Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

Film készül az F*»rí csillagokból MEGORIZZÜK GflRDDHY! ROMANTIKÁJÁT Beszélgetés Vemeshiirthy Istvánnal, a forgatókönyv írójával lijra 9 Kacsáréi... 2000 együttműködési téma Magyar—szovjet tudományos ülésszak A magyar—szovjet műszaki, tudományos együttműködési állandó albizottság május 12- től 20-ig Budapesten tartotta VII. ülésszakát. A tanácskozá­son számos fontos határozatot fogadtak el arról, hogy mű­szeripari, híradástechnikai, gépipari; építőipari és egyéb kerületről kölcsönösen szakem­bereket küldenek tapasztalat- cserére és műszaki dokumen­tációkat adnak át egymásnak. Ojabb együttműködési formák­kal fejlesztették a műszaki és a tudományos kapcsolatok ko­rábbi módszereit. Az együtt­működést mo.st kiterjesztették a szovjet és a magvar tudo­mány és technika legfontosabb fejlesztési irányainak össze­hangolására is, mintegy 2000 együttműködési témában se­gítik a két ország főbb tudo­mányos és műszaki fejlesztési Céljainak megvalósítását, Tévedés ne essék, ezúttal sem a háziállatok egyik min­denki által kedvelt képvise­lőjéről esik szó, hanem a ha­sonló nevezetű, lassan hír­hedtté váló egri italboltról, a Kacsáról. Igaz a kacsára nézve ez egy kissé sértő, hi­szen őket nem botrányos vi­selkedésükről ismerik, in­kább a húsukkal, a combjuk­kal vívták ki az elismerést. Míg az italboltot sorozatos botrányai tették ismertté a városban, sőt azon túl is. Az italbolt környéke már korán reggel idillikus képet mutat. Süt a nap, lombozattak a fák s néhány részeg egy­kedvűen szemléli a munkába menőket. Vagy éppen ma­gyar nótákból összeállított egyveleggel üdvözli a mun­kába induló dolgozókat. Amíg össze nem csuklik s a járdán mély álomba nem szendéről. De nemcsak a reggelek, a délelőttök, délutánok és az A FŐNŐK INKOGNITÓBAN A nagy párizsi étterem, a Septime névadó gazdája patto- góan pedáns vendéglátó. Min­dent elkövet, hogy a Septime vendégei — olykor köztársasá­gi elnökök, de legalább koro­nás fők — jól érezzék magu­kat nála egy vacsora, egy ke­délyes este erejéig. Ehhez azonban az szükséges, hogy a személyzetet állandóan „kéz­ben tartsa”, így gyakran tart fegyelmező oktatásokat. Mint például akkor is, amikor a széles képű, bajszos, csinos titkárnővel érke­ző dél-amerikai elnök részére kell valami rendkívü­lit, a Septime-hez méltó estét, vacsorát, különleges desszert, tel tálalni. S mi sem természe­tesebb egy burleszkbe hajló vígjátékban, mint az, hogy ezen az estén történik a min­den vésznél vészesebb galiba: a Septime által saját kezűleg kezelt desszert-gula meggyúj­tásakor robban az ínycsiklan­dó éttermi remeklés és meg­indul az a hajsza és játék, amit a diplomáciai bonyodal­mak címszó alatt emlegetnek a hírügynökségek és az újsá­gok. Ebben a színes, szélesvásznú francia filmben a rendező Jacques Besnard nemcsak egy kitűnően megírt forgatóköny. vet fordít le a képek nyelvére, de egy nagy jellemszínész és nevettető minden adottságát is kamatoztatja. A Septime fő­nöke ugyanis jelen esetben a híres francia komikus, Louis de Funes, akinek fanyar hu­morát, villanásokban fogalma­zó arcjátékát a Papa, mama, ő meg én, vagy az