Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-25 / 72. szám
Ki viselje a kockázatot? — Hibás volt ! A Mátrában: nyitás áprilisban a tervezés — Gyakorlatlan traktoros ítéletek tsz-ügyekben Az egyik állatforgaimi vállalat megállapodott egy tsz- taggal, hogy háztáji gazdasága részéie tenyészüszőt ad. A tsz-tag kötelezte magát, hogy az üszó szaporulatára az állatforgalmi vállalattal szerződést köt, az utódot felneveli. Tudomásul vette azt is, hogy az üszőért mindaddig anyagilag felelős, amíg a hitelezett ellenértékét ki nem fizeti. Az üsző értéke 8500 forint volt. A gazda az állatot vemhesen vette át, majd az Állami Biztositónál 6800 forintra biztosította. Azért nem 8500 forintra, mert a biztosító a kihelyezett vemhes üszők védelmét a vásárlási érték 80 százalékára vállalja. Az átvételt követő két hónap múlva az állat megellett, azonban elles közben medencecsontrepedést szenvedett es ezért — hosszabb gondos állatorvosi kezelés ellenére, mint gyógyíthatatlant — le kellett vágni. Húsa fogyasztásra alkalmatlan volt, bőréért 150 forintot fizettek. Az Állami Biztosító a 6800 forint biztosítási összeget az állatforgalmi vállalatnak kifizette. Ilyen előzmények után * vállalat az üsző 8500 forinté« értéke és a 6800 forint biztosítási összeg különböfzetének: 1700 forintnak megfizetéséért pert indított a tsz-tag ellen. Ellentétes ítéletek után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa elég került, amely a keresetet elutasította. A döntés megállapította, hogy a tsz- tag kár viselését nem vállalta. Felelőssége csak arra az esetre állt fent, ha a kár saját hibája miatt következett volna be. — Helytelen lenne — hangzik a határozat —, ha az állat elhullásáért bekövetkezett kárt a tenyésztőnek kellene viselnie akkor is, ha abban nem vétkes, hiszen az állat" tartásával, gondozásával, gyógykezeltetésével járó munka és költségek viselésével amúay is károsodik. Ha minden kárt a tenyésztőre hárítanának, ez visszatartaná őket tenyésztési szerződések kötésétől, de az ilven szerződés nem is állana összhangban a szocialista együttműködés elvével sem. Nem sikerült az öntözötelep Egy termelőszövetkezettel kötött szerződésben az egyik vízügyi igazgatóság kötelezett'get vállalt, hogy egy már meglevő 62 holdas telep bővítéséül 178 kát. hold területű öntözőtelepet létesít. A terv szerint a csatorna ugyanazon a nyomvonalon helyezkedik el, mint a korábbi. A költségek több mint egymillió forintot tettek ki. A telep határidőre elkészült, de már az üzemeltetési próbánál kiderült: a tápcsatornában megfelelő vízszintet biztosítani nem lehet, mert a csatorna falai a vizet helyenként áteresztik és így a víz egy része elszivárog. Emiatt az öntözőtelepet használni nem lehet. Ezek után a szövetkezét pert indított, amelyben kérte a bíróságot: kötelezze a vízügyi igazgatóságot a tápcsatorna kijavítására és megfelelő kötbér fizetésére. Az alsófokú bíróságok a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot a per új tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. A döntés indoklása szerint nincs magyarázat arra, hogy a tervező — a vonatkozó utasítás ellenére — miért nem gondoskodott talajmechanikai adatok beszerzéséről. A tervezési szerződésekről szóló utasítás értelmében ugyanis a tervezőnek műszaki és gazdasági szempontból a legalkalmasabb megoldást kell választania. Gazdaságilag nem alkalmas az olyan terv, amelynek kivitelezése után használatra alkalmatlan öntözőtelep létesül. A talajmechanikai adatok ismerete nélkül végzett tervezés — mint ebben az esetben történt — azt a veszélyt rejti magában, hogy ha nem várt talajadottságok bukkannak fel, a tevnek megfelelő kivitelezést folytatni nem lehet, vagy esetleg költségesebb kivitelezésre lesz szükség. — Mindezek alapján megállapítható — szögezi le a Legfelsőbb Bíróság határozata —, hogy a vízügyi igazgatóság hibás tervet készített, ezért a hibás teljesítésre alapított szavatossági és kötbérigények elbírálására a járás- bíróságnak az ügyet újból tárgyalnia kell. A tsz-tag és a baleseti kártérítés Gyakorlatlan ember vezette egy tsz traktorát. így történt, hogy a gépet nem tudta megállítani. Zavarodottságában a kuplungot úgy kezelte, hogy a gép hirtelen nagyot zökkent, a pótkocsin tartózkodó egyik tsz-tag a földre esett és súlyosan megsérült. A baleset áldozata üzemi baleset címén pert indított a tsz ellen. Az ügy — törvényességi óvás folytán — a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőket mondta ki a termelőszövetkezetek kártérítési felelősségéről: — Mezőgazdasági szövetkezeti tag és annak a közös munkában részt vevő családtagja — üzemi baleset esetén — olyan feltételek mellett követelheti kárának megtérítését, mint a munkaviszonyban álló egyéb dolgozó. Tudvalevő, hogy a Munka Törvény- könyve szerint a vállalat (munkáltató) köteles megtéríteni dolgozójának azt a kárát, amely az illető életének, egészségének vagy testi épségének — a munkaviszony keretében történt — megsértésével kapcsolatban keletkezett. A munkáltató csak akkor nem felel, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Kármegosztásnak is lehet helye, ha a kár egy részét a dolgozó vétkes magatartása idézte elő. A kármegosztást eredményező okot is a vállalatnak, illetve a munkáltatónak kell bizonyítania. — Ebben az ügyben nincsenek olyan adatok, amelynek alapján bármelyik kimentési ok fennforgását meg lehetne állapítani A balesetet a vezetésben járatlan tsz- tag okozta. Ha a sérült tudta is, hogy munkatársa akkor próbálkozott először traktorvezetéssel és mégsem szállt le a pótkocsiról nem tekinthető olyan vétkes magatartásnak, amely kármegosztás alapjául szolgálhatna. A szövetkezet tehát a baleseti kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatást adott arra is, miként kell kiszámítani az elmaradt jövedelem összegét. Kimondta: az átlagkereset számításánál azt kell vizsgálni, hogy a sérültnek a balesetet megelőző egy év alatt mennyi volt a teljesített munkaegységen alapuló jövedelemrészesedése. Készülődés az idegen forgalomra ■ Hálózatfejlesztés a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalatnál Beköszöntött a tavasz, néhány nap múlva számottevően növekszik az idegenforgalom, hazai és külföldi vendégek keresik fel megyénk legszebb tájait, Egert, a csodálatos Bük- köt. a Mátrát, sokan lesznek kíváncsiak második városunkra. Gyöngyösre is. Az egri és Mátra vidéki vállalatokból egyesített Heves megyei Vendéglátóipar! Vállalat igazgatója. Bóta László elmondotta, hogy az elmúlt időszakban igyekeztek felkészülni a várható forgalomra. Jóllehet. Inkább a tömeges