Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
I 4/urr c!S XMatöi, meri más-más környezet eredményeiként lettek ón- fnagukká. Abban a társadalomban folyik ez a komédia, ahol a férfiak szemforgatáan és nagy-nagy szabadsággal bujkálnak a társadalmi megszokás, a törvény szabta keretek és az egyéni hajlamok határai között Ge!rmi nagy kritikai fel- készültséggel rajzolja meg a képmutató olasz polgárság arculatát s hangsúlyozza szereplőit Ezek a hölgyek és urak nagyon szeplősek, még ha nagyvilágiasan nagyvonalúak is. Kitűnő szereplőgárdát állít erkölcsi görbe tükör elé a rendező. Beba Loncar, a szőke jugoszláv sztár, Olga Vilii, Virna Lisi, Petricia Valturri, az asz- szonyí erősségei ennék a filmnek, míg a férfiak sorából Gigi Ballista, Alberto Lionelli, Gaetone Moschin és Franco Fabrizi nevét kell kiemelnünk. (farkas) Úttörők gyűjtötték Történelem a szobában A „Három tavass** emlékeinek kiállítása as egri Ill-as számú iskolában Mit tippelsz, hány halott lesz mai köztársaság és hazáink felszabadulásának eseményeiről. Elbeszélgettek a világháborút járt öregekkel, a munkásmozgalom kipróbált harcosaival. Közülük sokan, mint Dancza János, Bóta Bernát, Mácsai János, Eged Lajos és Molnár Gábor, el is jöttek az értékes kiállítás ünnepélyes megnyitójára. Odaálltak régi emlékeiig a fényképek mellé, és meséltek a küzdelmekről, az üldöztetésekről, a dicső múltat idézték. Bóta Bernát legalább harminc emléktárgyat adott az úttörőknek. Köztük a nagykanizsai internáló táborban készült képrámáit, a magyar partizán emlékérmét és sok más kitüntetést, fényképeket, igazolványokat A Mácsai Jánosáénak címzett tábori postai levelezőlapról többen is mesélték. Elmagyarázták, hogyan játszották ki az ellenőrzést, miként tudatták hozzátartozóikkal a hollétüket. Kolacskovszky Lajos egyik rajzának fotókópiája, Tóth Ferenc kitüntetései, dr Gyarmati Mihály emlékei gazdagítják a kiállítást. A korabeli dokumentumokon Nemecz József, Lé jer Dezső nevei láthatók. A külügyi helyzet a tanácskongresszuson címmel Kun Béla külpolitikai tájékoztatójáról tudósít az Egri Vörös Újság 1919. június 21-i száma, az Egri Hírlap 1918. november 14-L, október 27-i számát kutatták fel a lelkes úttörők. Kiállították Bóta Bérmát bádogos hátizsákját, amelyben a tiltott könyveket szállította. Rozsdás fegyvert őriznek, amely még az 1848—19-es szabadságharcból származik, átlőtt vörös csillagot, amelyet a mátrai harcok színhelyén találtak. A sok-sok fénykép mellett kiállították Valentyin Jakov- levics Tolsztoj századosnak, a Szovjetunió Hősének ajándékát, aki részt vett megyénk felszabadító harcaiban. A kiállított tárgyak mellett kiírták a Lenin, a Vörös Csillag, a Vidámság, a Partizán! Gagarin, Szabadság, Tyeresko- »a és a Tettre kész őrsök neveit, amelyek dicséretet kaptak az eredményes gyűjtőmunkájukért 4 M&mkMi 1967. április 15., szombat Dokumentum-regény XXIL Megdöbbentették a bombasújtotta épületek, az üzletek előtt sorban álló, vagy az utcán élelem után lődörgő, sovány, fásult emberek. Dehát hiába, ez a háború. Most ezek az emberek majd neki köszönhetik, hogy kivezeti őket a vérzivatarból. A gépkocsi fékezett. Ifjú Horthy Miklós kikászálódott a kocsiból, aztán lesegítette apját. A testőrtiszt és a gépkocsivezető az autóban maradt. Itt várták meg urukat, akit a kapuban máris Bornemissza Félix fogadott. A vezérigazgatónak kár volt nyugtalankod nia. Abban a pillanatban amikor a Várból elindult ; kormányzói autó, egy telefon kapott, amely közölte vele akiket vár, elindultak, készül — Engem az önök felkérésére küldtek, összekötőként Partizánköztársaságunk elnökének egyelőre nincs közlendője. Mi leszünk, sőt már tulajdonképpen vagyunk is a győztesek, önök a legyőzőitek. Adja elő, kormányzó úr, mit óhajt? Én majd továbbítom ezt