Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

Elljen a szocializmust építő magyar nép! Kommunista veteránok kitüntetése Egerben Tegnap Egerben, a megyei párfbtzotteáf székhazában bensőséges hangulatú ünnepségre gyűltek össze a megye kommunista veteránjai. A megjelenteket Hazai Béla, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte meleg szavak­kal, majd Oláh György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság eiső titkára méltatta ünnepi beszédében azoknak az érde­melt, akik a felszabadulás előtt, a legnehezebb időkben is, veszélyt és áldozatot nem ismerve harcoltak a szocializmusért, a dolgosé nép boldogulásáért. A veteránok helytállásárúi, osztály hűségéről szólva hangsúlyozta: harcuk szorosan fonódott népűnk eredményeivel, boldogulásá­val, bátor, hősi cselekedetűk segítette más népek munkásellenállási mozgalmát, példát mutatva ifjúságunk, a fiatalabb nemzedék előtt áldozatkészségből, helytállásból. Ezután Oláh György és Bíró József, a me­gyei tanács vb-elnöke, az Elnöki Tanáé« meg­bízásából 44 veteránnak adta át a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetést. A kitüntetések átadása után a veteránok nevében többen mondtak köszönetét a meg­tisztelő elismerésért, majd fehér asztal mel­lett, baráti beszélgetésben elevenítették fel a régi életet, a régi harcok emlékeit. ev két riport között Ezer tonnával több cementet gyártanak Selypen Verseny a szocialista gyáregység címért A Selypi Cementgyár dolgo­zói termelési tanácskozáson jelentették be, hogy munkával kívánják megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját., A fél évszázados jubileum tiszteletére ezer tonnával több cementet gyártanak az elő­irányzott éves tervnél. Az egy munkásra eső termelékenysé­get pedig két százalékkal túl­teljesítik. Az elsők között csatlakoztak az Iparág országos versenyé­hez és bekapcsolódtak a szo­cialista gyáregység címért in­dított munkaversenybe is. Újsághír: A NApltOztára»- •ág Elnöki Tanácsa Pólón­kat Lajost, a makiári Lenin Termelőszövetkezet elnökét • Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ld. HOSSZC AZ AZ ÜT, amíg valaki az egyéni gazdálkodás­tól eljut addig a megfogalma­zásig: a legszebb feladat — a közösségért dolgozni. Ezt az utat nem lehet kilométerek­kel, vagy órákkal mérni, leg­feljebb a lélek rezdüléseivel. Polonkai Lajos, a makiári Lenin Termelőszövetkezet el­nöke, nem tartozik a bőbeszé­dű emberek közé. Nem szíve­sen vall magáról, azt tartja, minden ékes szónál többet mond a tett. Amikor a Parla­ment kupolacsarnokában át­vette a kitüntetést, akkor is azon gondolkozott, hogyan le­hetne még többet, még ered­ményesebben dolgozni. Nem is olyan régen még egyéni gazda volt. Tízholdnyi födön gazdálkodott. Aztán 1959-ben a községben megala­kult a Béke Termelőszövetke­zet s a többi gazda őt válasz­totta elnöknek. — Nem voltak könnyű na­pok. Féltem, hogy nem tudok eleget tenni a követelmények­nek. Más egy kis darab földön gazdálkodni, megint más egy nagy gazdaságban. A többiek is, én is munkánk legjavát nyújtottuk. Így sikerült meg­alapozni a termelőszövetkeze­tet De ha a többiek nem áll­nak mellém, akkor egyedül nem tudtam volna megbirkóz­ni a hatalmas feladattal. A Béke Termelőszövetkezet Polonkai Lajos vezetésével szépen megerősödött. Az idő azonban nem áll meg egy percre sem s a fejlődés azt kö­vetelte, hogy egyesüljön a há­rom makiári közös gazdaság. Az egyesített termelőszövetke­zet elnökévé őt, a tapasztalt szakembert választották. — EGY KICSIT úgy érez­tem magam, mint 1959-ben. Ismét elfogott a kétkedés, va­jon van-e elég erőm, tudásom Ünnepi termelési tanácskozáson jutalmazták a KAEV dolgozóit Szombaton délután az eg­ri Vörös Csillag moziban tar­tották ünnepi termelési ta­nácskozásukat a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 10. számú gyáregy­ségének dolgozói, akik között ez alkalommal — a város Május nappalán (Foto: Kiss Béla) vendégei mellett — megjelent a budapesti központ vezér­igazgatója, Czinder Lajos, valamint a VI. kerületi Párt- bizottság titkára is. Németh Tibor gyárigazgató, számot adva a tavalyi mun­káról, egyebek mellett el­mondotta, hogy az egriek 4,8 milliós eredménytervüket a múlt évben 8,3 millió forint­ra teljesítették, kongresszusi versenyvállalásaikat 300 ezer forinttal toldották meg, s így a nagy vállalat 10 gyáregy­ségének vetélkedésében meg­szerezték az előkelő első he­lyet. Mindennek következté­ben az idén — kétéves szü­net után — végre nyereséget fizethettek a dolgozóknak, ki-ki 13,9 nap bérét vihette haza jutalmul szorgalmas igyekezetéért. A beszámoló után sor me­rült a tavalyi munka legjobb­jainak jutalmazására. Ján- falvi Frigyes, Antal József, Bóta Ferencné, Fazekas Gyu­la, Mikróczki Tibor és Nagy Ernő A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta, tizenhármán Kiváló dolgozó­oklevelet, illetve -jelvényt vehettek át, s a jó eredmé­nyekért a dolgozók tö jb mint felének összesen 110 ezer fo­rintot fizettek ki. Az ünnep­ség után megvendégelték a gyár nyugdíjasait, közöse*» szórakoztak késő estig. szárnyalni az országos átlagé*. A mélyművelésben műszako®- ként 1218, a külfejtésben pé­tiig 3526 tonnát akarnák ter­melni. Nem feledkeztek meg a takarékosságról sem. Az energia felhasználását a ter­vezetthez képest két százalék­kal fogják csökkenteni. A folyamatos termelést olyan módon is segíteni akarják, hogy a gépek javítását * tervezett határidőre elvégzik. Itt sem elégednek meg azon­ban csak ennyivel, mert a ja­vítási költségeket is le akar­ják faragni a tervezett költ­ségekhez viszonyítva. Azonos célt szolgál az a vál­lalásuk is, amely a külszíni fejtésen használt kotrógépek és a hozzájuk csatlakozó gép­láncok kihasználásának növe­lését akarja elérni Ezt a fel­ajánlásukat még megtoldottak azzal, hogy az esetleges üzem­zavarokat a lehető leggyor­sabb módon szüntetik meg. Erkölcsi tartalmúnak tűnik az a vállalásuk, amely a vi- sontal bánya és erőmű építését telje* támogatásukról bizto­sítja. Ennek az elhatározás­nak azonban a gyakorlatban nagyon la sok, anyagilag is mérhető következménye lehet, még társadalmi munka formá­jában is. A versenyvállalás egyik fon­tos területe az, amelyik a bal­esetek számának csökkentését, megelőzését célozza. Ennek megfelelően megszervezik az ifjúsági radar-szolgálatot. Tag­jai minden esetleges baleset­forrásról azonnal értesítik az illetékes felügyeleti szerveket, illetve vezetőket, és a baleset- veszély elhárításában aktívan közreműködnek. Vállalkoztak arra is, hogy az omlásos és szénhullásos balesetek megelő­zésére folytatandó kísérletek­be, a sodronyhálós kifogó kipróbálásába bekapcsolódnak. Segítik a frontfejtéseken a pe­rem zárás kaparószalagok al­kalmazásának bevezetését, amely szintén a balesetek megelőzését szolgálja. Közre­működnek a folyamatos szállí­tóberendezések mentén kiépí­tendő vészleállítók beszerelé­sében is. A versenyvállalások összes­ségében azt tanúsítják, hogy a bányászfiatalok a termelés intenzitásának fokozása mel­lett a dolgozók testi épségének megőrzésére fordítják a leg­több gondot. Reméljük: cél­jaikat elérik. (ffmf) Azt mondhatnánk: az ered­mény kötelez, talán ilyen meg­gondolásból is határoztak úgy a Mátraalji Szénbányászati Tröszt fiataljai, hogy az idén fokozzák versenyvállalásaikat. Tavalyi teljesítményeik alap­ján ugyanis a KISZ központi bizottsága által kezdeménye­zett országos versenyben már helyezést értek el. Most még többre törekszenek, amihez hozzájárul a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának méltó megünnep­lésére való igyekezetük. A nagyüzemi KISZ-bizottság összegezte a versenyfelajánlá­sokat, amik közül kiemeljük az egy műszakra jutó terme­lés mennyiségét. Eszerint mind a mélyművelé6ben, mind a kül­színi fejtésben túl akarják Bányászfiatalok versenyvállalása egy üyen gazdaság elnöki tiszt­jének ellátásához. Ügy gondoL tam, a kételkedésnél többet ér a munka s nekiláttunk. Re­mélem, nem Is maradnak el az eredmények. Az emberekre le­het számítani s ez jelenti a legtöbbet Egy termelőszövetkezeti el­nök munkája nem könnyű. Hajnalban kel, ötkor már kin van a földeken. Ha valami probléma van, azonnal intéz­kedni kell. Este nyolc-kilenc óra, mire hazaér. — Megszoktam már ezt az életritmust. Az biztos, hogy szabad idő alig van. Polonkai Lajos élete nem bővelkedett a nevezetes ese­ményekben. A munka töltötte be napjait. Most nemrégiben azonban két kitüntetést is ér­te, megkapta a Munka érdem­rendet s részt vett a termelő­szövetkezeti kongresszuson. — SOHA NEM VOLTAM még a Parlamentben s igazán nagy élményekben volt részem. Amikor megkaptam a kitünte­tést, az jutott eszembe, hogy nemcsak az én, de a többiek munkája is benne van. Egyén — közösség. Hosszú az út, amíg valaki eljut odáig, hogy egyéni érdekelt aláren. delje a közösségének. Van, aki­nek sikerül, van, akinek ke­vésbé. Polonkai Lajos eljutott odáig, hogy felismerte: a leg­szebb feladat a közösségért dolgozni. Igaz, nem könnyű, de kárpótol minden fáradságért. (kapóst) A legszebb fék dal: a közösségért dolgozni Bégeket. Megy, talán a tsz-ben is megtalálható feladatok vég­zésére. — Újra ej fog kéredzkedni —- mondta az édesanyja» ★ A happyend kedvéért ma­radhattam volna a mai tény- nél: a lány a tsz-ben dolgozik. De a jövő évi cikknek tarto­zom a közeljövői folytatással: elmegy a lány. Lehet; hogy igen, lehet hogy nem. Egy év telt el a két riport között. Tóth Margit életútja egy önmagába visszatérő kör­höz hasonlítható: ott tart, ahonnan tavaly elindult. — Engedjen el, elnök élv­társ, Kálba... Ügy látszik, még egy évet várat magára a megállapodás. Jövőre Tóth Margit 18 éves lesz. Es ha cikket írnak akkor róla, élete ott fog kezdődni, ahol most abbamaradt Es hogy hogyan írja a valóság a riportot, az sok mindenen mú­lik... Szép feladat lenne segí­teni a valóságnak. Fóti Péter tásal és a téglák közé lép. A s kés alól, mint egy meg nem i állítható kard alól, jön a tégla s tíz-százezer és millió. Szállít­ja a rámákat talán közben ar- . ra is gondol, hogy mennyi minden épülhet az általa gyár­tott téglából. A lányzsivaj el­csitul, a társak is belefáradnak 1 a munkába. A téglák és vele a ! forintok, szaporodnak. 1 A hatos vonattal jön ha- s za Füzesabonyba. Vasárnapon- < ta is munkát ad az anyag. So- i kát dolgozik. Fizetése 1200— 1300 forint ★ 1 — Jött a mentő — meséli a * szomszédasszony. Nem bírta az * a gyenge gyerek a nagy stra- * pát Többször rosszul lett, az egyik alkalommal aztán kór- 1 házba kellett vinni Négy hónapot dolgozott a 1 téglagyárban Tóth Margit. Szeptemberben eljött 1 ★ i Még ekkor sem lett Igaza az i elnöknek: a fatal lány Kálba j ment dolgozni, a MÉK-telep- re. Pakolta a ládát a dinnyét 1 a vagonokba. Hatkor indult 1 fél ötkor érkezett haza A öze- 1 tós 1300 forint Vasáma port­tá a telepen is akadt munka. — Jól éreztem magam, jó > volt a társaság la De ez idény- > munka, egyszer vége szakadt... > ★ $ Ma a tsz-ben dolgozik. 3 (A tsz-ben hét-nyolckor > kezdődik a munka, négy-ötig S tart A föld vasárnapon ta is < feladatot ad. Rövid számolás, > édesanyja mondja, hogy a < „téglagyárit itthon is megke- < resi”. i ★ > Ma Tóth Margit a tsz-ben j dolgozik, édesanyját helyette- 5 siti, aki otthon építkezik. Az £ elnöknek csak részben lett iga- ^ za: tényleg visszajött a lány, ? de — terve szerint — osak rö- < vid időre. Utána visszamegy < Kálba. I Hogy miért? Ott a jó társa- > ság, a fix fizetés. Görcsös el- s menését hajtja a családban és í az önmagában felépített gon- > dolat: nem találhatja meg ma- < gát a közös gazdaságban. < Megy, keresi a jobb lehető- < fc— Elnök dívtál*, engedjen el... — répás vödröt tartva egy 16 éves lány kérleli a füzes­abonyi Petőfi Tsz elnökét. — Elmennék a téglagyárba dol­gozni, már fel is vettek. En­gedjen el, elnök elvtáis. Csak a kertészetben vannak hoz- zámvaló lányok. Nem érzem itt jói magam... — Téglagyárba mennél in­kább? Ott sem keresel többe* és a munka sem kevesebb — : az elnök újra bizonyít. — Engedjen el, elnök elv­társ ... — Majd visszajössz ta *. mint a többi.. .” (Népújság, 1966, március 19.) , •k Érdekes visszalapozm egy újságírónak régebbi írásait. A < szavak neki többet mondanak, mint az olvasónak. Az akkori események lassan emlékké vál­tak. a leírt sorok sok apró képpel gazdagodtak. Ma is, ahogy a tavaly ta­vaszi riportomat olvasom, lá­tom magam előtt a márciusi ‘ hűvös időben agyonöltözködött ■ fiatal lányt, nagy szemét, amint igazát állítja. Az elnök ig elővillan a sorok közül, Bunmit megfontoltan bizonyít Vajon kinek lett iga»: a tsz-bői menekülő 16 éves lány­nak, vagy az elnöknek? Hol , dolgozik a tavalyi riport ak­kori névtelen hőse: Tóth Mar- glt? ★ A 16 éves lányból 17 éves lett. És élete úgy folytatódott, mint ahogy a tavalyi riportban tervezte. Néhány héttel a cikk megjelenése után, április vé­gén elindult a lány Egerbe, a téglagyárba. — Rámakocsi-tologató vol­tam. Elég nehéz munka. Akik ezt csinálják, azok dolgoznak a legtöbbet. A tsz-bői menekülő lányt hív iák a vég nélküli téglaosz­lopok. Téglagyárba ment több pén­zért, társakat keresve a 16 éves lány. Naponta hajnal fél négykor kel, hogy a hatos munkakez­dést a vonattal elérje. Egerben munkaruhába öltözik, felköti fi kendőt és' viháncoló lánypaj-

Next

/
Thumbnails
Contents