Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

Új munkahelyek — új mnnkások A z ünnepnapok Csendje, “ ráérős pihenése mindig Jó alkalom arra, hogy vissza­tekintsünk a megtett útra. Eredményeink nyílván valóak, a pár év múltán hozzánk visz- szatérő idegennek »okkal szem­betűnőbbek. mint nekünk, akik sok munkával, nem kevés tü­relmetlenséggel és gyakran elő­reszaladó igényekkel dolgon- tank azért, amit. végre a ma­gunkénak mondhatunk. Ha az új lakótelepeken Já­runk, a villamosított vasúton utazunk, a sokasodó autókra, vagy a takarékbetétekre gon­dolunk, a falu megváltozott életét a szociális és kulturális feledés eredményeit mérlegel­jük, ma elégedetten ünnepel­hetünk. Ennek a cikknek a folytatá­sa mégis a ma és a holnap gondjairól szól. Szeretnénk fel­hívni a figyelmet, hogy me­gyénk általános iskoláiból 1967 és 1970 között kerülnek ki a nagy létszámú korosztályok. 1968-ban 700 fővel, 1909-ben pedig 800 fővel lesz több az általános Iskola nyolcadik osz­tályát végzők létszáma, mint 1967-ben. Pedig már ebben az évben is közel 5200-an végez­nek megyénk általános iskolái­nak nyolcadik osztályában. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy ezek közül a fiatalok kö­zül hányán kerülhetnek kö­zépiskolába és milyen új mun­kaalkalmakra számíthatunk megyénkben. Az 5200 gyerek közül az idén 1700 kerülhet középiskolába, és többségük az általános gimnáziumba nyer­het felvételt. Elnnél több fiatal nem Juthat a középiskolába és nem választhatják többen a szakközépiskolát sem, mert korlátot szab a férőhely és a középiskolák korábban kiala­kult típusa. A z előzetes számítások szerint Egerben mint­egy 1500 új munkaerőt igényel a budapesti Hajtóműgyár 4. számú gyáregysége, a Finom- szerelvénygyár, a VILÁTI, va­lamint a Könnyűipari Alkat­részgyártó és Ellátó Vállalat. Gyöngyösön az Egyesült Izzó, a Vas és Fém Ktsz, a Heves megyei Vas- és Fémipari Vál­lalat tervezett fejlesztése mintegy 2500 fővel növeli az ipari foglalkoztatottak számát. A visontai külszíni bánya és hőerőmű beruházásánál körül­belül ezer újabb dolgozóra lesz szükség. Hatvan városban az új kórház üzembe helyezése és a Budapestről kitelepítendő üzemek Igényelnek több mint ezer dolgozót. Az apci Qualltal Vállalat fejlesztése, a hevesi és a füzesabonyi járásban a Ti­sza II. vízlépcső építése jelent újabb ipari folgalkoztatást. A szénbányászat szükséges létszámcsökkentését, valamint az ipari üzemek fejlesztését fi­Kitüntetések felszabadulásunk 22. évfordulója alkalmából gyelembé véve 2650 fiatalt szerződtetnek szakmunkás-ta­nulónak a következő tanévre. Hiszen akkor nincs i« semmi baj! Az 5200 általános iskolát végző gyerek közül 1700 közép­iskolába, 2050 Ipari tanulónak kerül, tehát csak 850 nem ta­nulhat tovább. Mi azt mond­juk, hogy a szülők igényét és a népgazdaság fejlődési Irá­nyát tekintve baj, hogy me­gyénkben az idén 850 fiatal nem tanulhat tovább. A prob­lémát növeli, hogy vállalataink mindössze 370 általános isko­lát végzett lányt akarnak szer­ződtetni szakmunkás-tanuló­nak, vagyis a most végző leá­nyoknak csak 14 százalékát. Ismételten hangsúlyozni lá­ván juk, hogy a következő két évben az ideinél is több gyerek végez az általános iskolában. De ezt követően kis létszámú osztályok következnek, akkor majd nem lesz elegendő Jelent­kező a legfontosabb szakmákra sem. Ebből a tényből adódik a népesedési és egyben a munka­erő-utánpótlás