kivizsgálják”. A Cifrakapu utcában jobb oldalon süllyed a járda, emiatt nagy a sár. Pászti György a jelöli gyűlésen elhangzott hozzászólásában a járda javítását sürgette. A válasz itt is megnyugtató: „A városi tanács útkarbantartó üzemének figyelmét felhívtuk a megsüllyedt rész helyreállítására". A találomra kiválasztott iratcsomók — a 73-as számú választókerület „paksamétája” — mintegy keresztmetszete a jelölő gyűlések hozzászólásainak és az ezekre adott válaszoknak. Nagy százalékban indokoltak a kérések — és ahogy a válaszokból kitűnik — ugyancsak nagy százalékban figyelembe veszik ezeket az illetékesek; intézkednek vagy már intézkedtek is. fc. g. A Szarvaskirály Belgrádba megy 15. alkalommal játszotta a napokban a Budapesti Ifjúsági Színpad Gozzi—Heltai szellemes, mulatságos Szarvaskirályát a Pinceszínházban, s most megszakad e sorozat: belgrádi meghívásnak tesz eleget a társulat. _— A nemrég Budapesten járt belgrádi ifjúsági delegáció tagjai tettek látogatást a Pinceszínházban — emlékezik vissza a társulat egyik vezetője —, s ők vitték el a Szarvaskirály előadásának hírét külföldre: ennek eredményeként érkezett a meghívás. A belgrádi amatőrszínjátszók fesztiválján lépünk színpadra csütörtökön este a jugoszláv főváros Ifjúsági Palotájában, s mondani sem kell, nagyon szeretnénk első külföldi fellépésünk alkalmával sikerrel képviselni a hazai amatőr szír ' játszást. éneklő lantos adatokat is szolgáltat, felsorolja többek közt, hogy mely vármegyék küldtek katonákat Eger várába. Tinóditól tudjuk legpontosabban, hogy az egri várat az egész magyar nép védte a tőrök túlerővel szemben. Mi úgy akarjuk megfilmesíteni Gárdonyi regényét, hogy a néző jogosan legyen büszke mindarra, amit a filmen lát. Remélem, mindez sikerül, és az Egri csillagok második film- változatát nagy érdeklődéssel fogadja a közönség. (Nem tévedtem, második filmváltozatot mondtam, kevesen tudják ugyanis, hogy 1924-ben Fejős Pál rendezésében már készült egy némafilm Gárdonyi regényéből. Sajnos, ennek a filmnek teljesen nyoma veszett.) Hogy milyen lesz a film, ártól szóljon a rendező. Vasárnap éppen Egerbe utazik — várnézőbe. (Vasárnapi riportunk erről a látogatásról szól.) Márkusz László regényét sokkal jobban ismeri a közönség, mint Jókai műveit. A Jókai-filmeknél még bátrabban eltérhettünk a regénytől, a közönség többsége ezt nem vette észre. Az Egri csillagoknál már más a helyzet. Itt már számon kérnék tőlünk a jelentősebb változtatást. Ezért lényeges eltérés nélkül visszük filmre Gárdonyi regényét és hűen megőrizzük az író romantikáját is. Persze, az egész 'regényt nem lehet filmre vinni, hiszen ez négy film lenne. Sűrítenünk kell a cselekményt. De minden fontos mozzanat megmarad. Sőt, néhány jelenettel még bővül is a történet. Hogy külföldön is megértsék, hogyan és mi történt 1552-ben Egerben, szerepeltetjük filmünkben a pápát és Ferdinánd királyt is. Ezek a jelenetek majd a török támadás és a sorsára hagyott egri vár történelmi háttereit mutatják meg. A forgatókönyv megírásánál sokat segítettek Tinódi művei. Az egri vár védelmét meg„A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fűtődnek, de ők ezt nem tudják: a fiú hétesztendős; a leányka két évvel is fiatalabb...” így kezdődik Gárdonyi Géza legnépszerűbb regénye, az Egri csillagok és pontosan így kezdődik majd az a nagyszabású, színes, szélesvásznú kétrészes film is, amellyel régi adósságát rója le a magyar filmgyártás. Megvalósul vég're a terv: film készül Gárdonyi Géza regényéből, megelevenednek a filmszalagon gyermekkorunk — és felnőttkorunk — kedvenc alakjai, az egri vár hős védői. Történelmi igazság és fantázia Nemeskürthy István, a filmgyár 4-es számú stúdiójának vezetője írta az Egri csillagok forgatókönyvét. A filmgyárban kerestem fel. Örömmel fogadta az egri érdeklődést. — Régi terve a magyar filmgyártásnak az Egri csillagok megfilmesítése. Eddig azonban hiányoztak egy ilyen nagyszabású produkció feltételei. Nemcsak az anyagiakra gondolok, hanem a forgatás módszereire és technikájára is. A mi stúdiónk készítette a Jókai-fil- meket A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán forgatása jó erőpróba volt. Olyan művészi együttest sikerült kialakítani, amely most már vállalhatja egy még nagyobb szabású film elkészítését is. Elsősorban a rendezőre, Várkonyi Zoltánra es az operatőrre, Hildebrand Istvánra gondolok, de sorolhatnám a stáb több tagját is. — Bizonyára nem véletlen, hogy éppen az Ez történt Mohács után szerzője vállalkozott Gárdonyi regényének filmre írására. — A XVI. század magyar irodalmának és történelmének kutatásával foglalkozom. A kapcsolat így nyilvánvaló. Az Ez történt Mohács után lényegében egy hamis történelem- szemléletet, egy legendát igyekszik szétoszlatni, mert nem minden úgy történt Mohács után, ahogy azt mi tanultuk és tanítottuk. Mindezt azért említem, mert Egeméi pontosan fordított a helyzet. Egerre, az egri vár védőire büszkék vagyunk. Eger vár védőinek hősiessége nem legenda, igaz. történelmi tény. Gárdonyi nagyságát bizonyítja, hogy ezt a történelmi tényt nagyszerűen vegyítette az írói fantáziával. A néző jogosan legyen büszke — Milyen mértékben követi a forgatókönyv Gárdonyi regényét? — Jól tudjuk, milyen nagy felelősség filmre vinni az Egri Csillagokat, hiszen Gárdonyi Nem ringatjuk magunkat illúziókban, tudjuk, a vidéki áruellátás már az élet adta korlátok miatt sem lehet egyenlő a fővároséval. Bár olykor előfordul, hogy vidéken jobban hozzá lehet jutni egy keresett cikkhez, mint a Nagykörúton. Mégis, a különbség létezik, valószínűleg nagyon sokáig még meg is marad. Már csak az a kérdés: valóban a realitásoknak megfelelő mértékű-e a különbség — mondjuk Gyöngyös és Budapest között —, vagy lehetne javítani rajta. Miután a városi tanács kereskedelmi felügyelősége alaposan felmérte Gyöngyös jelenlegi kereskedelmi helyzetét, ennek az információnak az alapján tudunk mi is foglalkozni a lakosság minden rétegét érintő kérdéssel. A közelgő idegenforgalmi idény, a nyári nagy „népvándorlás” várható mozgása is arra ösztönöz bennünket, hogy felmérjük lehetőségeinket. ÉLELMISZEREK Évek óta folyik a vita két alapvető élelmiszer ellátásáról. A tejről és a kenyérről van szó. A vitában részt vesz a lakosság, a termékeket előállító két üzem és a kereskedelem. Talán azt is mondhatnánk, túl igényesek vagyunk. Mert például kenyér nélkül még nem nagyon maradt senki Gyöngyösön, a nagy ünnepek táján sem, legfeljebb türelmesen kellett olykor órákon át várakoznia, hogy a kenyérszállítmány megérkezzék. Legfeljebb a kilós finomfehér kenyérből nem jutott mindenkinek, vagy legfeljebb nem á legfrissebb sütésből kapott a kedves vevő. A tejjel még akkor sem volt nagyobb baj, amikor a téli nagy fagyok okoztak gondot a tejüzemnek. Legfeljebb a vevalaki szivacszakóért a fővárosba kell, hogy utazzék, hogy a készruhák választéka alig tart lépést a divattal, hogy a cipők többsége a két évvel ezelőtti ízlést példázza. Nem valószínű, hogy a vevőkben lenne ilyen körülmények között a hiba: miért olyan válogatós...? Azt már szinte megszokták a gyöngyösiek, hogy öt éven aluli gyereknek nem mindig lehet a kívánt ruházati cikket megvásárolni Gyöngyösön. Helyeselni tudjuk viszont a Textilnagykereskedelmi Vállalat bizományi értékesítési akcióját. Lehetővé tették nagyobb mennyiségű áru átvételét, kamatmentesen. A kevesebb kockázat a kiskereskedelem kedvét is meghozta, HOGYAN KÍNÁLJÁK? Sokat számít, mit lát a kirakatban vagy bent az üzletben, a polcokon a kedves vevő. Egy ízléses portál, mutatós kirakat, belső elrendezés még annak is meghozhatja a vásárlási kedvét, aki csak nézelődni akart. De mit szóljunk a vaksi, hunyorgó, kancsal fénycső-reklámokhoz, az elhanyagolt üzletkülsőkhöz? Egy kis túlzással azt mondhatnánk: szinte a tíz ujjunkon megszámolhatjuk, hány hiánytalan fénycső-cégjelzés található Gyöngyösön. Megint más dolog, hogy ezek a fénycsövek esténként nagyon korán kialszanak, de a kirakatok is gyorsan sötétbe burkolóznak. Nem minden esetben az üzlet dolgozói tehetnek arról viszont, hogy az áru egy részét az eladótérben kell tárolniuk. vő estefelé már nem kap tejet, vagy legfeljebb a tej forraláskor összemegy — időnként. Főként a szezonváltások idején történik meg egy-két napon át, hogy a tej kissé savanyú. Hogy ebben az időszakos hiányban mennyi a kereskedelem terhére róható óvatosság, nagyvonalúság, azt nehéz lenne megállapítani. Bizony, a maradékot a kereskedők nem szeretik, és ezért tartózkodóbbak a megrendelt mennyiség meghatározásakor. A város külső részein levő boltokban már gyakoribb eset, hogy a kenyér a délelőtti órákban elfogy. Volt ebre példa április 2-án a Vachot Sándor, a Brassói és a Diófa úti üzletekben. A tej pedig vasárnap reggelenként fogy el nagyon gyorsan, mint ahogy előfordult április 17-én is. Persze, a péksütemények sem kaphatók egész napon át — általában. Vagy ha igen, az már sokszor szikkadt álru. A VÁLASZTÉK Állapítsuk meg, a mátrai kirándulók száma annyira változó, annyifa hullámzik, hogy erre számítani nagyon nehéz. Ezért panaszkodnak gyakran a kirándulók az üdülőhelyeken működő boltok választékának hiányosságaira. Más dolog az, hogy például a kékesi élelmiszerüzlet készletnormája csak nyolcvanezer forint, aminek nagy részét az ajándéktárgyak töltik ki, tehát a tartalékolás, akár élelmiszerekből is, gondot okoz. De ha már kereskedelem...! Igen, erre is alapozhatunk. Mert nehéz megérteni, hogy
