Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-03 / 53. szám
Eger városközpontja védett terület lesz A Népújságban már röviden megemlékeztünk róla, hogy az Építésügyi Minisztérium Műemlékvédelmi Bizottsága Egerben tartotta egvik ülését, amidőn a város belterületének védettsége, és az ezzel kapcsolatos kérdések kerültek megtárgyalásra. A tárgyalás eredményeként az elmúlt napokban jelent meg az Építésügyi Mi - nisztérium 3/1967. sz. közleménye, amely a belvárost hivatalosan „műemléki jelentőségű területté”, és ezzel védetté nyilvánította- Az Eger életében nagy jelentőségű és mindnyájunkat érdeklő problémákat most az alábbiakban kívánjuk röviden ismertetni. ★ Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény lényeges újítása, hogy — a lengyel, a cseh, az NDK, a francia példák nyomán — rögzítette a műemléki környezet, a műemléki jelentőségű területek védelmének szükségességét, a védelem kívánalmait, módozatait. A törvény új szemlélete alapján készült el legutóbb a magyar műemlékvédelem harmadik ötéves terve, amelynek a lényege az, hogy a rendelkezésre álló eszközöket, szellemi és anyagi kapacitást a legfontosabb műemléki együttesekre összpontosítjuk. A terv szerint elsősorban a műemléki és idegenforgalmi szempontból jelentős városok, területek helyreállítását kell meggyorsítani, a helyreállítást előre meghatározott program szerint elvégezni. Ennek a kívánalomnak megfelelően történt azután, hogy az országos rekonstrukciós tervben a budai várnegyed, a balatoni és Duna-ka- nyari régió, Sopron mellett Eger belvárosa is a kiemelt helyek között szerepel! A belváros műemléki jelentőségű területté való nyilvánítása tehát hivatalosan is megtörtént. A védett terület határa is rögzítést nyert, ez nagyjából a következő: Kossuth Lajos utca — Almagyar utca — Bástya utca — Vécsey-völgy «tea — Dayka Gábor utca — Kovács János utca — Beloiannisz utca — Szabadság tér. A következő lépésként a védett történeti városközpont egészére részletes városrendezési tervet kell majd készíteni, amely elő fogja írni a tanácsok és szakigazgatási szervek vonatkozó teendőit —, rögzíti az építkezések, felúiítások, bontások, stb. lehetőségeit —, és módot ad a szükséges intézkedések megtételére. Az ilyen részletes rendezési terv készítése folyamatban van és remélhetőleg nemsokára rendelkezésünkre fog állani. A rendelkezési tervek kialakításához azonban nélkülözhetetlen az alapos, meggondolt elképzelések rögzítése, a programok biztosítása. Ezért készítette el az Országos Műemléki Felügyelőség Eger történeti városközpontjának — és az idetartozó várnak — helyreállítási programját, így került ez azután az Építésügyi Minisztérium Műemlékvédelmi Bizottságának az említett egri ülésén megtárgyalásra. A program általában a műemlékekkel és az azok környezetével kapcsolatos teendőket tartalmazza a védett belváros területén. Felsorolja az új fel- használást igénylő műemlékeket, megadva ezeknél a kívánatos új rendeltetést. Részletes évre szóló ütemtervet tartalmaz az épületek, művészeti emlékek rekonstrukciójáról úgy, hogy a városképben fontos, összefűző együttesek lehetőleg egy időben kerüljenek helyreállításra. Javaslatot tesz a program a területen jelenleg működő, oda nem való üzemek, raktárak kitelepítésére. Végül figyelmeztet az új építkezések, képzőművészeti alkotások kényes problémájára is, így pl. a rendkívül expoA megyeszékhely zenei életéből egyre inkább részt kér a tanárképző főiskola, igaz, egyelőre a családias jellegű rendezvényeivel. A zeneszerető hallgatók és tanárok járnak élen a jó példával. Tanulság erre a nemrégi nagy sikerű orgonaavató hangverseny, s a legutóbbi: a szerda este