megoldásának lehetősége és egyben módszere. A z általános iskolából 1870-ig kikerülő fiata­lok minél nagyobb hányadát szakmunkásokká kell nevelni, még akkor is, ha jelenleg nincs annyi szakmunkásra szüksége népgazdaságunknak. Vagyis szakmunkás-tartalékot kell ké­peznünk az 1970 után lényege­sen csökkenő korosztályok miatt. De a szülőknek é* az általános iskolából kikerülő fiataloknak lg Jobh, ha tétlen­ség és felügyelet nélkül Játék helyett tanulnak, az életre ké­szülnek, Nyíltan meg kéül mondanunk, hogy két-három évig nehezen tudnak majd el­helyezkedni a fiatalok — fő­leg a lányok. Ezen a gondon a bedolgozó rendszerrel és a félnapos alkalma zásnál lehet segíteni. Baj, hogy még nem épült fel az egri Iparitanuló-iskoia és Gyöngyösön, Hatvanban sincs elegendő férőhely. Elen­gedhetetlenül szükséges, hogy az általános Iskolák és a régi típusú középiskolák egy részét átmenetileg a szakmunkáskép­zés rendelkezésére bocsássák. A demográfiai hullám, az el­méleti és a gyakorlati képzés sikeres megoldására az eddigi­nél többet tegyenek a tanácsok és a vállalatok is. Több évre előre pontosan felmérhető-e az iskolázás és a munkaerőigény? Aligha. Eddig sem tudtuk megtenni, a Jövő­ben pedig még több nehézsé­get fog okozni a népgazda­ság gyors technikai fejlődése, a tervezés merevségének lazí­tása és a szakmunkásképzés rendikívüli tagoltsága. De a statisztikai adatok kellő biz­tonsággal mutatják a felnövő korosztály létszámát, ismerjük népgazdaságunk, sőt az egyes iparágak főbb célkitűzéseit Ezek alapján és a ml társadal­mi viszonyaink között az átme­neti ellentmondásokat leküzd­hetjük. A távlati munkaerő- igény és az Iskoláztatás össz­hangját úgy teremthetjük meg, hogy minél több fiatal üú és leány részére biztosítja álla­munk a színvonalas alap- és középfokú képzést. Tények bizonyítják, hogy * aki műveltebb, képzet­tebb, az könnyen és gyorsan átképezheti magát, tehát a ké­sőbbi évek során alkalmaz­kodni tud az igényekhez és a lehetőségekhez. Vagyis az alap- és a középfokú képzést kell javítani, hogy az új mun­kahelyeken az új munkások eredményesen dolgozhassanak. Dr. Fazekas László fl párt megyei végrehajtó bizottsága értékelt a kongresszusi munkaversenv AZ ORSZÁGHÁZ (Kotroczó István felvétele) RÉGI, LASAN SÁRGULŐ újságokban lapozgattam, ki­váncsi lévén: hogyan ünnepelt valamikor Eger április 4-én? A tudósításokból egy érdekes, kép, vagy ha így jobb, kereszt- metszet született az eltelt évekről, a fejlődésről. Hason­latként: az ünnepeket bemuta­tó dokumentumokat nézegetve az az érzés támad az ember­ben, hogy míg az évek a szám­tani sor törvényei szerint kö­vetkeznek egymás után, a fej­lődés, a tisztulási folyamat a mértani haladványt idézi. 1945. április 5-én még nem ért el az örömhír Egerbe; az akkori városi lap, az „Igazság” még erről ír: „Sopron, Nagy­kanizsa, Szentgotthárd felsza­badult. .de három nap múl­va, április 8-án már hatalmas betűkkel ez áll az újság fejlé­ce fölött: „Magyarországot fel­szabadította a Vörös Hadse­reg!” Megszületett az új ünnep. 1946-ban készültek a felsza­badulás első évfordulójának megünneplésére Egerben is. Április elején a lap közli a programot: Zenés ébresztő — Istentiszteletek az összes fele­kezetek templomaiban — 10 órakor gyülekezés a felvonu­láshoz az iskolákban és a pár­tok előtt. — 11 órakor ünnepi gyűlés a líceum előtti park­ban. az orosz emlékműnél el­helyezett emelvény körül. — Koszonízás .