Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
í VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fölfe XVIII. évfolyam, 70. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1967. március 23., csütörtök Á mezőgazdaság felvirágoztatása mmdamiyiimk érdeke v • ,■ i ■ ' . ' . ' ‘ A Hegyei termelőszövetkezeti tanácskozás Egerben Megválasztották az országos kongresszus küldötteit — A legjobb mezőgazdasági dolgozók kitüntetése Megyénk valamennyi termelőszövetkezetétől érkeztek küldöttek és vendégek tegnap reggel az egri Gárdonyi Géza Színházba, hogy részt vegyenek a megyei termelőszövetkezeti tanácskozáson. Háromszáznál többen ültek a padsorokban, szövetkezeti elnökök, szakemberek, járási, megyei vezetők a kis mezőgazdasági parlament részvevői, akiket Tamás László, az MSZMP megyei bizottságának titkára üdvözölt, majd a tanácskozás bizottságainak megválaszrtása után Molek Jenő, a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke tartotta meg beszámolóját. Azokról a történelmi jelentőségű változásokról esett szó a beszámolóban, amelyek a parasztság életében, s a megyénk falvaiban is végbementek a felszabadulás óta. Különösen fontos mérföldkő volt a termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutása jó fél évtizeddel ezelőtt, amikor megyénk 63 ezer földművelője 200 termelőszövetkezetet alakítva, kezdte meg a közös gazdálkodást. Az ösz- szefogás eredményeként az azóta eltelt években a megye földjein több élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt termelnek, mint az egyéni gazdálkodás idején. 39 százalékkal több árut adtak a hazai és külföldi piacokra, mint 1961-ben és holdanként 4500 forint értéket termelnek a korábbi 3517 forintos átlag helyett. Ahogy erősödött a szövetkezeti gazdálkodás, úgy változott a határ képe, nemcsak azzal, hogy a keskeny egyéni parcellákat nagy táblákká szántották össze, hanem úgy is, hogy azóta a mai igényeknek megfelelő nagyüzemi szőlő- -és gyümölcstelepítések tarkítják a domboldalakat, víztárolók zárják ei a völgyeket és a közös gazdaságok kétmilliárdos vagyonnal rendelkeznek. Változott a gazdálkodási mód szaporodott a közös vagyon, amelyhez az állam is hozzájárult 600 millió forint támogatással, de növekedett a közösen gazdálkodó földművelők személyi jövedelme is. Megnőtt a tanulási kedv, néhány év alatt háromezer felnőtt és 450 fiatal vált szakmunkássá a mezőgazdaságban, egyre több az egyetemet. technikumot végzett vezető, mindjobban kibontakozik a munkaverseny, amelyhez 110 termelőszövetkezel tagsága csatlakozott, közte 128 szocialista brigád, amelyekben 2600 termelőszövetkezeti gazda törekszik arra, hogy ne csak szocialista módon dolgozzon, hanem a szocialista erkölcs normái szerint éljen és gondolkozzon. Természetesen ezek az évek nemcsak sikereket, kedvező változást, hanem sok gondot is hoztak a kezdeti nehézségektől kezdve a mai problémákig, amelyek között a növénytermesztés helyenként elmaradott módját, a kevés munkagépet, a takarmány- in a r.yt és a kedveződen időjárást egyaránt megtaláljuk. Gondot jelent az egri járás északi részén mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetek helyzete, a Tisza menti belvizek pusztítása, de olyan tény is nehezíti a közös gazdálkodást, hogy a szövetkezeti tagság átlagélet- kora meghaladja az ötven esztendőt. Ezen a megyei termelőszövetkezeti tanácskozáson azonban nemcsak a szövetkezeti mozgalom múltja került az érdeklődés középpontjába, de méginkább a jelen és a jövő lehetősége, távlata. Államunk lehetővé tette fél milliárdnyi hitel eltörlésével, hogy a közös gazdaságok tiszta lappal indulhassanak az eredményesebb, önállóbb gazdálkodás útján, amelyet a gazdasági mechanizmus reformja kínál. Ezt az utat könnyíti majd az új szövetkezeti és földtörvény, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a Termelőszövetkezeti Szövetségeknek a megalakulása, amelyek lehetővé teszik sok, ma még nyitott kérdés rendezését, A vitában felszólalók is zömében ezekről a lehetőségekről ma még rendezetlen kérdésekről beszéltek, kértek tanácsot, adtak javaslatot. Malicsek Mihály a parádi Vörös Október Tsz elnöke az erdő hasznosításának új lehetőségeiről győzte meg szövetkezeti gazda társait, feltárva azokat a visszásságokat, amelyek ma még a termelőszövetkezetek és erdő- gazdaságok között fennállnak. Szél Ferenc, a váraszói Gárdonyi Tsz elnöke a melléküzemágak jövedelmezőségét méltatta, de felhívta a figyelmet arra, hogy egyre nehezebb lesz eladni az árut, s ezért csak akkor kezdjenek a következetek egy-egy vállalkozásba, ha megfelelő piacot szereztek termékeiknek. Kivés János, a nagyréded Szőlőskert Tsz főmezőgazdásza is a gazdasági mechanizmus reformjának fontosságát méltatta, majd tolmácsolta a nyugdíj előtt álló szövetkezeti tagok kérését, hogy ne csak az utolsó négy év teljesítményét vegyék figyelembe a nyugdíj megállapításakor, mert abban az időben már — különösen a növénytermelők — 65—70 évükkel nem tudnak sok fizikai munkát végezni. ezáltal alacsony a keresetük. Végvári Bertalan, a mezótárkónyi saövetkeaetí gazdák nevében helyeselte a szerződéses rendszer módosítását, Kalmár János, a pélyi Tisza mente Tsz elnöke pedig azt bizonygatta, hogy hárommillió forint kárt okoz a belvíz évente a szövetkezetnek, s ennyi pénzből rég megszüntethették volna a belvízkárokat. A nők helyzetével foglalkozott Bukszát Lászlóné és Gyetvai Istvánná is, hiányoltak, hogy a lányok, asz- szonyok még mindig nem foglalják el az őket megillető helyet a vezetésben, a nők kevesebb megbecsülést kapnak, mint a férfiak. Jobbik János, a kisnámai tsz- járadékos az idős szövetkezeti gazdák kérését tolmácsolta: ha a népgazdaság anyagi helyzete megengedd, emeljék fel a 260 forintos öregségi járulékot. Sok szó esett arról, hogy a mezőgazdasági gépek minősége nem megfelelő, erről szólt többek között Lukács Dezső, a boldogi Béke Tsz elnöke, mondván: tarthatatlan helyzet, hogy a csővázas ekék egy szántási idényt sem bírnak ki. Fekete-Győr Endre, a verpeléti Dózsa Ttez elnöke azt bizonyította, menynyire érdemes volt felújítani a régi szőlőiket, mert az új telepítésű háromszorosánál is nagyobb termést hoz, megművelésre viszont nemcsak könnyebb, de négyszerié kevesebb időt vesz igénybe, mint a régi szőlőké. Gulyás Sándor és még több más felszólaló az amortizációs alap felhasználásáról szólt, javasolva többéit között, hogy engedélyezzék abból a gépek javításához szükséges pénz kifizetését. Fülöp István, a szövetkezeti vezetők továbbképzésének fontosságáról szólt, Nagy Miklós a föld- rendezést sürgette, de a felszólalások során szó került a falusi munkakörülményekről is. Sürgették a tervezőket, hogy az emberekre is gondoljanak, amikor mezőgazdasági épületeket terveznek, mert mind nagyobb az igény a kulturált munkakörülmények iráni A