Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ä«,: 5« mér XVIII. évfolyam, 87. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. április 14., péntek fiz elmúlt öt év alatt megyénk szövetkezeti mozgalma töretlenül fejlődött tovább Megkezdődött a MÉSZÖV VI. megyei küldöttgyűlése Tegnap délelőtt Egerben, a városi tanács nagytermében megkezdődött a MÉSZÖV VI. megyei küldöttgyűlése. A gyűlésen megjelent Oláh György, a megyei pártbizottság első tit­kára, Tamás László, a megyei pártbizottság titkára, Hosszú Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Bíró József, a me­gyei tanács elnöke. Holló Endre, a megyei pártbizottság oszályveaetője, Kéri István, a megyei tanács elnökhelyettese és a különböző párt, állami és társadalmi-szervek képviselői, A megjelenteket Havellant Ferenc, a MÉ­SZÖV elnöke üdvözölte, majd a jelölések után a küldöttek megválasztották a különböző bizottságokat A küldöttgyűlés levezető elnö­kévé Patkó Józsefet választották. Patkó József bevezető sza­vai után Havellant Ferenc terjesztette elő a megyei vá­lasztmány beszámolóját A beszámoló során elmon­dotta, hogy egy hónap múlva, május közepén ül össze a SZÖVOSZ kongresszusa Ezt megelőzően a megyei kül­döttgyűlés feladata hogy ér­tékelést adjon az elmúlt öt esztendő eredményiről, gond­jairól. Ugyanakkor feladata az is, hogy az elkövetkezendő időszakra meghatározza me­gyénk földművesszövetkezeti mozgalmának főbb tenniva­lóit A földművesszövetkezeti mozgalom, mint megyénk egyik legnagyobb tömegszer­vezete — mondotta — sok­rétű munkájával szorosan kapcsolódik a megye társa­dalmi és gazdasági életéhez. A MÉSZÖV választmánya az V. megyei küldöttgyűlés ha­tározatainak végrehajtását folyamatosan biztosította. A tagok, a választott vezetők és a dolgozók áldozatos munkája nyomán a szö­vetkezeti mozgalom tö­retlenül, egyenletesen fejlődött tovább, tevékenysége szélesedett. Az eredmények eléréséhez első­sorban az az általános társa­dalmi és gazdasági fejlődés járult hozzá, amely pártunk és kormányunk helyes poli­tikájának eredménye. Havellant Ferenc ezután arról beszélt, hogy az MSZMP IX. kongresszusa hosszú távra meghatározta a legfontosabb politikai, társa­dalmi, gazdasági és ideológiai feladatokat. Űtmutatást adott ; a földművesszövetkezeti moz- ; galom számára is. A minden­napos munkának azt a célt ; kell szolgálnia, hogy a hatá- ; rozatok maradéktalanul meg­valósuljanak. A beszámolóban ismertette, : hogy az eltelt küldöttgyűlés óta a földművesszövetkezetek tábora több mint tizen­öt ezer taggal gyarapo­dott, s jelenleg a földművesszövet- ! kezetek, takarék- és szakszó- ' vetkezetek létszáma megha­ladja a 126 ezer főt. Ez azt < jelenti, hogy megyénkben kö­zel minden harmadik lakos tagja a szövetkezeteknek. A célkitűzések megvalósí­tásában nagy szerepe volt a ; munka verseny-mozgalomnak. A különböző munkaterülete- ; ken ma 120 brigád küzd a : szocialista címért. Egyre in­kább megvalósul a jelszó,; hogy a brigádok szocialista módon éljenek, dolgozzanak, tanuljanak. Havellant Ferenc ezután arról beszélt, hogy a szövet-1 kezetek jelentős szerepet töl- 1 tenek be a falvak kulturális ■ életében. Az elmúlt öt év- j ben több mint 21 millió fo- < rint értékű könyvet adtak el, H az egy főre eső forgalom < 45 százalékkal emelkedett. Kiemelte a falusi takarékszö­vetkezetek szerepét, s rámu­tatott arra, hogy a takarékszövetkezetek különösen nagy segítsé­get nyújtanak a háztáji gazdaságok fejlesztésé­hez. Elmondotta, hogy a falusi lakosság áruellátása alapjá­ban véve kiegyensúlyozott­nak mondható. A kiskereske­delmi áruforgalom belső ösz- szetétele megfelel azoknak a szerkezeti arányoknak, ame­lyek az életszínvonal növe­kedésével együttjámak. Az elmúlt években jelentősen fejlődött a vendéglátás. Ma már a legtöbb faluban meg­vannak a feltételek a kultu­rált szórakozáshoz. Ezután a felvásárlás, valamint az érté­kesítés eddigi tapasztalatait, majd a jövő feladatait össze­gezte. A beruházásokról szólva Havellant Ferenc elmondta, hogy a szövetkezetek ötéves hálózatfejlesztési tervvel rendelkeznek. Az egyik leg­fontosabb létesítmény a meg­építendő hevesi áruház lesz. A feladatokról szólva a be­számoló hangsúlyozta, hogy az alapvető feladat továbbra is a lakosság áruellátása lesz. A vendéglátás egyre nagyobb szerepet tölt be a lakosság el­látásában, s ennek a feladat­nak meg ig kell felelnie. A felvásárlás és értékesítés fő célkitűzése az áru útjának le­rövidítése. Továbbra Is nagy gondot kell fordíta­ni a javító-szolgáltató te­vékenység bővítésére. Elemezte a hálózatfejlesztés, a takarékszövetkezetek fel­adatait, s felhívta a figyel­met a vezetés színvonalának emelésére, valamint a de­mokratizmus további szélesí­tésére. A beszámoló végén Havel­lant Ferenc még egyszer meg­állapította, hogy a szövetke­zeti mozgalom egészségesen fejlődött, s kifejezte azt a re­ményét, hogy a küldöttgyű­lés jelentős állomása lesz a további fellendülésnek. Ezután Pálinkás Győző terjesztette elő a felügyelő bizottság jelentését, majd felszólalások következtek. Többek között felszólalt Tamás László elvtárs is, aki visszaemlé­kezett a szövetkezeti mozgalom kibontakozásá­nak éveire, majd elemezte a mozgalom fejlődését. Kifejtette, hogy a szövetkezetek sokoldalú te­vékenységükkel ma már egy­re jobban segítik a szocialis­ta falvak kialakulását. A küldöttgyűlés ma tovább folytatja munkáját. (k. 1.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott Az elnökség megtárgyal­ta az országgyűlés alaku­ló ülésével összefüggő szervezeti és személyi kérdéseket. Az elnökség elhatározta, hogy egyetértésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságával, közó» előterjesztéssel fordul az or­szággyűléshez és a Népköz­társaság Elnöki Tanácsához. Hazánkba érkezett az RKP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön baráti látogatásra Budapest­re érkezett Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének és végrehajtó bizottságának tagja, valamint Gheorghe Rosu, az RKP Köz­ponti Bizottságának tagja. A román testvérpárt képviselőit a Ferihegyi repülőtéren Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a külügyi osztály vezetője fogadta. Az érkezésnél jelen volt Dumitru Torcus, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Az országgyűlés mai üléséről a Magyar Rádió a 19 órakor kezdődő Esti Krónikában hangképekben számol be. A tv híradója 15-én, szombaton este ad tudósítást. (MTI) Ma délelőtt ismét megszólal a terembe hívó csengő az Országház folyosóin. A képviselők elfoglalják helyüké, a padsorokban, majd — régi hagyomány szerint — kö­zülük a legidősebb, a köreinek, a szónokok emelvényére lép. Befejeződést és kezdetet tartalmaz ez a pillanat: vol­taképp lezárul az a több hónapos munka, amely az év ele­jétől a mai napig tartott, s indul egy újabb, négy esztendő: ciklus a legfelsőbb törvényhozás életében. Négy esztendő: választástól választásig, kezdeteként megalakultak és munkához láttak az egész országban az új tanácsok, s ma megkezdte tevékenységét az országgyűlés. Az első ülés rendeltetése, hogy betöltse az államhatalmi szervei; legfelsőbb vezető tisztségeit: megválassza az országgyű­lés elnökségét, a Népköztársz ;ág Elnöki Tanácsát, a Mi­nisztertanácsot, hogy életre hívja az országgyűlés külön­féle, az utóbbi időben mind jelentősebb feladatokat vál­laló és megoldó bizottságait. S amikor véget ér az ülés­szak, az elnöki csengő már azt jelzj majd, hogy az állam­polgárok bizalmát elnyert választottak, a legkisebb ,ö/- ség tanácsától az országgyűlésig, minden szinten és min­den fokon, megkezdték négyesztendős munkájukat. A múlt hónap aktív, politizáló légkörében sok szó esett közéletünk dolgairól. A választottakat több mint hétmillió állampolgár impozáns egységben, megfontoltan és felelősséggel emelte tisztségükbe, gazdag és bőséges út- ravalóval látta el. Lényeget tekintve politikai útravaló ez: a program elfogadása és helyeslése, az életünket átfogó, jellemző elvek és célok jóváhagyása, igenlése. A hétmii- liónyi szavazat a folyamatosságnak szólt, a bevált politi­kának, a jó közszellemnek, a gyakorlatnak és a légkör­nek, amely mai életünket jellemzi. A mandátumot, a négy esztendőre szóló megbízatási a képviselők az új választójogi törvény alapján kapták. Ennek megfelelően nem egy-egy megye vagy város, ha­nem pontosan meghatározott választókerület nevében és küldetésével ültek az ország első tanácskozó termébe. Nem vitás: már az új választójogi törvény is a szocialista de­mokratizmus további szélesítését, bővítését jelzi, azt az átfogó törekvést, amelynek jegyeit ma mind határozottab­ban látjuk egész belpolitikánkban. A. .párt IX- kam..::v / szusát megelőző időszak, a pártszervezetek elevenebb, ha­tékonyabb munkája, a választások előkészítése, életünk, gondjaink, a készülő új mechanizmus tételeinek és gyakor­latának megvitatása az egész országgal, a szakszerveze­tek, a KISZ, a termelőszövetkezetek soron következő kongresszusa, az irányítás minden síkján a demokratiku­sabb módok és formák gazdagították, tették eleveneobé közéletünket. Üj emberek sokasága vállalt és vállal részt ügyeink intézéséből, kapcsolódott valamilyen formában a társadalmi tevékenység áramkörébe. Teljes tehát a bizalom a ma először tanácskozó kép­viselőknek — teljes és osztatlan az érdeklődés. A szocia­lizmus nagy, felemelő ügye köt össze választót és válasz­tottat, és közös lesz a munka is. Együtt a választókkal, talán ez lehet a mottó a képviselők munkafüzetében, ame­lyet a mai ülésszakon képletesen megnyitnak. E 'üzec lapjai tanúskodnak mind több sikerről, megoldott gond­ról, jó törvényről, eredményes tevékenységről, — a haza mindannyiunk hasznára, javára. Képünkön: a küldöttgyűlés elnöksége. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, beszámolóját tartja. (Foto: Kiss Béte) Tiidomítiiyos értekcfJet Moszkvsttaagi Moszkvában több mint ji- ven ország képviselőinek részvételével, tudományos ér­tekezlet folyik „A nemzetkö­zi munkásmozgalom problé­mái és a ieninizmus-' címmel. Csütörtökön, az értekezlet második naoján ismertették Waldeck Roctiet-nak, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kárának és Giorgio Hmer.do- lának, az Olasz Komiramiéa Párt Politikai Bizottsága tag­jának értekezését. Waldak Rochet előadásá­ban rámutatott, ma már megvan a lehe­tőség arra, hogy Francia- ország békés úton térjen át a szocializmusra. A békés áttérés az összes dolgozókat fe’clelő demokra­tikus mozgalom eredménve- ként jöhet létre. E célból szük­ség van a szocializmus felépí­tésében érdeke.t valamennyi demokratikus párt együtt­működésére Giorgio Amende la előadá­sában leszögezte: ma is idő­szerű az a lenini tétel, amely szerint a kommunista- ér munkáspártoknak saiá: or szágukban végzett tevékeny1 sége és a nemzetközi kom­munista és munkásmozga^ kun között elengelhetetlen A ások*

Next

/
Thumbnails
Contents