Éjszaka lányai című filmekből is mindenki mástól megkülönböztetve tart­ják számon. Jacques Besnard fő témája ez az ember. Sepüme beosztok tai felett középkori hangnem­ben dirigál, meg is leckézteti őket egy inkongnitóval, mint egy hajdan volt, álruhát öltő főúr vagy uralkodó. De ez az ember, ez a Septime tökélete­sen tudja magáról azt is, hogy belül gyáva, tükörbe be is vallja ezt Saját magának is szemébe mondja ezt a keserű igazságot. Ez a beismerés né­ha merésszé is teszi. Mint pél­dául annál az asztali jelenet­nél, amikor a párizsi rendőrfő­kapitány német vendégének, Francia film dr. Müllernek németül elma­gyarázza cégének egyik féltve őrzött receptjét: Septime „be- gerjedős” hitleri stílusban' is­mételni és nagyhangúan ha­darni kezdi a recept német szövegét, miközben a kopasz fejére és az orra alá vetődő árnyékfoltok Hitler karikatú­ráját adják. Az ellopott elnök utáni haj­sza kikerülhetetlen lehetősége­ket biztosít az operatőrnek, hogy helikopterről és különféle helyzetekből színesen és gaz­dagon nyomon követhessük az autós nyomozást, amelyben természetesen Septime a főva­dász. Az ő volánján és az ő eszén csak a dél-amerikai el­nök nagyon csinos titkárnője jár túl. A rendezői szerkesztés a burleszk hagyományaihoz hűen néhány látványos abszurdu­mot is belefényképeztetett eb­be a jókedvű kalandba, de mi­re a néző odáig jut, hogy az abszurdumot észrevenné, már önfeledten nevet és nézi-néá a kápráztatóan szép havasi fel­vételeket — és Septime arcát. Jeán Marion zenéje mellett elsősorban az operatőr Ray­mond Le Moigne munkáját di­csérjük. Louis de Funes ma a film­világ egyik legeredetibb ko­mikus-egyéniségének számít. Nem mély tragédiákra utal az ő játéka, inkább a franc'a kis­polgár, az emberi szürkeség, a félszegségére is őszintén büsz­ke polgár jellemzése az ő mű­vészi feladata. Mellette Ber­nard Blier, Maria Rossa Rodri­guez, Folco Lulli és Raoul Delfosse nevét említjük meg, mint akik epizódalakításaikkal teljessé teszik Septime, azaz Louis de Funes sikerét. (farkas) esték is változatosak. A Ka­csa környékén mindig akad valami látnivaló. Ha más nem, egy egyszerű verekedés. A környéken lakók szere­tik ezt a romantikus környe­zetet s azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy nem árta­na éjjel is nyitva tartani az italboltot, mert akkor nincs ami szórakoztatná őket. A részegekkel kora reggel benépesült környék különö­sen épületes látványt nyújt az iskolásoknak, akik élve­zettel figyelik az imbolygó férfiakat s ugyanakkor fel­frissíthetik szókincsüket né­hány lényegre tapintó kifeje­zéssel. A Kacsa lassan hírhedtté válik s úgy látszik, nincs olyan erő, ami ezt meggá­tolhatná. Ügy tűnik, nincs szabály, nincs törvény, ami rendet tudna teremteni. Vagy talán mégis akadna, ha jobban utánanéznének? (kaposi) Mit válaszoltak az illetékesek ? (A 44-es számú jegyzőkönyv.,.) Az Egri Városi Tanács tit­kárságán egy nagy iratcsomó­ban megtalálhatók a februári jelölő gyűléseken készült jegyzőkönyvek, amelyekhez már a hozzászólásokra, beje­lentésekre, vagy javaslatokra született válaszokat is mellé­kelték. Minden kerületnek kü­lön kis „paksamétája” van. Ta­lálomra