Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-04 / 54. szám
kW> ■ Az olvasó kérdez az illetékes válaszol Miért szüntették meg az egri Széchenyi utcai trafikot. Lesz-e helyette más? Beépítik-e a Foglár utcát? Miért nem viszik ki a csomagokat? Van-e felvétel, elhelyezkedési lehetőség Egerben, s a környéken? A fenti kérdésekkel olvasóink fordultak szerkesztőségünkhöz. Felkerestük az illetékeseket, s a hivatalos válaszokat ezúttal továbbítjuk... QD Bezárnak egy dohányboltot és tessék: „fellázadnak” a dohányosok, s aggódva kérdezik: Miért zárták be a Széchenyi utcai trafikot? Lesz-e helyette más? Dohányzó olvasóink kérdéseit három „főnökségre” is elvittük, nyugodjanak meg, nem történt „lázadás” ellenük. Bizonyságként ime a válaszok: Miskolci László, a megyei tanács kereskedelmi osztályé • nak helyettes vezetője: — Évek óta probléma, hogy a trafik melletti édességbolt kicsi, korszerűtlen. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a trafikot elköltöztetjük és a megüresedett helyiséggel megnagyobbítjuk az édességboltot. Az új trafik helyének a Marx Károly utca 3. sz. alatti épületet utalta ki a városi tanács. Nem is lett volna semmi probléma, csak időközben a kiutalt helyiségeket elfoglalták a gázosok, és hiába minden próbálkozás, sehogyan sem tudjuk őket kiköltöztetni. A trafikra mindenképpen szükség van. A városi tanácsnak sürgősen intézkednie kell. Bóla Sándor, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egri kirendeltségének vezetője: — Egyetlen reprezentatív trafikja volt a városnak. Havonta 120 ezer forintot forgalmazott. Nem szabad az időt húzni, nemcsak a dohányosok, a forgalom is érzi hiányát. Nagyon szeretnénk, ha a Széchenyi úton kapnánk helyiséget. ,Itt szokták meg az egriek, itt szerették meg a kirándulók. Dobi Antal, az Egri Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője: — Napok kérdése és minden megoldódik. Az új trafik a Széchenyi utcán lesz. Nyugalom, dohányosok! Már csak napok kérdése az egész... kezések befejeződnek, a Foglár utca is megszépül. T Szóval, idegességre eddig semmi ok, bár a Garay és a környékbeli utcákban lakók már korántsem örülhetnek ennyire. Azt kérdezték: vajon mi az oka, hogy a posta nem viszi ki csomagjaikat? Minden esetben a címzetteknek kell elballagniuk a postára. A kérdéssel nem mondtunk újat Kállay Lajosnak, a megyei postahivatal vezetőjének. Régi panasz, jól ismerik a problémát. — Egyetlen oka van: kevés a gépkocsink. Mindent megteszünk, hogy mielőbb változás történjék. Sajnáljuk a környék lakóit, de pillanatnyilag nem tudunk mit csinálni. Egy kis türelmet kérünk. 0 Egy kicsit „rázósabb” kérdés: Van-e jelenleg felvétel, A fehér ház — Mátrafüreden Többen is kérdezték: Igaz-a a hír, hogy megszüntetik, beépítik a Foglár utcát? Hát ha azt Vesszük figyelembe, hogy ez az utca milyen elhanyagolt, nem lenne mit sajnálni rajta. De itt sincs szó ^elmúlásról”. Zámbori Ferenc, a városi tanács közlekedési és építési osztályának helyettes vezetője: — Szó sincs róla. Az utca megmarad. Korszerűen kivilágítjuk, új, széles lépcsőket építünk, még a gyerekkocsiknak is külön feljárót tervezünk. Mire a Szabadság téri építIfjúsági épitöakciot hirdet a KISZ „Az ifjúság Budapest építéséért” akciót hirdet a Kommunista Ifjúsági Szövetség — tájékoztatta az újságírókat pénteken a KISZ budapesti székházában Kővári László, a budapesti KISZ-bizottság osztály- vezetője. Elmondta, hogy a budapesti építőipar dolgozóinak erejét 1967-ben meghaladják a sürgető igények, ezért az Építésügyi Minisztérium a KISZ-hez fordult segítségért, s így született meg a felhívás: „Fiatalok, segítsétek Budapest építését”. Valamennyi városi, kerületi, járási és üzemi KlSZ-bizott- ságnál, KISZ-szervezetnél le hét munkára jelentkezni. Akárkitől érdeklődik az ember a mátrafürediek közül, csak úgy emlegetik: a fehér ház. Ez is olyan épület, aminek a külseje, a színe ragadta meg az arra járók figyelmét, és így lett belőle fehér ház, talán — örökre. Pedig ennek az épületnek a művelődés házának sze-. repét kell betöltenie. Olyan ügyet kell szolgálnia, aminek eddig nem volt otthona, ami miatt sokat bosszankodtak a mátrafürediek is, de az ide beutalt üdülő vendégek is. És most? A fehér ház már áll, egy részébe az erdőgazdaság költözött be: az a vállalat központja. Melléje csatlakozik közvetlenül a kultúra otthona, reméljük, nemcsak rendeltetése szerint lesz otthona a művelődés ügyének, hanem mindennapjainak eseményeiben is. A közös fedél közös erőfeszítések szimbólumát is kifejezheti. A Gyöngyösi Városi Tanács, a Mátrai Állami Erdőgazdaság és a SZOT összefogásából született meg az objektum. Illetve: még csak a megszületés előtti korszakban létezik, mert az átadási határidő csak június 30-a. Amikor ott jártunk, Ora- vecz Miklós művezető mondta el, hogy milyen fokot ért el az építkezés. — A szakipari munkát végezzük, a burkotok kezdték, a festők, mázolók folytatják. Fennakadás nincs, minden különösebb nehézség nélkül dolgozhatunk. A határidő...? Mindig ara törekszünk, hogy inkább előbb legyünk készen. Az erdőgazdaság illetékesétől kaptuk a további tájékoztatást: — Közel néev és fél millió forintba kerül az egész épület. Ebből mintegy kétmillió esik a művelődési házra. Mi a városi tanáccsal vállalkoztunk közösen a művelődési ház megépítésére, amihez a tanács a SZOT-ot is segítségül hívta. Szívesen belementünk ebbe a koprodukcióba, hiszen az épület valóban közös célokat szolgál, nekünk is érdekünk volt, hogy ilyen formában jöjjön létre. A nagytermet és az előcsarnokot folyosó köti össze a székházzal, a földszinten van az ebédlő is, amit kis tanácskozó teremnek is tudunk használni. Erre az esetre szokták azt mondani: mindenki jól járt. önmagában, az érdekelt három' szerv közül bármelyik is, nehezen tudott volna eleget tenni a kétségtelenül jogos igénynek: legyen egy hely, ahol a művelődés és a szórakozás lehetősége biztosítva van. így pedig — néhány hónap múlva az igény lekerül a „hiánylistáról”. Mátrafüred, ez a nagy forgalmú üdülőhely, végre kulturális központot kap. (g. mól—) bontó részlet, a kép hangulatától idegen elem. Pedig a fényképezés, mint művészi munka, technikai fogások sorát tartogatja művelője számára. Nem véletlen, hogy ezen a kiállításon azok a fényképek hatnak elevenen — és érthetően azokat is díjazták —, amelyek riportszerűek, a mozgásban levő embert ábrázolják. Gönczy Miklós Ütburkolók című elsődíjas felvétele minden mesterkélt beállítás és hatásra törés nélkül az eleven valóságot hozza, művészien. Az aszfaltot terítő munkások mozgásritmusa kifejezőbb megannyi beállított jelenetnél. Dicséretes Kovács Ferenc szenvedélyes témakeresése, ahogyan a tájban a fény és árnyék váltásait szemmel tartja. Feltűnik Búzás Imre Siroki kőbálványok című felvétele. Feledy Péter lengyelországi képsora, László Gyula Pancsi című életképe, Permay Zoltán Balatoni nyugalom című fotója. Molnár Gyula Szobor című fényképe a téma miatt is érdekes. Ferenczy Ferenc özek című felvétele érdemel még említést. ★ A két kiállítás érdekes és tanulságos látnivalót jelent. Csak helyeselni lehet — amit a napokban többször tapasztaltunk —, hogy a középiskolás diákokat tárlatszerűen vezeti végig a tanár ezeken a kiállításokon. A középiskolában igen szerény keretek között mozgó művészettörténeti oktatásra „ráfér” ez a két kiállítás és az a lehetőség, hogy a modem festészetről, a mai magyar alkotásokon keresztül eligazítást kapjanak a fogékony fiatalok. (farkas) 1967, március 4., szombat Mit mond a tudós? Uj lehetőségek az űjszülöttkori vércsere alkalmazásában Szegedi kutatók — a Gyér- lenség következtében fellépő mekklinika és az Országos vérmegbetegedésének gyógyí- Vérellátó Szolgálat orvosai — tására. A betegséget, amely a újabb lehetőséget találtak az vér sejtjeinek oldódásával jár, újszülöttek RH összeférhetet- az anya vérében kialakuló immunitás okozza. Az anyai vér ugyanis ellenanyagot termel, amely a vérben keringve oldja, roncsolja a vérsejteket. Az eddigi gyakorlat szerint a leghatásosabb a vércserével történő gyógyítás. Világszerte RH negatív vérrel cserélik az újszülöttnek a magzati életből magával hozott, ellenanyagot tartalmazó vérét. A kutatók most azt vizsgálták,, milyen feltételek mellett lehet a cseréhez RH pozitív vért használni, amelynek vörös vérsejtjei megkötik a vérben szabadon keringő ellenanyagot. Amikor ki lehetett mutatni a szabad ellenanyagot, az RH pozitív vérrel megkezdett és negatív vérei folytatott vércsere hatásosabbnak bizonyult a szokásos RH negatív vérrel végrehajtott vércserénél. Ha szabad ellenanyag nem volt kimutatható, de a vér epefes- ték-szintje kórosan megnövekedett, — ami a máj károsodását jelzi, — elegendőnek bizonyult az RH pozitív vérre! folytatott vércsere. Végül olyan esetekben, amikor sem szabad ellenanvsgnt. nem lehet kimutatni, sem az epefesték szintje nem emelkedett túlzottan, szükségtelen volt a vércsere, anélkül is meg lehetett gyógyítani a beteget, amelyet ilyenkor egyedül a szerológiai reakció jelzett. A kutatók eredményeiket természetesen csak akkor tekintik véglegeseknek, ha eddigi észleleteiket szélesebb körű vizsgálatok is megerősítik. A kezdeti eredmények azonban jogossá teszik a feltételezést, hogy a szabad ellenanyag* szint vizsgálata módosítja ti vércseréről eddig kialakult el* képzeteseket és gyakorlatot. (MTI) elhelyezkedési lehetőség Egerben s a város környékén? Aktuális kérdés, nem is csodálkozunk, hogy több olvasónk is négy nyelven beszél” levelében. A kérdést Kárpáti Vilmosáéhoz, a városi tanács munkaügyi főelőadójához továbbítottuk. — A Mátravidéki Fémművek lakatosokat, esztergályosokat, marósokat, építésztechnikusokat keres. A műszakokhoz Kálból vonat indul. Az említett szakmákkal rendelkezőknek javasolni tudjuk a gyárat. Ezenkívül 15 női gépmunkásra lesz szükség Egerben. Ezeket fokozatosan közvetítjük ki. Később az egyik könnyűipari vállalatnál várható húsz női munkaerő felvétele. Azt javasolnám, hogy az érdekeltek keressenek fel bennünket, mert előre nem tudunk pontos számokat, szakmákat és munkahelyeket mondani... Koós József Kis történetek a nagy forint mögött Tallózás a biztosító dossziéjában ajtó lakatját lefűrészelte, és az ajtó üvegét betörve került a bolt helyiségébe. Forintok az országúton A közlekedési balesetekkel nagyon sok szerv foglalkozik. Természetes, hogy közöttük találjuk a biztosítót is, segítő szándékával és forintjaival együtt. Itt található a ..uiele- ző gépjármű-biztosítás, és aki megköti: a casco is. Egy „félhalott” személvgépkocsit (CH 23—86) így tudott rendbe hozatni gazdája, aki járművével belerohant egy másik gépkocsiba. 15 278 forint kártérítést kapott. A járadékok fizetése nagyrészt közlekedési balesetek kapcsán jelentkezik a dosz- sziékban. Példáid B. J.-né 15 ezer forintos kártérítést kapott, s emellett havonta 675 forint járadékot kap a biztosítótól. B. J. közlekedési baleset áldozata lett. P. K. ittasan vezette motorkerékpárját, áttért a bal oldalra, s nekirohant a szembe jövő B. J. motorkerékpárjának. Mindketten meghaltak. A járadékot tulajdonképpen a balesetet okozó P. K. helyett fizeti a biztosító. Járadékot elég sokan kapnak. A kötelező gépjármű-biztosítás alapján 55-en, az általános vagyonbiztosítás alapján — amelyben az üzemi balesetek is benne foglaltatnak — 62-en. ★ Csillagászati számok születnek, ha valamennyit összeadjuk. Milyen jó lenne ez a pénz másra! Ilyenkor azonban a kivonás számtani műveletét kellene végeznünk. Kivonni az életből mindent, ami nem odavaló. Talán ez lenne a legeredme- nyesebb biztosítás... (hátat) sivalkodó kerekek, ismeretlen arcok. B. S. már nem látta őket, meghalt... Családja az utas-balesetbiztosításra kapta az ötvenezer forintot, a harmincezret az önsegélyezési csoport tagságért. Félmillió fölött . .. Forintban ez nagy szám! Pontosabban: 581210 forintot fizetett az Állami Biztosító kártérítésként a zagyvaszántói Aranykalász Tsz-nek. Miről mesél ez a mesés összeg? A magasfeszültségű távvezeték ki lomé tereken át szállítja az elektromos áramot, útjában elhalad éppen a szövetkezet 100 férőhelyes istállója fölött is. A* egyik vezeték leszakadt, s a zárlatkor keletkezett elektromos szikra már megtette a magáét. Kigyulladt az istálló! A lángok martaléka lett az épület, a benne levő felszereléssel, s bent pusztult hatvanéi! enc szarvasmarha. Már nem tudták megmenteni őket... Tolvajkulcs helyett Tovább lapozgatva a jegyzőkönyveket, egy 24 eaer 784 forintos kártérítési összeg mögött „bűnözést” találunk. Betörés. A pénzt a Kápolna és Vi- iéke Körzeti Földművesszövet- • kezet 8. számú tófalui vegyes- ’ boltja kapta. A betörő nem riadt vissza e hosszú névtől, lanem a hagyományos álkulcs használata helyett egy éjszaka tibontotta a falat, bemá-zott a aoltba, ahonnan elvitt elég sok ' ruhaneműt és némi készpénzt... • \ földművesszövetkezet kára ; megtérült. Ennél kisebb összeg, , )471 forint is szerepel többek tözött a dossziéban, igen tanulságos esettől követve: a szűcsi J >ányatelep csemegeboltjának lomlokzatán égő villanykörtét i smeretlen tettes beverte, az Igaz, elsősorban a fő téma mindig a pénz —ez már a sajátosságaiból adódik —, mégis: a mindennapi élet eseményeinek közvetlen tanúihoz sorolható az Állami Biztosító. Megjelenik, ahol lecsap a mennykő, kárbecslőit megtaláljuk az árvíz sújtotta határban, a dosz- sziékban megtalálhatók a betörések vizsgálatának anyagai, roncsolt gépkocsik képe áll ösz- sze a baleseti jegyőkönyvből, életjáradékok számadatai pedig a segítőkészségről beszélnek ... Egy kicsi bélyeg története A történet nyolcvanezer forintnál fejeződött be. Ebből egy kicsi bélyeg 50 ezer forintot ért, bár sokszor bosszankodunk, amikor a vasúti pénztáros ráragasztja a jegyre. Talán B. S. is így volt vele. amikor Kápolnán megváltotta a jegyét. Kálba utazott, a munkahelyére. A vonat a házuk előtt robogott el. Az ajtóban állt, és jól kihajolt... Vészfék, máshoz viszonyított harmóniájában azonban kevés a drámai feszültség, vagy éppen hiányzik, pedig a téma a mondanivaló izgalmát ígéri. Ebből az anyagból — lehet, hogy a válogatás szándéka a ludas ebben? — hiányzik a gazdag világ, a derű, az életöröm és a közelről megfigyelt ember, az emberarc rejtelmes és mindig felnyitható világa. Némelyik kép láttán kísért a kérdés: miért nem megy például Konfár Gyula a Fiatalok című képén közelebb a kedves színfoltként jelentkező hőseihez, miért nem akar többet tudni vagy elmondani róluk? A kiállítás a kérdőjelek ellenére így is hasznos, mert enged bepillantani a mai magyar festészet irányzataiba és megismertet néhány, az egri közönség számává csak reprodukciókból ismert művésszel. ti kultúrotthon írlata lamennyi amatőr — a bükki táj szerelmese. A Szilvásvárad környéki, valóban szép erdő részleteit, a bükki „köveket” sok-sok változatban fényképezik le, s képeik arról árul- kolnak, hogy a témasor évek felgyülemlett emlékeit tárja a néző elé. Ezeken a képeken a meglátott témán felül sok a felesleges, a téma hatását megkiemeli a szigorúan zárt arcú fiatalokat, akik a szerelmet komoly és szent szertartásnak érzik. Ha már az érzelmileg gazdag képeket vesszük sorra, említenünk kell Balogh András Fészek és kalitka című képét, Breznai József Napozó gyermekét, Batári László Téli táját vagy Frank Frigyesnek az Alkonyat a hegyen című kompozícióját. Thury Mária és Gera Éva meghitten borús és csendes szobabelsőjét a tónusok ritmusa teszi érdekessé. Arató János Sárga házak és Csernó Judit Szentendrei házak című alkotása mellett patétikusnak tűnik Surcsik János Kaszafemő- je vagy Mustó János Gyárrészlete. Keleti Ernő és Jakuba János két képe azonos címmel a Beszélgetőkről vall. Két test egyA szakszervezet fototá Egészen más szinten, egészen má világot tár láltogatói elé a szakszervezeti kultúrotthon fotoklubjának idei, első önálló kiállítása. Ezen a kiállításon is a szemlélet módja, a környezet és az ember látása vall leginkább a valóság „égi má-. sát” megörökíteni szándékozó emberről. A nyolc kiállító fotós — waKét egri kiállításról Az 1964-65. évi állami vásárlások a művelődési házban A Műcsarnok a felújított művelődési ház dísztermében rendez tárlatot az 1964—65. évi állami vásárlásokból, március 2-től március 21-ig. A kiállításon harminc festmény szerepel. Ezek a képek nagyjából-egészéből reprezentálják a hazai piktora két évvel ezelőtti állapotát. Szó sincs itt a teljesség igényéről, de a kiállítás mindenképpen tanulságos. Harminc festő harminc képe mutatja be azokat az egyéniségeket, akik a modern képzőművészet esztétikai alapelveiből kiindulva törekszenek a művészi ábrázolásra. A festők kifejezésmódja, technikája a valóság lényegesnek tartott vonásainak, színfoltjainak a megörökítésére tör, itt-ott némi pátosszal. A természet közelsége a festők számára nyilvánvalóan és egyszerűen adott, a művészek a környezetet és a tájat tartják oda tükörnek önmaguk elé, hogy abban egyéniségüket és érzelmeiket kifejezzék, megmutassák. A harminc képből háromnak témája a Balaton, a magyar tenger és az az élményvilág, amely minket ehhez a tóhoz fűz. Mennyire más lírával néz e tájra Vdvardy Erzsébet vagy Szentgyörgyi Kor- nél, vagy Fenyő A. Endre. Szentgyörgyi Kornél a kemény, csaknem kiélezett vonalak ritmusából kelti életre a Balatonhoz fűződő élményét, érzéseit, míg Udvardy Erzsébet a színek árnyalt harmóniájában fest emlékképet a Balatonról. A sajátos érzésvilág, a képben született érzelmi fogalmazás érdekes példája Somos Miklós Szerelmesek című kompozíciója. A minden távlat el- I tüntetésére szolgáló háttér csak
