Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-14 / 87. szám
Kössön tjük a Ssa k szer rezetek Heves megyei Tanácsát 'S z üzemek, hivatalok és az intézmények az elmúlt hetek során megválasztották a szakszervezeti tisztségviselőket és Egerben ma ülnek össze a küldöttek, hogy megválasszák a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsát. Ma döntenek, hogy ki legyen az a 45 ember, aki Heves megye dolgozóit képviseli a szakszervezetek legmagasabb megyei fórumán és a küldöttek megválasztják a 13 tagú elnökséget. A lanácsválasztás jogán, kívül a küldöttértekezletnek ma az a feladata, hogy összegezze a megye szakszervezeti mozgalmának az elmúlt négy évben szerzett tapasztalatait, ebből megfelelő következtetéseket szűrjön le és helyesen jelölje meg a további tennivalókat. A tanácsválasztás jogán kívül a küldöttértekezletnek gozó nyilvánított véleményt a négyéves munkáról. Munkások, műszakiak és az irodák dolgozói elmondották, hogy az eddigi munkamódszerekből mit kell megtartani, milyen tevékenységet kell javítani, erősítem. A tapasztalatok pontos és végleges összegezése a küldöttértekezlet feladata, de annyit már elöljáróban megállapíthatunk, hogy az elmúlt években a szakszervezetek alapjában véve teljesítettek azokat a feladatokat, amelyeket a munkásosztály és a dolgozók széles rétegei érdekében el kellett látniuk. Megyénk szákszervezeti mozgalma helyesen kövrette a párt politikáját, segítette a munkáshatalom erősödését, a szocialista építés előrehaladását, a dolgozók élet- és munlca- körülmcnyeinek javítását, a szocialista öntudat fejlesztését es hozzájárult a nemzetközi munkásosztállyal együtt érző szolidantás elmélyítéséhez. Az elért eredményekhez jelentős mértékben hozzájárultak a bizalmiak, a szakszervezeti bizottságok, a közel 10 ezer szakszervezeti aktivista és megyénk több mint 67 ezer szervezett dolgozója. Sok helyen azt is szóvá tették, hogy nem mindig használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket szervezeti, politikai erőnk biztosított. Kifogásolták, hogy a szakszervezeti munka az elmúlt időszakban nem volt elég sokoldalú. Nem kielégítő az alsóbb szervek tájékoztatása, nem bíznak eléggé a bizalmiakban, egyik-másik szakszervezeti bizottság kitér a határozott állásfoglalás és az intézkedés kötelezettsége elől. Segítő szándékú bírálatok hangzottak el, több felszólaló jelene, hogy új feladatok előtt állnak a magyar szak- szervezetek és közös erővel együtt kell, keresnünk a továbbvezető utat. A választások tapasztalatai bizonyítják, hogy a szervezett dolgozók igénye növekszik, az előlegezett bizalom nemcsak megtiszteltetést jelent, hanem fokozott lcöveteiményeket támaszt, az eddigieknél is nagyobb kötelezettségeket ró valamennyi tisztségviselőre. A gazdaságirányítási rendszer reformja megszünteti a központi tervutasításokkal történő aprólékos irányítást, a vállalatok sokkal nagyobb önállósággal rendelkeznek majd. De az önállóság az eddiginél nagyobb felelősséggel és kockázatvállalással is jár. A reform csak a gyorsabb fejlődés feltételeit teremti meg. A lehetőségekkel élni kell, a szakszervezeteknek éppen az az egyik legfontosabb új feladatuk, hogy aktív közreműködésükkel segítsék az új gazdasági mechanizmus érvényesülését, céljainak megvalósítását. A reform lehetővé teszi, sőt megköveteli a szakszervezet hatáskörének növelését és munkamódszerének változását. Az új gazdasági mechanizmust nem valósíthatják meg rendeletekkel, nem elegendő ahhoz a gazdasági vezetők akarata. A szakszervezetekre hárul az a feladat, hogy a dolgozók