Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

Fiafalok a választásokról A Gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium érettségi előtt álló fiataljai közül négyet kérdez­tünk meg egy héttel a válasz­tások előtt — a választásokról. Valamennyien a IV. B) osztály tagjai és most szavaznak elő­ször. Anélkül, hogy akár általáno­sítaná akarnánk, akár messze­menő következtetések megszö­vegezésére szánnánk rá ma­gunkat, idézzük feleleteiket. A kérdések mind a négyük­nél ugyanazok voltak, a vála­szok pedig... Lássuk azokat! ★ Tassy Judit: — Mit tudok a válaLsztások- ról? Nem sokat: most fogok választani először. A jelöltek mér megvarrnak, ha alkalma­saknak találjuk őket, iájuk szavazunk. Jelölő gyűlésen még nem voltaim, édesapa mondta egyik este, amikor ha­zamentem, hogy most jött a jelölő gyűlésről. Nagyon bán­tott, hogy erről lemaradtam, mert érdekelt volna, milyen lehet az ilyesmi. A városi ta­nács munkája eddig elkerülte a figyelmemet. A járási tanács­tól csak annyit tudok, ameny- nyit édesapám mesélt róla, mi­vel ő is ott dolgozik. Ügy tu­dom, kerületünk tanácstagje­löltje Hegedűs elvtáns, aki munkásőr. öt ismerem. Na­gyon sok társadalmi munkát végez. Mikor feléjük járok, mindig látom, hogy dolgozik valamin. Az újtelep parkosítá­sa is nagyrészt az ő érdeme. Nagyon örülök, hogy már én is választhatok. Hogy most már beleszólhatok abba, ami körülöttem történik. Az utóbbi időben a KISZ-gyűlésen volt szó a választásokról. Hogy mi­kor lesz, a pontos napot nem tudom, most márciusban vala­mikor. ★ Székely Lajos: — Négy évenként válasz­tunk, a képviselők az ország- gyűlésben képviselik az érde­keinket. Voltam jelölő gyűlé­sen. Itt ismerkedtem meg Holló elvtárssaL a városi ta­nács vb-elnökével. A legérde­kesebb a beszámoló volt. Hogy miből áll a tanács munkája? A tsz megalakulása óta le­egyszerűsödött. Hatásköre az egész falura kiterjed. Figye­lemmel kíséri a lakosság mun­káját és alkalom adtán erről beszámol. Tanácstagjelöltünket a beszéde alapján tudom meg­ítélni. Jóindulatú, egyszerű embernek látszik. Megnyerő. Az első választás egy kis szo­rongást vált ki bennem, mert én is részt veszek országunk politikai életének irányításá­ban. Ez felemelő dolog. A vá­lasztásról a KISZ-vb-n is el­hangzott néhány szó. Jelentő­ségéről a történelmi tanulmá­nyok pontos képet adnak. Ügy tudom, március 26—29-én lesz­nek a választások. Vagy má­jusban? ★ Juhász Mária: — A választás alkalmával a tömeg azokat az embereket je­löli ki érdekei képviselésére, akikben megbízik. Ezen az úton minden egyén részt vehet a politikai életben. Választás alkalmával több személyt je­lölnek, ezek közül lehet vá­lasztani. Még nem voltam je­lölő gyűlésen. Gyöngyöshalá- szom lakom, nemrég költöztünk oda, tehát a községi tanácsiról nem sokat tudok. A tanácstag­jelöltünk nevét ismerem: Lin- ka Ferenc. Országgyűlési kép­viselőnek a falu szülöttét jelöl­ték a nevét nem tudom meg­mondani. Mostanában sok szó esik a választásokról, a rádió­ban, az újságokban is. Érdek­lődéssel figyelem ezeket, és boldog vagyok, hogy már én is választhatok. Ha csak közvet­lenül is, de beleszólhatok az ország életébe. Mégis ez sokat jelent a számomra, mert segít önállósulni, emberré lenni. Ta­lán ezek nagy szavaknak hang­zanak, mégis igazak. A válasz­tásokról az osztályfőnöki órán is volt szó. Ha jól emlékszem, március 21-ón lesz a választás. ★ Benge Gyula: — A választások alkalmával azokat a személyeket választ­juk meg, akik érdekünkben mindent megtesznek. Nem vol­tam még jelölő gyűlésein, ed­dig nem tudtak még ezek le­kötni, mert kiskorúságom miatt nem lett volna döntő szavam. A községi tanács munkájáról azt tudom mondani, hogy a kulturális élet és a községfej­lesztés területén aránylag jól működik. Képviselő jelöltünk és tanácstagjelöltühk nevét nem ismerem. A választás előnyét abban látom, hogy a nép maga határozza meg, ki képviselje. Csak addig, amíg munkáját becsületesen végzi. A KISZ-gyűléseken szoktunk a tanácsválasztásokról beszél­ni. Azt tudom, hogy most, márciusban körül sor a vá­lasztásokra. ★ Lesznek talán, akikben a választások csalódást keltenek. Ne feledjék el: tizennyolc évesek beszéltek ismereteikről. Miért lennének azok hiányta­lanok? Bővebbek is lehetné­nek? Igaz. G. Molnár Ferenc i\ein sok hiányzott a pontszerzéshez Bp. Honvéd — fcffrí Dóssá 3:2 (3:0) Kispest, 10 000 néző. V.: Bállá Gy.? (Borzási. Kelemen). Honvéd: Erdős! — Tajti. Ruasinsz- kL Vági — Komára. Sípos — Nagy A,. Tichy, Kocsis. Szendred, Tóth K. Edző: Bozsik József. A 44. percben Tóth K. lövése az egyik egri védőről Szendrei elé pattant és a volt ózdi csatár fut­tából. mintegy 18 méterről, bom­bagólt lőtt a kapu jobb felső sar­kába. 3:0. Miként az MTK ellen. Kispesten is nagy lendülettel kezdett a Dó­zsa. s nemhogy egyenrangú ellen­fele volt a Bp. Honvédnak, de jó­val többet is kezdeményezett és helyzete is jóval több akadt. A szerencse azonban nem az egriek, hanem a hazaiak mellé szegődött, Tichy a hátráló egri védők mel­lett lehetetlen szögből lőtte a lab­dát a hálóba, majd a második Honvéd-gólnál a viharos erejű szél becsapta Beránt, aki aláfu­tott a labdanak és a gyors Nagy Antal felismerve a helyzetet, a kapu jobb sarkába emelt. A két kispesti gól megzavarta az egri együttest, amely rövidesen újabb gólt kapott, és 3:0 után nagy vere­ség vetette előre árnyékát. Szünet után azonban már az el­ső percekben kiderült, hogy Eger lényegesen több erőtartalékkal rendelkezik, mint a Honvéd, játé­kosai pontos labdatovábbítással, szemre is szép, kulturált játékkal törték meg Tichy ék lendületét. Ebben a játékrészben határozott egri fölényt láthatott a fokozato­san elcsendesülő Honvéd-tábor, s bizony nem sok hiányzott az egyenlítéshez sem! Egyénileg Kovács javuló formá­ban védett. Kiss bizonyult a véde­lem oszlopának;. A két szélsőhátvéd olykor zavarba jött. az első gólnál például Winkiernek hátrálás helyett közbe kellett volna avatkoznia. Tátrai végig megbízható, egyenletes teljesítményt nyújtott. Berán az I. félidőben nagyszerűen játszott, szü­net után kissé visszaesett, labdái nem mindig mentek emberhez és a második gólért is hibáztatható. Elől Sárközi végezte a legnagyobb muníkát. nem véletlen, hogy beke­rült a hót tizenegyébe! Faliszek A gyors Faliszek sok zavart okozott a Honvéd védelmében. Képünkön Ruzsinszkyvai csatázik a labdáért. Balra Komora és Sípos, jobbra Kovács Gy. látható. Dózsa: Kovács F. — Kárpáti, Kiss* Wrnüder — Tátrai, Berán — Fali­szek. Sárközi. Zilahi. Kovács Gy^ Rajna. Edző: Szentmarjay Tibor. Szénét a hátában, hatalmas lend-Q_ lettel kezdett az egri csapat, s mindjárt az eflejém Sárközi révén két ízben is veszélyeztette a ha­zaiak kapuját. A Dózsa a mezőny­ben kulturáltan, szépen adogatott, jód lassította le a Honvéd támadá­sait. s a védelem is kitűnően zárt. Az első igazán nagy helyzet * 19. percben adódott: Sárközi elhúzott Ruzsdnsczki mellett, ballábas lövé­sét Erdőéi nehezen mentette. Rög­tön utána váratlanul a Honvéd szer­zett vezetést: Tichy a jobbszélső helyén tört előre a labdával, az egri védelem hátrált és a csatár az alapvonal közeléből, éles szögből, nagy erő­vel a léc alá bombázott. Irt). Ellentámadás során Faliszek ke­rült kecsegtető helyzetbe, de hosz- szan szöktette magát és a Honvéd védelme tisztázott. A 37. percben nagy védelmi hibából esett a hazai csapat második gólja: Ártatlannak látszó támadásnál Berán megszerezhette volna a lab­dát, ám átengedte a feje fölött, és a villámgyorsan rácsapó Nagy A. néhány lépés után biztosan emelt a jobb sarokba. 2:0. Ezután határozott Honvéd-fölény alakult ki és csakhamar megszü­letett a harmadik gól ist Szünet alán egy darabig még a Honvéd kezd», ményezett többet. Kocsis az oldal- hatót találta él, majd Tichy lövése a kapufa élét súrolva hagyta el a játékteret. Néhány perc múlva vál­tozott a játék képe. feljött a kitű­nő erőben lévő egri csapat és je­lentős mezőnyfölényt harcolt ki. Rajna nagy erejű lövését szögletre mentette Erdősi, nem sokkal ké­sőbb Sípos a 16-oson belül Letaüpal- ta a lőni készülő Sárközit, s a já­tékvezető közvetett szabadrúgást ítélt (szerintünk 11-es .volt!) Kovács Gy. legurította a labdát Faliszek elé és a jobbszélső mint­egy 8 méterről a kapu jobb alsó sarkába továbbított. 3:1. Egyre nagyobbá vált az egriek fölénye. A 70. percben Sárközi bomba szabadrúgása a kapufán csattant, a 82. percben azonban újabb egri gólnak örülhetett a szép számú szurkolótábor: Sárközi és Faliszek a bal olda­lon vitte föl a labdát. Sárközi re­mekül továbbított Faliszek elé. aki a balösszekötő helyéről meg­célozta a kaput és nagy nyuga­lommal a bal sarokba lőtt. 3:2, Az utói só perceik nagy izgalmak közepette teltek el, egy ízben a 16- oson. belül cselezgető Tóth K. át­esett az egri védők lábán, a játék­vezető azonban nem látott okot a büntető megítélésére. A fiatal Sárközi — bár többnyire ketten is fogták — könnyedén törte át a Honvéd védelmét. (Gyurkó felvételei) KL ADT—KONDRATYEV: Dokumentum--örténet 8. Megbízható kezekben E feszült napokban az ir- kutszki kommunisták, bár vi­szonylag messze voltak még a Vörös Hadsereg élcsapatai, az egész szovjet nép támogatását élvezték. Sirjamov napról nap­ra informálta a Szibériai For­radalmi Bizottságot az esemé­nyekről, tudván, hogy a híre­ket türelmetlenül várják Tomszkban, Krasznojarszkban Moszkvában. Még arra is volt ideje a forradalmi bizottság­nak, hogy elnöké, Sirjamov vezetésével, a bizottság tagjai ellenőrizzék a vonat védelmet. A legkiválóbb partizánokkal erősítették meg az őrséget, s az aranykészlet őrzésével meg­bízott részleghez kirendelték a bolsevik M Bagajevet, akit az őrség komisszárjának nevez­tek ki Az őrség parancsnoka egv irkiitszkl kommunista lett. N. Tokarjov. 196’’. március 14.. kedd Az Aranyvonat melletti sín­párra két páncélvonatot állí­tottak, megerősített géppuskás osztaggal. Ez azt bizonyította, hogy az irkutszki bolsevikok elszánták magukat arra, hogy a városhoz közelítő Kappelt „barátságos fogadtatásban” ré szesítik. A helyzet meglehetősen bo­nyolult volt. Éon ezé"t, minden lehetőségre felkészülve, a for­radalmi bizottság kénytelen volt Kolcsak kihallgatását abba- h.az'Ti és a tábor nőiket halál­ra ítélni. Február 7-én az íté­letet végrehajtották. E napon a Kappel-féle csa­patok elfoglalták Innoken- tyevszkaját. De ez volt utoisó komoly fegyvertényük. Miután képtelenek voltak előretörni, a demoralizált katonák fegy­vereiket eldobálva, futva ke­rülték el Irkutszkot. 1920 február 7-én az 5 had­sereg parancsnoksága és a csehszlovák hadtest vezetői egyezményt Írtak alá. A szov­jet parancsnokság biztosította a csehszlovák csapatok elvo­nulását kelet felé. A nép aranya megbízható \ ezekbe került. Az irkutszki Forradalmi Bi­zottság úgy vélte, hogy az ara­Fordította: Pető Miklós nyat Szovjet-Oroszország szí­vébe elszállítani nemcsak ve­szélyes, miután körös-körül kalózkodtak a fehérek elszórt csapatai, de lehetetlen is: Kol­csak emberei, visszavonulás közben, majdnem minden hi­dat és vasútvonalat felrobban­tottak. És ott voltak még a cseh légionáriusok is az Arany­vonat őrségében, akik — igaz — csak arra vártak, mikor evakuálják keletre csapatai­kat, hogy elvonuljanak velük. Az irkutszki szovjet hata­lom közben megerősödött s készült a közeli találkozásra a Vörös Hadsereggel. Az utolsó csehszlovák egy­ségek 1920. március 4-én vé­gül mégiscsak eltávoztak a városból, az arany gondozása, őrzése most már végleg a Ha­di-Forradalmi Bizottság fela­datává vátl. Leltár — hányadszor? Mondani sem kell, hogy — mint már annyiszor — újra megkezdődött a leltárkészítés, az ellenőrzés, de most már az irkutszKi munkások kívánsá­gára. Mi maradt meg a kincs­ből hánytvetett útja és Kol­csak „gondozása” utan7 619 púd rúdarany, 199 ládában és 20 823 púd aranyérme 6616 lá­dában, összértékük 409 625 870 rubel. Ha azt vesszük, hogy az Omszkba szállított aranykész­letet 651 532117 rubelre be­csülték, akkor is elherdáltak azóta a nép vagyonából csak­nem 242 millió értékű aranyat. Egy hét múlva a forradalmi bizottság jelentést tett Lenin­nek az ország belsejébe törté­nő aranyszállítás előkészületei­ről, az ellenőrzésről, a leltár­ról és az új vagonokba történő átrakodásról. Két nap sem telt bele s már jött is az in­tézkedés, hogy az Aranyvona- tot Szovjet-Oroszország fővá­rosába kell szállítani. Sirjamov javaslatára ezzel a rendkívüli feladattal az 5. had­sereg különleges osztályának munkatársát, Alekszandr Ko- szuhint bízták meg. Ezt a kar­csú, magas, fekete bajuszú fia­talembert csak korszakába mutatta némileg idősebbnek, de így sem tetszett többnek húszévesnél. Ennek ellenére már kellő harci tapasztalatok­kal rendelkezett. Az 5. had­sereg egységeivel vonult át egész Szibérián s nem kis hő­siességet tanúsított Kolcsak kémelhárításával szemben. Nemrég jött vissza Irkutszkba a várostól nem messze fekvő vasútállomásról, ahol egy ille­gális fehérgárdista szervezke­dést tett ártalmatlanná. A be­csületes. bátor, állhatatos fel­derítőt megbecsülés öve. te a hadseregben, nem véletlen hát. hogy éppen őt jelöltek e fon­tos feladatra. Gazdasági tekintetben az Aranyvonat felelőse az az N. Kazanovszki) lett, aki az ara­nyat Omszkból Irkutszkba kí­sérte. De nem ő volt az egyet­len az arany régebbi őrzői kö­zül, aki megmaradt a bolsevi­kok Aranyvonatán. A szerelvény védelmére a 262. lövészezred 3. zászlóalját jelölték ki. A 671 emberből ál­ló, harcokban megedződett zászlóalj parancsnoka a 32 éves kommunista N. P. Pana- csev volt. Komisszárja M. I. Bogdanovics partizánparancs­nok lett. Március 17-én az irkutszki helyőrségparancsnok rendkí­vüli értekezletet hívott össze, ahol részletesen megtárgyalták az aranykészlet elszállításával kapcsolatos utolsó teendőket. A parancsnok átadta a meg­bízóleveleket A. Koszuhinnak, s jó utat kívánt mindenkinek. A megbízottak hozzáláttak az arany átvételéhez, figyelme­sen ellenőriztek minden egyes ládát. Az utolsó három nap az elő­készületek jegyében telt el. Végre Koszuhim jelentette a forradalmi bizottságnak, hogy kós7«ri áll az indulásra. Márci­us 22-én a párt és a szovjet szervek megbízottaiból alakult bizottság érkezett az állomás­ra. Kora reggel megkezdték a 26 vagonból álló szerelvény vizsgálatát. Az első kocsiba került a fegyveres őrség, utá­na következett az értékes ra­kományt tartalmazó 13 vagon, ezután pedig a kísérő és kise­gítő személyzet vagonjai. Még egyszer ellenőrizték a vagono­kat össz»kötő telefonvonalak működését, majd délután négykor, irkutszki munkástö­megek jelenlétében, az Arany­vonat elindult hosszú és ve­szélyes útjára. (Folytatjuk) higgadtan. okosan vette ki részét a támadásokból, két gólja különöseit is dicséri. Zilahi jól töltötte be az irányító csatár szerepét, a bal­szárny játéka ezúttal alatta maradt a vártnak. Balja Gy. játékvezető egy-két ap­róbb hibától eltekintve jól vezette a mérkőzést. Az Egri Dózsa szerdán Hatvan­ban. a MÁV HAC-cal játszik edző- mérkőzést. majd szombaton délután Egerben kerül sor a Vasas elleni mérkőzésre. Somody József A labdarúgó NB I. állása: 1. FTC 2— 3. MTK 2— 3. Szombath, 4. Győr 5. Ü. Dózsa 6. Vasas 7— 8. Dunaújváros 7— 8. Szeged 9. Komló 10. Honvéd 11. DVTK 12. SBTC 13. Tatabánya 14. Csepel 15. Pécs 16. Eger 2 2 — — 5:1 4 2 1 1 — 3:1 3 2 1 1 — 3:1 3 2 1 1 — 3:2 3 2 1 — 1 2:1 2 2 1 — 1 5:3 2 2 1 — 1 1:1 2 2 — 2 — 1:1 2 2 1 — 1 4:5 2 2 1 — 1 3:4 2 2 1 — 1 2:3 2 2 1 — 1 1:2 2 2 — 1 1 3:5 1 2 — 1 1 0:1 1 2 — 1 1 0:2 1 2 — 2 2:5 — 1. Pécs—FTC 2 8:# 2. Győr—Ü. Dózsa i i;0 3. Salgótarján—Csepel 1 1:8 4 Szombathely—Tatabánya 1 3:1 5. Székesfehérvár—BVSC x 0:8 6. Szállítók—Budafok 1 2:0 7. Oroszlány—DVSC l 2:1 8. Veszprém—MÁV DAC x l.T 9. Dombóvár—Győri D. 2 04 10. Szóin. MTE—Szóin. MÄE x 03# 11. Pénzügyőr—Budai Sp. 2 oji 12. Foggia—Milan 2 oA 13. Lanerossi—Fioremtina l 14. Eazio—Napoli x «9

Next

/
Thumbnails
Contents