étkeztetés zökkenőmentesebb lebonyolítására törekedtek, ám gondot fordítottak az üzlethálózat bővítésére, csinosítására is. A megyeszékhelyen rendeltetésének újból átadott Széchenyi Éttermen kívül a közelmúltban megnyitották a tel lesen új gyöngyösi Olimpiát, jó ütemben végzik az egri Ibolya presszó átalakítását, s korszerűsítik majd a Vadászkürtöt ls. A továbbiak során természetesen nem feledkeznek meg a Mátráról sem. Folytatják a füredi Benevár fejlesztését, s már készül a szentistváni népszerű Vidróczki csárda bővíté- sének terve is. Az idén egyéb ként a szokottnál korábban, V1SOIMTAI ARCOK A legfiatalabb építésvezető Kis patakocska folyik a roskadozó viskók között. A sáros úton tizen közelednek. Egy idősebb cigányember, mögötte a felesége, a nagyfiú, a nagylányok, meg a sok apró gyerek. Mindenki cipel valamit a hátán: barna ágydeszkát, matracot, ágytámlát. Tizen viszik az öreg, kimustrált bútor részeit. Most vették a „péter- kei” vásáron. Ezen az estén már csak hárman aludtak egy-egy ágyon. ★ Tárnáiéi esz — Dankó-te- lep. ötholdas terület, 120 ház. A 120 házból 40 normálisabb vályogfalu, a többi putri. 580 cigány él itt, a község lakosságának negyedrésze. Egy-egy házban átlag öten laknak; a szobában, a konyhában, az éléskamrában, hiszen ez a legtöbb helyen ugyanaz. Olyan putri is dülöngél a Dankó- telepen, amelynek falai között tízen tengetik életüket Az 580 cigány közűi huzamosabb, állandó munkaviszonnyal harminc rendelkezik. Ezek is eljárók. A többi 150 keresőképes és családja úgy él, mint a madár, a véletlenre bízva a napokat. Annyi élelmet, tüzelőt biztosítanak, amennyi aznapra szükséges. Reggelente nem tudják, hogyan érkezik meg az este. ★ 1966. októberében Bárányt Lajosné gyermekének állami gondozásba vételét javasolták a község vezetői. Az indoklás: az előző gyermek gondatlanság* rosszul tápláltság miatt tizenegy és fél hónapos korában meghalt. De a szülők kérésére a járás a gyámügyi intézkedést, ttz állami aanácffiásba TarnaSelesz cigányai — 1967 helyezést megszüntette. A gyermek 2,30 kilóval született. Tíz hónap múlva még mindig csak 5,25 kiló volt. Október 3-a és 12-e között 4,65 kilóra fogyott le. A gyermeket kórházba vitette a felülvizsgáló orvos. ★ A tamaleleszi iskolába 125 cigánygyerek jár. Hatvanöt százalékuk alsótagozatos, a többiek felsőbb osztályokban tanulnak. A VII., VIII. osztályig alig jut el közülük öt-hat gyerek. Rendszertelenül járnak az iskolába, évente 30—40 olyan cigánygyerek is van. akit a mulasztások miatt nem lehet osztályozni. Soknak nincs ruhája, cipője, — és gyámügyi segély sem juthat mindegyikőjüknek. Többen üres kézzel érkeznek az iskolába, tétlenül ülnek az órákon. Az iskolától kapott tanszereket néhány nap múlva újra nem hozzák magukkal. A rossz táplálkozás, fekvőhely miatt sokan fejletlenek. Az első osztályban olyan gyenge cigánygyerek is található, aki az órák alatt elalszik, vagy teljesen megfeledkezik magáról... A szülők nagyobb részben analfabéták, nem tudják a gyerekek tanulását segíteni. A rendszeres iskolába járás érdekében az első osztályokban bevezették az „iskolától a tanácsházig” versenyt. A falitáblán kis korongok jelképezik a tanulókat. Azok, akik a hét minden taní tási I. napján bejönnek az iskolába, azoknak a korongjuk eljut a tanácsház-fénykópig. És az elnök a hangoshíradón át megdicséri őket, nótát küld nekik jutalmul. ★ A község területén százharminc 14—18 közötti fiatalkorú él. Egészséges fejlődésüket 47 fiatalnál zavarja az otthoni körülmény. Mind a 47-en cigányok. V. B. tizennégy éves cigányfiú a nyáron Kistere- nyén dolgozott. Ott összeállt egy nála idősebb cigánynővel. A nyár végén otthagyta és jelentkezett az iskolába, hogy szeretné folytatni tanulmányait. B. E. tizenöt éves kiskorú szülés előtt áll. A gyermek apja hároméves börtönbüntetését tölti. ★ Váradi Béla putrijában három ágy, egy szekrény, egy kályha, egy asztal és egy törött ülőkéjű szék található. Az apa az ágy on ül, fűzfából kosarat fon. Körülötte öt apró gyerek. — Naponta négy-öt kosarat csinálok. A feleségem elmegy Fétervásárára és eladja. Tíz-tizenöt forintot kap egyért. Aztán hoz érte, amit tud. — Mi lesz az ebéd? — Most reggeliztünk. Az óra tizenkettőt mutatott. A családfő szeptember 1 óta munka nélkül van. Izsó- falvára kellett volna utaznia, ha meg akarja tartani a munkaviszonyt, de az messze van — mint mondta. — Tüzelő jut a kályhába? — Estig elég lesz. Váradiéknak tíz gyerekük van, — három ágyuk. Az egyikben ketten, a másik kettőben négyen-négyen alszanak. A sarokban a földön tan- góharmónika áll. — Hagy muzsikáljanak a gyerekek. ★ A fizetésnapon benépesül a tarnaleleszi kocsma, kisvendéglő. A családok együtt isznak, apától a legkisebb gyerekig. Legtöbbször már aznap az italboltban hagyják a megdolgozott munka forintjait. Az étel-ital fogy, — terve van az italbolt vezetőjének is. Aztán a hónap többi napjában jön a koplalás, a kölcsönkérés. Az egyik cigánycsalád, mivel pénzét beosztani nem tudja, egy parasztembernél helyezi el letétben. De ez ritka. ★ Az egyik fizetésnapon Oláh Pál többet ivott a kelleténél. Verekedés miatt Korács Ferenc rendőr-főtörzsőrmester kitessékelte az italboltból. Oláh az ajtóban megmakacsolta magát, nekitámadt a rendőrnek, akinek a gumibotját kellett használnia. Fél négykor karókkal felfegyverkezve megérkeztek Oláhék. Bosszút állni. Csak a riasztó lövésre hátrálta*: meg. Büntetés tíz hónap. ★ özv. Fehér Arpádné, a borsodnádasdi gyárban lemezegyengető. 1400—1500 forintot keres havonta. A ve- je — szintén cigány — hengerész, 2400 forintért. Reggel fél ötkor indulnak munkába, háromkor térnek haza. Több éven át takarékoskodtak, tavaly új házat vettek, — kétszobás kis épületet a Dankó-telepen. Nagyon szépen berendezte’'. A szobában tv, rádió, lemezjátszó található, a konyhában mosógép. — Jönnek a többiek is tv-t nézni? — Dehogy engedjük fos őket. ★ Tamalelesz cigányai — 1967. íme a körkép: negatívumokkal és nem sok pozitívummal. Ma már nincs szükség e tények alapján elméleteket gyártani. Ki a hibás, miért, hogyan? A téziseket cselekedeteknek kell felváltaniuk. Ltl- szen minden külsőség egy objektív pontban gyökerezik: életkörülmény — munkalehetőség. Elméletek helyett ezt kell megváltoztatni. (Folytatása következik) Fóti Péter JlMkM)3 1967. március 25., szorub»' lításánál, az oroszlányi erőr műnél, később pedig Hejőcsa- bán igyekezett rászolgálni a bizalomra. Megbecsült, többszörösen kitüntetett kiváló dolgozó, jól érzi masát emberei között, vállalatánál, s természetesen Visontán is bizonyítani akar. A LEGFIATALABB építés- vezetőnek