Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
Tudósítások a tanácsházáről Érzékeny jelzőrendszer MEGYEI TANÁCS, TERVOSZTÁLY Szűkebb birodalmuk néhány szoba a pár éve épült korszerű irodaház harmadik emeletén; munkálkodásuk valóságos területe — az egész megye. Ha tevékenységüket summásan jellemezni akarnánk, azt mondhatnék: a tervosztály az érzékeny agyközpont szerepét tölti be — szervez, irányít, összehangol. Sokrétű és szerteágazó Sokféle feladatot kell teljesíteniük, tevékenységük szerteágazó. Együttműködnek a különböző tanácsi szakigazgatási szervekkel, vizsgálják az ipari, építőipari, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi ágazatok ellátottsági szintjét, s ezen belül a földrajzi területek, a különböző tájegységek ellátottsági szintjét is; egyáltalában figyelemmel kísérik az egész megye fejlődését. — Mindig az adott helyzetet regisztráljuk — mondja dr. Hortobágyi István, a tervosztály vezetője — s ezekre épülnek az egy-, öt- és húszéves, a kis, közép és hosszú távú fejlesztési tervek. Legfőbb feladatuk természetesen a tanácsi vállalatok, üzemek gazdasági terveinek kidolgozása. A tervosztály készít részletes tervjavaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottságának a teljes tanácsi gazdaság fejlesztésére, fenntartására és működtetésére. Év közben is vizsgálják a tervek teljesítését, s ezekről részletes tájékoztatást adnak a vb-nek. A tervosztály érzékeny jelzőrendszeri Ám nemcsak egyszerűen jelzi a vb- nek a szabott tervektől eltérő tendenciákat, de a „terven kívüli” jelenségek megszüntetésére, felszámolására is javaslatot tesz egyúttal. Felelősségük mértékét hadd illusztrálja itt néhány adat: évente átlagosan 250 millió forint sorsáról rendelkeznek, határoznak; további 50 millió forintot jelent az az összeg, amit befolyásolni, közös fedezeti forrású fejlesztésekbe bevonni igyekeznek. Minősített települések A tervosztály dolgozói a megye minden községében felméréseket végeztek, „begyűjtötték” a legjellemzőbb adatokat. Az összesített adatok alapján végezték el a megye településeinek kategorizálását, minősítését. A megye 3 városát és 116 községét sorolták az erősen fejlődő, fejlődő, stagnáló és visszafejlődő település kategóriájába. Elkészítették a teljes átfogó településhálózati fejlesztési terveket az egész megyére. A nagyobb települések elsősorban a városok, komplex fejlesztési tervét külön is elkészítik, amely tervek tízéves időszakot fognak majd át. Nyugodtan mondhatjuk, ha közhelyszerűen hangzik is, hogy a tervosztály az egész megye ütőerén rajta tartja a kezét, s minden érzékelhető változásnak, alakulásnak, jelenségnek, folyamatnak az okát kutatja, vizsgálja. Vizsgálják például — ha ilyet tapasztalnak — egy-egy adott településen a lakosszám-csök- kenés okát; de megkeresik annak okát is, miért épült kevesebb családi ház itt vagy ott, mint bármikor korábban stb. Vizsgálják az egész megyében a mezőgazdasági területek eltartóképességét is, arra keresve választ: az eltartóképesség mennyiben arányos a foglalkoztatóképes- séggel? Feltérképezik az egri pinc erendszereket Ismert dolog, régi iratok, okmányok is tanúsítják hitelességgel, hogy Eger alatt valóságos „barlangrendszer”, pincefolyosók szövevénye húzódik. A városfalon belüli, középkori föld alatti folyosók feltérképezésével eddig még senki nem foglalkozott. A megyei tanács tervosztálya magára vállalta a térképész feladatát. Az egri barlangászok frissiben felajánlották: vállalkoznak az egybefüggő pincerendszerek felkutatására. A folyosórendszerek feltárása idegenforgalmi szempontból is rendkívüli jelentőségű. Fő terület: a koordináció A megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő megyei koordinációs bizottság munkáját segítendő végzi előkészítő munkáját a tervosztály. Tevékenységük fő területe az ipartelepítési koordináció, s ezzel összefüggően területi, közmű és egyéb koordinációs lehetőségek feltárása, a feltárt lehetőségek összeegyeztetése a különböző fejlesztésekkel. — A megye 3 városának ipartelepítési, közmű és közlekedési tanulmánytervét elkészítettük, hogy segítsük az egységes ipari övezet kialakítását. Az a célunk, hogy a már ismert fejlesztők részére területileg is összehangolt, a lehető leggazdaságosabb közmű és közlekedési megoldással járó területet biztosítsunk, s egyszersmind lehetőséget teremtsünk további, gyorsan megvalósítható fejlesztésekre — mondotta befejezésül dr. Hortobágyi István. A megyei tanács tervosztályának munkájáról, tevékenységéről újságoldalakat írhatnánk, s amit elmondanánk, az is csak töredéknyi lenne, parányi rész az egészből. Summázva csak annyit: mindenben, amá ebben a megyében történik, abban a tervosztály ,feeze is benne van”. Minden eredmény, előrelépés a tervosztály munkájának is foglalata. Pataky Dezső Kiállítások a siklósi várban A siklósi várban két újabb állandó kiállítás előkészítésén dolgoznak. Az egyik a Dél- Dunámtúl felszabadításában részt vett I. bolgár hadsereg katonáinak állít emléket. Az anyagot az illetékes bolgár szervek a magyar hadtörténeti múzeum munkatársainak közreműködésével állítják össze. Bemutatják az I. bolgár hadsereg katonáinak felszerelési eszközeit, a Dráva menti felszabadító harcok eseményeit, a magyar lakosság és a bolgár katonák baráti kapcsolatára vonatkozó emlékanyagot. A kiállítást április 4-én, felszabadulásunk évfordulóján nyitják meg. A másik bemutatón a leg- újabhkori magyar kerámiaművészet több száz válogatott alkotását sorakoztatják fel. A felszabadulás utáni termést magában foglaló értékes anyagot az iparművészeti múzeum bocsátja rendelkezésre és a jövőben is gondoskodik rendszeres cseréjéről, felfrissítéséről. A kerámiaki állítást júniusban, a hagyományos siklási várfesztivál alkalmából nyitják meg. (MTI) Késziilo filmek Tucatnyi érdekes, hamarosan a mozilátogatók elé kerülő produkción dolgoznak a Magyar Filmgyártó Vállalat propagandastúdiójának munkatársad. A készülő produkciók egyike a Balatont mutatja be. A stúdió egyik stábja Jemenben forgat. A magyar kormány nemrégiben egy teljes kórházat ajándékozott a függetlenségét közelmúltban kivívott közel-keleti arab országnak. A filmesek most munka közben örökítik meg a magyar orvosokkal dolgozó kórházat. „Ház” címmel Kis József rendező forgat dokumenturnfilmet. A forgatási tervben három szakoktatóiilm szerepel: bemutatják a Csepel-motorok működését, a jégkárok elleni védekezés lehetséges módjait és a szocialista mezőgazdaság korszerű üzemegységét, a termelőszövetkezetet. Kisfiún készül a Budapesti Nemzetközi Vásárról is, amely az idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. .Kocsmai” beszélgetések ellátásról, vendégekről EBBEN AZ IDŐPONTBAN teherkocsikat tologatott a mozdony a recski vasútállomás sínéin, s néhány méterrel arrébb, a Vadászkürt nevű italboltban pálinkát ittak a betévedők. — Sajnos — magyarázta Fazekas László, az italbolt vezetője —, sört nem tudok a vendégeimnek adni. Két hete hiába várom. Talán a jövő kedden? ... Ami pedig az „erőset” illeti, vendégeim inkább a gyümölcspálinkát szeretik, így természetesen — ez bizonyul a legkevesebbnek. Virslit is lehet kapni, forrót, mustárral. Egyelőre, amíg nincs vége teljesen a disznóölési idénynek, addig nem érdemes hurkát árusítani. És a vendégek? — Általában tizenöt százalékúkkal mindig baj van. Ök azok, akiknek leghamarabb megárt az ital. Ha nem szolgálják ki őket, botrányt csinálnak, vagy enyhébb esetben — mással hozatják ki az italt. Mindig akad „jólelkű” ember. A hatóságoktól kérnénk több segítséget. AZ ÜT INNEN Mátraderecskére vezetett, ahol Kovács Bertalant, a „Mátra” büfé és falatozó vezetőjét kerestük fel hasonló kérdésekkel: áruellátás, vendégek... — Ide szívesebben járnak, mint a „Jókomá”-nak becézett italboltba — mondja Kovács Bertalan. — Kulturáltabb helyiség, jól néz ki és hatással KE ADT—KONDRATYEV: Dokumentum-történet 5. Kasszát csináltak... 1918—19 telén az antant segítségével összehozott Kolcsak- hadsereg újra támadást kezdeményezett. 1918 decemberének végén Gajda tábornok hadseregének sikerült is elfoglalnia Permet, ám ez volt az akkori Kolcsak-hadsereg utolsó fegyverténye. A kezdeményezés hamarosan átment a Vörös Hadsereg kezébe. Az 5. hadsereg december utolsó napján felszabadította Ufát s mély éket vert a Kolcsak-front centrumába. Mikor az intervenció- sok látták, hogy terveik romba dőlnek, új hadjáratra készültek fel, méghozzá Szovjet- Oroszország elleni koncentrált támadásra, egyidejűleg Kol1967. március 10., péntek csak, Gyenyikin és Jugyenyics frontszakaszán. Ebben az „antant első hadjárata” címen ismert operációban nagy szerepet szántak az időközben reorganizált Kolcsak-hadsereg- nek. Az újabb offenzíva 1919 tavaszán kezdődött. Közben pótolták azokat a veszteségeket, amelyeket az Amerikától kapott fegyverekben és felszerelésben a téli harcok idején szenvedtek el. Anglia az ellenforradalmároknak több százezer puskát, géppuskát, lőszert szállított és 240 000 katona teljes felszerelését, Franciaország 400 löveget, 1700 géppuskát és 30 repülőgépet. Ugyanakkor a pénzügyminiszter megbízottja, Novickij, továbbá az ügynökök hálózata: Üget Amerikában, Zamen Angliában, Rafalovics Franciaországban és Miller Japánban tárgyalt fegyverek hitelbe történő szállításáról. Üget így táviratozott New Yorkból: „Miután számolni kell azzal, hogy az általános politikai helyzet következtében Fordította: Pető Miklós lehetetlen jelentős pénzügyi forrásokat találni külföldön, szükséges feláldozni a bolsevi- koktól megmentett nemesfémkészlet egy részét, amely jelenleg Omszkban van.” Kolcsakék el is határozták, hogy 1236 láda aranyat átvisznek a vlagyi- vosztoki bankfiókba. Hamarosan berakták öt pullmamko- csiba, kb. 69 millió aranyrubel értékben. Az arany azonban nem hevert ott sokáig, májustól szeptemberig átvándorolt Japánba, Angliába, Franciaországba, és fegyverek, s más hadfelszerelések formájában került visz- sza a Kolcsak-hadsereghez. Omszkban ezalatt kasszát csináltak. Május 22-én Janin tábornok ezt írta naplójába: „Nagy csoport kíséretében a kormány meghívására (a Kol- csak-féle bábkormányról van szó. A szerk.) elmentünk a bankba, hogy jelen legyünk a Kazányban megmentett arany ellenőrzésénél. A pincében valóságos kiállítást rendeztek arany- és ezüstholmi kból.. .” A jegyzőkönyv szerint 651 532117 rubelt tett ki az orosz pénz, a külföldi valuta és a nemesfémek értéke. ... Az antant fegyvereinek segítségével újra előrenyomuló Kolcsak-hadsereg ellen most már az egész Szovjet- Oroszország megmozdult. A keleti frontról írt lenini tézisek (1919. április 12.) mozgósították az ország minden erejét az ellenség visszaszorítására. A párt- és szakszervezetek, a munkások, a szegényparasztok tízezrével küldték harcba legjobb fiaikat. E front déli szakaszának parancsnoka Frunze lett, a Forradalmi Tanács tagja pedig Kujbisev. így bontakozhatott ki már június elején a heves ellentámadás, s a Kolcsak-hadsereg egymás után szenvedte el a súlyosnál súlyosabb vereségeket. Természetesen szorongatott helyzetében Kölesük mind gyakrabban „bedobta” az aranyat. Anélkül, hogy bárkivel is megtárgyalta volna, aláírásával hitélesítette Üget ügyletét egy amerikai céggel 112 500 puska azonnali leszállítására. Az üzlet hárommillió dollárt emésztett fel. Felhatalmazta Ugetot arra is, hogy újabb üzletet kössön, további 268 000 puskára, 6,7 millió dollár értékben. E megrendelések ellenértékéképpen július 19-én és 20-án az Állami Bank omszki fiókjából külföldi rendeltetéssel Vlagyivosztokba irányított 1259 ládát és 754 zsákot, mintegy 125 millió rubel értékű aranypénzzel. Baker USA-hadügyminiszter így írt ezekben a napokban: „Minden erőfeszítést megtesz az Egyesült Államok kormánya, hogy a szövetségesek közötti párizsi konferencia megállapodásait teljesítse a Kolesak-kormány hadianyaggal való ellátása tekintetében. Most mind a fegyvert, mind a felszerelést jelentős mennyiségben az Egyesült Államok szállítja.” (Graves: Amerikai kaland Szibériában, 1918—1920, megjelent 1932-ben.) Időközben valóban vagon- számra érkezett az amerikai fegyver és zsákszámra ömlött az arany az USA-bankok páncél- szekrényeibe. A szovjet csapatok állandó sikerek után 1919. október 29-én bevették Petropavlovsz- kot, pár nap múlva pedig Isim városát Szabaddá vált az út Ornszk felé... Kolcsakkal beszélni sem lehetett arról, hogy az arany- készletet evakuálja Omszkból, mert ez veszteségeinek beismerését jelentette volna. Ekkor meglátogatták a diplomáciai testület képviselői és felajánlották, hogy segítséget adnak az arany elszállítására, „biztonságba helyezésére”. Kolcsak ez alkalommal is kijelentette, amit előzőleg már többször is: „A kormánynak, a hadseregnek és az aranynak együtt kell lennie.” Mégis rövidesen megkezdte az előkészületeket az arany elszállítására. Nagy titokban kijelölték az Aramyvonat őrségét. ^Folytatjuk) van a vendégekre. Itt egyébként főzünk is, ötven előfizető és egy-két átutazó részére: heti öt ízben húst, egyszer meg tésztát. Sajnos, Gyöngyösről kevés húst kapunk, ezen azonban nemsokára segít az fmsz saját hizlaldája. Italok? Kevés a sör. És mi lesz majd a nyáron?!. .. Rövid ital van, de például a palackozott minőségi bor hiányzik. A forgalmat a téglagyár és a bánya dolgozói biztosítják. „Rendkívüli esemény” régen nem volt, kivéve a fizetési napokon hajbakapók eseteit, szerencsére maguk a vendégek fékezik meg először az izgága* ittas embereket. A KŐVETKEZŐ ÁLLOMÁS a Recsk és Vidéke Körzeti Fmsz 3. számú mátraballai italboltja. Forgó Andor üzletvezető hasonlóképpen borúlátóan nyilatkozik a várható sör- ellátásról, bár még most kielégítőnek látszik. — Egy hete vettem át 13 liter pálinkát a főzdétől. A községben ez a kettő: a sör és a törköly a sláger. A likőrfélét nem nagyon isszák, de őszi napokon például napi 35 liter törköly is elfogy! Hogy milyenek a vendégeim? Bányászok és tsz-parasztok járnak ide. öt éve, amióta itt dolgozom, nem volt „kocsmai jelenet”. Nem olyan kötekedők ezek az emberek. Aztán meg... én vagyok a helyi önkéntes rendőrcsoport parancsnoka. .. IVÁD TÁVOL VAN a nagy forgalmú útvonaltól tehát itt található a legcsaládiasabb italbolt amelynek a neve Pé- tervására és Vidéke Körzeti Fmsz 3. számú italboltja. A munkaidőnek vége már* szállingóznak az emberek egykét pohárra. A sarokban rex- asztal, körülötte izgatott játékosok böknek nagyokat a dákóval, mellettük az asztalon korsó sör. Az italbolt vezetője, Perec János, aki tizenhárom esztendeje szolgálja már ki a községbelieket, kivéve természetesen az ittasakat. A rex forintért működik. S hogy mennyire közkedvelt bizonyítja ez a tény: néha havi 500 forintot is forgalmaz. Egy másik asztalnál sakkoznak. — Az italboltnak átlagosan évi 100 ezer forintos forgalma van. A csapolt sör — mint azt hiszem mindenütt — nem elég itt sem. Kéthetenként kapom. A polcon kis üveg „Egri leánykák” sorakoznak, a betérők stampedlit kérnek, megisz- szák, és már mennek is. — Itt nincs összetűzés — mondja Perec János. — Ismerem őket jól, tudom, kinek mennyi árt meg — 13 év alatt kitapasztalhattam, — s ha még többet kér, én bizony nem adok. Az aggodalom mindenütt a söré, mindenütt megnyugtató szavakat szeretnének hallani Ahol meg a vendégekkel val baj, ott segítséget kémeik t helyi hatóságtól. Méltányol mindkét kérés. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról hazánkban is méltóképpen kívánunk megemlékezni. A múzeumok szerte az országban kiállításokon mutatják be a nagy történelmi eseményt szemléltető képeket és egyéb emlékeket. Érthető, hogy a kiállítások legbecsesebb anyagát azok az eredeti emléktárgyak képezik, amelyeket a volt magyar hadifoglyok, a Vörös Hadsereg egykori harcosai őriztek meg. Sajnos ezeknek egy része éppen azokban az időkben tért haza, amikor nálunk már az ellenforradalom urai voltak hatalmon s így a hadifogoly-szűrőtáborokban a tiszti és a csendőrnyomozók mint a vérebek vadásztak a dokumentumokra. Erről persze a hazatérők is tudtak és iparkodtak eltüntetni minden olyan dokumentumot, ami árulójuk lehetett volna. Ez a magyarázata annak, hogy bár több mint százezer magyar internacionalista harcolt a Vörös Hadseregben, a hazahozott tárgyi emlékek és dokumentumok száma mégis olyan csekély. Idők múltán még ebből a kevés anyagból is elkallódott s éppen ezért a megmaradt anyag ma már becses történelmi emlék. Ennek számit minden olyan tárgy: fénykép, füzet, igazolvány, levél, levelezőlap, fém- és papírpénz, jelvény, szalag, zubbony, sapka, derékszíj, cigarettadoboz, evőcsésze Ccsaj- ka), stb., amit a volt magyar internacionalisták magukkal hoztak. Ezek elsősorban azoknál a még ma is élő volt hadifoglyoknál találhatók fel, akik e tárgyakat kegyelettel őrzik. Ezekről a volt internacionalistákról majdnem teljesnek mondható nyilvántartásunk van. De maradhattak még emlékek az elhunyt internacionalisták hozzátartozóinál is, akik ezekről az emlékekről már meg is feledkeztek. A Heves megyei Múzeumok Igazgatósága tervbe vette, hogy munkatársai felkeresik a volt internacionalistákat, fényképet készítenek róluk a visz- szaemlékezéseiket magnószalagon rögzítik és a kiállítás idejére összegyűjtik a veterán internacionalisták emléktárgyait Ehhez a munkához a KISZ- és az úttörő-szervezetektől >s támogatást kérünk. írják össze a községükben lakó, ma még élő orosz hadifoglyokat, akik a Vörös Hadsereg harcosai voltak, és azokat az emléktárgyakat, amelyek a birtokukban vannak, írják össze azokat is, akik már elhaltak, és jegyezzék fel a hozzátartozóik birtokában lévő emléktárgyakat. Ezeket az adatokat juttasák el a Dobó István Vármúzeum címére. Ugyanezzel a kéréssel fordulunk a Legújabbkori Történeti Múzeumi Bizottság, valamint az Egri Vár Baráti Köre tagjaihoz is. Dancza János múzeológus Gyűjtsük össze a magyar internacionalistákra vonatkozó emlékeket
