Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
Miért nem kell A GYEREK? — Adják ide a rendeletet, mní szerint nem akarják aláírni — mondta magabiztosan a férfi, aki felesége helyett jött el az abortusz-bizottság rendelésére. Előzőleg feleségénél a bizottság tagjai annyit elérték, hogy gondolkodásra késztették: menjen haza és még egyszer fontolja meg, miért nem kíván egyáltalán gyereket. Kiderült: a férje nem akarta. Aki eljön ide, az abortuszbizottság elé Hatvanban is, máshol is, az már elszánta magát a műtétre. A bizottságot vezető doktornő szerint „agitá- ciós formaság” az, amire lehetőségük nyílik: rábeszélés, meggyőzés, érvek, amelyek az esetek 99 százalékában süket fülekre találnak. A folyosón egyszerű, fejkendős asszonyok állnak. Ma éppen „fejkendős” napja van a bizottságnak, de nem egyszerű napja. Ez a munka sohasem egyszerű. Akkor is rosszul érzem magam, amikor egy 29 éves asz- szony kétségbeesve tiltakozik az ellen, hogy új életet indítson útjára. Pedig van már egy gyereke. — Ha nem írják alá, akkor magammal csinálok valamit... Van már egy hatéves fiam. Nyáron építkezni szeretnénk. Majd ha a házunk készen lesz... Állapotosán nem tudnék kisegíteni a tsz-ben, s akkor nincs pénz, nincs ház... Férjem sem akarja. Én sem óhajtom, egyáltalán... Hát hová tegyük? Abba az egy szobába? Megkapja az aláírást, az előzőleg már megtartott kömye- Zetvizsgálat igazolja az asz- szony szavait: a lakás miatt... Aztán egy 34 éves asszony — • férje miatt... — öreg vagyok én már, 40 éves koromra úgyis meghalok. Mi tízen '-oltunk, nem is volt az jó. Nekem már különben van egy... A férjem még ezt az egyet is földhöz vágja ... Még azt sem akarja elhinni, hogy az övé', mindig azt ismételgeti, hogy mit tudja ő, hogy részegen mit csinált... Olyan nagy ember, meg a méreg is nagy benne. S emiatt a nagy ember miatt a kis élet elvételét követeli. Aláírják a lakás és a férj miatt... S kezükbe nyomnak egy tájékoztatót: hogyan kell »védekezni”. — A magasabb gyermekgondozási segélyre, a több szülési szabadságra hogyan reagálnak az asszonyok? — Még nem érezteti hatását — felel a doktornő —, majd később. Különben az Ilyenfajta eseteknél mindez nem sokat számít. 0 Belép egy üde, csinos kis aszszony — a divatlapok modellje, bár kopottabb kiadásban. Az arca szép, fogsora ragyog, kabátja prémes, táskája fekete, kicsi doboz. S mellette ott a fiatal férfi, a férje. A húszéves asszony már volt itt, akkor elérték nála, hogy gondolkozzék még egy kicsit. Mo6t visszajöttek, ketten. A férfi: — Nincs semmink. Szüleimmel lakunk, átadtak egy szobájukat. Eddig egy szekrényt tudtunk venni ... Nincs ruhánk... Csak én dolgozom, 1500 forintot keresek. Feleségemnek nem tudtunk munkát szerezni már hét hónapja. Hát erre még egy gyerek is ... Egy gyerekágyat sem tudunk venni. — Magának volt gyerekszobája? — Dehogy volt. — A férjének? — Ugyan. — Édesanyja dolgozott? — Néha igen, néha nem. ■— Maga megszületett? Furcsán néznek rám. Hát igen, változnak az idők és változnak az igények. S milyen jó, hogy az idő is, az igény Is átalakult, megszépült, s a jövő még szebb és boldogabb lesz — de kinek? — S ha több gyereke már nem lehet majd? — Biztos lehet, biztos, biztos. .. Biztos? A papírt a doktornő aláírja s a húszéves nő mosolyog — gyerektelenül. Kétszer egy héten ül össze a háromtagú bizottság. Egy-egy alkalommal átlag húszán jelennek meg, tehát hetente negyvenen. Az életkor széles skálán mozog: 15-től 50-ig. A legtöbben a harminc év körüliek vannak. Zavartan lépnek be az ajtón, tekintetüket egy pontra szegezik, de — hiába látszanak elfogódottaknak, a meggyőzésnek ellenállnak. — Kevesen gondolják meg, ha egyszer már ide beléptek. Persze, volt már olyan eset is, amikor aláírták a papirt, s az anya azután gondolta meg: megtartotta gyerekét — mondja a doktornő. 3. Aki most belép, nem látszik elfogódottnak. Megszokta a társaságot, határozott, energikus, céltudatos... — elegáns és jómodorú. Bizonyára gyermeke is ilyen lenne, gyerekszobája is lenne, autója is... — Kérem, szeretném ha megértenének: a mi életünk mo6t átalakulóban van. Nagy nehezen megteremtettük a létfeltételeket és most nyáron tervezünk egy nagyobb külföldi utat, mert eddig csak rövid ideig voltunk itt-ott... Nehogy azt higgyék, hogy ez puszta szórakozás. Dehogy... Férjemnek ezek mind tanulmányi célt szolgálnak s én megyek vele, támogatom, ellátom, nyugtatom, segítem, ahogy tudom. Mi mindig előre tervezünk. Majd két év múlva megszülöm a gyermekemet. — Hányszor volt már itt? — Háromszor. — Ügy gondolja, ezek után is lehet gyereke? — Teljesen egészséges vagyok, — feleli tárgyilagosan a 28 éves asszony, aki kellemes a szemnek, aki szépen, szabatosan beszél, megnyerő modorú, választékosán elegáns és még szimpatikus is — lenne... de hát persze önző. Kulcscsomója leesik a padlóra: sok kulcs arany kulcstartóban, közte egy slusszkulcs is. Egy pillanatig vár. Nem veszem fel. Lehajol és a bundája zsebébe süllyeszti. 4. Kék szemű és kékpettyes kendös, 19 éves asszony. — Két gyermekem ran. akarunk majd még egyszer egyet, tíz év múlva. Neki elhiszem. « S végül bekéredzkedik egy piros fejkendős asszony, akinél még nem voltak környezettanulmányon. — Higgyék el, nem merem meghagyni. Kilencéves kisfiam epilepsziás. Félek... Ha nem adják meg az engedélyt, én nem tudom mit csinálok magammal. Őt sajnálom. * Nem is nekik vetem a szemükre azt, hogy Hatvanban 1961-ben 572 élveszületés volt és 1966-ban csupán 496. Az utóbbi hat évben ennél csak 1964-ben születtek kevesebben a városban. Berkovits György Az ismeretterjesztés hullámhosszán A múlt évben 3896 előadást tartott a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat a tömeg- szervezeteikkel és a népművelési intézményeikkel karöltve; ezeket az előadásokat összesen 185 975-en hallgatták végig: Jelentős és figyelemre méltó adatok! Egy-egy előadásra átlagosan 48 ember volt kíváncsi. Legtöbb előadás a mezőgazdasági témákból hangzott el. Igen kedveltek voltak a pedagógiai körből vett témák, az egészségügyi, az agrártudományi és a földrajzi témájú előadások. A gazdasági kérdésekre koncentráló közfigyelem megnyilvánulásának az eredménye, hogy jelentősen emelkedett a közgazdasági előadások száma, s szabadegyetemet is indíthattak négy helyen: Egerben, Petőfibányán, Selypen és Visantán. Első ízben szervezték meg a csillagászati és a pedagógiai szabadegyetemet, s a községi TIT-előadások számára nem kevesebb, mint 95 konferenciát tartottak. De nem feledkezhetünk meg a filozófiai és irodalmi szabad- egyetemről, a filmbaráti körökről, a nyelvtanfolyamokról, a különböző akadémiákról és előadássorozatokról sem. Még egy utolsó statisztikai adat: az előadások 25 százalékánál használták szemléltetőeszközként a filmet. F5 követelmény: a minőség! Az ismeretterjesztés tapasztalatairól, az új elképzelésekről, kísérletekről beszélgettünk Juhász Tamással, a TIT megyei szervezetének titkárával: — Csökkenteni igyekszünk az előadások számát, fő törekvésünk, hogy minőséget adjunk minden téren. Az ismeretterjesztésben a statisztikák érdektelenek, ám cseppet sem érdek nélküli számunkra, hogy milyen a TIT-előadások „hatásfoka”, hogy mennyire sikerül kielégíteni az ismeretszerzés igényeit. Mindenkor fő követelmény munkánkban, hogy a társadalmilag hasznosítható ismereteket közvetítsük, terjesz- szük. Búcsút mondtak a rutinos, „univerzális” előadóknak, akik bármilyen feladatot teljesítettek, jóllehet megfelelő előképzettséggel ehhez nem rendelkeztek. .Ezek az előadók sokat ártottak a társulat hitelének, de rontották, megtépázták a hozzáértő, szakképzett, jó előadók és előadások értékét is. Fejlődött az emberek igénye, ízlése, s ehhez igazodni szükség diktálta parancs. Elavult módszerekkel ma már nem lehet sikereket elérni, eredményeket produkálni. — Csak ott növeljük ez előadások számát, ahol ezt az igények követelik. Vannak bevált hagyományos formák, keretek, de számos új ötlet, elképzelés, kísérlet megvalósításával is foglalkozunk. De nem mechanikusan, hanem külön-külön, csoportonként és rétegenként, megválasztva módszert és formát, folytatjuk az ismeretterjesztő tevékenységet. Az ismeretterjesztés hullámhosszán mindenkinek azt kell kapnia, ami műveltsége fejlesztéséhez, életéhez és munkájához közvetlenül szükséges, ami mindennapi életéhez és munkájához tartozik. „Bemutat’uk, egrieknek !” Tucatnyi, már hagyományos sorozat mellett új kísérletekkel, időszerűsített programokkal, úgynevezett komplex rendezvényekkel próbálkoznak idén. Üj kísérlet: a titkárnőképző tanfolyam, a szabad programú klubesték — vegyítve előadásokkal, „provokált” vitákkal, előadói, szerzői estekkel. — Az egriek általában keveset tudnak városukról, a város mai életéről, iparáról, mező- gazdaságáról, s ez nemcsak az én tapasztalatom, véleményem IGAZI Nö — Istenem, tíz évet fiatalodtam, hogy nincsenek feltűntetve az életkorok a választási névjegyzéken. (Balázs-Piri Balázs karikatúrája) — mondja Juhász Tamás. — Az az elképzelésünk, hogy indítunk egy „Bemutatjuk, egrieknek" sorozatot, amelynek keretében megismerkedhetnének a város zenei életével, különböző együttesekkel, az itteni iparral, üzemlátogatással, szakmai előadásokkal egybekötve, esetleg kiállításokon is bemutatnánk a megyeszékhely gyárainak különböző termékeit. A sorozatot kibővítve, bemutat nánk az egrieknek a városból elszármazott neves művészeket, nagyságokat és így tovább. Optimális feltételek A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat eddigelé a legmostohább körülmények között „egzisztált”. Nem volt megfelelő otthonuk, nem voltak klubszerű helyiségeik, hiányoztak a szükséges technikai eszközök, felszerelések is munkájukhoz. Most már — jóllehet, az ünnepélyes felavatás még csak ezután következik — elfoglalhatták otthonukat, az egri Knézich Károly utcai Megyei Művelődési ház második emeletén. Üj birodalmukban három klubhelyiség áll rendelkezésükre, modem, ízléses, kényelmes bútorokkal berendezetten. A klubok díszítése is ízléses gonddal válogatott; a falak festése lágy pasztell tónusú. Technikai felszereltségük is teljességgel kielégítő. Sokáig probléma volt a szakosztályi élet megteremtése, fellendítése. Pedig nem kevesebb, mint 17 TIT-szakosz- tályróL, s 1098 aktivistáról volt szó. Most már a szakosztályi élet kibontakozásának sinc$ akadálya. Rendszeres összejövetelt biztosíthatnak a pedagógusoknak; a fiatal értelmiségiek találkozásaira is sor kerülhet. — Márciustól kezdődően rendszeresen megjelentetjük a klub-programot — mondja a TIT megyei titkára. — Időszerű, változatos programokat állítunk össze, amelyekből válogatni lehet. Ami még megoldatlan: gazdag, értékes csillagászati felszerelése van a TXT-nek, ám a berendezések kihasználatlanul „pihennek” a főiskola, az egri Líceum épületének tornyában; A TIT-csillagvizsgáló megvalósítása eddig nem sikerült. A másik: sok jogos bírálat, s még több alaptalan kritika érte eddig már a TIT-et. A társulat a mostoha körülmények között is eredményesen dolgozott, rendkívüli életképességét bizonyítva. A fejlődés még nem egyenletes, s nem is probléma- mentes. A kritizálás és a hibakeresés helyett azonban inkább segítségre, támogatásra várnak. Alkotó együttműködésre várnak, közösen keresni az új módszereket, formákat, az ismeretterjesztés új útjait, hogy szabott küldetésüket még teljesebben s hatékonyabban valósíthassák meg. 1 (pataky) A. ZUBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV: TITKA FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA XI. A férfi tenyerét a lány szájára tette: — Nem kell így beszélni, ön okos lány. Ilyen dilemma akkor keletkezik, amikor választania kell: az állambiztonsági szervek, vagy... De ne beszéljünk erről. Igyunk az ön o-'ks-.ségére. szépség. A könnyelmű lány vívódása nem tartott sokáig Nem volt ereje bűnét beismerni. — Az ön feladata... — mondta a diplomata — kitűnően tanulni, hogy a diploma megszerzése után jó helyre kerüljön. Jó helyre. ön tehetséges. Tolmács lesz és tudós is. Érti?... Ettől a naptól kezdve Natali hírforrás lett. a gáláns férfi meg utasítást osztogató főnök, akivel többet rém találkozhat. — Alekszej Mihajlovics osztályára kell kerülnie. Az öreg minket nagyon érdekel tehet, hogy engem többé nem is lát. A kap4 Hemtät 1967. február 10., péntek csőlátót egy harmadak személyen keresztül tartjuk. A jelszó: „Hol van itt a legközelebbi kenyérbolt?” ön erre azt feleli: — „Azonnal megmutatom”. Ha személyesen akarom látni, megkeresem. Egyébként, ha találkoznánk, nem ismerjük egymást. A „harmadik” csak fél év múlva jelentkezett. Az állomás előtti téren lépett a lányhoz, az atléta termetű, sportruhás férfi. — Hol van itt a legközelebbi kenyérbolt? A lány egy pillanatra zavarba jött, jobbra-balra nézett, és Ijedten felelte: — Mindjárt megmutatom. De aztán hamar feltalálta magát a hírforrás szerepében, „Venus” fedőnévvel. Egy hónap alatt kiérdemelte a férfi —, aki „Atlétádnak nevezte magát — dicséretét. Először apró híreket közölt a főiskoláról, a mama muzsikus társairól: F-ről, aki külföldi vendégszereplésre készül. Szásáról, aki a külkereskedelemhez került és szeret inni és lányok után járni. 13. Rövidesen kiépítették a találkahelyeket, a titkos postaládákat. Natasa az egyik parkban egy öreg fa odvábán hagyta a küldeményt. Megtanulta a titkosírást, és azt, hogy bár közömbös arccal figyelje társait, mindent elraktározzon fejében. Már néhány dolog Alekszej Makszimo- vics kutatásaiból is a külföldi hírszerző szervek birtokába jutott, amikor a lány utasítást kapott: — A főnök elégedett munkájával, de azt kéri. magasabb fokon tevékenykedjék. — Hogyan? Mit tehetek még? — Azt kéri. hogy említsem meg az ön legerősebb fegyverét. — Melyiket? — Hogy ön nö... És említést tett Pjotr Maksz'movicsról. Natasa kitűnően belejött a szerepébe. És akkor érte hirtelen az első meglepetés. A Szokol metró állomásánál kellett „Atlétá”- val találkoznia. Ritkán folyamodott ilyesmihez, de most a munka sürgette. — Azonnal értesítsen a szibériai tudós megérkezéséről. Jelezze, hol tölti a szabad idejét. Ha színházban, tudja meg, melyikben. Aztán meg egészen furcsa feladatot kapott: — Csütrötökön Pjotr Makszi movies nem maradhat a laboratóriumban, önnel, vagy ön néikü1 el kell hagynia az intézetet. Itt van két színházjegy. Lehet, hogy hasznát veszi. És mára is valami fontos feladat lehet, hogy a Metrónál találkoznak. „Várjon, majd megszólítom”. Meg is jelent, de nem lépett Natasához. Valami történhetett... Kellemetlen érzése volt néhány napig. De minden rendben van. Az „Atléta” ismét jelt adott. Csak óvatosságból nem szólította meg akkor, azt hitte követi valaki. A titkos helyen üzenet: a főnököt nyugtalanítja a Turista sikertelensége és energ;- kas esetek vés t süreet. Az öreg .^ékszeréről” kell pontosabb adatokat szerezni. A Turista — Kari, az öreg — Kruglov, a játékszer — az intézetben készített szerkezet. Vemwnak szerencséje volt. Jegorov fecsegett. Energikus cselekvésre nem volt szükség És aztán a strand. A vízhatlan zacskó. És a letartóztatás... Ptyiein újra elolvassa a „Venus” és „Atléta” kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet. Ami tettüket illeti, minden világos. Csak az nyugtalanítja, hogy — értesülései szerint — Kari megint készül valamire. Ezért érdeklődik módszere' iránt. „Atléta” nem az egyedüli ügynök. Talán Szerzs háború előtti barátai közül valaki? Nem, az ellenfél, nem buta. „Atléta” lebukása után ő eltűnik a porondról. Hogy mi kell még most nekik? Kruglovot valószínű nem fogják ostromolni. De hát ki, mi következik? Ptyiein másnap fejezi be „Venus” kihallgatását. — Mikor látta utoljára a főnököt? — Fé! éve. — Hol? — Színházban. — Üdvözölte? — Nem, ezt megtiltották. — Ő megismerte önt? — Ügy tűnt, igen. — Kit ismert barátai közül? — Senkit. Sohasem láttam őt más társaságban. — Karllal találkozott? — Nem. — De terveiről tudott? — Igen, ,.AÜétá”-tól. Kruglov professzor laboratóriuméban első felderítését kellett elvégeznem. A terv szerint a Turista Pjotr Makszimoviccsal teremtett volna kapcsolatot. — Mi volt az ön szerepe ebben az első felderítésben? — Ügy tűnik, semmi... Passzív megfigyelő. — Valóban? — Engedje meg. hogy megjegyezzem, ez nem egészen így van. Például a telefon? Ki adta meg Karinak Jegorov számát? — De hát ez apróság... Nemde? — Tételezzük fel. Ptyiein feláll, az ablakhoz megy, majd visszafordul: — Mondja, önnek valóban közömbös volt. hogy miként végződ'k Pjotr Makszimovics találkozása Karllal? — Néha azt hittem, valóban szeretem Pjotrt. És ő sem kételkedett őszinteségemben, amikor azt kérdeztem tőle, nem fecsegtél-a valamit. Olyan részletesen beszámolt nekenk és én tovább adtam a hírt. Pjotrnak nem vojí tit<ía előttem. — Meggyőződött erről? — kérdi mos* lyogva Ptyiein. (Vége) t I
