Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-21 / 93. szám
Megkezdődölt a termelőszövetkezetek kongressusa Ülést tartott A háztáji állatállomány nagyságát illetően javasoljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet keretei között állapítsák meg. — A közös és a háztáji gazdaságok sokrétű kapcsolatát a tagok és a népgazdaság érdekeinek megfelelően továbbra is szerves egységként kell kezelnünk. Természetesen soha sem szabad szem elől tévesztenünk a közös gazdaság elsődlegességét és egyre növekvő szerepét. A szövetkezeti vezetők viseljék az edddiginél is jobban szívükön a háztáji gazdaságok sorsát, teremtsék meg a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználásának feltételeit. A háztáji gazdaságoknak a mi viszonyaink között nagy a szerenük. 1965-ben például a mezőgazdasági termelés értékének csaknem egv- negyedét adták, s ezen belül az állattenyésztés termelési értékének 36 százalékát szolgáltatták. Erről nem mondhatunk le. Növekszik a szövetkezetek gazdasági, pénzügyi önállósága — Az utóbbi évek fejlődésével kibővült a szövetkezeti gazdaságok tevékenységi kóré. Akadályozná az egészséges és ésszerű fejlődést, ha a szövetkezeteket csupán szántóvető, kertészkedő és állattenyésztő gazdaságoknak tekintenénk és megtiltanánk, hogy terményeik, illetve termékeik feldolgozásával, értékesítésével és különféle szolgáltatásokkal foglalkozzanak. Különösen a gyümölcs, a szőlő és a zöldségfélék esetében indokolt, hogy a szövetkezet válogassa, csomagolja, esetleg feldolgozza, s ha úgy látja jónak, akkor értékesítse is. Hasonlóképpen indokolt például a tej bizonyos fokú feldolgozása és még több egyéb feldolgozó tevékenység bevezetése is. Végeredményben kívánatosnak látszik, hogy • szövetkezetek a jövőben minden olyan mezőgazdasági termék feldolgozásával foglalkozhassanak, amelyek » belföldi ellátás javítása és exportigények kielégítése szempontjából szükségesek. lenül ez a helyes, és éppen ezért nem hiba, hanem örvendetes dolog, hogy hazánkban változatos képet mutat a szövetkezetek jövedelemelosztási rendszere. — A pénzügyi önállóság növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy — 1968-tól fokozatosan — a tervezett részesedés legfeljebb 80 százalékának erejéig, garantált munkadíjat fizessenek a termelőszövetkezetek. A garantált munkadíj az eddigi rendszertől eltérően tér. melési költségként szerepel majd, mint ahogy minden vállalatnál ilyen költségként fogják fel a munkadíjat. A munkadíjat nem az állam, hanem maga a szövetkezet garantálja tagjainak. Ennek következtében természetesen szövetkezeteinkben eltérő színvonalú lesz A kong-ressa országgyűléstől a törvény mc — A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradéik illeti meg. A szövetkezeti jellegből fakad, hogy nem szabad a tagok tulajdonosi jogát a földfelajánlás erőltetésével csökkenteni. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: semmiféle jogszabály nem rendeli el, hogy a szövetkezeti tagok ajánlják fel földjüket megvételre. Pártunknak és kormányunknak az a határozott álláspontja, hogy a kényszer és a sürgetés káros és éppen ezért megengedhetetlen. Javasoljuk, hogy a kongresz- szus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetkezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását. Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetőséget ad arra, hogy intézményesen erősítsük a demokratizmus további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt a célt szolgálja az az egész országban helyesléssel fogadott javaslat, hogy szövetkezeteink hozzanak létre társadalmi képviseleti szerveket. Azt akarjuk, hogy ezek a társadalmi képviseleti szervek elhárítsák az akadályokat a szövetkezeti gazdálkodás erősítésének és fejlesztésének útjá- ból. A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egybefonódik a munkásosztály és egész társadalmunk érdekeivel, azzal a közös érdekkel, hogy minél előbb teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus. Ilyen alapon javasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is. — A megválasztandó tanács rendszeresen vitassa meg a szöetkezeti mozgalom egészét rintő legfontosabb kérdéseket és foglaljon állást bennük. Adjon ki ajánlásokat és irányel— A szövetkezetek tevékenységi körének bővítésével kapcsolatban nem feledkezhetünk meg olyan üzemágakról sem, amelyek valójában nem mezőgazdasági jellegűek, de ésszerű, hogy a szövetkezetek is foglalkozzanak velük. Ilyenek a fafeldolgozás, a mészé- getés, a kő- és homokbányászás, a fuvarozás és különféle, úgynevezett szolgáltató tevékenységek. Hazánkban régen is voltak, ma is vannak és a jövőben