Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
Idegenforgalom — világméretekben Petőfibányán új szakmát tanulna! a bányászok EXCELSIOR! 1961 április 12-én a szovjet tudomány és technika korszakos eredményeként űrhajó röppent a magasba a Földről. Sikerével megkezdődött a világmindenség felfedezésének és meghódításának új szakasza. Jurij Gagarin hőstette feledhetetlen mérföldkő a történelemben. Igaz, nem egy személyiség bravúrjáról van itt szó. Nem csorbítja a szovjet hős egyéni bátorságát, önfeláldozását és helytállását a tény: az első győzelmes űrrepülés a szovjet dolgozók összességének, a szocialista társadalomnak diadala. Egyszersmind az egész emberiség közkincse, hiszen a szocialista társadalom sikerei végső fokon valamennyi nép, minden nemzet fejlődését is szolgálják. Az első sikeres űrrepülés társadalmi, politikai, tudományos, technikai haladást tükröz. Mindez egyúttal békemű. Következményeit tekintve nagy lépés a fegyvernélküli világ felé. Mint általános emberi ünnep, dokumentálja a felszabadult munka maga- sabbrendűségét. Utat mutat előre, a jövendőbe. Az azóta eltelt évek is bizonyítják: ráébreszti az emberiséget — talán minden eddigi eredményénél hatásosabban — a tudomány és a technika végtelen lehetőségeire. Bizonyítja, hogy korunkban a tudomány és technika egyre inkább a társadalmi fejlődés eszköze. Kitágítja az emberek látóhatárát. Az űrhajózás napja, s annak erkölcsi tartalma, a világ népeit egy újfajta szolidaritásra ösztönzi. Hirdeti: az emberiség végérvényesen nagykorúvá válik. De ez a fejlődés kötelezettségekkel jár. Minden egyes embernek másként kell viszonyulnia önmagához, embertársaihoz, az élethez — mint eddig. Megváltozik a világkép nemcsak egyes kivételesen fejlett emberek tudatában, hanem a tömegekében is. Az űrhajózás napja az alkotó munka és a technikai haladás ünnepe. Utalás arra, hogy ami tegnap még ködös álom volt, azt mára vagy holnapra megvalósítja az emberi géniusz. Ezért az űrhajózás napja nem a műltbané- zők ünnepe, hanem azoké, akik előre és fölfelé ragadják magukkal a többieket. Excelsior! Fölfelé, mindig fölfelé! F. M. A találmány, amellyel a minap ismerkedtem meg, szenzációs. Örömmel adok hírt róla, mert hiszem, hogy a technikai haladás jelenlegi színvonala ezzel is mérhető. Gyurika mindössze kilencéves. A maci őt is ágyba szólítja minden este. Ellenvetés nincs, mert apuka és anyuka nagyon szigorúak s mindketten szeretik a csendet, különösen, ha valamilyen jó krimi megy a tv-ben. Arról már hallottam valamit regélni, hogy a gyerekek állítólag nem alszanak el azonnal, s az ajtórésen, a kulcslyukon át tovább nézik a műsort. Meséli egyik kollégám, hogy kisfia a múltkor az előszobában kuksolt, szinte pisszenés nélkül, és a könyvszekrény üveglapjának visz- szatükrözésében nézte a krímit. A legeredetibb ötlet mindegyik között Gyurikáé, aki a korhoz méltó találmánnyal rukkolt elő. S ez nem más, mint a közvetítő lánc. Ha fizikai ismereteim nem hagytak cserben, a tengeralattjárók periszkópja hasonlatos a találmányhoz, no meg feltételezhetően a valódi tv közvetítő lánc. Gyurika a nappali szobában levő készülék műsorát első fokon a fekete, ragyogóan tükörsima asztalon „fogja”. A képet tükör segítségével „talpára” állítja és „átlövi” a fürdőszobába, ahol apu borotválkozó tükre „fogadja” a műsort. Innen egy gömbcsuklós nagyító tükör hozza be a képet a hálószobába. A kép kisebb, mint az eredeti, de istenem: kisgyerek, kis kép. A hang közvetlenül hatol át a falon, e technikai ne- . kézségeket az építők már három évvel ezelőtt legyűrték, amikor Gyu- rikáék bérháza elkészült. A közvetítő lánc ma is működik, de természetesen a legnagyobb titokban. Hogy én honnan szereztem róla tudomást? Srác koromban, amikor a nővérem udvarlója megjelent a házunknál, én is ezt a trükköt alkalmaztam. Csak soíckai gyatrább technikával... Párkány László Többet term élni — jobban értékesíteni A tamabodi Tarnagyöngye termelőszövetkezet az elmúlt években megalapozta hírnevét. A közös gazdaságban termelt zöldségfélék, a paprika, a paradicsom, a gyümölcsök közül pedig a dinnye méltán vívta ki a vásárlók elismerését. Nemcsak a környékben, hanem jó- néhány külföldi országban is. Tavaly például olyan zöldpaprikát exportáltak a Német Szövetségi Köztársaságba, amelynek darabja húsz-huszonöt dekát nyomott. Természetes, hogy az idén is várják a tamabodi paprikát. Primőrök Kassa Józseffel, a termelő- szövetkezet elnökével az idei tervekről beszélgettünk. — Hagyományos zöldségtermesztők vagyunk — mondja — s nem is akarunk ezen változtatni. Tavaly három és félmillió forintot hozott a kertészetünk, az idén legalább ugyanennyit várunk. Elsősorban a primőröket termesztjük. A primőr paprikából, paradicsomból, uborkából, zöldborsóból és zöldbabból, ahogy számoltuk legkevesebb kétmillió forintos bevételünk lesz. A kertészet munkaigényes, de munkaerőben nincs hiány nálunk. Az év eleje óta legalább negyven új tagot vettünk fel. Az elnök elmondja, hogy a belföldi piacokon kívül sok termékük külföldre is eljut. A kitűnő ízű soroksári paprikából legalább tizenöt vagonnal exportálnak. Húsz holdon termelik ezt a fajtát, tavaly is szép ! bevételhez juttatta a közös gazdaságot. Ugyanígy a negy- Jvenholdas területű dinnye, a sugár bébi, ami a szocialista országokon kívül Angliába éi az NSZK-ba is eljut, Közvetlenül a piacra Persze nem elég a zöldség' féléket megtermelni, ei is kel adni. A termelőszövetkezet as> ra törekszik, hogy mip*íl job* áron. — A zöldségfélék nyolevar százalékát leszerződtük £ MÉK-kel — mondja az elnök A szerződés biztonságot nyújt Az idén először azonban egy újdonságot is kipróiiá.lunk, a? áru egy részét közvetlenül mi szállítjuk a piacra Rendkívül előnyös ez, hiszen a fogyasztóhoz gyorsan, írissen eljut az áru, s mindenki szívesebben vásárol friss zöldséget mint néhány naposat. Emellett hasznos a MÉK-nek is, hiszen nem kell szállítóeszközökről, emberekről gondoskodni. S végül a termelőszövetkezet is igen jól jár, mert remélhetőleg többet kap az áruért. Joliban óit ékesíteni — minién termelőszövetkezet! vezetőt, gazdát foglalkoztat ez a kérdés. A tarnabodiakat isi Éppen ezért a zöldségfélék húsz százalékát saját eladó helyükön, Salgótarjánban hozzák forgalomba. Ez is kísérlet, majd elválik, hogy sikerül vagy nem. — Szeretnénk minél többet termelni, s minél jobban értékesíteni — összegezni az elképzeléseket Kassa József, hogy a hetvenforintos munkageység mindig csak szaporodjon és sohasem csökkenjen... Kaposi Levente 1967, április 12., szerda bán 2760 forint lesz a keres te, mért a pótlékokat már mt fizetik. — Lesz-e munka, mire sz míthatnak az áthelyezett b nyászok? — A Magyar Villamos M vekkel távvezeték-tartó os lopgyártásra évi 25 millió f rintos szerződést, kötöttün . Megkaptuk a megrendelé Alapanyagunk és a iegíont sabb gépek megvannak. Dar boló, kisebb gépek és jövő egy nagyobb csarnok kell, me az idén háromezer tonna 06 lopot gyártunk, de 1968-bí hatezer torma az igény és e teljesíteni akarjuk. Joggal t zakodhatnak az emberek, le munka — mondta Gömöri Is ván, a gépüzem vezetője. — Az új szakmában hof válnak be a bányászok? — Többségük jól, sőt, m. rém mondani, hogy reménye felül. Persze, a százfős mi helyben nagy igyekezettel sí gítenek a l égi szakemberek, lakatosok, szerelők, és heges: tők. Negyvenfős hegesztő és í fős lakatos tanfolyamot szei veztünk. A volt bányászok; anyagilag is érdekeltté tettü a szakma elsajátítására. Ursit Miklós, Bura József é£ Puszit István derekasan részt vess nek az - oktatásban. A tanfc lyamon pedig mindenki magi nak tanul. Ahogy elsajátítja tudást, úgy fog növekedni keresete. Már most próbálgal juk a teljesítménybérezést, i béralappal nem fogunk taka rékoskodni, ha meglesz a tél jesítmény, ha továbbra is gaz daságos lesz az üzem, a na gyobb keresetet senki ser fogja sajnálni az új szakma tanult bányászoktól. Gömöri István szavalva egyet értett Bodor Gyulc Hegedűs István, Virág 1st ván és bizonyára az üzen többi munkása is. Dr. Fazekas László Hallottam róla, és az újságok is Írták. Aztán együtt számítottuk ki, hogy a mélyművelésben töltött 22 év után a régi és az új kereset különbözeiének 65 százalékát, a tanfolyamra 10 százalékot, a két gyerek után ötöt, összesen a keresetkülönbözet 80 százalékát fizeti' Bodor Gyulának egy éven át államunk. Ez havonta 840 forint pótlékot tesz ki és a mostani keresettel együtt 2640 forintot vihet haza havonta Bodor Gyula. — Hegedűs Imre a nevem. Petőfibámyai vagyok. Itt is dolgoztam, leszámítva az 1050-es évet, amikor Tatabányára helyeztek. De akkor még nőtlen voltam. Most családdal, gyerekkel hová mentem volna? Jó, hogy Petőfibányára hozták az oszlopgyártást. Csak munka legyen é® fizessék meg az embert. Igaz, a szomszédom 3200-at keres Oroszlányban, de a múltkor panaszkodott, hogy amikor hazajött, egyéves kisfia nem ismerte meg, félt tőle. Kiszámoltuk, pontosan, papíron, hogy Hegedűs Imre, volt bányász, jelenleg gépüzemi munkás, aki tanfolyamon most tanulja a hegesztő szakmát, a kormány által megszavazott 200 millió forintból havonta 1035 forint pótlékot fog kapni és ezzel keresete 2835 forintra emelkedik. Virág István vájár és lőmes- ter volt, Petőfibányán 14 évig dolgozott. Január elsején az oszlopgyártáshoz került 6 is. — Mi a véleménye az új munkakörről? — Meg lehet szokni és hamar meg lehet tanulni az új szakmát. De egyelőre kevés a pénz... Gyors számolás, a rendelkezések szerint Virág Istvánnak egy évig havonta 962 forint pótlék jár. Tehát a „tanuló- Istvánnak már ebben a hónapA Petőfi altáró már megszűnt és erre a sorsra kerül a rozsaszentmártovi akna is, mert gyenge minőségű és drága szenet termeltek. Ezt az intézkedést gazdasági okok sürgették, ezt meg is érti mindenki, de jogos a kérdés, hogy mi lesz az áthelyezett emberekkel, hogyan boldogulnak az új munkahelyen' Mit mondanak önmagukról és hogyan vélekednek róluk a vezetők? Legutóbb érdeklődtem a yetöfibányai gépüzemben. Először Bodor Gyulával, volt ecsédi bányásszal találkoztam. — Huszonkét évig dolgoztam a bányában. Nehéz volt otthagyni és nem könnyű az új szakmát megszokni. — A kereset? — Az a legnagyobb gond. A bányában 2850 forint volt az átlagom, a petőfibányai gépüzemiben 1800 forintot keresel? az oszlopgyártásnál. Két kiskorú gyermekem van, otthon hiányzik az 1050 forintos különbözet — Tudja-e, hogy az állam sgy évig segíti a létszámcsökkentés miatt áthelyezett bányászokat? Mindez természetesen ■ ■ nemcsak politikai érdeik, s nem egyedül azért szükséges, hogy jól vélekedjenek rólunk a világban. Az idegenforgalom jelentős szerepet tölt be az országok gazdasági életében: serkenti a kereskedelmet, sok embernek teremt munkaalkalmat, és lehetőséget nyújt egyes elmaradottabb országok, vidékek fejlesztésére. Bizonyíték erre, hogy évente körülbelül 150 millió ember utazik, s ebből a turizmusból a bevétel 10 milliárd dollárra tehető! A magyarországi idegenforgalom — ha szerény mértékben is — szintén hozzájárul a népgazdaság gyarapításához. Számunkra sem lehet közömbös, hogy ez az arány milyen mértékben és milyen ütemben növekedik. Már csak azért sem, mert a külföldi turisták által itthagyott deviza százalékos arányában nyílik mód arra, hogy növekedjék az itthonról kiutazó magyarok száma. A nemzetközi idegenforgalmi évnek minden bizonnyal nagy sikere lesz, hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok gyarapításához, a turizmus fejlődéséhez és eléri célját: „Az idegenforgalom — út a békéhez.” Kapalyag Imre 1422 334 — átutazó volt. Az úgynevezett tranzit-utasok száma tehát egyre jobban megközelíti a beutazókét és feltételezhető, hogy tovább növekedik majd az idegenforgalom évében, amikor a számítások szerint minden eddiginél többen kerekednek útnak. A jelenleginél több szálláshelyet keli biztosítani. Ennek szellemében kerül átadásra a Budapest toronyszálló, fejeződik be a margitszigeti Nagyszálló rekonstrukciója. Balaton füreden és Almádiban tovább folyik a szállodák építése, de szállóbővítésre kerül sor még több vidéki városban is. Üj éttermek, szórakozóhelyek nyílnak a külföldiek által keresett üdülőhelyeken, tovább gazdagodik úthálózatunk, növekedik a benzinkutak, autójavítók száma. Clkészült a sport- és kul™ turális program. Csak néhányat említsünk: Az év legjelentősebb eseménye az Idegenforgalmi írók és Újságírók Nemzetközi Szövetségének budapesti kongresszusa lesz, amelyre mintegy 750 külföldi újságíró érkezik. Ugyancsak Budapesten találkoznak majd a nemzetközi ifjúsági utazási irodák vezetői is. Áprilisban „idegenforgalmi hónap”, május 10—17 között pedg „idegenforgalmi hét” kerül megrendezésre. Májusban avatják a Kőszeg—Rédics közötti Barátság útját, amely mentén május 1-én a felkért külföldi idegenforgalmi szervek vezetői facsemetéket ültetnek el. A külföldieket és hazaiakat egyaránt érdekli majd az „Értékek. kincsek Magyarországon” című kiállítás, valamint a nemzetközi repülőbélyeg-kiállítás. Természetesen ezeken kívül a szokásos fesztiválok, kiállításuk és kulturális, sportrendezvények sem maradnak el. Az idegenforgalmi év sikere nemcsak a felsőbb irányító szervek jóindulatán, vagy anyagi hozzájárulásán múlik. A megyei idegenforgalmi hivataloknak, a tanácsi szerveknek minden eddiginél többet kell törődniük a helyi fejlesztéssel, a műemlékek, történelmi nevezetességek és érdekességek karbantartásával, az új bisztrók, üzletek, helyi elszállásolási lehetőségek teremtésével. Sokkal több házigazdára lesz szükség, mint az idegen- forgalommal hivatalosan foglalkozók száma. Valahogy el kellene érni, hogy képletesen szólva „tízmillió idegenvezető” legyen az űrszágban; valamennyi állampolgár segítse a népek közötti barátság fejlődését, fogadja szívesen a hozzánk érkezőt, ugyanakkor legyen büszke eredményeinkre, hazánk szépségeire, s mindarra, amit a munkáskéz alkotott a Legutóbbi húsz esztendőben. Alig akad olyan sajtóteí- " mók, amelyben az utóbbi hónapokban ne írtak volna az idegenforgalmi évről. Említésre került a vendéglátóipar felkészüléséről szóló tudósításokban, a kereskedelemről írott információkban és a különböző idegenforgalmi vezetők nyilatkozataiban. Hasonlóan nagy a visszhangja a kezdeményezésnek az egész világon, an'.ióta az ENSZ 21. közgvűlésé közfelkiáltással fogadták el 12 ország javaslatát arról, hogy 1967-et a nemzetközi idegenforgalom évének kell nyilvánítani. A tekintélyes világszervezet, az ENSZ, amely fontos világ- politikai kérdésekben hozott már határozatokat, felhívásokat, ezzel az intézkedéssel rangra emelte az idegenforgalmat. A turizmus, amely a legutóbbi 15—20 évben indult rohamos fejlődésnek, így méreteinek és jelentőségének megfelelő helyet kapott. Évente milliók kerekednek fel, hogy lássanak, szórakozzanak, gyarapítsák ismereteiket. Mindenkit vonz a távoli tájak — vagy a szomszédos országok szépsége, természeti gazdasága. De nemcsak egyszerűen erre kíváncsiak az emberek. Minél többet kívánnak megtudni más országok történelméről, történelmi nevezetességeiről: vonzó bekukkantani más népek kultúrájába, ismerkedni életkörülményeikkel, évszázados vagy legfrissebb szokásaikkal. Egy-egy ilyen látogatás után többnyire másként látják az illető országot vagy lakóit, megváltozik a vélemény. Sokszor elmondták már, akik távolabbról érkeztek hazánkba, hogy nem is gondolták volna, milyen nagy eredményeket értünk el, mások meg azt ecsetelték, hogy egészen másféle életről olvastak az ottani sajtóban. A tömeges látogatások fejlődésével válik mind jobban ismertté például a nyugati turisták előtt, hogy Magyarországon már nem csikósok élnek, s hogy a pusztánál szebbek városaink, falvaink — korszerű életet élünk —, s még hozzá nem is rosszul. A baráti országból érkezők viszont arról győződhetnek meg, hogyan épül nálunk a szocializmus, közelebbről is megláthatják azokat az embereket, akikhez a közös eszmék szálai fűződnék. Akik látogatják egymást — ismerkednek. Barátokat szereznek, többnyire máskor is visszatérnek. így válik az idegenforgalom a béke és a barátság követévé, ami az egész emberiség előnyére válik, hiszen szerte a világon mind több lehetőség nyílik az emberek közötti érintkezésre, elősegítve a nemzetközi feszültség enyhülését. r É ppen ezért kezdeményezte az ENSZ, hogy 1967-et az idegenforgalomnak, a népek barátsága szimbólumának szenteljék. Híven fejezi ki ezt az év jelszava „Az idegenforgalom — út a békéhez”. Ezzel is el kívánják érni, hogy a kormányok ismerjék fel az idegenforgalom jelentőségét, segítsék elő fejlődését azzal, hogy elhárítják az akadályokat, enyhítik a politikai és gazdasági okok miatt létrehozott különböző kötöttségeket. A felhívás — legalbbis az eddigi jelzések szerint — megértésre talált. A legtöbb országban megkönnyítik a vízumok beszerzését, Jugoszláviában pedig úgy tervezik, hogy egy évre eltörlik a vízumkötelezettséget. Nagy építkezések és előkészületek folynak a Szovjetunióban, ismét előbbre lép az idegenforgalomban Bulgária. Belgiumban például egyezményt kötöttek a rádióval, televízióval és a nagy sajtóorgánumokkal, hogy a közönséget állandóan és minél jobban tájékoztassák azokról a kulturális lehetőségekről, amelyeket az idegenforgalom nyújt. Az ottani postaügyi miniszté- riu emlékbélyeget bocsát ki a nemzetközi idegenforgalmi év alkalmából; kampányt indítanak az idegenforgalom alapját képező foglalkozási ágak népszerűsítésére, és mindent megtesznek, hogy a vendégek kedvezőbb fogadtatásban részesüljenek. Az előkészületekből kiveszi részét hazánk is. Tavaly több mint hárommillió külföldi járt hazánkban, közülük 1 603 I ’2 kifejezetten magyarországi i Üti céllal jött, a többi —*