értsék, akarják a reformot, áttekintést és beleszólást kapjanak a vállalat gazdálkodásába. A szakszervezetek új feladata az, hogy országosan és helyileg is biztosítsák a dolgozók részvételét a vezetésben. A szakszervezetnek is fokozott mértékben közgazdasági szemléletet kell érvényesítenie, elmélyültebben kell tanulmányoznia a gazdasági élet folyamatait, főleg azokra figyeljenek, amelyek• a dolgozók munkakörülményeit és életszínvonalát közvetlenül befolyásolják. A dolgozók, de az állam érdeke is azt kívánja, hogy az egyoldalú gazdaságossági szemlélet ne szorítsa háttérbe a szociális elveket. A gazdaságirányítási rendszer reformja is az emberért van. Gyorsabb fejlődésünket, az életszínvonal növelését szolgálja a párt politikája és a szakszervezet munkája. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntjük a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsát, az új elnökséget és valamennyi szakszervezeti tisztviselőt. Dolgozzanak országunk, megyénk lakosságának boldogulásáért, választóik megelégedésére! Ehhez erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. 175 éve halt meg Hell Miksa 1792. április 14-én, 175 évvel ezelőtt halt meg Hell Miksa magyar csillagász, korának egyik legnagyobb tudósa. 1720-ban született Selmecbányán. Az ő nevéhez fűződik az egri csillagvizsgáló tervezése és műszerezése, valamint a budai obszervatórium terveinek elkészítése is. Az utóbbi a szabadságharcban elpusztult, de a nagyszombati még áll, a közelmúltban helyreállított egri csillagászati múzeum pedig ma is híven őrzi Hell Miksa keze nyomát. A tudmányos munkája rendkívül széles körű volt. Egyik legnagyobb eredménye a Nap —Föld távolság páratlanul precíz meghatározása. Az elsők között figyelt fel a kontinensek mozgására is. A sarki fénnyel kapcsolatos megállapításainak igazolását a XX. század hozta meg. (MTI) A Vöröskereszt megyei titkárainak értekezlete A Magyar Vöröskereszt megyei titkárai és a Vöröskereszt központjának vezető munkatársai csütörtökön értekezletet tartottak a Vöröskereszt székhazában. A tanácskozáson Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára beszámolt az elmúlt évi munka eredményeiről, majd ismertette a legközelebbi jövő feladatait. Rámutatott, hogy az idei munkában a Vöröskereszt hagyományos feladatai mellett hangsúlyt kap a III. kongresszusra való felkészülés. Cikkünk nyomán: lfitacar Misin Sirakisan Viharos zárszámadási közgyűlése volt az idén a siroki Váralja Termelőszövetkezetnek, amelyen kirobbant a tagság elégedetlensége, a sorozatos sikertelenség és a vezetők módszere' iránt s ahol bebizonyosodott az is, hogy a szövetkezeti tagság sem tartotta be azokat a normákat, amelyek hozzájárultak volna a közös gazdaság megszilárdulásához. Azóta új elnök, Lakatos Sándor vezeti a termelőszövetkezetet, új főmezőgazdász, Lantos Imre irányítja a gazdasági munkát, egyetértésben Bujáki László párttitkárral, aki 16 éve tagja a termelő- szövetkezetnek és aki a kibontakozás egyik feltételeként azt tartotta helyesnek, hogy a közös gazdaság kommunistái külön pártszervezetet alakítsanak, váljanak külön a községiektől. Ők és a tények adnak választ arra a kérdésre, csitult-e a vihar az emlékezetes zár- számadási közgyűlés óta, biztatóbban alakult-e a közös gazdaság helyzete most, a tavaszi munkák idején? Az első választ a határ képe adta, amelyben látszik, hogy a legfontosabb munkákat már elvégezték, a tavaszi árpa, borsó, zabosbükköny vetése befejezéshez közeledik, a cukorrépa jó része is földben van, a burgonya, aprómag is előreláthatóan megfelelő időben kerül a földbe. — A tagság aktivitása? — Bár a legfontosabb munkákhoz akadt elég kéz, mégis meglehetősen hűvös volt korábbi időben, — mint arr cikkünk is utalt. De más biztató jelek is mr tatkoznak Sírokban. A szöveí kezeti tagság aktivitásába növekedése mellett sokan je lentkeztek a családtagok ke zül, hogy segítenek a sürge mezőgazdasági munkák elvéi zésében. Húsvétkor példái egy vagon burgonya érkeze' a vasúthoz és hogy a szövet .kezel ne fizesen kocsiállás pénzt, tízen mentek az elnök höz, hogy hajlandók ünnep napon is dolgozni s hajna négykor már rakták is vents tóra a burgonyát. Hasonl esetekre kevés példa volt mé e közös gazdaságban. Ezek é a többi biztató jelek arra mu tatnak, hogy a szövetkeze tagsága, vezetősége levonta tanulságokat a korábbi ku darcokból, és a vihar, arnel embereket sodort, el a közö gazdaság éléről, tisztító ere jűvé változhat. MDK-llsonta- Gör Írország A szerel cítéren újal>I> géporiiis születik Befejezéshez közeledik a vi- végezték már a szükséges me sontai határ másik nagy gépóriásának, a — technikai megoldását tekintve jelenleg világ- viszonylatban is egyedülálló — hányórendezőnek a szerelése. A hatalmas berendezésen el«A felelősség megsokszorozódik99 Beszélgetés Bárdos Józsefnéval, az Egri Dohánygyár szakszervezeti titkárával <\\\\\\\vv\\\\\\\\«vv GYÓGYULÁS — Diéta. Sok alvás. Föltétien nyugalom — VvOndta a körzeti orvos és elment. Nagypapa pedig megfogadta a tanácsot, az étkezéseknél megtartóztatta magát, sokat szunyókált, ám az ágyról nem tudott beszállni még. A rokonság pedig sopánkodott. — Mint egy siralomhoz! Ravatalozó! Kripta! — mondották a tapintatos atyafiak és vicces sírverseket kezdtek mesélni. Könnyük csörgött már a jóízű hahotától, de nagypapa még csak nem is mosolygott, mérgesen nézett, mert aludni kívánt már. Luci épkézláb javaslatára pedig ott helyben megalakult a Családi Nevettető Szolgálat a szeretett nagyapa kedélyállapotának feljavítására, a gyors gyógyulás érdekében. A hétfő Dezsőé volt. Ű szívhezszólón tudott pikulázni. Kedden Béla va- dászkürtözött. Mariska szerdán énekelt. A csütörtök Imre és Sándor napja volt, akik mint amatőr zenebohócok, kereplőt forgattak és fedőket ütögettek össze. Pénteken a szorgalmas és tehetséges Bella hozta fel teljes dobfölszerelését és nagypapa fülébe gyakorolt egész délután. Szombaton nem tudott jönni senki, ellenben vasárnap már korán reggel felvonult a teljes családi zenekar és nagypapa egyre csak bólogatott a fantasztikus muzsikára, majd ezeket mondotta mindjárt az első szám. utóm. — Gyógyulás. — Köszönöm szépen az igyekezeteteket! Jó tett helyébe jót várj! Kitagadom az egész bandát az örökségből! Ezzel kipattant az ágyból és piszkavasat forgatva ősz feje fölött, így szólt rokonaihoz. — Kifelé innét, amíg szépen beszélek! Nem cirkusz ez, az én lakásom! És nem is ideggyógyintézet! Kifelé! Csak Luci, a karmester szólt vissza búsan. — Hát ez a hála? Amikor minden rokon eltisztult, nagypapa magára rángatta ruháit, a gyógyszereket beszórta a tűzbe és lement a közeli kávéházba, hogy két fél konyak gyors elfogyasztása után közhírré tegye az ő csodálatos gyógyulása ■ nak hihetetlen történetét. Darázs Endre mindenben segítségükre lenni. Csa kegy példát a jó kapcsolatunkra: jönnek hozzánk segélyt kéri. Biztosra veszik, hogy adunk. Arra nem is gondolnak, hogy a férjük is kérhetne a munkahelyén. Hiába mondjuk, hogy ne mindenki hozzánk jöjjön, mégis ezt teszik. Tehát kitűnő a kapcsolat a vezetőség és a tagság között. A gazdaságvezetés és a szak- szervezet között is ilyen békés az együttműködés? — SZERENCSÉRE IGEN. Nemcsak kikérik, de figyelembe is veszik véleményünket. Nemrég elbocsátások voltak gyárunkból. Közösen döntöttünk, hogy kiket küldjünk el. Sohasem fordult még elő, hogy a gazdaságvezetés utólagosan hozná tudomásunkra a döntéseit. Sőt, például a szövetkezeti lakások ügyét teljes felelősséggel és önállósággal a szakszervezetre bízták. Számtalanszor előfordul, hogy egyik- másik dolgozónál- baj van a fegyelemmel, a magatartással. Ezeket is mi vizsgáljuk ki, és javaslatai rácnak, véleményeinknek mindig nyomai vannak a végleges döntésben. Határozottan jó tehát a kapcsolat, segítjük, támogatjuk egymást a közös munkában. Az érdekvédelem mellett kötelezettségei vannak a szak- szervezetnek, a gazdasági munkában, a termelésben is. — Az érdekvédelem mellett ez a másik alapvető feladata a szakszervezetnek. Ügy érzem, hogy ezen a téren is pozitív eredményekkel dolgoztunk. A termelési mozgalmak megerősödtek, népszerűbbek lettek gyárunkban. A szocialista brigádok komoly, igazi közösséget alkotnák. Munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a gyár eredményeihez. Számuk is szépen szaporodott. Nemrég még csak kilenc brigádja volt a gyárnak, most huszonkettő van. A brigádok munkáját rendszeresen figyelemmel kísérjük, a versenytáblákon és a hangosbemondón keresztül nyilvánosan is kiértékeljük a vállalásokat és az elvégzett munkát. A termelési bizottság egyik tagját egy órára mindennap függetlenítjük, és ezt az időt a brigádokkal tölti. A szocialista versenymozgalom életében jelentős állomás lehet az 1967-es esztendő. Szeretnénk elnyerni a szocialista chanikus munkákat, s most s különféle elektromos feladatok végrehajtásán dolgoznak. A gépkolosszus — hazánkban eddig példátlan — méreteinek jellemzésére elegendő talán ha megemlítjük, hogj- a teljes hosszúság 115, a magasság pedig 20 méter, s flí összsúly megközelíti a 630 tonnát. Mindehhez természetesen rendkívüli teljesítőképesség is járul majd, óránként nem kevesebb, mint 4400 köbmétei föld megmozgatása. Miközben készül a messzire látszó gép. szomszédságában egymás után búcsúznak a nagy munkához segítségül jött német szakemberek. Walter Su- chand szegecselőmestert csütörtökön Waldemar Brusseg szerelésvezető főmérnök követte, mivel 1963 őszétől kezdődött megbízatását teljesítve kötelessége tovább szólította hazánkból. A kitűnő mérnök — aki korábban az ecsédi külfejtésen is dolgozott — cége hét országban szereplő műszaki gárdájából abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a közeljövőben több hónapon keresztül a görögországi Ptoleimaios közelében nyüó külszíni bánya ví- sontaihoz hasonló munkáit irányíthatja. Görögország egyébként az első kapitalista állam, ahová a VEB Förderanlagenbau gépeket szállít. Az NDK-beli szakembert tegnap délután rögtönzött, bensőséges hangulatú kis ünnepségen köszöntötték magyar kollégái, a gépszerelési üzem dolgozói, s társához hasonlóan, kedves emléktárgyakkal ajándékozták meg, feledhetett enné téve Heves megyei tartózkodását. (—ni) Ellopták a kávéfőzőt ízléses dekorációval „Üj gyártmányaink” felírat alatt több héten keresztül az Állami Áruház előtt állították ki a bervai gyár termékeit, mígnem az egyik napról a másikra csak a felíratok maradtak a gyártmányoktól megfosztott kirakatban. . . Nemrég, ugyancsak Egerben, a Lenin úton, a sport túlzott rajongói az MHS híradóját törték be néhány fényképfelvételért. Most nem történt betörés! Minden sértetlen a bervai kirakatban, csak a két négyszemélyes Lunapress kávéfőzőt, a