is szép számmal lesznek olyan községek, amelyeknek lakossága kedvezőtlen természeti, gazdasági adottságok miatt nem tud megélni a mezőgazdasági termelésből. Ezekben a szövetkezetekben nemcsak megengedhető, hanem feltétlenül szükséges is, az említett gazdasági tevékenységek valamelyike. — A gazdaságirányítás reformjának egyik lényeges következménye lesz, hogy növekszik a szövetkezetek gazdasági, pénzügyi önállósága. Növekszik a termelőszövetkezetek pénzbevétele, fokozódik önálló pénzgazdálkodásuk lehetősége. Ez a körülmény szükségessé teszi a szövetkezetek pénzügyi alapképzési rendszerének megváltoztatását, továbbfejlesztését. Ennek megfelelően helyesnek tartjuk, ha a szövetkezetek a jövőben — az eddigitől eltérően — felhalmozási, részesedési, szociális és kulturális, valamint jövedelembiztonsági alanot képeznek. A tanácskozásokon sok szó esett a különböző jövedelem- elosztási módszerekről. Ma már, — hangoztatta ezzel kapcsolatban a miniszter — szerencsére túl vagyunk azon a vitán, hogy helyes-e ha a jövedelemelosztás formáia, módszere az egyes szövetkezetek adottságaihoz igazodik. Feltét7 1967. április 21., péntek a garantált jövedelem is. Bizonyos, eléggé széleskörűen elterjedt félreértéssel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a garantált munkadíjazás nem jelent feltétlenül és kizárólagosan n-pnzbell díjazást, azt pedig egyáltalán nem jelenti, hogy a garantált munkadíjazás körülményei között természet- beniekhez nem juthatnak hozzá a tagok. A tagság és a vezetőség megegyezésétől függően többféle törvényes és helyes megoldás kínálkozik erre. A különféle jövedelemelosztású rendszerekben sem mondhatunk le azokról az előnyökről, amelyeket a termelési eredményekhez igazodó premizálás jelent. — A szocialista termelési viszonyok erősödése — a szövetkezetek működésének újbóli szabályozása mellett — a földkérdés törvényes rendezését is napirendre tűzte. Elkerülhetetlenül következik ez abból a fejlődésből, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta végbement és ilyen követelményt támaszt az az igényünk is, hogy a szövetkezetek továbbfejlődhessenek. — A szövetkezesek használatában levő föld"k 58 százaléka a tagok, 22 százaléka az ál’am, 20 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok Ilyen megoszlása önmagában is zavarja a szövetkezetek nagyüzemi földhasználatát Az élet olyan megoldást követel, ami a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységének kibontakozását segíti elő. Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesz- szük a szövetkezeti használatban levő földek szövetkezeti tulajdonba vételét, megváltási ár ellenében. Fontos z is, hogy a föld tulajdonosa részére választási lehetőséget biztosítsunk. Maga dönthet abban, hogy földjével együtt belép-e szövetkezetbe, és akkor tulajdonában marad a föld. vagy kívülálló marad és akkor a föld — megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába kerül. :ns kérje az íz új szövetkezeti >g alkotását veket a szövetkezetek és területi szövetségeik számára, kezdeményezze a megfelelő jogszabályok megalkotását, szervezzen olyan tapasztalatcseréket, amelyek elősegítik a szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását. Segítse a szövetkezetek országos munkaversenyét és ezen belül a szocialista brigádmozgalmat. — A megalakítandó heljú érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek — dolgozzanak ki javaslatot a munka- szervezésre, a nyugdíjazásra és a termelés koordinálására. Dp. iVag’j Bevezetőben utalt arra. hogy a termelőszövetkezetek tagsága helyesléssel fogadta a IX. pártkongresszus javaslatát a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek létrehozására. Ezek tevékenységével, szervezetével és eredményes működésének személyi feltételeivel kapcsolatban a küldöttközgyűléseken és a megyei tanácskozásokon sok érdekes gondolat, javaslat hangzott el. Ezek egy részét az alapszabályok véglegesítésénél. más részét a gyakorlati munka során javasolja érvényesíteni az előkészítő bizottság. A továbbiakban hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek létrehozását szükségessé teszik a termelőszövetkezetek működésének, gazdálkodásának a gazdaságirányítási rendszer reformjával kialakuló új feltételei, s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának kialakítása, erősítése. A felvásárlási árak, valamint az anyagi érdekeltséget meghatározó egyéb feltételek ismerete mellett a szövetkezeti gazdaságoknak elengedhetetlenül szükít--ndszer esem tájékoztassák a szövetkezeteket a termelőeszközök beszerzési és az áruk értékesítési lehetőségeiről. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, szaktanácsadást és tapasztalatcseréket. Megbízás alapján végezzenek pénzügyi, revizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezetekben. Működjenek közre jogvédelmünk megszervezésében. Támogassák a szocialista munkaversenyt és a brisádmoz- galmat a szövetkezetekben. — A szövetkezeti mozgalom demokratizmusának fejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezetek között ne legyen alárendeltségi viszony. Ajánlásaik, javaslataik elfogadásáról a szövetkezetek döntsenek. Ugyancsak a demokratizmus fejlesztése érdekűben javasoltuk azt is, hogy a területi szövetségeket a bennük tömörülő szövetkezetek tartsák fenn és hasonlóképpen teremtsük meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának anyagi alapjait is. — Sem az országos tanács, sem a területi szövetségek nem lesznek hatásági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szerveknek a számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe. Ennek megfelelően már a megalakulás alkalmával és később is, annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a szövetkezetek önként határoznak arról, belépnek-e a területi szövetségbe, vagy nem. — Á szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek kialakulásával és a szövetkezetek önállóságának fokozódása révén megváltozik a szövetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata.' Megszűnnek többek ' között a tanácsok a Minisztertanács A hatvani vasúti csomópont dolgozói elnyerték a Minisztertanács és a SZÓI vöriis vándor zászlaját A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelvettesének a magyar—bolgár gazdasági együttműködési bizottság tárgyalásairól, majd a külügyminiszternek a svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatával egyetértve a kormány odaítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit a munkaversenyben leg jobb eredményeket elért üzeméKnek és vállalatoknak. Az OKISZ elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott „A Minisztertanács vánderzászlajával kitüntetett, kisipari szövetkezet” cím és vándorzászló adományozására. A SZÖVOSZ elnöke jelentést tett azokról az előkészületekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyümölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek eredményes megvalósítását kívánják biztosítani. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter előterjesztette a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörére, feladataira és új szervezetére vonatkozó javaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A kormány — a belkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme érdekében meghatározta az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatát és jogkörét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját megyénkből kiemelkedő munkájukkal a hatvani vasúti csomópont dolgozói nyerték el. A felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosainak kitüntetése Bennsőséges ünnepség színhelye volt csütörtökön a Parlament Munkácsy-terme. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, negyvenkilenc személynek átnyújtotta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa azok kitüntetésére -’rrvtotf, akik a fasiszta tőkés diktatúra megdöntésére, hazánk szocialista társadalmi rendjének megteremtése érdekében, a forradalmi mozgalomban már a felszabadulás előtt kimagasló tevékenységet fejtettek ki. Államunk és népünk ezzel is kifejezi megbecsülését azok iránt, akik az elnyomatás éveiben minden veszélyt vállalva, odaadással küzdöttek hazánk és népünk érdekeiért. ★ A Parlamentben lezajlott ünnepséggel kezdetét vette a magas állami kitüntetést átadása. Május 1-ig a budapesti kerületekben, a megyékben és a járásokban mindenütt ünnepélyesen nyújtják át a kitüntetést. gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy, ahogyan az új gazdaságirányítás elvei meghatározzák. — Társadalmi érdek — mégpedig nagyon fontos társadalmi érdek —, hogy a szövetkezetekben évről évre növekedjenek a hozamok és csökkenjenek a termelés költségei. Vitathatatlan, hogy ennek a célnak a megvalósításáért a szövetkezetek vezetői, szakemberei, tagjai tehetnek a legtöbbet. Ahhoz sem fér azonban kétség, hogy sokat segíthetnek ebben az ipari munkások, mérnökök is. Arra kérjük a munkásokat és mérnököket, hogy a mezőgazdasági gépek, eszközök, anyagok minőségének javításával, önköltségének csökkentésével járuljanak hozzá a szövetkezeti termelés és a gazdaságosság fokozásához. — Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is. Állásfoglalásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát, parasztságunk felemelkedésének, szocialista társadalmi és gazdasági rendszerünk épí tésének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezésül dr. Dimény Imre. Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a kongreszSándor beszámolója séges tájékozódniuk a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Ezt a feladatot csak egy átfogó, s az egyes gazdaságokig eljutó információs rendszer oldhatja meg. A szövetkezeti gazdaságok információs rendszere szövetkezeti alapon, elsősorban a területi szövetségek keretében alakítható ki eredményesen. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövetkezeti érdek- védelem is, olyan, még ma is gyakori esetekben, amikor egyes állami vagy szövetkezeti vállalatok a termelőszövetkezeteket a jogtalan vállalati nyereség és a prémiumnövelés szabad vadászterületeinek tekintik. — A termelőszövetkezetek területi szövetségei — folytatta az előadó — a létrehozó tagszövetkezetek szervei, s munkájukért e szövetkezeteknek tartoznak felelősséggel. A termelőszövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be és csupán azokban a tevékenységi körökben járhatnak el, amelyeket a tagszövetkezetek hatáskörileg rájuk ruháztak. Főképp a gazdasági kapcsolatok területén fejtik ki tevékenységüket. A területi vétségek megalakítása és feladatköre A társadalmi képviseleti szervek fenntartási költségeit maguk a termelőszövetkezetek fedezik. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának fenntartási költségeit az ország ösz- szes termelőszövetkezetei, a termelőszövetkezetek területi szövetségének költségeit pedig a létrehozó tagszövetkezetek viselik. Ez ugyan bizonyos mértékű anyagi megterhelést jelent a közös gazdasagoknak, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy e szervek ténylegesen a termelőszövetkezetek saját szervei legyenek. az országos tanács állami felügyeletét a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány, a területi szövetségekét pedig az illetékes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gyakorolják. szus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről. Azokban az esetekben, amikor az illetékes állami szerv és az országos tanács valamilyen kérdésben nem ért egyet, az országos tanácsnak joga van a vitás kérdéseket döntés végett a kormány elé terjeszteni. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a szövetségektől sok helyütt szinte valamennyi hiba, fogyatékosság azonnali megszüntetését várják. Ezt az Igényt azonban a képviseleti szervek csak fokozatosan, szervezetük, működési körük, személyi állományuk és munka- módszerük kialakítása után tudják kielégíteni. A működési szabályzatok tervezetében viszont több olyan funkció, feladat szerepel, amelyek megoldásához szinte azonnal hozzáfoghatnak. Ilyen elsősorban az árukapcsolatok létrehozása, érdekvédelem, az áruk átadásánál, minősítésénél, tájékoztatás a piaci tapasztalatokról és a jogvédelem ellátása. Továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről beszélt. Máj drámutatott: ajánlatos azt az elvet követni, hogy a területi szövetségek egy-egy megyén belül gazdasági körzetenként alakuljanak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy- egy területi szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szövetkezet vegyen részt. Azokban az esetekben, amikor egy- egy területi szövetségben nagy számú termelőszövetkezeti csoport vesz részt, különleges ügyeik intézésére, külön tagozatot is lehet alakítani. Ha á területi szövetségben egy-egy termelési táj, illetve ágazat — például makói hagymatermelők, szentesi zöldségtermelők, homoki, Mátra alji vagy Balaton melléki bortermelők —• termelőszövetkezeteinek speciális érdeke úgy kívánja, a szövetségen belül külön ágazat! részleg alakítható, A szövetségek területi elvek szerinti , (Folytatás a 3. oldali (Folytatás az 1. oldalról) dolgozik is — ugyanakkora háztáji földet kapjanak, mint a többi szövetkezeti tag. — Az eddigi tanácskozások egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a háztáji föld juttatását — sokkal inkább, mint eddig — a közösben végzett munkáktól kell függővé tenni. Ezért törvényben javasolják kimondani, hogy — a nyugdíjasok, a járadékosok és a tartósan munkaképtelenek kivételével — csak azokat illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyűlés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötelezettségüknek. Hasonlóképpen rendezésre vár a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföld-jogosultsága is. Indokoltnak látszik, hogy törvény mondja ki: a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetmény- földje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje.
