Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-13 / 86. szám
lSiOi) o. I&teír A szakszervezeti élet AZ UTÓBBI HETEKBEN — a .szakszervezeti választások idején — sokszor szóba került, hogy mi a szakszervezetek társadalmi szerepe, jogköre és felelőssége. Felszólalásuk során sokan fejtegették ezt és munkahelyük korábbi gyakorlata, de még inkább az új igények szerint, sokszínű választ adtak a kérdésre. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsát választó küldöttértekezlet elé készülő jelentés összegezni szándékozik a több száz felszólaló véleményét, amikor legfőbb programként vállalják, hogy a szakszervezetek szervezik és nevelik a dolgozókat társadalútjelzői HEVES MEGYÉBEN 1966 végéig 34 076 dolgozó 3052 munkabrigádot alakított, 1252 brigád küzdött a szocialista címért és 1049 volt a szocialista brigád címet elnyerteik száma. Tavaly merészebb célkitűzésekért előbbre lépett a mozgalom, 30 munkahelyen a szocialista címért versenyeztek az üzemegységek, sőt, 21 üzem és 91 üzemegység már el is érte ezt a kitüntetést. Az adatok jelzik, a tények vitathatatlanul bizonyítják a szak- szervezeti aktívák, a sok száz bizalmi, termelési felelős és különböző tisztségviselő eredményes munkáját. műnk gazdasági, politikai erejének növelésére. Most — a teljesség igénye nélkül — arra szeretnénk néhány adatot és tényt idézni, hogy a szakszervezetek az elmúlt dőszakban hogyan segítették a termelést, mivél járultak hozzá a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítéséhez. Társadalmi szerződés lucerna és vörösheremag tér mesztésére Jó kapcsolat alakult ki az elmúlt években a Kompolti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a környező termelőszövetkezetek között. Ennek egyik szép példája mutatkozott meg a napokban, amikor öt község szövetkezeti vezetői keresték fel az intézetet és kötöttek társadalmi szerződést. A szerződés szerint a mezőtárkányi Aranykalász, az aldebrői Üj Élet, a nagyfügedi Dózsa, a szihalmi Rimamente és a kompolti Uj Barázda Termelőszövetkezet több mint hatszáz holdnyi területen vállalta a lucerna- és vöröshere-magfo- gást, az intézet pedig rendszeres látogatásokkal és szaktanácsadással segíti ezt a munkát. A szövetkezetek vállalták a technológiai eljárások pontos betartását, ebben az esetben az intézet szavatolja a 110 kilogrammos lucernamag és a 90 kilogrammos vörösheremag átlagtermést holdanként. A KÉT VÁLASZTÁS között eltelt időszakban több mint 22 ezer Heves megyei felnőtt és gyermek üdült hazánk és a szomszédos országok legszebb vidékein. A 113 könyvtárban A brigádvezető, vagy elnök- helyettes, urambocsá’ akár elnök, reggel kiadja az ukázt, hogy mondjuk Nagy András fogatos takarmányt vigyen a tanyára, Kiss Ferenc az állomásra menjen baromfitápért. Kovács Péter pedig szántani. Az említettek természetesen tudomásul veszik a brigádvezetői, elnökhelyettesi, vagy elnöki döntést, kocsira, vontatóra ülnek s teljesítik a „parancsot”. Merthogy az dirigál, aki fizet, — ez esetben a termelőszövetkezetben elvégzendő aktuális munka a parancsoló és ennek elvégzése után természetesen a közös gazdaság honorálja a munkát. Mindez persze ezeken a vezetőkön keresztül realizálódik. És eljön az este, és akkor Kovács Péter, aki megjött a szántásból, rendel egy féldecit, Nagy András fogatos már néhány borravalós pohár után érkezik az italboltba és még nagyfröecsöt kér. Kiss Ferenc rakodótársaival együtt jön be az ivóba és szilaj kedvében nagyot ütve az asztalra rendel egy kört — törköly- pálinkából. És a pult másik oldalán — bármily furcsa — az az ember veszi fel a rendeléseket, teljesíti az „egy féldecit” vagy közel 110 ezerre szaporodott a könyvek száma és az elmúlt évben Í60 ezer könyvet kölcsönöztek az emberek. Az elmúlt négy év alatt az SZMT 3,8 millió forint támogatást adott a kultúrotthanoknak és j felújítási célokra további 150 ezer forintot folyósítottak. A munkásakadémiákon több mint tízezer dolgozó képezte magát és megyénk üzemeiben 675 szakszervezeti politikai iskolát szerveztek, ahol közel 15 ezer dolgozó részesült okta- "tásiDom. VAJON LEHET-E forintokkal és számokkal pontosan mérni azt a sokrétű gazdasági, politikai és kulturális munkát, amelyet megyénkben a tíz és fél ezer szakszervezeti aktivista és a több mint 70 ezer szakszervezeti tag végzett? F. L. a ,,hozz ide egy liter bort” parancsokat, aki reggel éppen ezeket az embereket dirigálta. Miként lehetséges ez? Nem arról van szó, hogy ezek a vezetők két állást is betöltenek, legalábbis nem a saját nevük alatt. De előfordul és — sok helyen szóvá tették —, hogy szövetkezeti és más vezetők feleségei, vagy családtagjai a kocsmárosok. a bisztró, vagy cukrászda vezetői és a férjek rendszeresen segítenek nekik a munkában. Az, hogy egy férj segít a feleségnek, gyermekének, vejc- nek. dicsérendő cselekedet, de azt már jogosan furcsái ják, hogy a kocsma kármentőjében állnak és este azok intésére „ugrálnak”, szolgálnak ki, akiket napközben ők irányítanak, vezetnek. Ez a tény sok olyan kellemetlen szituációra ad okot, amelyek egyáltalán nem használnak e vezetők tekintélyének. Nem beszélve arról, hogy általában anyagilag sincsenek rászorulva az efféle „másodállásra”, s ráadásul magúk ellen hangolják a falu. a szövetkezet közvéleményét. Hogy ilyen áron érdemes-e ezt az állapotot fenntartani? Rábízzuk azokra a döntést, akik ebben érdekelt*’’' i i K. E. Kocsma és vezetés Filmvetítés — sok bosszúsággal Tégla helvett papír Nagy érdeklődéssel ültem be szombaton este a gyöngyösi Puskin mozi padsorába, hiszen a remekül sikerült Sellő a pecsétgyűrűn című könyv filmváltozatát vetítették. Már öt-hat perce pergett a fim, de a vásznon hol éles, hol elmosódott figurákat láttunk. A hang olyan erős volt, hogy sértette a nézők fülét. Többen fütyültek, így fejezve ki nemtetszésüket a technikai hibáért. Az izgalmas részleteket azután többször szakította meg egy-egy lámpagyújtás, vagy hangkimaradás és több bosz- szantó hiba. Hála a jól sikerült filmnek, még így is jól szórakoztunk, de sokat is bosszankodtunk. Nem tudjuk, hogy a Puskin mozi technikai berendezése elavult-e és ez okozza a hibát, vagy a jegyszedőnek volt-e igaza, aki egy „némafilm” jelenetnél kiáltott fel a gépház felé: „hol az ügyelő”? Azaz figyelmetlenség okozott volna bosszúságot a nézőteret teljesen megtöltő közönségnek? Érdemes lenne ennek utánanézni, elvégre szórakozni megy a közönség a moziba és nem bosszankodni. V. J. Ilyen műszaki szenzáció még nem született, a közeljövőben sem nagyon várható. Papírt használni tégla helyett az építkezéshez: egyelőre nem megy. Mégis akadtak olyanok, akik megkísérelték, hátha elég a papír a tégla helyett. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat gyöngyösi munkahelyén. a déli városrészben ugyanis ez történt. A fuvarozó vállalat szemfüles dolgozója rájött, hogy a papír, a fuvarokmány bemutatása elegendőnek bizonyult, a szállítmány mennyiségét már senki sem ellenőrizte. A papírt aláírták, ezzel igazolva, hogy az építési anyagokat átvették. Ahol ennyi tégla van, ki a csoda veszi észre, hogy az több vagy kevesebb-e néhány ezerrel? Először csak egy fuvar tégla utazott az állami építőipar munkahelye megkerülésével a magánépíttetőkhöz. Aztán követte a többi. Összesen mintegy tizenötezer darab. Ügy látszik, nemcsak a pénznek, a téglának sincs szaga. De hasonló tulajdonságot fedezhettek fel az érdekeltek a palló, a tetőléc, a sóder, sőt: a kisvasúti sín esetében is. Valóság anyagvándorlás zajlott le. Tu valevő, hogy az anyag ne vész el, a mostani körülír nyék között még arra sem v< szükség, hogy átalakuljc Gazdát sem kellett cseréin mert eredeti gazdája nem láthatta. Ment az anyag vándorúti egyik helyről a másikra, am egyszer Bendiák István műv zető nem tudta visszafej ta kíváncsiságát, és meg akar nézni a szállítmányt. Még nr előtt a papírt aláírta volna. A kíváncsiság rossz tuls donság, a fuvarozó vállalat k csisa ezt volt kénytelen ekk megállapítani. Mert tégla h lyett csak papírral rendelk zett. Addig járt tehát a tégla maszekhoz, amíg egyszer ra ta nem vesztett. Most már a rendőrség is kiváncsi lett, és minden rossz ebből szánni zott. Mármint a szállító váll; lat kocsisára. De a magánépí tetők sem nagyon örültek nyomozó szervek érdeklődés* nek. Kénytelenek voltak a szt pen összegyűjtött anyagot vis2 szajuttatni és vállalni a követ kezményeket... — Öregem, ez a Kovács teljesen megőrült. Képzeld el, valamelyik nap is látom, hogy mindenki szeme láttára, munkaidő alatt, minden szégyenkezés nélkül — dolgozik. ★ Sokan vallják, hogy három a magyar igazság, — nyolcból is. Nyolcórás műszak, három óra munka. ★ Igazán lelkes ember: annyit és olyan oda- adóan tud beszélni a munkáról, hogy igaza:* nincs ideje tőle dolgozni. ★ A fizetés napjára felkészül a bérszámfejtés, a pénztár, az italbolt és o feleség. ★ A munka tette az embert emberré, és néha az ember teszi a munkát nevetségessé... ★ Dolgozni annyit tesz, mint megváltoztatni körülményeinket. Vannak, akik szerint csak anyagi körülményeinket. (—ó) Az ÉM Heves megyei Allan Építőipari Vállalat egész- esi nos kiállítást rendezett a visz szaszármazott építőanyagok bői. Remélhetőleg a nyolcfel anyagot bemutató furcsa tárla nem marad hatástalan, min denki tanul belőle, akinek ta nulnia kell. Nem szeretőén: egy újabb, azonos tartalmi kiállításról beszámolni a jő vőben. ___________ f—ár) Fá sítási au kél Fgcrbeu A megyei tanács mezőgazda sági osztálya, a nyugat-bükk és a mátrai állami erdőgazda Sággal közösen, fásítási anké tot rendez szombaton délelőt' Egerben, a szakszervezeti székház nagytermében. Az ankéton — amely a fásítási hónap egyik eseménye lesz — a részvevők megtárgyalják a .fásítások jelentőségét, valamint azt, hogy miképpen lehetne még jobban segíteni ezt a munkát. kezeti hálózat további fejlődése, a kisegítő ipari tevékenység; — jelentősen növekedett a földművesszövetkezeti egységek száma, működésük színvonala és kulturáltsága. Hálózatfejlesztésre, raktárak bővítésére, gépesítésére, a higiéniai követelmények betartására, több mint 190 millió forintot fordítottunk. IYI egépült a gyöngyösi hűtő-tároló, folya- matban van Egerben is egy hasonló objektum létesítése. Egerben a helyi szervekkel egyetértésben új piaci vásárcsarnokot létesítettünk. Bolti és vendéglátó kereskerel- münk sok új egységgel gazdagodott. Többek között Pétervásárán, Füzesabonyban áruház, Hevesen, Füzesabonyban ÁBC-áruház, Tisza- nánán ruházati bolt épült. Sok kis községben létesítettünk, korszerűsítettünk boltokat, mint például Mikófalván, Bükkszenterzsébeten, Fedémes, Tenk községben. A helyi és idegenforgalmi követelményeket figyelembe véve fejlesztettük Párád, Bükkszék, Felsőtárkány, Hatvan, Kápolna, Hort, Szihalom községekben a vendéglátó hálózatunkat. Nincs a megyének olyan községe, ahol az őt év során építkezéssel vagy átalakítással, korszerűsítéssel — a tagság egyetértésével és támogatásával — ne csinosítottuk, fejlesztettük volna a kereskedelmi hálózatot. — évek során megtett intézkedéseink hatására szövetkezeti dolgozóink, vezetőink munkája nyomán javult a szövetkezetek gazdálkodása, nőtt a társadalmi vagyon jelentősége és szerepe. Eredményeinket nagymértékben elősegítette a vezetés színvonalának növekedése. Az elmúlt években helyes irányú fejlődés volt tapasztalható a szövetkezeti demokrácia szélesedésében, a szövetkezetek önállóságának növelésében. Szövetkezeteink széles munkaterületei — a tervezés, a beruházás, a pénzügy, a bérügy, az anyagi ösztönzés stb. vonatkozásában — nagy fokú önállóságot kaptak, amellyel a legtöbb esetben és helyen a községek érdekében jól is éltek. Munkánkat, a célkitűzések megvalósítását elősegítették szövetkezeti tagságunk, vezetőségi tagjaink és dolgozóink ezrei és a megye társadalmi és tömegszervezetei. Az összefogás egyik legszebb megnyilvánulása volt a felszabadulási munkamozgalom, amelynek során több mint 10 ezer szövetkezeti és dolgozó végzett társadalmi munkát egységeink szépítésére, építésére, csinosítására. Elterjedt a „Tiszta bolt, udvarias kiszolgálás’’- mozgalom, több helyen egységeink dolgozói munkahelyüket „szocialista megőrzésre” vették át és a legnagyobb gondossággal kezelik, óvják a rájuk bízott szövetkezeti vagyont. C zélesedett a szocialista munkaverseny, ^ mintegy 120 kollektíva küzd a kereskedelem, felvásárlás, vendéglátóipar területein a szocialista brigád címért. Dolgozóink ezrei lelkesen készültek pártunk IX. kongresszusára. A kongresszus tiszteletére folyó munkaverseny során szövetkezeteink főbb politikai, gazdasági célkitűzéseiket teljesítették. Nőtt az áruforgalom, emelkedett a munka termelékenysége, javult a szövetkezetek gazdálkodása. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy két szövetkezetünk, a Recsk és vidéke, valamint a Tárnáméra és vidéke körzeti földművesszövetkezetek, a verseny során elért eredményeik alapján elnyerték a megyei pártbizottság kongresszusi elismerő oklevelét. A főbb vonalakban vázolt általános fejlődés mellett nem hunyhatunk szemet a negatív jelenségek, fogyatékosságok fölött sem. Az általános előrehaladás ellenére van még sok tennivaló a kereskedelmi hálózat teljes rendbetételében, további korszerűsítésében, az áruellátás javításában, a kereslet és a kínálat összhangjának befolyásolásában és a kereskedelemnek az ipari termelésre való ráhatásában. * z év tavaszán lezajlott szövetkezeti ve- zetőségválasztó köz- és küldöttgyűlések is a tagság fokozott érdeklődéséről tettek tanúságot. Több mint ezer szövetkezeti gyűlésünkön cseréltünk véleményt a végzett munkáról, az OFT-nek a SZÖVOSZ kongresszusára kiadott irányelveiről, további tennivalóiról. Ezeket a gyűléseket az őszinteség, a tárgyilagos véleménynyilvánítás és a szövetkezetek további fejlesztéséért való felelősségérzet, alapjában a párt helyes politikája melletti kiállás és megelégedettség jellemezte. Közel ötezer felszólalás hangzott el különböző területeket érintően, zömmel az egyetértés hangján. A felszólalások között több olyan jogos észrevétel volt, amely az áruellátás további javítását sürgeti. Olyan kérdésekben is hangzott el észrevétel több helyen, mint a kenyér minősége és szállítása, hiánycikkeik iparcikk és alkatrészek vonatkozásában, esetenként választék- és minőségi problémák, amelyek megfontolást és az illetékesek részéről intézkedést igényelnek. Az észrevételek, javaslatok feldolgozása folyamatban van. Kellő alappal, megfelelő előfeltételekkel rendelkezünk tehát ahhoz, hogy a következő években az előttünk álló, megnövekedett feladatokat, amelyek a IX. kongresszus határozatából és az új gazdasági mechanizmus bevezetéséből adódnak, sikeresen megoldjuk. Eredményeink alkotóinak, szövetkezeti dolgozóinak, vezetőinek és vezetőségeinek, tevékeny szövetkezeti tagságunknak áldozatos munkájukért ezúton is elismerésünket, köszö- netünket fejezzük ki. A szövetkezeti mozgalomnak, mint az egyik széles gazdasági feladatokat megoldó tömegszervezetnek, fontos szerepet kell betöltenie a továbbiakban is a kongresszus határozatainak végrehajtásában, a szocializmus teljes felépítésében. A népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat pártunk kongresszusa reálisan, hosszabb távra meghatározta, amely követendő irányvonal számunkra is. A tömegszervezetek szerepét pártunk IX. kongresszusának határozata így fogalmazta meg: „Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában, a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével.” Tevékenységünkkel ezek megoldásán dolgozunk, úgy, hogy egyre színvonalasabb, kulturáltabb kereskedelmi munkával biztosítjuk tagságunk áruellátását, növekvő szolgáltatási igényeinek kielégítését. Megyénk jelentős zöldség-, gyümölcstermelési hagyománnyal és lehetőséggel rendelkezik. Ebből adódik az a feladatunk, hogy felvásárló, értékesítő tevékenységünkkel, lehetőségeinkkel segítsük elő a zöldségtermelés növelését, a minőség javítását, növeljük exportteljesítésünket és jobbá tegyük a lakosság e fontos cikkekkel való ellátását. A termelő gazdaságokkal, különösen a testvér termelőszövetkezetekkel — melyekkel legfőbb politikai, gazdasági céljaink azonosak — tovább szélesítjük kapcsolatainkat. A teljes egyenjogúság, a kölcsönös gazdasági előnyök és a kétolda'ú kereskedelmi szerződések betartásán keresztül segítjük további fejlődésüket. A háztáji és kertgazdaságokban rejlő termelési feltételek feltárásával elősegítjük a többtermelést, az árualap bővítését, a jövedelem növelését és a tagság fogalkoztatottsá- gának emelését. í/ isegítő ipari tevékenységünkkel a helyi- ipari termelés és szolgáltatás kiegészítéseként javítjuk a lakosság helyi áruellátását, az áruválaszték bővítését, szélesítve a lakosság részére gazdaságosan végezhető szolgáltatások körét és formáját. A megyei választmány által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek megfelelően tovább korszerűsítjük kereskedelmi, felvásárlási egységeinket, szélesítve az új eladási formák alkalmazását. Munkánk során szem előtt fonjuk az ellátás fontossága mellett a gazdaságosság és a jövedelmezőség növelését. Különös Tekintettel meglevő eszközeink, gépek, berendezések, kapacitás kihasználására; a beruházások helyes meghatározására és célszerű, gyors, megvalósítására; a munkaerő tervszerű felhasználására; a munka hatékonyságának, a termelékenység emelésére, eszközeinkkel az ésszerű takarékosság megvalósítására; a szocialista munkaversenyben i’ejlő mozgósító erő helyes felhasználására. Ezek megvalósítása a társadalmi, szövetkezeti vagyon növelését és gyorsabb mérvű fejlesztését segítse elő. A következő évek egyik legfontosabb feladata a vezetés színvonalának további emelése lesz. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével tovább növekszik a szövetkezetek szerepe, bővül működési körük és nő önállóságuk, felelősségük. Az adott lehetőségek, a dolgozók vezetésére, mozgósítására képes, gazdasági és politikai kérdésekben eligazodni és a szövetkezeti tagságot szolgálni tudó vezetőket kívánnak. Ebben az évben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját, amelyre terveink jobb teljesítésével készülünk. Szövetkezeti mozgalmunkra — amelyről a mai küldöttgyűlésünk is tárgyal — jelentős feladatok, várnak. E nemes célkitűzések megvalósításán érdemes dolgozni. Közös céljaink megvalósításánál továbbra is nélkülözhetetlen mozgalmunk éltető eleme, a szövetkezeti tagság tevékeny közreműködése. A szövetkezeti tagsággal együtt biztosíthatjuk pártunk és szövetkezeti szerveink határozatainak megvalósítását, a szövetkezeti mozgalom további fej« feszítését.