elég sok a gondja. Idei feladatait még csak részbeit ismeri, biztatják, hogy év közben több más megbízatást is adnak neki. A „zsákbamacskát” inkább találgatni lehet. Sági Tamásnak mégis meggyőződése: bár mit hoznak is á következő hetek, hónapok, az idén sem éri őket kellemetlen meglepetés, becsülettel elvégzik a dolgukat., (—ni) nál. az idén — tavalyi eredményeik után — azonban már annál inkább kapnak. Huszonöt százalékkal többet. mint. más építésvezetőségek dolgozói, mivel a nagy vállalat munkaversenyében a legjobbnak bizonyultak. Büszkén újságolja azt is, hogy az építkezés területén segítkező katonák közül szintén innen kerültek ki a múlt évi győztesek s mindez együttesen biztató reményekre jogosítja valamenv- nyiüket, MUNKATÁRSAIRÓL — érezhetően szívesebben beszél, mint saját magáról. Titkáról nehezen vall. Szűkszavúan közli, hogy 11 évvel ezelőtt végzett a szegedi technikumban, a budapesti Rákóczi út helyreálSAGI TAMAS. az ÉM Ütés Vasútépítő Vállalat visomlai építésvezetője, mindössze 30 éves, s már hetedik esztendeje dolgozik jelenlegi beosztásában Tavaly jött mostani helyére ahol azt mondják róla, hogy csaknem négyszáz embert irányít jó érzékkel, szakértelemmel. „Vezérkara” ugyancsak fiatal életkoráról ismert a vison- tai határban: valamennyi műszaki kollégája innen van még a harminc éven. Csapatában úgyszólván csupa törzs gárda- tag van együtt sok esztendős gyakorlattal, régi hűséggel M'ndig számíthat rájuk, bízón ygat ja, hogy eddigi sikereit nagyrészt nekik köszönheti. Említi, hogy 1965-ben nem osztottak nyereséget a vállalatis fejezik a mintegy t mi! lió forintos beruházást. Terve«, készülnek egy-egy egri, gyöngyösi reprezentatív sörpiiw*“ vagy borozó kialakítására, meg állapodtak abban, hogy a lebontásra ítélt hatvani Búzavi- rág helyett új éttermet építenek Üj-Hatvanban, s tárgy; - lásokat folytatnak egy bélapátfalvi kisvendéglő vagy zenés presszó létesítésére. (gyónt) iát géppark retkezetekben új gépekből többek közsött 28 130 traktort. 1332 gabonakombájnt, 1656 silókombájnt és 25 500 pótkocsit vásároltak. Tehergépkocsi-parkjuk meghaladja a három és fél ezret. Az idei gépesítési program keretében a mezőgazdasági üzemek 2360 hazai és 4850 import traktort, kettőezer SZK—• 4-es szovjet gabonakombájnt, százötven csehszlovák gyártmányú speciális dombvidék! aratógépet, 7300 pótkocsit és több ezer különféle rendeltetésű munkagépet vásárolhatnak. 1 már áprilisban nyitnak a mátrai vendéglátóipar! üzletek. Presszóval akarják felcserélni a rossz hírű gyöngyösi ..Gyilkos” kocsmát, megszűnte, tik a hatvani, főutcai italbo' tot, s helyette másutt, a várom félreesőbb pontján falatozót rendeznek be Már az idén elkezdik a főszékesegyház alatti borkóstoló modernizálását és étteremmel való kiegészítését, s jövőre be Korszerű sa a termelőszö! A több mint 9,5 millió holdon gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezeti megszilárdításukkal párhuzamosan az utóbbi hat évben kialakították anyagi-technikai bázisukat, s ezzel önálló gazdálkodásuk egyik legfőbb feltételét. A gépállomások és gépjavító állomások 1961 és 1966 között kereken tizennégyezer traktort, 800 SZK—3-as és SZK— 4-es gabonakombájnt, valamint több tízezer munkagépet adtak át a közös gazdaságoknak. Ez idő szerint a tsz-ek