Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-18 / 66. szám
Az eredményes munkát feltételező jó kapcsolat nemcsak a községi tanácsszervekkel alakult ki, hanem a gyöngyösi járás 23 községének lakosságával Is. A járási egészségügyi osztály tevékenységének ez a íő jellemző vonása. Hogy mindez a gyakorlatban, a napi feladatokban, munkában hogyan realizálódik, erről beszéljen dr. Czáka Andor főorvos, az egészségügyi osztály vezetője. Orvosi körzetek — Három olyan körzetünk van, amelyhez két község tartozik. Ezek: Detk—Ludas, Vécs—Kisnána, Visonta—Hal- majugra. Az természetes, hogy Mátraszentimréhez a környező kis települések is odaértendők. Ez közigazgatásilag is egy egység. Átlagban 2500 lakos jut egy körzetre. Most fejlesztjük ki az önálló körzetet Gyöngyöshalászon, ami eddig Atkáihoz tartozott. Bízunk benne, hogy egy hónapon belül fáradozásaink eredménnyel záródnak. — Orvosihiány van-e a járásban? — Egy körzetünkben helyettesítéssel látjuk el az orvosi teendőket, ahová a minisztériumtól kapunk majd fiatal orvost. Nincs tehát ellátatlan kör- zet a járásban, sőt a visontai erőmű építkezéseinél már üzemi orvos működik. Ahogy az elmúlt évek során bekövetkezett a fejlődés a körzetesítésben, biztosra vehetjük, hogy ez a folyamat nem áll le. Anya-v édelem — Milyen eredményekről beszélhetünk a tanácsadással kapcsolatban? — Büszkék vagyunk arra, hogy a csecsemőhalandóság kedvezően alakult a múlt évben. Tavaly már a megye legjobb eredményei közé sorolták a mi eredményeinket. Pedig néhány évvel korábban még más volt a helyzet. — Minden községben dolgozik védőnő? — Húsz állandó gondozási kört építettünk ki, itt védőnők dolgoznak. Tanácsadó helyiségünk azonban öt községben még hiányzik. De minden évben érünk el előrehaladást. Ha orvosról van szó, akkor a községi tanácsok mindent megtesznek, a csecsemő- és anyavédelmet szolgáló tanácsadó helyiség fontosságát már nem mindenütt ítélik meg egyöntetűen. De panaszkodni ezen a területen sincs okunk. — Bölcsőde hány működik a járásban? Tudósítás a tan áruházáról Jó kapcsolat, eredményes munka .1 Gyöngyösi Járási Tanács egészségügyi osztályán ötven esztendeje hunyt él a huszadik századi magyar festészet jelentős alakja, Ferenczy Károly. Első maradandó művészi alkotása 1889-ben, Párizsban készült Kallós Edét ábrázoló portréja, mely — egyéb remekműveivel együtt —, a Nemzeti Galériában látható. A művészt először a szépséges Duna-táj, Szentendre romantikus derűje ragadta meg (1889—1892), majd München városa következett (1893—1896), ahol sajátos festői stílusa végleg kiforrott. Itt készült az egyik legmaradandóbb magyar önarckép (1893, Nemzeti Galéria), s a természet és az ember összeforrottságáról valló Ádám (1894). Nagybányán történt Nagybányán (1896—1905) a remekművek sorozatát festi. Legemlékezetesebb közöttük A hegyi beszéd (Írét változatban, 1896, 1897; az első a Nemzeti Galériában), melynek történetét hadd idézzem feL Smmáz cl tcuxcnz, djjjwht..” Két óra az aranykoszorús kórussal A meghívón szerepelt ez a sor: „Immár a tavasz eljővén.” Mottó volt ez az Egri Tanárképző Főiskola Aranykoszorús női karának csütörtök esti hangversenyéhez. A lassan fogalommá váló zeneteremben a díszlet csupán egy virágzó gyümölcsfaág volt, amely mégis többet jelentett minden rivaldafénynél ... Hangversenyt rendeztek a tavaszról, a megújulásról, amely annyi nagy mestert ihletett már zenemű- komponálásra, s örök téma marad a későbbiek számára is. A bemutatott kórusművek ogy kis zenetörténeti útra is elvitték a főiskola hangversenyeit egyre nagyobb számban látogató hallgatóságot — a XVI. századtól napjainkig, de nehéz hálás