választottunk ki egyet, a 73-as választókerületben el­hangzott hozzászólásokat és válaszokat tartalmazó iratcso­mót, (44. számú jegyzőkönyv) példaképpen a 212 közül — ennyi közérdekű bejelentés hangzott el Egerben a jelölő gyűlésieken'. Bóta Ferdinánd felszólalásá­ban elmondta, hogy a Cifraka­pu utca kertjeiben és a pin­cékben esős időben a víz „megáll”. Azt kérte, hogy a víz levezetését az északi sport­telep felé oldják meg. Mind­járt ott is a válasz: a Cifraka­pu utcai viz levezetését a sport­telep felé költségfedezet hiá­nyában nem tudjuk megolda­ni. Kedves-e a kedves vevő? Gyöngyös kereskedelmi helyzetéről 1967. május 20., szombat A raktárgond még sokáig az marad, bár a vevők búj ócská­ját a polcok elé kitett ládák között senki sem nézi jó szem­mel. A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN Megnőtt a kereskedelmi fel- ügvelőség jogköre, a vásárlók érdekében kell szigorúbbnak lennie, mint eddig. Ez a célki­tűzés közismert, helyes. Van-e erre a nagyobb szigorúságra szükség? Sajnos, a súlycsonkftás, az árdrágítás nem fehér holló Gyöngyösön sem. Egy kicsit a mérlegek is hibásak ebben, mert úgy állították be azokat, hogy véletlenül se az eladó rövidüljön, vagyis: mindig töb­bet mutat, mint amennyit kel­lene. Megtörténik, hogy az osztá­lyos árukat — a kisebb hibá­kat rejtő termékekről van szó — úgy adják el, mintha kifo­gástalan minőségűek lennének. Az élő baromfi árusításánál már többször megtörtént az ár­drágítás, amin még a kiszabott pénzbírság sem változtatott. Nem akarunk most számokat felsorolni annak bizonyításá­ra: a kereskedelmi felügyelő­ség hányszor végzett ellenőr­zést, milyen mértékben észlelt hiányosságokat. A lényeg az, hogy az ellenőrzés mértéke megnőtt, mert a vásárlók ér­deke ezt szükségessé tette. Nemcsak azért kellene a ke­reskedelemnek jobban odafi­gyelnie a kedves vevő kíván­ságaira, mert felügyelet is van a világon és mert a nyári idény előtt állunk, hanem azért is, mert a kereskedelem kizá­rólag a vevőért létezik. Ennyire egyszerű az egész kérdéssor. Minden megoldás­nak a kulcsát is itt kell ke­resni. G. Molnár Ferenc Tóthpál János a Dőnát-teme- tőnél három levezető cső elhe- helyezését kéri, mert esős idő­ben a nagy sár miatt járhatat­lan az út. A válasz: a vízle­vezetési kérelemmel kapcsola­tos intézkedés folyamatban van. Borbás Antal a Ludányi ut­ca javítását sürgette ahol —, ha nagy a sár — igen nehéz járni. „Költségfedezet hiányá­ban — hangzik a válasz — ezt egyelőre nem tudjuk megolda- ní, de a kérést, az útépítési ütemterv összeállításainál figye­lembe vesszük és a megvalósí­tást a fontossági sorrendben ütemezzük”. Kameniczky Józsefné a jelö­lő gyűlésen a (Xeglédi utca be­kapcsolását kérte az intézmé­nyes szemétszállításba. A vá­laszból kitűnik, hogy ez már meg is történt. özv. Hegedűs Petemé a víz­vezeték építését sürgette a Lu­dányi utcában. Erre még eb­ben az esztendőben sor kerül. A Ceglédi utcában a járda építését kérte Román Sándor- né. Egyelőre az a válasz érke­zett ezzel kapcsolatban, hogy „a kérést kivizsgálják”. A Cifrakapu utcában jobb oldalon süllyed a járda, emiatt nagy a sár. Pászti György a jelöli gyűlésen elhangzott hoz­zászólásában a járda javítását sürgette. A válasz itt is meg­nyugtató: „A városi tanács út­karbantartó üzemének figyel­mét felhívtuk a megsüllyedt rész helyreállítására". A találomra kiválasztott iratcsomók — a 73-as számú választókerület „paksamétája” — mintegy keresztmetszete a jelölő gyűlések hozzászólásai­nak és az ezekre adott vála­szoknak. Nagy százalékban in­dokoltak a kérések — és ahogy a válaszokból kitűnik — ugyancsak nagy százalékban figyelembe veszik ezeket az il­letékesek; intézkednek vagy már intézkedtek is. fc. g. A Szarvaskirály Belgrádba megy 15. alkalommal játszotta a napokban a Budapesti Ifjú­sági Színpad Gozzi—Heltai szellemes, mulatságos Szarvas­királyát a Pinceszínházban, s most megszakad e sorozat: belgrádi meghívásnak tesz ele­get a társulat. _— A nemrég Budapesten járt belgrádi ifjúsági delegáció tagjai tettek látogatást a Pin­ceszínházban — emlékezik vissza a társulat egyik veze­tője —, s ők vitték el a Szarvaskirály előadásának hí­rét külföldre: ennek eredmé­nyeként érkezett a meghívás. A belgrádi amatőrszínjátszók fesztiválján lépünk színpadra csütörtökön este a jugoszláv főváros Ifjúsági Palotájában, s mondani sem kell, nagyon szeretnénk első külföldi fellé­pésünk alkalmával sikerrel képviselni a hazai amatőr szír ' játszást. éneklő lantos adatokat is szol­gáltat, felsorolja többek közt, hogy mely vármegyék küldtek katonákat Eger várába. Tinó­ditól tudjuk legpontosabban, hogy az egri várat az egész magyar nép védte a tőrök túl­erővel szemben. Mi úgy akarjuk megfilmesí­teni Gárdonyi regényét, hogy a néző jogosan legyen büszke mindarra, amit a filmen lát. Remélem, mindez sikerül, és az Egri csillagok második film- változatát nagy érdeklődéssel fogadja a közönség. (Nem té­vedtem, második filmváltoza­tot mondtam, kevesen tudják ugyanis, hogy 1924-ben Fejős Pál rendezésében már készült egy némafilm Gárdonyi regé­nyéből. Sajnos, ennek a film­nek teljesen nyoma veszett.) Hogy milyen lesz a film, ár­tól szóljon a rendező. Vasár­nap éppen Egerbe utazik — várnézőbe. (Vasárnapi riportunk erről a látogatásról szól.) Márkusz László regényét sokkal jobban ismeri a közönség, mint Jókai műveit. A Jókai-filmeknél még bát­rabban eltérhettünk a regény­től, a közönség többsége ezt nem vette észre. Az Egri csil­lagoknál már más a helyzet. Itt már számon kérnék tőlünk a jelentősebb változtatást. Ezért lényeges eltérés nélkül visszük filmre Gárdonyi regényét és hűen megőrizzük az író ro­mantikáját is. Persze, az egész 'regényt nem lehet filmre vinni, hiszen ez négy film lenne. Sűrítenünk kell a cselekményt. De min­den fontos mozzanat megma­rad. Sőt, néhány jelenettel még bővül is a történet. Hogy külföldön is megértsék, hogyan és mi történt 1552-ben Eger­ben, szerepeltetjük filmünk­ben a pápát és Ferdinánd ki­rályt is. Ezek a jelenetek majd a török támadás és a sorsára hagyott egri vár történelmi háttereit mutatják meg. A forgatókönyv megírásánál sokat segítettek Tinódi művei. Az egri vár védelmét meg­„A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fű­tődnek, de ők ezt nem tudják: a fiú hétesztendős; a leányka két évvel is fiatalabb...” így