Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

I 4/urr c­!S XMatöi, meri más-más környe­zet eredményeiként lettek ón- fnagukká. Abban a társadalom­ban folyik ez a komédia, ahol a férfiak szemforgatáan és nagy-nagy szabadsággal buj­kálnak a társadalmi megszo­kás, a törvény szabta keretek és az egyéni hajlamok határai között Ge!rmi nagy kritikai fel- készültséggel rajzolja meg a képmutató olasz polgárság ar­culatát s hangsúlyozza sze­replőit Ezek a hölgyek és urak nagyon szeplősek, még ha nagyvilágiasan nagyvonalúak is. Kitűnő szereplőgárdát állít erkölcsi görbe tükör elé a ren­dező. Beba Loncar, a szőke ju­goszláv sztár, Olga Vilii, Virna Lisi, Petricia Valturri, az asz- szonyí erősségei ennék a film­nek, míg a férfiak sorából Gigi Ballista, Alberto Lionelli, Gaetone Moschin és Franco Fabrizi nevét kell kiemelnünk. (farkas) Úttörők gyűjtötték Történelem a szobában A „Három tavass** emlékeinek kiállítása as egri Ill-as számú iskolában Mit tippelsz, hány halott lesz mai köztársaság és hazáink felsza­badulásának eseményeiről. El­beszélgettek a világháborút járt öregekkel, a munkásmoz­galom kipróbált harcosaival. Közülük sokan, mint Dancza János, Bóta Bernát, Mácsai Já­nos, Eged Lajos és Molnár Gábor, el is jöttek az értékes kiállítás ünnepélyes megnyitó­jára. Odaálltak régi emlékeiig a fényképek mellé, és meséltek a küzdelmekről, az üldözteté­sekről, a dicső múltat idézték. Bóta Bernát legalább har­minc emléktárgyat adott az út­törőknek. Köztük a nagykani­zsai internáló táborban készült képrámáit, a magyar partizán emlékérmét és sok más kitün­tetést, fényképeket, igazolvá­nyokat A Mácsai Jánosáénak cím­zett tábori postai levelezőlap­ról többen is mesélték. Elma­gyarázták, hogyan játszották ki az ellenőrzést, miként tudat­ták hozzátartozóikkal a hollé­tüket. Kolacskovszky Lajos egyik rajzának fotókópiája, Tóth Ferenc kitüntetései, dr Gyarmati Mihály emlékei gaz­dagítják a kiállítást. A kora­beli dokumentumokon Nemecz József, Lé jer Dezső nevei lát­hatók. A külügyi helyzet a tanács­kongresszuson címmel Kun Bé­la külpolitikai tájékoztatójáról tudósít az Egri Vörös Újság 1919. június 21-i száma, az Egri Hírlap 1918. november 14-L, október 27-i számát ku­tatták fel a lelkes úttörők. Ki­állították Bóta Bérmát bádogos hátizsákját, amelyben a tiltott könyveket szállította. Rozsdás fegyvert őriznek, amely még az 1848—19-es szabadságharc­ból származik, átlőtt vörös csillagot, amelyet a mátrai har­cok színhelyén találtak. A sok-sok fénykép mellett kiállították Valentyin Jakov- levics Tolsztoj századosnak, a Szovjetunió Hősének ajándé­kát, aki részt vett megyénk felszabadító harcaiban. A kiállított tárgyak mellett kiírták a Lenin, a Vörös Csil­lag, a Vidámság, a Partizán! Gagarin, Szabadság, Tyeresko- »a és a Tettre kész őrsök ne­veit, amelyek dicséretet kap­tak az eredményes gyűjtőmun­kájukért 4 M&mkMi 1967. április 15., szombat Dokumentum-regény XXIL Megdöbbentették a bomba­sújtotta épületek, az üzletek előtt sorban álló, vagy az ut­cán élelem után lődörgő, so­vány, fásult emberek. Dehát hiába, ez a háború. Most ezek az emberek majd neki kö­szönhetik, hogy kivezeti őket a vérzivatarból. A gépkocsi fékezett. Ifjú Horthy Miklós kikászálódott a kocsiból, aztán lesegítette ap­ját. A testőrtiszt és a gépko­csivezető az autóban maradt. Itt várták meg urukat, akit a kapuban máris Bornemissza Félix fogadott. A vezérigazga­tónak kár volt nyugtalankod nia. Abban a pillanatban amikor a Várból elindult ; kormányzói autó, egy telefon kapott, amely közölte vele akiket vár, elindultak, készül — Engem az önök felkéré­sére küldtek, összekötőként Partizánköztársaságunk elnö­kének egyelőre nincs közlen­dője. Mi leszünk, sőt már tu­lajdonképpen vagyunk is a győztesek, önök a legyőzőitek. Adja elő, kormányzó úr, mit óhajt? Én majd továbbítom ezt megbízóimnak. Ha jónak látják, válaszolnak... A kormányzó meghökkent. Egészen más beszélgetésre szá­mított. Ö mégiscsak kormány­zó, ez az ember pedig vele szemben, egyszerű, közepes beosztású tisztecske. Az illegá­lis találkozón lévő államfő azonban nem engedhette meg magának, hogy megsértődjék. Az Egri III-as számú Általá­nos Iskola úttörőit régi és ked­ves kapcsolat fűzi a környező utcákban lakó idős veteránok­hoz. Már 1959-ben elhatároz­ták, hogy összegyűjtik a régi harcok emlékeit és azokat ke­gyelettel megőrzik az iskolá­ban. Az idén a „Három tavasz” ünnepén szinte minden őrs részt vett ebben a nemes ak­cióban. Napokig kutattak a megyei levéltárban, újságokat, dokumentumokat, emlékeket gyűjtötték az 1848—49-es sza­badságharc, a 1919-es Tanács­násodik otthona > hevesi járásban legjobbja és a Kiváló ifjúsági klub címért. A KISZ hevesi já­rási bizottsága figyelemmel kí­sérte munkájukat és a tegnap megtartott értékelésen öröm­mel állapították meg, hogy munkájuk eredményes volt, sokat tettek a fiatalok ízlésfej­lesztéséért, a látókörük kiszé­lesítéséért. A követelmények­nek a legjobban a tamazsadá- nyiak feleitek meg, ahol átlag­ban 50—70 fiatal találkozik egymással. Elégedettek voltak a boconádi, tarnamérai, kiskö­rei és tiszanánai klubok mun­kájával is. A következő évben már sokkal több klubban érhe­tik el a kiváló címet) Félezer fiatal n Ifjúsági klubok t Hagyományai alig találha­tók, de jövője annál nagyobb a falusi fiatalokat összetartó if­júsági kluboknak. A hevesi já­rásban tíz ilyen klub működik, mintegy félezer fiatalnak nyújt második otthont, ahol a kisze- sek irányításával politikai ok­tatás folyik, előadások hang­zanak el a zenéről, az iroda­lomról és a képzőművészetek­ről, táncolhatnak, szórakozhat­nak az adott lehetőségeken bel ÜL Működésük éves prog­ramhoz van kötve, minden es­te ki-ki megtalálhatja a maga passzióját öt ifjúsági klub az idén ver­senyre keit egymással, a járás ne, hogy közvetítsenek közte, s a nyugati hatalmak között Dehát a partizánok küldötte egyáltalán nem úgy viselke­dett, mint aki igazolni akarná az ő elképzeléseit. Beszél, egy­re inkább belemelegedve be­szél. A háború utáni új vilá­got emlegeti, azt, hogy min­denkinek dolgozni kell, s az embereket majd a szerint íté­lik meg, hogy kinek mennyire kérges a tenyere. Aztán arról beszélt, hogy mindenkinek egyformán kell részesednie a javakból. — Nem tűrjük tovább, hogy némelyek sonkán és kaviáron éljenek, másoknak pedig ká­sából is kevés jusson! — foly­tatta tovább. A kormányzó megborzon­gott Csak nem azt képzelik, hogy ő is csajkából kását fog enni a háború után? — Az ezeréves Magyarország történelmi szokásai — vetette közbe. Ezzel a megjegyzésével azonban csak lovat adott Mo- dercin alá. — Hát éppen erről van szó. Az ezeréves és még régebbi szokásokról. Ezeket a régi szo­kásokat akarjuk eltörölni. „A föld fog sarkából kidőlni.. Horthy, a veszett kommu­nistaellenes most életében elő- ; szőr kénytelen ilyen véle- [ ményeket meghallgatni. Nem ■ tette ezt Cattarónál, amikor . kivégeztette a lázadó matrózo­kat, nem tette ezt Szegeden. . amikor a hadügyminiszter! , tárcát, majd a fővezérségeí . elvállalta az ellenforradalmi kormányban. {Folytatjuk) — Meg kell mondanom, a monarchia ideje lejárt Mi, forradalmárok annak idején szétzúztuk a monarchia kor­hadó, recsegő-ropogó épületét. És el vagyunk szánva arra is, hogy az egész régi, rothadt vi­lágot porig zúzzuk... — a történelmi értékek... — próbálta közbevetni Horthy. A horvát azonban nem hagyta, hogy félbeszakítsák. — Közben nem kímélünk sem embert, sem mást — emelte fel a hangját. — Sem királyoknak, sem hercegeknek, sem burzsoáknak nem kegyel­mezzünk! Mi, kommunisták, nagy áldozatokat hoztunk És megköveteljük, hogy a volt uralkodóosztá­lyok tagjai leg­alább ilyen ál­dozatokat hoz­zanak. Ha leg­alább az éle­tüket meg akarják men­teni, egyetlen lehetőség ma­rad számukra: ha idejekorán a kommunisták oldalára áll­nak. .. Horthy der- medten hall­gatta. Modercin miként fejtegette ál­láspontját. Nem, ő nem ilyen beszélgetésre számított. Azérl szánta el magát erre az ille­gális találkozóra, mert úgj vélte: számíthat némi megér­tésre. A jugoszláv partizánok­nak kapcsolatuk van a nyuga­ti hatalmakkal, fegyvert, fel­szerelést kapnak az angolok­tól és az amerikaiaktól. ígj bizonyára arra is módjuk len­Nyelt egyet, aztán visszatért az előbbi témára: — Nem is tudom megérteni, miért ne élne egymás mellett békességben e két kis nép... Olyan jól megfértünk egy­más mellett a monarchiában.. A K. U. K. hadsereg egyko­ri tisztjében a monarchia em­lítése egészen más érzelmeket keltett, mint Horthyban. Nyug­talan ideges lett jön fel a fogadásukra. Fent, az emeleten Bome- s missza dolgozószobájában a 1 kormányzó széles mosollyal 1 nyújtott kezet Modercinnek. t — Üdvözlöm! — nyájasko- 1 dott a kormányzó — üdvöz- f löm! Remélem, jó útja volt... 1 A K. U. K. hadsereg állító- ' lagos egykori tisztje meglehe- 5 tősen zavarban válaszolta: 1 — A körülményekhez ké­pest igen... ] Nyilván az járt az eszében, \ hogy az egyébként sem tulsá- ; gosan elmés udvariassági kér- : désnek ez esetben aztán a vi- | lágon semmi jelentősége nincs. ; Óriási a zűrzavar, s a kor- ; mányzó azt tudakolja, hogy ő : miként utazott? Utazott és kész. És most itt van. Legjobb lenne azonnal a tárgyra térni. — Szép út, nagyon szép út — nyájaskodott tovább Hor­thy. — Hej, de sokat megtet­tem én is az utat Horvátor­szágból Magyarországra. Több mint húsz évig éltem arrafelé, Horvátországban. A partner hallgatott. Ifjú ■ Horthy Miklós és Bornemisz- : sza ugyancsak, a kormányzó • fia nyugodtan ült, de Bornem- ; issza fel-felugrott: kiszaladt 1 az előszobába, s a lépcsőházba i nyíló ajtónál fülelt: vajon i nem hall-e gyanús zajokat.- — Mondom, több mint húsz- esztendeig éltem a horvát nép ;. körében... Megismertem és i nagyra értékeltem a nép ne- i mes jellemvonásait. Modercin bólintott.- — Mit üzent nekem dr. Ri- i, bár? — kérdezte a kormány- 3 zó hirtelen, minden átmenet t nélkül. :: A horvát zavarba jött. Csak nehezen nyögte kk csatorna megépítése sem várat­hat sokáig magára az új társas­házak körül, mert az ideigle­nes vízelvezető árok már az első nyári zápor után el fog tűnni. A Kálvária-dombon csapadékvizet elvezető csator­na nélkül nem tanácsos sem utat, sem járdát építeni, Április 30-ig azonban a vil­lany- és a vízügyet kell rendez­ni, ez a legfontosabb. (g. mól—i építő cég felületessége miatt, törvényes úton kérhet elégté­telt. De ennek a vitának nem le­het olyan következménye, hogy a harminckét lakás át­adása hiúsuljon meg rajta, A lakástulajdonosokat végső soron nem az érdekli: ki a fe­lelős, hanem az, kapnak-e vi­zet. Hadd említsük meg azt is, hogy a csapadékvíz-elvezető Harminckét lakás tulajdono­sa várt most Gyöngyösön arra, hogy április 30-án megtörtén­jen a műszaki átadás. A Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Ktsz építésvezetője, Sántha László úgy nyilatkozott, hogy rajtuk nem múlik semmi. Mi veszélyezteti hát a határidő megtartását? A kálvária-dombi OTP-sor- fcázak birtokba vételét csak az teszi kétségessé, hogy tudnak-e a lakóknak villany- és vízszol­gáltatást biztosítani. Nincs ta­lán meg a vízvezeték? Vagy a villanyhálózat nem készült el? Mindkettő a helyén van, il­letve: a helyén ugyan nincs, de megépült. Mielőtt még bele­bonyolódnánk a „helyzetjelen­tésbe”, tisztázzuk: a villany- oszlopok állnak rossz helyen. Hogy miért kerültek rossz helyre, azt most ne firtassuk. Tény, hogy egyik-másik vil­lanyoszlop ott szomorkodik a vízlevezető árok közepén, mert oda állították be. Olyan vil­lanyoszlop is van, amelyik a járda egy részét sajátította ki. De