Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
i WWg i*sotktarjai, egyesüljethkj XVIII. évfolyam, 95. szám AZ MSZMP HEVES MEGYF1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. április 23., vasárnap A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának határozata közös .munkában való részvétel kötelezettségének mértékét — munkaidőben, munkateljesítményben, de természetesen az általános jogszabályok — előírások figyelembevételével '«— a .szövetkezeti, közgyűlés állapítsa meg. Javasolja a ' kongresszus,.. hogy a pártoló tagság rendszerét szüntessék meg,'és a. tagok sorából töröljék. azokat, akik ismételt felszólításra sem dolgoznak rendszeresen a termelőszövetkezetben. Á termelőszövetkezetek az új törvények alapján módosítsák, korszerűsítsék alapszabályukat. A tagok — a jogszabályok kerete: között,, a szövetkezeti demokrácia elveinek megfelelően — maguk határozzák meg termelőszövetkezetük szervezeti felépítését, működési rendjét, s válasszák meg vezető szervüket. Egyértelműen állást foglalt' a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgyűlés legyen a termelőszövetkezet legfőbb szerve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet létét érintő kérdéseket, a működés alapvető kérdéseit, továbbá a gazdálkodás olyan fontos kérdéseit, mint például a tervek főbb mutatóinak, s a zárszámadásoknak a jóváhagyása. A .termelőszövetkezet általános hatásköri vezető testületé a vezetőség. E testület 'egyen, jogosult és köteles minden olyan ügyben határozni és intézkedni, amiben a döntés joga nincs fenntartva a közgyűlésnek. A vezetőség a közgyűlésnek tartozzék felelősséggel. A termelőszövetkezet elnöke egy személyben á tagók összességének választott képviselője és a termelőszövetkezet ügyéinek közvetlen intézője. Felelős a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásáért, egyben a szükséges javaslatok megtételéért. A termelőszövetkezet szakvezetőit a vezetőség bízza meg. Feladataikat, jogaikat és kötelességeiket az alapszabály határozza meg, s azokat, az elnök irányításával, és felügyelete alatt lássák el. Állást foglalt a kongresszus a háztáji földek juttatásával kapcsolatban is. A háztáji föld juttatását eszerint a jövőben nem a közös háztartásához, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazi taré. A háztáji föld minimumát — 800 négyszögölt — a termelőszövetkezetek minden tágja kapja meg, amennyiben a közgyűlésen előírt évi munkakötelezettségét teljesíti. A háztáji föld nagysága a végzett munka, a helyi adottságok, valamint a tag családi körülményei szerint 1600 négyszögölig terjedhet. A háztáji szőlő, illetve gyümölcs területe 600 négyszögölnél ne legyen nagyobb. Az öreg, rökkani, tartósan munkaképtelen, nyugdíjas vagy járadékos szövetkezeti tagot a korábban juttatott, de legalább 800 négyszögöl nagyságú háztáji föld illesse még, mégpedig munkateljesítményétől. függetlenül. A háztáji állatállománnyal kapcsolatban a kongresszus úgy foglalt állást, hogy e tekintetben a jövőben is az 1959. évi 7. sz törvényerejű rendeletben meghatározott keretek maradjanak érvényben. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a következőkben is szerves egységként kell kezelni. A szövetkezeti tagok soha ne tévesszek, szemül elől a közös gazdaság előremutató és egyre növekvő szerepét, de ugyanakkor — s elsősorban a vezetők — viseljék szívükön a háztáji gazdaság sorsát, a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználását is. Kövessenek cl mindent az össztársadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek jó egybehangolása érvényesüléséért. A termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kérdéseivel kapcsolatban a határozat rámutat: a kongresszus meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti termelési az önálló vállalati gazdálkodás elemeinek erősítésével — döntően gazdasági eszközök alkalmazásával— lehet és célszerű fejleszteni, tervszerűen befolyásolni. A tervszerűség pótolhatatlan előnyei megkívánják a termelő- szövetkezetektől, hogy éves termelési és pénzügyi terveket, sőt — ha ennek feltételei adottak — középtávú üzemfejlesztési tervet is készítsenek. A tervek és a zárszámadás készítésének módját és tartalmát a gazdaságirányítás bevezetésre kerülő új rendszere sok tekintetben módosítja. így például termelési költségeiket bevételeikből kell fedezniük, költségként kell elszámolniuk az amortizációt, a termelésben felhasznált forgóeszközök érté(folytMtás • 1 termelőszövetkezetek legmagasabb képviseleti szerve Minden tekintetben és minden törvényes eszközzel szolgálni akarjuk, szolgálni fogjuk mozgalmunk, szövetkezeti, parasztságunk érdekeit De úgy gondolom, mindenki egyetért velem, amikor itt kijelentem: Ezt a szolgálatot, a termelőszövetkezetek érdekeinek védelmét nem elszigetelt érdekek és szempontok érvényesítésének tekintjük, hanem szilárdan a szocializmus talaján, a munkás- paraszt szövetséget erősítve akarjuk végezni munkánkat. Azért fáradozunk, hogy a korábbinál jobban összehangoljuk a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdekekét. Ezt kívánjuk érvényesíteni a különböző párt- és kormányzati szervekhez fűződő kapcsolatunkban és ezt juttatjuk kifejezésre akkor is, amikor a termelőszövetkezeti gazdaságok és az állami vállalatok egyenjogúságának teljes gyakorlati érvényesítésére törekszünk. Kongresszusunk áttekintette, gondosan mérlegelte termelőszövetkezeti mozgalmunk gazdag tapasztalatait A kongresz- szuson elhangzottak értékelése, a szükséges következtetések levonása és a feladatok meghatározása az új országos tanács munkájának kiindulópontja, hosszú időn keresztül egyik lényeges alkotó eleme lesz. Munkánkban állandóan hasznosítani és gyümölcsöztetni kívánjuk a szövetkezeti vezetőknek, a mozgalom veteránjainak, élenjáró dolgozóinak sokrétű tapasztalatait. Még egyszer megköszönöm a .megválasztásunkkal kifejezett és nagy felelősségvállalásra, szorgalmas munkára kötelező bizalmat. Tisztségviselő társaim és a magam nevében ígérem, hogy azon a helyen is, ahová most a kongresszus bennünket állított, pártunk irány- mutatása alapján a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséért, a szocializmus teljes felépítéséért dolgozunk — mondotta befejezésül Szabó István, a küldöttek nagy tapsa közben. Ezután Erdei Ferenc mondott zárszót. Kongresszusunk élő bizonysága annak a szinte mérhetetlenül nagy fejlődésnek — hangsúlyozta többek között Erdei Ferenc — amelyet a magyar parasztság a néphatalom kivívása óta elért. Ilyen egységben és szervezetten még soha nem vett részt parasztságunk történelme. élete alakításában. Kongresszusunk nevében Vf- vánom. hogy eredményes, "jó munkát végezzenek — mondta befezésül a küldöttek nagy tapsa közben Erdei Ferenc, majd a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát bezárta. A határozat termelőszövetkezeteink helyzetének és fejlesztésének minden lényeges kérdésében állást foglalt. A termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva többek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kialakult nagyüzemi gazdaságokban a magyar parasztság azt a gazdálkodást formát és azt az életmódot választotta, amely szerves része kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak és biztos záloga saját boldogulásának. A termelőszövetkezetek alkalmasnak bizonyultak arra, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést, emeljék a gazdálkodás színvonalát és a szocializmus elveit követve javítsák a parasztság élet- és munka- körülményeitA szövetkezeti mozgalom eredményei a termelőszövetkezeti parasztság milliós táborában közvetlenül táplálják a hűséget a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségéhez, elmélyítik a tiszteletet és a megbecsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a vállalatszerű gazdálkodáshoz szükséges gazdasági önállóság mind több feltételével ren- i delkezzenek. Ezek megoldása országos feladat, társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkezetek milliós tagságának és az egész népnek az érdekeitől vezérelve — helyesli a gazdaságirányítási reform | céljáié és alapelvejt, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozataiban kifejeződnek A kongresszus — hangoztatja a továbbiakban a határozat — nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a munka növekvő termelékenysége alapján lehetővé váljék a termelőszövetkezetek nagy többségében, az elhasznált álló- és f orgóeszközök pótlása, sa ját bevételből a szövetkezet" tagoknak a. munkásokéhoz közelítő, azzal arányos személyi jövedelem elérése, továbbá a termelés bővítéséhez szükséges felhalmozás, illetve a hitelek saját erőből történő visszafizetése. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás erősödése és a termelőszövetkezeteken belüli viszonyok demokratikus jellegének, szocialista, közösségi természetének fejlesztése kölcsönösen feltételezik egymást. A termelőszövetkezetek úgy emelkedhetnek a kívánt magasabb szintre, ha korszerű és jövedelmező vállalati gazdálkodást folytatnak, s ezt tagjaik demokratikus közösségére alapozzák. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő'földek fokozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezetekben ugyanis már nem a földmagántulajdon a biztos megélhetés és a társadalmi- tekintély álapja, hanem sokkal inkább a korszerű, szocialista elvek szerint elismert munka. A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A munkásság és a parasztság szövetsége gazdasági tekintetben végeredményben az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyára, arányos fejlődésére támaszkodik. Az iparfejlesztés sikerei és a szövetkezeti termelés előrehaladása szilárdítja a munkásság és a parasztság gazdasági összefogását, egyre reálisabbá teszi a város és a falu közötti különbségek fokozatos felszámolását. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítésével és a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet és az ide vonatkozó egyéb jogszabályok több tekintetben elavultak, s jelenleg már észrevehetően gátolják a szövetkezetek fejlődését. A kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyok mérlegelésével újból szabályozzák, s ezért fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezet: törvényt hagyjon jóvá. Az új szövetkezeti törvény — javasolja a határozat — mondja ki világosan, hogy termelőszövetkezeti tag az lehet, akit felvételi kérelme alapján a közgyűlés a szövetkezetbe felvett és aki a tagsággal járó kötelezettségeit teljesíti. Olyan gyakorlatért kell síkraszállni, hogy a tagsággal járó jogokat csak az élvez- faaese, aki köteteaettscgeiMk « «Jeget tess. A rium főosztályvezetőjét, az elnökség többi tagjává: Ág Istvánt, a budapesti Sasad Tsz elnökét, Fekete Győr Endrét, a verpeléti Dózsa Tsz elnökét, Győré Sándort, az abonyi Kossuth Tsz elnökét, Horváth Istvánnét, a völcseji Május 1. Tsz főkönyvelőnőjét, Soós Vincét, a tiszakécskei Szabadság Tsz elnökét, Suba Istvánt, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnökét és Sziveri Kálmánt, a. magócsi Béke Tsz elnökét választották. A Termelőszövetkezetek Országos . Tanácsa ellenőrző bizottságának elnöke: Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, a verseny- és propaganda bizottság elnöke: Be!gvár András, a nágylétai Aranykalász Tsz elnöke, a köz- gazdasági és áruforgalmi bizottság elnöke: Madarász Lajos, az ácsi Egyetértés Tsz elnöke, a szociális bizottság elnöke: Barta András, a füzes- , abonyi Petőfi Tsz elnöke. •' Erdei Ferenc azután sikeres munkát, jó egészséget kívánt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak, tisztségviselőinek, majd Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a testületé tagjai és tisztségviselői felelősségteljes munkával és • szövetkezeti mozgalom egyetem« érdekeinek szolgálatával akarják kiérdemelni, a megválasztásukkal előlegezett bizalmat — A gazdaságirányítás reformja — folytatta ezután — mind a szövetkezeti vezető szervektől, mind a szövetkezetek gazdáitól sok tekintetben új, korszerűbb gondolkodásmódot kíván meg. Ezt érzékeltette a kongresszus elhangzott beszámoló és több hozzászólás is. — A gazdaságirányítás új rendszerének viszonyai között az eddiginél sokkal inkább érvényesül majd az az elv, hogy a közös gazdálkodás sorsa a szövetkezeti vezetőkön és n szövetkezeti tagokon múlik. Elhatározásuk, döntéseik kialakításával megnövekszik önállóságuk, bővül hatáskörük. Ugyanakkor azonban a döntésekkel együttjáró kockázat minden következményét is vállalniuk kell. A gazdálkodásra vonatkozó határozatokat tehát gondosan, szakszerűen kell előkészíteni, s a legfontosabb döntéseket a szövetkezeti tagság „parlamentjében”, a közgyűléseken kell meghozni. így mindenki részesévé válik a sikernek és az esetleges átmeneti kudarcok terhe is közös lesz. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a komgresz- Hsuscfc közötti időszakban a Végétért a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A megyék 515 szavazati jogú küldötte szombaton zárt ülést tartott a Parlamentben. Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Győré Sándor, az abonyi Kossuth Tsz- elnöke, a jelölőbizottság elnöke terjesztette elő a jelölőbizottság javaslatát a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának tagjairól. A javaslat megvitatása után a kongresz- szus küldöttei titkos szavazással megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 101 tagját. Heves megyéből Barta Andrást, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnökét, Csabai Mihályt. a terpesi Rákóczi Tsz elnökét, Fekete Győr Endrét, a verpeléti Dózsa Tsz elnökét, Firsch Lászlót, az átányi Béke Tsz főmezőgazdászát és Lukács Dezsőt, a boldog! Béke Tsz elnökét választották meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjai Borába. Az elnök ezután szünetet pendelt el, majd 12 órakor nyílt ülésen folytatták tanácskozásukat a kongresszus részvevői. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Diményi Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a kongresszus előkészítőbizottságának tagja vet. te át az elnöki tisztet és bejelentette, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szünetben megtartotta első ülését, megválasztotta tisztség, viselőit és négy bizottságot. A választás eredményét Belgyár András, a nagvlétai Aranykalász Tsz elnöke, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a kongresszus részvevőivel. Az ülésen egyhangúan választották meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 11 tagú elnökségét, héttagú ellenőrző. verseny- és propaganda, valamint szociális bizottságát és kilenc tagú közgazda- sávi és áruforgalmi bizottságát. A Termelőszfívet^eze+ek Országos elnökévé Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag T=7 elnökét, elnökhelyetteseivé Berki Sándort. a mezőszilasi Mezőföld Tsz elnökét é<; Sümegi Jánost, a széesénvi TT. Rákóczi Ferenc Tsz elnökét, főtitkárává dr. Nagv Sándort, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi MinisztéBefejeződött a tsz-kongresszus Megalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Heves megye öt küldötte az országos tanácsban Fekete Győr Endre az elnökség tagja I szociális bizottság elnöke: Barta András