kezdődik Gárdonyi Géza legnépszerűbb regénye, az Egri csillagok és pontosan így kez­dődik majd az a nagyszabású, színes, szélesvásznú kétrészes film is, amellyel régi adóssá­gát rója le a magyar filmgyár­tás. Megvalósul vég're a terv: film készül Gárdonyi Géza re­gényéből, megelevenednek a filmszalagon gyermekkorunk — és felnőttkorunk — kedvenc alakjai, az egri vár hős védői. Történelmi igazság és fantázia Nemeskürthy István, a film­gyár 4-es számú stúdiójának vezetője írta az Egri csillagok forgatókönyvét. A filmgyárban kerestem fel. Örömmel fogad­ta az egri érdeklődést. — Régi terve a magyar film­gyártásnak az Egri csillagok megfilmesítése. Eddig azonban hiányoztak egy ilyen nagysza­bású produkció feltételei. Nem­csak az anyagiakra gondolok, hanem a forgatás módszereire és technikájára is. A mi stú­diónk készítette a Jókai-fil- meket A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán forgatása jó erőpróba volt. Olyan művészi együttest sikerült kialakítani, amely most már vállalhatja egy még nagyobb szabású film elkészítését is. Elsősorban a rendezőre, Várkonyi Zoltánra es az operatőrre, Hildebrand Istvánra gondolok, de sorol­hatnám a stáb több tagját is. — Bizonyára nem véletlen, hogy éppen az Ez történt Mo­hács után szerzője vállalkozott Gárdonyi regényének filmre írására. — A XVI. század magyar irodalmának és történelmének kutatásával foglalkozom. A kapcsolat így nyilvánvaló. Az Ez történt Mohács után lénye­gében egy hamis történelem- szemléletet, egy legendát igyek­szik szétoszlatni, mert nem minden úgy történt Mohács után, ahogy azt mi tanultuk és tanítottuk. Mindezt azért említem, mert Egeméi ponto­san fordított a helyzet. Egerre, az egri vár védőire büszkék vagyunk. Eger vár védőinek hősiessége nem legenda, igaz. történelmi tény. Gárdonyi nagyságát bizonyítja, hogy ezt a történelmi tényt nagyszerűen vegyítette az írói fantáziával. A néző jogosan legyen büszke — Milyen mértékben követi a forgatókönyv Gárdonyi re­gényét? — Jól tudjuk, milyen nagy felelősség filmre vinni az Egri Csillagokat, hiszen Gárdonyi Nem ringatjuk magunkat il­lúziókban, tudjuk, a vidéki áruellátás már az élet adta korlátok miatt sem lehet egyenlő a fővároséval. Bár oly­kor előfordul, hogy vidéken jobban hozzá lehet jutni egy keresett cikkhez, mint a Nagy­körúton. Mégis, a különbség létezik, valószínűleg nagyon sokáig még meg is marad. Már csak az a kérdés: valóban a realitá­soknak megfelelő mértékű-e a különbség — mondjuk Gyön­gyös és Budapest között —, vagy lehetne javítani rajta. Miután a városi tanács ke­reskedelmi felügyelősége ala­posan felmérte Gyöngyös je­lenlegi kereskedelmi helyzetét, ennek az információnak az alapján tudunk mi is foglal­kozni a lakosság minden réte­gét érintő kérdéssel. A közelgő idegenforgalmi idény, a nyári nagy „népván­dorlás” várható mozgása is ar­ra ösztönöz bennünket, hogy felmérjük lehetőségeinket. ÉLELMISZEREK Évek óta folyik a vita két alapvető élelmiszer ellátásáról. A tejről és a kenyérről van szó. A vitában részt vesz a lakosság, a termékeket előál­lító két üzem és a kereskede­lem. Talán azt is mondhatnánk, túl igényesek vagyunk. Mert például kenyér