feladatot adva Tar Lőrinc karvezetőnek és a női kórusnak. A bevezető művel (Friderici: Ladilom) már belopták magukat a közönség szívébe, s a befejező szám után (Rachmaninov: Tavaszi áradat) senki nem volt hajlandó föláll- ni — ráadást kért a publikum, és kapott A mindenképpen tavaszt váróknál nem maradhatott hatástalan a hangverseny, s ezt a hatást az előadás művészete, a jó hangképzés, az egy-két kisebb hibától eltekintve megfelelő intonáció, a szólamok pontossága, a dinamikai érzékenység, és a szép, tiszta szövegmondás — mind-mind együtt az ünneplésig fokozta: méltó tolmácsolóivá váltak Pordenonnak (Szép hölgy, a ka- kuk szól már), Marenziónak (Tavasz), vagy Beethovennek (A metronóm feltalálójához). A hangverseny az első kirobbanó sikerét Mozart „Hála teneked, Nice” című kis dala aratta. A mozarti kedvesség, az egyszerűségében is utolérhetetlen báj a valóban szép előadásban csúcsosodott, s — a közönség ismétlést kért... De talán még ez is kevés volt. A hangverseny két órájában Schubert tavasznak örvendő kánonja (Eltűnt a hő) és Brahms három kis dala hozta még a ..régiek” sikerét, majd a később felnőtt komponista nemzedék képviselői kaptak helyet a műsorban, Sztravinszkij három orosz parasztdallal, hesur az Altató-dallal és A kecske című humoros, kedves kis dalával. A koronát azonban Rachmaninov befejezésül előadott „Tavaszi áradat”-a tette fel a hangversenyre. Valóban — áradat volt, miként a természet, a világ felszabadultan, önfeledten feszíti arcát az áradó tavaszi szellőnek; rügvek pattannak patakok indulnak, s felújjon- gunk... Csoda-e, hogy a Közönség olyan sokáig ünnepelte a kórust? ... Szólnunk kell a hangversenyen közreműködő Újvári Máriáról és Gálos Ágnesről is, akik zongorajátékukkal reprezentáltak. Mindketten nehéz feladatot vállaltak. Újvári Mária Händel Chaconne-ját adta elő, Gálos Ágnes pedig Kaba- levszkij Szonátájának III. tételét, nagy sikerrel. Meg kell még jegyeznünk, hogy amilyen tempóban kér egyre több helyet a főiskola a város kulturális életéből, éppúgy szűknek bizonyul már a zeneterem: a műsorok színvonala nagyobb publikum élé kívánkozik. (kátai) Ferenczy Károlyt 1905-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárának nevezték ki. Budapesten már nem festhetett a természetről regélő hatalmas képeiket. Fővárosi műtermében zártabb témák adták az ihletet a mesternek: csendéletek, artisták, birkózók, női aktok születtek. Színei világosodni, tüzesedni kezdenek, stílusa egyre közelebb kerül az impresszionizmushoz. Említésre méltó e korszak kiemelkedő művei közül Béni fiát megörökítő monumentális arcképe (1906), a Hármas arckép, mely gyermekeit: Valért, Noémit és Bénit ábrázolja (1911, Nemzeti Galéria). Már nagy betegen vázolta fel utolsó képét 1916-ban, mely-, nek címe: Parkrészlet Lipik- fűrdőn. Ferenczy Károly az impresz- szionizmus hazai ágazatának vezető mestere volt. Kortársaira nagy hatást gyakorolt, s tanultak tőle a későbbi művészek is. R. T. KLADT—KONDRATYEV: Dokumenium-t őrt é net xn. Találkozás Leninnel Miután felgyógyult és írásban beszámolt a kormánynak, A. Koszuhin már készült visz- szautazni Irkutszkba, ahol a régi beosztása várta. 1920. június 2-án azonban értesítést kapott a kazányi pártbizottságtól: keresse fel Moszkvában a belügyi népbiztosságot, bernutat’ák Leninnek. Moszkva derűs napfénnyel, s nagyvárosi zajjal fogadta. Sokáig kószált az utcákon. Miközben új, szürke köpenyében sétálgatott a Vörös téren, gondolatai akaratlanul is a Kremlben jártak, Leninnél. S a találkozás nem sokáig váratott magába. Vlagyimir Tincs részletesen kikérdezte, miként történt az aranv szállítása és nagvon elégedetten nyilatkozott arról hogy az arany óira azokba a raktárakba került, ahonnan a fehérsárdisták elrabolták. — Most mi ezt az aranyat gépek vásárlására, villanyerő1987. március 18., szombat művek építésére, egészségügyünk megjavítására és népoktatásra használjuk fel — mondta Lenin. Lenin részletesen akarta ismerni a felmerült nehézségeket, megpróbáltatásokat, a védőőrség hangulatát. Miután Koszuhin elmesélte a szerelvényen folytatott beszélgetéseit, a vörösgárdisták gondolatait az aranyról, Vlagyimir Iljics így válaszolt: — Igazuk, ezerszer is igazuk van a katonáknak, Koszuhin elvtárs. Az arany a szovjet hatalomnak egészen mást jelent, mint a kapitalistáknak. A kapitalista urak millió és millió embert öltek meg az aranyért s véres háborúk nyereségéből növelték nagyra vagyonukat. Aztán közelebb hajolva Ko- szuhinhoz, megkérdezte: — Valóban azt mondták a katonái: a győzelem után fogjuk építeni a házakat? Igaz? Lenin magával ragadóan elmosolyodott, majd így folytatta: — Kénytelenek leszünk azzal számolni, hogy országunk körül hömpölyög majd a kapitalizmus tendere. Az arany a kapitalista országokkal való kereskedelemhez kell. Arany- készleteinket gondosan meg Fordította: Pető Miklós kell tartanunk, drágán kell eladnunk és olcsón kell vásárolnunk. .. Beszélgetés közben Lenin felesége, Krupszkaja lépett a szobába. Kezet fogott Koszu- hinnal és látva a kabátujjából kifehérlő kötést, megkérdezte: — Mi történt? Megsebesült? — Nem. Ez a szibériai fagyok következménye. Mikor át kellett vinnünk a vagonokat a hidakon, a katonák fagyási sebeket kaptak és sokan megfáztak. Nekem még furunku- lusokat is sikerült „beszereznem”. Lenin utasítást adott a katonák, az őrség kitüntetésére s arra, hogy Koszuhint azonnal helyezzék el a legjobb moszkvai klinikán. — De Vlagyimir Iljics, ez lehetetlen — felelt Koszuhin. — nekem dolgom van, várnak az elvtársak Szibériában. Köszönöm a gondoskodást, később feltételenül kikezeltetem magam... — Ilyen emberek — mondta Lenin miután elbúcsúztak — mindent megtesznek, minden utasítást végrehajtanak, csak magukról nem tudnak gondoskodni. * S mi történt az aranykészlettel? Kazányból nemsokára átszállították Moszkvába, az 1921. október 12-én megalapított Állami Bankba. A nép aranyát a népgazdaság helyreállítására fordították. Gabonát vásároltak érte az 1921—22. évi éhinség ideijén, a volhovi és dnyeperi vízierőmű berendezéseiért fizettek vele. Egy részét — Lenin utasítására — a tudomány fejlesztésére használták fel, így a Pavlov-intézet felszerelésére. Sok mindenre kellett az 1920-ban oly hősiesen visszaszerzett aranykincs. A szilárd szovjet rubel megjelent a világpiacon s hozzájárult a világ első szocialista állama kereskedelmi kapcsolatainak megszilárdításához. Utőlsaag Az Aranyvonatról eddig megjelent irodalom különbözőképpen, gyakran ellentmondásosan ábrázolta a Szovjet- Oroszország aranykincsével kapcsolatos eseményeket. A húszas évek munkáiból például hiányoztak a pontos adatok arról, hogyan ragadták magukhoz a fehérgárdisták a kincset, nem tudtak az arany mennyiségéről és végül arról sem, hogyan jutott, vissza a szovjet hatalom birtokába. A harmincas években először merült fel Zalka Máté neve, úgy, mint az Aranyvonat parancsnokáé. (A Karavajeva, Znumja. 1938. 8. sz.) Sok dokumentumanvag- ban értékes tudnivalók szerepeltek az aranyért folytatott harcokról, de az eddigi kiadványok. így „A polgárháború története” című mű korábbi kiadásai sem adtak választ sok fontos kérdésre. Az ötvenes évek végén a történészek és az írók újra foglalkozni kezdtek az Aranyvonattal. 1959-ben hasonló címmel filmet mutattak be, majd kiadták J. Dmitrijev regényét. Ezekben szó van az arany visszaszerzéséért folytatott harcokról. E művek írói szerint a vonat parancsnoka „Máté”. Ugyanakkor utaltak arra, hogy ezek az események 1919 nyarán játszódtak le, az aranyat többször átrakták egyik vagonból a másikba, az aranyat a tajgában rejtegették, elásták, felrobbantották egy aiagútban, és hogy az aranyat a Kolcsak-féle csapatok frontján keresztül szállították Szov- jet-Oroszország belsejébe. Ezek a művek sajnos nem kellő mértékben vették figyelembe a dokumentális forrásokat és a szemtanúk tanúságtátelét. A kételkedés az aranykincs- csel kapcsolatos bizonyos közlemények hűségét illetően már akkor felmerült az írás szerzőiben, amikor „Fegyvertársak” című könyvükön dolgoztak, amely a magyar internacionalisták 1918—1922 közötti harcait dokumentálja. A Szovjet Hadsereg központi archívumának a szibériai magyar internacionalistákkal foglalkozó dokumentumait tanulmányozva a szerzők olyan adatokra bukkantak, melyet azt hivatottak bizonyítani, hogy az Aranyvonat kíséretével az 1. nemzetközi ezredet bízták meg. Ezután a nemzetközi ezredekről szóló okmá nyokból világosan kitűnt, hogy ez az ezred a szerelvény őrzését az 5. hadsereg 30. hadosztálya 262. lövészezredének 3 zászlós’ i ától vette át. A 3. zászlóalj, mint az írásból kiderül, Irkutszkból Acsinszkig kísérte az aranyat szállító vonatot. A szerzők a 3. zászlóaljnak a 30. hadosztállyal és az 5. hadsereg hadi-forradalmi tanácsával folytatott levelezésében megtalálták azokat a dokumentumokat is, amelyek okmányszerűen bizonyítják, hegy a 3. zászlóalj Acsinkszk állomáson 1920. áprils 12-én adta át az Aranyvonat őrzését az 1. nemzetközi ezrednek. E levelezésben szerepel először Varga István, mint a nemzetközi ezred parancsnoka, valamint Mihályi Kálmán ezred- komisszár. .. .Varga! Sokáig talánynak tűnt ez a név. Persze az a körülmény, hogy elég gyakori magyar vezetéknév, rendkívül megnehezítette a szerzők kutatómunkáját. annál is inkább, mert a nemzetközi ezred adatait az irattárak nem őrizték meg. Varga keresztnevére las- san-lassan mégis fény derült; egyes okmányok Istvánnak, mások Sztyepannak említik. Végre a fáradozásokat siker koronázta. A szerzők a Vörös Hadsereg parancsnoki állományának személyi dossziéi között megtalálták István Istvá- novics Varga kérdőívét. Ebből kiderült, hogy 1920. januárjában nevezték ki a nemzetközi ezred parancsnokává, május 3-án érkezett meg ezredével Kazánvba. Rábukkantak a szerzők Varga özvegyére, Anna Alekszejevnára is, aki megőrizte Varga István okmányait, fényképeit. Varga 1946- ban halt rúeg. Annyi valószínű, hogy még koránt sincs minden részlet felderítve az Aranvvonat sorsáról. E sorozat összeállítója tolmácsolja az olvasókhoz a szerzők kérését: ha bármilyen okmánnyal, adattal hozzá tudnak járulni a történet kibővítéséhez, vagv a szereplők életrajzához. tudassák Kladt- Kondratvev: „Az Aranyvonat” c. könyvvének kiadójával, cí me: Politizdat, Moszkva A—47, Miusszkaja ploscsagl N. 7. (Vége) lalkoztak, most egyszerre sae- mébe ötlött a szabálytalanság. Tavasszal és ősszel naponta jelentkeznek fiatalkorúak, mert össze akarnak házasodni. Sok közöttük az, aid a katonai szolgálata előtt már nősülni akar, de a menyasszony még nem nagykorú. Az alkoholelvomó kezelés hivatalos intézése is ad munkát az osztálynak. Ebben a tevékenységükben az a vigasztaló, hogy az elvonókúra 40 százalékában eredménnyel zárul. A tbc elleni küzdelem jegyében folytatják le a szűrő- vizsgálatokat, amiket minden esetben százszázalékos mértékben végeznek el, mert csak így lehet célszerű. A tbc ma már nem népbetegség, pedig még másfél évtizede is az volt a Mátra alján. Lehetne még tovább folytatni a sort: mi mindennel foglalkozik az osztály, milyen kapcsolatokat épített ki a helyi tanácsi szervekkel, a lakossággal, amiknek következtében egyre hatékonyabbá válik a munkája. Nekik minden tevékenységük a lakosság közvetlen érdekét szolgálja. (g. molnár) ták, ott a fürdőszobákat nem tudják használni, de a berendezés ezeknek nagy többségében is megtalálható. Ma már a fürdőszoba nemcsak előírás az új épületekben, hanem igény is. Csak Márkáz példáját hadd hozzam bizonyítéknak. A faluról bejáró üzemi munkás, de a tsz-ben dolgozó parasztember is szívesen használja a fürdőszobát, Napi ügyek A járás lakói közül naponta többen is felkeresik az egészségügyi osztályt. Az ügyfelek között vannak olyan idős, munkaképtelen emberek, akik szociális segélyt kémek, elég gyakori a panaszos is, aki a szomszédját jön bevádolni, hogy a trágyadomb nincs az előírt távolságban a telkén. Eveken keresztül nem szólt érte, de mert valamiért összeszó— Egyáltalán nincs bölcsődénk. Pedig néhány községben, hogy csak Adácsot, Kará- csondot, Nagyrédét említsem, a lakosság sürgeti a bölcsőde megnyitását. A helyi tanácsok ugyan ajánlanak fel erre a célra régi épületet, ezeknek átalakítása azonban nem gazdaságos. A tsz-ek és a közegészségügy Még 1964-ben végigjárták a járás termelőszövetkezeteit és felmérték: milyen hiányosságok találhatók közegészségügyi szempontból a közös gazdaságokban. Megállapításaikat közölték a gazdaságok vezetőivel, akik azóta rendre, sorra eleget tettek a követelményeknek. — Egyedül Halmajugrán található még a község területén egy olyan telep, amit ki kellene helyezni. Persze, ennek anyagi feltételét kell előbb megteremteni. Más dolog az, hogy a termelőszövetkezetek még mindig nem tulajdonítanak elég nagy fontosságot a tereprendezés, fásítás, parkosítás követelményének. Ebben a kérdésben még fokoznunk kell a felvilágosítást. Bízunk benne, hogy nem kell sokáig agitálnunk. Gond a víz Bármennyire is furcsa, a Mátra környéke szegény jó ivóvízben. Nézzük az adatokat! Jó ivóvízzel rendelkezik 13 község, hat községben csak a lakosság egy részének jut jó ivóvíz, míg a többi négy községben egyáltalán nincs kifogástalan ivóvíz. Ezek: Gyön- gyösoroszi, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos és Kisnána. — Mi a tennivaló? — Törpe vízműveket kell építeni. Hiába mondjuk ezt így ki, ha nincs hozzá anyagi fedezet. A községek ugyan törekszenek a helyi vízművek elkészítésére, így például tavaly Domoszlón és Kisnánán fúrtak kutat, most már a víztársulat megszervezése van napirenden. — Ha már itt tartunk: mi a sorsa az új házakban kötelezően előírt fürdőszobáknak? — Ahol még nincs vízvezeA bibliai tárgyú kompozíció a második nagybányai kiállítás szenzációja volt. Erdőben lovagló lovasok, hatalmas vászon. remek munka. A közönség azonban nem lelkesedett érte és nem is kelt el. Ferenczy Károly kiábrándultán panaszkodott Nagybányáin az őt ért méltánytalanság miatt. Ha magános nem is, de a kormány megvehette volna! — Ha valaki most ötvén pengőt ád érte, bizony odaadnám — mondotta elkeseredésében. Barátai — élükön Hollósy Simon, a nagybányai művészcsoport vezetője —, csillapítgat- ták. Másnap a mester levelet kapott: „Tisztelt Művész Űr! Amennyiben még most is állja a kijelentését, hogy ötven pengőért eladná a képet, én hajlandó vagyok annyit adni érter Ferenczy Károly megdöbbent az első pillanatban, de hát amit mondott, megmondta, s a kép gazdát cserélt. Télen a remekművet egy műkereskedő tizenkétezer koronáért megvette, s tizennégyezerért még aznap eladta. Alkony előtt Ferenczy Károly
