Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-07 / 56. szám

fa i I Oly korban éltünk... Amikorra befejeződött az el­múlt hét, lassan végére értünk a műkorcsolya-világbajnokság­nak is. Négy este egymás után — és nemrég volt az Európa- bajnokság! Szép volt, jó volt, de még a jégből is megárt a sok; Őszintén izgultunk a vi­lágbajnok-jelölteknek, még a „trónkövetelőknek” is, de titok­ban közben arra gondoltunk: vajon milyen lehet az a műsor, amelyet ez a négyestés világ- bajnokság szorított ki a képer­nyőről? No, de ne sértsük meg a jég szerelmeseit, hiszen ezek után úgyis egy év szünet kö­vetkezik... Ha már a sportnál tartunk, megkockáztatunk még egy megjegyzést Nem akarunk át­esni a ló másik oldalára, de az „innensőre” se. Most indult a labdarúgó-bajnokság, az NB I-es csapatok mérkőztek. A goira éhes tv-nézok igazán megérdemeltek volna legalább egy órányi összeállítást erről a sajtról.­Vasárnap esd vacsoránkhoz ezúttal is pontosan tálalta a televízió Ivanhoe gyermekien naív legújabb kalandjait, ame­lyet azért szokásos jó étvággyal „elfogyasztottunk”. Az erős ke­zű és bátor lelkű lovagban most sem csalódtunk, de már azt is tudjuk: mint akinek bér­lete van, úgy jár-kei ellensé­geinek tömlöceiben, ahová bizonyára csak azért cipelik nagy üggyel-bajjal, hogy le­gyen honnét kitörnie. Ügy va­gyunk ezzel a sorozattal is, mint a többi hasonló folytatá­sokkal: érezzük, tudjuk, hogy naív és gyönge történetek ezek, de azért mindig pontosan ott ülünk a képernyő előtt... A hét legjelentősebb tv-vál- lalkozás* kétségtelenül az új történelmi tv-filmsorozat: az Oly korban éltünk... A négy­szer egyórás filmsorozatnak eddig pontosan a felét láttuk, de ez is meggyőzött a vállal­kozás nagyszerűségéről és he­lyességéről. Valóban elhisszük, hogy a sorozat írói — Örsi Fe­renc és Mészöly Tibor — közel másfél évig gyűjtögették az ■ anyagot. Az első két rész is bizonyít- já, milyen hasznos a történel­mi tényanyagot feloldani és olyan filmet csinálni, amely mértéktartóan ötvözi a valósá­got és a fantáziát. Az Illés Bé­la regényéből készült Honfog­lalással kezdte a tv ezt az ér­dekes műfajt, és reméljük, a négy folytatás után is talál majd a Magyar Televízió tör­ténelmünk közelmúltjából fel­dolgozásra alkalmas témát. A németek Szovjetunió elle­ni támadásának pillanatával indül a tv-regény és az I. rész­ben a háborúcsinálás lélektani és politikai mechanizmusát mutatja be. A II. rósz már a következményekről szól: érzé­kelteti a 2. magyar hadsereg pusztulását, a hátország han­gulatát, s ezzel párhuzamosan a Magyar Kommunista Párt háború elleni harcait is. Jól sűríti a film drámává Bajcsy- Zsilinszky Endre ismert alkot­mányos romantikáját, tömören jelzi Horthy szovjetellenessé- gét, a németek gőgös „maga- sabbrendűségét”, s a kommu­nisták egyszerűségét is. A szemtanúk valóban jól ér­tik a történelmileg kissé héza­gos filmsorozatot. De a fiata­labb korosztály, amely csak könyvekből ismeri az esemé­nyeket, nem képes követni a történéseket. Talán egy részle­tezőbb módszer hasznosabb lett volna. Egy példát csupán: az I. részben még Bárdossy a mi­niszterelnök, a másodikban már Kállay. Legalább egy-két visszautaló mondat kellene a •miértre. Mihályfi Imre rendezése egy­szerűségre törekszik, s az el­lenpontok bemutatásával izgal­mas tempót diáktál. Hildeb­rand István és Zsombolyai Já­nos képei jól érzékeltetik a kor hangulatát. A maszkok kitű­nőek, ugyanezt mondhatja* a szereplők játékára is. A népes gárdából, elsősorban Gábor Miklós, Bessenyei Ferenc, Ma­jor Tamás, Mádi Szabó Gábor és Ajtay Andor játékát emel­jük ki. Érdeklődéssel várjuk a következő két folytatást... (márkusz) Gyöngyösért — önzetlenül Az emlékérem, amely a jól végzett társadalmi munka ju­talmaként kerül a legjobbak birtokába, egyáltalán nem szá­mítható be valamiféle ellen­szolgáltatásnak. Azok tehát, akiket a városi tanács a Gyön­gyösért emlékérem különböző fokozataival tüntetett ki, ön­zetlen társadalmi munkát vé­gezték. A vándorzászlót az idén is­mét az Erkel Ferenc Iparita- nuló-Intézet nyerte eL, mivel összesen 160 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek a fiatalok. Közel ötvenezer forintba került volna például a Vak Bottyán Gimnázium festé­se, —- ők megcsinálták térítés nélkül. A Városi Művelődési Ház és a Városi Űttörőház is az ő kezük nyomán szépült meg. Oklevelet kapott a Vas- és Fémipari Vállalat, a szociális otthon, valamint az V. számú Általános Iskola Zalka Máté nevét viselő úttörőcsapata. A vasipariak tíz libikókát, öt sörgőt és öt hintát készítettek, amiket most helyeznek majd ki a játszóterekre a gyerekek legnagyobb örömére. A szociá­lis otthon idős lakói nemcsak saját házuk táját tették rendbe, hanem az öregek napközi ott­honának munkáiban is jelentős mértékben segítettek. Az V-ös számú iskola úttörői is mintegy harmincezer forint értékű munkát végeztek el a sportpá­lyájukon, illetve az iskola kör­nyékének rendezése, parkosítá­sa során. Az aranyjelvényt tizenné­gyen, az ezüstöt huszonketten, a bronzot pedig tizenegyen kapták meg. Magyari Béla, az ÉMÁSZ gyöngyösi üzemének vezetője aranyjelvónyt kapott a város közvilágításának korszerűsíté­sét tartalmazó tervek elkészí­téséért. Ennek a tervezési munkának az értéke húszezer forintot tesz ki Az ő elképze­lései alapján gyulladtak ki az Élmunkás utcai karcsú kande­lábereinek fényed a közelmúlt­ban. A Vörös Hadsereg útja közvilágításának felújítását is ezek a tervek tartalmazzák. Az ezüstjelvényesek között van Voss János, a Mátra vidé­ki Építő- és Szakipart Ktsz dol­gozója, aki a városi sporttelep összes feliratait mintegy száz óra társadalmi munkában ké­szítette eL Ezzel a munkával legalább másfél ezer forint megtakarítását tette lehetővé. Kovalcsik József száznégy órán keresztül dolgozott társa­dalmi munkában a Barackos utca járdájának, parkosításá­nak mielőbbi befejezésén. Csak négy órával volt kevesebb a mainka, amit Hever István vég­zett a Bocskay utca parkosítá­sa során. A Gyöngyösért emlékérem csak elismerése a közösségért végzett társadalmi munkának, amit büszkén viselnek mind­azok, akik önzetlen tevékeny­ségükkel kiérdemelték. Az érem bizonyítja azt is, hogy a gyöngyösiek közül so­kan nemcsak szavakkal fejezik ki városuk iránt érzett ragasz­kodásukat, szeretetüket, hanem cselekedeteikkel is. Megérdemlik a megbecsülést. (ffrnf) Első 3\TB I-es mérkőzésén jól helytállt az újonc csapat —Egri Dózsa (Isti) Eger, 14 000 néző. V.: Radó. Rajna a mérkőzés legnagyobb kissé visszaesett és kihagyott MTK: Lanczkor — Obarzil, helyzetét hagyta ki: a kapu egy 11-est is. Tátrai nem kéj- Dunai, Lutz, Jena — Nagy 1., torkában rosszul találta el a tett csalódást. Elől Zilahi kitű- Nógrádi — Török, Takács, Lacz- labdát. A 75. percben a gyors nőén kezdett, az irányítás kó, Lakinger. Edző: Hidegkúti Török faképnél hagyta az egri mellett lövésekre is vállalko- Nándor. védőket, Kovács mellett is el- zott — később az ő játéka is el­Dózsa: Kovács F. — Kárpáti, húzta a labdát, a kapus azon- szürkült. Sárközi óriási terül©» Kiss, Winkler — Tátrai, Beráu ban a lövés pillanatában fel- ten mozgott, nagy lendülettél — Faliszek, Sárközi, Zilahi, Ko- lökte a csatárt. Vitathatatlan vitte fel a labdákat, kár, hogy vács Gy., Rajna. 11-es! A labdának Nagy I. fu- időnként mindent egyed® Zásalócsere után óriási iram- tott neki, rosszul helyezett lö- akart megoldani. Faliszek ká­bán indult a játék. Gyors Fa- vését azonban Kovács gyors ményen harcolt, Kovács Gy, liszek—Sárközi akció hozta elő- vetődéssel hárította. Rögtön nagy mezőnymunkája dicsér- szőr tűzbe a nézőket, majd a utána Sárközi robogott az MTK hető, de sokat hibázott is. Raj- 6. percben Kovács Gy. nagy lö- kapuja felé, s amikor a 16-oson nát keveset foglalkoztatták, vése mellé, rögtön utána Zila- belülre került, a védők hátulról Radó játékvezető mintasze- hi bombája kapu fölé szállt. élkaszálták. Ez is 11-es! A rűen vezette a végig sportszerű Nagy erővel támadott az egri büntetőt Berán végezte el, és találkozót, együttes, szinte állandóan az nagy erővel a bal sarok mellé MTK térfelén folyt a küzdelem, lőtt! Az egriek még egyszer Nyilatkozatok: A fehér mezes Sárközi Jeneivel labdáért. és Lutz-cal csatázik a Bénán lövésénél már gólt lát­tak a nézők-, a labda azonban centimétereikkel elkerülte a bal sarkot. Az akciónál Lanczkor megsérült, és rövid ápolásra szorult. Egri támadások köze­pette MTK-gól következett: A 25. percben Lakinger el­futott a védők mellett, ponto­san ívelt középre és a jó ütem­ben érkező, magasra felugró Török a kapu közepébe fejelt. l.H. A gól szemmel láthatóan megzavarta az egrieket, foko­zatosan az MTK vette át az Irányítást Ebben a játékrész­ben főleg a két 16-os között csatáztak a játékosok, a lila-fe­hérek támadójátéka tervszerűt­lenné, egyoldalúvá vált. Szőnél után Eger lendült előbb játékba, néhány perc múlva azonban ismét kiegyensúlyozottá vált a játék. A 60. percben végleg el­dőlt a mérkőzés sorsa: Nagy I. labdájával Oborzü tört előre és az oldalvonal mentéről nagy erejű lövést küldött kapura. A labda az el­hívó Kovács kezét érintve a jobb sarokba hullott. 2.ö. Az egri csapat nem adta fel, elkeseredetten harcolt a szé­pítésért, Kovács Gy. fejese haj­szállal lterülte el a kaput, majd szépíthettek volna az eredmé­nyen, az utolsó percben Fali­szek lövése messze kapu fölé szállt. Mindenki azt várta a mér­kőzés előtt, hogy az újonc idegesen, lámpalázasan lép pályára. Meglepetésre nem így történt, a Dózsa egyál­talán nem „tisztelte” nagyne­vű ellenfelét és 20 percen át lendületes, gyors támadáso­kat vezetve uralta a mezőnyt. A váratlanul bekapott gól azonban teljesen kizökken­tette ritmusából az együttest, és a nagyobb rutinnal ren­delkező MTK átvette az irá­nyítást. A lila-fehérek játé­ka egysíkúvá, ötlettelenné és erőtlenné vált, a második fél­Hidegkúti Nándor: Mit mond­jak? Ez volt az első mérkőzé­sünk, csapatom még nem nyúj­totta azt, amire képes. Véle­ményem szerint azonban így is megérdemeltük a győzelmet Eger jó benyomásokat keltett Szentmarjay Tibor: Ügy ér­zem, nem keltettünk csalódást, az MTK némi szerencsével sze­rezte meg a két pontot Radó játékvezető: Ilyen sport­szerű mérkőzést öröm vezetni — a közönség is rendkívül fe­gyelmezetten, tárgyilagosan vi­selkedett. * Az E. Dózsa szerdán délután Egerben a MÁV HAC csapatát látja vendégül. Somody József További eredmények: Dunaújváros—Vasas 1:0 (lHb Dunaújváros, 15 000 néző. V.: Kapoei. G.: Végh. Szeged—Szombathely 0:0 Szeged, 12 000 néző. V.: Zsoit Tatabánya—Győr 2:2 (2:0) Tatabánya, 10 000 néző. V.: Schopp. G.: Izsáki (öngól), Ho lánszki, illetve Kéglovick , Var­sányi. Újpesti Dózsa—Salgótarján 2:0 (1:0) Újpest, 20 000 néző. V.: Wot- tava. G.: Kuharszki, Dunai. Ferencváros—Diósgyőr 3:1 (0:1) Népstadion, 18 000 néző. V.: órában alig láttunk egy-két Szegedi B. G.: Rákosi, Varga, szárnyváltást — viszont an- Varga, illetve Szurgent S \ *>. KLADT—KONDRATYEV: Dokumentum-történet B kalandor halála Hogy mennyire helyesen intőit a szovjet kormány ►17 decemberi rendelete a inkok államosításáról, amely .őírta, hogy az arany a nép tlajdonába megy át és a aovjet-Oroszország Népbank- i kezeli, a forradalmat köz- sűenül megelőző események igazolták. Kerenszkij, az ledglenes Kormány miniszter­nőké, uralomra jutása után ionnal herdálni kezdte a nép ranyát. Svéd pénzügyi körök­éi történt megállapodás sze­nt ötmillió rubel értékű ara- yát — közvetlenül a Nagy •któberi Szocialista Forrada­4 VwBtiiSj U67. március 7« kedd lom előtt — „különleges meg­bízással” bevagoníroztak és elindítottak Stockholmba, a Riks-bankhoz, ugyanakkor az USA-ba, Angliába és Francia- országba is küldtek aranyat fegyverek beszerzésére... A szovjet kormány már^ el­indította a kincseket a kazányi bankba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ott sem lesz bizton­ságban az aranykészlet. Az el­lenforradalmi összeesküvés egyre jobban szélesedett a Vol­ga mentén. 1918 júliusában a kazányi bank utasítást kapott T. I. Popovtól, Szovjet-Órosz- ország Népbankjának főbizto­sától, hogy Lenin rendelkezé­se értelmében készüljön fel az értékek esetleges evakuálására. A bank alkalmazottai, a helyi párt- és szovjetszervek segít­ségével, hozzá is láttak az elő­készületekhez, hogy Nyizsnyij Novgorodba (mai nevén Gor­kij) szállítsák el a kincseket. Ekkor a helyzet rendkívül za­varos volt, da hamarosan sok Fordította: Pető Miklós mindenre fény derült... A Népbank kazányi fiókjá­nak vezetőjétől június 27-én kérdezte Muravjov főparancs­nok: — Miért van szükség az arany elszállítására? Itt meg­bízható kezekben van. Miért akarnak pánikot kelteni? Másnap Muravjov megerő­sített egységet vezényelt az árany „őrzésére”. A bank ve­zetője táviratot küldött Moszk­vába; .Muravjov főparancsnok kijelentette, hogy az utóbbi na­pokban a fronthelyzet javult. Kérte, hogy adjam át üzene­tét: A politikai helyzet kitűnő, mert én itt vagyok.” Muravjov gyanús önbizalma Moszkvában nem kis aggodal­mat keltett. Popov főbiztos vá­lasztáviratában követel. e, hogy ne elégedjenek meg Muravjov öndicséretével, folytassák az előkészületeket a kincsek el­szállítására, s minden esetle­ges provokációról értesítsék az ellenforradalom ellen harcoló rendkívüli bizottság szerveit Július első napjaiban Murav- jovról lehullt az álarc. A for­radalom „védelméről” hangoz­tatott üres frázisokkal minden hatalmat át akart venni Ka­zán y ban; mindenekelőtt bizto­sítani kívánta saját céljaira a bankban fekvő aranykészletet. Ekkor futott be a kikötőbe egy, e célra felszerelt hajó, hogy a főparancsnok megbízásából feltűnés nélkül Szimibirszkbe (a mai Uljanovszkba) szállítsa el az aranyat Muravjov itt akarta felütni főhadiszállását. Július 16-én meg is érkezett a városba, ahonnan távirati utasítást adott az irányítása alatt álló frontnak: közölte, hogy fegyverszünetet kötött a csehszlovák hadtesttel és há­borút üzent Németországnak. Megparancsolta a csapatoknak, induljanak Moszíkva felé. Miután páncélautókkal kö­rülvétette a városi szovjet épü­letét, az árulók — az ő vezeté­sével — megjelentek a végre­hajtó bizottság ülésén, s azt a javaslatukat akarták rákény­szeríteni a szovjet vezetőire, hogy szimhdrszki központtal alakítsák meg a „Volga menti Köztársaság”-ot. A javaslatot természetesen elutasították. Ekkor a megvadult Muravjov előrántotta pisztolyát, így akart áttörni testőrségéhez. Egy vörösgárdista azonban leterí­tette az árulót. (Folytatjuk) Izgalmas jelenet az MTK kapuja előtt. Balról: Faliszek, Oborzil, Dunai (a levegőben), Rajna, Kovács Gy., Nagy I. (Molnár I. felvételei) nál több volt a labdacipelés, az egyéni megoldásokra való törekvés és a pontatlan lab­datovábbítás. Az egriek be­csületére legyen azonban mondva, 2:0 után sem adták l'el a küzdelmet, s ha kis szerencséjük van —, akár ki is egyenlíthettek volna! Vég­eredményben a vereség el­lenére helyál H a csapat játé­ka biztató volt a jövőre néz­ve. Egyénileg Kovács F. bizony­talanod védett, a gólokért is hi­báztatható. Kiss I. megbízha­tóan látta el a rábízott felada­tot, Kárpátit viszont az első fél­időben néhányszor átjátszotta a gyors Lakinger. Winkler jól fogta a szélsőjét, Berán 45 percen át kitűnő teljesítményt nyújtott, szünet után azonban Komló—Bp. Honvéd 2:0 (1:0) Komló, 8 000 néző. V.: Petri, G.: Bodai 2. A bajnokság állása: 1— 3. Komló 1 1 — — 2:0 2 MTK 1 1 — — 2:0 2 Ü. [Dózsa 1 1 — — 2.70 a 4. Dunaújváros 1 1 ~ 1:0 t S. FTC 1 1 — — 3."1 t S—11. Szeged 1 — 1 — 6:0 1 Szombathely 1 — 1 — 0:0 1 Tatabánya 1 1 — 2:2 1 Győr 1 — 1 — 2:2 1 Csepel 1 — 1 — 0:0 1 Pécs 1 — 1 — 0:0 1 12. Diósgyőr 1 — — 1 1:3 .*» 13. Vasas 1 — — 1 0:1­14—16. Eger 1 — — 1 3:2­Bp. Honvéd 1 — — 1 0:2­SBTC 1 — — 1*2-a

Next

/
Thumbnails
Contents