nélkül még nem nagyon maradt senki Gyön­gyösön, a nagy ünnepek táján sem, legfeljebb türelmesen kel­lett olykor órákon át várakoz­nia, hogy a kenyérszállítmány megérkezzék. Legfeljebb a ki­lós finomfehér kenyérből nem jutott mindenkinek, vagy leg­feljebb nem á legfrissebb sütés­ből kapott a kedves vevő. A tejjel még akkor sem volt nagyobb baj, amikor a téli nagy fagyok okoztak gondot a tejüzemnek. Legfeljebb a ve­valaki szivacszakóért a fővá­rosba kell, hogy utazzék, hogy a készruhák választéka alig tart lépést a divattal, hogy a cipők többsége a két évvel ezelőtti ízlést példázza. Nem valószínű, hogy a vevőkben lenne ilyen körülmények kö­zött a hiba: miért olyan vá­logatós...? Azt már szinte megszokták a gyöngyösiek, hogy öt éven aluli gyereknek nem mindig le­het a kívánt ruházati cikket megvásárolni Gyöngyösön. Helyeselni tudjuk viszont a Textilnagykereskedelmi Vál­lalat bizományi értékesítési akcióját. Lehetővé tették na­gyobb mennyiségű áru átvé­telét, kamatmentesen. A keve­sebb kockázat a kiskereskede­lem kedvét is meghozta, HOGYAN KÍNÁLJÁK? Sokat számít, mit lát a ki­rakatban vagy bent az üzlet­ben, a polcokon a kedves vevő. Egy ízléses portál, mutatós ki­rakat, belső elrendezés még annak is meghozhatja a vásár­lási kedvét, aki csak nézelődni akart. De mit szóljunk a vaksi, hu­nyorgó, kancsal fénycső-reklá­mokhoz, az elhanyagolt üzlet­külsőkhöz? Egy kis túlzással azt mondhatnánk: szinte a tíz ujjunkon megszámolhatjuk, hány hiánytalan fénycső-cég­jelzés található Gyöngyösön. Megint más dolog, hogy ezek a fénycsövek esténként na­gyon korán kialszanak, de a kirakatok is gyorsan sötétbe burkolóznak. Nem minden esetben az üz­let dolgozói tehetnek arról vi­szont, hogy az áru egy részét az eladótérben kell tárolniuk. vő estefelé már nem kap tejet, vagy legfeljebb a tej forralás­kor összemegy — időnként. Főként a szezonváltások ide­jén történik meg egy-két na­pon át, hogy a tej kissé sa­vanyú. Hogy ebben az időszakos hiányban mennyi a kereskede­lem terhére róható óvatosság, nagyvonalúság, azt nehéz len­ne megállapítani. Bizony, a maradékot a kereskedők nem szeretik, és ezért tartózkodób­bak a megrendelt mennyiség meghatározásakor. A város külső részein levő boltokban már gyakoribb eset, hogy a kenyér a délelőtti órák­ban elfogy. Volt ebre példa április 2-án a Vachot Sándor, a Brassói és a Diófa úti üzle­tekben. A tej pedig vasárnap reggelenként fogy el nagyon gyorsan, mint ahogy előfordult április 17-én is. Persze, a péksütemények sem kaphatók egész napon át — általában. Vagy ha igen, az már sokszor szikkadt álru. A VÁLASZTÉK Állapítsuk meg, a mátrai ki­rándulók száma annyira vál­tozó, annyifa hullámzik, hogy erre számítani nagyon nehéz. Ezért panaszkodnak gyakran a kirándulók az üdülőhelyeken működő boltok választékának hiányosságaira. Más dolog az, hogy például a kékesi élelmi­szerüzlet készletnormája csak nyolcvanezer forint, aminek nagy részét az ajándéktárgyak töltik ki, tehát a tartalékolás, akár élelmiszerekből is, gon­dot okoz. De ha már kereskedelem...! Igen, erre is alapozhatunk. Mert nehéz megérteni, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents