Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
A Tisza II. és KisKöre Cimzelt: a n-Qlaptfémj- JO HÁZIGAZDA akartam lenni és vittem haza a feleségemnek Kisköréről tojást, őstermelőtől, az biztosan jobb és BZcsóbb is, mint Pesten, gondoltam — meséli egy mérnök. *— Otthon kaptam is a feleségemtől, mert kiderült, hogy Pesten olcsóbb. A mérnök a Tisza Il-t építi, Tiszátok új testvérét, Kiskörénél. Az óriási éptíkezés még csak kezdeményeiben látszik. Üj út vezet oda, igazi építkezést segítő felvonulási útszakasz, a Tisza árteréig tart. Földhalmok, néhány ideiglenes épület, géprobaj — a látogató még nem lát semmit, csak a bennfentesek fantáziájában és fi tervrajzokon él a jövő. Ezek a bennfentesek itt, Kiskörén idegenek: mérnökök, technikusok, művezetők, szakmunkások. Még kevesen vannak — három mérnök, négy technikus —, de ahogy az építkezés mindinkább előbbrehalad, úgy szaporodnak majd. — Egy hétre való élelmiszert hozok hazulról. Beleteszem a frizsiderbe... ■— ezt az építkezés egyik vezetője mondja, aki hetenként hazajár családjához, Pestre. Miért? építkezés. Mivel szakképzetlenek, az egyikük lehet küldönc, a másik meg a felépítendő üzemi konyhán kaphat helyet. Az építkezéshez sok ember kell — majd. Kint az ártéren a lapos síkságból még csak néhány mozgó, talicskázó, lapátoló, gépkezelő és munkásszállást építő ember alakja látszik. — Mikor éri el az építkezés a végleges létszámot? — 1968—69-ben. Akkor 1500 dolgozónk lesz. Elsősorban helybeliekre és a környékbeliekre számítunk. Pillanatnyilag csupán a jelentkezők felét tudjuk alkalmazni — feleli Rásonyi Győző főépítésvezető. — Kik részesülnek előnyben? — A szakmunkások: kőművesek. ácsok, vasbetonszerelők, nehézgépkezelők és az építőipari segédmunkások is. A községi vb-elnök asztalán levelek fekszenek. Naponta érdeklődnek a távol dolgozó hazaiak: mik a lehetőségek, mikor vesznek fel még embert? 3. 0 — ANNYIT KELL MAJD NYÚJTANUNK tagjainknak, mint amennyit a Tisza II. tud — magyarázza Kolozsvári János tsz-elnök. — Be kell vezetnünk a ham készpénzfizetést, különben az emberek elmennek az erőműhöz. — Már volt erre példa? — Kiadtunk néhány szakmunkást. De átáramlásról nem beszélhetünk. — Az emberek örülnek az építkezésnek, a munkalehetőségnek és örömmel térnek visz- sza dolgozni, haza, hogy minden szabad idejüket a családjuk körében tölthessék — mondja Molnár János tanácselnök. Kisköre egész kubikos-brigádokat adott például a fővárosi hídépítkezésekhez, a Margit- hid, a Lánchíd, az Erzsébet-híd felépítéséhez. Néhányan már vissza is tértek a Tisza II-höz, a Fővárosi Hídépítő Vállalattól. — Milyen a kapcsolat az idegenek és a falubeliek között? — A konkrét ismeretségek csupán most kezdődnek. Még nem nr jrm kapcsolódtak be a község életébe — feleli a tanácselnök. ★ A szőke Tisza energiát és az energia új életet hoz a községbe és messze távolra is, ahová majd a nagyfeszültségű vezetékek elérnek. Még néhány év — de addig is az építkezés ,.energiája” változtatja meg a falu arculatát. Berkovits György Csomag érkezett a napok-! ban az egri Szilágyi Erzsébet1 Gimnázium II. d) osztálya címére. Feladója a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front budapesti irodája, sok ezer kilométerre tőlünk a szabadságukért harcoló testvéreik üzenetét és ajándékait közvetítették a II. d) tanulóinak. Molnár Zsuzsa osztálytdt- kár és Halasi Katalin szervező titkár mintegy két hete azzal állított az osztálytársaihoz, hogy készítsenek valami meglepetést a dél-vietnami iskolásgyerekek számára. így született meg a gondolat és j öszegyűlt hamarosan egy hatalmas csomagra való iskolai felszerelés. Ügy küldték el a csomagot, hogy más osztályok és a tanárok közül is csak kevesen tudtak róla. Ezért volt most a messziről jött csomag öröm és meglepetés. A csereajándék a dél-vietnami gyerekek életét bemutató könyvekből állt és egy mikrobarázdás lemezből, amelyen a távoli nép legszebb dalait gyűjtötték össze. A II. dl ajándékát Dinh Ba Thi, a DNFF budapesti irodájának vezetője levélben köszönte meg. „ .. .szívből kívánjuk, hogy közietek és a dél-vietnami gyerekek között a barátság örökre megmaradjon” — írta többek között az egri diákoknak. — MÉG NEM TUDTUK felmérni az igényeket. Tudjuk, hogy nincs mindig elég friss áru — mondja az frnsz elnöke, Oláh Ferenc. Még nem mozgatja a szőke víz a zsilipkapukat, még nem indult be az óriás építkezés igazi előadása — a „próbák” folynak csupán. S Kiskörén, bent a faluban is próbálkoznak: fogadják az építőket, bemutatkoznak nekik ... Egyelőre úgy, hogy a konjunktúrát ki akarják használni, és ezzel sietni kell, mert — a munkásszálló jövőre elkészül. S addig? — Mennyit fizet a szobájáért? — ötszázat — mondja egy csoportvezető az építkezésen — földes helyiség, fűtést, ágyneműt a iJátUWit ttdr - - • j A falubeliek és az idegenek érdeke itt eltér egymástól, de van, ahol megegyezik. Hol? 0 KÉT LÁNY JELENTKEZIK dolgozni. Megnyugtatják őket, hogy rövidesen munkába állhatnak, ha teljesen beindul az Sanzonoperettet mutat be az egri Gárdonyi Géza Színház Benatzky: Az esernyő» király Csütörtökön este mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Ralph Benatzkynak, a bécsi operett egyik talán méltatlanul elfeledett hírességének, Az esernyős király című há- romfelvonásos sanzonoperettjét. A mai nézőnek-olvasónak idegenül hangzik ez a név, pedig Benatzky kilenc operettjét játszották Magyarországon is. Legnagyobb sikerét Benatzky 1930-ban érte él A fehér ló című -operettjével,, amelyet előre kiárusított házak előtt ■játszottak és első sikerszériája 416 előadásig jutott el Nemcsak egész Európa operettvilága visszhangzott ekkor Benatzky nevétől, de A fehér ló elkerült Uél-Afrikába, Brazíliába, sőt Ausztráliába is. Ralph Benatzky vérbeli osztrák zeneszerzőnek számít, bár Morvaországban született. 1933-ban emigrált Franciaországba és Svájcban halt meg 1957-ben. Az esernyős királyt, ezt a Lajos Fülöp, francia királyról szóló pikáns történetet Benatzky zenéje vitte sikerre 1935-ben Magyarországon is. A habkönnyű témát, a franciás helyzeteket Benatzky sanzonjai fonják át, azok a dalszerű zenei alkotások, amelyek Benatzky egyéniségét annyira jellemzik. Hogy karakterisztikus zenéje ellenére sem tudott versenyre kelni hírnévben és színpadi utóéletében a bécsi „igazán nagyokkal”, annak oka nem mindig a zeneszerzőben, a körülötte forgó és forgandó világban is keresendő. Az operett rendezője, Hegedűs László úgy nyilatkozott, hogy Benatzky operettje feltétlenül megérdemli a felújítást. Nemcsak azért, mert a zenés színpadi művek szórakoztatnak, az operettet nem lehet — és nem is szabad — száműzni a színpadról, hanem azért is, mert Benatzky zenéje mellett ez a darab a színészek számára a nemesebb értelemben vett alkotási lehetőséget biztosítják. Commedia dell’ artét játszik majd ezúttal — az operett-történet határai között — az együttes: a szövegkönyv sugallta helyzeteket a bemutatóra készülés közben, a próbákon kipattanó ötletekkel tűzdelték meg. így hát bőven számíthatunk az esernyővel összepárosított, öregedő Lajos Fülöp gáláns szerelmi kalandjai mellett — szórakozásra. A bemutató fontosabb szerepeit Fehér Tibor, Balogh Emese, Füzessy Ottó, Lőrinczy Éva, Sallós Gábor, Somogyi Miklós, Csiszár András, Pa- láncz Ferenc, Kulcsár Imre és Dariday Róbert játsszák. F. A.-’".S' . «V.. A Kékestetői Állami Gyógyintézet légzőszervi megbetegedésben szenvedő apróságai több hónapon át tartó gondos kezelés után —. mindannyiunk őrömére — gyógyultan távozhatnak otthonukba. Gyógyulásukban a legkorszerűbb gyógymódok alkalmazása mellett jelentős szerepet játszik az ózondús, magaslati levegő, azért a „pótmamák”, az óvónénik vezetésével sokat sétálnak a szanatórium pompás parkjában, élvezve a szikrázó, téli napsütést. Mondanunk sem kell: ők a Kékestető kedvencei. Amerre elhalad bájos csoportjuk — ott mosolyra derülnek az arcok, ök jelentik a napfényt, ha zordra fordul az időjárás, ha ködsapkába burkolózik a hegytető. Még a legbetegebb felnőtt hangulata is megváltozik a szerencsés csöppségek láttán. Igen — bármennyire is furcsán hangzik — szerencsések! Sok ezer hasonlóan beteg bronchitis zes, asztmás gyerek közül nekik sikerült feljutniuk a gyógyulást jelentő Kékestetőre. Érthető tehát a harc, amit a gyógyintézet vezetői évek óta folytatnak azért, hogy végre bővülhessen a gyermekférőhelyek száma. Igaz, nyáron a közeli Dózsa-síház- ban is tudnak beteg gyermekeket elhelyezni, ez azonban csak átmeneti, időszakos megoldás. A síház mégiscsak síház! És csak rövid ideig állhat rendelkezésre. Ügy érezzük: olvasóink tízezrei egyetértenek velünk abban, hogy szükség van új gyermekosztály építésére. Ki kell használni, a gyógyítás szolgálatába kell állítani legmagasabb hegységünk klímáját, annál is inkább, mivel az eddigi építést gátló súlyos vízhiány problémája a regionális vízmű elkészültével teljes mértékben megoldódik! (Somody—Kiss B.) Ttlllirrcr.................1-------n~r-------------------------------------------- -------ll I I ■ ■ ■ I l ■ , —■ AZ „ARANYEMBER* Hont mellett, a különös nevű Parasapus»tán árnyas, híd melletti házikóban él áz ember, akinek a feje 49 évvel ezelőtt megér egy vagon aranyat. Nem mérjük arannyal az ember életét, de Szovjet-Oroszországban, a polgárháború idején az intervenciósok, a légionáriusok, a fehérgárdisták szívesen fizettek volna egy vagon aranyat is annak, aki kézre keríti Sukarek Lajos vörösgárdista parancsnokot. Sukarek Lajos vörös osztagával elfogta az egyik aranyvonatot. A szerelvény, néhány dél-oroszországi nagybank és a cári birodalom kincseinek tekintélyes részével robogott a transzszibériai vasúton. Mögötte kattogott egy másik vonat: ebben állig felfegyverzett cseh légionáriusok ültek, őrizték, kísérték az aranyat. — Időben megtudtuk, hogy 60 kilométeres sebességgel közeledik az .aranybárány” — mondja Sukarek Lajos. — Orszk városa előtt vártunk rá, a vasúton egy frissen beépített váltóval és egy ezred magyar vörösgárdistával. A váltót a nyílt pálya közepén Halász Miska fabrikálta. Nem esett nehezére: pár évvel ezelőtt ő vezette a rákosrendezői pályaudvar váltóépítkezéseit A váltó egy kiágazó sínre, vakvágányra vitte a vonatot a sínek végén pedig mi álltunk. Persze, fedezék mögött összeszedtük a környékről a szemafor póznákat. a szemaforok köveit, ezekből építettünk mellvédet a géppuskáknak. A Halász Miska váltóján átgördülő vonat befutott a gépfegyverek közé. — a légionáriust észrevették, hogy nincs tovább, leugráltak a kocsikról, tüzelőállásba helyezkedtek. Mikor mind lehasaltak, akkor szólaltak meg a géppuskák. Nem keresztbe lőttünk, hosszába verettük a töltést, így nem tudtak megrohamozni bennünket. Könyörtelenül strajoltak a Maximok: az aranyőrök nem szívcskodtak sokat, átmásztak a töltésen és felugráltak a váltó előtt veszteglő kísérő vonatra. Elmenekültek. Otthagyták a vonatot. arannyal, ezüsttel, gyémánttal, drágakövekkel, a koronaékszerekkel és II. Miklós, minden oroszok utolsó cárjának 21 és fél karátos aranvtányériaival. Nem hiszem, hogy akkor 1918 májusában, ezen a délelőttön valahol még másutt is volt ekkora gazdagság, ilyen kis helyen. A temérdek arany nem sokáig maradt az orszki Váltó mögött. — Gyorsan jött Lenin távirata, hogy erős, megbízható kísérettel azonnal szállítsuk Moszkvába a kincseket. Zalka Máté főhadnagyra bíztam a vonatot: 156 magyar legényével most már ő ült az aranykocsik mögé. Alig egy fél órával később el is indult a vonat. Nem jutott messzire, mert az Ural folyón a fehérek felrobbantották a hidat, s a bal parton megszakadtak a sínek. Lovasfutár vitte a hírt a hátramaradt Soka rek-kü ion ítménynek, és mikor a küldönc átadta Zalka üzenetét, a pályaudvaron még szén sem volt. Ezért fával fűtötték a mozdonyt, amely az aranyvonatot vitte, és az aranynál is többet érő segítséget, a munkás kezeket — Az egész ezred fásokbód, építőkből, ácsokból, kőművesekből állt: nem kellett hídverőket toborozni. A nyűt pályán, 40 kilométerre a várostól nem volt fa, nem voit vas, hiányzott az építőanyag. Mégis elkészült a híd. A katonák felszedték a vasúti síneket, hármasával összeszerelték őket, és egy ilyen sínnyaláb lett a vasgerenda. A hídpillérek favázát egymásra rakott vasúti talpfák adták: de a 130 méternyi széles, szeszélyes folyó mégsem sodorta él a vasutat az arany elől. Kettesével gurították át a kocsikat, féltek, hogy többet nem bír el a hevenyészett építmény. Órákig tartott, amíg az aranyvonat utolsó kocsija is átért a túlsó partra. Izzadtak a katonák. dőlt róluk a veríték, de még annyi idejük sem maradt hogy letegyék a vállukról a puskát. A közelben bármikor felbukkanhattak a fehérek... ★ Sukarek Lajos egv évvel később ismét komisszár volt — most már a Tanács-Magyaror- szág Vörös Hadseregében. — A hatos dandár tartozott a kezem alá, mi tartottuk a nógrádi frontot Szöbtól Isten- waeijrtg A»» túl a harminckilencesek ásták be magukat A szomszédban Karikás Frigyes volt az ezredkomisszár. — Egyik nap átjött Frid, segítséget kért Nemrég vezényelték hozzánk a debreceni zászlóaljat: kölcsönadtam a harminckilenceseknek. Azt azonban kikötöttem: látni akarom, hogy helyezkedik el a zászlóalj, a hogyan indul a harcba. Fások, építők voltak a „vendégcsapatban”, régi szociáldemokraták, de volt köztük néhány nagyon fura gondolkozásé katona is. Az egyikük — máig is emlékszem rá — azt mondta: majd én megmutatom, hogy kell harcolni az intervenciós hadseregben lévő proletár testvérekkel! És máris eldobta a puskát, s hangosan énekelni kezdte: „Nem lesz a tőke úr mi raaajtunk, s elvész, aki a múltnak él.. A többiek is ledobták a fegyvert, a lelkesen daloltak egészen addig, míg oda nem érték, hogy azt mondja: „Szabad lesz a jövőőnk”. fts akkor megszólaltak a géppuskák. De most nem a mi oldalunkon ropogtak a Maximok: az ellenség kaszálta a debrecenieket... Percek alatt a mezőre feküdt a vérző batallion ... Azt mondtam Karikásnak: erre emlékezzél mindig, Fridi Emlékezett is: A harminckilences dandárban szó szerint így pusztult el egy zászlóalja. A regény halhatatlanná tette azt a naív katonát, akit a világ minden hadbírósága gondolkozás nélkül halálra ítélt volna. A harminckilencesek frontján. Istenmezeje felé. Noé hegye alatt is végrehajtották az ítéletet az ellenséges arcvonalról röpködő géppuska golyók. Sukarek Lajos szakaszvezetőként ment ki a frontra. Oroszországban ezredkomisszár lett, (Tuhacsevszkij ezredes, a későbbi híres szovjet tábornok beosztottja, zászlóaliparancs- noka volt), a magyar vörös hadseregben dandárkom'sszár a nógrádi fronton. A Tanácsköztársaság leverése után nehezen szokta meg a bécsi, berlini emigrádó békésebb körülményeit: a harcos tettvágy, a forradalmi tenni akarás ismét csatatérre vitte. így jutott el Afrikába. ahol a marokkói riff-kabil felkelé« idején a feilahoknak magyarázta, hogyan működik a Mauser. A húszas években, mint azt a történelem- könyvek megírták — bekövetkezett a „forradalmi apály — Európa csendes, újra csendes” lett, s elhallgattak a fegyverek Európán túl. Kabíliában is. A felkelők menekültek, amerre tudtak: Sukarek Lajosnak egy Sao Paulo félé induló gőzhajó „jutott”. — Illegális utazás volt ez, de minden szükséges papírt beszereztek azok. akik megszervezték a menekülést. Még erkölcsi bizonyítványt is mellékelteik a dokumentekhez. Szükség is volt rá. Mikor Paulóban kiszálltunk a hajáról, mellém lépett két civil ruhás férfi, és igazoltatott. Fényképet vett elő az egyik, megnézte az enyémet, s azt mondta: ö az, persze, hogy 6. Régóta keressük, a kommunisták központi vezetőségének tagja. — De, szinyore — mondtam én —, nekem erkölcsi bizonyítványom is van — és kihúztam a zsebemből azt a papírt, amitől reméltem a csodát Ez hatott: mert arra egyik hivatalnok sem gondolt, hogy egy brazil kommunista vezető erkölcsi bizonyítványt szerezzen .. „ — És a felszabadulás után? 1945 után „vidékre ment”, ahogy ő mondja: „az akkori nógrádi frontra”. Hosszú volt ez a front, belefért még Zala is. Vas is, az északi megyék is idetartoztak, a földhitelek és a termelőszövetkezetek ügyeit intézte. — 1957-ig 279 tsz-ben jártam — mondja, ßä akkor egv teherautó megakasztotta Sukarek Lajos „többszörös komisszár” vándorútját. A hirtelen kanyarodó teherautó belerohant Sukarek Lajos szolgálati kocsijába, s a karambol után kilenc helyen kellett összeforrasztani a kariát. Ez a gépkocsi vitte — nyugdíjba. De nem nyugszik most sem. Verseket ír4 emlékiratait diktálja feleségének, olvas, haí nyelven hallgatja a rádióadásokat. 'cmer minden újsághírt. — Olvastam azt is. hogv film készült az „aranyvonat”-ról Pár évvel ezelőtt megírtam a történetei s egv Moszkvába induló salgótarjáni elvtárssal kikilldtem. Talán #4» használták a forgatókönyvhez is ... Kraiczár ImH
