Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

In: 80 tmér VILÁG PROLBTAftJAl. MVBIÜLJICTEK! XVIU. évfolyam, 79. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. április 3., hétfő F elszabadulásunk 22. évfordulóján írta: Tamás Lássló A tavasz, ax fide, friss újjászületés évszaka méltán lett hazánk történetében a nagy sors­fordulók jelképe. 1848 tavasza, 1919 hősi küz­delmei után 1945 tavasza bizonyítják ezt. A magyar nép, amelyet az idegen hódítók és saját urai évszázadokon át kegyetlenül el­nyomtak, 1848 tavaszán a Habsburg-uralom ellen vívott forradalmi harcot. Az idegen ér­dekekert rablóháborúba kényszeritett magyar munkások és parasztok tízezrei ragadtak fegyvert a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idején annak védelmében. 1919 tava­szán periig népünk elsőként követte a Lenin vezette orosz nép példáját, amikor a kommu­nisták vezetésével hazánkban Is munkás- paraszt hatalmat teremtett. A Tanácsköztár­saságot az akkor még túlerőben levő ellenség vérbe fojtotta, de nem tudta megtörni a nép ügyéért harcolók hitét, elszántságát — bár ez­után a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka következett. A magyar nép történel­mének legkiemelkedőbb napja volt 1945. ápri­lis 4-e, mert e napon a felszabadító szovjet hadsereg megsemmisítette, illetve kiűzte ha­zánk utolsó községéből is a német fasiszta megszálló erőket. 1967. április 4-én felszabadulásunk 22. év­fordulóját ünnepeljük. Nagy hálával gondo­lunk a szovjet népre s mindazokra, akik a Szovjetunió oldalán harcolva áldozatot hoz­tak szabadságunkért és mély tisztelettel adó- ennk azok emlékének, akik a legdrágábbat, életüket adták népünk szabadságáért. Véget ért a fasizmus felett aratott végső győzelem­mel az üldözöttek üldöztetése, az elnyomottak elnyomatása, összeomlott a korábbi reakciós államgépezet és a demokratikus erők nyo­multak előtérbe. Szabadon szárnyaltak végre a tavaszi szélben a munkásosztály vörös lobo­gói. A földosztó bizottságok falon Is egy új élet mezsgyéit cövekelték. Megnyílt a lehetőség a romba dőlt ország újjáépítésére, az új Ma­gyarország megteremtésére. A nép hatalmá­nak megteremtésével következetes és szívós harc után a szocializmus építésének útjára léptünk. Az egymással szövetkezett nemzet­közi és magyar reakció útját akarta állni a nép felemelkedésének. Fenyegetésekkel, ösz- szcesküvéssel, gazdasági kártevéssel igyekez­tek megakadályozni, hogy népünk valóra vall­hassa célkitűzéseit. Azok, akik a fasizmust szolgálták és ilyen minőségükben pusztulásba sodorták nemzetünket, azt jósolgatták, hogy nélkülük nem tud talpra állni népünk. Sze­rencsére sem az ő jósoigatásuk. sem nyugati barátaik károgásai nem találtak célba, mert a szabaddá vált nemzet, a tehetséges, fel­szabadult nép újra rendet teremtett. Az eltelt 22 esztendő távlatából megállapít­hatjuk, hogy olyan nagyszerű eredményeket értünk el, amelyek évszázados elmaradásun­kat pótolták nemcsak társadalmi, politikai, hanem gazdasági téren Is. Nemzedékünk ered­ményes életművét, a szocializmust, kényte­len elismeréssel emlegetni az egész világ, hi­szen a Szovjetunió példája és segítsége nyo­mán kialakult, egyre erősödő szocialista tábor magasztos marxista—leninista eszméje világ­eszmévé vált. Az elmúlt 22 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy helyesen tettük, amikor a felszabadító Szovjetunió és a szocialista or­szágok támogatását élvezve, velük egységbe forrva, a béke és a szocializmus útját válasz­tottuk, és nincs olyan erő, amely visszafordít­hatná a történelem kerekét. Népünk megváltozott, szebb és gazdagabb élete bizonyítéka annak, hogy hazánkban min­den javak megalkotójának, a dolgozó ember­nek boldogulását szolgálják az általunk meg­termelt anyagi javak. A korábban kisemmi­zett munkás, az emberszámba Is alig vett me­zőgazdasági cselédek gyermekei ma tehetsé­güknek megfelelően állami és gazdasági éle­tünk különböző vezető posztjain találhatók, amely fényes bizonyítéka annak, hogy szocia­lista rendszerünkben az egyén boldogulása elszakítbatatlanul összekapcsolódott az egész társadalom, a nemzet felemelkedésével. Ha csak a második ötéves terv teljesítésének számadatait nézzük is, elmondhatjuk, hogy 0Ni tudtunk a szabadsággal és függetlenség­v r'­gél. öt év alatt iparunk 47 százalékkal, me­zőgazdaságunk pedig 10 százalékkal növelte termelését az előző öt esztendő átlagához ké­pest. Nemzeti jövedelmünket 25 százalékkal sikerült emelni, ami lehetővé tette a fogyasz­tási alap 22 százalékos növelését. Amikor 22 év távlatából visszapillantunk, jól láthatjuk, hogy a megtett út bizony nem volt síma. A szocialista cpílőmunka folyama­tában, a személyi kultusz éveiben súlyos hibá­kat is elkövettünk, s ezeket a hibákat 1956- ban igyekeztek az ellenforradalom erői a ma­guk céljaira felhasználni. De népünk történe­tének a felszabadulás utáni időszakát elősor- ban a kivívott hatalmas sikerek, a nagyszerű eredmények jellemzik. A Magyar Szocialista Munkáspárt a korábbi években elkövetett hibákat feltárva s kijavítva, következetes, kétfrontos politikával harcolt és harcol a dog- matizmus cs revizionizmus ellen. Kapcsola­tait a néppel minden eddiginél szorosabbá, gyümölcsözőbbé teszi, teljes mértékben bírja a magyar dolgozók bizalmát. Ezt világosan igazolják az 1967. március 19-i választások eredményei. Felszabadulásunk óta egyfolytában az Ipa­rosítás áll az előtérben. A harmadik ötéves tervben a vidék iparosítása kapott elsősor­ban nagy szerepet, amely megváltoztatja a vidék — közte Heves megye — arculatát is, hiszen a harmadik ötéves terv egyik legna­gyobb beruházása megyénkben valósul meg. A falu szocialista átalakítása a felszabadu­lás óta folyó nagy gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legjelentősebb állomása volt. Ez is hozzájárult az ipar mellett ahhoz, hogy társadalmunk mélyrehatóan átalakult, s né­pünk életkörülményei számottevően javultak, bár a kezdeti nehézségek, s egy sor más irá­nyú probléma akadályozta a fejlődést. Pár­tunk IX. kongresszusa a hitelelengedéssel, az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerrel, a társadalombiztosítás kiterjesztésével további segítséget nyújtott a paraszti élet megkönnyí­téséhez, a termelőszövetkezetek gazdasági kö­rülményeinek javításához. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusa elhárította az akadályokat az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlődésének útjából. Meghatározta, hogy fejlődésünk jelen szaka­szában a szocialista építőmunka döntő lánc­szeme gazdasági tevékenységünk tökéletesí­tése. Ez nem egyszerűen csak a termelés foko­zását, a termelés gazdasági, műszaki alapjai­nak növelését jelenti. A gazdasági mecha­nizmus reformjának célja megőrizni és fej­leszteni gazdasági életünk jónak és időálló­nak bizonyult elemeit és felszámolni mind­azt, ami elavult. Tehát minőségi változásra törekszünk, amelynek feltételei adottak. Fej­lődésünkhöz kedvező fettételeket nyújt a test­véri szocialista országokkal kialakult és egyre szélesedő együttműködés. Arra kell törekednünk a harmadik ötéves terv során, hogy azt termeljünk iparban, me­zőgazdaságban egyaránt, amire népünknek szüksége van és amit az adott területen a leggazdaságosabban, a leghatékonyabban tu­dunk előállítani, mert gazdasági tevékenysé­günk alapvető célja ezáltal az egész nemzet élet- és kulturális színvonalának emelése. Következetesen kell dolgoznunk azon. hogy a műveltség, a tudomány s a kultúra kapui még szélesebbre táruljanak társadalmunk minden alkotni vágyé tagja előtt. így válik igazán uralkodóvá a szocialista tudat egész társadalmunkban, amely a mindennapi munka nagyszerű eredményeiben ölt testet. Érdemes fáradozni egy olyan program meg­valósításán. amelyet az új gazdasági mecha­nizmusra épített harmadik ötéves terv irányoz elő, mert reálisan szolgálja népünk boldogu­lását. Ezt mutatja az a tény, hogy az ipar fejlesztésének 32—36 százalékos, a mezőgazda­ság fejlesztésének 13—15 százalékos bruttó termelésnövekedése biztosítja a 19—21 száza­lék nemzeti jövedelem és a 14—16 százalék reál jöved el em-növelést. Feladataink között kell említeni a gazdasági tevékenység mellett a népi-nemzeti egység ki­alakításáért folytatandó tevékenységet, az állandó, szisztematikus politikai nevelő- munkát. Amikor népünk felszabadulásának 22. évfor­dulóját ünnepeljük, szükséges kifejezni óha­junkat a nemzetközi munkásmozgalom egy­ségéért, amelyre a kínaiak bomlasztó tevé­kenysége még ma is árnyékot vet. Amikor békés építőmunkánk 22 éves ered­ményét ünnepeljük, el kell ítélnünk azt a csúfos agressziót, amelyet az Egyesült Álla­mok és csatlósai vietnami testvéreink ellen folytatnak. Mi, akik az igazi szabadság üde, tavaszi le­vegőjét élvezzük, köszönetiinket fejezzük ki a Szovjetunió népeinek azért a segítségért, amelyet szocialista építőmunkánkhoz nyújtott és nyújt napjainkban is. A szovjet és a ma­gyar nép barátsága kiállta az idő próbáját. Ez a barátság az egyenlőség, testvériség és kölcsönös előnyök elvén alapszik. Igazi pél­dája a nagy és kis népek egyenjogú barát­ságának. Ezért az egész magyar ncn és közte Heves megye doleozó tömegei Is cgvütt ün­nepük a Szovjetunió népeivel és a világ haladó erőivel a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulóját. Szolidaritásunkról és segítségünkről bizto­sítjuk vietnami testvéreinket és üdvözletün­ket küldjük a világ valamennyi független­ségért és önálló nemzeti létért harcoló népének, . . Creskovits László: ÁPRILIS 4

Next

/
Thumbnails
Contents