megrendezett, a diákok kezdeményezéséből született hangversenysorozat első estje. A barokk zene halhatatlan mestereit idézték a hangverseny-dobogón. Bevezetőben Székely Ágnes szólaltatta meg zongorán Scarlatti C-dur és d-moll szonátáját, majd a rokonérzésre talált Radnóti és Zippola, a költő és zeneszerző egy-egy művének, költeménynek és Pastorale-nak szellemes kedves összevetéséért mondott köszönetét a felzúduló taps, persze az előadóknak is: Dorotki Katalinnak és az orgonán játszó Puskás Lászlónak. Helyet kaptak a műsornált helyen épülő új Állami Áruháznál — és még nehány hasonló létesítménynél — javasolja az OMF, hogy országos pályázatot írjanak ki a feladatok megnyugtató kielégítésére, meggondoltabban döntsenek szobrok („Törökverő”!) elhelyezésénél. A nagy történeti értékű egri várról külön részletes helyre- állítási programterv készült, ezt azonban más alkalommal fogjuk ismertetni. ★ A most már védett belvárosra vonatkozó rekostrukciós tervben így összegezést nyertek a műemléki szempontok és a mai használattal kapcsolatos elképzelések. Nem azt akarjuk, hogy ne bontsanak le olyan épületeket, amelyek esetleg roskadoznak és fenntartásuk nehéz, de meg akarjuk védeni az arra érdemes építményeket, életet adni az épületeknek, városrészeknek. Reméljük, hogy ezen a módon egy olyan — nemzetközi szinten is — figyelemre méltó egységet lehet majd Egerben létrehozni, amely a korszerű városi élet keretein belül a kulturális értékek megmentését és méltó bemutatását biztosítja. Hevesy Sándor ban a barokk zene legnagyobbjainak szerzeményei is: Bach f-moll preludium és fúgája zongorán Albert Gizella igényes, megértetni és mesélni tudó játéka nyomán, míg Barát Péter Händel F-dur szonátája I. és IL tételének előadására vállalkozott itt-ott még bizonytalankodó, de a dinamikusabb, lendületesebb játékot kérő részekben szép stílust Ígérő előadásával. A fúgák atyja, Bach még egy helyet kapott a műsorban. B-dur preludium és fúgáját a több hangversenyről ismert Vendrei Éva játszotta zongorán. Az est első nagyobb sikerének lett a birtokosa fejlett technikájával, átélt játékával. A fiatal Szilágyi Margit Pergolesi Niná-ját és a Telhetetlen címet kapott kis dalát énekelte. Tiszta hangja, szép koloraturája néha kevésbé érvényesült a kissé gyengén sikerűit artikuláció mellett. Szépen tolmácsolta Cerelli Sonata de la chiese című szerzeményét irodalmi délután | Keres Emillel Szerdám délután Egerben, az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola diákjai Keres Emil Kossuth-díjas színművésszel találkoztak. A megyei tanács nagytanácstermében megtartott irodalmi délutánon az előadóiművész a magyar irodalom remekeiből nyújtott át egy csokrot a hallgatóiknak. Műsorát Juhász Gyula prózai művével kezdte, majd József Attila-verseket mutatott be. Nagy sikert arattak József Attila és Radnóti Miklós szerelmes témájú versei. A műsor második részében a mai magyar költők, Váci Mihály és Garai Gábor szólaltak meg a művész tolmácsolásában. A nagy sikerű irodalmi délután hatására a közgazdasági szakközépiskola vezetői és diákjai elhatározták, hogy legközelebb Váci Mihályt hívják meg irodalmi délutánjukra. A „műemlékvárosok” tanácskozása A TIT megrendezi az ország műemlékekben gazdag városainak tanácskozását. A „műemlékvárosok” közül Budapest, Eger, Székesfehérvár, Esztergom, Győr és Kőszeg képviselői szeptember végén Sopronban tartják tanácskozásukat Baráti Péter és Újvári Géza hegedű-duettje Kelemen Imre tanár zongorakíséretével. Peth.6 Károly nagy feladatra vállalkozott fuvolájával, amikor Albinoni a-moll szonátájával a hangversenydobogóra lépett Szépen, tisztán játszott, de alkata még nem alkalmas ilyen nagy lélegzetű mű előadására, így csupán az első két tétel nyújtott élményt A hangverseny műsorában részt vállaltak az ének-zene tanszék művésztanárai is: Cseh Béla áriát énekelt Händel Sámson című oratóriumából, s kamarazenekari kísérettel Giordani egy áriáját adta elő. Kelemen Imre orgonaművész a nálunk sajnos kevésbé ismert Couperin Dialógusával nyújtott felejthetetlen élményt A hangversenyt Kecsmár Ilona összekötő szövege és Dorotki Katalin szavalatai tették teljes egésszé. (hátai) Régi mesterek muzsikája HANGVERSENY A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN A TÁRGYALÁS A TÁRGYALÁS a kisvárosi presszóban zajlott. Egyszerű tárgyalás volt, hárman bonyolították, a feleség, a férj és a harmadik. Történetünkben a harmadik egy ártatlan férfi, aki a férfi barátja volt és nem házibarát. A tárgyalásban a férj és a harmadik már egy órája azon erőlködtek, hogy bebizonyítsák, miszerint a házasság szent és ez a kötelék egy életre fűzi ösz- sze az embereket, nem szabad hát elszakítani. Érveket sorakoztattak, meggyőző, meleg hangon beszéltek, kérleltek és az asz- szonyka elé festették az egyedüllét viszontagságos borzalmait. A feleség hajthatatlan maradt. Szép, fekete nő volt, kissé alacsony, de formás, a feketék villogó szemű fajtájából, tulajdonképpen hallgatott, csupán kétszer stóláit meg, és akkor határozottan annyit mondott: — Nem, nem! Aztán elunta a hosszú és üres férfilocsogást, kért három feketét és három konyakot a pineérnötől. Mindezt nagyon határozottan. Mindenkivel koccintott, a férjével is. Bájosan ivott, egy picit mintha kacsintott volna is, aztán le'e+'e a poharat és tovább ho'’gct"'tt. W6T. március 3., péntek A férj szénája elég rosszul állt. Sőt, ahogyan beszélt, kö- nyörgött, érezni lehetett, hogy helyzete tovább romlik. Harmincéves volt, nyúlánk, szőke, feltűnően jól öltözött, szóval jól kereső, jóképű férfi, mérnök. A harmadik, a barát, sehogyan sem értette a dolgot. Az asszonyka örülhetne ennek a jó partinak. Különösen azt nem értette a harmadik, hogy egy fél év után hogyan és miért romlik el egy házasság, ö is szólt az imént néhány szót a férj érdekében, de érezte, szavai üresen konganak, itt valami titok lappang, valami mélyebb, drámaibb, mint amiről a férj beszélt. Érezte, hogy sötétben tapogatózik, nem tud semmit, ezért az érvelést abbahagyta és már bánta, hogy a férj unszolására idejött és belecseppent ebbe a tárgyalásba. — öregem, te részt vettél az esküvőmön is, ismersz gyermekkorom óta, Lujzit is ismered, gyere, segíts — kérlelte a férj és ő arra gondolt: „Mennie kell, hiszen egy barátjának szüksége van rá.” És eljöi Vesztére. Keverget- te a kávéját, pedig már lassan kihűlt és várta, leste a pillanatot, amikor a kínos helyzetből meg tud szökni. „MIT KÖNYÖRÖG ez a barom, legalább a látszatot őrizné meg és emelt fővel viselné el a vereségeit. Nem kellek, nem kellek és kész. Sebeimet ráérek otthon is nyaldosni, bezárkózva a szobámba.” Eképpen gondolkodott és észre sem vette, hogy érzelmileg már átállt az asz- szomy mellé, mert szegyeiké a barátja viselkedését. Már a férj szeme és szája sem tetszett. Sohasem vette észre, hogy a férjnek halszeroe van és pici, lányos, állandóan nedvetó szája és most a felismerés végtelenül taszította. „Ez nem férfi, ennek nincs tartása.” E gondolatnál megint megállapította magában, hogy egy nagy marha, amiért idejött. — Mi már annyit beszéltünk, Lujzi, te jóformán egy szót sem szóltál, kérlek, mondd meg, nagyon kérlek, miért nem akarsz vélem együttélni? — hallotta a barátja hangját. „Azért, mert nem vagy férfi, barátom. Egy puhány vagy, egy könyörgő vénasz- szony, aki koldulja a szerelmet.” Adta meg gondolatban a választ a harmadik. Aztán az asszony • hangját hallotta: — Jól van, amire kérsz, megteszem és most elmondom, miért nem élek tovább együtt veled. A szólásmon- dés szerint az embernek három dobása van. Te, Sanyikéin, féléves házasságunk alatt, mind a hármat eldobtad. Nem akartam eddig erről beszélni, most magadra vess. A NÁSZÉ JSZ ARÁNKON történt az első dobásod. Egy fél óráig pofoztál, és amikor sikítani akartam, befogtad a szám, hogy az üdülőben ne hallják, ne tudják meg a botrányt. Pedig én elmondtam neked Dezsőt, amikor udvaroltál nekem. A nászéjszakán- kcsn viszont letérdepeltettél és meg kellett esküdnöm, hogy Dezsőt gyűlölöm és csak téged szeretlek. Aztán elkezd- tél ütni, pofozni. Délelőtt, másnap viszont fürödtél a nászutasoknak idegenektől kijáró kedvességben, örültél, a kandi szemeknek, a pincér tapintatának. Es én az arcomat borogattam a szobánkban, de te disznó voltál és büszke. És azt mondtad mindenkinek, hogy fáradt a drágám, pihen. Az emberek Ő6z- szekacsintottak, micsoda férfi! Aztán éjszaka bejöttél és könyörögtél. A második dobásod itthon történt, ötezer forintot kértél kölcsön az anyámtól. Amikor szegény visszakérte, azt mondtad neki: „örüljön, hogy elvettem a lányát. Maguknak nem jár semmi, itt csak nekem jár valami, mert egy szajhát nevelt nekem.” Ki egye meg a csontot? El tudom képzelni, mekkorát nevetne egy ősember ezen a kérdésen. Biztosra veszem, hogy egy jobb családba tartozó kutya is komolytalanul kezelné a következő csontügyet. Ülünk a hatvani Aranyfácán Étteremben, várjuk a különleges ínyencfalatnak javasolt birkapörköltet. Néhány perc múlva ott párolog előttünk, kóstolgatjuk, nyalogatjuk és azon sopánkodunk: szerencsétlen birka. Ha tudná, mit csináltak belőle, örökké bégethetne a másvilágon. Fél tányér krumpli, három szál káposztasaláta és hat darab csont. Pontosan így nézett ki a birkapörkölt, sehol egy picinyke hús a nagy tányérban. Nem tudtuk szó nélkül megállni, de ismét ráfizettünk. A magabiztos fizetőpincér alaposan a fejünkre koppintott: „Elhiszem, hogy ez csont, de mit csináljak, a, csontot is ei kell adni” — válaszolt szép magyar szavakkal, s feltűnő udvariatlansággal a főnök úr. Szóval, eldőlt, ki egye meg a csontot. Köszönjük szépen, most már nyugodtak vagyunk, mi megtettük a magunkét. A csontot ugyan nem ettük meg, de az árát legomboltuk a vendéglátóipar megsegítésére. Két megjegyzésünk azért még van: nem ártana, ha a pincér az udvariasság alapszabályait megtanulná, és eképp hirdetné az étlapon a birkapörköltet is: Birkacsont krumplival. Körítve három szál káposztával. Jó étvágyat hozzá! — koós — Pedagógusok szakszervezeti ülése Gyöngyösön A Pedagógusok Szakszervezete gyöngyösi járási és városi bizottsága tegnap délelőtt tartotta meg Gyöngyösön a Városi Művelődési Házban küldött- közgyűlését. amelyen Nagy József titkár számolt be a bizottság tevékenységéről. A gyűlésen részt vett Péter Ernő, a Pedagógusok Szak- szervezete Központi Vezetőségének főtitkára. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet munkáját kettős cél vezeti: egyfelől a szocialista társadalmi rend, az állami feladatok erősítése és végrehajtása, másfelől a pedagógusok érdekeinek képviselete. A gyöngyösi járási és városi bizottság eddigi munkája is ennek a kettős célnak a jegyében folyt, amit a beszámoló tényei is bizonyítottak. A küldöttek ezután a bizottság tagjait választották meg Az elnöki tisztséget Lukács Szilveszerre, a titkári' teendők ellátását Nagy Józsefre bízták ismét. Arany Szőlő vándordíj a Gyöngyösi szüreten A hagyományos gyöngyösi szüret rendezvényei az idén már jelentős mértékben bővülnek, rangosabbá válnak, amit a városi tanács az Arany Szőlő vándordíj megalapításával is kifejezésre juttat. Szeptember 21 és 24 között rendezik meg az ősszel a szüreti napokat. A városi tanács mellett működő népművelési tanács már megtárgyalta az ünnepségsorozat programtervezetét, amit jóváhagyásira a tanácsi szervek elé terjeszt. Ennek értelmében nemcsak látványos felvonulás, kulturális rendezvények töltik ki az említett napokat, hanem a tájjellegnek megfelelő kiállításon a gyöngyösi határ legszebb termékeivel is megismerkedhetnek a vendégek. Egyébként anyám tőled tudott meg mindent. Amikor szóltam és kértelek, hogy ne beszélj így anyámmal, ismét megpofoztál és éjszaka ismét könyörögtél. — Az asszony itt lélegzetet vett, láthatóan újra élte az emléket, feldúlt volt. A férj hallgatott, a harmadik menekülni akart, de nem tudott. Az asszony könyörtelenül folytatta: — A harmadik, a harmadik. Minden elsején elszedted a fizetésem. Havi száz forint zsebpénzt adtál. Azt mondtad, elég az egy nőnek. Ezt nevetve mondtad és azt hitted, hogy milyen kedves vagy. Nem bíztál bennem, magad jártál a piacra, a fűszerüzletbe, mert te mindent jobban tudsz mindenkinél. — Nem megyek vissza! Nem tudok veled élni, nem gyűlöllek, ma már semmi bajom nincs veled, csak hagyj békén. Számomra elolvadtál, mint márciusban a hóember. A szén, a répa, a seprő és egv rossz kalap maradt belőled. Meg egy szennyes tócsa. AZ ASSZONY IDÁIG jutott. amikor a harmadik nem bírta tovább, szólt a pincérnek és fizetett, a férj hagyta. Az asszony még egyszer gúnyosan megszólalt: •— Ez volt a negyedik dobásod. Békülni akarsz velem, én rendelek és a számlát a barátod fizeti. Éppen a színvonal biztosítása céljából tüntetik ki a legjobbakat az Arany Szőlő vándordíjjal, aminek helyezettjei tízezer, ötezer és háromezer forint jutalmat is kapnak. A vándordíj önmagában is értékes, mivel a szőlőfürtöt ábrázoló domborművet 18 karátos arannyal futtatják be. Két fő kategóriában osztják ki a vándordíját: a mezőgazdasági termékek közül külön a gyümölcs- és zöldségfélék, a kulturális rendezvények közül pedig külön a szüreti felvonulók és a népművészéti produkciók között. Az odaítélés a szüreti napok idejére, az erre a célra megalakított, pártatlan bíráló bizottságnak lesz a joga. Szeptember 23-a és 24-e adja majd a legfontosabb kulturális eseményeket. A szabadtéri színpadon az Erkel Ferenc Művészegyüttes lép fel 23-án este. Másnap, 24-én délelőtt a kisipari szövetkezetek kórusainak országos versenyét tartják meg a Városi Művelődési Házban. Ezen a napon este kerül sor a Háry János bemutatására, amelynek színpadra vitele gyöngyösi produkció lesz, csupán Háry és örzse szerepére hívnak meg vendégénekeseket. A szüreti felvonulást szep- temben 24-én ebéd után tartják meg. A felvonulásra augusztus 1-ig lehet a jelentkezéseket beadni. Érdekes versenyeket is rendeznek, amelyek közül említésre méltó az erdészeti ügyességi vex'seny, a lovasok ugrató és ügyességi versenye, a Mátra bajnoka címért folyó ökölvívóverseny, a természetjárók tájékozódási terepversenye a Szüreti Kupáért, a go-kart- verseny, az autóklub ügyességi versenye. Az idegenforgalmi hivatal is érdeklődik már a gyöngyösi szüreti napok iránt, az országos propaganda kifejtésére szívesen vállalkozik, mivel különvonatok és külön autóbuszjáratok indítására is lehetőséget lát. A rendező szervek éppen ezért számításba veszik a várható idegenforgalmat, ami elhelyezési és ellátási feladatokat is jelent. Ha a tervek valóra válnak, a gyöngyösi szüret bizonyára belép azoknak az egyéb, országos vonzású rendezvényeknek a sorába amelyeknek híre a határokon túlra is eljutott ({tmfl Soha Andor
