Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

Szagos víz, vödör tojás és készpénz UOJLllOGI II í S VÉT Műanyag f / üveg helvetf ' C éMdut te 1 —r-- -----­Ké t angol cég is piacra ho­zott különböző műanyagokból készült ..üvegpótló” cikkeket: az egyik üvegtiszta poliészter­ből készített kirakati üvegeket. Jelentős előnyük, hogy fele ak­kora a hőveszteségük, mint­ha üvegből készülnének. A másik üveget helyettesítő mű­anyag akrilgyanta, amelyből egy fotooptikai cikkeket gyár­tó cég precíziós fényképező­gép-lencséket készít. A lencsék gyújtótávolsága 100 mm. A cég azokba a fényképezőgépekbe építi be ezeket a műanyag- objeiktíveket, amelyek az expo­zíció után tíz másodperc múl va már pozitív papírképet készí­tenek. Készül a "ombfoei Erős Mária, az üzem fiatal dolgozója, a gombiocik for­mázását végzi. hány hónapja indult meg a termelés, de máris jelentős a fejlődés a fiatal üzemnél. A kezdetben 40 nőt foglalkozta­tó üzemben e hó végére már százan dolgoznak. A gombok válogatásán és kartonozásán túl ma már sokféle a tevé­kenység, a közkedvelt gombfo­ci gyártása mellett 15—17 munkagépen készítik gyárt­mányaikat. Gyöngyök, mand­zsetta-gombok, fehérnemű- gombok gyártása tartozik profiljukba. A közeljövőben tovább bő­vül az üzem, Rózsaszantmár- tonban kezdetben 30, majd ké­sőbb 100 főnek biztosítanak munkalehetőségeket. A rózsa- szén tmárt oni üzemben, első­nek Magyarországon, a geodé­ziai jelzőpontok műanyag fe­jének gyártását végzik. Az új gyártmány iránt nagy az ér­deklődés külföldön is: már van szovjet és jugoszláv meg­rendelésük. ... hogy valóban felháborító ez a mai fiatalság. Nem azért felháborító, mert fiatalság, hisz tudjuk mi jól, ha ők még nem is, hogy fiatalnak lenni legfeljebb csak szemtelenség, de. egymagában még nem felháborító dolog. S természete­sen nem felháborító azért, mert mai, hiszen a fiatalság, illetőleg fiatalnak lenni jelen idős szerkezet és különben ia majd megérik ők is a múlt időt. Nem, a mai fiatalság nem ezért felháborító, hanem azért, ahogyan viselkedik, öltöz­ködik, amilyen cinikus, egyáltalában azért felháborító, mert olyan, amilyen. Mert kérem tisztelettel, kedves olvasóim, ugye hogy ol­vastak, hallottak róla, hogy a mai fiatalság képviselőiből például betörőbanda szerveződött és végigfosztogatták a Balaton és a Duna kanyar üdülőit. Hát ilyenek, kérem, ezek a mai fiatalok. Mondhatnánk azt is ugyan, hogy a mai fel­nőttek képviselői között, is akadnak, akik bandát szerveznek és betörnek bankba, üzemekbe, de ez természetesen ^(já­szén más dolog. Ezek az emberek még a múlt átkos örök­ségét hordozzák magukban, * ha nem is enyhíti, de ugye­bár magyarázza legalább vétküket. Vagy: láttak már, kedves olvasóim, nem is kevés olyan fiatalt, áki hosszú hajat növeszt férfi létére, vagy egészen rövidet hord lány létére. Felháborító! Nem mondom, em­lékszem arra. hogy a mai felnőttek egy része, sőt talán jó része briilantinnal „tupirozta” a haját annak idején, de az egészen más dolog volt: nekünk akkor csak brillant inra telt és nem is hátinak hívtuk a hajunkat, mint ezek a mai fiatalok. M&Q hangosok ezek. a mai fiatalok. Igaz, a mai felnfit- tek között is akad szép számmal hangoskodó, kötekedő em­ber. de mint már közöltem, a mai felnőttek