megbízóimnak. Ha jónak látják, válaszolnak... A kormányzó meghökkent. Egészen más beszélgetésre számított. Ö mégiscsak kormányzó, ez az ember pedig vele szemben, egyszerű, közepes beosztású tisztecske. Az illegális találkozón lévő államfő azonban nem engedhette meg magának, hogy megsértődjék. Az Egri III-as számú Általános Iskola úttörőit régi és kedves kapcsolat fűzi a környező utcákban lakó idős veteránokhoz. Már 1959-ben elhatározták, hogy összegyűjtik a régi harcok emlékeit és azokat kegyelettel megőrzik az iskolában. Az idén a „Három tavasz” ünnepén szinte minden őrs részt vett ebben a nemes akcióban. Napokig kutattak a megyei levéltárban, újságokat, dokumentumokat, emlékeket gyűjtötték az 1848—49-es szabadságharc, a 1919-es Tanácsnásodik otthona > hevesi járásban legjobbja és a Kiváló ifjúsági klub címért. A KISZ hevesi járási bizottsága figyelemmel kísérte munkájukat és a tegnap megtartott értékelésen örömmel állapították meg, hogy munkájuk eredményes volt, sokat tettek a fiatalok ízlésfejlesztéséért, a látókörük kiszélesítéséért. A követelményeknek a legjobban a tamazsadá- nyiak feleitek meg, ahol átlagban 50—70 fiatal találkozik egymással. Elégedettek voltak a boconádi, tarnamérai, kiskörei és tiszanánai klubok munkájával is. A következő évben már sokkal több klubban érhetik el a kiváló címet) Félezer fiatal n Ifjúsági klubok t Hagyományai alig találhatók, de jövője annál nagyobb a falusi fiatalokat összetartó ifjúsági kluboknak. A hevesi járásban tíz ilyen klub működik, mintegy félezer fiatalnak nyújt második otthont, ahol a kisze- sek irányításával politikai oktatás folyik, előadások hangzanak el a zenéről, az irodalomról és a képzőművészetekről, táncolhatnak, szórakozhatnak az adott lehetőségeken bel ÜL Működésük éves programhoz van kötve, minden este ki-ki megtalálhatja a maga passzióját öt ifjúsági klub az idén versenyre keit egymással, a járás ne, hogy közvetítsenek közte, s a nyugati hatalmak között Dehát a partizánok küldötte egyáltalán nem úgy viselkedett, mint aki igazolni akarná az ő elképzeléseit. Beszél, egyre inkább belemelegedve beszél. A háború utáni új világot emlegeti, azt, hogy mindenkinek dolgozni kell, s az embereket majd a szerint ítélik meg, hogy kinek mennyire kérges a tenyere. Aztán arról beszélt, hogy mindenkinek egyformán kell részesednie a javakból. — Nem tűrjük tovább, hogy némelyek sonkán és kaviáron éljenek, másoknak pedig kásából is kevés jusson! — folytatta tovább. A kormányzó megborzongott Csak nem azt képzelik, hogy ő is csajkából kását fog enni a háború után? — Az ezeréves Magyarország történelmi szokásai — vetette közbe. Ezzel a megjegyzésével azonban csak lovat adott Mo- dercin alá. — Hát éppen erről van szó. Az ezeréves és még régebbi szokásokról. Ezeket a régi szokásokat akarjuk eltörölni. „A föld fog sarkából kidőlni.. Horthy, a veszett kommunistaellenes most életében elő- ; szőr kénytelen ilyen véle- [ ményeket meghallgatni. Nem ■ tette ezt Cattarónál, amikor . kivégeztette a lázadó matrózokat, nem tette ezt Szegeden. . amikor a hadügyminiszter! , tárcát, majd a fővezérségeí . elvállalta az ellenforradalmi kormányban. {Folytatjuk) — Meg kell mondanom, a monarchia ideje lejárt Mi, forradalmárok annak idején szétzúztuk a monarchia korhadó, recsegő-ropogó épületét. És el vagyunk szánva arra is, hogy az egész régi, rothadt világot porig zúzzuk... — a történelmi értékek... — próbálta közbevetni Horthy. A horvát azonban nem hagyta, hogy félbeszakítsák. — Közben nem kímélünk sem embert, sem mást — emelte fel a hangját. — Sem királyoknak, sem hercegeknek, sem burzsoáknak nem kegyelmezzünk! Mi, kommunisták, nagy áldozatokat hoztunk És megköveteljük, hogy a volt uralkodóosztályok tagjai legalább ilyen áldozatokat hozzanak. Ha legalább az életüket meg akarják menteni, egyetlen lehetőség marad számukra: ha idejekorán a kommunisták oldalára állnak. .. Horthy der- medten hallgatta. Modercin miként fejtegette álláspontját. Nem, ő nem ilyen beszélgetésre számított. Azérl szánta el magát erre az illegális találkozóra, mert úgj vélte: számíthat némi megértésre. A jugoszláv partizánoknak kapcsolatuk van a nyugati hatalmakkal, fegyvert, felszerelést kapnak az angoloktól és az amerikaiaktól. ígj bizonyára arra is módjuk lenNyelt egyet, aztán visszatért az előbbi témára: — Nem is tudom megérteni, miért ne élne egymás mellett békességben e két kis nép... Olyan jól megfértünk egymás mellett a monarchiában.. A K. U. K. hadsereg egykori tisztjében a monarchia említése egészen más érzelmeket keltett, mint Horthyban. Nyugtalan ideges lett jön fel a fogadásukra. Fent, az emeleten Bome- s missza dolgozószobájában a 1 kormányzó széles mosollyal 1 nyújtott kezet Modercinnek. t — Üdvözlöm! — nyájasko- 1 dott a kormányzó — üdvöz- f löm! Remélem, jó útja volt... 1 A K. U. K. hadsereg állító- ' lagos egykori tisztje meglehe- 5 tősen zavarban válaszolta: 1 — A körülményekhez képest igen... ] Nyilván az járt az eszében, \ hogy az egyébként sem tulsá- ; gosan elmés udvariassági kér- : désnek ez esetben aztán a vi- | lágon semmi jelentősége nincs. ; Óriási a zűrzavar, s a kor- ; mányzó azt tudakolja, hogy ő : miként utazott? Utazott és kész. És most itt van. Legjobb lenne azonnal a tárgyra térni. — Szép út, nagyon szép út — nyájaskodott tovább Horthy. — Hej, de sokat megtettem én is az utat Horvátországból Magyarországra. Több mint húsz évig éltem arrafelé, Horvátországban. A partner hallgatott. Ifjú ■ Horthy Miklós és Bornemisz- : sza ugyancsak, a kormányzó • fia nyugodtan ült, de Bornem- ; issza fel-felugrott: kiszaladt 1 az előszobába, s a lépcsőházba i nyíló ajtónál fülelt: vajon i nem hall-e gyanús zajokat.- — Mondom, több mint húsz- esztendeig éltem a horvát nép ;. körében... Megismertem és i nagyra értékeltem a nép ne- i mes jellemvonásait. Modercin bólintott.- — Mit üzent nekem dr. Ri- i, bár? — kérdezte a kormány- 3 zó hirtelen, minden átmenet t nélkül. :: A horvát zavarba jött. Csak nehezen nyögte kk csatorna megépítése sem várathat sokáig magára az új társasházak körül, mert az ideiglenes vízelvezető árok már az első nyári zápor után el fog tűnni. A Kálvária-dombon csapadékvizet elvezető csatorna nélkül nem tanácsos sem utat, sem járdát építeni, Április 30-ig azonban a villany- és a vízügyet kell rendezni, ez a legfontosabb. (g. mól—i építő cég felületessége miatt, törvényes úton kérhet elégtételt. De ennek a vitának nem lehet olyan következménye, hogy a harminckét lakás átadása hiúsuljon meg rajta, A lakástulajdonosokat végső soron nem az érdekli: ki a felelős, hanem az, kapnak-e vizet. Hadd említsük meg azt is, hogy a csapadékvíz-elvezető Harminckét lakás tulajdonosa várt most Gyöngyösön arra, hogy április 30-án megtörténjen a műszaki átadás. A Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Ktsz építésvezetője, Sántha László úgy nyilatkozott, hogy rajtuk nem múlik semmi. Mi veszélyezteti hát a határidő megtartását? A kálvária-dombi OTP-sor- fcázak birtokba vételét csak az teszi kétségessé, hogy tudnak-e a lakóknak villany- és vízszolgáltatást biztosítani. Nincs talán meg a vízvezeték? Vagy a villanyhálózat nem készült el? Mindkettő a helyén van, illetve: a helyén ugyan nincs, de megépült. Mielőtt még belebonyolódnánk a „helyzetjelentésbe”, tisztázzuk: a villany- oszlopok állnak rossz helyen. Hogy miért kerültek rossz helyre, azt most ne firtassuk. Tény, hogy egyik-másik villanyoszlop ott szomorkodik a vízlevezető árok közepén, mert oda állították be. Olyan villanyoszlop is van, amelyik a járda egy részét