— Délután féliru előadás a Palota Filmszínház­on, előtte a szónokok néhány i'weces beszédben méltatják a így ünnepeltünk ••• Ünnepi termelési tanácskozás a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Ünnepélyes külsőségek kö­zött tartották meg vasárnap délután a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat termelési tanácskozását az egri Finomszerelvénygyár bervai kultúrotthonában. Zimánál Mátyás igazgató szá­mot adva a tavalyi munkáról, egyebek mellett elmondotta, hogy az elmúlt év eredményes­nek bizonyult a vállalatnál, a korábbihoz képest 17,9 millió forinttal növekedett az árufor­galom, ezen belül jelentősen emelkedett a vegyes iparcik­kek — különösein a tartós fo­gyasztási cikkek — értékesíté­se. Javult az árubeszerzés, jobb kapcsolatok kiépítésével, szo­cialista szerződések megköté­sével biztosították a megfelelő minőségei és mennyiséget, ki­állítások rendezésével fokozták a propagandát, közvélemény­kutatással emelték a színvona­lat. Mindemellett gondot fordí­tottak az üzlethálózat fejlesz­tésére, a iobb munkafeltételek kialakítására is. Három meg., „ kiskereskedel mi vállalatainak versenyében tavaly kétszer is a legjobbnak 1967. április 3., hét» kárának, Sramkó Lászlónál Hevesi Járási Pártbizottság ső titkárának, Ipacs Józsefit a Füzesabonyi Járási Párt zottság osztályvezetőjén Kreskai Jánosnak, az Egri rási Pártbizottság osztályve tőjének, Mag Józsefnek, a H vani Járási Pártbizottság c tályvezetőjének, Magvasi f riánnak, az Egri Városi Ps bizottság titkárának, Herr Istvánnak, a Selypi Cukorg; párttitkárának, Molnár Győr nek, az atkári termelőszövet zet párttitkárának, Nedelic Pálnak, a Hevesi Állami G daság párttitkárának és Gut Gyulának, az Egercsehi Bán; üzem munkaügyi csoportve tőjének. ★ Az Országos Vízügyi Főig; gatóság, illetve a belkeresi delmi miniszter megbízásál Berecz István, a megyei tan; vb-elnökhelyettese adott át tüntetéseket. Nagy Imre, a Heves meg. Vízmű Vállalat vízvezeték-s: relője A vízgazdálkodás kivi dolgozója kitüntetést, Vim Károly villanyszerelő, Zoml rí Jánosné vízdíjbeszedő Csörgő József úszómester j Igazgatói dicséretet, Péteri l nő, a megyen tanács vb épí sí, közlekedési és vízügyi a tályának előadója, valami Miskolci László, a megyei nács vb kereskedelmi őszi lyának helyettes vezetője pér jutalmat kapott. Felszabadulásunk 22. évf< dulója alkalmából jó munkái elismeréséül számos kitűnt tést és jutalmakat adtak át tanácsok és vállalatok dóig zóinak. vényvédő Állomás igazgatója. dr. Bocsa Iván, az Északkelet­magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhe­lyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták; Albert Ti­bor, a Szí halmi Községi Ta­nács vb-titkára, dr. Mikita Jó­zsef, a KompoH? Mezőgazdasá­gi Kísérleti Állomás vezetője, Ráner László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának dolgozója, Lukács Benedek, a Gyöngyösi Gépjavító Állomás igazgatója és Szabó László, az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat műszaki vezetője. Barta Kálmán, a megyei ta­nács vb gépkocsi-főelőadója A közlekedés kiváló dolgozója ki­tüntetést kapta. A kitüntetettek nevében dr. Bukovlnszky László mondott köszönetét. ★ Bensőséges ünnepség színhe­lye volt tegnap délelőtt a me­gyei pártbizottság kistanácster­me, ahol tizenegy pártmunkás­nak adták át a hazánk felsza­badulásának 22., a munkásőr­ség fennállásának 10. évfordu­lója alkalmából a fegyverba­rátság elmélyítéséért végzett munkájuk elismeréséül a Mun­kásőr Emlékjelvényt A mun­kásőrség országos parancsno­kának parancsát Annán Aurél. a munkásőrség megyei pa­rancsnoka ismertette, majd Tamás László, a megyei párt- bizottság titkára átnyújtotta a kitüntetéseket. A munkásőrség országos parancsnoka Munkás- Őr Emlékjelvényt adományozott Pejér Istvánnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjé­nek, Gubán Dezsőnek, az Egri Járási Pártbizottság első tit­Vasámap délelőtt jó munká­juk elismeréséül kitüntetéseket adtak át Egerben, a megyei ta­nács székházában hazánk fel- szabadulásának 22. évforduló­ja alkalmából. A kitüntetése­ket az Elnöki Tanács, illetve a közlekedés- és posta ü gyi mi­niszter megbízásából Bíró Jó­zsef, a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke adta át A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Rabecz Lajos, a hatvani Lenin Tsz elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták; dr. Buko- vinszky László megbízott osz­tályvezető főorvos, az Egri Vá­rosi Tanács egészségügyi ál­landó bizottságának elnöke, Józsa Károly, a Gyöngyösi Nö­gos Vállalat bélapátfalvi gyá egységét a Hatvani Cukor- Konzervgyárat, a Hajtómű Felvonógyár 4-es számú eg gyáregységét, a Heves megy Tanácsi Építőipari és Épüle szerelő Vállalatot, az ÉM H vés megyei Állami Építőipa Vállalatot, a Hevesi Járási L kásépítő és Karbantar Ktsz-t az egri 4-es szárr Autóközlekedési Vállalatot, Heves megyei Iparcikk Kfsk reskedelmi Vállalatot, a Mátr vidéki Sütőipari Vállalatot Heves megyei Elektromecl rókái és Vasipari Válla'a+ot, füzesabonyi Szabad Néo Tsz a kerekharasrti Alkotmár Tsz-t. a Recsk és Vidéke Kö zeti Fmsz-t, a Taravölgye Vidéke Körzeti Fmsz-t, a H vés megyei Mezőgazdasági E látó Vállalatot és a Tam: szentmiklósi Gépjavító Alii mást. A IX. pártkongeresszus tisz­teletére nagyarányú munka­verseny bontakozott ki a me­gyében, amelyben ipari és me­zőgazdasági üzemeink jelentős politikai és gazdasági eredmé­nyeket értek el. A megyei párt-végrehajtóbizottság már­cius 29-i ülésén értékelte a kongresszusi munkaversenyt és a legjobbaknak odaítélte a versenyzászlókat és az okleve­leket. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG KONGRESSZUSI VER­SEN YZASZLAJAT KAPJAK: a Mátraalji Szénbányászati Tröszt, az egri Finomszerel­vénygyár, a MÁV hatvani csomópont a detki Szabadság Tsz, az erdőtelki Aranykalász Tsz, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság. a megyei pártbizott­ság KONGRESSZUSI OKLE­VELÉVEL TÜNTETIK KI: a Cement- és Mészipari Orszá­bizonyultak, s a versengés e! nyösen hatott a ..házi” ere menyekre. A közös összefog; jutalmaként így az Idén 15 nap nyereségrészesedést fizt hettek a dolgozóknak. A termelési tanácskozáson új kiváló dolgozót avattak, szocialista brigádot tüntettek —, amelyek során bronzkosz rús jelvényt kapott a gyö gyösi vas- és edényholt együ lese — s kilenc boltnak adtí át a legjobbnak járó oklevél két. Ugyancsak ez alkalomul nyújtották át Molnár Lászlói egri illatszerbolt-vezetőnek belkereskedelem kiváló dóig zóia jelvényt. Kétszázhatvani, külön pénzjutalomban részesít tek. Az ünnepi tanácskozást ki zös vacsora, hajnalig tartó b követte... f—ni) kapott helyet, ahol Komócsin Mihály tartott ünnepi beszé­det. Ez április 3-án volt. 4-én zenés ébresztő szólt a város utcáin, 9 órakor gyülekeztek a dolgozók a Kossuth téren, a hatalmas díszemelvény előtt, énekszóval és zászlóerdővel. A tudósítás 12 ezer emberről Ír. A nagygyűlés szónoka Herczeg Ferenc, a kohó- és gépipari miniszter helyettese volt. Említésre méltó az 1957. évi felszabadulási Ünnepség. A színházban rendezett nagygyű­lésen Úszta Gyula mondott beszédet. A másnapi koszorú zási ünnepélyen több mint 5 ezer ember vett részt, s nézte végig a munkásőrség fegyel­mezett egységeinek felvonulá­sát. A későbbi ünnepsége den mindenütt ott találjuk már a munkásőröket más fegyveres testületek között. Az 1960. évi ünnepségen a koszorúzás után a honvédség és a munkásőrség alegységei díszmenetben vo­nultak el az emlékmű előtt. A HÁBORÚ UTÁNI ÉVEK­BEN a felszabadulási ünnepsé­geknek különös jelentőséget főképpen a borzalmak, a szen­vedések megszűnése adott, majd ahogy haladt az idő, egy új társadalom építésében fogant lelkesedés szőtte át e napot, de a gondolat, az örök béke gondolata, óhaja Is tár­sult ehhez. Így maradt nap­jainkig, s lesz továbbra is: az egy ténvekbő. született és a tényeket adó eszme melletti hit demonstrációin április 4. (Műm demonstráció a Szovjetunió és a béke mellett. Mucsi Sándor ünnepi beszédét többször meg­szakította a hosszan tartó, lel­kes taps, majd az emlékmű talpazatát beborították a Ke­gyelet koszorúi. 1950. április 3-án este mint­egy 15 ezer ember gyülekezett a sportpályán. Lampionokkal, fáklyákkal vonultak a szovjet emlékműhöz, ahol a Bélapát­falváról érkezett staféta meg­gyújtotta az öröktüzet. Meg­koszorúzták az emlékművet, kitüntetéseket adtak át, majd a Kossuth térre vonultak, hogy megtekintsék a tűzijáté­kot. Másnap, 4-én nagygyűlést rendeztek a Kossuth téren, ahol Nagy Sándor megyei párttitkár mondott beszédet. A délután a sport- és kulturá­lis rendezvényeké volt, ünne­pi műsort a Palota Filmszín­házban, este pedig bál a Tán­csics Szállóban. A KÉSŐBBI ÜNNEPSÉGEK: 1951., 1952., 1953. hasonlókép­pen zajlottak le, s valamennyit a részt vevő dolgozók lelkese­dése jellemezte. Az ünnepsé­gek után a színházban neves fővárosi és helybeli művészek, művészeti csoportok adtak műsort, az emlékműveket pe­dig a koszorúk százai borítot­ták el. A tizedik évforduló díszün­nepsége 1955-ben a színházban nap jelentőségét. — Ingyen futball-mérkőzés az egri válo­gatott és az orosz helyőrség csapatai között — Este több helyen bál. UGYANERRŐL AZ ÜN­NEPRŐL számol be egy későbbi tudósítás, amely leírja, hogy milyen hatalmas tömeg vett részt a rendezvényen, az em­lékműnél orosz-magyar dísz­őrség állt, és tíz szónok mon­dott beszédet. A tudósító meg­jegyzi a hosszú szónoklatokra, hogy: „Vegyék figyelembe a közönség türelmét is..S hogy jellemző: a kisgazdapár­ti szónok kapott csak tapsot, a baloldaliak nem... A harmadik évfordulón ren­dezett ünnepélyen mintegy 17 ezer ember vett részt. Délelőtt 11 órakor kezdődött a felvo­nulás a líceum előtti t»rre, az ünnepség színhelyére. Egyetlen beszéd hangzott el itt, amelyben a szónok többek között ezt mondta: „A szocia­lizmusban, és csakis ott old­hatják meg a dolgozó osztá­lyok boldogulásukat”. Sok egri vett reszt az országosan meg­rendezett kegyeleti váltóban. 1949: „Minden eddigit felül­múló lelkesedéssel ünnepelték Eger dolgozói április 4-ét. Lo­bogók lenqtek a házakon, ün­neplőbe öltöztek az emberek.” A gyülekező a Mártírok terén felállított emlékmű előtt volt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents