Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

FelkésTÜfés az új gazdasági Az egri Foglár-kertből jelentjük mechanizmusra A z új gazdasági mecha- ™ nizmus a népgazdaság összes ágában 1968. január el­sején kerül bevezetésre. Ez az időpont mind közelebb kerül hozzánk, éppen ezért a válla­latok figyelme egyre inkább a gyakorlati kérdésekre terelő­dik. Az 1967-es év az előkészí­tés éve. Bár alapjaiban és összefüggéseiben — mint em­lítettem — csak 1968. január 1-ével kerül bevezetésre a gazdasági mechanizmus új rendszere, mégis lehetséges, sőt szükséges, hogy az 1967-es évben a népgazdasági és vál­lalati tervek már annak szel­lemében készüljenek. Ezért az irányító minisztériumok és főhatóságok az 1967-es évre általában négy-öt kötelez» mutatót írtak elő a vállalatok részére. Ilyenek a nyereség befizetésének összege, átlag­bér, exporttervteljesítés, mű­szaki fejlesztési feladatok tel­jesítése. Természetesen a vállalatoknak továbbra is szükségük van elemző mun­kájukhoz, döntéseikhez, végső soron a felsorolt kötelező mu­tatók teljesítéséhez az eddigi mutatókra, információkra. Növekszik a követelmény a gazdasági vezetőinkkel szem­ben közgazdasági, társada­lomtudományi és más isme­reteik bővítése terén is. A felsőbb szintű vezetők folya­matban levő továbbképzésé­nek rendszere mellett ki kell dolgozni a vállalati közép- és alsóbb szintű vezetők és szak­emberek továbbképzésének formáit is. A vállalatok szervezeti fel­építését, működési szabályza­tát felül kell vizsgálni és úgy kell átdolgozni, hogy jobban megfeleljenek a fokozottabb követelményeknek. Példaként néhány szervet jelölnék meg, amelyeknek jelentősége a töb­bi között megnövekszik. Az üzem- és termelésszervezés, előkalkulációs és árosztályok, értékesítési és piackutatás* szervek. Ebben a munkakör­ben dolgozóknak szert kell tenniük olyan ismeretekre is, 'amelyekkel eddig nem ren­delkeztek. Ehhez azonban nemcsak közgazdasági, hanem más tudományos ismeretekre is szükségük van. A sokoldalú ismeretek és információk bir­tokában nagyobb biztonság­gal dolgozhatnak ki több va­riánst egy-egy új gyátrmány előállítására, azok optimális mennyiségére, választékára. Fel kell használni a közgaz­daságtudományban a mate­matikai módszereket, a kor­szerű munka- és üzemszerve­zést, a munkapszichológiai is­mereteket, a népesedési sta­tisztikát, hogy csak néhányat említsek. A népgazdasági komplex " terv ismeretében öt­éves tervek és távlati tervek vonatkozásában informálódni kell a lakosság jövedelmének növekedéséről, ezen belül a népgazdaság különböző ágai­ban a jövedelmi arányokról. A jövedelmek növekedése mutatja, milyen tartós fo­gyasztási cikkek irányába to­lódik a kereslet. Egy-egy tar­tós fogyasztási cikkben mi­korra várható telítődöttség, felújítása mikor várható, mi­lyen ütemű termelésnöveke­dést vagy csökkenést von ez maga után. A vállalatok nagyobb ön­állósága nagyobb felelősség­gel és kockázatvállalással jár. Ez tovább növeli a he­lyes döntések érdekében a távlati ismeretek és informá­ciók szükségességét. Minden területen az optimumokra kell törekedni, azonban ez nem minden termék gyártá­sánál valósítható meg. Ezért arra kell törekedni, hogy a vállalatok állandóan Pendel- - kezzenek olyan gyártmányok­kal, amelyek gyártásba véte­lével gyorsan és rugalmasan tudják a kieséseket, az esetle­ges veszteségeket pótolni. Pél­dául a mezőgazdaságban dol­gozók jövedelmét befolyásol­ja a rendkívüli időjárás, amely hatással van a nemzeti jövedelem alakulására is. A mezőgazdasági jöve- " delmek kiesése, az or­szágot ért nem várt elemi csa­pás okozta károk befolyásol­ják a vállalatok tervezett ter­melésének alakulását is. Az említett tényezők befolyásol­ják a kereslet volumenének csökkenése mellett annak struktúráját is. Számolni kell azzal, hogy átmenetileg ár­engedményt kell adni. Ez veszteséggel jár. Számításo­kat kell végezni, hogy áren­gedmény esetén a vállalat tervezett nyereségét eléri-e. Eddigi mechanizmusunkban a minisztériumok, irányító hatóságok sokoldalú tájékoz­tató adatok közlésére köte­lezték a vállalatokat. Az új mechanizmusban is szükség lesz a felsőbb szerveknek in­formációkra, de ezek terjedel­me csak annyiban lesz szük- ségs, amely egységes a nép­gazdaság belső arányainak, a fejlődés fő irányának eldön­téséhez, viszont annál több információra lesz szükségük a vállalatoknak. Nemcsak belső információs rendszerün­ket kell kiépíteni, hanem szükségünk lesz a népgazda­ság valamennyi ágának fejlő­déséről nyert információkra is. E cikkben nem kívántam valamennyi érintett kérdést részletesen kifejteni, csupán azokra a kérdésekre akartam a figyelmet felhívni, amelyeket a legfontosabbnak tartok. Gál Andor Flnomszerelvénygyár ingyenen üdülőjegy három nyugdíjasnak Kellemes meglepetés várta a közelmúltban a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vál­lalat három nyugdíjasát. Né­hány soros levélben meghívták Szentgáli Istvánt, Bata Józse­fet és Csőre Sándornét — akik a múlt év végén váltak meg munkatársaiktól, az üzemtől — a szakszervezeti bizottságra, ahol elbeszélgettek velük, és sok éves becsületes munkáju­kért 14 napos, ingyenes üdülő- j eggyel ajándékozták meg őket. Szentgáli István bácsi Ba- konybélen, a másik két mun­kában megöregedett kolléga Siófokon tölti majd megérde- mlt pihenését. Mindhárman hálásan fogadták az üzembe­liek gondoskodását. Végre: központi tv-antenna központi tv-antennákat sze­relnek fel. Azok a lakók, akik előreláthatóan a nyáron köl­tözhetnek be a százhúsz la­kásba. már nem kényszerül­nek tv-antennáikat a tetőre felszerelni, sem az erkélyek­re kihelyezni. Nekik már nem lesz antenna-gondjuk. Emlékeztetni szeretnénk rá, hogy néhány hónappal ez­előtt szóvá tettük: Gyöngyö­sön, a déli városrészben, annyi a különböző méretű és „műszaki megoldású” tv-an­tenna az új épületek tetején, hogy alig férnek el egymás mellett. Ront ják a városképet — ki­fogásolták egyesek a tv-an- tennacrdőt. Rongálják a tető szigete­lését, a legfelső emeleti la­kások ezért beáznak — érvel­tek mások. A helyes megoldás végre megszületett. A 8-as tömb utolsó három épületére már Néhány nap óta a korábbi­nál szembetűnőbb az egri Fog­lár-kerti MÁV AUT-pálya udvar építkezése; a fák előterében hatalmas, körszínpadhoz ha­sonlítható létesítmény képe bontakozik ki. Az időközben jókorára tágult „gödör” fölött az úgynevezett hídszerkezet és a szomszédos forgalmi iroda, valamint a váróterem betono­zásához szükséges zsaluzást végzik, amelyhez — látnivalóan — felhasználták már a terve­zett 3600 négyzetméternyi desz­ka nagy részét. Mint újságol­ták, megérkezett az utolsó — nemrégen még hiánycikknek számító — 26 milliméter átmé­rőjű szerkezeti vas is, s így za­vartalanul folytatódhat a to­vábbi munka előkészítése. A megyei tanács két, hely­színen járt osztályvezetője, ar. Hortobágyi István és Csank Lajos véleménye szerint a ki­vitelezés üteme meglehetősen kielégítő, így remény van arra, hogy a tavalyi, hozzávetőlege­sen 200 ezer forintos tervlema- radást a továbbiakban pótolni tudják. Az elég „kényes” beto­nozással egyelőre még várnak az építők, gyorsított ütemben csupán a fagyveszély elmúlta után fognak hozzá. A tavaszias jó idő megérkez­tével egyébként elkezdődnek a pályaudvarhoz kapcsolódó más munkák is, a környékbeli dur­va tereprendezés, a különféle csatlakozó utak, járdák építése. A csatornázások túlnyomó ré­szét már elvégezték, a továb­biakban csupán ezek végleges befejezésére kerül sor. Az elképzelések szerint a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóját az összes felmerülő munka elvég­zésével szeretnék köszönteni. Akkorra új helyére kerül a szovjet hősi emlékmű, üdezöld parkok ékesítik a hatalmas tér ma még összetúrt, felforgatott földjét A kivitelezés üteme kielégítő — állapítja meg dr. Horto­bágyi István és Csank Rajos, a megyei tanács terv-, illetve építési-közlekedési osztályának vezetője. A tér északi lezárását egy — gyalnak, s a kivitelezésére csu- földsántjén üzleteknek helyet pán a jövőben lehet számítani, adó — sávházzal, vagy pedig Mindenesetre az idén enélkül valamiféle közintézmény építé- is szép ajándékra számíthatna^ sével kívánják megoldani. Er- az egriek... ről azonban ma még csak tár- (—ni) Közös rajt Maki áron Kifogástalan lesz a város­kép, hibátlan marad a szige­telés a tetőn, senkinek sem kell szidnia ezentúl senkit. ügye, milyen egyszerű? És mégis: milyen hosszan tar­tó és ádáz vita előzte meg. De úgy látszik, megérte. (g. mól—) Az idei év első hónapját így összegezi a makiári krónika: január 27-én a három tsz tag­sága megszavazta az egyesü­lést. Három közös gazdaság­ban elhatározták, hogy a ta­vaszi munkákat már együtt kezdik. Nem akármilyen termelőszö­vetkezetek döntöttek így. A Béke, a Rákóczi és az Új Élet külön külön is eredményesen dolgozott. 1959 óta mindhárom helyen év végén több mint 40 forintot ért egy munkaegység. Négy éven át felváltva, szinte egymástól nyerték el a járás legjobban gazdálkodó közös gazdasága címet. pi Ü: Képviselőjelöltünk s fttaabo Imre, a detki Sxabadsiig Tsz elnöke ARRA A DÉLELŐTTRE szűk lett a detki művelődési otthon. A jelölő gyűlésen a színházte­remben a fal mellett is szo­rongtak emberek. Többen a fo­lyosóra szorulnak ki. Politikán­kat, jövőnket jellemző szavak és tartalmuk betölti az egész művelődési házat. A folyosón állók hangjáról felismerik a szónokot, hiszen Szabó Imrét, a 8-as számú vá­lasztókerület képviselőjelöltjét ismerik a hazaiak és a többi 11 község lakói is. Ismerik a detki tsz elnökét, aki a nevükben, érdekükben kíván a jövőben dolgozni. A színpadon a vörös terítő­vei borított elnöki asztal mö­gött őszes hajú, nyugodt tekin­tetű férfi áll. Hajat fehérítő 47 év tapasztalataival a tarsolyá­ban elemez jelent, vázol jövőt. A vörös terítővei borított asztal mögött egy nyolcholdas földműves fia beszél, aki hu- szonegynéhány éve maga is ott izzadt a barázdában. Aztán az élet a napszámost felültette egy mozdony szénkocsiiába. A ka­pához szokott kezek lapátnye­let markoltak, kazánt fűtöttek A felszabadulás Az a rég* )5 éves fiatalember is szól a lépviselőjelölt mai beszédé­ben, akinek legnagyobb élmé­nye volt elindulni egy új úton. megküzdeni egy új életért. Egy-egy gesztusában ma is ott vibrál a hidegben, madza- gos puskával a néphatalmat védő fiatalember mozduiata, egy generáció élete. Aztán a madzagos puskás fiatalember a Belügyminisztériumban kap feladatot. Győrben diverzánsok, kémek, csempészek ellen veszi fel a harcot. Szabadsága alatt mindig hazatér Detkre, hiszen nem tud igazából elszakadni az itteni társak gondjaitól. 1959 már a megyében találja, visszatér szülőfalujába, belép a tsz-be, mint párttitkár dolgo­zik, majd a közösség elnökévé választja. ÉS AMI EZUTÁN JÖTT, az már a ma. Irányítása alatt a tsz gazdasági, politikai téren egyaránt sokat fejlődött, nőtt a szövetkezeti tagok jövedelme. A munkaegység értéke évek óta 60 forint körül mozog, az egy dolgozóra jutó részesedés pedig 17—18 ezer körül. A gyöngyösi járás egyik legjobb ermelőszövetkezetévé fejlődött a detki Szabadság, termésátla­gaik a legjobbak a járásban. A jelölő gyűlés közönsége azt is tudja, mennyi munka van ezekben az egyszerű tények­ben. És ismerik Szabó Imre má­sik arcát is. Az egyszerű embe­rét. aki nagy szavak nélkül se­gít Este, sőt éjszaka is beko­pognak ablakán. Nemcsak nagy problémák megoldásához kérik tanácsát. A fiatalasszony arról is beszámol neki, hogy nem él­nek jól a férjével. Kéri, mond­ja el, ki a hibás, hogyan lehet­ne megjavítani a lassan elrom- ló családi életet. A többi községben is híre van a detkiek jól gazdálkodó elnökének, a lelkiismeretes pártmunkásnak, a gyöngyösi járási párt-végrehajtóbizottság tagjának. A jelölő gyűlésen is pátosz nélkül szólt, önmagáról a leg­kevesebbet. Az újságírónak is szinte harapófogóval kell ki­húznia belőle az emlékeket. A tettek embere kevés szóval cse­lekszik. 12 község bízik benne, sok különböző problémájú telepü­lés. Az egyik községben mező- gazdasági szakembernek kell lennie, Visontán az erőmű­kombinátban az ipari tájéko­zottságot várják el tőle. És mindenütt az emberséget, az emberi törődést. A JELÖLÖ GYŰLÉSRE a hozzászólók egy-egy község bi­zalmát, egyetértését hozták. — Domoszló nevében köszön­tőm a képviselőjelöltet, sok si­kert kívánunk munkájához. Egy életút, a jelen munkája és a megsokasodó feladat van a szavazólapokra írt név mö­gött: Szabó Imre, a detki tsz elnöke. (fóti) Most együtt és még eredmé­nyesebben akarnak dolgozni. Vita - a szűk irodában Szűk a Rákóczi Tsz irodája, illetve szűk lett. Talán azért, mert ilyen nagy létszámú ve­zetőségi gyűlést még nem tartottak falai között. A kis szobában régi és új vezetők próbálják kialakítani a közös új terveit. És a vitában szinte minden robléma napirendre kerül. zemággá kellene fejleszteni a kertészetet. A több mint fél­ezer szarvasmarha, az ezer sertés megérdemli a korszerű állattartást. Az érvek is ha­mar érkeznek, legtöbbször mil­lió forintok formájában. Az íróasztal mögött Pólón­kat Ijajos, a Béke Tsz, illetve most már a Lenin Tsz elnöke ül. Mellette Kiss Imre meg Németh József, az elnökhe­lyettesi és a főkönyvelői posz­ton képviseli a másik két közös gazdaságot. Elmosódik a „szár­mazás”, az új. nagy gazdaság érdeke a közös koncepció. A brigádvezetők, legyenek akár a traktorosok, vagy a fo- gatosok irányítói, nemcsak a nagy egészet, de minden egyes tag érdekeit képviselik. A pro mizálás, a százalék, az igaz­ságos bérezés, mind a közös indulás problémája. A szűk szobában több órán át folyt a vita. Lelkesen, né­ha paprikásán, de mindig lel­kiismeretesen. Minden szóban, javaslatban ott csengett a kö­zös rajt felett érzett felelősség. Az akarás, az aggódás a kö­zös eredményekért. Munka — a megnőtt birtokon Míg a vezetők a munkaszer­vezés gondiaival foglalkoznak, a több mint 500 tagot egyéb problémák tartiák lázban. Ta­lán így lehetne tömören meg­fogalmazni az aggodalmakat: „hol, kikkel és mennyiért fo­gunk dől főzni?” A „hol” nagyon fontos, hi­szen mindenki régi tsz-e gaz­dasági lehető^feit ismeri. És a közvetlen társakat. Egvik pillanatról a másikra nem szí­vesen mondana le a megszo­kottról. A vezetőség ezt Is megérti. Az első időben mindenki meg­szokott területén és megszo­kott munkatársaival végezheti a feladatát. Ä jövő üzemág rendszere úgyis egységesíti majd az emberekét. A „mennyi”, az egyesülő közgyűlésen és azóta is a be­szélgetések témája: „külön- külön tudott osztani a tsz; nehogy aztán együtt csökken­jen az egység értéke!” Az idei „kísérleti” év — amely a jövő gazdálkodásának alapjait rakja le — az adott­ságok figyelembevételével nem hozhat visszaesést. Tervek — az új közösségért A tervek az indulás gondjai­ban alig körvonalazódnak. Az állattenyésztés, a kertészet, a termőre forduló szőlő a jövő eredményeinek biztosítéka. De már most látják a közösben, hogy ez nem elég. Az állattenyésztés épületei szétszórtak, nagy építkezés szükséges, hogy üzemággá fej­lődjék. A gépjavító műhely megépítése, a több mint har­minc erőgép mellett, színre a legégetőbb feladat. No és a kombájn vásárlása, hiszen a négvezer hold az négyezer hold. Már ma gondolnak a víz­ben a segédüzemágakra s, hiszen a tagok telente is ál­landó munkalehetőségeket igényelnek. Egy sóder-, ho­mokbánya nagyszerűen szol­gálná ezt a célt. ★ Makiáron idén három gaz­daság közösen vág neki a munkának. Az indulás bizony­talanságát, rövid idő alatt le­győzi a közös akarat. Hiszen a vezetőségi szobában, s a ba­ráti beszélgetésen is közös a téma: a sikeres rajt. Azt Ígérik a vezetők, hogy az első tavaszi „munkanaoon” senkinek sem fog gondot okoz­ni, hogy megnőtt birtokon, megsokasodott munkatársak­kal kell kezdeni a munkát. Az egyesült tsz addigra ténvleg egyesül. fF. P.) JPÉ3 1967. február 15., szerű*

Next

/
Thumbnails
Contents