sajátította ki. De a villanyoszlopok áthelyezése, ahogy erről az építésvezetőtől értesültünk, nem is gond. Az ÉMÁSZ vállalta az áthelyezésüket az út melletti padka területére. A nagyobb gond a vízvezeték üzemeltetése: ez okozza a bizonytalanságot. Ugyanis a használhatósága körül van vita. Megkérdeztük a városi tanács vb építési és közlekedés: osztályának illetékesét, mi a: osztály hivatalos álláspontja s vízvezeték-vitában. Nagyor világosan és félremagyarázha- tatlanul az, hogy a Vízmű Vállalatnak, amely műszakilag é: használatba vételre átvette : vízvezetéket, gondoskodni; kell annak üzemeltetéséről Ha ez csak úgy lehetséges hogy a nemrég megépített víz vezeték máris javításra szorul akkor is. Más dolog az, ka úg; érzi a Vízmű Vállalat, hogy < hátrányos helyzetbe kerül a Ueszelyben a határidő, de nem a ktsz-en múlik ráncba futni, elfelhősödni a nevetést, amit eddig nagyszerű elbeszélő kedvében a rendező, Pietro Germi ránk erőltetett. Ennek a filmnek és a rendezőnek talán nem is az a legnagyobb művészi értéke, eíreje, hogy mindent pontosan kifejez, amit a három egymásba fonódó szerelmi kaland hőse* megéltek. Ennél több! A hősök egész erkölcsi lényét kiteríti elénk, mint valami kérdőjeles térképet, amelyen a kaeskarin- gós vonalak nagyon is egyenes logika, törvényszerűség szerint keresztezik, metszik, segítik egymást. S mégis minden jelemben, minden hölgyben és úrban valami sajátos, egyéni is akad. Noémi, az Orvos felesége különbözik Ippoiita kegyes és karitatív fontoskodásától, a szerelmes és szerény Milena és ott vall szerelmet barátai nagy megelégedésére? Maradhat-e titok a kis pa- tasztlány városi románca, ahogyan a tizenhat éven aluli, jó testű kislányt kézről kézre, kocsiról kocsira adják ezek a derék trevisói polgárok? Aida — így hívják ezt a lányt — a testéért kapott ajándékaival hazamegy. Részeges apja törvényre gondoL Az ügyész kérlelhetetlen, mert a bizonyítékok egyértelműek. A férfitársaság teljes csöndben, már minden társadalmi tekintély elveszni látszik, amikor Ippoiita, Gasparirri félesége, „leszereli" Aida apját, pénzzel, s miegymássaL Mire a tárgyalóteremben megdicsőülnek ezek a „derék” trevisói polgárok, a parasztlámy arcán érezzük az eűszomorodó igazságot, Pietro Germi megint bebizonyította, hogy előző filmjeiben, az Elcsábítva és elhagyatva, meg a Válás olasz módra című világhírű filmjeiben sem véletlenül tárta a világ elé szatirikus hangvételű, finom csipkelődés köntösében az olasz polgári élet és erkölcs fonákságait. A Hölgyeik és urak című, a cannes-i 1966, évi fesztiválon nagydíjat nyert alkotás ennek művészi és mindenekelőtt őszinte emberi, erkölcsi vallomásnak újabb fejezete. Rómától délre, Trevisoban, kicsiny tartományi székhelyen — alig százezres város — az urak nagy szolidaritásban, barátságban és fegyverszövetségben élnek egymással. Fél életüket az utcán töltik, a cafet- terie-kben, szemre veszik a nőket, a másokét, akár asszony, akár lány, s aztán a többit a tokonszenv dönti el — a társadalmi élet kulisszái mögött. Mik is ezek a kulisszák? Egy estély társasjátékkal, amelyben ildomos dolog célba venni a pletyka minden kikezdhető témáját. Mint például Gasparinit, aki az orvosnak panaszolja el férfiúi képességeinek immár tízhónapos csődjét. Az orvos sajnálja, de neveti is őt, sőt mi több, így mar annyira megbízik az egyébként is barátjának tartott Gaspari- niben, hogy vele küldi haza éjszaka a feleségét De a pletyka — néha lehet jókor, jó hatású is — felnyitja az ő szemét is, s végére jár Gasparini csalárd cselének. Botrány nincs, ő ugyan, egy orvos, nem engedhet meg magának ilyen fényűzést, az ügy marad hármuk titka. De lehet-e titok Bisigató szerelme, aki részegen eltámolyog Milena, a pénztárosnő lakásáig Hölgyek és urak Olasz—francia film