a villanyoszlopok áthelye­zése, ahogy erről az építésve­zetőtől értesültünk, nem is gond. Az ÉMÁSZ vállalta az áthelyezésüket az út melletti padka területére. A nagyobb gond a vízvezeték üzemeltetése: ez okozza a bi­zonytalanságot. Ugyanis a használhatósága körül van vi­ta. Megkérdeztük a városi ta­nács vb építési és közlekedés: osztályának illetékesét, mi a: osztály hivatalos álláspontja s vízvezeték-vitában. Nagyor világosan és félremagyarázha- tatlanul az, hogy a Vízmű Vál­lalatnak, amely műszakilag é: használatba vételre átvette : vízvezetéket, gondoskodni; kell annak üzemeltetéséről Ha ez csak úgy lehetséges hogy a nemrég megépített víz vezeték máris javításra szorul akkor is. Más dolog az, ka úg; érzi a Vízmű Vállalat, hogy < hátrányos helyzetbe kerül a Ueszelyben a határidő, de nem a ktsz-en múlik ráncba futni, elfelhősödni a nevetést, amit eddig nagyszerű elbeszélő kedvében a rendező, Pietro Germi ránk erőltetett. Ennek a filmnek és a ren­dezőnek talán nem is az a leg­nagyobb művészi értéke, eíreje, hogy mindent pontosan kife­jez, amit a három egymásba fonódó szerelmi kaland hőse* megéltek. Ennél több! A hősök egész erkölcsi lényét kiteríti elénk, mint valami kérdőjeles térképet, amelyen a kaeskarin- gós vonalak nagyon is egyenes logika, törvényszerűség szerint keresztezik, metszik, segítik egymást. S mégis minden je­lemben, minden hölgyben és úrban valami sajátos, egyéni is akad. Noémi, az Orvos felesé­ge különbözik Ippoiita kegyes és karitatív fontoskodásától, a szerelmes és szerény Milena és ott vall szerelmet barátai nagy megelégedésére? Maradhat-e titok a kis pa- tasztlány városi románca, aho­gyan a tizenhat éven aluli, jó testű kislányt kézről kézre, ko­csiról kocsira adják ezek a derék trevisói polgárok? Aida — így hívják ezt a lányt — a testéért kapott aján­dékaival hazamegy. Részeges apja törvényre gondoL Az ügyész kérlelhetetlen, mert a bizonyítékok egyértelműek. A férfitársaság teljes csöndben, már minden társadalmi tekin­tély elveszni látszik, amikor Ippoiita, Gasparirri félesége, „leszereli" Aida apját, pénz­zel, s miegymássaL Mire a tár­gyalóteremben megdicsőülnek ezek a „derék” trevisói polgá­rok, a parasztlámy arcán érez­zük az eűszomorodó igazságot, Pietro Germi megint bebizo­nyította, hogy előző filmjeiben, az Elcsábítva és elhagyatva, meg a Válás olasz módra című világhírű filmjeiben sem vé­letlenül tárta a világ elé szati­rikus hangvételű, finom csip­kelődés köntösében az olasz polgári élet és erkölcs fonák­ságait. A Hölgyeik és urak cí­mű, a cannes-i 1966, évi fesz­tiválon nagydíjat nyert alkotás ennek művészi és mindenek­előtt őszinte emberi, erkölcsi vallomásnak újabb fejezete. Rómától délre, Trevisoban, kicsiny tartományi székhelyen — alig százezres város — az urak nagy szolidaritásban, ba­rátságban és fegyverszövetség­ben élnek egymással. Fél éle­tüket az utcán töltik, a cafet- terie-kben, szemre veszik a nő­ket, a másokét, akár asszony, akár lány, s aztán a többit a tokonszenv dönti el — a tár­sadalmi élet kulisszái mögött. Mik is ezek a kulisszák? Egy estély társasjátékkal, amely­ben ildomos dolog célba ven­ni a pletyka minden kikezd­hető témáját. Mint például Gasparinit, aki az orvosnak panaszolja el férfiúi képessé­geinek immár tízhónapos csőd­jét. Az orvos sajnálja, de ne­veti is őt, sőt mi több, így mar annyira megbízik az egyébként is barátjának tartott Gaspari- niben, hogy vele küldi haza éjszaka a feleségét De a plety­ka — néha lehet jókor, jó ha­tású is — felnyitja az ő szemét is, s végére jár Gasparini csa­lárd cselének. Botrány nincs, ő ugyan, egy orvos, nem en­gedhet meg magának ilyen fényűzést, az ügy marad hár­muk titka. De lehet-e titok Bisigató sze­relme, aki részegen eltámolyog Milena, a pénztárosnő lakásáig Hölgyek és urak Olasz—francia film

Next

/
Thumbnails
Contents