vitában felszólalt Dr. Dime uy Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is, aki elismerését fejezte ki A termelőszövetkezeti tanácskozás részvevői nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót és a hozzászólásokat. A részvevők egy csoportja a szünetben. azért, mert a megye termelő- szövetkezetei jól gazdálkodtak az elmúlt években. Ezután arról beszélt, hogy ezt a fejlődést gyorsítani kell, hogy a falu. a mezőgazdaság ki tudja elégíteni azokat az Poroszlóról jelentjük s A poroszlói gátak állják a víz ostromát 21 centiméteres apadás a Tiszán Mintegy két hete már, hogy a hullámtéri gátakig áradt ki a Tisza vize. A poroszlói gát- felügyelőség a március 19-i tetőzés óta — bár azóta 21 centiméteres apadás van — nagy erőket mozgósít a gátak további védelmére. Naponta mintegy 20 gépjármű szállítja az árvíz- védelemhez szükséges anyagokat. Sárospatakról három úgynevezet rocsó érkezett teherautón és a Hejö, valamint a Tiszavirág II. hajók összesen 450 tonna követ szállítottak a veszélyeztetett szakaszokra. 30 ezer zsákot raktároztak Poroszló községben és ebbő) 15 ezret homokka! megtöltve kiszállítottak a gátakhoz, különösen a ■ 33-as út védelmére. Az árvízvédelmi karókbó' 10 ezer darabot hoztak a vízügyi igazgatóság telepeiről. A hullámverés ellen 15 ezer méter rőzsehengérrel védekeznek, ezeket a vízszint alakulásának beiyezik lejjebb vagy följebb. Számítanak arra, hogy az erősen próbára tett gátakon további erőfeszítésekre lesz szükség, ezért Poroszló község közvetlen határában aggregátorokat és 30 méterenként villanyégőket szerelnek fel. A gátakon tegnap is mintegy 300 ember teljesített szolgálatot, közülük sokan éjszaka is vigyázták a vizet. teOisy) igényeket, amelyet a népgazdaság támaszt vele szemben. Ebben, mint mondotta az egész társadalom segíti a mezőgazdaságot. Beszélt a gondokról, amelyek közül a két legnagyobb, hogy még mindig magas a gyenge termelőszövetkezetek száma és a szövetkezeti tagság átlagos életkora. Részletesen szólt azokról az intézkedésekről, amelyet a párt és a kormány hozottA megyei termelőszövetkezeti tanácskozás részvevőit táviratokban üdvözölték a megye különböző részeiből, sok sikert kívánva, az úttörők is köszöntötték a küldötteket és vendégeket. A vita befejeztével Czifra Miklós, a jelölő bizottság elnöke sorolta fel. hogy 26 szövetkezeti gazdát, vezetőt milyen indokok alapján javasol a termelőszövetkezetek országos kongresszusa küldöttének. A jelölteket a tanácskozás küldöttei egyhangú szavazásául választották meg. (Foto: Kiss Béla) E tanácskozáson került sor a mezogazdasag legjobb dolgozóinak kitüntetésére. Oláh György az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság étso titkára adta át a „kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést Albertus Imre mátrabaliái tsz-elnöknek. Nagy Jánosáé munkacsapat-vezetőnek, ifj. Tóth Istvánná növénytermesztőnek, s több más szövetkezeti dolgozónak. A „mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetésben részesült ' Juhász Jenő tárná mérai tsz-ei- nök. Kovács József vécsi főkönyvelő. Prokai Tivadar bükkszéki főmezőgazdász. Miniszteri elismerő oklevelét kaptak Ambrus Lajosne, Dudás Ferenc, Gnrancz Latos, Kovács Barrwbásné, iff Kocs- vnár Sándomé, Uzelmann nvörgyné és Vakter Istvánná. Az egésznapos tanácskozás Tamás Lászlónak, az MSZMP Heves megyei bizottsága titkárának zárszavával ért vé__J