hibái még a múlt maradványai, mégpedig a kapitalista múlté, míg a fiataloknak akik mai fiatalok, hol van hozzá még múlt­juk, hogy ilyen és ehhez hasonló hibáik legyenek. Es ahogy táncolnak?! Nem mondom, cserlszton, meg a simmi, hát igen. az sem volt eoy szép tánc, illetőleg emlékeinkben na- gyon szép tánc, amit ma is szívesen eltáncolnak nagyanyá­ink és nagyapáink, vagy azok a csodálatosan szép és érzőiéi táncok, amelyekben tangóléptekkcl simultak egymáshoz a párok, néha állté helyben. — azok igen, azok azért mégis táncok voltak, míg a mostaniak ... Felháborító... Arról meg aztán ne is beszéljek, hogy a mai fiatalok szinte kivétel nélkül kritikus szemmel merik nézni apáik, anyáik dolgát, nekik semmi sem jó úgy, ahogy van, ők azt hiszik, hogy okosabbak nálunk, vagy legalábbis okosabbak lesznek, — és még a tojáshéjra sem figyelnek fel, amely fityeg a hátukon Rendben van: mi is kritikus szemmel néztük a múltat, igyekeztünk meg is változtatni, úgy vé­lem, sikerrel, mi is okosabbaknak éreztük magunkat szü­léinknél. — de kérem, mi azok is voltunk. Mi, kérem, új társadalmat akartunk és teremtettünk is, de mit akarnak ezek (i teev.agcrck? Még jobbá, még szebbé, még gaz­dagabbá és műveltebbé tenni azt, amit mi megteremtet­tünk. Art mondják: ezt akarják. Nevetnem kell. Pont ők: hosszú hajjal, furcsa és csúnya tánccal, meg azzal a kaci­fántos öltözködéssel ... Hát nem felháborító? Bgyébl:ént az a véleményem, hogy szerintem talán még­sem felháborító. A mai fiatalság valóban olyan ugyan, ami­lyen, niár amilyenné, neveltük és neveljük őket. S úagyok olyan övtelt, hogyha egy országot úgy ahogy azért felépítet­tünk és építünk ma is, akkor talán a mai fiatalságot is nagy­jából és egészében olyanná neveltük: amilyenek. Szorgosak, derűsek, türelmetlenek, kiváncsiak, nyílt esznek 'és szeműek és uizony hellyel-közzel többet tudnak, mint mi tudtunk annak idején a világ dolgairól, sőt nem kis részük többet tud már ma is a köri .ivekből, mint mi az eddigi gyakorlatból, Sőt, odáig merészkedem, hogy kijelenthetem: ennek a nép­nek tömegében ilyen ifjúsága még nem volt, mint a mostani; többre képes, mint amire mi voltunk képesek, s bízom ben­ne, hogy amikor ők tűnődnek majd a fiatalság problémái­ról, az 6 koruk fiataljai még náluk is többre lesznek képe­sek. Sít például ki nem állhatom a bitlesz-frizurát; de attól, hogy valakinek hosszú haj az ízlése, még nyugodtan lehet kitűnő szakmunkás, remekül szigorló mérnök és népéhez hú ember. Az elvek tisztaságát nem mindig a haj tisztasága igazolja és különben is, kopaszon is lehet valaki csirkefogó. Á fiatalság különben is olyan csodálatos betegség, amelyen mindenki átesik, s csak azt tudom sajnálni, aki fiatalságá­ból gyógyultan teljesen fertőzöttmentes lett tőle, sőt még az emlékezete is kikapcsol, ha azokról az évekről van szó, amikor ő is írt szerelmes verseket és morgott a felnőttekre. Hozzá kell tennem rögtön, a teljes őszinteség kedvéért, hogy e soraimat fiatalságom diktálta, amely, remélem, elkí­sér a személyi igazolványi öregségig. Különben is — s ez iz megdönthetetlen véleményem — azért, mert ráncok kaszál­ják majd keresztül az arcomat, még igazán nem. kötelező, hogy ráncos legyen a szívem is. Mert csak a ráncos színűek nem