Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
t jntAG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! AraJÖSí XVIII. évfolyam, 94. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1967. április 22., szombat Mai számunkban: teljes heti rádió- és televízióműsor (A Bratislava! Tv műsora) Folytatja tanácskozását a termelőszövetkezeti kongresszus Határozat a termelőszövetkezetek fejlesztésére Ha választják meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjait Pénteken a Parlament kongresszusi termében folytatta munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi- aottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az ülést Bertalan Istvánná, a pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszus több üdvözlő táviratot kapott. Táviratban fejezte ki jókívánságait V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere. Belföldről 37 közös gazdaság, továbbá a Heves megyei tawcialista brigádvezetők tanácskozása küldött meleg hangú üdvözlő táviratot. Ezután Szűcs Béla, a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beterjesztette a bizottság jelentését. A jelentés mind a kongresszust, mind pedig egész szövetkezeti mozgalmunkat tekintve aok figyelemre méltó adatot tartalmaz, A kongresszuson 3191 termelőszövetkezet, továbbá 343 termelőszövetkezeti csoport, halászati szövetkezet, illetve szakszövetkezet összesen 1 113 620 tagjának képviseletében 515 küldött jelent meg, a megválasztott küldöttek 99,4 százaléka. Fiatalok, sajnos, még mindig meglehetősen alacsony arányban vannak jelen: a küldötteknek mindössze 4 százaléka 30 éven aluli. A tagság legaktívabb — 30’—50 év közötti— rétegéből a küldöttek 80 százalékát választották. A küldöttek 48 százaléka középiskolai, illetve annál magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az egyetemi végzettségűek aránya 10 százalék. Ott vannak a küldöttek között a szövetkezeti mozgalom veteránjai csakúgy, mint a tagság „fiatal ■ rétegét képviselő új belépők is. A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette, majd az elnöklő Bertalan Istvánná bejelentette, hogy tovább folytatják a vitát a kongresszus első napján elhangzott referátumok, illetve a határozati javaslat fölött ' A kongresszus első napján felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Fehér Lajos felszólalása un v-a&mm ........ M iá i Í * |||| J|gg|| Fehér Lajos beszéde Pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében meleg szeretettel köszöntőm termelőszövetkezeti parasztságunk első országos kongresszusát. Parasztságunk a párt vezetésével, a munkásosztály, a társadalom segítségével nagy forradalmi tettet hajtott végre: létrehozta a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfőbb alapjait Magyar- országon. Beszédében kifejtette, hogy pártunk mindig nagy figyelmet és gondoskodást tanúsított a parasztság, a falu jövője iránt. Ez a tanácskozás is a IX. kongresszus kezdeményezésére gyűlt össze. A párt Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben igen fontos intézkedéseket foganatosított a szövetkezeti gazdálkodás feltételeinek megjavítására. Mint a beszámoló is sorra vette: egyszerűbb és jobb lett a tervezés, 9 százalékkal emelkedett a felvásárlási árak szintje és törölték a hiteltartozások igen jelentős részét. Mindehhez az utóbbi napokban még egy kedvező körülmény párosult. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyesítésével. Fehér Lajos a termelőszövetkezeti területi szövetségekről szólva elmondotta, hogy ezek megalakulása és érdek- képviseleti tevékenységük várható kiterjesztése is megkívánja, hogy az állami érdekek mindenkor kellőképpen tisztázottak, egységbe foglalhatók és érvényesíthetők legyenek. Az újabban életbe lépett intézkedésekről szólva elmondotta, hogy ezek főleg az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozottságát szolgálják és azt, hogy a harmadik ötéves tervben a tervezett mértékben növekedjék a szövetkezeti parasztság reáljövedelme. Fehér Lajos elvtárs elmondta, hogy a szövetkezeti paraszteág igen kedvezően fogad a a központi intézkedéseket, a mezőgazdasági munka társadalmi elismerését, növekvő negbecsülését látja bennük. Felvetette azt a kérdést, hogy miképpen éljenek a nagyobb önállósággal a termelő- szövetkezetek. A legfontosabb, hogy állandóan tájékozódjanak az igények felől — mondotta —, jól ismerjék saját adottságaikat, és ' mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, értékesítési feltételeket, amelyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. Kifejtette azt is, hogy az eredményes gazdálkodás elengedhetetlen feltétele az előrelátás. Meg vagyok győződve — mondta beszéde befejező részében —, hogy ez a kongresszus újabb lendületet és alkotókedvet szabadít fel szövetkezeti parasztságunkban. Helyeslem a kongresszus beszámolójában és határozati javaslatában foglalt irányelveket, a beterjesztett működési szabályzatokat. Megvalósításuk bizonyára nagy lépéssel viszi majd előbbre egész szövetkezeti mozgalmunk és mezőgazdaságunk fejlődését. A pénteki ülésen elsőnek Fier- pasz Károly, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz elnöke, majd Baksai Antal, aBaksa községben működő Ezüstkalász Tsz elnöke, Báli Zoltán, a bátaszé- ki Búzakalász Tsz elnöke, Kelemen László, a bögötei Egyetértés Tsz elnöke. Siket Gyuia, a vásárosnaményi Vöröscsillag Tsz elnöke és Hartman Bálint a szendrői Szabad Föld Tsz elnöke szólalt fel. Szünet után Na?v Vilmos, a kondorosi Lenin Tsz főagro- nómusa, majd Garamvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes emelkedett szólásra. Az ország gazdasági helyzetét elemezve megállapította, hogy a nemzeti jövedelem, a lakosság jövedelme és fogyasztása az utóbbi időben a tervezettnél valamivel gyorsabban nőtt. A pá-ssztsáff reáljövedelme az áttrgösrál is némileg nagyobb mértékben emelkedett. s a szociálpolitikai intézkedések is közrejátszanak abban, hogy csökken a különbség a két alapvető társadalmi osztály életszínvonalában. Ezután a gazdaságirányítási rendszer reformjáról szólva «italt arra, hogy a termelőszöy<ertkezertek gazdasági és termelési tevékenységében már a reform előkészületeinek szakaszában sok kötöttséget, adminisztratív intézkedést felszámoltak. Megemlítette az egyes mezőgazdasági felvásárlási árak tavalyi felemelésének, az 1967 január elsején végrehajtott hitelrendezésnek és az álló- eszköz-amortizációképzési rendszer bevezetésének kedvező hatását. A termelőszövetkezetek mindinkább saját eszközeikre támaszkodnak beruházásaiknál. 1965-ben még beruházásaiknak csupán 6,5 százalékát finanszírozták saját erőből, s az amortizációs alap létrehozásával ez az arány 1967-ben már megközelíti az 50 százalékot Rámutatott: azért nem lenne célszerű, ha a felújítási költségeket az amortizációs alapból fizetnék. mert akkor a termelő- szövetkezetek többségében nem maradna kellő összeg az igen fontos állóeszközök pótlására. A felújításokat és karbantartásokat tehát az üzemi pénzbevételekből kell biztosítani, s a gépek felújításának finanszírozását szükség esetén hitelekkel is elősegítjük. A pénzügyminiszter-helyettes ezután a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tsz-ekről szólt, amelyeknek egyelőre kísérletképpen árkiegészítéses támogatást nyújt az állam. — Ezzel a módszerrel — mondotta — olyan támogatási formát igyekszünk kialakítani, amely leginkább ösztönöz az árutermelés növelésére és a termelési költségek csökkentésére. Garamvölgyi Károly befejezésül a közös gazdaságok ügyvitelének jelentőségéről szólt, hangsúlyozva, hogy a pénzügyi szervek fokozott segítséget nyújtanak majd a megfelelő gazdasági számításokhoz, az információ-szerzéshez, a kalkuláció-kiegészítéshez. Több felszólalás után az elnök Szirmai Jenőnek, a SZö- VOSZ igazgatósága elnökének adta meg a szót. Szirmai Jenő a több mint kétmillió tagot számláló földművesszövetkezeti mozgalom nevében köszöntötte a testvérszövetkezetek — mezőgazdasági termelőszövetkezetek — I. országos kongresszusát. Azt a kérdést vizsgálta, hogy milyen együttműködés alakulhat ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve azok szövetségei, vala mint a földművesszövetkezeti mozgalom között. A mi véleményünk — hangsúlyozta — az, hogy a legszorosabb és legbensőségesebb testvéri kapcsolatokat kell kiépítenünk. A felvásárlás, értékesítés hibáinak vizsgálatánál nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szövetkezeti felvásárló kereskedelem anyagi, technikai megalapozottsága minimális volt. Öt évvel ezelőtt lényegében még nem volt felvásárló és hűtőraktárunk. Ez év végére sikerül csak elérnünk, hovy minden megyében legalább eyy felvásárló és hűtőraktárunk legyen. Hasonló volt a helyzet a kiskereskedelemben is. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy a termelőszövetkezetek nagyüzemi kertészetei ebben az időszakban alakultak ki, anyagi és technikai megalapozottságuk kezdetleges volt. Az utóbbit egyébként még ma is csak részben tekinthetjük megoldottnak. Ezek az összefonódó nehézségek okozták a kialakult viták, nézeteltérések jórészét. 1968. január 1-től több változtatást hajtunk végre a zöldség-gyümölcs felvásárlásban és forgalmazásában. Bár mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kialakul a verseny. A szövetkezeti kereskedelem a továbbiakban is szerződés útién kívánja biztosítani áruját. Ezután is ez lesz a biztonságos termelés és értékesítés alapja. Lehetődé tesszük, hogy a termelő megválaszthassa. hogy helyben, vagy az üzletben akarja-e átadni áruját a kereskedelemnek, de anya-'- lag érdekeltté tesszük abban hogy inkább az utóbbi megoldást válassza. Űj vonása lesz a munkának, hogy a megyei felvásárló központok a jövőben elsősorban a partnerek „összehozásával’’ foglalkoznak, s technikailag csak akkor kapcsolódnak be az áru „út 'ha”, ha valamelyik fél ezt kifejezetten kéri. Bizonyos szervezeti változtatásokra is sor kerül. így például a nagyzöldség-gyümölcs- termelő megyékben erősítjük a felvásárlási központok értékesítési szövetkezeti, az inkább fogyasztói megyékben pedig fogyasztási szövetkezeti jellegét. A vitában több felszólalás hangzott el. Fekete ftjyor Endre ifrlsxólalsissi (Fóti Peter tudósítása): A kongresszus második napján a vitában a második felszólalásra jelentkezett Heves megyei küldött, Fekete Győr Endre, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke is szót kapott. Elöljáróban tolmácsolta a megye és a verpeléti Dózsa Tsz tagságának szívélyes üdvözletét, majd a faluban végbement nagy társadalmi fejlődésről szólt. I.eszögezte, hogy megyénk területén is jelentősen előrehalad a szövetkezeti parasztság egységének kikovácsolódása, az egységes paraszti osztály kialakulása. Hozzászólásának következő részében megyénk gazdaságilag még meg nem szilárdult termelőszövetkezeteinek gondjairól szólt. — Gyenge termelőszövetkezeteink többsége az, egri járás északi részén helyezkedik el, és ezek a tsz-ek szinte egytől egyig rossz adottságú hegyvidéki üzemek. A .szociális jellegű intézkedések hatására máris javulás tapasztalható, tovább javítja a helyzetet az árkiegészítéses dotáció, mégis új módszerek szükségesek a helyi ” -'hézségek leküzdésére. Példaként az előadó elmondotta, hogy a tsz-ek erdőinek elsősorban gondjai és nem eredményei „nehezednek” a közös gazdaságokra. Ezen a gondon is új intézkedésekkel változtatni kell. Beszédének további részében megyénk szőlőtermesztési eredményeiről szólt. Kiemelte, hogy Heves megye élen járt az új széles sorú, magasművelésű szőlők telepítésében. A korszerű telepítésű szőlők azonban csak 1970-ben fordulnak termőre, ezt a tényt azonban az ármegállapításnál figyelmen kívül hagyták — hívta fel az előadó e problémára a figyelmet. Felszólalásának utolsó részében érdekes közgazdasági kérdést fejtegetett: a termelőszövetkezeti döntések meghozásának, végrehajtásának és a felelősségnek a problémáját. E témának fontos aktualitást adott, hogy a céltudatos gazdasági vezetés az új gazdasági mechanizmusban a termelőszövetkezeti üzemekben is egyre nagyobb jelentőségű. — A mezőgazdasági üz-'m vezetés a gazdasági döntése' sorozata. Ezek a döntések azonban legtöbb esetben a bruttó jövedelem nagysága alapján születtek. A döntés legmagasabb fóruma a közgyűlés és ez a tény a döntés és a végrehajtás között (a szövetkezeti és vállalatszerű vezetés között) ellentmondást szül, E téma konklúziójaként leszögezte, hogy közelebb kell hozni a, gazdaságvezetést és a termelőszövetkezetek választott vezetőinek testületét. Fontos, hogy a döntés joga együtt legyen a felelősségvállalással. E feladatok jó megoldása csak a precíz és széles körű belső információ megszervezésével lehetséges — fejezte be hozzászólását a Heves megyei küldött. ★ A vita befejeztével Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. A kongresszus a miniszter válaszát elfogadta. Az elnök ezután szavazásra bocsátotta az írásban előterjesztett határozati javaslatot, továbbá a Termei lőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek alapszabály-mintáit. A kül„ döttek — azzal a megszorítás- sal, hoay a szerkesztő bizottság a ;íto ’«' as’atok é’vényre juttatásául. — n-rná három okmányt el‘Vg-d’ák. A konaressms szombaton reggel zárt üléssel folytatja munkáját: megválasztja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjait és tisztség •riselőit. (MTI)
