Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

Kockázat és nyereség í ... két estén Világos tehát, hogy az ex­port a döntő a ktsz-ben. En­nek megfelelően készülnek a műkorcsolya cipők készítésé, nek további fejlesztésére is. A szalagszerű termelés kibővíté­sével tudják csak a napi 170 pár cipő elkészítését biztosíta­ni. Törekszenek arra Is, hogy a sság t észére végzendő ja- ok, méretre készülő ruhá­zati cikkek mennyiségét fokoz­zák. Ezt a célt szolgálja az új üzemház megépítése, amelynek munkái már befejeződtek, most már csak a birtokbavétel van hátra. Céljuk még egy központi javítóműhely kialakí­tása és egy készáru-raktár megépítése. Termelésük növe­lésének fontos előfeltételei ezek az üzemi helviségek. Ha azt is megmondjuk, hogy az összes szövetkezeti eredmé­nyük megközelítette tavaly az egymillió forintot, amely a tel­jes termelési értéküknek hét és fél százalékát adja, akkor kiderül, hogy a ktsz ügyesen gazdálkodott végeredményben. Persze, a gazdálkodásukra vo­natkozó részleteket már az előbbiekben felvázoltuk. Bár a gyöngyös* Kékes Ál­talános Ruházati Ktsz nem a legjellemzőbb példa arra, hogy a kisipari szövetkezetek mun­kájában milyen arányban ta­HA LAIKUS EMBEREK beszélgetnek úgy általában egy hadseregről, könnyen azon mérik le korszerűségét, hogy van-e rakétája, s ha igen, milyen és mennyi. Ter­mészetesen a rakétaegységek is beletartoznak a modern hadsereg fogalmába, sőt, na­gyon is odatartoznak, de ezenkívül még számtalan olyan tényező van, amelynek vizsgálata nélkül nem mond­hatunk nyugodt lelkiismeret­tel véleményt. Ide tartozik többek között a hagyományos fegyvereknek és harceszkö­zöknek, valamint a kiképzés­nek a korszerű hadviselésbe való állítása és alkalmazása is. Fontos és nagyon jelentős tényező! Állunk a magas hegytetőn — figyelőponton — kezünk­ben látcső és nézzük a tájat, amely a harckocsizok kikép­zőtere. Előttünk, poros, dö­cögős, kanyargós utak. A tá­volban dombok: azon harc­kocsik haladnak. Rádiópa­rancsok hangzanak el, hol nő, hol csökken a sebesség. A harckocsikban ülő fiatal katonák magabiztosan keze­lik harci eszközeiket, árgus szemmel figyelik a célt, ame­lyet le kell küzdeni. Aztán hatalmas dörrenés rázkód- tatja meg a levegőt, füst és láng hagyja el a harckocsi ágyújának torkát, s pillana­tokon belül a nagy távolság­ban levő célok elfordulnak, jelezve, hogy találat érte va­lamennyit. Katonák, harckocsikkal A legmodernebb eszközök segítik a kiképzést AZ ELSŐ LÖVÉSRE nagy távolságból, állva vagy me­net közben megsemmisíteni az ellenséget — a maximális követelések egyike ez a harc- kocsizóknál. Ezt végre is hajtják. Végrehajtják, mert olyan modem harckocsikkal és berendezésekkel vannak ellátva, amelyek a megfelelő kiképzés mellett biztosítják a követelmények teljesítését. Hol vannak már ezek a harckocsik azoktól a mozgó páncéloktól, amelyek még jó öt-tíz évvel ezelőtt is éltek emlékezetünkben? Ezek a fürge hatalmasságok min­denre képesek. Nagy sebes­séggel száguldanak és nem lehet eléjük legyőzhetetlen akadályt állítani. Ügy látnak éjjel, mint nappal, átúsznak vagy átkelnek a legmélyebb víz alatt is... fegyverzetük­kel gyorsan és ügyesen, mér­tani pontossággal bánnak a benne ülők. — Nem könnyű az az út, amelyet meg kell tenniük katonáinknak addig, míg e teljesítményt nyújtani tudják — tájékoztat bennünket a szabályos kiképzési napot vezető vezérőrnagy. — A ma­gas színvonalú technika, magas képzettségű embere­ket kíván, olyanokat, akik a tudás mellett fegyelmezettek, bátrak, egészségesek és gyors felfogásúak. Ahol most járunk, a leg­modernebb „ • -anikus esz­közökkel felszerelt harcko­csizó tér. Jobbra, mindjárt mellettünk, ügyes szerkezet­re állított harckocsi billeg. Olyan mozgásokat