értik meg a mai fiatalokat! Akik nem angyalok, de nem is ördögök; nem grál-lova- gok, de nem is született huligánok; nem is mind Einsteinek és Scmmehveisszek, de nem is tökkelütött fajankók; embe­rek, olyanok mint mi, csak — fiatalok. Parlagi Tyuki a ne­ves tojóművész kere­sett fel a minap és fel­háborodott kotkodá- csolással kért meg ar­ra, hogy az alábbiakat nevében, megbízásából közreadjam. Miután szavainak magja, sőt, kendermagja volt, mi­után előadása olyan világos és egyszerű volt, mint Kolumbusz tolása, nem állhattam ellen kérésének, amelynek ezúton te­szek eleget embertár­saim tájékoztatására, a tyúksáq becsületének megóvására. — Kérem — kcAko- dácsoltn Parlagi Tiruk: — hosszú-hosszú idő­kön keresztül tűrtük ezt az egész húsvéti ré­cét. Rendben van, fiaríaqi lyuki panrnza még tyúkésszel is meg­értettük, hogy az em­bereknek a tudása nem jutott még olyan fokra, hogy megértsék: a tyúktojás nem arra való, hogy össze-visz- sza mázolják, vacak büdös kölninek neve­zett, s ezért teljesen ihatatlan folyadékén, egymás markába nyom­ják. Vfértünk, türelme sen. Tojtunk, kotlát- tunk, kérem, felnevel tűk a kis csirkéket, köz lük természetesen büsz­ke kakasokat is ... Tyúk és szemétdomb ugyebár elkévzelhetet- len kakor n 'lkül . Am hiábc vártunk. Minden maradt a régiben Mi, kérem, tyúkok és a kakasok is meg­értettük, hogy milyen fontos feladat vár ránk az új hibrid társada­lom, kiépítésében. Meg­értettük az idők szavát, és megértettük a. jelszót is: kot-kot-kotkodács. minden, napra több to­jást ... Sőt a nagyüze­mi tyúkászat megte­remtésével új jelszót is dolgozott ki Leghorn Dávid kakas,- igaz, nem teljesen önzetlenül tet­te ez a nagy tarajai kú­ton. nevezetesen• tojjál lobtet, hogy jobban él­jenek. És mi, kérem, meg­próbáltunk összefogni, tyúkok és kakasok, hogy a magyar csirké­éi tyúktenyésztést fel­lendítsük. De minden hiába, amit mi, kérem, tyúkésszel felértünk, azt emberi ésszel kép­telenek megérteni. Mert ha megennék ezeket a tojásokat, akkor még minden rendben van. mi nem öncélú tojáso­kat tojunk, megértjük hogy nem minden to­lásból lehet csirke, mint ahogy nem minden rántani való csirkéből lehet tyúkanyó. Nem vitatkozunk a termé­szet rendjével, de ezzel a pocsékolással már igen... Tessék kérem meg­írni, hogy mélységesen elkotkodácsoljuk azt a magatartást, amelynek nyomán legszebb tojá­saink oda kerülnek, aho­vá Leghorn Dávid az úr. Sőt, azt is meg kívánom jegyeztetni önnel, kedves szerkesz­tő úr, hogyha nem áll be e téren gyökeres változás, kénytelenek leszünk tojásunk lé­nyegét és tartalmát alapvetően megváltoz­tatni. Azt fessék, ha tudják! — mondta Par­lagi. Tyuki és felborzolt tollal távozott Én pe­dig kötelességemnek p.reztem eme intő vnerg- iegyzésekot papírra vet­ni és közhírré tétetni. (egri) ÍGY KÉSZÜLŐDTÉK az el­múlt héten a húsvétra Boldo­gon, a jelentős események, vagy ezek forrásául szolgáló nagy ünnepre S hiába tünte­tik el a lányos házaknál a vi­zet, a zsebekben csupor lapul, esetleg vedret is visznek ma­gukkal a fiúk, és természete­sen ..szagos vizet” . . . Este pe­dig bál lesz. ahol az újonnan alakult gitáregyüttes játszik. Aztán nemsokára esküvőre kondul a harang... Katai Gábor lyes mondatformákat, és a csu­pa töredékmondat, mondat- foszlány nehezen áll össze ér­telmes közléssé. Mi a felesleges ismétlések ellenszere? A fegyelmezett gondolkodásmód és a még fe­gyelmezettebb nyelvi formálás. Valójában csak akkor szóljunk valamihez hozzá, ha van mon­danivalónk, illetőleg soha ne legyen több szó, mint monda­nivaló. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa hogy kapcsolatot tart fenn ál- 1 landóan hallgatóságával, s azonnal érzékeli, mikor kell bi­zonyos részeket megismételnie. Az Ilyen jellegű ismétléssel hallgatóinknak velünk való együttgondolkodását akarjuk elősegíteni, vagy a felvetett probléma mélyebb elemzését kívánjuk elérni. Feltétlenül rontja azonban az előadás, a felszólalás hatás- foíkát, ha sok a felesleges is- métés. Néhány példát ebből a fajtából is. Az itt felsorakoz­tatott, információ nélküli sza­vak, nyelvi képletek ismétlése súlyos hiba: „meg kell monda­nom ..., úgy gondolom .. őszintén kijelenthetjük ..., az a véleményünk ..., hogy most már tulajdonképpen azt ne is emlegessük” stb., stb. Vannak, ak'k egy-egy teljes kerek mon­datuk utolsó részét hangoztat­ják újra, s csak azért, hogy időt nyerjenek, s a megtört gondolatmenetbe újra bekap­csolódhassanak. Ilyenkor he­lyesebb szünetet tartanunk, hi­szen a „beszédes csend” sok­szor többet mondhat. A felesleges ismétlések tipi­kus példája, amikor az előadó, a felszólaló ugyanazt a gondo­latsort Ismétli meg, nyelvileg kissé átformálva, de minden­képpen helytelenül. Az ered­mény legtöbbször az. hogy az előadó, a felszólaló kiesik az egvséges értelmi folyamatból Gondolkodása s nyelvi formá­lása nincs szinkronban. A ne­kilendült gondolat- és szóis­métlések áradata elsöpri a he­Ha figyelmesen hallgatjuk az előadások, a hozzászólások nyelvi formálását, gyakran ta­pasztaljuk, hogy az előadók, a felszólalók sokszor feleslegesen szavakat, kifejezéseket s mon­datokat ismételnek meg. Olyan megnyilatkozást is végighall­gattunk, amelynek néhány per­ces részletében nyolcszor ismé­telte meg a felszólaló a nehez­telnek szót. Itt az ismétlés oka a szegényes szókincs. A lénye­ges mondanivaló szempontjá­ból helyesebb lett volna a ne­heztel ige rokonértelmű válto­zatainak felhasználása: meg­sértődnek, méltatlankodnak, haragudnak, mérgelődnek, há- borognak, duzzognak stb., stb. Vannak azonban esetek, ami­kor a kiemelés céljából, a ki­fejezés erősítése végett isméte­lünk meg szavakat. Az alábbi mondatban a kiemelt, a hang­súlyozott fogalmat nyelvi bu­rokba öltöztető jelzős szerkezet megismétlése ezt a célt szol­gálja: „Mi a jó munkást fel­keressük, a jó munkást megbe­csüljük. de a jó munkástól kö­vetelünk is.. A hosszabb felszólalásokban, előadásokban az ismétlések más célt is szolgálhatnak,. Mi­vel a felszólalások, az előadá­sok időben kötöttek, gyorsan elhangzanak, előfordulhat, hogy a hallgatóság nem tudja követ­ni a gondolatmenetet. A meg­értésben hézagok támadnak. ■ Ugvanakkor a hallgató néni leérheti meg az ?lőadót, hogy ismételjen, ezért a felszólaló­ik kell ezen segítenie úgy, ^Pjz/fjUvk éd hifeßtütik Ismételünk, ismételünk ... A Fővárosi Műanyagipari Vállalat hatvani üzemében né­lánya eladósorban van. — Sőt, már mennyasszony, mert elje­gyezték — teszi hozzá az apa — Augusztusban lesz a lagzi Négy-öt vendéget várunk, és