csillogó oiajkályha- úszót, a krómozott első és a műanyag hátsó lámpát, a komplett világítás* garnitúrát, a motorkerékpár-porlasztót, valamint a legutolsó csavarokat is — elrabolták. Az érték, ami nyomtalanul eltűnt az üveglapok mögül, nem csillagászati szám, de így is több mint ezer forintnyi összeg. A merénylők, — többen lehettek, mert egy embernek két keze kevés lett volna a sokféle árut zsebre vágni — éjjel, a kivilágított Dobó téren és az Állami Áruház fényeiben nem valószínű, hogy kockáztattak. Talán éppen fényes nappal, az úton járók szeme láttára ügyködtek az önkéntes kirakatrendezők. Ha így történt, talán még szemtanú is akadhat, -akt felvilágosítással szolgál... Ami a nyomravezetést illeti, egy biztos: kezdők lehettek a szakmában, mert a feltépett kasírozásak. a kiálló szegek és lógó feliratok között legalább ott hagytak volna egy feliratot: A kirakat rendezés alatt. — Simon — rNmiSŐŰ 3 1967. április 14., péntek* inkább csak dqlgozgatnak az emberek. Ez az általános vélemény. Az asszonyok a legszorgalmasabbak, a férfiak sokszor előbbre valónak 'ártják még a bérvitákat a munkánál. Ezért az álíhttepyész- tésbfen s a kőbányánál is sürgeti a vezetőséget a rendcsinálás. • Végre elérkeztek oda, hogy az idén először fizethettek előleget, 15 forintot munkaegységenként, és megnyitottál^ a hitelt a szövetkezet számára. De még mindig gond van az abraktakarmánnyal és a tervezés nem túl sok jövedelmet Ígér, tekintve, hogy jóformán csak hagyományos növények termesztését hagyta jóvá a tagság. Pedig korábban szinte európai rekordot értek el itt az aprómagtermesztés- ben. Most kezdik újból rendezni a kapcsolatokat a környező üzemekkel, vállalatokkal, felsőbb szervekkel is, amely gyáregység címet. A vállalások már megtörténtek. DIVATOSNAK SZÁMIT napjainkban az új gazdasági mechanizmus és a szakszervezet kapcsolatáról beszélni. Vajon ha megvalósul az új gazdasági reform, akkor is békés együttműködés lesz a gazdaságvezetés és a szakszervezet között? — Reméljük, bár még csak nagyvonalakban és irányelvekben lehet konkrétan a mechanizmus és a szakszervezet kapcsolatáról beszélni. Tény, hogy a szakszervezet felelőssége megsokszorozódik majd. Nagyon meg kell gondolni, hogy mikor mondunk igent és mikor nemet. Az alapfeladat a mechanizmus idején is ugyanaz lesz, mint most: az érdekvédelem és a termelés segítése. Igyekszünk majd méltó partnere lenni az új gazdaságvezetésnek. s reméljük, közös munkáról, közös eredményekről adhatunk majd akkor is számot. Az Egri Dohánygyár szak- szervezete eddig is betöltötte hivatását, eddig is megfelelt a bizalomnak. Reméljük, ezután is így lesz... K. J. NYOLCADIK ESZTENDEJE irányítja, vezeti az Egri Dohánygyár szakszervezeti életet, munkáját Bárdos Józsefné. Gyorsan hozzáfűzhetjük: jól. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemrég tartott szak- szervezeti választás, amelyen ellenszavazat nélkül kapott újabb bizalmat a titkári funkció további ellátására. Azt tartják erről a gyárról, hogy. az asszonyok, lányok birodalma. Egy kis túlzással ugyan, de ráillik ez a megállapítás a gyár szakszervezetére is. Könnyű bizonyítani, a 920 szakszervezeti tag közül 640 nő. Mit jelent ez az arány a szakszervezeti titkár munkájában? — Azt, hogy sokkal nehezebb. Sok lány, családfenntartó nő, elvált asszony dolgozik a gyárban, Minden problémával hozzám jönnek, kezdve a legapróbb dolgoktól, egészen a . személyes, olykor nagyon is bizalmas ügyekig. — Ez azonkívül, hogy plusz munkát jelent, elismerés, is a szakszervezetnek... — Valóban, igyekszünk is