tesz, mint amilyent a valóságban is ten­ne. A benne ülő katonák a tájat nézik, eredeti célra tü­zelnek. Am a dörrenés el­marad, mert a találatot egy különleges szerkezet piros lámpája jelzi. így kezdik a célzás művészetének elsajá­títását... végigjárjuk a löte­RET, amely csaknem jobban hasonlít egy elektromos ké­szülékekkel ellátott ultramo­dern laboratóriumhoz, mint harckocsizó lőtérhez. AtrébU a tantermekben, megszámlál­hatatlanul sok kiképzési se­gédeszköz sorakozik. Ezen gyakorolnak valamennyien. Híradóeszközök, stabilizáto- rok, vezérlődobozok, elektro­mos berendezések, vetítőké­szülékek, fotocellák, moto- risztikus alkatrészek, infra- technikai ’-sszülékek stb. se­gítik a r kát. Van itt szer­kezettar rém, igénybevé­teli tere iyen és olyan te­rem. Az egyikben hatalmas fürdőmedence van — megfe­lelő kisegítő termekkel —, ahol a harckocsi személyze­te szinte valóságos körülmé­nyek között tudja gyakorolni a víz alatti átkelést. Mert fontos feltételnek tartják, hogy a kiképzésben minél jobban megközelítsék a va­lóságot, előfordulható hely­zeteket. — E bonyolult és ezernyi feltételhez szabott követel­ményeket csak a modern ki­képzéssel tudják teljesíteni — vallja mindenki. — Ez alól nem lehet kibújni, ezt telje­síteni kell, mert békében a hadseregnek mindig a leg­modernebb, a legerősebb el­lenséget kell feltételeznie. Ezt kell legyőznie. De szá­mításba kell venni azt is, hogy a modem hadviselésben minden megváltozott, a fegy­verzet és a méretek is. A hal­latlanul nagy követelmé­nyeknek tudható be, hogy a katonák szolgálati idejük há­romnegyed részét e tudni­valók elsajátítására fordít­ják, a többi időt a politikai ismeretek és az általános ka­tonai tevékenység megszerzé­sére használják fel. Régen pontosan fordítva volt min­den. Az alaki „egrecírozta- tás” a Horthy-hadseregben például a kiképzés 90 száza­lékát tette ki. Ma jóval ke­vesebb időt fordítanak erre. Ugyanígy változott az újonc és kiképzett katonák össze­tétele is. Fontos feltétel: a ki­képzett katonák legyenek döntő túlsúlyban. Ehhez iga­zodott tehát az újonc behí­vása is a harckocsizóknál, ahol a harcosok univerzális katonákká váltak, minden harceszközükkel mesterien bánnak. A parancsnokok elmond­ják, hogy bár a követelmé­nyek állandóan nőnek — ezerszeresei már a réginek —, a katonák teljesíteni tud­ják az eléjük állított célki­tűzéseket. Ugyanakkor taka­rékosak is. Állandóan azon törik a fejüket, miként tud­nának még jobb eredményt elérni úgy, hogy a kiképzési költségek ne emelkedjenek. Rengeteg újítást vezettek már be, s ezáltal jelentős összegeket tudnak más célra felhasználni. Tonnányi építő­anyagról és nagy mennyisé­gű lőszerről van szó. Jelentős tételt tesz ez ki, hiszen csak egy-egy lőszer több ezer fo­rintba kerül az államnak. EZERNYI FELTÉTEL és ezernyi követelmény. így le­het összegezni a mai harcko­csizok kiképzését azzal a megállapítással, hogy a kato­nák becsülettel helytállnak Felismerték a modem had­viselés tudnivalóit, elsajátí­tották azt, rugalmasan alkal­mazkodtak az élet változásai­hoz, éppen ezért lesyőzheteí- len erőt kénviselnek. Fazekas István 3 1967. április 21„ tett kerülte a figyelmüket, vagy legalábbis kevés gondot fordí­tottak rá. Ilyesféle tapasztalható a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet beton- elemgyártó üzeménél is. Nem nagy az üzem, kis létszámmal dolgozik, de a tervek, az el­képzelések annál figyelemre méltóbbak. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a szőlőtelepítéshez szükséges betonoszlopok mellett az utób­bi időben salakból készült fa­lazóblokkokat is gyártanak. Egy ilyen falazóblokk 11 da­rab tégla nagyságának felel meg. Az ára pedig csupán 8,70 forint. No, az is igaz — ahogy Dé- nyei László üzemvezető el­mondja —, hogy havonta még csupán 300—400 darabot gyár­tanak. Lenne persze többre is kapacitás, ha a vásárlók töb­bet igényelnének. Nincs szük­ség talán i’,renféle olcsó építő­anyagra? Van! Ellenben a Gyöngyös környéki magánépít­kezők nem tudják, hogy ilyesmi beszerzésére is van te­hetőség. Ország- és megyeszerte ha­talmas ütemben folyik az épít­kezés. Ám az építőanyagokat gyártó vállalatok gyakori eset­ben még a tsz- és állami épít­kezések anyagigényeit sem tudják fedezni. Szükség lenne tehát arra, hogy kisebb üze­mek is jobban besegítsenek az időnként fellépő anyaghiány pótlására. (Laczik) : __________________________ Az utóbbi hónapokban biz­tató és érdekes jelenség ta­pasztalható a termelőüzemek­ben. Az előírt tervek teljesí­tése mellett bővíteni igyekez­nek profiljukat, illetve kevés há'í' erőből megoldott beruhá­zással olyasmit készíteni mel­léktermékként, amit a lakos­ság igényel, de ami eddig el­Profilbővítéssel — falazób'okk Nem kell ax olcsó építőanyag.. .? közvélemény, a tőkés világ i .riadalma bűnnek tekintene. A játék azonban Dürren matt írói vénáján, Traps tragédiáján ke­resztül a nyugati világ rönt­genkénét, kóros és gyógyítha­tatlan voltát leplezi le. Az öreg és talán már sze­nilis társaság — a bíró, a védő, az ügyész és az ítéletvégrehaj­tó — játéka fesztelen és őszin­te. őket már csak legfeljebb saját előítéleteik korlátozhat­ják, de koruk és nyugdíjuk függetlensége mögül igazságot játszani már merészebben tud­nak és akarnak. A vacsora és a játék kezdetén ártatlan és a játék kedvéért akkor még ön­magát gyilkosnak is feltüntetni kész Traps úr a vacsora és a játék végére valóban gyilkos­sá degradálódik. Gyilkossá, akit egyetlen „komoly” bíró­ság el nem ítélne, mert a tár­sadalom bevett normái szerint alantas, alias, de törvénybe nem ütköző cselvetéssel teszi el útiából főnökét, a nagy ha­lat, mint ahogy annak idején a nagyfőnök is valahogy ígv tehetett, s ahogy tehetnek majd vele szemben és ellene is. Dürrenmatt ítélete Traps úr saját kezével hajtatik végre, de rajta keresztül megítéltetett és elítéltetett az a társadalom is, ahol „az üzlet nem babra megy”, hanem életre halálra, ahol az effajta bűnök nem vét­kek, de erények, ahol „úgy döfik a kést a másik hátába, hogy közben oda sem néznek”. Szinetár Miklós rendezése tö­mör fegyelmével, stílusának egységével és atmoszférate­remtő erejével tűnt ki. Pécsi Sándor, Páger Antal, Kovács Károly, Kemény László, Gon- da György egymást múlta felül e tragikomédiában. Nem +úl- zás azt állítani, hogy az utóbbi idők egyik legkitűnőbb televí­ziós játékát produkálta Szántó FriVn kitűnő közreműködésé­vel a Magyar Televízió. (gyurkó) volna a képernyő elé, min* Lóránt Lenke vagy Pongrác Imre és társai. A Hyppolit a lakáj filmrész­lete azonban ma is friss és ele­ven, — mert társadalmi ka­rikatúra, mert nem felszínes humor, hanem a fintorok és a szituációk mögött a törtető kispolgári sznobizmus telibe­talált korrajza. És — bármilyen furcsának is tűnik — ugyan­ilyen remekül eltalált, fran­ciásan pikáns, de tömörségé­ben is leleplező erejű szatíra A gomba. Nóti Károly többi bemutatott jelenete, sanzona elsősorban a színészek játékán kelt új életre. ..» a második | Mit írhat meg egy író, ami­kor már mindent megírtak? Mit írhat meg egy író, ha nem akar sztárok sorsáról, nem akar háborúról, vérről, nem akar „nagy” emberekről írni, mert az ezekről szóló témát már mások és annyiszor mind megírtak? Egy szürke kis mindennapi emberről, egy szűrke kis min­dennapi eseményről, amelyet az első pillanatban egy gro­teszknek tűnő szituáció vesz körül, — legfeljebb csak erről írhat az író. Nos, nem kell komolyan venni Dürrenmatt szónoki tűnődését, ő maga sem veszi komolyan, illetőleg na­gyon is komolyan veszi szürke kis hősének tragédiáját, pon­tosabban e tragédia társadal­mi alapjait. Traps Úr, akinek kocsiját baleset érte — ez sem baleset: „lerohadt” az úton — és így kénytelen szállást keresni és kénytelen udvariasságból az udvariasságért részt venni há­zigazdájának és baráti társasá­gának szokásos esti játékán. Traps úr átlagember, nyugati kis futkározó textilügynök, akinek semmi bűne nincs, leg­alábbis olyan, amit a hivatalos ... ax első | A több órás programból most csak a Nóti-csokorról es­sék szó, nem egyszerűen csak azért, mert „önálló” produk­cióról van szó, hanem sokkal inkább azért, mert a nevelte­tés hosszú évtizedekig egyik koronázatlan királyának kin­csei kerültek képernyőre. Rög­tön hozzá kell tenni: e „koro­naékszerek” egyike-másika bizony sokat vesztett már a fényéből, a humor irodalmá­nak színpadi rékvizítumai csu­pán, amelyekre mosolygó ke­gyelettel tekintünk vissza. Még a híres „Lepsénynél még megvolt” tréfa is légüres tér­ben mozogna, ha nem olyan komikus egyéniségek vitték len tervezés különbségeit. Eb­ben a termelőszövetkezeteben bátran kockáztatnak, de igye­keznek a minimumra csökken­teni a kockáztatás hátrányait Készülnek arra is, hogy nem sikerül a korai ültetés: tü o palántát neveltek, a MÉK-kel kötött szerződést úgy kötötték meg, hogy az a vállalatnak is hasznos legyen, de a tsz-nek is biztosítsa sikertelenség esetére a hétfilléres palántanevelési költség megtérülését. gH kalandor kockáztatás — így tartják a közösben — ott kezdődik, ha a tervezés elszakad a közös adottságaitól és lehetőségeitől, hogy tagot és vezetőt megszáll a többletnye­reség hajszolása, a kapzsiság és ezért kockára teszik a tsz biztos bevételét. A kockázat nem lehet a közös gazdaság jövedelmének bázisa, hanem fontos kiegészítő eszköze. Es ha a kockáztatás így hat, nem kerül ellentmondásba céljával; a nyereséggel. F. P. lálható meg az export- és a belföldi igények kielégítésére való törekvés, mégis példa erre az általános gyakorlatra. És hogy felhívjuk erre az arányra a figyelmet, nem azért tesszük, mert az export háttérbe szo­rítását akarjuk szorgalmazni, mert a gyöngyösi ktsz export­kötelezettségeit akarjuk csök­kentetni Az export fontos. Tudjuk, milyen jelentős ága gazdasági tevékenységünknek. Csak... magunkról sem vol­na szabad megfeledkeznünk. Maradjunk a ruházati cik­keknél. Nemegyszer halljuk a gyártó cégek nyilatkozatában: ezt vagy azt a textiliát, cipőt, táskát csak exportra gyártjuk. Az exportból visszamaradt árunak valami bűvös varázsa van a belföldi piacon. Jó ez így? Nem groteszk dolog az. ami­kor a magyar turista külföld­ről hoz magával haza valami olyan divatos árut, amiről ki­derül, hogy Made in Hungray? Ha már példázatot kell em­lítenünk, maradjunk annál, amely azt adja tudtunkra, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Mi úgyan nem vagyunk szentek, de azért a kezünknek sem kellene tartós jelleggel más felé nyúl- | nia. Időnként fordítsunk rajta. Anélkül, hogy külfödi piacain-' kát felelőtlenül kezelnénk. (gmf) I Évek óta két vonás jellemzi a gyöngyösi Kékes Általános Ruházati Ktsz munkáját, mű­ködését. Az egyik: az export­kötelezettségüknek maradékta­lanul eleget tesznek, sőt, még egy kicsivel többet is adnak a külföldi megrendelőnek, mint emennyire eredetileg mege­gyeztek a külkereskedelmi szervvel; a másik: a lakossá^ részére végzendő javítások mértéke, illetve a méretre ké­szülő ruházati cikkek meny- nyisége elmarad a tervezetthez viszonyítva. A tavalyi mérlegadatok is az előbbi megállapításunk Iga­zát támasztják alá. Több mint ötmillió forint értékben készítettek női mű­korcsolya-cipőt exportra, 6,9 százalékkal többet, mint amennyi a tervük volt. Az export bérmunka is közel öt­ven százalékkal haladta meg az előre meghatározott mérté­ket. Nézzük a másik oldalt. Ott azt találjuk, hogy a javítások­nál kétszázezer, a méretre ké­szülő cipőknél százezer, a ru­háknál mintegy nyolcvanezer forint a lemaradás. Egyedül az egyenruha-részleg teljesítette túl a tervét majdnem három százalékkal. A ktsz a teljes termelési ér­tékben mégis meghaladta kö­zel három százalékkal a terv szerinti szintet. Export- és belföldi igény A gyöngyösi Kékes Általános Ruházati Ktsz jelene és jövője szításét, így a kockázatra ké­szülő közösben csökken a téli holtidény, hiszen az idővel ver­senyfutást nem lehet tavasszal elkezdeni. Nagyobb a bevétel, szinte a duplája, könnyebb és jobb a gép, illetve munkaerő-kihasz­nálás, mégis mindössze terve­zett területük ötödén élnek a kockáztatás lehetőségével. Va­jon miért? A válasz paradoxon érke­zett: szeretnék a kockáztatott területen is a kockáztatást csökkenteni. Ez a 30 hold jó talajadottsá­gú, időjárásilag védett terület. A budapesti Meteorológiai In­tézettel tartott kapcsolat alap­ján rossz idő esetén rögtön menteni tudják a növényeket. Több ilyen adottságú terület nincs. A munkaerő-probléma sem engedi, hogy felelőtlenül a korai ültetésű területet nö­veljék. Az utóbbi kérdésre adott vá­lasszal a hevesi Kossuthban már kezdték ik körvonalazni a reális kockázat és a felelőt­JW kertészetben aranyat er a nap. Nemcsak a me­legével növényeket növesztő nap, hanem a naptári egység is. Ha a közös gazdaság na­pokkal előbb jelenik meg ter­ményeivel a piacon, akkor ez előny jelentős többletnyeresé­get hoz. A napokban jelentkező előnyt persze már a kezdetnél, az ültetéskor lehet megalapoz­ni, ;már április közepén kiül­tetve a paradicsom-palántá­kat), ha a termelőszövetkezet „el akarja csípni” a 15 forin­tos kora nyári paradicsomárat. Ám a bolondos április nem­hiába kapta ragadványnevét: bizonytalan az időjárás, hol kánikulai napsütés perzseli az aligfejlett palántát, hol talaj­menti fagy teszi tönkre. Koc­kázatos ilyenkor útnak indíta­ni a vegetációt, — ugyanakkor ott a csábító többletbevétel. A kockázat és a nyereség összefüggését vizsgálja cik­künk a hevesi Kossuth Ter­melőszövetkezet tapasztalatai alapján. Arra keresünk vá­laszt: meddig terjed az ésszerű kockázatvállalás, hol kezdődik a felelőtlen, kalandor terve­zés? A hevesi Kossuth Termelő- szövetkezet gazdag közös. Be­vételének 45 százaléka a ker­tészetből származik. Nagyszerű kertészetében saját kivitelezé­sű üvegházakban, ötletesen és olcsón megoldott gőzfűtéssel fejlődnek a palánták. A para­dicsom különösen fontos nö­vénye a közösnek: idén 140 melegágyban 160 holdba való palánta fejlődik. A palánták szépek; különösen a tápkoc­kákban növekvők — ez évben másfél millió tápkockát készí­tettek a közösben — közülük kerül ki abba a 30 holdba va­ló, amelyik korai ültetéssel, de kockáztatással, a nagyobb be­vételhez juttathatja a közöst. M iért kockáztat a hevesi Kossuth Tsz? A választ sokrétűen adják meg a közös vezetői. A legfőbb szempont természetesen a nyereség. Ta­valy 20 holdat kockáztattak és az eredmény 300 ezer forin­tos bevétel. Egy kockáztatott hold 40 ezer forintos bevétele áll szemben a hagyományos holdak átlag 25 ezer forintos jövedelmével. így érthető, hogy az idén 10 holddal meg­emelték a korai ültetésű para­dicsom területét. A korábbi ültetésnek másik előnye, hogy megkönnyíti a munkaszervezést. A termelő- szövetkezeteknek két palánta­ültető gépe van, amelynek na­pi teljesítménye 10 hold. Na­gyon kell igyekezni, hogy idő­ben földbe kerüljön másfél­száz holdon a palánta. A korai ültetés ebben is segít. A tervezett kockáztatás miatt a munkák fázisai is előbbre lépnek. Már karácsonykor megkezdik a melegágyak ké-

Next

/
Thumbnails
Contents