természetesen a gyerekeket Mennyit? . . . Ügy húsz-huszon­öt tojást festünk. Aztán lesz bor. sonka, kocsonya . .. Petrovits Juliannához, a 2. számú általános iskola igaz­gatóhelyetteséhez küldenek. Ö sok mindent tud elmondani a húsvétiéi. — Ma is úgy megy, mint ré­gen. összeáll néhány fiú, s végiglátogatják a „lányaikat”. Tojást kapnak szokás szerint, de némelyikre már rá van ír­va a fiú neve.. És megven­dégelik a locsolókat. Van, akii nagyon, van akit nem nagyon — Miben rejlik a megkülön­böztetés? — A meghívásban. A fiút vagy a lány szülei, vagy a lány hívja meg húsvétra. Az ilyen meghívás a jövőre nézve már „készpénznek” vehető. A meg­hívott fiú aztán — az ilyet könnyű megtudni — azt kapja ételben, italban, amit a legjob­ban szeret. Egyébként a „slá­ger” a kocsonya! A gyerekek külön kasztot foglalnak el az öntözködés iz­galmas tevékenységében. Min­denekelőtt m — keresztanyát látogatják meg! A kereszt­anya húsvétkor Igen fontos személy. Visznek neki ajándé­kot: tojást, cukorkát, s kapnak is cserében — még több tojást, öt-tíz darabot is!, édességet, és természetesen pénzt. Álta­lában a keresztanya száz fo­rintnál kevesebbet nem ad ... Ehhez még jön a többi locsol- kodáson szerzett bevétel. — Van úgy, hogy húsvét után — mondja Petrovits Ju­lianna —, nagyot ugrik az is­kolai takarékbetét-állomány... Két-háromszáz forintot is ta­karékba tesznek a gyerekek. De százat mindenképpen. Mi jellemző még a boldogi húsvétra? A lányos háznál el­fogadott, és „készpénznek” vett fiú húsvétkor viszi az első ajándékot Jövendőbelijének. Ilyenkor már ruhaneműt is ajándékozhat. HÜSVETI TÉMÁÉRT is ér­demes Boldogra menni. Ugyan­is valahol itt nyer teljes lega­litást az a folyamat amelyből • híres, neves, nevezetes boldo­gi lakodalmas kerekedik ki. násznaggyal, vőféllyel, meny­asszonnyal és vőlegénnyel, la­kodalmas néppel és — filme­sekkel ... A tavasz másodnapja volt Boldogon, verőfény a hosszú főutcán, egy-két kútra igyekvő asszonnyal, valamint két csa­csival. Az utóbbiak gyerekek kiséretében léptettek a járdán, hátukon cipelve egy-két büsz­ke „lovast”. Az épülő kultúr- héz felől kopácsolás hallat­szott ... Tehát a húsvét főkép­pen gondolatokban, egy-két futó szóban élt még esetleg boldog pirulásban, mert hétfőn eljön ,,0” is... Dudás Jénosné az emlékek idézésében a gyúrótábla mel­lől előkiáltja Palya Istvánnét. segíteni. Aztán elkezdi: — Engem? ... Vagy huszon­öt éve locsoltak! Egy nap több­ször is ruhát kellett váltani... — Az ügy volt — folytatja Palyáné —, hogy lefogták a lány karját kétoldalról, aztán a legények egy-egy vödör víz­zel jói nyakon öntötték... Ahányan voltak, annyi veder­rel! — Otthon meg — veszi át a szót újra Dudósné —, eltün­tettünk minden vizesedényt, aztán bújkáltunk a szomszéd­ban. MIVEL MOSOLYOGVA me­sélik mindezt, olyan tessék - lássék bújkálásnak vélem a dolgot, amelyben a lényeg: a legény minél hamarabb ráta­láljon ... — Mikor kezdik festeni a to­jást? — Majd csak vasárnap. Arra való a délután. Befestjük pi­rosra, vagy mintásra ... — Használnak még ma is vi­zet? — Már csak szagos vizet Persze itt-ott becsapják a lányt egy-egy csuporral, de ma már műveltebbek a fiatalok. Zsíros István Erzsiké nevű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents